Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-03-26 / 12. szám
t r Uj módszerek a hasvízkőr felismerésére, megelőzésére és gyógyítására ITT A TAVASZ. A halgazdasági problémák is időszerűekké váltak. A halászgazda íő kötelességei közé tartozik: a halállomány tavaszi egészségi állapotának megvizsgálása. Ilyenkor főleg a hasvízkőr veszélye fenyeget. Hazánkban olyannyira elterjedt ez a halbetegség, hogy alig akad halgazdaság, amely mentes tőle. Kisebb-nagyobb károkat okoz, főleg a ponty állományban. Tavainkon kívül a folyóvizek is fertőzöttek. De nemcsak országunkat súlytja ily nagymértékben a hasvízkőr, hanem Euróoa összes országaiban elterjedt. Természetes, az utóbbi években számos szakember és kutatóintézet foglalkozott a betegség okával* kortanával, terjedési útjának kutatásával. Legnagyobb eredmény azonban a járvány gyógykezelésével született. Említést érdemel a metilén-kékes kezelés és a kloramfenikol antibiotikumos oltás. Magyarországon széleskörűen alkalmazták a klorocidos oltást és fürösztést, valamint az Erragyógykészítmény etetését. A felsorolt módszerek közül mindegyik kitett magáért. De a kutatómunka tovább halad és mind hazai, mind külföldi szakemberek a hasvízkőr megelőzésére törekednek, amely minden szempontból előnyösebb a beteg halak gyógyításánál. Halgazdaságaink szakembereit csaknem minden tavasszal nagyon foglalkoztatja e kérdés: hasvízkórral fertőzött-e a halállomány, vagy sem? Legideálisabb a kérdést akkor tisztázni, amikor még nem észlelünk a pontyokon olyan kórjeleket, melyek a hasvízkór jelenlétét szemmel láthatóvá tennék. Ha úgy döntünk, hogy a halak egészségesek, s nem kerül sor antibiotikumok használatára, a betegség esetleges elharapódzása súlyos károkat okozhat. Ha pedig akkor is injekciózzuk a halakat, amikor nem szükséges — fölösleges befektetéssel csökkentjük a gazdálkodásunk eredményeit. Tehát olyan eljárás szükséges, mellyel nagylétszámú állományból is kiválogathatjuk azokat a pontyokat, melyek lappangó, külsőleg nem észlelhető, de már fertőző hasvizkórban szenvednek, és esetleg kihelyezésük azzal a veszéllyel jár, hogy a járvány gócaivá válnak, és megbetegítik az egész állományt. Erre a célra különösen alkalmas a „megerőltető konyhasós fürdő“ alkalmazása. A konyhasós fürdetési módszert Einsele dr. és Blank Ottó dr. dolgozták ki. Abból a tapasztalatból indultak ki, hogy az egészséges hal „többet kibír" a betegnél. Megerőltető hatással van a halakra a konyhasós fürdő használata, amely a pontyok külső élősdieinek leküzdésére is bevált. A módszer ajánlói kísérletük egyikében 50 darab egynyaras egészségesnek látszó pontyot vizsgáltak megerőltető fürdetéssel. Az állományt két órán keresztül tartották 1,5 százalékos oldatban, a víz 16 fokos hőmérsékletű volt. Fürdetés után friss, oxigéndús vízben voltak átszállítva. 14 darab ponty nem tért életre, 8 darab pedig 48 órán belül elpusztult. A többieken semmi károsodást nem észleltek. Laboratóriumi kivizsgálás után az elpusztult halak esetében bebizonyosodott, hogy a hasvízkómak ab-* ban a szakában voltak, amikor a betegség fennforgása nem jelentkezik külső jelekkel. Káros volna az eddig mondottakból azt a következtetést levonni, hoqv a megerőltető konyhasós fürösztés alkalmas eljárás a betegség fajtájának pontos meahatározására. Az eljárás csak arra jellemző, hoqy mennvire beteg, illetve legyengült á hal. Pontos kórismérvek felállítására szükséges a konvhasós fürdő segítségével kiválogatott halak laboratóriumi kivizsgálása, melynek alaDján kitűnik, érdemes-e az ilyen halakkal tovább foglalkozni, illetve, milyen veszélvt jelentenek az egészséges halállományra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egészséges pontyok jól elviselik az ismételt fürösztést is, de csak megfelelő időszak leteltével lehet űira alkalmazni. A hasvízkőr elterjedését elősegíti minden olyan behatás. amely a hal szervezetére gyengítőén hat. Lényegesen befolyásolja a hosszú és rossz telelés, melynek következtében a halak éheznek és legyengülnek, ezáltal könnyebben esnek a hasvízkőr áldozatává. Ezt bizonyítja az a megfigyelés is, hogy míg 1963-as jó áttelelés után az országban nagyon kedvező volt a haleqészségügy helyzete, 1964-ben, a hosszúra nyűit tél miatt tavasszal a hasvízkőr-« járvány tömegesen jelentkezett. Dr. Mittelstiller a tél gyengítő hatását a kora tavaszi „indító“ etetéssel ajánlja csökkenteni. Szerinte az indító etetéssel összekötött gyógytakarmány íuttatás, vagyis a hasvízkór ellen hatékony antibiotikumokkal átitatott abraknemű adagolása komoly fegyver tavaszkor a betegség megelőzésében. Javaslata szerint az etetést már a telelőben kezdjük meg. Dr. Szabó Sándor (Bratislava) Mit mond a miniszter? Megszűnik végre a vízszennyeződés? A múlt év novemberében megalakult Prágában a Vízgazdálkodási Főigazgatóság, amely — halastavak kivételével — felelősséget vállalt az egész vízgazdálkodás zavartalansága menetéért. Élére Josef Smrkovsky minisztert nevezték ki. A miniszterrel napisajtónk szerkesztői eszmecserét folytattak. VADASZ HALASZ 0 Mik a Vizgazdasági Főigazgatóság legfőbb problémái és tervei? — Mindenekelőtt elegendő vizet keli biztosítanunk. Ismeretes, hogy országunkból évente 14 milliárd köbméter víz folyik el kihasználatlanul, az aszályos hónapokban. A felszabadulás óta összesen 2 milliárd köbméter víz befogadására alkalmas új víztárolókat építettünk. Bármennyire jelentősnek tűnik, a valóságban ennek kétszeresére van szükségünk. Folyóvizeink hossza 100 ezer kilométer, ebből ötezer kilométeres szakaszon szennyezett, élvezhetetlen a víz. Kevés a szennyvízszűrű készülék, de még kevesebb a fegyelem! A felelős tényezők legtöbbje elfelejti, hogy a víz is — árúcikk. A szükséges vízmenyiség évente több mint 4,2 milliárd koronába kerül az országnak, ebből csupán 1,2 milliárd korona térül vissza. 0 Hogyan szándékszik megrendszabályozni az élenjáró vízszennyezőket? — Javaslom a kormánynak, 1967. január 1-től valamennyi vízszennyező olyan összeget fizessen, amilyen az általa szennyezett víz derítéséhez szükséges. Azonkívül bírságot is köteles fizetni, hogy az áldatlan állapotnak véget vethessünk. Csupán tájékoztatásképpen: az ilymódon fizetendő kártérítési összeg évente fél— milliárd koronára tehető. Ehhez tartozik még a bírságolás és egyéb pénzbüntetés, amelyet a vízszennyezésért szándékszunk behajtani. 0 Megemlítette miniszter elvtárs, hogy a Vízgazdasági Főigazgatóság a Duna áradásait is ellenőrzi. Mit szándékoznak tenni, hogy a tavalyi nagyméretű elemi csapás meg ne ismétlődhessék? — Nemrég helyszíni ellenőrző szemlét tartottam szakértők kíséretében. Ellenőriztük a Duna védőgátjait és egy napót Komáromban is töltöttünk. A szemle eredményeképpen kikértem a kormányelnök jóváhagyását valamennyi szükséges intézkedés megtételére. 0 Vajon ipari vállalataink vezetői nem érvelnek-e majd azal, hogy az említett intézkedések miatt készítményeik árát felemelik? — Gondunk lesz rá, hogy 1 folyóvizek szennyezéséért kirótt bírságokat és illetékeket ne álljon módjukban beszámítani a termelési költségekbe, hanem jövedelmük rovására vetjük ki azokat. Azt indítványoztam, hogy a bírság elérje a kártérítési összeg 10—100 százalékát. Ha szigorúnak tűnik ez a rendelkezés, nincs más kivezető út. Ügyhiszem, így elmegy majd a kedvük a vízszennyezésektől. 0 Tehát, folyóvizeink tisz-> tántartása kérdésében elvi jelentőségű fordulat előtt állunk? — Remélem, hogy egy év leforgása alatt sikerül majd gátat vetnünk a további rosszabbodásnak. A második időszak: az „ellentámadás“ és a vízszennyezettség teljes kiküszöbölése hosszabb időt vesz majd igénybe. (Szerk. megjegyzés: Csak helyeselni lehetne, ha a bírságolások folytán összegyűlt évi félmilliárd korona, szennyvízszűrű berendezések gyártására fordítódna!) Bízunk pártunk hatékony támogatásában, lakosságunk megértésében, akik tudják: Manapság nem a só, hanem a víz ér fel arannyal! (Pr) Hol javítanak horgászfelszerelést? Több horgászegyesület, valamint halász, horgász olvasónk érdeklődött aziránt, hol javíttathatná meg horgászbotját, pergetőorsóját, s másegyéb felszerelését. Kérésükre válaszolva közöljük a pontos címet: SPORTOVÄ OPRAVOVNA Bratislava, Tobruckft 1„ telefon: 505-82 6
