Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-12-31 / 52. szám
Ugrásszerű fejlődés a tallósi „Egyetértés“ EFSZ-ben Ez év februárjában az évzáró alkalmából voltam a tallósi „Egyetértés" EFSZ-ben, amikoris a gyűlés egyikmásik napirendi pontjának vitatásakor elég paprikássá vált a hangulat. A szilárd bérezés bevezetésének javaslata is jónéhány akadékoskodó, hitetlenkedő ellenvetésébe ütközött. Pedig Szarka Árpád, a szövetkezet ökonómusa világosan fogalmazta a szilárd jutalmazás előnyeit. Nemcsak arról volt szó, hogy a ledolgozott munkabér a hónap végén mind egy fillérig a zsebbe kerül, de az ésszerű gazdálkodás révén 1965-re az előbbi évvel szemben nem öt millió, de fél millióval több kerül munkadíj fejében kifizetésre. Ez a bejelentés meglepte a szövetkezet tagjait, de azokat is, akik vendégként vettek részt az évzáró gyűlésen. Csóka István, a szomszéd eperjesi szövetkezet elnöke, a gazdaság anyagi helyzetét felmérve, ki is jelentette: „Jól kössék fel a tallósiak a gatyájukat, ha a tervben lefektetett összeggel találkozni akarnak." Az „Egyetértés" tagjai felkötötték a gatyát. Sőt... Szinte hihetetlen, hogy pénzügyi téren milyen magasra tornászta magát egy röpke év alatt a szövetkezet. Mondhatnánk, hogy legjobban álltnak a galántai járásban. Annak ellenére, hogy idén üzemi hitel nélkül gazdálkodtak, ugyanakkor a szövetkezet tagjai munkájuk után teljes egészében fekszik a közös bankszámláján. Ügy gondolom, ehhez nem kell kommentár. Nem lehet panasz a fizetésre A szövetkezet irodájában ülök Levanszky Károly elnökkel, Koday Ferenc bérelszámolóval, s vitatom a kérdést Szarka Árpád ökonómussal. Mi történik a bankban lévő összeggel? Érthető a kíváncsiságom, hiszen év vége van, közeleg a zárszámadás, s ilyenkor felvetődik a kérdés nemcsak a vendég szájából, de a közös tagjai is kíváncsiskodnak, bár évközben mindenki pontosan megkapta munkája jutalmát. A válasz egyszerű és világos. A bankban lévő összeg az újratermelést szolgálja. Mert semmi szükség arra, hogy a szövetkezet saját pénze mellett kölcsönből éljen, hiszen az előbbi években az említett hitel kamatja 150 ezer, sőt 200 ezer koronára is felrúgott. Ha az üzemi kölcsönt nélkülözni tudják, úgy ez az összeg tisztán megmarad a szövetkezet számára. Az sem lenne illő, s a tagok sem helyeselnék, ha mondjuk, a hónap leteltével nem kapnák meg pontosan bérüket. Máskülönben nincs és nem is lehet panasz a fizetésre, mert aki becsülettel kivette részét a munkából, megkeresett annyit, mint bárki más az iparban, Amikor erre terelődik a szó, Koday Ferenc bérelszámoló tüstént hozza a kimutatást tartalmazó kartonlapokat, amelyek pontosan elárulják a tagok havi keresetét. hasznosságú teheneket sorolnak, s ezzel egyidejűleg a termelési gyakorlatban tudatos, széleskörű tenyésztő tevékenységet folytatnak. Azokban a gazdaságokban, amelyekben törzskönyvezett állomány nevelésével és tartásával foglalkoznak, egész sor beavatkozást eszközölnek. Közös nevezőre hozzák a törzskönyvezést, s a haszontenyésztés érdekeit az ottani termelési körzetekben található fajtáknál, s növelik a tehenek első és második laktáciős hasznosságát, és mindent elkövetnek, hogy megfelelő tőgyalakot és teljesítőképességet érjenek el. A KASSAI JÁRÁSI NEMZETI BIZOTTSÄG mezőgazdasági tanácsa december első napjaiban tárgyalta és hagyta jóvá a negyedik ötéves terv irányszámait, feladatait. Lényegében kisebb mezőgazdasági és szántóterületen (a mezőgazdasági terület egyre fogy) a növénytermesztésből eredő feladatokat 38, az állati termékekét pedig 37 százalékkal kell 1970-ig emelni. Ez azt jelenti, hogy az idei évhez viszonyítva 250 vagon hússal, 15 millió liter tejjel és 12,5 millió tojással kerül majd több a piacra. A cél elérése érdekében emelkedik a szarvasmarha-állomány létszáma, de haszonhozama is. Előzetes számítások szerint száz hektár mezőgazdasági területen 61 darab szarvasmarhát, ebből több mint 26 tehenet tartunk. Az évi tejátlag eléri a 2200 litert, tyúkonként 130 tojást, juhonként a négy kiló gyapjút, száz tehén után 78 borjút nevelünk, míg minden anyakocától 12,5 malacot választunk el. Ez maga után vonja, hogy az eddigiektől szélesebb körű szakosítást, a termelés összpontosítását hajtjuk végre. Míg idén 43 szövetkezet és három állami gazdaság termelt tojást, addig 1970-ben a tojástermelést csupán 13 szövetkezet és három állami gazdaság végzi majd. Nem lesz mezőgazdasági üzemünk, ahol egymillió darabon alul maradna a tojáseladási terv. Ez lesz az igazi nagyüzemi gazdálkodás. Korszerű tojópavilonok épülnek majd a magyarbődi, abaszéplaki, pányi, színai, sacai és abaújnádasdi szövetkezetekben. A tojástermelés és eladás egyharmadát járási méretben a Kassa tőszomszédságában gazdálkodó Bárcai Mit mutat az ötéves terv a kassai járásban i kájú kombájn vásárlására kerül sor. A cukorrépa kétmenetes begyüjtér sét 1450 hektáron végezzük. Hasonlóan gépesítjük majd a kukorica, * burgonya és takarmánynövények bec takarítását. A talaj termőerejének fokozása érdekében 1970-ben minden hektár 5 területünkre 197,5 kg műtrágya jut j tiszta táperőben számítva. Lényege{ sen megváltozik a helyzet a takar„ mánykeverékeket illetően is. Mig je, lenleg az évi takarmánykeverékek . készítése és fogyasztása csupán , 20 652 tonnát tesz ki, addig az ötéves j terv éveiben ez a mennyiség 45 038 j tonna lesz majd évenként. Ennek folytán növekedik a takarmánytfoj gyasztő állatok hasznossága is. Nem vitás, hogy a termelés foko- i zása kihatással lesz a szövetkezet va- 1 gyona és a tagok jövedelmének íokoc zására is. A szövetkezetek bevétele- 58,1 százalékkal növekszik, míg a j munkaegységek értéke a mostani- 11,85 koronáról 16,52 koronára emel- kedik járási átlagban. 1 A kitűzött feladatok végrehajtása azonban megköveteli, hogy mezőgazdasági üzemeinkben az öregek mellé i fiatalok is kerüljenek, mert a jelen- légi munkaerővel távolról sem bizto- S sítható az irányszámok elérése. Re- méljük, hogy az ötéves tervben elő- irányzott s fent említett anyagi javak s növekedése hozzájárul ahhoz, hogy i elegendő munkaerővel rendelkezik- majd a mezőgazdaság, é- IVÁN SÁNDOR, Kassa 3. Tudatosították', hogy egyedül a magas haszonhozamú tehénállomány nyújthatja a mezőgazdasági üzemeknek a lehető legnagyobb ökonómiai eredményt. A sertéstenyésztést összhangban á közellátással, s a húsfeldolgozó ipar kívánalmaival, módosítják. Az eddigi fehérnemes hús-zsír sertésről a hústípusra helyezik a fősúlyt, s ezt a célt követik a tisztavérű és más egyedeknél is. A tenyészetek tökéletesítésénél az egyedek öröklődő tulajdonságait a hízékonyságot, valamint a legújabb genetikai tapasztalatokat veszik figyelembe. A sorra kerülő esztendőkben ä lovak tenyészanyagát megfelelő, szakszerű csikótartással (központosítás), s ezzel egyidejűleg a fiatal lovak benevelésével biztosítják. A legelők ésszerű kihasználásával — s itt főleg az eddigi hasznavehetetlen legelőterületekről van szó — a következő öt esztendőben nagyban kiszélesítik a juhtenyésztést. A baromfitartásnál azt az alapelvet követik, hogy mind a fajta, mind pedig a haszontenyészeteket az ennek a célnak ökonómiai szempontból is legjobban megfelelő nagy üzemegységekbe összpontosítják, ahol megfelelő szakosítással és termelési tech-' nikával a lehető legnagyobb hasznosságot érhetik el, s ezzel egyidejűleg minden támogatást megadnak az apróállatok tenyésztésére is. (nch) Calambtenyésztők figyelmébe! A Magyar Galambtenyésztők Szövetségének országos haszongalamb szakosztálya Budapesten a Vll. kerület Hernád utca 42 szám alatti általános iskolába i ORSZÁGOS HASZONGALAMB KIÁLLÍTÁST rendez, amelyet az érdeklődők figyelmébe ajánljuk. A tanulságos kiállítás 1966. január 1-én és 2-án 9 órátái 18 óráig tekinthető meg. 4 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. december 5L szabó Janos peiaaui, aKi a növénytermesztésben dolgozik, októberben 2285 koronát vitt haza. Siroft Pavel anyasertésgondoző novemberben 2075 koronát, de júniusban 2641 koronát kapott. Vörös Pál traktoros a nyugat-szlovákiai kér. szántóversenyének győztese novemberben 2569 koronát keresett. Kohúth Sándor anyasertésgondoző — november végéig 14 malacot választott el kocánként — idei keresete meghaladja a 25 ezer koronát. Jó munkája után szépen keres Köbölné, aki férjével a borjakat gondozza, Povázai bácsi, a tehenészetben, stb. A dohányban dolgozó asszonyok Köpcsényi Mária, Nagy Mária és többen, augusztusban négyezer koronán felül kerestek. Ekkora pénzösszeghez sehol sem jutnának a környéken. A pénzkeresetet kiegészíti a fél hektár termése és az is, hogy a szövetkezet 102 koronás ár mellett 280 kiló búzát adott minden egyes tag számára. A tagok évi keresete meghaladja a tervezett, s összesen mintegy 5 millió 700 ezer koronára rúg. Emellett amennyiben a pénzügyi helyzet megengedi, idén szabadságpénzt is fizet a szövetkezet. Egy évtől öt évig öt napot számolnak, majd minden év után egy nappal növekszik a szabadság. Erre az időre a tizenkét havi kereset egy napra eső részének száz százalékát kapják a dolgozók. Hasznos befektetés Ezek után dicséretes a vezetőség elgondolása, hogy a felmaradt összeg bizonyos hányadából bővíti a szarvasmarha-állományt, mert szerintük a marhahús a jövő zenéje. Nagyban idén is ennek köszönhető, hogy ennyi pénz gyűlt össze a szövetkezet bankszámláján. Annak ellenére, hogy mind szemesekből, mind kapásokból az előirányzott mennyiséget eladták az államnak, 18 vagon sertést és 33 vagon marhahúst juttattak a piacra. Takarmányellátásban nagyon sokat segített a szerződéses állathizlalás után járó abrak. Jövő évre szintén szerződést kötöttek ezer hízósertés és ezer huszonöt kilós malac eladására. A szerződés értelmében 60 vagon abraktakarmányra tarthat igényt a jövő évben a szövetkezet. Ezt követően bármenyire növekedik az állatok létszáma, abraktakarmányból nem lesznek szűkében. Amíg a sertést saját neveléséből nyeri a szövetkezet a szarvasmarhaállományt vásárlás útján bővítik. Férőhelyből, takarmányból nincs hiány, pénz is van, így semmi akadálya, hogy a jövőben bővítsék azon termelési ágat, amely legjövedelmezőbb a közösnek. Bevált a kukorica részes ápolása Levánszky elvtárs örömmel újságolja, hogy bevált a kukorica részes művelése. Erre a lépésre nem a munkaerőhiány késztette őket, de keresték az anyagi érdekeltség azon formáit, melyik válik be legjobban a hektárhozam növelése téré». Összesen 430 hektáron termelt a szövetkezet kukoricát, melyből 