Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-14 / 32. szám
0 A kőhídgyarmatl HNB élénk propagációs műnkét vége*. Ennek eredményeképp a nyugdíjasok és a* ifjúsági tömegszervezetek tagjai bekapcsolódtak az aratási munkákba. Van olyan nap is, amikor százan várnak munkára. Megértették, hogy a szeszélyes időjárás miatt minden percet ki kell használni és nagy kár volna, ha a 30—35 mázsás hektárhOzamöt ígérő gabonából akár egy szem is kárba veszne. (Száraz Lászlóné, Kőhídgyarfnat) 0 A kicsindi szövetkezetben tíz napra tervezték az aratást. A szeszélyes időjárás miatt azonban ezt a határidőt hem tudják betartani. Menyhért elvtárs, a szövetkezet' elnöke, aki nemrég érettségizett a komáromi Me* zőgazdasági Technikumban, minden eszközzel igyekszik az aratást meggyorsítani. Ahol szükséges, kézi kaszával aratnak. Vasárnap a városban dolgozó munkások is bekapcsolódnák az aratásba. Két hete vasárnap harminc aratópár vágta az árpát. (Majerszky Márton, Ipolyszalka) • A patai szövetkezét már évekkel ezelőtt szakosította termelését tűszerpaprika termelésre. Tavaly hatvan hektáron termesztettek fűszerpaprikát s az idén — a kedvező tapasztat latok alapján — úgy határoztak, hogy megkétszerezik termesztési területét, így a tavalyi egy millió koronás bevétel is két millióra emelkedik, (kszl) 0 A kelenyei szövetkezet 1958 óta foglalkozik juhtenyésztéssel. Dimbesdömbös határa kitűnően alkalmas az állatok legeltetésére. A gondozást' két ügyes juhász, Kollár Péter és Benkó István végzi, összesen 120 anyajuhot, 115 bárányt é»_70 jerke juhot gondoznék eredményeken. ~ 'j yr^ky'-KSroly. Kélényé)' 0 A Párkányi Állami Gazdaság párkányi részlegén augusztus 5-én befejezték a* aratást. Ebben nagy érdemük van a csehországi kombéjnosoknak. Mely. Muzkár és Hudec elvtärsaknak, akik több mint 55 vagon gabonát arattak és csépeltek ki, Az ebe* di részlegen a talajvíz miatt tnár lassabban haladnak a betakarítással és a berek! részlegen 50 hektárt valósággal a vízből mentettek meg. Az újmajori részlegen árpából 33 mázsás, búzából pedig 30 mázsás hektárhozamot várnak. Az ebedi részlegen a Diana búza 40 mázsás hektérozamot-adott. (nj). A Súth-brigád A tehénistéllóban épp a déli fejést végzik. Kicsit mérgelődnek az embe rek. A naponta ismétlődő eső miatt sáros a kifutó és ezért piszkosak e tehenek. A szabadlevegőre viszont k kell engedni az állatokat egészségügyi szempontból is. Elégedetlen Dankó István zotechnikus is. Joggal fakadt ki belőle a panasz: — Eredményeinkről szívesen hallanak az igazgatóságon, de ha segítségről van szó, megfeledkeznek ipolynyéki gazdaságunkról. Mostohák vagyunk. Mér évek óta kérjük, hogy aránylag kis költséggel építsenek a legelőn egy fedett kifutót. De nem találunk megértésre. A tehénistálló mellett sem ártana a kifutó egy részét betonozni. Elpanaszolja, hogy a környékbeli szövetkezeteknek korszerű panel silögödröket építenek, nekik meg csupán egy valamirevaló beton silógödrük van, a többi csak amolyan rögtönözött és ezért sok a veszteség. — Annyi segítséget sem kapunk, mint a szövetkezetek — hagyja helyben Bálik István ökonómus. — így bizony nehéz példát mutatni a nagyüzemi gazdálkodásban. Főleg a Súth brigád érdemelne több megbecsülést, amely nehéz körülmények között is megmutatja, hogy jó munkafegyelemmel, korszerű etetési technikával sok tejet lehet termelni. Bizony a munkafeltételek nem a legjobbak, de a brigád mégis szép eredményeket ér el. Ezt Súth Józseftől a szocialista munkabrigád vezetőjétől halljuk. — A félévi napi tehenenkénti tejhozam 8,9 liter volt, de júniusban már 11,1 litert fejtünk. Most Csáki István halad az élen 11,7 literrel. Szépen hangzik ez a brigádvezető Májából, annál is inkább, hogy a környéken sem az állami gazdaságok sem a szövetkezetek nem érnek el hasonló tejhozamot. Pedig, amint ők is mondják, máshol is vannak jófajta tehenek és takarmány is akad. Az emberekre, a munkamódszerekre, a tejtermelés lehetőségére terelődik a szó. A munka díjazása, az etetés és a fejes is magas szintű. Ha a fejő naponta 7 liter tejet fej tehenenként, 100 liter tejért 31,20 koronát és minden tehén gondozásáért 1.4Ö korónát kap. Ez az alapbér. Ha a tejtermelés emelkedik, többet kapnak a gondozásért és a fejesért is. Júniusban például, amikor 11,1 liter volt a tejhozam, 1ÖÖ liter tejre 31,90 korona, a gondozásért pedig 1,60 korona jutott. A fejőbrigád tudja, hogy kellő takarmányozás nélkül nem fejhetnek elég tejet. Ezért minden 100 liter tej után 3,50 koronát fizetnek az állandó takarmányosnak, aki a takarmányt előkészíti, ízesíti stb., hogy az egyedenként csoportosított tehenek megfelelő adagot kapjanak. Minden fe^ő pontosan ismeri tehenét és tejhozam szerint csoportosítja. Például egymás mellé kötötték a napi 9 liter tejet adó telten eket. A Szlovák vöröstarka tehenek jó tejelők és a zooteehnikus szerint az első laktáció alatt napi 11—18 liter tejet adnak. Alapos vita után kiderült, hogy az sem mindegy, hogy és mikor fejik a tehenet. Súth Józsi bácsi azt állítja, hegy a tehén olyan pontos, mint az óra. Ha a megszokott Időnél egy fél órával előbb fejik, nem adja le a tejet. Nagyon érzékenyek az állatok a frissen kevert takarmányra is. Előfordult, hogy vasárnapra szombaton kevertek takarmányt é6 emiatt tehenenként fél literrel csökkent a tejhozam. A Leszenyei Állami Gazdasághoz tartozó hat gazdaság közül csak ők fejnek háromszor. Szerintük ez is lényegesen hozzájárul a tejtermelés emelésihez. Előfordult, hogy halaszthatatlan gyűlésre kellett mennie a a brigádnak és elmulasztották a déli fejést. Emiatt a sajtárakba 100 liter tejjel kevesebb csörgött Ellátogatunk az irodába, a Falakon ott díszelegnek a* oklevelek, kitüntetések. A Súth brigád már fég elnyerte a szocialista brigád büszke címét, többek között megkapta a CSKP Xll. kongresszussá és a Felszabadulás 20. évfordulója elmet. Elsőfokú ellenőrzött állományt gondoznak. Tojeladási tervüket 112 %-ra teljesítik. Az ökonőmus szerint tehenenként idén elérik a 2800 literes tejhozamot. Eveken át sok jót hallottunk már a Súth brigádról, de ha több segítséget kapnának, még jobb eredményeket érhetnének el. Balta József A vihar után Csömör Gézának, a vásdrvámosi szövetkezet elnökének nem volt jó kedve. A len 20 hektáron a főidre feküdt és á víz lépten-nyomon felfakadt. Rögtön tenni kellett valamit. A lányok a gyümölcstermeié Csoportból Kandera Károly vezetésével elhatározták, hogy kézzel tépik ki a lent. A munkában segítettek a helyi iskola tanítói is. Amint képünkön ts láthatjuk, a lenkévéket azonnal Összerakják, hogy száradhassanak. J. K. ígéretük nem maradt puszta szó Az árvíz nagyon sok gondot okozott a komáromi járás mezőgazdászainak. A víz 34 mezőgazdasági üzemet károsított meg, megrongálta a mezőgazdasági épületeket, lakóházakat, elpusztította a termést, az állatokat. Problémát jelentett a megmehtett állatok elhelyezése és takarmányozása is. Szerencse, hogy a környező járásokban mindjárt tudták az emberek, mivel Segíthetnek a legjobban. A komáromi járás mezőgazdászai értékelik ezt a Segítséget. A kelet-szlovákiai kerületben például a CSKP kerületi bizottságának titkára gondoskodott az állatok elhelyezéséről. A Eiar nád Hronom-i járásban MeliCh elvtárs, a termelési igazgatóság vezető I és munkatársai biztosították a komaromi járásból átszállított állatok elhelyezését és takarmányozását, Járásunkból három nap alatt a Spisské Nová Ves-i járásba 419, a poprádi járásba 3Ó0, a rözsnyói járásba ÖÓ, a Banská Bystrica-i járásba 2000 és a Éiar nad Hronom-i járásba 272 szarvasmarhát telepítették át. A közép- és kelet-szlovákiai kerületben összesen 2837 állatot helyeztek el. A trenöíni, Uherské Hradiste-i és a sumperkl járások védnökséget vállaltak Izsa fölött, s elhatározták, hogy mind a faluban, mind a szövetkezetben a leggyorsabb ütemben megkezdik az újjáépítést s megindítják az életet. Fő céljuk az emberekről, de főleg a gyerekekről, betegekről és öregekről való gondoskodás, továbbá a romba dőlt házak gyors újjáépítése és a mezőgazdasági termelés helyreállítása. Ennek érdekében a legrövidebb időn belül rendbe hozzák az utcákat, megteremtik az építkezés feltételeit és egy építkezési bizottságot alakítanak. Az állattenyésztés felújítása érdekében előkészítik a szarvasmarhaállomány visszatelepítését, mely számára a trenöíni és a sumperki járás segítségével elegendő takarmányt biztosítanak. Meg kell említenünk, hogy a rozsnyói járás sem maradt csak az ígéretek mellett. Július 25-én a járás képviselői Petro Lajos vezteésével meglátogatták a víki szövetkezetei s megbeszélték a segítség formáját: július 2Ó-tól egy lánctalpas traktort kölcsönöznek két hónapra, 700 mázsa szénái az állatok takarmányozására, továbbá az őszi vetésekhez 40 mázsa rozsot’, 40 mázsa árpát, 2,5 mázsa lucerna vetőmagot adnak. Ezenkívül küldenek még építőanyagokat, 5 kőművest, két ácsot, 1 lakatost, 1 bulldózert vezetővel, 1 mezőgazdasági gépjavítót, 1 teherautót stb. Kollár János (Komárom^ Emlékezés egy híres természettudósra Az allstlU szövetkezetben Idén igen nehéz körülmények között gyűjtik be a gabonát A képen látható táblán nemrég még víz állt M. Vöjtek felv. A nyitra! vasútállomás mögött lankás, szőlőtermő domb emelkedik: Űsermánynak hívják. Borát valaha gyógyborként árusították. A szőlőhegy egyik útját dr. Nagy nevével jelölték. Ha azonban megkérdeznék a mai járókelőket, ki az, akiről az utcát eine vezték, nem igen tudnának határozott váiaazt adni. Kevesen tudják, hogy az utca egy híre« magyar természettudós, dr. Chrenőczy Nagy József nevét őrzi, aki a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Valamikor itt lakott és gyakran sétált azon az úton. Vadászaink jelesre vizsgázlak szaink bajtársi összefogását az Slemék tombolésa alatt és után. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a dunaszerdahelyi vadászgazdák július 16-i ülésén olyan megjegyzések i* elhangzottak, amelyek nem egyeztethetők ößsze a gondos vadász lelkiismeretes gazdálkodásával. Egyesek ugyanis nagyobb mérvű lelövés engedélyezését indítványozták azokon a szomszédos vadászterületeken, ahová az agyon* hajszolt apróvad az áradat elől menekült, hogy puszta létéi fenntartsa. Az ilyen nézeteket valló vadászgazdák nemcsak sportszerűtlenségről teSzrtek tanúságot, hanem kifejezetten Csorbítják á szocialista vadászerkölcsöt és kerékkötői a vadtenyésztés népgazdasági fejlődésének. Ezzé! szemben elvárjuk, hogy a vadászgazdák fokozott fegyelmezettséget tanúsítanak és tevékenyen hozzájárulnak az okozott károk mielőbbi felszámolásához. Ján Duracinsky Amint ismeretes, köztársaságunk lakossága egy emberként fogott öszsze, hogy árvíz sújtotta dél-szlovákiai polgártársait segítse. Az önzetlen segélynyújtástól vadásztársaink sem maradtak távol, amit ékesen bizonyfta-. nak a beérkezett és egyre-másra még mindig érkező levelek és köszönetnyilvánítások. Csak néhány példát ragadunk ki az esetek tömkelegéből: Egyezer korona készpénzt küldtek a kassai „Jahodná" nevű vadászegyesület tagjai, akik még a Csehszlovák Vadászszövetség felhívása előtt önkéntes erdőgazdasági brigádot szerveztek és munkabérüket Dél-Szlovákla árvíz sújtotta járásainak segélyezésére ajánlották fel. 30 élő nyűi és 20 fácán díjmentes szállítására kötelezték magukat a éej- Ci vadászok a hodonín! járásban, ahogyan azt nemrégen lezajlott gyűlésükön elhatározták. Egyben példájuk követésére szólították fel az összes cseh- és morvaországi vadászkörzeteket. A óejóí vadászok nemcsak a kölcsönös megértés jegyében cselekedjék, hanem a nemzetiségek közti testvéri Jóviszonyt is bizonyították. Minden nagysallői vadász 20 koronával járult hozzá a dét-szlovákiai árvízkárosultak segélyezéséhez. Ök is példájuk követésére hívták fel a lévai járás többi vadászkörzetét. Felhívásukat elfogadták. Júniusban — a Vadászat Hónapjában — a lévai járás vadászkörzetei elfogadták a a nagysaliőiak felhívását, hogy tagbnként 20 koronával hozzájárulnak a károk csökkentéséhez. Továbbá 200 élő nyulat fognak, amelyeket annak a községnek vadászkörzetében engednek majd szabadon, amely fölött a lévai járás védnökséget vállalt, összesen 1055 darab aprővad betelepítés céljaira. A Csehszlovák Vadászszövetség dunaszerdahelyi járási bizottságának július 16-án megtartott ülésén 15 vadászegyesület kötelezettséget vállalt 605 nyúl, 430 fogoly és 20 fácán szállításéra az elemi csapások sújtotta vidékekre. Húsz fácán érkezik a távoli Tutlekyből, a Rychnov nad Kné2nou-i járásból, amelyet az ottani vadászok küldenek ősszel Dél-Szlovákia vadállományának űjjátelepítésére, A Csehszlovák Vadászszövetség szlovákiai bizottságénak elnöksége július 16-án tartott ülésén egyidejűleg intézkedéseket foganatosított a keletkezett károk pontos felmérésére és a vad védelmére, amely az elárasztott vidékekről menekülve másutt keresett menedéket. Ugyanakkor elrendelte a víztől felszabadult körzetek fertőtlenítését és az érintett vidékek újratelepítését az általános távlati beruházási tervek keretén belül. Bármennyire méltányoljuk vada* A komáromi járás vadászainak kérelme Az öreg Duna idén megint kimutatta méregfogát. Szennyes áradata vé> gighömpölygött tanyákon, falvakon, virágzó réteken, vadban gazdag erdőkön. A víz olyan gyorsan zúdult Csallóközre, hogy a vadállomány mentésére gondolni sem lehetett, amely a komáromi járásban jóformán teljesen kipusztult. Az ország napsütötte éléskamrája szinte egy éjjelen át sivár, lakatlan Iszaptengerré vált. A csallóközi vadászok sok éves fáradozása, vesződsége semmivé foszlott. Az árvíz sújtotta területeken lázas munka folyik. Megható az az önzetlen segitség, amelyben köztársaságunk lakossága nemzetiségre való tekintet nélkül részesíti az árvízkárosultakat. Egyúttal azonban pótolni kel! a k! pusztult vadállományt is, amiben köztársaságunk egész vadásztársadalmának segítségére szorulunk, Főleg a komáromi járásban legalább a törzsállományt kell felújítani, amely nélkül lehetetlen a további vadtenyésztés. Ezért a Csehszlovák Vadászszövetség komáromi járási bizottsága kérelemmel fordul az ország valamennyi vadászszervezetéhez élővad-szállítmányokért. Tájékoztatásul megemlíti, hogy a járás éghajlati és terepviszonyai valamennyi fajta apróvad, valamint őzvad tenyésztésére felette kedvezőek. Mivel azonban a komáromi járási bizottságnak egyelőre nem áll módjában díjazás ellenében élő vadat vásárolni, arra kötelezi magát, hogy minden szélltímányt pontosan nyilvántart é* átenged belőle olyan vadászegyesületnek, ahol arra éppen szükség mutatkozik. Végül pedig arra kéri a vadászszervezeteket, közöljék írásban a felajánlott vad nemét és mennyiségét, valamint a szállítás határidejét. Az értesítés másolatát szíveskedjenek elküldeni a Csehszlovák Vadászszövetség Szlovákiai Bizottságának. A komáromi járás vadászai egyben kötelezik magukat, hogy az adományképpen beérkező élővadat kellő gondozásban részesítik. Minden erejüket latba vetik, högy minél gyorsabb szaporulatot érjenek el nemcsak polgáraink élelmiszerellátása, hanem az exportálás érdekében is. Remélik, hogy fáradozásukat siker koronázza, amiről az élővadadományozók személyesen is meggyőződhetnek, ha majd meghívják őket a tiszteletükre rendezendő vadászatra. Dr. Nagy József 1815. július 25-én született Nyitrán. Főiskolai tanúimé- . nyait Vácon, Budapesten és Bécsben végezte. 1840-ben avatták fel a bécsi egyetemen az orvostudomány doktorává. Mint orvos, Nyitrán működött, 77 éves korában halt meg. Dr. Chrenóczy Nagy József orvostudományi müveket űrt, pl.: tankönyvet a közegészségről és egy tanulmányt „A kolera Nyitra vármegyében“ címmel. Nevét azonban mint természettudós tette ismertté. Dr. Láng gyógyszerésszel, a híres csigagyüjtővel együtt egy folyóiratot indított, a „Magyarhoni természetbarát“-ot. A folyóiratot német nyelven is kiadták és a tudományos világban igen jó nevel: vívott ki magának. Sajnos szerkesztőinek az erkölcsi elismerésen kívül más nem igen jutott. A szélesebb olvasórétegek akkoriban még nem tanúsítottak érdeklődést a természettudomány iránt, s így erősén ráfizettek a lapra. Két év múlva anyagi okok miatt abba kellett hagyniuk szerkesztését. Nagy József ekkor tudományos könyvek írásával kezdett foglalkozni. Fő műve á „Madár a teremtés müvében“. Ennék a könyvnek az alapján választották a Magyar Tudományos Akadémia tagjává. A könyv második kiadásban is megjelent Í904-ben s ekkor leplezték le a tudós nyitrai szülőházának emléktábláját. Dr. Chrenóczy Nagy József nyelvészettel is foglalkozott. „Nyitra vármegye helyesírása" címen megírta a vármegye topográfiáját. Kiváló nyelvész és nyelvtéhetség volt. Irt és beszélt latinul, magyarul, németül, szlovákul és franciául, értett olaszul, spanyolul, és angolul. Tizenöt önálló műve közül kettőt szlovák nyelven írt. Mint embert dr. Faith Fiilöp a „Híres nyitraiak“ című könyvében így jellemezte: „Egyike volt ama keveseknek, akik az életet teljesen átélik, tökéletesen felfogják, a földi lét ezer keservét felolvasztják nagy akaratukban, szívós törekvésükben. A sors csapásait megtöri végtelen megnyugvásuk, úgy fogadják az eseményeket, amint azok vannak. Mindenütt és mindenkor az emberiesség magasztos vallását hirdetik, szeretet irányítja minden lépésüket.“ MártonvÖlgyl László SZABAD FÖLDMŰVES ^ ÍSS5. augusztus 14.
