Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-15 / 2. szám
\ Juhtenyésztésünk feladatai Jelenleg a mezőgazdasági dolgozók a juhot az állattenyésztési termelés komplexumában ismét megfelelőnek tartják a mezőgazdasági terményfeleslegek és a termés betakarítása után visszamaradó hulladékanyagok kihasználása szempontjából. Ennek bizonyítéka a juhállomány minőségi és mennyiségi növekedése. Az állományok fejlődését elősegítik az illetékes kormányrendeletek és szervezési intézkedések is. Ezek alapján szükségesnek mutatkozik egyes években más-más intézkedéseket tenni. így az előttünk állő 1966-os évben figyelmünket egyes különleges problémák megoldására fordítjuk és igyekezni fogunk a múlt év hibáit kiküszöbölni. Mindenekelőtt az egyes nyájakban a juhok számának emeléséről, új tenyészetek alakításáról, a tenyészanyák minőségének javításáról, a kis termelékenységű juhok kicseréléséről stb. lesz sző. Előfeltételek szerint 1966-ban juhállományunk szlovákiai viszonylatban további 20 000 darabbal gyarapodik. Az ilyen nagyarányú állománygyarapodás megköveteli az illetékes EFSZ- ek és állami gazdaságok beruházási kérdéseinek rendezését is. Legalább 80 új juhistállőt, (akolt, hodályt), kell felállítani, sokat pedig megjavítani. A juhistállókat azért fontos megépíteni, hogy érvényesíthető legyen a gépesítés, valamint a nagyüzemi munkaformák bevezetése. Az előfeltételek szerint megfelelő építmény tervezetét az elmúlt év végén már jóváhagyták. Az építményeken és új nyájak, falkák alakításán kívül szükséges szakképzett dolgozók munkába állítása, olyan juhtenyésztési „mesteremberek“ számadó juhászok, brigádvezetők alkalmazása, akiknek jóviszonyuk van ehhez a foglalkozáshoz. Meg kell tanulniuk, hogyan érvényesíthetők a haladó munkamódszerek, a gépi fejés, a gépi juhnyírás, a mechanizált kitrágyázás stb. Mindezt megtanulhatják a Záblatíban megalakított Juhásziskolában. Az állomány növekedésével egyidőben a termelékenységnek is fokozódnia kell. így 1966-ban átlagosan 5—6 °/o-os emelkedéssel számolunk a gyapjútermelés terén, ami a merino fajtánál évi 4,6 kg, a csigája juh fajtánál pedig 3,6 kg darabonkénti teljes évi gyapjútermelést jelentene. Ehhez minden feltétel adva van, amit igazolnak a legtöbb helyen elért múltévi eredmények is. A jó tenyésztési munka abban is tükröződött, hogy 1965-ben ió néhány tonnával több gyapjút vásároltak fel, mint az előző két év bármelyikében. Ezzel a nemzetgazdaság számára több mint egymillió deviza koronát takarítottak meg tenyésztőink. Hasonlóképpen áll a helyzet a juhtúró termeléssel kapcsolatban is. Ez évben ezen a szakaszon is javulást várunk és szeretnénk ha iparunk úgy a hazai piacra, mint az export célokra több juhtúrót állítana elő. Ehhez azonban jóminőséoü nyersanyagra, lágy túrósajtokra van szükség. Kívánatos lenne, hogy e feladat teljesítéséhez hozzájáruljanak úgy nagyüzemeink, mint kistenyésztőink, mégpedig olyan körzetekben is, ahol a juhtenyésztés ezidáig nem volt hagyományos, vagy ahol a juhokat nem fejték, pedig a körülmények ezt lehetővé teszik. Az elmúlt esztendőben javulás állt be a juhgereznák felvásárlása terén is. Ezen a szakaszon azonban még mindig tartalékaink vannak. Sajnos, nem tudatosítjuk eléggé e fontos nyersanyag jelentőségét szőrmeiparunk számára. A gyakorlat 1965-ben azt mutatta, hogy a tenyésztők nem használták ki eléggé azt a lehetőséget, hogy egy juhgereznáért 130—150 koronát kapjanak. A bőrök úgy értéktelenednek el, hogy ezeket a lenyúzás után nem kezelik, hanem csak félredobják, ami nemzetgazdaságunk számára jelentős kárt okoz. Feltételezzük, hogy 1966- ban a juhállományok minőségi feljavításának, valamint a nyájak számbeli növekedésének következtében több bárány lát majd napvilágot és így több lesz a báránybőr is, bár elsőrendű feladatunk lesz a tenyésztésre alkalmas egyedek meghagyása az állomány növelése céljából. Különös figyelmet érdemel a kistenvésztőknél és a nem mezőgazdasági foglalkozású egyéneknél folytatott juhtenyésztés. Ezeknél azt a célt követjük, hogy juhállományuk számbelileg jelentősen növekedjen, amennyiben a házak körül, a kertekben, az árkokban stb. még mindig jelentős takarmány