Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-03-26 / 12. szám
Vadgazdálkodás - vadászat nyújtunk vadászati lehetőséget. Egy sajátos teladatról kell szólnom, amelyet csak a vadgazdálkodás tud megoldani. Tanúi vagyunk annak, hogy a ro-HA VADRÖL, vadászatról dent elsöprő“ vadászszenvedély, „ünk arról, hogy a vadgazdái- varkár évről-évre növekvő méresik szó, mindig azokat a terű- A vadászat csak akkor dísze kodásnak megvan a maga külön tékben veszélyezteti burgonyánleteket látom, amelyeken ré- az embernek, ha abban nem lát anyagi jelentősége, ha józanul kát, cukorrépa-, lucerna vetégen. ifjúkoromban vadásztam, mást, mint saját életkorának, és minden egyéni kapzsiságtól sünket. Ezt a veszélyt vegyszes ahol rengeteg volt az apró- vérmérsékletének, és ízlésének mentesen folytatjuk azt. rés rovarirtással egymagában vad. Csehsziovákia híres vadász- megfelelő sportot, kikapcsoló- MINDEBBŐL arra a követkéz- nem tudjuk elhárítani, múlhaterületein kívül résztvettem dást a munkából, üdülést, vagy tetésre szeretnék jutni, hogy tatlanul szükséges tehát fácán Magvarország, Ausztria, Olasz- szabadidejének tartalmas eltol- vadgazdálkodásunk nem támasz- és fogoly állományunk növeléország Franciaország, Románia tését. Olyan tevékenységet, mely kodhat csak arra, amit általá- se, mégpedig a mainak sokszo- és Jugoszlávia vadászterületei- módot ad a természet beható ban vadászszenvedélynek szók- rosára. Sok vadásztársaságnál nek megtekintésében az első megfigyelésére és megköveteli tak nevezni, mert területi viszonylag kis költséggel tevilágháború befejezése utáni, az előrelátó, emberi gondossá- adottságaink olyanok, hogy az nyészthető a fácán. De ezzel későbbi években. got. Lényegében ugyanezek az egymagában nem elég. Arra kell nem sok helyen foglalkozunk. A fiatal vadásznemzedékhez elvek érvényesek a hivatásos tehát törekednünk, hogy vad- Pedig a fácánvadászat, a fácántartoztam akkoriban. Ma azon- vadászokra is, munkájuknak gazdálkodásunk kapcsán minél hajtás egyedülállóan szép sport ban már öt évtizedes vadász- megvan a sajátos vadász-etikai többel járuljunk hozzá általános és a fácán húsa kitűnő, azontapasztalatokról mondhatnék el tartalma. A helyesen értelme- kultúránkhoz, ezen felül a vad- kívül ez a szárnyasvad igen egyet-mást a mostani fiatal va- zett „vadásziasság“ lényege az, gazdálkodás minél több anyagi keresett exportcikkünk, dászoknak. Nincs szándékomban hogy tudjuk és átérezzük a va- hasznot jelentsen, vagyis több senkit sem tanítani, ez távol dászati gazdasági és művelődési húst, bőrt termeljünk, minél HABRONSKY JANOS, áll tőlem. Igaz, fájdalmas visz- jelentőségét, anélkül, hogy azt több valutát szerezzünk nép- a Csehszlovák Vadászszövetség szaemlékezni a vadban bővel- túlértékelnénk. gazdaságunk számára, azzal. Besztercebányai Kerületi kedő múltra. Hová lettek a régi Nem kell azért megfeledkez- hogy külföldi vadászoknak Szervezetének titkára vadászterületek? Es hová a régi vadászok? EZT ELÖLJÄRÖBAN. Most pedig feltesszük a kérdést: mi a mostani vadgazdálkodás és vadászat elsőrendű feladata? E két szó egymástól elválaszthatatlan fogalom. A távlati terveken belül a legapróbb részleteket is érintő, ésszerű gazdálkodás nélkül nincsen vad és így nem lehet vadászat sem. S ezekhez kapcsolódik a vadászat eszmei, etikai fogalma. Nem árt ezekkel a fogalmakkal részletesebben foglalkozni. E sorok célja éppen az, hogy rendet teremtsünk a vadászat, elsősorban a vadgazdálkodás értékelése körül. A helyes szemlélet kialakulását nyilvánvalóan akadályozza minden hamis és túlzott nézet, akár a vadászattal szemben, akár mellette alakuljon is ki. Apróvadtelepítés az árvíz után TUDATÄBAN KELL LENNÜNK annak, hogv egyetlen mai művelt nép boldogulását, életszínvonalát sem jelenti és jellemzi az, hogy rendelkezik-e vadállománnyal vagy sem. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a vadászt sem tekinthetjük valamilyen kivételes lénynek, életfenntartó vagy felsőbbrendű embernek. A mai világ más alapokon, más adottságok szerint értékeli az embert. Csehszlovákiában csakúgy, mint a legtöbb országban a vadászat még a közelmúltban is a iegreakciósabb osztály, a földbirtokosok, a gyárosok és a bankárok kiváltsága volt. Az 1947-ben kiadott vadásztörvény (25. sz.) véget vetett ezeknek az áldatlan állapotoknak. Azóta a szervezett vadászok feladata, hogy összhangot teremtsenek a vadgazdálkodás és a vele szorosan összefüggő gazdasági ágazatok, az erdőgazdálkodás, valamint a földművelés között. Ahol az egyes ágazatok érdekei egymással összeütközésbe kerülnek, tegyük