Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-03-19 / 11. szám

£ tartalékcsaládok felhasználásának módja ALIG NÉHÁNY ÉVI méhész­kedés után rá kellett jönnöm, hogy tartalékcsaládok nélkül gazdaságosan méhészkedni nem lehet. Megfigyeltem, hogy a méhek rajzás idején elpazarol­ják a sok életrevaló szép, fiatal anyát, bár ezeket előbb dédel­getve nevelik, kikelésük után pedig egy kivételével vagy le­gyilkolják, vagy kiűzik a kap­tárból. Néhány héttel később pedig — ha az egy megha­gyott anya párzás közben el­veszett — az elárvult család sír és nem tud magán segíteni, mert már nyílt Hasítása nincs, amelyből újra anyát nevelhetne. Rá kellett jönnöm, hogy eze­ket a szép fiatal anyákat okvet­lenül meg kell mentenem, hogy ahol kell, pótolni tudjam az el­veszetteket. így született meg bennem a gondolat, hogy normális mé­retű kaptáraimból néhányat re­keszekre osztok és tartalékcsa­ládokat létesítek azokból, ahol a halálraítélt anyák kikelésük után megpárzanak és gyönö­­rűen petéznek. Akkor veszek ki anyát belőlük, amikor nekem tetszik. A próba igen jól bevált és ezek a kis családocskák let­tek a kedvenceim. Köze! 30 évi méhészkedésem alatt annyiféle próbát tettem már velük és annyiféle érdekes kísérleteket végeztem, hogy kisebb könyvre volna szükség azok leírásához. A TARTALÉKCSALÁDOK lé­tesítése egybeesik a rajzás idő­szakával. Egy normális méretű kaptárt annyi rekeszre osztunk, hogy legalább 3 db. fészekbeli keret elférjen benne, azaz egy rekeszben. Amikor a rajzásra készülő családokban már bepe­tézett bölcsőket látunk, fel kell készülnünk a cselekvésre. Köz­tudomású, hogy a család akkor adja az első rajt, amikor az első bölcsőket befödelezik. Ha ezt meg akarjuk előzni, akkor elvesszük a család anyját akár keretestül, akár anélkül és tartalékcsaládot létesítünk ve­le. Legalább egy nappal előtte — ha csak az anyát tesszük át — 2 födött fiasításos és egy mézes virágporos keretet adunk a rajtaülő néppel. Fontos, hogy bölcső a kereteken ne legyen, mert akkor az anya elfogadása bizonytalan. A rajzásra készülő család anya nélkül most már csak akkor rajzana meg, ha a bölcsőkből az anyák kezdenének kelni. Ezt azonban megelőzzük. Ismert tény, hogy az anya a bölcsőben 8 napig födött álca és báb. Tehát a bölcsők befö­­désétől számítva ennyi időn be­lül el kell szedni az érett böl­csőket. ÉRETLEN BÖLCSÖKET ne rakjunk a tartalékcsaládoknak, mert azok népességben megfo­gyatkozva nem bírnák megfe­lelően melengetni azokat és munkánk kárba veszne. A tar­talékcsaládoknak szánt reke­szekbe 1 födött fias fészekbeli keretet és egy mézes virágpo­rosat adunk természetesen a rajta ülő néppel legalább egy nappal a bölcsők kiszedése ill. beadása előtt. A rajzásra ké­szülő családból azután a böl­csőket keretestől is áttehetjük az így előre elkészített fülkék­be. Leginkább azokat a bölcső­ket szoktam keretestől áttenni, amelyeken a szép fejlett böl­cső olyan helyen van, ahonnan kivágása nehéz lenne sérülés nélkül. A kiszedett kereteket, ha van anyás tartalékcsaládunk, onnan pótolhatjuk. A többi böl­csőt kivágom és úgy adom be a tartalékcsaládnak a keretek szélére vagy más alkalmas helyre ragasztva. Persze a fül­kében legalább három keretnek és elégséges méhnek kell lenni. Természetes követelmény, hogy a felhasználandó bölcsők szé­pen fejlettek legyenek. Silány, kicsi bölcsőket ne használjunk szaporítás céljaira, hanem azo­kat időben szedjük el, nehogy az abból kikelt anya maradjon meg. Ha az anyák megpárzottak és petézni kezdenek a kis csalá­doknak a hely hamarosan szűk­nek bizonyul. Szükség szerint egy-egy megtelt keretet kive­szünk és helyébe műlépes ke­retet adunk. Az ilyen kis zsú­folt család gyönyörűen épít. Sok szép kerethez jutok általuk és az így nyert zsúfolt fias vagy mézes keretekkel felerősítek más gyengébb családokat. ŐSSZEL az anyásítás mindig KAPCSOLÓDJUNK BE A SZOCIALISTA MUNKA VERSENYBE Ján Oslík, a losonci erdőgaz­daság méhésze és Alojz Kuba­­lec, a lévai erdőgazdaság mé­hésze ez év február 12-én, a III. országos méhészaktíván versenyre hívta pártunk XIII. kongresszusa tiszteletére az ál­lami és szövetkezeti szektor összes méhészeit. A munkaverseny pontjai: 1. Az egy családra eső mézter­melés mennyisége, 2. Az egy családra eső többi méhtermék mennyisége. 3. Az egy kilogramm mézre és mézértékre eső közvetlen költségek csökkentése. 4. A méhcsaládok termesztett növényekhez való költözte­tése megporzás céljából. 5. A méhcsaládok számának növelése saját forrásokból. A szocialista munkaverseny­ben az állami és a szövetkezeti szektor összes méhészei bekap­csolódhatnak a méhcsaládok számára való tekintet nélkül. Ebben az évben a méhészek ké­résére az állami gazdaságok és állami vetőmagszaporító üze­mek méhészei esetében is ér-* tékelni fogják — éppen úgy, mint a szövetkezetekben — a méhcsaládok termesztett növé­nyekhez való áthelyezését. Az értékeléskor nem veszik tekin­tetbe, milyen termesztett nö­vényekről van szó, csupán azt veszik számításba, hányszor költöztették a méhcsaládokat megporzó munka céljából. A vándoroltatás következ­tében elért fokozott méz­hozamot az egy családra eső méztermelés értékelésekor pon­tozzák. A verseny eredményeit a Csehszlovák Méhészszövetség szlovákiai bizottsága mellett működő, a méhészet fejleszté­sével foglalkozó bizottság ér­tékeli és pontozza. A jelentke­zési íveket a versenyzők két példányban küldik be és írják alá. Az egyik példányt a szö­vetség járási bizottságának cí­mére, a másik példányt pedig a szövetség szlovákiai bizott­sága címére (Bratislava-Karlo­­va Vés, Svrcková ul.). A Csehszlovák Méhészszö­vetség járási bizottságai az ál­lami és szövetkezeti szektor méhészeinek eredményeit a já­rás keretében kiértékelik, és csak a három legjobb eredmé­nyeket elért méhész kerül a szlovákiai döntőbe. A járási értékelést ez év október 25-ig, a szlovákiai értékelést pedig november közepéig kell befe­jezni. * * * Figyelmeztetjük azokat a méhészeket, akik méhanyákat akarnak vásárolni a körzeti te­­nyészállomásoktól, hogy meg­rendelésüket azonnal küldjék el a méhészetük bióéghajlati fel­tételeivel azonos tenyészállo­­más címére. A tenyészállomá­­son megtermékenyített méh­anya ára 60.— Kcs. A tenyészkörzetek tenyészállomásainak címe: 1. Vcelárske úciliste v Královej pri Senci, okr. Galanta. 2. SM Sastínské Stráze, a te­­nyészállomás vezetője Laka­tos Ferdinánd. 3. SL Jánová Lehota, vezető Ján Budínsky, Jánová Lehota. 4. SL Secovce, vezető Ladislav 2ihovsky, Secovce. 5. SL Hontianské Nemce, veze­tő Jozef Polák, Sebechleby c. 149. 6. §L Sabinovské Dvory, vezető Visnovsky J., Sabinov. 7. Vyskumny ústav vcelársky v Lipt. Hrádku. 8. JRD Trnie, okres Zvolen. Azok a méhészek, akik május végéig nem küldik el kötelező megrendeléseiket, nem vásárol­hatnak méhanyát a tenyészállo­­mástól, mivel az anyanevelés is tervszerűen folyik és csakis a kötelező megrendeléseknek megfelelő mennyiségű anyát nevelnek fel. nehezebb, mint tavasszal. Azért ősszel többnyire az egész tar­talékcsaláddal anyásítok, mert így azt saját népe megvédi a támadások ellen. Ha csak anyát veszek ki a tartalékcsaládból anyásítás céljából, akkor a ter­melőcsaládból kivett öreg anyát teszem be a tartalékcsaládból kivett fiatal anya helyett, és a kis család az öreg anyával megy a télbe. Ha még nyáron át va­lamelyik családban csendes váltás következtében szép, fö­lösleges bölcsőket találok, úgy az öreg, kiselejtezésre váró anyát megsemmisítem és fel­váltom egy szép, érett bölcső­vel. Ekkor azonban vigyázni kell, mert a meganyátlanított kis család öreg kijáró méhek birtokában nem olyan könnyen fogad el idegen bölcsőt. Meg kell várni, amíg meganyátlani­­tás után saját maga húz böl­csőket és kezdi azokban az anyanevelést. Amikor már a saját bölcsői befödelezés előtti állapotban vannak, már elfogad­ja a beadott bölcsőt. HA MEGJÖTT a tavaszi mun­ka, a tartalékcsaládokban átte­lelt fiatal anyákat mind elosz­tom és helyükbe rakom a kise­lejtezett öreg anyákat. Ha itt a bölcsők ideje, a kiselejtezésre szánt öreg anyák kéznél van­nak, bármikor megtehetem a szükséges lépéseket megsem­misítésükre. Az anyák kicseré­lését legszívesebben tavaszra hagyom, mert tavasszal az anyásítás sokkal sikeresebb, no meg az öreg anyák tavasszal korábban kezdenek fiasítani, mint a fiatalok. Előnyösnek tar­tom a termelőcsaládokban az öreg anyák e tulajdonságát. A termelőcsaládok tavaszi felerősítését tartalékcsaládok­kal külön nem kell hangsúlyoz­ni. Van egy olyan méretű kap­tárain, melynek méréte nem egyezik a többiével. Három tar­talékcsaládot tartok benne. Mi­vel kereteit nem tudom más családoknál használni, az anyák tartalékolásán kívül a főhordás alatt mézeltetek vele. A három részt egy anyával rácson át kö­zös mézürbe engedem. Felső kereteit gyakran pergetem, mert hamar megtelnek. Több mézet ad mint akármelyik ter­melőcsalád. Főhordás után le­szedem a mézkamrát és az anyátlan fülkék meganyásítása után újból önálló kis családok­ként szerepelnek. A tartalékcsaládok hasznos­sága igen sokoldalú és a mé­hésznek nagyon sok örömet szerez. Igen csodálkozom azon, hogy aránylag mégis kevés méhész foglalkozik vele. Aján­lom méhésztársaimnak, mert ez — akárcsak az anyanevelés — a sikeres méhészkedés alapja. Nagy Júlia (Nagylég) A Csehszlovák Méhészszövelség ................

Next

/
Oldalképek
Tartalom