Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-03-05 / 9. szám
Bratislava, 1966. március 5. Ára 1,— Kcs XVII. évfolyam, 9. szám. A nemzet- [ közi 1 nőnapon I köszöntjük lányainkat és asszonyainkat, mindenekelőtt lapunk hivatásához legközelebb állókat, a földművelés nehéz feladatainak megvalósítóit, a földműves nődolgozókat. Köszöntjük nemcsak azért, mert ez ma időszerű és ezért kötelesség, hanem őszinte munkatársi érzésből, a közös munka tapasztalataiból kibontakozó őszinte megbecsülésből. De álljunk meg egy szóra e szónál: megbecsülés. Hogyan is állunk ezzel? Beszélhetünk-e általánosan és főleg konkrét tettekben megnyilvánuló megbecsülésről? TT ársadalmi rendszerünk elő* szőr valósította meg — vagy inkább mondhatnánk — igyekszik megvalósítani az „egyenlő munkáért egyenlő fizetés“ elvét. Ebben azt hiszem nincs is hiba. Mármint az igyekezetben. Más kérdés azonban, és nem kevésbé db'ntő, hogy vajon megkaphatja-e a nő képesítésének, erkölcsi, politikai profiljának, képességének megfelelő munkahelyet? Hány asszony tölt be elnöki, vezetői funkciót, milyen a nők aránya a szövetkezetek vezetőségében? Erre a kérdésre — ha azt is figyelembe vesszük, hogy sok mezőgazdasági üzemben a dolgozók 50—60 százaléka nő — csak tagadó választ tudunk adni. Vessünk csak egy pillantást az alanti képre. Három asszony néz ránk, mindhárman magas munkaerkölcsről, felelősségtudatról és szakmai képességről tettek tanúságot. És ilyen asszonyt nem kell lámpással keresni. Akad ezer, tízezer számra. Akiben pedig mindezek a tulajdonságok megvannak, bizonyosan alkalmas arra is, hogy a vezetés kérdésébe is beleszóljon, az irányítás módszereit elsajátítva jó vezetővé váljék. Itat kell nyitni a nő egyénisé—— gének kibontakozásához, de nemcsak a munkában, hanem a társadalmi élet minden szakaszán. Sok olyan hivatás van, mely kívánja a pontosságot, a kitartást, az alaposságot, melyek főleg női erények, és amelyeknek a jó vezető sem lehet híján. Tehát nemcsak az egyenlőség elvének teszünk eleget, ha bevonjuk a nőket a vezetői munkába, hanem hasznos intéz, kedést is teszünk a közös munka sikere érdekében. De itt van az ellenőrzés kérdése. A tapasztalatok itt is oda mutatnak, hogy a hibákkal, visszaélésekkel szemben az asszonyok sokkal érzékenyebbek és türelmetlenebbek. Wan az egyenlőségnek még egy • oldala, amiről ugyan sokat beszélünk, de őszintén bevallva, még keveset tettünk. Az egyenlőséget a munkahelyen könnyebb megteremteni, mint otthon, a családi tűzhelynél. Itt a munka dandárját még mindig az asszony végzi, még neki van a legkevesebb ideje az önművelésre, a hasznos és tanulságos szórakozásra. Idejének java részét kitölti a háztáji, a konyha, a gyereknevelés és a férfi általában még ma is a „ház ura“. Tisztelet és köszönet a kivételnek. Szépen hangzik a köszöntő szó, szívet szorongatóan megható a virágcsokor. De az élet, az más. Az élet hosszú, egymásba folyó, munkával telt napokból, évekből áll. Mindig nem lehet ünnepelni. A nő iránti megbecsülés igazi megnyilvánulása a munkás hétköznapokon dől el. Azzal, hogy a törvény-biztosítottá egyenlőséget a gyakorlatban érvényesítjük, a munkában, a társadalmi életben és otthon a családban. Ez pedig csak rajtunk áll, férfiakon! PERL ELEMÉR o S Tavaszkönyvek Rugalmasabban segítsük ANNAK ELLENÉRE, hogy a komáromi járásban több szövetkezet — köztük Virt is — befejezte a tavaszi árpa vetését, számos helyen még mindig vetőmag problémával küzdenek. Jellemző az agronómusi értekezlet ideje alatt érkező jelentés, amely szerint az őgyallai szövetkezet árpája 24, a komáromi pedig 29 százalékos csíraképességü. Ez azt jelenti, hogy ilyen vetőmagot a legrövidebb időn belül ki kell cserélni. Még az a szerencse, hogy a raktárakban akad elég tartalék. Zsemlye Lajos, a komáromi felvásárló üzem vetőmag felelőse, kijelentette, hogy a rászoruló üzemek bármikor jöhetnek újabb vetőmagért. Segíthetnek a bajon, mert a cseh országrészekből 48 vagon zabot, 150 mázsa takarmányrépamagot, 16 vagon árpát, 5 vagon étkezési borsót és három vagon lucernamagot küldték. Ez a segítség majd lényegesen enyhít a helyzeten. Ezzel szemben kevés a bükköny és a magas növésű borsó. Viszont elég mennyiség van a raktáron a Pauli és Raman fajtából. Igaz, alacsony növése miatt a legtöbb helyen nem kedvelik, pedig a gyakorlat azt igazolja, hogy kellő szakértelemmel bő termést ad. A perbetei és bűcsi szövetkezetben például 3Q mázsát adott hektáronként. „Eltűnt“ a korai ültetőburgonya egy része A Komáromi Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság ősszel prizmázás végett néhány mezőgazdasági üzemnek atjta a korai ültetőburgonyát, hogy ha majd nyílik a tavasz, a fölösleges mennyiséget adják át az igénylőknek. Az értekezleten felolvasták, hogy melyik szövetkezet hány mázsát köteles leadni, de csodák csodája, az érdekeltek mind azt mondták, hogy nincs meg a kérdéses ültetőburgonya. Arra is panaszkodtak, hogy több esetben nem megfelelő minőségű ültetőanyagot kaptak. A járás most gyors ellenőrzést végez, hogy hova tűnt el az ültetőburgonya, mert ha tényleg nincs meg, nem tudják elültetni a tervezett mennyiséget. Egy hónapot késik a Cesagard Mivel a komáromi járás földterülete elég korán melegszik, sor került a borsó vetésére is. A legtöbb szövetkezet vegyszerrel akarja irtani a gyomot, főleg az alacsony növésű borsófélékben. De egy kis hiba csúszott a számításba, mert a külkereskedelem csak március végére adja át a Gesagard gyomirtószert, amikor a borsó már rég a földben lesz. A bő termés érdekében ezen a téren is gyors intézkedést kell tenni. Vigyázzunk a barackfák permetezésére! Az árvíz a járásban sok gyümölcsfát tett tönkre, tehát hatványozottabb mértékben kell gondoskodnunk a gyümölcsösökről. A gyors felmelegedés következtében a traktorállomás is megkésett a permetezéssel. Többen felszólaltak, hogy ilyenkor a permetezés már árthat. Az aggodalom jogos, főleg a barackfákra kell vigyázni, amelyek már erősen rügyeznek és semmi esetre sem permetezzünk a komáromi járás földműveseit Teljes ütemben fejtrágyázhatjuk a búzát A vetési munkák mellett a komáromi járás földművesei egyik legfőbb feladatuknak tartják az ősziek gondozását. Kiss András, az agrolaboratórium vezetője, általában elégedett a búza fejlődésével. Eddig még nem hátráltatták fejlődését az éjjeli fagyok. Az őszi korai vetésnek köszönhető, hogy egy-két esettől eltekintve két-három héttel előbbre van a gabona fejlődése, mint a múlt év hasondó időszakában. A járásban négy szövetkezetben és két állami gazdaságban figyelik az ősziek fejlődését. A laboratóriumi vizsgálatok alapján a búza fejlődése a melegebb helyeken második és harmadik fázisába ért. Főleg a Kosúti és Diana búza fejlődik gyorsan, amelyet máris fejtrágyázhatnak. A fejtrágyát az alaptrágyához mérten adagolják. A komáromi járásban bizony elég sok még a probléma, hisz amint az értekezleten kiderült, a gépjavítással a traktorállomás lényegesen lemaradt. Pedig fel kell szántani olyan területeket is, ahol ősszel még víz volt. A talajvíz újra elöntött 4000 hektárt és félő, hogy ha sokáig rajta marad a víz, jőnéhány hektárt ebből is újra kell szántani. Tehát akad munka bőven. Hogy az árvízsújtotta járás földművesei megbirkózzanak a megnövekedett feladatokkal, az illetékesek minden szakaszról nyújtsanak nekik több segítséget. Bállá József M^'iME HÁROM ASSZONY a pereszlényei EFSZ tagjai közül, akik évről évre jó munkát végeznek a közösben. Dobisz Istvánná a pulykáknál tett tanúbizonyságot szorgalmáról. Másodmagával 1500 pulykát gondozott, amelyeket a karácsonyi piacon értékesítettek. A szövetkezetnek kifizetődő pulykatenyésztéssel foglalkozni, - így idén ismét 200 pulykát nevelnek. Seben Pálné a növénytermesztésben dolgozik. Ugyanolyan részt vállalt a kapások ápolásából, akárcsak a férfiak. Saját kérésére részt vállalt a cséplésben is, bizonyítva, hogy nem válogat a munkában. Moksó Lászlóné annak ellenére, hogy a múlt évben családi házat építettek, szabad idejében segédkezett a növényápolásban. -sá- (Foto: Czita) Kezdhetném személyes vallomással - mit jelent számomra a könyv. Vagy idézhetnék kiváló írókat, tudósokat, politikusokat, miként vallanak ők a könyvről. Ám úgy vélem, mindannyiunk számára ugyanazt jelenti. Századunk emberének asztalán a kenyér mellett ott nyugszik a könyv is. Hétköznapjaink, ünnepeink, munkánk, pihenésünk, szórakozásunk szinte elképzelhetetlen nélküle. Éppen ezért, amikor a könyvet ünnepeljük mindnyájan ünnepelünk. A könyv ünnepe, mindannyiunk ünnepe. A márciusi könyvhónapnak szép hagyományai vannak. Az első tavaszi napsugarakkal együtt köszöntjük a könyvet is. Tavasz, könyvek —1 micsoda szimbólum! Az új élet, a fény, a tisztaság jelképe. Az emberekben már a régi idők óta él egy szinte megmagyarázhatatlan, babonás hit a nyomtatott betű tissztaságában, igazságában, A könyveknek nem szabad hazudniuk! Legalábbis nem szabadna, hogy Hazudjanak ... Nem is olyan régen órák hosszat vitatkoztam egy emberrel. Gyűlölködve beszélt a könyvekről: „Szemenszedett hazugság mind, ami bennük van. Hazugság, ha mondom, hamisság...“ Nem tudtam meggyőzni az ellenkezőjéről. Vajon miért? Mi okozta, hogy ez az ember teljesen kiábrándult, közömbössé, sőt cinikussá vált? Mi lehet elkeseredésének oka? Rossz, valóban hazug könyvek kerülhettek a kezébe. A nyomtatott betű hitelét vesztette a szemében. Csalódott, úgy, mintha legjobb barátjában csalódott volna. Igaz, vannak rossz könyvek is. Mint ahogy hazug emberek is akadnak. De túl egyszerű lenne, ha azt mondanánk: kerüljük mindkettőt. Nem. Szálljunk velük szembe, harcoljunk ellenük! Az emberi tisztaságért, a nyomtatott betű tisztaságáért! p, I, LAPUNK TARTALMÄBÖL: TEJ—VÍZEMBEREK . . . 3. old. ■ ALAPELVEK A SZÖVETKEZETI VEZETŐK DIJAZÄSÄRA . , 4. old. ■ CÉLTUDATOS TENYÉSZ- ÉS HASZONÁLLAT NEVELÉS . . , 5. old. TÖTH DEZSŐ: „MAJD MEGLÁTJUK!". . 6. old. ■ A MŰVELŐDÉS ÉS EGYENJOGÚSÁG kérdései . . . 7. old. ■ AZ „ENERGI“ TRAGÉDIÁJA < * 8. old. ■ világító torony A HOLDON . . , 9. old. ■ „DOLGOZŐ NŐK" 10. old. ■ SPORT. ( . t15. old. ■ RÄDIÖ- ÉS TV-MÜSOR « , s 16. old. A szocialista mezőgazdaságérti Szakmelléklet: „Gyümölcs-Zöldség-Virágé APZfRTAKOR ÉRKEZETT: S0M0RJ AN befelezték a tavaszi munkákat Március 2-ig elvetettek 200 ha tavaszi árpát, 58 ha tavaszi keveréket, 40 ha lucernát. Elvégezték 200 ha-on a lucerna fogasolását és a műtrágya szórást. 270 ha-on nitratálták a j íjúza és az őszi árpa vetést. 1948 óta nem végeztek ilyen <orán a tavaszi munkákkal. (J. M.) e