az egyes tényezőket szigorúan és tárgyilagosan mérlegre, majd következetesen vonjuk le a mérlegelés eredményének tanulságait. VÉLEMÉNYEM SZERINT nem felemeli, hanem lealacsonyítja az embert az a bizonyos „min-A Duna elmúlt évi katasztrofális kimenetelű áradása a dunaszerdahelyi és a komáromi járás vadállományában is hatalmas méretű károkat okozott. Ezért a CSVSZ Szlovákiai Választmánya országos méretű apróvad (főleg fácán és nyúl) újra telepítési mozgalmat indítványozott és szervezett, amely a megértés következtében sikeresen folyik. A koordinációs bizottság a helyzet megvizsgálása után olyan szakcsoport megalakítását indítványozta, amely létrehozását követően (annak hat tagja) kidolgozta a vadtelepítés tervét. Ennek végrehajtását a szakcsoport három részletben javasolta, ami azt jelentené, hogy a vadállomány három éven belül legalább az árvíz előtti mennyiséget érné el. Az érdekelt járások képviselőivel bővített bizottság a tervet megvitatta és jóváhagyta. A felettes hatóságok hozzájárulása után megkezdődött a tervek első szakaszának teljesítése, mely szerint 1966 tavaszán 2000 nyulat és 3000 fácánt kell kihelyezni. AZ ELSŐ TERVSZAKASZ Az első tervszakaszban a vadtelepítés így alakult: 0 a dunaszerdahelyi járásban terv 820 nyúl és 1300 fácán teljesítés 962 nyúl és 1300 fácán # a komáromi járásban terv 1180 nyúl és 1700 fácán teljesítés 896 nyúl és 1007 fácán A nyúlbefogás és telepítés ez év február 18-ától március 3-ig, a fácánbefogás és telepítés pedig február 15-től március 15-ig tartott. A vadgazdálkodás felújítási tervének első szakaszában tehát a nyúláthelyezést 91,1 %ban, a fácántelepítést meg 100 %-ban sikerült teljesíteni. Egybevetve ez 96,6 %-ot jelent. A vad kihelyezését megelőzően az illetékes vadásztársaságok elnökei és vadászgazdái szakoktatásban részesültek, melyen a kiengedés technikájával, azonkívül a takarmányozás, a vadvédelem és az egészségvédelem tudnivalóival ismerkedtek meg. A nyulakat, az esetleges tularémia és brucelózis előfordulását figyelemmel kísérő vérvizsgálat után tetoválták (a balfülkagylón a vadászterület sorszámával és a telepítés évszámával jelölték). A fácánokat az állategészségügyi vizsgálat és a lábgyűrűzés után rendeltetési helyükre engedték ki. NYÜLBEFOGÄS ÉS KIHELYEZÉS ■ A dunaszerdahelyi járásban a nyúlbefogásban huszonkét vadásztársaság vett részt, amelyek összesen 962 nyulat fogtak be (1:2-höz ivararányban). Ebből saját járásuk területén történő kihelyezésre a szapi vadásztársaságnak 20 nyulat, a balonyinak 57-et, a nagymegyerinek az állami gazdaságiakkal együtt 369-et, a bögellőinek 44-et, az ekecsinek pedig 182 nyulat adtak át. A komáromi járásban lévő csallóközaranyosi túzok védterületre 290 nyulat juttattak el. H A komáromi járásban a nyúlbefogásból tizenhárom vadásztársaság vette ki részét, amely összesen 869 nyulat fogott be a megkövetelt (1:2- höz) ivararányban. Ebből a bálványi vadásztársaságnak 114 nyulat, a megyercsinek 65-öt, az őrsújfalusinak 141-et, a nemesócsainak 150-et, a nagykeszinek 54-et, a csallóközaranyosinak 70-et, a gyulamajorinak 114-et, a csallóközaranyosi túzok védterületnek pedig 161 nyulat adtak át. A nyulat befogadó vadásztára saságok zöme feladatát teljesítette. Azonban voltak olyan vadásztársaságok. főleg a dunaszerdahelyi járásban, amelyek a szervezési előkészületeket elhanyagolták, ami a csökkentett tervteljesitésben nyilvánult meg. Bár ebben helyenként a meg nem felelő ivararány is közrejátszott. FÄCÄNBEFOGÄS ÉS KIHELYEZÉS A 3000 fácán áttelepítéséhez a szlovákiai járások, mégpedig az érsekújvári, a galántai, a dunaszerdahelyi (az újvásári vadásztársaság) összesen 659 fácánnal járult hozzá. A többit a CSVSZ KB-nak a vadbefogő központjai, a hradeci, a zsidlochovicei, a napajedlai és a sporilovi juttatták el az árvízsújtotta területre. A 3000 fácánt (1:9-hez ivararányban) a következő vadászterületeken engedték ki: A a dunaszerdahelyi járásban a szapi vadászterületen 90 fácánt, a balonyin 90, a nagymegyerin 470-et, az ekecsin 250-et, a nyárasdi fácánosban pedig 400 darabot, A a komáromi járásban a csicsói vadászterületen 70 fácánt, a füssin 50-et, a nagykeszin 70-et, a kolozsnémain 50-et, a csallóközaranyosi túzok védterü létén 750-et, a bálványin 250-et, a gútain 250-et, a gyulamajorin pedig 210 fácánt engedtek ki. CSAKNEM SZÁZ SZÁZALÉKBAN A munkavállalásokon, vagyis az ingyenes nyúljuttatáson kívüli átadás esetén a vadásztársaságoknak szövetségünk előlegezett árban téríti meg a nyulakat. örömmel közölhetjük a nagy (Folytatás a 4. oldalon) VADASZ HALASZ3
