Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-03-05 / 9. szám

Itthon történt... Hazánk belpolitikai eseményeit főleg pártunk XIII. kongresszusa elő­készítésének tézisei és az új tervszerű gazdaságirányítás körüli vita jel­lemzi. A kereskedelem adóssága a vásárlóknak ÜLÉSEZETT AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága február 25-én tartott ülésén megvitatta a CSKP Köz­ponti Bizottságának a XIII. kongresz­­szusra vonatkozó téziseit. A beszámolót Alexander Dubcek elvtárs, az SZLKP KB első titkára mondotta. Bevezetőül megemlékezett a Februári Győzelem 18. évforduló­járól, s hangsúlyozta, hogy ez a győ­zelem megalapozta szocialista társa­dalmunk megszervezésének feltéte­leit. Beszámolója további részében a CSKP KB téziseinek alapján ismer­tette Szlovákia gazdasági és kulturá­lis fejlődését, valamint az SZLKP kongresszusa és a CSKP XIII. kong­resszusa előkészítésével összefüggő feladatokat. A Központi Bizottság plé'­­numa a beszámoló és az azt követő vita alapján hozott határozatában a tézisek mélyebb ismeretének és min­den munkahely feltételeihez igazodó alkalmazásának szükségességét hang­súlyozta. Az SZLKP Központi Bizott­sága a téziseket a CSKP XII. kong­resszusán hozott határozatok teljesí­tése objektív értékelésének tekinti, s egyben bennük látja pártunk fon­tos programdokumentumát, amely népgazdaságunk, szocialista társadal­munk és államunk további felvirá­goztatásának távlataira utal. Az SZLKP Központi Bizottsága a mezőgazdasági termelés további felvi­rágoztatása érdekében múlhatatlanul szükségesnek tartja, hogy az illeté­kesek a mezőgazdaságra fordított eszközök hatékony hasznosítására és népgazdaságunk e szakaszán az új irányítási rendszer következetes al­kalmazására összpontosítsák figyel­müket. A közlemény végül leszögezi: az SZLKP Központi Bizottsága megtesz minden tőle telhetőt a dolgozók akti­vitásának s kezdeményezésének nö­velése, a párt és a nép, nemzeteink és nemzetiségeink egységének szi­lárdítása, Szlovákia és közös hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság további sokoldalú felvirágozta­tása érdekében. ÜLÉSEZETT A NEMZETGYŰLÉS KULTURÁLIS BIZOTTSÁGA Az ülésen a művelődésügyi minisz­ter első helyettese a tankönyvek szer­kesztésével, kiadásával és elosztásával kapcsolatos problémákat ismertette. Megemlítette, hogy sok nehézséggel kell megküzdenünk, míg a tanköny­vek a szerzőktől a tanulóifjúság ke­zébe kerülnek. Az akadályokat néha a Művelődésügyi Minisztérium sem tudja eltávolítani, mert a kiadóválla­latok tevékenységének folyamatossága nemcsak a tanügyi igazgatás, illetve a minisztérium munkájától, hanem a poligráfia lehetőségeitől is függ. A képviselők hangsúlyozták, hogy meg kell javítani a tankönyvkiadás eddigi módszerét, nagyobb súlyt kell fektetni a szerzők, a kiadóvállalatok és az iskolák együttműködésére. Nagy hátrányt jelent, hogy a tankönyveket több üzem is gyártja. Ezen üzemek hiányos műszaki felszerelése tette indokolttá, hogy tankönyveink egy részét külföldön nyomják. A HESZ SZLOVÁKIÁI ÉRTEKEZLETE Bratislavában szombaton és vasár­nap tartották meg a Hadsereggel Együttműködők Szövetségének szlo­vákiai értekezletéj:, A kétnapos ta­nácskozás igen érdekes javaslatokat hozott, az aránylag fiatal, de igen eredményesen működő szervezet te­vékenységének további javítására. A határozat többek között megálla­pítja, hogy a HESZ valamennyi szer­vezetében meg kell találni a tevé­kenység érdekes és vonzó formáit. Az irányítási és szervezési tevékeny-FÖLDMŰVES ségben érvényesíteni kell a kétfokú irányításból eredő feladatokat. Az értekezlet megválasztotta a HESZ új szlovákiai bizottságát és egyéb szerveit. NOVOTNY ELVTÄRS LÄTOGATÄSA KLADNÖN Hazánk jelentős ipari üzemeiben szombaton és vasárnap üzemi párt­konferenciákat tartottak. A kommu­nisták a termelési és pártfeladatokon kívül a népgazdaság új irányítási rendszere bevezetésével kapcsolatos más problémákról is tárgyaltak. A kladnói Egyesült Acélművek üze­mi pártkonferenciáján megjelent An­tonín Novotny elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnökünk is. A vitában felszólaló Novotny elv­társ foglalkozott a jelenlegi nemzet­közi helyzettel, majd népgazdasá­gunk, tudományunk és kultúránk fej­lesztéséről beszélt. Többek között hangsúlyozta, hogy a tudósok és a műszaki szakemberek érdemdús mun­kája nélkül nem képzelhető el a gyors műszaki fejlődés. Novotny elvtárs tények alapján cá­folta egyeseknek azt a minden alapot nélkülöző nézetét, hogy lakossá­gunk életszínvonala az utolsó 2—3 év alatt nem emelkedett. A lakosság túlnyomó többségének bevétele na­gyobb mértékben emelkedett, mint létfenntartási költségei. Ezután ismertette a népgazdaság, az államirányítás és más szakaszok problémái megoldására tett javasla­tokat, amelyekről a XIII. pártkong­resszuson fognak dönteni. A vitában több mint 30 küldött szó­lalt fel, akik egyetértettek a CSKP Központi Bizottságának politikájával, és az egész értekezlet határozatban kötelezte magát, hogy a kladnói Egyesült Acélművek dolgozói már eb­ben az évben teljesen rentábilissá teszik üzemüket. A martini gépgyárban Alexander Dubcek elvtárs, a bratislavai Dipiitrov Üzemben Michal Sabolcík elvtárs, és a bratislavai Slovnaft kommunistái­nak évzáró konferenciáján Frantisek Barbírek elvtárs vett részt. JAVUL AZ ÁRUELLÁTÁS A CSKP legutóbbi kongresszusa óta Szlovákiában a kiskereskedelmi árü­­forgalom több mint négymilliárd ko­ronával nőtt. A fogyasztók ipari áru­cikkeket vásároltak nagyobb mérték­ben, de előfordult az is, hogy nem kapták meg a keresett termékeket. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott a minap a Szlovák Nemzeti Tanács kereskedelmi bizottsága is, amely többek között megállapította, hogy különösen a gyermekkonfekció és gyermeklábbeli, valamint a cipőellátás terén az utóbbi időben bizonyos hiá­nyosságok merültek fel. A bizottság számos intézkedést foganatosított a kérdés mielőbbi megoldására. Á nemzetgyűlés élelmiszeripari és közszükségletipari bizottságának szer­dai ülésén Jindfik UHER belkereske­delmi miniszter, valamint a többi ér­dekelt minisztérium képviselői is részt vettek. A miniszter a belkereskedelem ta­valyi eredményeit véve alapul, leszö­gezte, hogy az idén is tovább bővül a hazai piac hálózata és a választék. Elmondotta, hogy a minisztériumhoz tartozó iparágak a 2—2,5 milliárd korona értékű árütöbblet leszállítására irányuló kormányfeladatot nemcsak teljesítették, de lényegesen túl is szárnyalták. Az élelmiszerpiac meg­szilárdítása folyamatban van és az iparcikkek iránti kereslet is általában kielégíthető. A belkereskedelem szál­lítóvállalatain kívül a külkereskede­lem a terven felüli 1,4 milliárd korona értékű árú biztosításával szintén túl­teljesítette a tervet. Csupán az álta­lános gépipar és a közszükségleti ipar maradt különböző nehézségei folytán adósa a tervnek. Uher elvtárs a kiskereskedelmi for­galommal kapcsolatban elmondotta, hogy ez az idén az 1965. évi helyzet­tel szemben 4,5 százalékkal emelke­dik. Az élelmiszeripari miniszter helyet­tese elmondotta, hogy tavaly az élel­miszeripar az 1964-es évhez viszo­nyítva 550 millió koronával teljesí­tette túl tervét. A mezőgazdaság problémái a tavaly bekövetkezett nehézségekkel indokol­hatók. Kijelentette továbbá, hogy bá* nem számíthatunk bizonyos élelmi­szerfajták mennyiségének rohamos emelkedésére, ez nem jelenti azt, hogy bármiben is hiányt szenvednénk. Ezután a mezőgazdasági termelés és a felvásárlás feladataival, majd az élelmiszerek jobb minősége érdeké­ben hozott intézkedésekkel foglalko­zott. Külön kitért alacsony színvonalú csomagolási technikánkra is és kije­lentette, hogy az Élelmiszeripari Mi­nisztérium ezeket a fogyatékosságo­kat a piac megszilárdítása és bővítése érdekében az illetékes minisztérium mokkái karöltve állandóan figyelem­mel kíséri. A Közszükségletipari Minisztérium képviseletében Bedfich HORÄK mi­niszterhelyettes elmondotta, hogy az idén a terv szerint kiskereskedelmi árakon átszámítva egymilliárd korona értékű áruval többet juttatnak a piac­ra, mint tavaly. A textilipar szállítá­sai 4 százalékkal, a konfekcióiparé több mint 10 százalékkal haladják meg a tavalyi szintet. A Külkereskedelmi Minisztérium nevében Jan POULA miniszterhelyet­tes a szocialista tábor országaival kö­tött szerződéseinkre utalva a behoza­talra kerülő élelmiszereket ismertet­te. Elmondotta, hogy nagymennyiségű iparcikket is importálunk, hogy a la­kosságot a fennálló nehézségek elle­nére is ellássuk minden olyan áruval, amelyre szüksége van, vagy fokozódik iránta a kereslet. A Duna gátja a legjobb földet fogyasztja Lassan behegednek a komáromi járásban is az árvíz okozta sebek. Hogy a katasztrófa meg ne ismétlődjék, a szakemberek részletesen kidolgozták a Duna gátjai megerősítésének módját. A Váhostav és más gátépítéssel megbízott üzem mindent megtesz, hogy a megerősített gátak ellenálljanak majd a víz rendkívüli nyomásának is. A munka elég gyorsan halad, de me­net közben akadt egy kis szépséghiba is, mégpedig nem akármilyen. Nemrég elbeszélgettem több szövetkezeti funkcionáriussal. Sajnálkozva mondták el, hogy a Duna gátjának építése 150 hektár földet fogyaszt el. A veszteséggel előre kellett számolni, mert semmiből nem lehet gátat emelni. De a hiba ott van, hogy az építőüzemek sok esetben a legtermé­kenyebb földet hordják a gátakra, az illetékes mezőgazdasági üzemek meg­kérdezése nélkül. Pedig a funkcionáriusok szerint lenne megoldás, ök isme­rik legjobban, melyik parcella milyen termőképességű, mennyi a humusz­tartalma. Közösen megvitathatnák, hogy az építkezéshez honnan hordjanak földét. Többek között a virti szövetkezet határából is a legtermékenyebb földet „lopták“ el. A szövetkezeti dolgozók bizony jogosan panaszolják, hogy így történt. De hasonló a helyzet még jónéhány szövetkezetben. Az esetről tudomást szerzett Janecka Milán mérnök, a komáromi Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság főagronómusa is és felhívta a szövetkezetek vezetőinek figyelmét, hogy csak abban az esetben engedé­lyezzék a föld hordását gátak építésére, ha ahhoz hozzájárul a termelési igazgatóság is. Most már a szövetkezeti vezetőségeken múlik, hogy idejében jelentsék, ha a gazdagon termő földben esne kár, hogy így megakadályoz­zák a fölösleges termőföld-pazarlást. —b— válaszol: Á volt közös erdők jogi sorsa Schneider Ede oroszvári EFSZ-tag saját maga és több tár­sa nevében hivatkozva ez évi 3. számunkban megjelent az erdők használatáról szóló cikkünkre kér­di, mi lett a jogi sorsa a volt úr­béri, vagy közbirtokossági, vagy más közösen használt erdőnek, kik azok mostani tulajdonosai, illetve használói? Az olvasóink által felvetett kérdé­seket kevésbé ismert jogszabály, a Szlovák Nemzeti Tanács 2/1958 Zb. zák. SNR sz. törvénye és a 3/1958 Zb. zák. SNR sz. végrehajtási rendelete szabályozza. Az idézett törvény 1. §-a kimondja, hogy a helyesebb erdőgazdálkodás érdekében a törvény életbelépésével, tehát 1958. március 13-ával megszűn­nek az úrbéri közbirtokossági, vagy ehhez hasonló alakulatok, amelyek az­előtt közösen használták az erdőket, továbbá ez a törvény megszüntette a földreform törvények következtében keletkezett erdőket közösen használó alakulatokat is. Az említett módon közösen használt erdők használata a kerületi erdő­igazgatóságokra, esetleg az EFSZ-ekre szállt át. Az idézett törvény 2. §-a értelmé­ben a használat átadását a JNB vég­rehajtó szerve eszközli. Ha az említett erdőterület területi­leg és gazdaságilag elszigetelt és nem haladja meg az 50 hektárt, ennek megművelését a JNB végrehajtó szer­ve az EFSZ-re bízhatja. Az ilyen erdőterületbe be kell számítani a ta­gok által az EFSZ-be társított erdők területét is. Ha a kérdéses erdő két község határán fekszik, annak hasz­nálatát arra az EFSZ-re bízzák, amely az eddig a közös erdő használatát biztosító szerv székhelyének területén fekszik. Az idézett törvény 3. §-a értelmé­ben a közös erdőből kizárt legelőket a JNB végrehajtó szerve az EFSZ megművelésére bízza. Az esetleges vitát, hogy milyen jellegű földről (erdőről vagy legelőről) van szó, a JNB dönti el. A törvény 4. §-a értelmében az erdőt megművelő szervezet oly mér­tékben jogosult azt használni, mint annak tulajdonosa, főként joga van az erdő területének haszonélvezetére, jogosult az átlag megváltoztatására, épületek létesítésére is, de nem sza­bad az így használt erdőterületet megterhelnie vagy eladnia. Beruházá­sokhoz nem kell kikérni a tulajdono­sok hozzájárulását (ez a használati jog lényegében azonos az EFSZ ta­gok által társított föld esetével, ami­kor a föld használata az EFSZ-t illeti meg, míg a tulajdonjog továbbra is az EFSZ tagoké). A JNB a kerületi erdőigazgatóság megkérdezése alapján engedélyezheti az állami erdőség használatába került volt közös erdőkben az EFSZ saját céljára, valamint tagjai részére kő­vagy homokbánya nyitását . Az idézett törvény 5. §-a értelmé­ben az erdő új megművelője azok részére, akik addig jogosultak voltak a közös erdő társtulajdonosainak tu­lajdonjoga továbbra is fennmarad és őket oly hányadban kell társtulajdo-, nosoknak tekinteni, amilyen arányban voltak jogosultak a közös erdő hasz­nálatára, a személyi tűzifa igény ha­tárát meg nem haiadó mértékben tű­zifában térítést ad (részleteket a vég­rehajtási rendelet alább ismertetett 4. §-a tartalmazza). A törvény 7. §-a értelmében az erdő új megművelője, tehát rendszerint a kerületi erdőigazgatóság a volt kö­zös erdőhasználati alakulatok, eset­leg még fennálló bérleti viszonyaiba is belép. A törvény 9. §-a kimondja, hogy a közös erdő társtulajdonosainak tu­lajdonjoga továbbra is fennmarad és őket oly hányadban kell társtulajdo­nosoknak tekinteni, amilyen arányban voltak jogosultak a közös erdőt hasz­nálni. A tulajdonostársak megállapodhat­nak abban, hogy az őket illető hiva­talos ügyekben közülük ketten vagy többen képviseljék őket. A törvény 13. §-a értelmében ez a törvény vonatkozik azokra az ese­tekre is, ahol a kérdéses erdőket a törvény életbelépésének napján, te­hát 1958. március 13-án EFSZ hasz­nálta. Kivételt csak a közös legelők képezik, amelyek a 81/49 Zb. zák. SNR törvény értelmében már régebben az EFSZ tulajdonába mentek át. Ez a törvény az életbelépés napjával meg­szüntette az addig érvényes XIX/1898 és XXXIII/1913 sz. törvénycikkek ha­tályát. A 3/1958 Zb. zák. SNR sz. végrehaj­tási rendelet főként a térítés részle­teiről rendelkezik. Fában vagy pénz­ben járó térítést minden év decem­ber 31-ig kell kiadni. A rendelet 2. §-a értelmében a kö­zös erdő használatáért az eddigi ha­szonélvezőknek a törzs melletti tűzi­fában jár térítés. Legfeljebb azonban 10 évi időre, csak szociálisan indokolt esetben egész életen át, a térítés azonban semmiképpen sem haladhatja meg az érvényes erdőkitermelési terv­ben megszabott fakitermelés 20 %-át. Ha nem lenne érvényes fakitermelési terv, minden átvett 1 ha erdőterület után legfeljebb 0,1 kbm megtérítés jár fában. Abban az esetben azonban, ha az erdő a társtulajdonosok hibájá­ból rossz állapotban van, semmiféle térítés nem jár. A rendelet 3. §-a értelmében a JNB mezőgazdasági osztálya határozza meg, hogy a fentiek értelmében mi­lyen mennyiségű tűzifa és mikor jár. Ennek eldöntésénél tekintetbe kell venni az erdő állapotát. A határozat­ban fel kell sorolni a jogosult sze­mélyeket és a felosztás módját, mind­ezt a közös erdő használata átadá­sának napjához viszonyítva. A név­jegyzéket a HNB állítja össze. A társ­­tulajdonosnak élete végéig térítést a JNB mezőgazdasági osztálya engedé­lyezheti külön indokolt kérvény alap­ján. A rendelet 4. §-a értelmében a fenti térítési jegyzék értelmében a HNB minden évben elkészíti a fel­osztási tervezetet és ezt a helyi szó-1 kasoknak megfelelő módon közzéte­szi. A jogosultaknak nem jár több tűzifa, mint amennyire tüzelőanyag igénylésük alapján joguk van. Az ezt meghaladó mennyiség az erdő szocia­lista haszonélvezőjének marad. Az említett tervezet alapján a HNB adja ki a megfelelő mennyiségre szóló kiutalást, melynek értelmében a kér­déses mennyiséget az erdő megmű­velője köteles kiadni. Ha a jogosult társtulajdonosok EFSZ tagok, az említett tűzifa térítés az EFSZ-t illeti meg, éspedig teljes mértékben, tehát nem lehet a kiuta­lást csökkenteni az esetleg kisebb személyi fogyasztás jogosultság ará­nyában. Tűlevelű erdőben a térítést az ér­dekeltek vagy a HNB, illetve az EFSZ kérelmére 1:3 arányban tüzelőfa helyett tűlevelű haszonfában is ki lehet adni. A rendelet 6. §-a értelmében az erdő szocialista megművelője fa he­lyett pénzbeli térítést is adhat, ha az átvett erdőre nincs érvényes fa­­kitermelési tervezet, vagy ha a fában való térítés gazdasági nehézségekben ütköznék. Az ár megállapításánál a lábon álló fa nagykereskedelmi árai mértékadók. Olvasóink a fentiek értelmében te­hát a JNB-n állapíthatják meg hiteles módon, kire szállt át a voit közös erdők használata. Ugyancsak itt álla­píthatják meg, hogy a kerületi erdő­­igazgatóság a kérdéses erdőterület átvételekor milyen térítésre lett kö­telezve. A fentiek értelmében (a vég­rehajtási rendelet 4. § 4. bek. sze­rint) az EFSZ tagok volt közös erdő­részei után az említett térítés az EFSZ-t illeti meg. Dr. Földes J, Az időjárás márciusban A tavasz mezőgazdaságunknak igen fontos időszaka. Ilyenkor kezdődnek újra a mezei munkák a hosszú téli szünet után, amelyeket idejekorán és gondosan kell elvégezni. A rendkívül enyhe időjárás ez évben lehetővé tet­te, hogy a tavaszi vetemények nagy részét különösen a Dunamenti síksá­gon már február végén, tehát még tél idején elvethettük. A tavasz egyik jellegzetessége az időjárás nagy változékonysága, ame­lyet a meleg és hideg légtömegek gyors, egymást felváltó áramlása okoz. Ezzel magyarázhatók a gyakori hőmérséklet-kilengések egyes napjai között is. De hasonló kilengések ta­pasztalhatók a csapadék-mennyisé-' gekben is, amelyek a tavasz első fe­lében még sík vidéken is jelentkez­hetnek hó formájában. Sokesztendős statisztikai kimutatásaink szerint ná­lunk tavasszal rendszerint akkor uralkodik hűvösebb idő, ha a tél utol­só Időszaka enyhébb volt. A márciusi csapadékmennyiségek középértéke Szlovákiában a következők: Bratislava 40 mm, Ögyalla 39 mm, Kassa 36 mm, Léva 40 mm, Losonc 39 mm, Nyitra 40 mm, Rimaszombat 34 mm, Trebisov 31 mm, Zvolen 44 mm, Bizonyos szél­sőséges időjárású évben a márciusi csapadékmennyiség azonban lényege­sen magasabb is lehet, mint pl. 1937- ben, amikor Kassán ebben a hónapban 141 mm-t mértek. Ezzel szemben 1950-ben csak 1 mm-t. Hasonló ada­tokkal számolhatnánk be Szlovákia más vidékeiről is. A hőmérséklet márciusban erősen emelkedő irányzatát időnként elég gyakran fékezik még a magasabb földrajzi szélességekről beáradó hi­deg légtömegek. A sokesztendős kö­zépérték átlaga márciusban 5,4 °C Bratislavában, 4,9 °C Ögyallán, 4,7 °C Nyitrán, 4,2 °C Losoncon, 3,3 °C Kas­sán. A múlt század közepe óta a leg­melegebb márciust 1938-ban jegyez­ték fel, amikor az átlagos havi hő­mérséklet Bratislavában a 9,6 fok C ért el. Ezzel szemben a legnagyobb márciusi hideg 1865-ben és 1875-ben volt mínusz 3 fok középértékkel. Az időjárás tavaszi változékonysá­gát hosszabb időre nagyon nehéz részletesen megjósolni. A sokeszten­dős megfigyelés alapján csak annyit mondhatunk, hogy az ez évi március egészben véve többé-kevésbé normá­lisnak ígérkezik a hőmérséklet szem­pontjából. Ami a csapadék-mennyisé­get illeti, a normálisnál kevesebb esővel számolhatunk. A hónap 10-ig változó felhőzet várható időnként zá­porral, 1,6—10 °C nappali és 0—3 °C éjjeli hőmérséklettel. Több eső, sőt itt-ott hő is várható március 11. és 20. között, amikor a hőmérséklet fo­kozatosan 2—4 °C-ig süllyed, éjsza­kára pedig —4 fokig. Az utolsó tíz nap folyamán kissé kitisztul és reg­gelenként ködre számíthatunk. A hő­mérséklet a hónap végéig nappal í fokról 15-ig. emelkedik, míg éjjel í fokig. Dr. P. Forgái 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1966. március 5.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom