Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-03-19 / 11. szám
A szabadon való anyásítás HAZÄNKBAN a szabadon való anyásítás lelkes híve és terjesztője a századforduló egyik jeles méhésze: Lakatos Károly komáromi tanító volt. írása ma is időszerű, s úgy látszik, örök téma marad a méhészek között. A szabadon való anyásítás a legkíméletesebb anyásítási mód, valamennyi között. Feltétlen értéke és előnye, hogy a sok ezer, különböző fejlődésü fokú petével telt „terhes anya“ megszakítás nélkül, zavartalanul folytathatja anyai hivatását, míg a petézésben hirtelenül, s főleg hosszabb ideig korlátozott anya kényszerű fogsága, a megzavart táolálkozási rendje nem közömbös az anva finom szervében, a petefészekben, Detetömlőkben fejlődő és útban levő életcsírákra. Ennek pontos megfigyelése a méhészeti kutatók dolga. Mi, gyakorló méhészek annyit látunk, hogy a bármiként beadott, de megkínzottan elfogadott anyának a megbénítása, illetve későbbi váratlan, korai leváltása ok és okozati összefüggésben szokott lenni a helytelen, nem szakszerű egyesítéssel, anyásítással és az anyának a petézésben való erőszakos és túlzott korlátozásával is. Példák seregét tudnám felhozni, de legyen eléq annyi, hogy a fenti panaszok jobbára a vándorméhészek panaszai, s nem ok nélkül. Lakatos K. anyásítási eljárása ezért érdemel különös figyelmet. Kétféleképp anyásított: — „egyszerűen beeresztette a termékeny anyát oda, ahol szükség volt rá“. — „Az anyatartalékolő kis családot átrakta anyástól együtt a meganyásításra váró családhoz. — így anyásított anyatörzseket, az év bármely szakában megrajzott, de anyját vesztett családot, elvénült és meg nem felelő tenyészképességű anyás törzseket, elő és utórajt, szűzkirálynős családot, — mindig termékeny anyával. Fiatal, terméketlen anyával való ilynemű kísérletei azonban soha nem sikerültek, — más eljárással sem.“ A második módszere, az egyesítéses anyásítás biztonságosabb, mint az első, amelv egyszer sikerül, máskor az anya életébe kerül. (Dr. őrösi: Méhek között, VI. k. 184. old.) — így is igaz, az egyiknek sikerül, a másiknak nem. Ha kezdő csinálja utána, elmegy a kedve örökre a szabadon való anyásítástól. ő maga gyakorlott méhész volt, tudta mikor, hogyan járjon el, — s egészen bizonyos, hogy gyakrabban élt a második módszerrel. S van 6 még egy megjegyzésem: nekünk fiatal, terméketlen anyákkal is veszély nélkül kell tudnunk anyásítani. — Sokat mond, hogy a szabadon való anyásítás minden értéke mellett, egy fél évszázad óta sem lett általános gyakorlattá, éppen veszélyei miatt. A családok belső állapota, életkörülményei, a külső viszonyok mások lehetnek. Régi tapasztalat az, hogy amikor könnyű egyesíteni, könnyű anyásítani is, s amikor óvatosabban kell eljárnunk az egyesítésnél, ugyanúgy az anyásításnál is. Végeredményben az anyásítás is egyesítés. Ismernünk kell tehát az egyesítés, anyásítás kedvező és kedvezőtlen feltételeit, tudnunk kell megteremteni, összeválogatni és együtt alkalmazni a kedvezőket. A szabadon való anyásítás a méhészet magas iskolájának a gyakorlata, — kezdő ne kísérletezzék, mert ráfizet, hanem gyakorlott ember mellett tanulja meg. 1. A fejlődés időszakában, jó hordásban igen könnyen megy mindkettő. A szaporodás vágya uralkodik, a bőség érzete tölti el a népet, a friss nektár illata egyszagúsítja a családokat. A telt érlelő méhek békességesebbek egymás, s az új anya iránt is, mint az üres gyomrúak. Leröpített, összeröpített családok békésen egyesülnek. Egészen más a magatartásuk hordástalan időszakban. 2. Fiatal népű mesterséges raj elfogadja, — elöregedett, a neveléstől elszokott család népe ugyanakkor gomolyagba zárja a szabadon beadott anyát, s ha méhméreggel kenik be, a saját családja is támadná. 3. A hűvösebb reggeli órákban, éjjel is mások, mint nappal s a déli forróságban — jeléül, hogy a külső tényezők is hatnak rájuk. Ez a felismerés vezeti azt a méhésztársat, aki éjjel anyásít. 4. Kint a szabadban pedig „a női fegyveresek“ egyáltalán nem olyan nagy vitézek, mint a lépvárukban, otthonukban, összeszánt rajok békésen egyesülnek s a mindenétől megfosztott, lesöpört idegen nép sem támadja egymást. S ez a gyakorlatban nagyon jól felhasználható, — amint látni fogjuk. 5. Késő ősszel, a fiasítás teljes megszűnte után, öreg-anyás család más, idegen anyát is elfogad, s megismétlődik az anyaváltáskor észlelt eset, hogy egyidőben két anya van egy családnak. A szabadon való anyásításnak alapfeltétele, hogy a család érezze árvaságát. Raj, kis nép perceken belül, a fiatal népű mesterséges raj negyedórákon belül érzi és jelzi árvaságát, — vegyes korú, népes törzscsalád egy-két napon belül ébred egészében anyátlansága tudatára. Egyénileg a szabadon való anyásítás biztonságos módjára az anyapároztatók anyásítása vezetett rá. Itt lesöprött néppel, másfelöl érett anyabölcsőkkel, vagy már kikelt fiatal anyákkal van dolgunk. Az utóbbi azért jobb, mert mód van a szép, fejlett anyák előzetes kiválasztására, s a legritkább esetben kerül sor a párzás utáni selejtezésre. A pároztatók betelepítésénél szabályként megállapítjuk, hogy az anyátlansága tudatában levő, rendkívüli helyzetbe került, mindenétől megfosztott nép a szabadban, — kasba, dobozba söpörve, — idegen terméketlen anyát is teljes biztonság mellett elfogad. Sorrendben a leghálásabb: 1. az utóraj, 2. az anyátlan mesterséges raj, 3. a dajkacsalád, 4. az anyátlan törzscsalád, 5. és csak végső sorban az anyás törzscsalád. Az utóraj fiatal anyját, anyáit elvéve, árvaságát igen korán érzi, szétosztható. Idegen terméketlen anyával anyásítható, és mert elszakadt a családtól, a helyén marad. Előrajjal nem próbálkoztam, de elvileg nem Iátok nehézséget. A mesterséges raj népe csupa fiatal, etetjük, s ez már két előnyös feltétel az anyásításhoz. A harmadik kedvező feltételt biztosítva, vagyis a terméketlen anyát a szabadban adva, teljes biztonság mellett elfogadja. Egy keretnyi népet lesöpörve kasba, szabadon közéjük dobott terméketlen anyával anyásítjuk, s a kis népet zsongatva vonultatjuk be. Vagy, a fiatal anyát az anyabölcsőbe fordítva, fejjel befelé — hogy a szárnyát meg ne sértsük — visszabujtatva, s viaszlappal lezárva adjuk be. Az anya nyugodtsága is kedvező feltétel. Tíz perc múlva szabad. Kezdők a szabadon való anyásítást itt, tehát a fiatal népű mesterséges rajnál kezdjék. Termékeny anyával a mesterséges rajt könnyűbb anyásítani. Egy sűrűn lepett keretét a kaptáron kívül, a keretbakra helyezve, népét némi füsttel, a keret megzörgetésével mézgyomruk megtöltésére késztetjük, öt-hat perc múlva szárnyrezgetéssel jelzik, hogy szokatlan, idegen helyen érzik magukat. Az új anya nyugodtan közéjük bocsájtható. Azt látjuk etetik, udvart formálnak körülötte, — elfogadták. Az anya biztonságát ezen túlmenően fokozzuk, ha a szárnyrezgető kis népet fixircső segítségével híg mézes szörppel lepermetezzük, mire pár pillanatra meglapulnak. Teljes a nyugalom. A termékeny anyát közéjük bocsátjuk, s egy fuvallatot adunk az anya után is, hogy nyugton maradjon, s mihelyt az elfogadás jelét látjuk. a keretet a kaptárba visszate. hetjük, s az anya megszakítás nélkül, zavartalanul petézhet tovább. Anyátlan, vegyes korú törzs-* családnál a biztonságot az előbbi bekezdésben foglaltak teljesítése után továbbmenően úgy fokozhatjuk,, hogy a kaptárban maradt népet elfoglaljuk. Egy fedett mézkoszorút lefedelezünk, vagy nyitott mézét vízzel hintjük meg s ezt helyezzük a beadandó anyás keret elé, melyen odakint már az elfogadás jeleit láttuk. Vegyes korú törzscsaládnál egyébként az egyszagusítás melletti egyesítéses anyásítás is biztonságos mód. Az egyesítendő két családban 2 nappal korábban fenyőillat. akácillat s egyéb azonos illatú tabletta darabkát, késhegyni kristályt helyezve, hordástalan időben is anyásíthatunk Az anyát ez esetben is a szabadban, lépestől, népestől adjuk. Ha a család hangulata jó, egyesítjük. Az elöregedett népű, neveléstől elszokott család belső állapota némi óvatosságot kíván. Ez leggyakrabban rajzás után, hordási szünetben, a sípoló anya nyugtalansága és párzási késlekedése miatt, vagy az anyának a nászúton való el-* veszte miatt szokott bekövetkezni. Előfordul olyan elhanyagolt eset, amikor már foltokban álanyák petéznek. Az első esetben a sípoló anyával 2—3 keretes mesterséges rajt készítünk, ahol az anya a legrövidebb idő alatt megnyugszik, bepárzik. Mindkét esetben a családnak előbb érett fiasítást, fiatal népet adunk, majd egy keretnyi petét, napos nyilt fiasítást, s mihelyt a család anyabölcsőket húz, hajlamos a termékeny anya elfogadására. A felsorolt kedvező feltételek együttes alkalmazásával: egyszagusítás, jól— lakatás mellett anyásítjuk. Az álanyás, tehát a legmakacsabb családot pedig úgy anyásítjuk, hogy rajállapotba helyezzük, s 24 órai pincében való koplaltatás után: — egyszagúsítással, mézeslép közbeiktatása mellett, anyás kölyökcsaláddal egyesítjük, — vagy telt gyomorral zsongatva vonultatjuk be. — egyszagúsítás után, fiatal álcás kereten, népestől, a szabadban szabadon adott termé-* kény anyával anyásítjuk. Abban a jó reménységben zárom soraimat, hogy a szabadban szabadon való anyásítás általánosabban használt anyásítási mód lesz az állatkínzásnál, akár a zárkázással, akár a mézbemártással. De ettől függetlenül, maradok a magam gyakorlata mellett. Szlovák Miklós, ny. v. tanár l Szarvas, Magyarország
