Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-08-14 / 32. szám

0 A kőhídgyarmatl HNB élénk pro­­pagációs műnkét vége*. Ennek ered­ményeképp a nyugdíjasok és a* ifjú­sági tömegszervezetek tagjai bekap­csolódtak az aratási munkákba. Van olyan nap is, amikor százan várnak munkára. Megértették, hogy a szeszé­lyes időjárás miatt minden percet ki kell használni és nagy kár volna, ha a 30—35 mázsás hektárhOzamöt ígérő gabonából akár egy szem is kárba veszne. (Száraz Lászlóné, Kőhídgyarfnat) 0 A kicsindi szövetkezetben tíz napra tervezték az aratást. A szeszé­lyes időjárás miatt azonban ezt a ha­táridőt hem tudják betartani. Meny­hért elvtárs, a szövetkezet' elnöke, aki nemrég érettségizett a komáromi Me* zőgazdasági Technikumban, minden eszközzel igyekszik az aratást meg­gyorsítani. Ahol szükséges, kézi ka­szával aratnak. Vasárnap a városban dolgozó munkások is bekapcsolódnák az aratásba. Két hete vasárnap har­minc aratópár vágta az árpát. (Majerszky Márton, Ipolyszalka) • A patai szövetkezét már évekkel ezelőtt szakosította termelését tű­szerpaprika termelésre. Tavaly hatvan hektáron termesztettek fűszerpapri­kát s az idén — a kedvező tapasztat latok alapján — úgy határoztak, hogy megkétszerezik termesztési területét, így a tavalyi egy millió koronás bevé­tel is két millióra emelkedik, (kszl) 0 A kelenyei szövetkezet 1958 óta foglalkozik juhtenyésztéssel. Dimbes­­dömbös határa kitűnően alkalmas az állatok legeltetésére. A gondozást' két ügyes juhász, Kollár Péter és Benkó István végzi, összesen 120 anyajuhot, 115 bárányt é»_70 jerke juhot gondoz­nék eredményeken. ~ 'j yr^ky'-KSroly. Kélényé)' 0 A Párkányi Állami Gazdaság pár­kányi részlegén augusztus 5-én befe­jezték a* aratást. Ebben nagy érde­mük van a csehországi kombéjnosok­­nak. Mely. Muzkár és Hudec elvtär­­saknak, akik több mint 55 vagon ga­bonát arattak és csépeltek ki, Az ebe* di részlegen a talajvíz miatt tnár las­sabban haladnak a betakarítással és a berek! részlegen 50 hektárt valósággal a vízből mentettek meg. Az újmajori részlegen árpából 33 mázsás, búzából pedig 30 mázsás hektárhozamot vár­nak. Az ebedi részlegen a Diana búza 40 mázsás hektérozamot-adott. (nj). A Súth-brigád A tehénistéllóban épp a déli fejést végzik. Kicsit mérgelődnek az embe rek. A naponta ismétlődő eső miatt sáros a kifutó és ezért piszkosak e tehenek. A szabadlevegőre viszont k kell engedni az állatokat egészség­­ügyi szempontból is. Elégedetlen Dankó István zotechnikus is. Joggal fakadt ki belőle a panasz: — Eredményeink­ről szívesen halla­nak az igazgatósá­gon, de ha segítség­ről van szó, meg­feledkeznek ipoly­­nyéki gazdaságunk­ról. Mostohák va­gyunk. Mér évek óta kérjük, hogy aránylag kis költ­séggel építsenek a legelőn egy fedett kifutót. De nem találunk megértésre. A tehénistálló mellett sem ártana a kifutó egy részét betonozni. Elpanaszolja, hogy a környékbeli szövetkezeteknek korszerű panel silö­­gödröket építenek, nekik meg csupán egy valamirevaló beton silógödrük van, a többi csak amolyan rögtönözött és ezért sok a veszteség. — Annyi segítséget sem kapunk, mint a szövetkezetek — hagyja hely­ben Bálik István ökonómus. — így bi­zony nehéz példát mutatni a nagyüze­mi gazdálkodásban. Főleg a Súth bri­gád érdemelne több megbecsülést, amely nehéz körülmények között is megmutatja, hogy jó munkafegyelem­mel, korszerű etetési technikával sok tejet lehet termelni. Bizony a munkafeltételek nem a legjobbak, de a brigád mégis szép eredményeket ér el. Ezt Súth