tartalékok állnak rendelkezésre. Ezeknél a tenyésztőknél a nálunk tenyésztett juhfajták részére megfelelő tartási feltételeket találunk. Különösen Dél-Szlovákia körzeteiben számolunk a tenyésztés ezen formájának fejlesztésével és reméljük, hogy ezen a téren a Csehszlovák Kisállattenyésztők Szövetségének hathatós támogatásával számolhatunk. Janik Jaroslav mérnök, az SZNT Mezőgazdasági Megbízotti Hivatalának juhtenyésztési előadója Hol szerezhetünk be Válasz Vagy Olivér, mellékletünk első oldalán „A kisállattenyésztők büntetése Tornán" címmel közölt panaszcikkét átnyújtottuk a CSKSZ Szlovákiai Választ mányának titkárságán, ahol ezt a választ kaptuk: naposcsibét? „Ügy látszik, hogy a panasz teljesen jogos és a tornai helyi szervezet vezetőinek jobban kellene ismerniük a körlevelek vagy egyéb rendelkezések tartalmát. A tagdíjat ugyanis a szervezeti tag legkésőbb március 31- ig egyenlítheti ki a folyó évre. Ha a tag 1965-re kifizette az illetményt a helyi szervezet vezetőségének, nem áll jogában azon év negyedik negyedévére járó takarmányt visszatartani, csak azért, mert a tag nem vett részt az utolsó taggyűlésen és decemberben még nem fizette ki a következő évre szóló tagilletményét. Ha ez állami viszonylatban így érvényes, úgv ez alól Tornán sem tehetnek kivételt. Ugyancsak helytelen minden tagnak egyformán osztani szét a takarmányt. Az érvényben lévő országos vonatkozású intézkedések szerint csak a tagság fejében járó mennyiség egyforma, de ezen felül már az egyes tenyésztett állatfajok szerint a mennyiség különböző, ami minden tagra vonatkozik. További takarmány a szervezett tenyésztők önkéntesen vállalt terményeladása fejében jár pl. a következő mennyiségben: • 1 kg húsért 2 kg 0 1 kg tojásért 2 kg 0 1 db kecskegereznáért 2 kg 0 1 db juhgereznáért 3 kg 0 1 db fehér nyúlgereznáért 0,50 kg 0 1 db nutriagereznáért 15 kg • 1 db nyércgereznáért 6 kg 0 1 kg angóranyúl gyapjúért 10 + 5 kg • 1 kg juhgyapjúért 5 kg 0 1 kg libatollért 10 kg stb. Reméljük, hogy a tornai helyi szervezet vezetősége a sérelmeket orvosolja, amiről a CSKSZ Szlovákiai Választmányának címére kérünk értesítést küldeni.“ -ku-Felkerestem az Állami Tenyészállatnyilvántartó Igazgatóság nyitrai részlegén FOÍKO Antal zootechnikust, akitől a következő felvilágosítást kaptam: A nyitrai járás területén ez évben a keltetőüzemek jól felkészültek a háztáji gazdaságok naposcsibe és egyéb baromfi .igényeinek kielégítésére. Azok a háztáji tenyésztők, akik tagjai a Csehszlovák Kisállattenyésztök Szövetségének, a nevelésre szükséges naposbaromfi mennyiséget a szövetség helyi szervezetének közbenjárásával kaphatják meg. Éppen ezért a CSKSZ községi vezetői már most jelentsék be, mennyi és milyen naposbaromfi fajtára volna szükségük. Azok a háztáji tenyésztők, akik eddig még nem tagjai a CSKSZ-nek, azok a helyi EFSZ vagy a HNB (MNV) segítségével jelenthetik be igényüket. Ezen felül azonban az egyéni vásárlókat is kielégítik, persze a lehetőségekhez mérten. A nyitrai járásban a következő keltetőüzemekbe lehet tiszta tenyészvonalú és keresztezett naposcsibéket igényelni februárra, márciusra, áprilisra és májusra: A verebélyi EFSZ-től nyúhempsir (NH) fajtát. A mojmírovcei és Vel’ká Dolina-i EFSZ-től nyúhempsir és fehér leghorn (LB) fajtát. A sládeckovcei Charitny dómtól nyúhempsir és rodeajlendl (Rí). A Hydinárstvo Nová Vés nad Zitavou-i keltetőből könnyűtestű fehér leghorn X rodeajiendi és nehéztestű nyúhempsir X fehér plimut (PB) keresztezésű naposcsibéket lehet beszerezni. A kacsakeltetési idényben kiskacsákat a Pol'ny Kesov-i, jaroki, hájskei, berencsi, nemcinanyi ÉFSZ-ek bocsájtanak árúba. A nyitrai járásban kislibákat kisebb mennyiségben a „Nitran“ (volt cétényi) EFSZ eladásra is fog keltetni. Kispulykákat a kelés! idényben a Bodoki Állami Gazdaság, a sládeckovcei és a Dőlné Krskany-i EFSZ-ben lehet beszerezni. Az igényüket bejelentő tenyésztők azután a megállapodás szerinti napokon megfelelő szállító dobozokkal jelentkezzenek a naposcsibékért és pipákért. Értesülésünk szerint az ország többi járásában is hasonló módon, a CSKSZ közreműködésével történik a naposcsibék beszerzése. Péterfalvy László (Nyitra)'