Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-09-04 / 35. szám
Éjjeli szántás A Dunatőkési Állami Gazdaság faliújságának üvegét eltakarta a szakadó esővíz, s így nem láthattuk jól, hogy dlcsérték-e az éjszaka is szántó traktorosokat, De amiről nem beszélt a faliújság, elmondták az állam! gazdaság dolgozói. — Szeretek éjszaka dolgozni. Ilyen-1 kor csak arra gondolok, ami előttem van. Mást nem látok és semmi nem vonja el figyelmemet a munkától. Hajnalban örülök a friss szélnek és a földnek, amelyet felszántottam az új termés alá — mondta Varga József traktoros. Kellemes nyári éjszaka van. Bár ezekben a napokban kissé hűvösebb, mint máskor, mégis megvan a saját varázsa. Az állami gazdaság dolgozói kihasználják ezeket az éjszakákat, nem szívesen halogatják a munkát. Az aratással és esépléssel már végeztek, csak a szalmabetakarltás körül nincs még minden rendben. Búkor László és társai ezért szorgalmasan préselik a szalmát. Valamennyiükről — Sós Pálról, Szamaránszky Gézáról, Varga Józsefről stb. — elmondhatjuk, hogy minden erejüket beleadják a munkába. Az aratás alatt sokszor 24 órás műszakban dolgoztak Ugyanúgy most is, ha szükséges, több műszakot is egybefognak. 450 hektárt felszántani nem megy egyik napról a másikra. Ezért használnak ki minden percet — az éjszakákat is. Hipik Rudolf traktoros például egy műszak alatt 13—15 cm mélyen 10—11 hektárt Is felszánt. Hatman Istvántól a gazdaság igazgatójától megtudtuk, amint befejezik a 37 hektáros DöriSszigeti parcella szántását, nekifognak az őszirepce vetésének. Itt az idő, nem várhatnak tovább — az aratással és csépléssel kissé megkéstek, ezért igyekeznek most annyira az emberek egymással versenyezve a szántással. Hiszen még a 450 hektárt Is elő kell készíteniük a búza alá. Jozef Krátky Közeleg esz ősz Az aratást még jóformán be sem fejezték, de mezőgazdászaink már az őszi munkákra gondolnak. Olyan nehéz lesz az is, mint az aratás? A kelet-szlovákiai kerületben csak kapásnövénvekböl és silóféiékbol 119 ezer hektárt vetettek. Ez 180 000 vagon fő és mellékterméket jelent. Ősziekből 140 ezer hektárt vetnek a kerületben. Az őszi mélyszántást 175 000 hektáron végzik el, s még előtte több mint 100 000 vagon istállótrágyát hordanak ki a földekre. Ezenkívül meg kell kezdeni a zöldségfélék, az ipari és takarmánynövények betakarítását, a rétek és legelők ápolását stb. A munka zökkenőmentes elvégzése érdekében már most megkezdik a politikai és a szervező munkát. A nemzeti bizottságok, a mezőgazdasági üzemek vezetői és a védnökségi üzemek úgy szervezik a munkát, ahogy az a legjobban megfelel. Nem kisebb feladat vár rájuk, mint 3500 hektár őszi repce, 2250 hektár őszi árpa, 32 700 hektár őszi rozs, 77 400 hektár őszi búza, 22 500 hektár őszi keverék vetése, 12 094 hektár cukorrépa, 60 250 hektár burgonya, 21 778 hektár kukorica, 5494 hektár egyéb kapásnövény és 20 000 hektár silókukorica, valamint keverék betakarítása. Igaz, hogy ennek az igényes munkának elvégzésére a kerület több gépet biztosított, mint tavaly, mégis jól fel kell készülniük. Az őszi munkák elvégzésére 10 241 traktor, 1232 silókombájn, 319 kukoricakombájn, 141 burgonyabetakarítógép és egész sor más gép áll rendelkezésükre. A kerület mezőgazdászai minden erejükkel arra törekszenek, hogy az őszi mezőgazdasági munkákat időben elvégezhessék. Bohus Nemiek, Kassa Szebb lehetne falunk Az alacsonyan fekvő pérbéíei kerteket minden tavasszal hóolvadáskor az erdő felől elönti a víz. Több mint öt hektár jó kerti földet tesz tönkre, amely nedves esztendőben 6zinte egész évben használhatatlan. Ezt a kárt egv kis leleményességgel és munkaráfordítással meg lehetne akadályozni. Szerintem a víz felfogásának legegyszerűbb módja az volna, ha a Pettyeni-gödörbe vezetnék el. A tavaszi hóié összegyűjtésével így egy szép tavat képezhetnének. Az, hogy a tavat aztán halastónak, strandnak, vagy öntözésre használnák ki — már egy további kérdés. Ezzel a módszerrel megmentenék az öt hektár kertet, melyet aztán tulajdonosaik jobban kihasználhatnának. Bár a víztárolót alulról nem táplálja forrás, a nyári vízszintcsökkenést az esők, a záporok mindig pótolnák. Még egy ajánlatom volna: a katolikus templom mögötti ki$ gödörből fel kellene tölteni a nagyobbikat A feltöltés nem okozna nagy problémát, hiszen alig egy arasznyi víz van benne. Helyén szép teret nyernének, mélyet parkosíthatnának vagy 'egyéb módon használhatnának ki. A szövetkezet vagy a helyi nemzeti bizottság kezébe vehetné az elintézését. Ezekkel a mődosításokka! a falu nem mutatna olyan elhanyagolt képet. Kemény Rezső, nyugdíjas tanító • A Szécsénkei Alapfokú Kilencéves Iskola fiú tanulói a szünidőben sokat segítettek a helyi szövetkezetnek. Résztvettek a takarmánybetakarításban. a lányok pedig a kertészetben dolgoztak. A fiatal brigádosok Bodzsár József, Naszvadi Sándor, Bodzsár Sándor, Szebellai Magda, Vészük Magda, Naszvadi Magda stb. szorgalmukért megérdemlik a dicséretet. (Major Lajos. Szécsénke)' $ A Dobrai Állami Gazdaságban Ballók Erzsébet 20 tehenet gondoz. Az első félévben tehenenként 7.54 liter tejet fejt naponta. Ez azt jelenti, hogy terven felül 6900 liter tejet adott el, s így 137 <Vb-ra teljesítette tervét. A királyhelmeci körzethez tartozó tíz állami gazdaság állattenyésztőinek versenyében ő került az első helyre. (Hogya Ottó. Dobra) 9 A marcéllházi szövetkezet marhahúseladási tervét 145 %-ra, tojáseladási tervét pedig 142 °/o-ra teljesítette. A sertéshús és a tej eladása terén kissé lemaradtak, mert kevés a takarmány. A szövetkezet ügy próbál segíteni a bajon, hogy 11 embert elküldött a Liberecbé, hogy segítsenek a takarmánybetakarításban. Munkájukért takarmányt kapnak majd. (Kádek Gábor, Marcéllházaj (I Az abaújnádasdi szövetkezetben bevált a repce termesztésé. Tizenöt hektárról nem kevesebb mint 356 mászát takarítottak be, tehát hektáronként átlag 24 mázsát jelent. (Iván Sándor, Kassa) H A kassai járásban kiértékelték az állattenyésztők első félévi eredményeit és 14 250 koronát osztanak széf köztük jutalomként. A szarvasmarhagondozók közül Fazekas Gyula és felesége lett az első a Tornaváraljai Állami Gazdaság zsarnói részlegéről. Tehehenként a félévig 1996 literes tejhozamot értek el. Az anyasertés gondozók közt Bittó Pál és Hanzel Erzsébet érték el a legjobb eredményt a Gecsei EFSZ-ben. 4Ó kocától átlag 9,02 malacot választottak el. A hízósertés gondozásnál Szaniszlő Piroska lett az első. A Szeszfai EFSZ-ben 220 sertést gondoz átlag 0,72 kg-os súlygyarapodással. (Mató Pál, Kassa) • A CSEMADOK komáromi járási titkársága a naszvadi helyi szervezettel karöltve az idén is megrendezi a már hagyományos járási dal- és táncünnpélyt. A műsor keretén belül fellépnek az érsekújvári, a madari, az imelyi, az ógyallai tánccsoportok és az ismert komáromi Dunaj együtt'es. A budapesti Vidám Színpad közkedvelt művészei is fellépnek. A rendezőbizottság a bevételt az árvízkárosultak megsegítésére szánja. (Szy) • A Dunaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság augusztus 24-én Nyárasdon szakelőadásf tartott a zootechnikusok számára. Sző volt a meddőségről, a borjúelhullásról, az ellető berendezéséről stb. Az előadást dr. Csucska Sándor Zala és Veszprém megye fö állattenyésztője tartotta. (—ba) A Dél-Szlovákiát ért természeti katasztrófa óriási veszteséget okozott a takarmányalapban is. A Csallóközaranyosi Állami Gazdaságban néhány hektár silótakarmány megmaradt, s ezt most egyorsan betakarítják. Az állatok értelmességéröl Egy norvég állatbúvár tudományos megfigyelések egész sorozatával bebizonyította, hogy a csoportosan élő állatok között bizonyos rangsor alakul ki. A tapasztaltabb, okosabb állat vezeti társait. Nincs tisztázva, milyen folyamat megy végbe a tehéncsordában, mikor a legelőre hajtás után néhány nap múlva egy kiválik közülük és az állandóan az élen legel. A többiek besorakoznak mögéje. A gulyás kolompot akaszt a nyakába és a „vezért" soha egyetlen társa sem igyekszik megelőzni a legelésben és a hazatérésben. Megfigyelték azt Is, hogy ha egy 20 liter tejet adó tehén olyan csordába kerül, melynek tehenei csak 10 litert adnak, akkor alkalmazkodik társaihoz és csak annyit eszik, amenynyi táplálék 10 liter tej előállításához szükséges. Rájöttek arra is, hogy ha fejéskor a tehén nem hallja rendesen a tej csurranásának jellegzetes hangját, akkor tejének egy részét visszatartja. Ha lágy zenét hall, jobban leadja a tejet, mint pattogó ritmus mellett. Ezt a tapasztalatot ma már több tehenészetben ki is használják. A ló és a kutya értelmi képességeiről szinte csodák keringnek. Az állatbarátok néha ugyan túloznak, de ahhoz nem fér kétség, hogy a két állatfaj néhány egyede értelmességével szinte megbűvöli az embert. A ló például sohasem lép az emberre, ha az a Iába elé kerül. Kedvenc gazdáját, aki nem veri, a leesés után mindig megvárja. Ha azonban verte, elszalad tőle. A jó gazdát hangjáról még évek múlva is megismeri. A ló és az elefánt visszaemlékezik a jó bánásmódra és az elszenvedett rosszra Is. A lovak ragaszkodását gazdájukhoz történelmi példákkal is alátá-MIKSZÁTH és a ghymesi muflon Beköszöni az ősz — felpezsdül a vadászévad. Ezzel kapcsolatban hadd mondjak el egy kedves vadászhistóriát, melynek egyik főhőse Mikszáth Kálmán, a másik pedig a ghymesi muflon. A Zoboralján még mindig tartja magát a tréfás rigmus: „Ghymes híres muflonáról, Lédeci hegy a boráról Ha pedig valamit felvesz a népajk és máig megtartja, úgy az minden bizonnyal nem mindennapos jelenség, így van ez a ghymesi muflonnal is. Nyitra vármegye monográfiája már 1896-ban azt jegyezte fel róla. hogy ez az exotikus vad hazáján. Korzika és Szardínia szigeteken, a déli Appeninnekben és Görögország szigetein kívül - Európában csak Ghymesen és a vele szomszédos pagonyokban él szabadon. 1869-ben honosította meg Itt grőf Forgács Károly. Eleinte vadaskertjében ápolta őket, 1883-ban pedig mintegy 100 darabot szabadon bocsátott. Számuk a kemény tél dacára úgy elszaporodott, hogy 1896-ban körülbelül már 500-at számláltak belőlük. A legerősebb kos 40. a legerősebb juh 50 kg-öt nyomott. Nem csoda tehát, hogy a ghymesi csodakecskéről nemcsak a vadászkörökben beszélnek, hanem másutt is. így a liberális klubban is. Itt hallott róluk először Mikszáth Kálmán, és azonnal érdeklődést tanúsított a nem mindennapi vad iránt. Véletlenül ott volt a nyitra-megyei főispán. Thüróczy Vilmos (Így hallottam annak idején Thüróczy Tibortól), és megígérte Mikszáthnak, hogy Nyitraivánkáról azonnal kimegy a ghymesi vadászterületre, majd az első elejtett muflont megküldi a nagy írónak. így is történt. Ä ghymesi muflon rövidesen megérkezett Mikszáth budapesti lakására. Persze, leterített állapotban. Mikszáthnak tetszett a muflon, - mely Jókai „Kétszarvú emberé"-t idézte fel benne — és egy kedves levélben, melyből idézünk, imlgy köszönte meg ez ajándékba küldött, csavaros szarvú vadkecskét: „Igen tiszteli barátaim! A vadkecske megérkezett és bőre már utolsó állomáshelyére, a szűcshöz is elvitete. Mondhatom, hogy gerince vetélkedik az őz gernicével. Hogy a nyitrai kecske miért kétszerié kedves előttem, azt előtted még nem fejtettem ki. Nevezetesen egy efféle mUflon van a Mikszáth család címerében s ez izgat engem. A saját állatomnak tekintem. Amellett pedig jólesik elgondolnom, hogy én éppen megfordítva járjak el, mint a többi nemes ember. A többi nemes embert rendesen a címerében levő állatai (a griffek, oroszlánok, sasok, gémek) eszik meg, míg én kényelmesen öt eszem meg minden rangkórság nélkül, jó étvággyal. Budapest, 1904. január 19. Tisztelő híved: Mikszáth Kálmán.“ Hát igen, a kurtanemes Mikszáth címerében csak egy egyszerű kecske mekegett, márpedig a házikecske sohasem volt a hatalom, vagy a jólét szimbóluma. Talán vad ősét látta a korzikai vadkecskében! De a kedves epizódot is felhasználta a demokrata gondolkodású író arra, hogy a köszönőlevél udvarias álarca megett is kifigurázza a félfeudális uralkodó osztály gőgös képviselőit. Nos, ami a muflon húsát illeti, volt szerencsém hozzá, és azonban azon semmi különöset nem tapasztaltam. Fontos azonban, hogy Mikszáthnak ízlett! A ghymesi erdő nemcsak muflonban gazdag, mely falkákban legelész Ghymes és Appony ősi várromjai között, de akad itt szarvas, dámvad és őz is. A muflont azonban erdőgazdaságunk külön védelemben részesíti. A vadászati jog sem a feudálisoké, akik irgalomból elküldenek egy lelőtt vadat az írónak, hanem a nép fiaié, akiké ma az egész ghymesi erdő. A vadvirágos ghymesi tóparton épült Rőzsalakot rendbehozták, a falura alig ismerni, közvetlenül az erdő alatt pedig a nyitrai üzemek építették ki üdülőiket! Camping tábor is létesül az erdő alatt. A mai vadászokat tehát más kép fogadja már, mint Mikszáth idejében. A muflon azonban változatlan. Mártonvölgyi László Az opossumról ^ A ghymesi muflon Ez az Amerikában élő, értékes prémü kis erszényes állat, egyforma súlyú a macskával, de az agyveleje egyötöde a macskáénak. Bűzmirigyei védelmül szolgálnak, amelynek szagáról régen az indiánok azt tartották, hogy meghalnak tőle, és képes volt az egész falu elköltözni, ha az opossum a falu közelében megjelent. Ma már csak azt mondják, hogy még a róka sem eszi meg, a kutya is csak megfojtja és otthagyja. Ennek dacára a déli államokban az opossum-sült nemzeti eledel, édesburgonya körítéssel. Franklin Delano Rooseveltről is van egy felvétel, amint opossum-sültet eszik. Legnagyobb nevezetessége, hogy óraszámra tudja magát holtnak tettetni. Ha ember vagy kutya megfogja, abban a percben elfekszik, szemét becsukja, a szája tátva marad és még a nyejve is kilóg. Egy gyermek két óra hosszat lóbált a kezében egy holtnak hitt opossumot, amikor azonban átmászott vele egy kerítésén, azt vette észre, hogy a „döglött“ opossum is kapaszkodik (erre már nem tellett a kis agyvelejéből). Régi iskoláskönyvekben az opossumot úgy ábrázolták, hogy kölykei a hátán ültek, farkukkal az anya hátrahajtott farkába kapaszkodva. Ezt az újabb megfigyelések nem támasztják alá, de az kétségtelen, hogy a maga alá kanyarított farka és hasa közét megtörni füfélével, levelekkel és így szállítja az almot odújába. Egyébként ragadozó, s a baromfiak veszedelmes ellenséges .(Das Tier) maszthatjuk. Gondoljunk csak Nagy Sándor harci ménjére, aminek hátára rajta kívül senki nem tudót felülni, vagy Vak Bottyán kedvenc lovára, amely messziről megérezte a labancot és ezt horkantással jelezte gazdájának. A lovon kívül értelmi képességével különösen a kutya emelkedik ki az állatok közül. Itt van például az ősi magyar juhászkutya, a puli. Ez a fajta a világ egyik legintelligensebb állata. Megőrzi a nyájat és segítség nélkül hazatereli. Egy német kisvárosban a kutya felköltötte a gazdáját, mikor a házqk kigyulladt. Az ablakra ágaskodott, csaholt, vonyított és lábával verte az ablaküveget. Amikor gazdája ajtót nyitott, beszaladt a gyerek, a kis játszópajtása ágyához, s ingénél fogva kivonszolta a kertbe. Períy, a híres állatbúvár, írta, hogy Skóciában egy kutyát a gazdája a tyúkok őrzésére tanított. A kutya minden reggel és este elnézegette, hogyan jönnek ki és térnek nyugovóra a tyúkok. Amikor a gazda három tyúkot eladott, a kutya elment a kereskedő után és kilométerekről visszalopta a kocsiról a kosarat, amelyen a tyúkok voltak. Nekem szintén volt egy kutyám, amelyik a házhoz tartozó összes apróállatot ismerte. 50 tyúk közt is felfedezte az idegent és kikergette az udvarból vagy megfogva gazdájához cipelte. A róka ravaszsága közismert. A bolhás róka például egy gallyat vesz a szájába, és belemegy a vízbe. Lassan beleül, hogy csak a feje látszik ki és a gally. így vár egy ideig. Azután lehúzza a fejét is a vízbe, csak az orra és a gally látszik ki. Néhány perc múlva, mikor a bolhák rátelepedtek a gallyra, elereszti és kiúszik a vízből. Ezt hetenként megismétli. A kakukk más madarak fészkébe tojik. Az érdekes csak az, hogy mindig olyan nagyságú és színű tojást mint a fészkelő madáré. Amikor a fiókák kikelnek, a kakukk visszamegy a fészekhez és kidobálja belőle fiókái „mostoha testvéreit“. Az állatpszichológusök máig sem fejtették meg, hogy tud a kakukk mindig más színű és nagyságú tojást tojni. Az állatoknak' ugyan nincs" „öntudatuk“, de van bizonyos értelmi és érzelmi életük. Ez utóbbit igyekszik aztán a tenyésztő vagy az idomító saját érdekében továbbfejleszteni és kihasználni. MOLNÁR FERENC SILÓZZUNK MINÉL TÖBB TAKARMÁNYT! A jó állatállomány egyik fő feltétele a megfelelő mennyiségű takarmány biztosítása. A szénafélék és a szemestakarmány mellett nem kevésbé fontos a siló sem. A silózásnál elsősorban arra kell törekednünk, hogy minél kevesebb legyen a veszteség, Az utóbbi időben szövetkezeteink nagyobb figyelmet fordítanak a takarmányalap biztosítására mint azelőtt. Ezt bizonyltja a tehenek tejelékenységének emelkedése is. A galántai járásban például 1963-ban évente egy tehéntől átlag 1727 liter tejet fejtek. A következő évben viszont — mikor volt elegendő takarmány — a tejhozam 2071 literre emelkedett. Sokat javult a javorinkái szövetkezet tejtermelése is. Tavaly tehenenként átlag 2400 liter tejet fejtek, a nádszegi szövetkezetben pedig 2700 litert. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy milyen nagy fontossággal bír a téli időszakban a jó takarmányozás. Az idén minden feltétel megvan a galántai járásban a takarmányalap ibztosftására. Krajcsovics Ferdinánd, Galánía SZABAD FÖLDMŰVES ‘J '• 1965, szeptember i