240-et 15 százalékos részesedés fejében kiadott művelésre. Érdekes, hogy a kukorica ápolására jobbára nem a szövetkezet tagjai, hanem az iparban, s egyéb helyeken dolgozó munkások, feleségek és hozzátartozók vállalkoztak. A termés betakarítása után megállapítást nyert, jól jártak a részesek, de jobban a szövetkezet. Ugyanis a résziben gondozott területről 70—90 mázsa csöveskukoricát takarítottak be, míg azon területről, amelyet a norma szerint pénz ellenében kapáltak, csupán 40—50 mázsa termett hektáronként. Emellett a növény kapálása, betakarítása kiadással járt, viszont az előbbiek a kapálástól a szárítóba rakásig mindent a 15 százalék részesedés ellenében végeztek. A számok összehasonlítása után nincs szükség sok érvelésre. Ezekután úgy határozott a szövetkezet vezetősége, hogy jövőre az összes kukoricát résziben művelteti. Azonban, az idei év tapasztalataiból okulva, megválogatják a munkára jelentkezőket, mert nem mindegy, hetven vagy kilencven mázsa kukorica terem-e egy-egy hektáron. Említésre méltó az a tény is, hogy á kukorica közé takarmányrépát is vetett a szövetkezet, amely szintén jól fizetett. Volt olyan hektár, amelyen több mint 300 mázsa répa termett. Ennek fele a munkást, másik fele a közöst illette. így jutott a szövetkezet 138 vagon takarmányrépához, melyet tavasszal jó áron értékesít. Egymásra találtak Az „Egyetértés“ két szövetkezet, — a tallósi és vezekényi társulásából született. Annak ellenére, hogy keresztelőkor az „Egyetértés" nevet vettek fel, az első években nem volt egyetértés a két szövetkezet tagjai között. Sőt, még az 1964-es évzárón is felütötte fejét a bizalmatlanság. A hitetlenkedők most saját szemükkel láthatják, számok bizonyítják, ez évben ugrásszerűen fejlődött a közös. Az idei évzárón minden bizonnyal köztudomásra jut, hogy a tervezett 11 millió 168 ezer korona helyett 13 és fél millió korona bevétele származott a szövetkezetnek. Ez mindennél ékesebben beszél. A becsületes munkát a két falu szövetkezeti dolgozóinak egyre szorosabbá fűződő kapcsolatait tükrözi. Sokatmondó az a tény is, hogy míg a társulás évében, 1961-ben 3 millió korona került munkadíjak kifizetésére, addig a tervek szerint jövőre már 6 millió koronát vágnak zsebre a szövetkezet tagjai. Ennek jegyében és a gyümölcsöző együttműködés tudatában ünnepelhet mindkét község lakossága, s léphetik át az újév küszöbét. Sándor Gábor Ez az ősi kladrubyi tízes lófogat a kelet-csehországi lótenyésztőket soksz&t éves megfeszített tenyésztői munkára emlékezteti. A fajtát a kladrubyi mé* nesben tenyésztették ki, amelyet 1518-ban alapítottak. A kelet-csehországi állattenyésztők a tervfeladatok teljesítésére készülnek Most, az 1965-ös esztendő végén, Illetve az 1966-ös kezdetén, tudatosítjuk, hogy a sorrakerülő ötéves terv mezőgazdaságunk fejlődésének további fontos szakasza lesz. A következő őt esztendőben társadalmunk szükségleteinek arányában sokszorosan növelnünk kell mezőgazdaságunk termelésének színvonalát. A kelet-csehországi állattenyésztők mind anyagi szempontból, mind pedig intézményeik dolgozóinak naponkénti aprólékos tevékenysége folytán, bekapcsolódnak a nagy célkitűzés megvalósításába. A fajtatenyésztők és a mesterséges megtermékenyítők bejelentették, hogy a negyedik ötéves tervből rájuk háruló feladatokat teljesíteni fogják. Persze mielőtt munkába fognának a keletcsehországi kerületben is, el kell távolítani az akadályokat, illetve a hiányosságokat, amelyek ezidáig gátolták a szarvasmarhatenyésztés tökéletesítését, fejlesztését. A negyedik ötéves tervet a következő pontok jellemzik majd ebben a kerületben: Minden hozzá- a fiatalok Jaroslav Knap, Jirí.Kutnar, Marie Chudobováés férhető anyagi ala- Miluse Lejdarová a Predvoj EFSZ tagjai fölvezetik a gy'ózpot kihasználnak a fes üszők csoportját, amelyeket a Mezőgazdasági Miniszszarvasmarha- __ térium aranyéremmel tüntetett ki. állomány ellátására és hasznossága növelésére. 2. A kerület összes mezőgazdasági üzemeiben javítanak a borjú- és az üszőnevelésen, s alapot teremtenek a termelékeny tehénállomány felújítására. A törzsállományba csak magasmami oazaasag mzcositja. csoKKen izon üzemek száma is, melyek seréshizlalással foglalkoznak. Idén 55 izövetkezet és négy állami gazdaság, 970-ben csupán 44 szövetkezet és tégy állami gazdaság hizlal majd értést. A járásban lévő 88 szövetkeletnek ez pontosan a fele. A szarvasnarha-hizlalást 18 szövetkezetben izüntetik meg, melyek a jövőben nöendékállatok tenyésztését űzik majd. Nagy változások várhatók a nö'énytermesztés terén is. Emelkedik a zemesek, elsősorban a búza vetéserülete, az ipari növények, a burgolya és zöldség rovására. Megjegyendő, hogy az ősziek vetésterületét :özel ezer hektárra már idén túltelesítettük. Növekszik a takarmány, őleg az évelők vetésterülete. Bizolyos összpontosítást hajtunk végre i növénytermesztésben is. Egyes üzenekben a vetésterület nagysága a ;övetkező növényeknél nem lehet levesebb: éthüvelyesek 11,5 hektár, íszi repce 10, mák hét, a többi olaosoknál 12, cukorrépa 22, len 14, níg zöldség esetén 11 hektárnál. Az illami gazdaságokban az összpontoútás még nagyobb mérvű lesz; az étlüveselyesek legkisebb vetésterülete 11 hektárt, az őszi repcéé 43, a zöldiégé pedig 85 hektárt tesz majd ki. V szakosítást összegezve, járásunk erületén tizenkilenc szövetkezet térnél majd mákot, öt olajos magvúacat, 49 cukorrépát, 31 lent, 40 zöldiéget, míg az éthüvelyesek termeszlését 33 szövetkezet vállalja. Kár, hogy a növekvő feladatokkal »gyidőben nincs elegendő pénz a gazdasági udvarok további építésére. Az irányszámok például nem adnak módot egy hét hektáros üvegházrendszer felépítéséhez, hatvanezer darab férőhelyes csirkenevelde felépítésére, a traktorállomás brigádközpontjainak kiépítésére, műtrágyaraktárak, szérűhelyek építésére a gépek számára, amelyek a termelés fellendítése érdekében valóban szükségesek. Tanácsos lenne, ha a központi szervek ezzel a kérdéssel foglalkoznának, hiszen sok szövetkezetben nincs például gabonaraktár, míg a termés több esetben nem elég biztonságos helyeken tárolják. Továbbá a terv szerint nem lehet kellőképpen megvalósítani, a Nagyidai Állami Gazdaságban 300 hektár vizes talaj lecsapolását sem, melynek hiányában bizony nehéz lesz a tervet teljesíteni. A tervezés hiányossága az is, hogy míg például az építkezés terén nagy pénzhiánnyal számol a járási terv, addig a gépek vásárlására előirányzott pénzmennyiségre nincsen szükség. Ez az összeg az állami gazdaságokban és szövetkezetekben együttesen 39 millió korona többletet jelent, amit viszont nem lehet építkezési célokra felhasználni. A negyedik ötéves terv éveiben a mezőgazdasági munkák további gépesítésére van kilátás. Az aratást 26 ezer hektáron kétmenetesen, míg kétezer hektáron hárommenetesen hajtjuk végre. A kisteljesítményű 2m és 2MV kombájnt kiselejtezzük, s ezek helyett a meglévő 78 darab SZK— 3-as és SZK—4-es kombájn mellé még további 122 darab hasonló má»* i