József­től a szocialista munkabrigád vezető­jétől halljuk. — A félévi napi tehenenkénti tej­­hozam 8,9 liter volt, de júniusban már 11,1 litert fejtünk. Most Csáki István halad az élen 11,7 literrel. Szépen hangzik ez a brigádvezető Májából, annál is inkább, hogy a kör­nyéken sem az állami gazdaságok sem a szövetkezetek nem érnek el hasonló tejhozamot. Pedig, amint ők is mond­ják, máshol is vannak jófajta tehenek és takarmány is akad. Az emberekre, a munkamódszerek­re, a tejtermelés lehetőségére terelő­dik a szó. A munka díjazása, az etetés és a fejes is magas szintű. Ha a fejő naponta 7 liter tejet fej tehenenként, 100 liter tejért 31,20 koronát és min­den tehén gondozásáért 1.4Ö korónát kap. Ez az alapbér. Ha a tejtermelés emelkedik, többet kapnak a gondozá­sért és a fejesért is. Júniusban pél­dául, amikor 11,1 liter volt a tejhozam, 1ÖÖ liter tejre 31,90 korona, a gondo­zásért pedig 1,60 korona jutott. A fejőbrigád tudja, hogy kellő ta­karmányozás nélkül nem fejhetnek elég tejet. Ezért minden 100 liter tej után 3,50 koronát fizetnek az állandó takarmányosnak, aki a takarmányt előkészíti, ízesíti stb., hogy az egye­denként csoportosított tehenek meg­felelő adagot kapjanak. Minden fe^ő pontosan ismeri tehenét és tejhozam szerint csoportosítja. Például egymás mellé kötötték a napi 9 liter tejet adó telten eket. A Szlovák vöröstarka tehenek jó te­jelők és a zooteehnikus szerint az első laktáció alatt napi 11—18 liter tejet adnak. Alapos vita után kide­rült, hogy az sem mindegy, hogy és mikor fejik a tehenet. Súth Józsi bácsi azt állítja, hegy a tehén olyan pontos, mint az óra. Ha a megszokott Időnél egy fél órával előbb fejik, nem adja le a tejet. Nagyon érzékenyek az állatok a frissen kevert takarmányra is. Elő­fordult, hogy vasárnapra szombaton kevertek takarmányt é6 emiatt tehe­nenként fél literrel csökkent a tejho­zam. A Leszenyei Állami Gazdasághoz tartozó hat gazdaság közül csak ők fejnek háromszor. Szerintük ez is lé­nyegesen hozzájárul a tejtermelés emelésihez. Előfordult, hogy halaszt­hatatlan gyűlésre kellett mennie a a brigádnak és elmulasztották a déli fejést. Emiatt a sajtárakba 100 liter tejjel kevesebb csörgött Ellátogatunk az irodába, a Falakon ott díszelegnek a* oklevelek, kitünte­tések. A Súth brigád már fég elnyerte a szocialista brigád büszke címét, töb­bek között megkapta a CSKP Xll. kongresszussá és a Felszabadulás 20. évfordulója elmet. Elsőfokú ellenőr­zött állományt gondoznak. Tojeladási tervüket 112 %-ra teljesítik. Az öko­­nőmus szerint tehenenként idén elérik a 2800 literes tejhozamot. Eveken át sok jót hallottunk már a Súth brigádról, de ha több segítsé­get kapnának, még jobb eredményeket érhetnének el. Balta József A vihar után Csö­mör Gézának, a vá­­sdrvámosi szövet­kezet elnökének nem volt jó kedve. A len 20 hektáron a főidre feküdt és á víz lépten-nyo­mon felfakadt. Rög­tön tenni kellett valamit. A lányok a gyümölcstermeié Csoportból Kandera Károly vezetésével elhatározták, hogy kézzel tépik ki a lent. A munkában segítettek a helyi iskola tanítói is. Amint képünkön ts láthatjuk, a len­kévéket azonnal Összerakják, hogy száradhassanak. J. K. ígéretük nem maradt puszta szó Az árvíz nagyon sok gondot okozott a komáromi járás mezőgazdászainak. A víz 34 mezőgazdasági üzemet káro­sított meg, megrongálta a mezőgazda­­sági épületeket, lakóházakat, elpusz­tította a termést, az állatokat. Problé­mát jelentett a megmehtett állatok elhelyezése és takarmányozása is. Sze­rencse, hogy a környező járásokban mindjárt tudták az emberek, mivel Segíthetnek a legjobban. A komáromi járás mezőgazdászai értékelik ezt a Segítséget. A kelet-szlovákiai kerület­ben például a CSKP kerületi bizottsá­gának titkára gondoskodott az állatok elhelyezéséről. A Eiar nád Hronom-i járásban MeliCh elvtárs, a termelési igazgatóság vezető I és munkatársai biztosították a komaromi járásból át­szállított állatok elhelyezését és ta­karmányozását, Járásunkból három nap alatt a Spisské Nová Ves-i járásba 419, a poprádi járásba 3Ó0, a rözsnyói járásba ÖÓ, a Banská Bystrica-i járásba 2000 és a Éiar nad Hronom-i járásba 272 szarvasmarhát telepítették át. A közép- és kelet-szlovákiai kerületben összesen 2837 állatot helyeztek el. A trenöíni, Uherské Hradiste-i és a sumperkl járások védnökséget vállal­tak Izsa fölött, s elhatározták, hogy mind a faluban, mind a szövetkezet­ben a leggyorsabb ütemben megkezdik az újjáépítést s megindítják az éle­tet. Fő céljuk az emberekről, de főleg a gyerekekről, betegekről és öregek­ről való gondoskodás, továbbá a rom­ba dőlt házak gyors újjáépítése és a mezőgazdasági termelés helyreállítá­sa. Ennek érdekében a legrövidebb időn belül rendbe hozzák az utcákat, megteremtik az építkezés feltételeit és egy építkezési bizottságot alakíta­nak. Az állattenyésztés felújítása ér­dekében előkészítik a szarvasmarha­állomány visszatelepítését, mely szá­mára a trenöíni és a sumperki járás segítségével elegendő takarmányt biz­tosítanak. Meg kell említenünk, hogy a rozs­­nyói járás sem maradt csak az ígére­tek mellett. Július 25-én a járás kép­viselői Petro Lajos vezteésével meg­látogatták a víki szövetkezetei s meg­beszélték a segítség formáját: július 2Ó-tól egy lánctalpas traktort kölcsö­nöznek két hónapra, 700 mázsa szénái az állatok takarmányozására, továbbá az őszi vetésekhez 40 mázsa rozsot’, 40 mázsa árpát, 2,5 mázsa lucerna ve­tőmagot adnak. Ezenkívül küldenek még építőanyagokat, 5 kőművest, két ácsot, 1 lakatost, 1 bulldózert vezető­vel, 1 mezőgazdasági gépjavítót, 1 te­herautót stb. Kollár János (Komárom^ Emlékezés egy híres természettudósra Az allstlU szövetkezetben Idén igen nehéz körülmények között gyűjtik be a gabonát A képen látható táblán nemrég még víz állt M. Vöjtek felv. A nyitra! vasútállomás mögött lan­­kás, szőlőtermő domb emelkedik: Űsermánynak hívják. Borát valaha gyógyborként árusították. A szőlőhegy egyik útját dr. Nagy nevével jelölték. Ha azonban megkérdeznék a mai járó­kelőket, ki az, akiről az utcát eine vezték, nem igen tudnának határozott váiaazt adni. Kevesen tudják, hogy az utca egy híre« magyar természettu­dós, dr. Chrenőczy Nagy József nevét őrzi, aki a Magyar Tudományos Aka­démia tagja volt. Valamikor itt lakott és gyakran sétált azon az úton. Vadászaink jelesre vizsgázlak szaink bajtársi összefogását az Slemék tombolésa alatt és után. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a duna­­szerdahelyi vadászgazdák július 16-i ülésén olyan megjegyzések i* elhang­zottak, amelyek nem egyeztethetők ößsze a gondos vadász lelkiismeretes gazdálkodásával. Egyesek ugyanis na­gyobb mérvű lelövés engedélyezését indítványozták azokon a szomszédos vadászterületeken, ahová az agyon* hajszolt apróvad az áradat elől mene­kült, hogy puszta létéi fenntartsa. Az ilyen nézeteket valló vadászgazdák nemcsak sportszerűtlenségről teSzrtek tanúságot, hanem kifejezetten Csorbít­ják á szocialista vadászerkölcsöt és kerékkötői a vadtenyésztés népgazda­sági fejlődésének. Ezzé! szemben el­várjuk, hogy a vadászgazdák fokozott fegyelmezettséget tanúsítanak és te­vékenyen hozzájárulnak az okozott károk mielőbbi felszámolásához. Ján Duracinsky Amint ismeretes, köztársaságunk lakossága egy emberként fogott ösz­­sze, hogy árvíz sújtotta dél-szlovákiai polgártársait segítse. Az önzetlen se­gélynyújtástól vadásztársaink sem ma­radtak távol, amit ékesen bizonyfta-. nak a beérkezett és egyre-másra még mindig érkező levelek és köszönet­nyilvánítások. Csak néhány példát ra­gadunk ki az esetek tömkelegéből: Egyezer korona készpénzt küldtek a kassai „Jahodná" nevű vadászegye­sület tagjai, akik még a Csehszlovák Vadászszövetség felhívása előtt ön­kéntes erdőgazdasági brigádot szer­veztek és munkabérüket Dél-Szlovákla árvíz sújtotta járásainak segélyezé­sére ajánlották fel. 30 élő nyűi és 20 fácán díjmentes szállítására kötelezték magukat a éej- Ci vadászok a hodonín! járásban, aho­gyan azt nemrégen lezajlott gyűlésü­kön elhatározták. Egyben példájuk követésére szólították fel az összes cseh- és morvaországi vadászkörzete­ket. A óejóí vadászok nemcsak a köl­csönös megértés jegyében cseleked­jék, hanem a nemzetiségek közti test­véri Jóviszonyt is bizonyították. Minden nagysallői vadász 20 koroná­val járult hozzá a dét-szlovákiai ár­vízkárosultak segélyezéséhez. Ök is példájuk követésére hívták fel a lévai járás többi vadászkörzetét. Felhívásukat elfogadták. Júniusban — a Vadászat Hónapjában — a lévai járás vadászkörzetei elfogadták a a nagysaliőiak felhívását, hogy tagbn­­ként 20 koronával hozzájárulnak a ká­rok csökkentéséhez. Továbbá 200 élő nyulat fognak, amelyeket annak a köz­ségnek vadászkörzetében engednek majd szabadon, amely fölött a lévai járás védnökséget vállalt, összesen 1055 darab aprővad betele­pítés céljaira. A Csehszlovák Vadász­szövetség dunaszerdahelyi járási bi­zottságának július 16-án megtartott ülésén 15 vadászegyesület kötelezett­séget vállalt 605 nyúl, 430 fogoly és 20 fácán szállításéra az elemi csapá­sok sújtotta vidékekre. Húsz fácán érkezik a távoli Tutleky­­ből, a Rychnov nad Kné2nou-i járás­ból, amelyet az ottani vadászok kül­denek ősszel Dél-Szlovákia vadállomá­nyának űjjátelepítésére, A Csehszlovák Vadászszövetség szlovákiai bizottságénak elnöksége jú­lius 16-án tartott ülésén egyidejűleg intézkedéseket foganatosított a kelet­kezett károk pontos felmérésére és a vad védelmére, amely az elárasztott vidékekről menekülve másutt keresett menedéket. Ugyanakkor elrendelte a víztől felszabadult körzetek fertőtlení­tését és az érintett vidékek újratele­pítését az általános távlati beruházási tervek keretén belül. Bármennyire méltányoljuk vada* A komáromi járás vadászainak kérelme Az öreg Duna idén megint kimutat­ta méregfogát. Szennyes áradata vé> gighömpölygött tanyákon, falvakon, virágzó réteken, vadban gazdag erdő­kön. A víz olyan gyorsan zúdult Csal­lóközre, hogy a vadállomány menté­sére gondolni sem lehetett, amely a komáromi járásban jóformán teljesen kipusztult. Az ország napsütötte élés­kamrája szinte egy éjjelen át sivár, lakatlan Iszaptengerré vált. A csalló­közi vadászok sok éves fáradozása, vesződsége semmivé foszlott. Az árvíz sújtotta területeken lázas munka folyik. Megható az az önzetlen segitség, amelyben köztársaságunk lakossága nemzetiségre való tekintet nélkül részesíti az árvízkárosultakat. Egyúttal azonban pótolni kel! a k! pusztult vadállományt is, amiben köz­társaságunk egész vadásztársadalmá­nak segítségére szorulunk, Főleg a ko­máromi járásban legalább a törzsállo­mányt kell felújítani, amely nélkül lehetetlen a további vadtenyésztés. Ezért a Csehszlovák Vadászszövet­ség komáromi járási bizottsága kére­lemmel fordul az ország valamennyi vadászszervezetéhez élővad-szállítmá­nyokért. Tájékoztatásul megemlíti, hogy a járás éghajlati és terepviszo­nyai valamennyi fajta apróvad, vala­mint őzvad tenyésztésére felette ked­vezőek. Mivel azonban a komáromi já­rási bizottságnak egyelőre nem áll módjában díjazás ellenében élő vadat vásárolni, arra kötelezi magát, hogy minden szélltímányt pontosan nyilván­tart é* átenged belőle olyan vadász­­egyesületnek, ahol arra éppen szükség mutatkozik. Végül pedig arra kéri a vadászszervezeteket, közöljék írásban a felajánlott vad nemét és mennyisé­gét, valamint a szállítás határidejét. Az értesítés másolatát szíveskedjenek elküldeni a Csehszlovák Vadászszövet­ség Szlovákiai Bizottságának. A komáromi járás vadászai egyben kötelezik magukat, hogy az adomány­képpen beérkező élővadat kellő gon­dozásban részesítik. Minden erejüket latba vetik, högy minél gyorsabb sza­porulatot érjenek el nemcsak polgá­raink élelmiszerellátása, hanem az exportálás érdekében is. Remélik, hogy fáradozásukat siker koronázza, amiről az élővadadományozók szemé­lyesen is meggyőződhetnek, ha majd meghívják őket a tiszteletükre rende­zendő vadászatra. Dr. Nagy József 1815. július 25-én született Nyitrán. Főiskolai tanúimé- . nyait Vácon, Budapesten és Bécsben végezte. 1840-ben avatták fel a bécsi egyetemen az orvostudomány dokto­rává. Mint orvos, Nyitrán működött, 77 éves korában halt meg. Dr. Chrenóczy Nagy József orvostu­dományi müveket űrt, pl.: tankönyvet a közegészségről és egy tanulmányt „A kolera Nyitra vármegyében“ cím­mel. Nevét azonban mint természet­tudós tette ismertté. Dr. Láng gyógy­szerésszel, a híres csigagyüjtővel együtt egy folyóiratot indított, a „Ma­gyarhoni természetbarát“-ot. A folyó­iratot német nyelven is kiadták és a tudományos világban igen jó nevel: vívott ki magának. Sajnos szerkesztői­nek az erkölcsi elismerésen kívül más nem igen jutott. A szélesebb olvasó­rétegek akkoriban még nem tanúsítot­tak érdeklődést a természettudomány iránt, s így erősén ráfizettek a lapra. Két év múlva anyagi okok miatt abba kellett hagyniuk szerkesztését. Nagy József ekkor tudományos könyvek írá­sával kezdett foglalkozni. Fő műve á „Madár a teremtés müvében“. Ennék a könyvnek az alapján választották a Magyar Tudományos Akadémia tagjá­vá. A könyv második kiadásban is megjelent Í904-ben s ekkor leplezték le a tudós nyitrai szülőházának emlék­tábláját. Dr. Chrenóczy Nagy József nyelvé­szettel is foglalkozott. „Nyitra várme­gye helyesírása" címen megírta a vár­megye topográfiáját. Kiváló nyelvész és nyelvtéhetség volt. Irt és beszélt latinul, magyarul, németül, szlovákul és franciául, értett olaszul, spanyolul, és angolul. Tizenöt önálló műve közül kettőt szlovák nyelven írt. Mint embert dr. Faith Fiilöp a „Hí­res nyitraiak“ című könyvében így jel­lemezte: „Egyike volt ama kevesek­nek, akik az életet teljesen átélik, tö­kéletesen felfogják, a földi lét ezer keservét felolvasztják nagy akaratuk­ban, szívós törekvésükben. A sors csa­pásait megtöri végtelen megnyugvá­suk, úgy fogadják az eseményeket, amint azok vannak. Mindenütt és min­denkor az emberiesség magasztos val­lását hirdetik, szeretet irányítja min­den lépésüket.“ MártonvÖlgyl László SZABAD FÖLDMŰVES ^ ÍSS5. augusztus 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom