Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-04-02 / 13. szám

Egy kézbe összpontosulnak a mezőgazdasági beruházási építkezések Annak ellenére, hogy a mezőgazda-* hág sok segítséget kap az Államtól, az építkezés ütemével mégsem le­hetünk megelégedve, mert számos mezőgazdasági üzem még mindig kor­szerűtlen gazdasági épületben tartja állatállományát. Természetesen ez kedvezőtlenül hat a hasznosságra is. Tehát minél előbb meg kell oldanunk ezt a problémát. A beruházási épít­kezések eredményeiről szőlő múlt évi jelentés viszont egyáltalán nem ked­vező, mert a tervet csak 95,7 száza­lékra teljesítettük és emiatt 1500 sertés és 2000 szarvasmarha részére nem készült el az épület. A meliorá­ciós munkáknál sem kedvezőbb a helyzet, mert 7000 hektáron még nem szerelték fel az öntözőberendezéseket. A tervteljesítés az előző években Is döcögött, hisz 1964-ben csak 96,6 szá­zalékra végeztük el a beruházási építkezéseket. Pártunk Központi Bizottsága még 1963-ban foglalkozott ezzel az Igen fontos problémával és javaslatára egy különleges szakbizottság alakult, mely azt a feladatot kapta, hogy megfelelő szervezeti fölépítést hozzon létre. Ed­dig ugyanis az volt a hiba, hogy az építkezés több vonalon futott és sok esetben a vállalatok nem törődtek a tervek teljesítésével. Ez abból is látható, hogy a szövetkezetek az ön­segéllyel készült épületek tervét 107,5 százalékra teljesítették, ezzel szemben más vállalatok csak 89 szá­zalékra. A szakbizottság a helyzet alapos elemzése után azt javasolta, hogy az eddigi kerületi meliorációs és a mezőgazdasági építkezési technikai fejlődéssel foglalkozó vállalat a mező. Bemutatás helyett m Belucz János, a fiatal mérnök nemrég került a nyárasdi szövetkezetbe. A közös irányítói rábízták a száztíz hektáros kertészet vezetését. Fiatalos lendülete, helytállása jó benyomást keltett még azokban is, akik eleinte idegenkedtek az „új embertől'. A szövetkezet tágas irodahelyiségében beszélgetünk. — Amikor ide kerültem, tudtam, hogy nem lesz könnyű dolgom. Mindig többet várnak egy fiataltól. Igyekeztem a munkámat lelkiismeretesen vé­gezni, tudásom legjavát nyújtani. Eleinte kissé nehezen ment. Sokan nem értették meg, miért kell olyan nagy befektetést fordítani a gyümölcsös telepítésére, amikor az csak jó pár év múlva hozza meg a várt eredményt. Még ma is kissé vontatottan halad a munka. Alacsonyak az elért eredmé­nyeink, kevés gép áll rendelkezésünkre és a bizalmatlanok most is a vélt igazukat hangoztatják. Az elmúlt év viszontagságai közepette tizenhárom­­ezer gyümölcsfánk kipusztult. Most persze „jó" érv a kezűkben Az idő ke­reke azonban megállíthatatlanul forog tovább, újabb és újabb feladatok várnak ránk. Jelenleg 71 hektár gyümölcsössel rendelkezünk. Ötvennyolc hektáron — 48 hektár alma, hat hektár őszibarack — belterjes gyümölcs­­termesztést folytatunk. — Milyen tervekkel indultok a jövőben? — Terveink nagyon nagyok. Már ebben az évben szeretnénk Dunaszerda­­helyen egy üzletet nyitni, ahol a hús és tejtermékek árusításán kívül zöld­ség és gyümölcs is kapható lenne. Elképzeléseinket arra a reális elgondo­lásra alapozzuk, hogy a konzervgyárak aránylag későn kezdenek dolgozni. A korábban kitermelt, frissen szedett terményeinket, így tudjuk majd ér­tékesíteni. A lehetőségeink megvannak s 1970-ben ötven vagon almater­méssel számolunk, 1975-ben pedig már száz vagon termést szeretnénk be­takarítani. Ezért a jövő évben hozzálátunk egy szüzvagonos gyümölcstároló építéséhez. A zöldségfélék korai termesztésének céljából egy üvegház komplexumot is szeretnénk építeni egymillió korona befektetéssel. A dohány, a zöldség, és a zöldségmag termesztést is a fiatal agronómusra bízták. Munkája eredményét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 12 hektáron termelt dohány félmillió koronát hozott a közösnek. A szövetkezetben sok a fiatal munkaerő, főleg nők. Az EFSZ vezetői úgy irányítják a gazdálkodást, hogy a szakosítás keretén belül az említett négy termelési melléküzemág a jövőben is helyet kapjon. A kertészet átlagban kilenc hónapon keresztül sok munkaerőt köt le és jövedelmezőség szem­pontjából is előnyös. A kertészeti csoport szorgalmas munkájával az elmúlt években is sokat segített a közös gazdálkodás megszilárdításában. A szövetkezetben jó ifjúsági kollektíva alakult ki. Jól érzi ott magát Belucz János is. Tény, hogy a mezőgazdasági termelésben elhelyezkedő fia­tal szakembereket nem várja zökkenőmentes, sima út. Mint mindenütt az életben, itt is vannak buktatók, nehézségek. De a felmerült akadályok elől soha sem szabad meghátrálni. A fiatal mérnök szavaival élve: „ki kell tartani". Az idő délutánra jár. „A meleg tovább fokozódik. A nappali hőmérséklet emelkedik" hangzik a rádióból. — Ne haragudj, de nekem mennem kell — mentegetödzik. Várnak rám a gyümölcsösben. Magára veszi kabátját, felül a motorkerékpárra. Utána már csak porfelhő jelzi az utat, amint elrobog a gyümölcsös felé ... CZITA BÉLA gazdasági építkezési vállalatba tömö­rüljön. Az átszervezés után Bratlsla­­vában, Nyltrán, Zvolenban és PreSo­­von létesült Ilyen vállalat, de mivel a nyugat-szlovákiai kerületben nagy­arányú építkezések folynak, Nyltrán továbbra Is megmaradt a kerületi meliorációs vállalat. Tehát a jövőben az összes beruházási építkezések, — beleértve a cseh országrészekben fo­lyó munkákat is — a bratislavai köz­ponthoz fognak tartozni. A mezőgaz­dasági építkezések és meliorációs munkák országos szakigazgatósága tehát a jövőben Szlovákiából irányít­ja az összes mezőgazdasági beruhá­­zási munkákat. A múlt évben például 221 millió koronát fordítottunk a meliorációs építkezésekre, viszont gazdasági épü­letekre csak 88 millió koronát. A gya­korlat viszont azt mutatja, hogy az utóbbi építkezés a sürgősebb. Ezért a jövőben az ilyen jellegű építkezések megkétszereződnek. A központi szak­igazgatóság országos méretben 670 millió korona értékű munkát valósit meg ebben az évben. Az új átszerve­zésnek megfelelően a mezőgazdasági építkezési vállalatok az előző évi 22,6 százalék helyett már 50,1 százaléknyi részt vállnlnnlr a mtml/óKAI k Más tájakon kevesen tudják, hogy az erdőgazdálkodás jelentős a Csalló­közben is. A nádszegi részlegen az ügyeskezű lányok, asszonyok (Kernt Teréz, Dobos Mária, Apolló Edit, Nagy Magda) Sulek Ján erdész irányít át sával dugványt ültetnek az erdészet kertjében. j II Sok múlik a gondozáson Egy kerekasztal-beszélgetés margójára Újságíró körökben jól Ismertek a dunaszerdahelyi járási mezőgazda­­sági üzemeinek jó eredményei az irányítás módszerei, vasárnap reggel mégis érdeklődéssel hallgattam a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adását. Csóka Ferenc, a rádió munkatársa „kerekasztal“ beszélgetést rendezett a járási termelési Igazgatóság vezető szakembereivel, vala­mint a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának titkárával. Bármilyen kritikus szemmel is értékeljük a negyvenöt perces adást, meg kell mondanunk, ez idő alatt a megkérdezettek keresztmetszetét adták mindazon fontos intézkedéseknek, amelyek a járás eredményei­vel összefüggnek. Beszéltek a miértről-hogyanról, bátran bírálták az előforduló, a termelés fokozását gátló hiányosságokat. ízelítőül talán nem árt, ha egy-egy Í mtosabb mozzanatot felidézünk a eszélgetésből. Bartos Andor mérnök a növénytermesztés és az állatte­nyésztés viszonyát taglalta oly érte­lemben, ha nem termelünk a földön, nem várhatunk hasznot az istállóban. Az intenzív takarmánytermelésnek köszönhető, hogy járási méretben a tehenek tejhozama 2560 literre rú­gott az elmúlt esztendőben. A beszélgetés során elhangzott, hogy régebben a járásban hat-hét százalékot foglalt le viszonylag gyen­ge telepítésű lucerna, míg most húsz százalék a lucernával bevetett terü­let. A fehérjedús hüvelyesek termesz­tése minimális volt, alig fél százalék, most pedig öt százalék. „Rossz föld nincs — csak rossz gazda“. Ezzel a szólás-mondással kezdte a beszélgetést Ozsvald Fri­gyes mérnök, a termelési igazgató­ság vezetője, amikor a riporter meg­kérdezte, miben rejlik, hogy járási méretben tavaly 32 mázsás átlagho­zamot takarítottak be búzából. Ez­után elmondotta, ha találkozik kollé­gákkal, különösen a közép- és kelet­szlovákiaiak, hangoztatják: „könnyű nektek, Csallóközben!“ Ami azt illeti, sík vidék, tehát a munka nagyobb há­­hyada gépesíthető, Azt már kevesen tudják, hogy Csallóközben nagyon szélsőséges időjárás uralkodik. Csa­padékdús esztendőben sok a talajvíz, szárazságban öntözés híján kiég a nö­vény. Sok a sekély rétegű terület, s alatta terméketlen kavicsréteg hú­zódik. Mindebből az következik, hogy mind a közép-szlovákiai, mind a ke­let-szlovákiai kerület déli járásaiban megközelítően hasonló termelési fel­tételek vannak, mint Csallóközben. Németh Jenő mérnök, a pártbizott­ság mezőgazdasági osztályának titkára a politikai és szervezőmunkáról be­szélt, melynek révén rövid idő alatt megizmosodtak a járás gyengén gaz­dálkodó szövetkezetei. A rászoruló nagyüzemek számára elsősorban a gyakorlatban bevált, tapasztalatokban gazdag szakembereket biztosítottak. Többek közt elhangzott: „Ha van ta­karmány, nem probléma a nyolc lite­res tejátlag elérése, de nehezebb olyan vezetőt találni, aki a belterjes állattenyésztésben irányítja a terme­lést. Dr. Cséfalvai Gábor mérnök, a ter­melési igazgatóság főökonómusa a szövetkezet vezetőinek új jutalmazási módszerét ismertette, mely fontos tényezőként szerepelt a gazdasági eredmények növekedésében. Arra a kérdésre, hogy mit várnak a tökéletesített irányítási módszer rea­lizásától, Ozsvald elvtárs kijelentette, „Minden partner teljesítse saját kö­telességét! Ez lesz számunkra a tö­kéletesített irányítás egyik legfonto­sabb láncszeme.“ E tekintetben a gépipar tehet leg­többet. Elvárható, hogy az eddigiektől megfelelőbb gépeket kínál eladásra a mezőgazdasági üzemeknek. A tava­szon például a Lengyelországból ér­kezett vetőgép 20 hektár bevetése után felmondta a szolgálatot olyany­­nyira, hogy a szakemberek inkább rendbehozták a régi kiselejtezett ka­nalas vetőgépeket, nehogy a gépesí­tés időszakában kézi vetésre kény­szerüljön az illető szövetkezet. A gép­ipar számlájára írandó, hogy nem lehet boronát vásárolni, holott ez a legegyszerűbb gépi eszköz, amit ré­gebben a falusi kovácsok maguk ké­szítettek. A „kerekasztal“ beszélgetés elhang­zása után olyan érzésünk támadt, hogy a járás szakembereinek meg­szólaltatása nemcsak a hallgatók szá­mára hasznos, de maguk a beszélgető szakemberek felelősségük tudatában azon lesznek, hogy amit elmondottak, megoldást is nyerjen. Ezekután nem ártana, ha a Rádió szerkesztősége hasonló témával az illetékes szakem­berek bevonásával megrendezné a „kerékasztal“ beszélgetést mindazon járási székhelyeken, ahol megfelelő számú magyarajkú lakosság él. Vé­gül érdekes lenne, ha a rivális járások vezető szakemberei egymás között is megvitatnák a mezőgazdasági terme­lés fellendítésének hogyanját, illetve a nagy nyilvánosság előtt kicserélnék egymás tapasztalatait. Sándor Gábor A kassal járás mezőgazdasági üze­mel az utóbbi években sikeresen tel­jesítik tejeladási tervüket. A múlt évben a közellátás részére több mint kétmillió liter tejet adtak be terven felül és közel kétmillió korona tej­prémiumot kaptak. Persze, ha a tej­termelésben minden tartalékot ki­használnának, az eredmények még szebbek lehetnének. Tavaly ugyanis a járásban csak 1672 literes átlagos tejhozamot értek el, s Ilyen haszon­hozam mellett a tejtermelés nem fi­­zetődik ki. Például a Sady nad Tory­­sou-i EFSZ-ben 1680 literes fejésho­­zamnál egy liter tej kitermelése 2,60 koronába kerül, de ettől van sok he­lyen még drágább tej is. Különösen a téli időszakban ala­csony a tejhozam, — csak 2—3 liter járási viszonylatban naponta egy te­héntől. Míg Debrődön csak egy liter tejet fejnek naponta egy tehéntől, Buneticén, Kecerpeklényben, Alsó­­mislyén és másutt 1,5—2 litert, addig Felsökemencén hat litert, Ráson, Aba­­ujnádasdon, Alsótőkésen, Szinán, Bár­­cán és Kenyhecen öt literen felül. Ez főleg a tehenek etetésétől, gon­dozásától függ. Persze, ahol kevés a takarmány és azt a keveset sem ké­szítik a tehéngondozók kellően elő, ott magas tejhozam nem várható. Az embereken is múlik, milyen eredményeket érnek el. Ezért helye­sen teszik ott, ahol a teheneket a téli időszakban is háromszor fejik naponta és nem feledkeznek meg a takarmány Ízesítéséről sem. így a te­henek kisebb takarmányadagban is megkapják a szükséges tápanyagokat (fehérje, vitamin). Például ing. Sim­­csák János, a felsőkemencel EFSZ el­nöke bebizonyítja, hogy pontosan tudják, mennyi takarmánnyal és táp­anyaggal kell növelni a takarmány­adagot, ha a következő nap a tejho­zamot például 40 literrel akarják emelni. A járásban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy főleg azok a te­héngondozók és fejőnk érik el a leg­jobb eredményeket, akik e munkát több éve végzik. Például Fazekas Gyula a tornavásáralji ÄG zsarnói részlegéről negyedik éve van a tehe­nek mellett. Azelőtt mint kocsis dol­gozott. Most húsz vörös tehenet, — úgynevezett lett-fajtát gondoz. Tavaly feleségével együtt ezektől a tehenek­től egyenként 3730 liter tejet fejt. Egy tehénnél naponta átlag meghaladja a 10,2 litert, habár a terv csak 7,9 li­tert ír elő és a felajánlás pedig 8,1 litert. Terven felül kitermelt 16 600 litert és újból a kassal járás legjobb tehéngondozójának címével dicseked­het. Bár munkatársa, ifj. Klotnya István nincs régen a tehenek mellett, ő is szép eredményt ért el. Tizennégy te­henet gondoz és fej. Tavaly március 1-ig még üszők voltak, melyeket ő gondozott. Ennek ellenére tíz hónap alatt egyenként 3258 liter tejet fejt ki, amely egy tehéntől naponként csaknem 11 litert jelent. A kassai járás másik legjobb fejője is a Tornaváraljai Állami Gazdaság­ból van. Okrezsa Margit, a hetényi részlegről már több éve a legjobbak közé tartozik és tavaly tíz tehénnél elérte az átlagos 3265 litert. A Blanár házaspár a éakanovcei EFSZ-ben már kilencedik éve végzi e munkát, mióta a szövetkezet meg­alakult. Az 57 éves Imre bácsi az­előtt középparaszt volt és kilenc hek­táron gazdálkodott. Most elégedett a munkával Anna feleségével együtt. Reggel már fél négykor az Istállóban vannak, a második fejőst délben vég­zik és a harmadikat 17 órrf után. A 25 tehéntől jelenleg Is 140—150 liter tejet fejnek ki naponta. A takarmány­adag egy tehénre naponta 5 kg ta­karmányrépából, 5 kg silóból, 5 kg szénából, 5 kg szalmaszecskából és 2 kg árpából vagy melaszból áll. A szalmaszecskát mésszei ízesítik, a me­laszt élesztővel vagy ammóniákkal is. Persze, azok a tehenek, melyek évente több mint 4500 liter tejet ad­nak, gazdagabb takarmányadagot kap­nak. Amikor a teheneket már legeld tetlk, 1 kg abrakot adnak nekik na­ponta. Száz liter tej kitermeléséért Cakanovcében három munkaegység a jutalom (előlegként 10 koronát fizet­nek). Tavaly e szövetkezet 26 ezer korona tejprémiumot kapott, melyből a legtöbb Blanáréknak jutott. A régi hibák a kassal járásban még mindig előfordulnak, mert jelenleg is a tejfelvásárlásnál az év elejétől több mint 50 ezer literrel elmaradtak. Bár e lemaradást később eltávolítják és az év végén a tejfelvásárlást jóval túllépik, sok Igyekezetei és propagá­lást kell még kifejleszteni, hogy a csúcseredményekhez vezető munka­­módszerek minden mezőgazdasági üzemben meghonosodjanak. Mató Pál, Kassá A KENDER új felvásárlási ára Az utóbbi években a rostkender fel­­vásárlási tervének teljesítése csak 50-70 százalék körül mozgott. Mivel a tervezett mennyiséget tavaly sem sikerült elérni, az idén mind a rost, mind pedig a vetőkendermag felvá­sárlási árát módosították a következő­képp : A rostkender ára: Minőségi 100 kg felv. A felv. ár osztály: ára Kcs emelkedései I. 230 105 II. 170 70 III. 120 40 IV. 70 20 V. 30 A vetőkendermag ára: Szaporodási Felv. ár A felv. ár fok: Kös emelkedése Kis M 1 2900 1096 M 2 2700 1079 M 3 2270 830 OA-OB 1770 611 Szaporodási fok M 1 M 2 M 3 OA-OB 100 kg vetőkendermag eladási ára (Kcs) 3195 2730 2300 1800 A felvásárlásnál és az eladásnál a minőség megállapítására ezután is ér­vényes a Földművelésügyi Miniszté­rium 175/1959 sz. határozata. Az említett intézkedésekről vitát folytattak a termelők, melyek során megállapították, hogy az árrendezés jó ökonómiai feltételeket biztosít, mind a rost, mind a vetőkendermag termelésének emeléséhez mezőgazda­­sági üzemeinkben. * M. S, Vonjuk felelősségre a hanyagokat i A lévai járásban nem egy esetben ( megállapították azt a tényt, hogy 1 egyes szövetkezetek vezetői nem tel- i jesítették lelkiismeretesen kötelessé- j güket és a különböző termények nem ( voltak időben, vagy egyáltalán beta- 1 karítva. Például a szántói szövetke- s zetnek egy hektár burgonyája kint s maradt a földön, 3,5 hektáron a bab 1 csak részben lett felszedve. A sző- 1 vetkezetben kb. 19 mázsa burgonya : a rossz raktározás következtében i megfagyott. A nagynehezen betakarl- ; tott kukoricával sem törődtek kellő- 1 képpen. Körülbelül negyven mázsa 1 morzsolt kukorica ment tönkre és a szövetkezetét ért kár 14 ezer korona. , A szántói szövetkezet hanyagsága ^ nem egyedülálló példa a járásban. A j bori szövetkezetben a burgonyát ki i sem szántották. Ilyen példákat más j járásból is lehetne felhozni számtalan , esetben. ( Érthetetlen számunkra az a tény, , hogy már a betakarított terményt is , tönkre hagyták menni, — méghozzá j olyan szövetkezetekben, ahol a mun- , kamegosztás nem valami jó. A terme­lésben sem érnek el nagy eredmé­nyeket. Ezeknek a szövetkezeteknek kellene azon lenni, hogy mindent ami menthető, időben takarítsák be. Szük­ségesnek tartom, hogy a hanyagság következtében előidézett károkat ki­vizsgálják és a keletkezett vesztesé­gekért személyesen felelősségre von­ják az illetékes személyeket. Petrás Sándor, Léva SZABAD FÖLDMŰVES J 1966, április ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom