Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-02-19 / 7. szám
vetkezet gyümölcsösében van-A harkály kártétele (Tóth József felv.) Az Általam gondozott MÉHEK egy része a községünktől 5 km-re lévő erdőben, míg a másik része a szöe»mis.r»ainiTTrnií■ in urn ■nrriYnrra nak elhelyezve. Tehát csendes helyen, hol a harkályok és cinkék nagyszerűen tudnak garázdálkodni. Az erdőben való teleltetés sok gondot igényel ősztőltavaszig, mert az említett kártevőkön kívül az egér is állandóan lesi az alkalmat a beköltözködésre. A cinkékkel kapcsolatban többször olvastuk azt a madárvédő tanácsot, hogy etetni kell őket. Ez igaz. A saját kertemben meg is teszem, de egy 300 vagy 400 ha-os erdőben nem. Nem is tartom őket veszedelmes ellenségnek, különösen most, amikor a harkályok elleni védekezésem velük szemben is épp úgy érvényes. Az elmúlt évi hosszú tél folyamán többször kilyukasztották kaptáraimat a harkályok, és többnyire a kijáró betétdeszkásaos ját, amennyiben a röpdeszka nincs zsanírral felerősítve, s így helyet biztosított a kártételre. A cinkék számára is ez a legmegfelelőbb hely, hogy kártételüket érvényesíthessék. Ezt a részt takartam először kavicsos kátránypapírral, de eredménytelenül, mert ezt is könynyen lyukasztotta a harkály. Végül az egész betétdeszka elé egy oda megfelelő nagyságú pléhlemezt erősítettem 2—3 rajzszeggel, melyen a röpnyílást a család téli levegő szükségletéhez, valamint a jőidőre fordultával a kirepüléshez biztosítottam. Ezek után örömmel tapasztaltam, hogy ezzel megoldottam, úgy az erdőben, mint a gyümölcsösben a harkályok és cinkék elleni védekezést. Ezt a pléhlemezt elkészíteni, odahelyezni, mondhatom pénzbe sem kerül, mert erre a célra nagyon alkalmas ä használt, vagy hulladék pléh, legyen az horgonyzott, vagy közönséges fekete. Csupán a méhek szeretésén múlik, hogy ezzel a kevés munkával biztosítsuk zavartalan telelésüket. Egy másik nagyon fontos tennivaló még, hogy a kaptárainkat úgy helyezzük a kaptártartó lábakra, hogy a harkály ne tudjon a kantár alatt lévő fán, vagy vascsovön megállni, mert ha igen, úgy akkor képes a kaptárt bárhol kilyukasztani, és így a harkály kártétele folytán az egerek is sétautat nyernek a kaptárba. A közölt és jól bevált módszerem kizárólag az erdőben való teleltetéshez érvényes, — amennyiben a házunk táján telelő méhcsaládokat ilyen szempontból naponta ellenőrizzük. Valóban el is tudjuk űzni az esetleg jelentkező harkályokat. A cinkéket pedig etessük, mert a tavasz, ősz és nyár folyamán a gyümölcsöskertjeinkben nagy szükségünk van rájuk. Czompoly Zoltán FEBRUÁR 12-ÉN TARTOTTÁK MEG Bratislavában a III. szlovákiai méhészaktívát, melynek keretében kiértékelték a szocialista szektor méhészmesterei között folyó munkaverseny eredményeit. A szocialista munkaversenyt Samuel Stefan, a Slovenská Lupca-i szövetkezet méhészmestere indította el, aki 1964-ben a szövetkezeti méhészfarmok vezetői között a második helyezést érte el és minden méhcsaládtól 33,60 kg mézet termelt eladásra, kilónként 12,Oö Kcs termelési költséggel. A múlt évi szocialista munkaverseny feltételei a következők voltak: 1. A kipergetett és eladott méz, a méhpempő, méhméreg és viasz egy méhcsaládra eső mennyisége, valamint a méhészfarm többi bevételei mézértékre átszámítva; minden kilogramm mézért és mézértékért 4 pontot írtak a versenyző javára. 2. A közvetlen költségek csökkentéséért a méz felvásárlási árának színvonala alá — minden koronáért 2 pontot számítanak. 3. A méhcsaládok saját nevelésből származó növeléséért méhcsaládonként 1 pontot. A tavalyi év mostoha volt a méhekkel szemben. Ennek ellenére az egyes méhészfarmok a rossz mézelési feltételek között is szép eredményeket értek el. A legsikeresebben Aiojz Kubalec, a levocai erdőgazdaság méhészmestere méhészkedett, aki méhcsaládonként átlagban 13,70 kg mézet termelt, s az egy kilogramm mézre eső termelési költségek 12,74 Kcs-t tettek ki. Az egy méhcsaládra eső többi bevétel meghaladta a 360 Kcs-t. A második helyezést Ján Oslík, a príbelcei erdőgazdaság méhészmestere érte el 15,64 kilós családonkénti méztermeléssel és 305,59 Kcs más bevétellel. Egy kilogramm méz termelési költsége 12,61 Kcs-t tett ki. A harmadik helyre Fr. Kamenicky, a levocai erdőgazdaság méhészmestere került. Ámint látjuk, a legjobb eredményeket az erdőgazdaságok méhészei értek el, mivel a hlohoveci Slovakofarma n. v. számára pempőt termeltek. Az állami gazdaságok méhészmesterei közül P. Pastucha, a Sobotkai Állami Gazdaság (rimaszombati járás) méhészmestere került az első helyre; méhcsaládonként átlagban 21,63 kg mézet termelt kilónként 15,75 Kcs költséggel. A második helyre Uhrin György, a Stankovcei Áliami Gazdaság dolgozója, a harmadik helyre pedig Stefan Klein, a Spisská Nová Ves-i ÁG dolgozója került. Végül felsoroljuk a szövetkezeti méhészmesterek első helyezettjeit:, Itt az első helyre asszony került. Júlia Vráblová, a lukovistei szövetkezet méhészmestere méhcsaládonként 15,59 kg mézet termelt átlagban 16,96 Kcs költséggel, s ezen kívül 12 családdal növelte az állományt. A második helyre Pavel Pivarci, a lisovi szövetkezet dolgozója, a harmadikra pedig Pavel Monak, a kasovi szövetkezet dolgozója került. —4.— FEBRUÁR HARMAD1KÄN ülésezett a Csehszlovák Méhészszövetség Szlovákiai Bizottságának elnöksége. Ezen az ülésen kidolgozták a II. Szlovákiai Méhészkonferencia és a III. Csehszlovákiai Méhészkongresszus határozataiból származó feladatokat és a CSKP XIII. kongreszszusának téziseiből a méhészszövetségre vonatkozó feladatokat. Ezekről az alapszervezetek a Csehszlovák Méhészszövetség járási bizottságain keresztül értesülnek. FIGYELMEZTETJÜK a szocialista szektorban dolgozó méhészeket, hogy még lehetőségük van szerződést kötni a hlohveci Slovakofarma nemzeti vállalattal pempő és méhméreg termelésére. Az említett üzem a pempő kilogrammjáért 26 000 Kcs-t, a méhméregért is ugyanennjit fizet. Ki kell használni ezt az alkalmat, hogy ezzel is fokozzuk a méhészfarm jövedelmezőségét. — — FEBRUÁR 8-ÄN ülésezett Turzovkán az ésszerűsítő bizottság (racionálizátó), amely jóváhagyta az alsó szellőzésű, levehető fenekű kaptár gyártását. Ezek már ez év végén forgalomba kerülnek. A méhészek, főként a vándorméhészek korszerű kaptárakhoz jutnak, amelyek ára is valamivel alacsonyabb lesz, mint az eddig gyártottaké. Ugyanitt jóváhagyták a pörgetőkészülékek prototípusát. Ezek szintén ebben az évben kerülnek eladásra. A 6 és 12 keretet befogadó pörgetőkről van szó. Főként a nagyobb méhészfarmok vezetőinek jelentenek majd könnyebbséget. FEBRUÁR VÉGÉIG be kell nyújtani az adóbevallást. A 10 családnál többet tartó méhészek, ha bevételük meghaladta a 409 Kcs-t, kötelesek az előírt űrlapon a nemzeti bizottságnak benyújtani az adóbevallást. Ellenkező esetben a helyi nemzeti bizottság pausáladót róhat ki, amely ellen nincsen fellebbezés. Ne feledkezzük el a méhesbe szójaliszt-etetőt állítani.
