Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-08 / 1. szám

Otthonra talált a tesmagi ifjúság!? Ennek az ipolymenti kis falunak a fiatalsága már évek óta élénken bekapcsolódik a kulturális és társa­dalmi életbe. Tánccsoportjukkal több esetben felléptek a CSEMADOK és más szervezetek kulturális rendez­vényein. Rajtuk keresztül hallat ma­gáról a község. Büszke is rájuk a szövetkezet, az egész falu. A látoga­tásunk alkalmából kerestük, kutatóik az okot, vajon hogyan születnek erek az eredmények. Jól keresnek a fiatalok Pár évvel ezelőtt még kevés fiatal dolgozott ebben a szövetkezetben, mivel a munkaegységre kevés jutott és így nem találták meg számításu­kat. A szövetkezet ökonómusának ja­vaslatára a vezetőség úgy határozott, hogy minden fiatal havonta megkapja a munkaegység teljes értékét, házas­ság esetén pedig 300 korona jutalmat és egy 50 kg-os sertést ad nekik a szövetkezet nászajándékul. A bérlista azt mutatja, hogy a fiatalok igyekez­nek és szép keresethez jutnak. Varga István például, aki a növénytermesz­tésben dolgozik, 1270 koronát keres havonta átlagosan. Nagy István trak­toros 800 munkaegységet teljesített, ehhez hozzájött még 913 korona pré­mium és 1040 kg gabona. Pedig egy év alatt csak 278 munkanapot dolgo­zott, tehát akadt szabadidő is. A 23 éves Setény István kocsiskodik. Pász­tor elvtárs, a helyi nemzeti bizottság elnöke azt mondja róla, hogy a vilá­gért sem cserélné fel a lovat a trak­torral. Amikor elbeszélgettünk vele vígan beszélt paripáiról. — Lovaim már a gondolatomat is tudják, úgy járnak, mint az óra. Már kiskoromban megszerettem a lovakat, gyeplő volt az én kezembe amióta csak az eszemet tudom. Ha nem volna ló a szövetkezetben, itt hagynék csa­pot papot. Ez a fiatal kocsis helytáll a mun­kában. Amikor a traktorok nem dol­gozhattak, még vasárnap is vetett fogatával. Igaz a többiekhez hason­lóan ő is elégedett a keresettel. Havi átlaga eléri az 1200 koronát. A gazdasági alappal nincs komo­lyabb baj, szilárd a munkaegység ér­téke is, mert a szövetkezet túltelje­sítette pénzügyi tervét, tojásból, hús­ból többet adott a tervezettnél. De vizsgáljuk meg, hogyan él az itteni ifjúság, milyen kulturális . lehetősé­geik vannak. Nem tátong üresen a művelődési otthon A helyi nemzeti bizottság sokat tesz a falu ‘csinosítása érdekében. A főutcát aszfaltozták. Nem régen pedig átadták rendeltetésének a mű­velődési otthont. Sok gonddal, bajjal A jókai szövetkezet szintén ma­­gáévá tette a nemes gondola­tot. s Keszegfalván az egyik romba­­dőlt ház felépítését vállalta. Az anyag már megvolt, csak az építők hiányoz­tak, szeptember elején azonban azok is megérkeztek. Az idő sürgetett, ezért nagy lendülettel fogtak az épí­téshez. A ház építői hangyaszorgalom­mal dolgoztak, hogy a lakásba mi­előbb beköltözhessen a család. Talán áthatotta őket az a tudat és küldetés, hogy nincs nagyobb boldogság, mint másoknak örömet szerezni, s új ott­hont építeni a romok felett, hogy az élet viruljon fel a pusztulás heJyén. ösztönözte őket valamilyen titkos erő, melyet úgy hívhatnánk, hogy embe­riesség, bajbajutott társainkkal való készült, a helyi nemzeti bizottság elnöke szerint, még este, villanyfény­nél is ásták az alapot. De a lakosság nem sajnálta a fáradságot. Ez abból is látszik, hogy 740 000 korona helyett csak 286 000 koronába került a mű­velődési otthon, a többi a társadalmi munka értéke. Az ifjúság itt esztrád esteket, különböző hagyományos bá­lokat rendez, de a sportolók sem mostoha gyerekek. Ottjártunkkor épp a legifjabbak asztaliteniszeztek. A Dúló István, Pásztor Géza és Janko­­vics Ferenc hármas Ipolybélt 6:4, Ipolyvisket pedig 7:3 arányban győzte le. A múlt évben az első kettő a já­rási versenyen első helyen végzett. E sportág iránt igen nagy az érdek­lődés. Herda Mária, a CSISZ pénztá­rosa újságolta, hogy már nyolc lány edz rendszeresen. Ha megkapják a kellő támogatást, hamarosan megala­kítják a röplabdacsapatot is. A kul­­túrház egyik tágas termében szeret­nék megalakítani a szövetkezeti klu­bot is. Ezt főleg Smiknya István elv­társ szorgalmazza, mert szerinte még sok a tennivaló, hogy az ifjúság iga­zán otthonra találjon. A jövőben job­ban szeretnék kihasználni a 3500 kö­tetes könyvtárat is. A fiatalság túlnyomó többsége na­gyon jól érzi magát a kultúrházban és szívesen jár a rendezvényekre. De a helyi nemzeti bizottság elnöke, és Herda Mária megemlített egy szomo­rú esetet is. Nemrég a Hadsereggel Együttműködő Szövetség és a sport­egyesület közös gyűlést tartott. Né­hány fiatal többet öntött fel a garatra a kelletnél és a székekkel leverték a frissen meszelt falat. Tehát további probléma merült fel. Az új művelő­dési otthonban, új módon kell élni. A gyönyörű parkettet a sáros cipők­kel teljesen tönkretették Talár) he­lyes lenne, ha a jövőben cipőt válta­nának, mielőtt a termekbe lépnek. Amint már említettük sok fáradságos munkába került, míg a kultúra háza elkészült, meg kell tehát becsülni. Nagyon helyes például, hogy az István bálon a CSISZ szervezet szolgálta fel a kávét és az italokat. De ügyelni kell arra, hogy az itteni szórakozás, mulatság egészséges barátkozó jelle­gű legyen, mert a művelődési otthon nem kocsma. Nincs érdeklődés a mezőgazdasági iskola iránt A tudásszomj, Tesmagon is kiolt­­hatatlan. Sokan járnak különböző, kö­zépiskolába és tizenegyen főiskolára. De amikor arról érdeklődünk, hogy milyen ágazatokat képviselnek a fő­iskolások, meglepő eredményre ju­tunk. Tízen pedagógusok lesznek, egy pedig építész. A mezőgazdasági főis­koláról hallani sem akarnak. Olyan hangokat is pállottunk a fiataloktól, hogy nem látják biztosítva a jövő­jüket. Tamás Lajos, az Ipolysági Me­zőgazdasági Müszajd Középiskolán érettségizett, de nem jött haza a szövetkezetbe. A CSAD-nál teherautót vezet. Ehhez bizony nem kellett vol­na a technikumba járnia. Viszont a szövetkezet szakemberhiánnyal küzd. A funkcionáriusok még csak tévúton sem igyekeznek bővíteni szaktudásu­kat. Példát vehetnének Pásztor elv­társtól, aki esti tagozaton Léván végzi az építészeti középiskolát. Mégpedig nem kis sikerrel. A művelődési ott­hont is az ő tervrajza szerint építet­ték. Tehát nem rejti véka alá a tu­dását. De a fiatalokkal az említett hiányosságok miatt többet kellene beszélni a pályaválasztásról. A tes­magi szövetkezetben is elkelne né­hány jó mezőgazdasági iskolát vég­zett szakember. E nélkül nem halad­hatnak előre. A jövőben az ifjúság még aktívabb munkát fejthet ki Elbeszélgettünk néhány fiatallal, funkcionárussal az ifjúság problémái­ról. Joggal mondhatjuk, hogy megta­lálták helyüket a szövetkezetben és a társadalmi életben is. Persze az élet nem egyszerű és az emberek sem egyformák. Bartos Lajos szövetkezeti elnök szerint akadnak olyan fiatalok is, akik munka közben is többet isz­nak a kelleténél és nem végzik el becsülettel a rájuk bízott munkát. De ilyen kevés akad. A többség helytáll a munkában éppúgy, mint az időseb­bek. Persze ez nem véletlen. A már említett gazdasági alapon kívül nagy­ban hozzájárul a fiatalok aktivitásá­hoz az is, hogy a szövetkezet elnöke és a helyi nemzeti bizottság elnöke is több éven keresztül a CSISZ szer­vezetet vezette. Tehát együtt nőttek a fiatalsággal, velük együtt megis­merték a nehézségeket, a sikerek út­ját. Az itteni ifjúság akkoriban is igen aktív volt, jól működött az olva­só és sakk-kör és a kulturális ren­dezvényekben sem maradtak el. Ma nagyobbak a lehetőségek, hisz van már olyan helyiségük, ahol összejö­hetnek megbeszélésre, összehívhatják az érdekköröket és megtarthatják a kulturális rendezvényeket. A helyi nemzeti bizottság elnöke igyekszik az ifjúság kedvében járni, mert még maga is fiatalnak érzi magát. A szö­vetkezet elnöke is fiatalnak számít, hiszen csak 31 éves. Tehát ilyen ve­zetők megértéssel szólnak hozzá az ifjúság problémáihoz. Végezetül elmondhatjuk, hogy eb­ben a községben a legtöbb fiatal ott­honra talált és meg van minden remény rá, hogy a jövőben a szövet­kezeti munka, a kulturális élet és a sport terén még aktívabb munkát fejtenek ki. BÁLLÁ JŐZSEF Önzetlenül tették együttérzés. Lerakták az alapot, de úgy, hogy egy esetleg bekövetkező ítéletidő sem mossa el egykönnyen. Az apró téglákból nap nap után ma­gasodnak a falak, s a lerakott szál­fákból egy ház alakja bontakozik ki. A lelkes munka eredményeként a ház nem egészen két havi munka után, november elsején beköltözhető lett. Az építők örömmel adják át az új la­kást, hiszen benne van minden igye­kezetük, s szívük melegéből is egy­­egy szikrányi a hideg kövek között. Egy elfáradt, de lélekben derűs ember közeleg, s szíve talán kellemes § Szomorú vasárnap száz fehér virággal § Mint mindenütt, a somorjai Köz­­szolgáltató Vállalat temetkezési üze­mében is gyászoló, bánattól megtört emberek fordultak meg. Szemfödőt, koporsót, virágot rendeltek elhunyt hozzátartozóik számára. Az ügyfelek mély gyászát azonban tehetségéhez képest enyhíteni igyekezett Ásványi, a temetkezési üzem kellékese, mert jólelkü ember hírében állott. Annyi részvéttel kínálgatta a szebbnél szebb koporsókat, az illatozó virágfüzéreket, hogy nemegy gyászoló elrítta magát Ásványi készséges kiszolgálásán. Már ki ne áldozná fel örömest utolsó meg­­takaríiott garasait, hogy méltó teme­tést biztosítson az elhunytnak? A te­hetősebb hívőkkel megdupláztatta a ravatalra szánt gyertyák számát, hadd fényeskedjék az örök világosság a szegény halottnak, hogy előre hozzá­szokjon. A derék halottkellékes csupán ab­ban az esetben nem ismert szánalmat, ha alkalom kínálkozott a vásárlók „megvágására". Felsrófolta a virág­koszorúk és egyéb temetkezési kellé­kek árát. ami által tetemes készlete­ket tartalékolt, azokat viszont újból eladta és az értük befolyó összegeket saját céljaira használta fel. Gondja volt arra is, hogy felettesei ne jöjje­nek rá turpisságára. Egyre növelte az árakat, hogy minél nagyobb forgalmat mutathasson ki a vállalat javára, de egyúttal saját tisztességtelen meggaz­dagodására is. A vállalat vezetőségénél ezért a legjobb hírnévnek örvendett, jól jövedelmezett a temetkezési üzem, ritkán került sor ellenőrzésre vagy rovancsolásra, akkor is csak felülete­sen. Végül azután hamis nyugták elle­nében árusította a kegyeletes portéká­kat és egyre több pénz vándorolt Ásványi zsebébe. Egy borús őszi reggelen azután „szo­morú vasárnapra" ébredt az enyves­­kezű kellékes: a sok gyönyörű virág között egyik napról a másikra ö lett a „legszebb virágszál'', mert kitudó­dott, hogy harmadik éve folytatja kis­ded játékát. Rábizonyították, hogy 20 ezer koronával károsította meg a vá­sárlóközönséget és további 18 ezer koronával megrövidítette a vállalatot. A dunaszerdahelyi járásbíróság bün­­tetötanácsa ezért háromévi szabadság­­vesztésre ítélte. (K) dallamot dudol a mosolygó külső alatt. Király Lajos, az új ház tulajdonosa. Ö már nem az a Király Lajos, akit három hónappal ezelőtt itt megismer­hettünk volna. Ma már «sak rossz álomként kalandozik vissza azokba a júniusi éjszakákba, s abba a keserű júniusi hajnalba, amely otthonától megfosztotta. Ma már csak rossz em­lék az áradó víz, a csomagolás, a me­nekülés, az elhagyott otthon. Az új lakás elfoglalásának kellemes érzése tölti be most egész lényét. Az egyik gyermek még a szülőktől távol jár iskolába, ahol a többi árvíz­­károsult gyermekekkel együtt nagyon jó gondozásban részesül. A másik gyermek a szülőkkel van, s most re­peső örömmel veszi tudomásul, hogy nem kell többé gyertyafény homályá­nál róni a kusza sorokat, mert az új lakással új fény is költözött a szo­bákba; a villany, amely elűzi az est homályát és fénnyel tölti be a sarko­kat. Király Lajos és a többi árvízkáro­sult nagyon örül az új otthonnak, és szeretettel gondolnak azokra, akik le­hetővé tették lakásuk felépítését. Há­lásan mondanak köszönetét a sok-sok ismeretlennek, akik segítették nehéz napjaikban, akik lehetővé tették, hogy az ár rombolása után új otthon áll a régi helyén, melyben ott folytathat­ják életüket, ahol az ár megszakí­totta. A jókai házépítőkkel együtt mind­annyian üzenjük Keszegfalvára Kirá­­lyéknak és annak a sok-sok Duna­­menti embernek, akiket a víz pusztí­tása próbára tett, hogy mindazt amit tettünk, szívesen és önzetlenül tettük, s hogy társadalmunkban a bajbajutott nem maradhat egyedül. Kívánjuk, hogy új otthonukba költözzék be a régi családi melegség, amely abban a kis házban uralkodott, mely ottma­radt a Duna hideg hullámaiban. SVIGRUHA LAJOS A Csehszlovák Nők Szlovákiai Bizottsága, a Slovenka és a Dol­gozó Nő szerkesztőségével, vala­mint a Szlovák Nemzeti Tanács Mezőgazdasági Megbízotti Hivata­lával együttműködve 1966-ban is folytatja a politikai és szakisko­lázások szervezését. A téli iskolázás nyolcadik év­folyamát a Nöbizottság a pártszer­vek, a Slovenka és a Dolgozó Nő segítségével, valamint az SZNT mezőgazdasági bizottságának köz­reműködésével szervezi. Közremű­ködnek majd a mezőgazdasági termelési igazgatóságok, a nem­zeti bizottságok, a szövetkezetek és állami gazdaságok. Az iskolá­zások a következő jelszó jegyében folynak: „A XIII. pártkongresszus tiszteletére fokozzuk a nők aktivi­tását mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés szakaszán, hogy terveink túlteljesítésével a falusi asszonyoknak jobb munka- és kulturális feltételeket teremt­sünk." A téli iskolázás VIII. évfolyama keretében három fő irányelvet ér­vényesítenek: X. Az 1966-os év mezőgazdasági termelési tervének sikeres teljesítése. Földműves asszonyainknak elő­adásokon, vitaesteken, tanulmány­utakon kell elsajátítaniuk a me­zőgazdasági termelés alapismere­teit, megismerni az 1966-os év mezőgazdasági termelési tervét és saját szövetkezetük vagy állami gazdaságuk takarmányellátását. A földművesasszonyok téli isko­lázása VIII. évfolyamában a követ­kező egyének és kollektívák kap­csolódhatnak be: a) az állattenyésztésben a tejtermelés terén: 9 a 3000 literen felüli cso­portban azok, akik telje­sítik és túllépik a tervet; 9 a 2500—3000 literes cso­portban, akik 100 literrel szárnyalják túl a kitűzött tervfeladatot; 9 a 2000—250J) literes cso­portban azok, akik 1^50 literrel termelnek többet; 9 a 2000 literes csoportban, akik 200 literrel lépik túl a tervet. állatgondozók: 9 egy anyasertéstöl 15 rpa- Iacot választanak el; 9 tojótyúkonként 150 tojást érnek el; 9 a szarvasmarhák és ser­tések hizlalásánál telje­sítik a mezőgazdasági termelési igazgatóságok és kerületi nóbizottságok által minden járás szá­mára külön-külön meg­határozott feltételeket. b) a növénytermesztésben 9 a cukorrépa termesztése terén azok, akik a járá­sukban és a kerületük­ben a termelési'körzetek szerint a legjobb ered­ményt érik el több mint 400 vagy 300 mázsát ter­melnek és túllépik az 1965-ben elért ered­ményt; 9 burgonyatermesztés sza­kaszán az a 14 járás, amely jelentkezett a poprádi mozgalomba és 200 mázsán felüli hektár­hozamot ért el és a töb­biek, akik 150 mázsán felül termelnek; 9 a többéves takarmány és rétiszéna termesztésénél a minőségi és termelési terv túllépéséért minden járásban a legjobb 10 kollektívát jutalmazzák; ) a zöldségtermesztésben a hektáronkénti piaci ter­melés értéke alapján. . Lényegesen fokozni a dolgozó nőkről és anyákról való gon­doskodást, elmélyíteni a mun­ka és a munkahely kultúráját. Ez lényegében azt jelenti, hogy folytatják a nők kezdeményező készségének fejlesztését — a fa­lusi dolgozók életfeltételeinek megjavításáért, mint azt már a dolgozó nők téli iskolázásának VII. évfolyamában megkezdték. A nőbizottságpk tagjai a szö­vetkezetekben és állami gazdasá­gokban dolgozó asszonyok, a vita­esteken és a tanulmányi kirándu­lásokon megismerkedhetnek a hi­giénia afapelveivel,' a munkahelyen bevezetett intézkedések lényegé­vel, a szociális berendezések szük­ségességével munkahelyükön és általában. A verseny e szakaszát — me­lyek a XIII. pártkongresszus tisz­teletére indított községfejlesztési akció keretébe eshek — a nöbi­­zottság tagjai, a szövetkezetek és állami gazdaságokban dolgozó asz­­szonyok által megvalósított intéz­kedések szerint értékelik: a) a munka és a munkahely kultúrájának emelése szerint (a higiénia betartása, a melegvíz be­vezetése az istállókba, szociális helyiségek berendezése stb.), b) a falvakon az életfeltételek megjavítása, a dolgozó nőkről és anyákról való gondoskodás foko­zása oly módon, hogy szociális helyiségeket rendeznek be — a csúcsmunkák idején óvodákat, ideiglenes szállásokat biztosítanak, megszervezik az iskolai étkezdé­ket, kiszélesítik az elárusító 'és közszolgálati hálózatot, s közös étkezést vezetnek be stb. Az SZNT mezőgazdasági bizott­sága, a Szlovákiai Nőbizottság, a kerületi nemzeti bizottság, vala­mint a kerületi mezőgazdasági ter­melési igazgatóság nagy figyelmet szentel arra, hogy a dolgozó nők téli iskolájáig VIII. évfolyama keretében minden kerületben há­rom faluban (Szlovákiában kilenc községben) — ahol megvannak az ökonómiai és politikai feltételek — olyan szociális berendezéseket építsenek az asszonyok és anyák számára, amely példakép lehet a kerület minden faluja számára. 3. A földmüvesasszonyok na­gyobb szakképzettségéért. A nőbizottságok versenyt szer­veznek, hogy' a földmüvesasszo­nyok minél többen járjanak mező­gazdasági iskolába (technikumok­ba, mesteriskolákba rendesen és tévúton). A cél, hogy a tanulás valamennyi formáját jobban ki­használják. A téli iskolázás három fő fel­adatának teljesítése érdekében a szocialista munkaverseny szerve­zésén kívül a nőbizottságok segí­tenek a falvakban a mezőgazdasági termékek (tej, hús, tojás) eladá­sának teljesítésében a magángaz­dálkodóknál. A legjobb eredményeket jutal­mazzák. A mezőgazdasági termelés eme­léséért (1. sz. feladat) az SZNT Mezőgazdasági Bizottsága, a Szlo­vákiai Nőbizottság (a termelési igazgatóságok és a nőbizottságok jayaslata alapján) a legjobb ered­ményt elérőket „Az Í966-OS év legjobb mezőgazdasági dolgozó­nője“ jelvénnyel jutalmazzák. A munka és munkahely kultú­rájának emeléséért a falvakban az életfeltétel megjavításáért, a nők szakképzettségének fokozásáért (a 2. és 3. sz. feladat) a szövet­kezetekben és állami gazdaságok­ban dolgozó nők, női kollektívák és a téli iskolázás szervezői tár­gyi jutalmat kapnak. Annak a kilenc példás község­nek, ahol lényegesen fokozzák a dolgozó nőkről és anyákról való gondoskodást, a „becsületérmet" adományozzák elismeréséül annak, hogy teljesítették a XIII. kong­resszus határozatát a földműves­asszonyokról való gondoskodás szakaszán. Kedves elvtársnők, szövetkeze­tekbe és állami gazdaságokban dolgozó asszonyok! Köszönet az önfeláldozó és szorgalmas munká­ért! Köszönet a nőbizottságok tagjainak, a mezőgazdaságban a szocialista munkaverseny jó meg­szervezéséért, valamint a földmű­vesasszonyok téli iskolája VII. év­folyam sikeres lefolyásában kifej­tett munkájukért. Elismerés a já­rási és a kerületi nemzeti bizott­ságokban tevékenykedő nöbizott­­ságoknak, mivel tevékenységük során javult a lakosság ellátása mezőgazdasági termékekkel, amely jelentősen emelte a dolgozók meg­elégedettségét faluban és városon. Reméljük, hogy épp úgy, mint eddig, a párt, állami és gazdasági szervek irányításával tovább fej­lesztik a nemes mozgalmat a me­zőgazdasági termelés emeléséért és az egész mezőgazdaságunk vi­rágzásáért. Köszönjük önöknek eddigi áldo­zatos munkájukat és kívánjuk, hogy az újesztendöben békében, egészségben és bőségben éljenek. Lényegében ez segíti majd elő a földművesasszonyok téli iskolájá­nak VIII. évfolyamát. A Csehszlovák Nők Szlovákiai Bizottsága A Szlovákiai Nöbizottság nyílt levele a földművesasszonyokhoz, a szövetkezetek­ben és az állami gazdaságokban dolgozó nők­höz, a nemzeti bizottságok női tagjaihoz, valamint a nőbizottságok tagjaihoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom