Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-12-31 / 52. szám

Ugrásszerű fejlődés a tallósi „Egyetértés“ EFSZ-ben Ez év februárjában az évzáró alkal­mából voltam a tallósi „Egyetértés" EFSZ-ben, amikoris a gyűlés egyik­másik napirendi pontjának vitatásakor elég paprikássá vált a hangulat. A szi­lárd bérezés bevezetésének javaslata is jónéhány akadékoskodó, hitetlen­kedő ellenvetésébe ütközött. Pedig Szarka Árpád, a szövetkezet ökonó­­musa világosan fogalmazta a szilárd jutalmazás előnyeit. Nemcsak arról volt szó, hogy a ledolgozott munkabér a hónap végén mind egy fillérig a zsebbe kerül, de az ésszerű gazdál­kodás révén 1965-re az előbbi évvel szemben nem öt millió, de fél millió­val több kerül munkadíj fejében ki­fizetésre. Ez a bejelentés meglepte a szövet­kezet tagjait, de azokat is, akik ven­dégként vettek részt az évzáró gyű­lésen. Csóka István, a szomszéd eper­jesi szövetkezet elnöke, a gazdaság anyagi helyzetét felmérve, ki is je­lentette: „Jól kössék fel a tallósiak a gatyájukat, ha a tervben lefektetett összeggel találkozni akarnak." Az „Egyetértés" tagjai felkötötték a gatyát. Sőt... Szinte hihetetlen, hogy pénzügyi téren milyen magasra tornászta magát egy röpke év alatt a szövetkezet. Mondhatnánk, hogy leg­jobban álltnak a galántai járásban. Annak ellenére, hogy idén üzemi hitel nélkül gazdálkodtak, ugyanakkor a szövetkezet tagjai munkájuk után teljes egészében fekszik a közös bank­számláján. Ügy gondolom, ehhez nem kell kommentár. Nem lehet panasz a fizetésre A szövetkezet irodájában ülök Le­­vanszky Károly elnökkel, Koday Fe­renc bérelszámolóval, s vitatom a kérdést Szarka Árpád ökonómussal. Mi történik a bankban lévő összeg­gel? Érthető a kíváncsiságom, hiszen év vége van, közeleg a zárszámadás, s ilyenkor felvetődik a kérdés nem­csak a vendég szájából, de a közös tagjai is kíváncsiskodnak, bár évköz­ben mindenki pontosan megkapta munkája jutalmát. A válasz egyszerű és világos. A bankban lévő összeg az újratermelést szolgálja. Mert semmi szükség arra, hogy a szövetkezet saját pénze mel­lett kölcsönből éljen, hiszen az előbbi években az említett hitel kamatja 150 ezer, sőt 200 ezer koronára is felrúgott. Ha az üzemi kölcsönt nél­külözni tudják, úgy ez az összeg tisz­tán megmarad a szövetkezet számára. Az sem lenne illő, s a tagok sem he­lyeselnék, ha mondjuk, a hónap letel­tével nem kapnák meg pontosan bé­rüket. Máskülönben nincs és nem is lehet panasz a fizetésre, mert aki becsület­tel kivette részét a munkából, meg­keresett annyit, mint bárki más az iparban, Amikor erre terelődik a szó, Koday Ferenc bérelszámoló tüstént hozza a kimutatást tartalmazó kar­tonlapokat, amelyek pontosan elárul­ják a tagok havi keresetét. hasznosságú teheneket sorolnak, s ez­zel egyidejűleg a termelési gyakorlat­ban tudatos, széleskörű tenyésztő te­vékenységet folytatnak. Azokban a gazdaságokban, amelyekben törzs­könyvezett állomány nevelésével és tartásával foglalkoznak, egész sor be­avatkozást eszközölnek. Közös neve­zőre hozzák a törzskönyvezést, s a haszontenyésztés érdekeit az ottani termelési körzetekben található faj­táknál, s növelik a tehenek első és második laktáciős hasznosságát, és mindent elkövetnek, hogy megfelelő tőgyalakot és teljesítőképességet ér­jenek el. A KASSAI JÁRÁSI NEMZETI BI­­ZOTTSÄG mezőgazdasági taná­csa december első napjaiban tárgyalta és hagyta jóvá a negyedik ötéves terv irányszámait, feladatait. Lénye­gében kisebb mezőgazdasági és szán­tóterületen (a mezőgazdasági terület egyre fogy) a növénytermesztésből eredő feladatokat 38, az állati termé­kekét pedig 37 százalékkal kell 1970-ig emelni. Ez azt jelenti, hogy az idei évhez viszonyítva 250 vagon hússal, 15 millió liter tejjel és 12,5 millió tojással kerül majd több a piacra. A cél elérése érdekében emel­kedik a szarvasmarha-állomány lét­száma, de haszonhozama is. Előzetes számítások szerint száz hektár mező­­gazdasági területen 61 darab szarvas­­marhát, ebből több mint 26 tehe­net tartunk. Az évi tejátlag eléri a 2200 litert, tyúkonként 130 tojást, juhonként a négy kiló gyapjút, száz tehén után 78 borjút nevelünk, míg minden anyakocától 12,5 malacot választunk el. Ez maga után vonja, hogy az eddi­giektől szélesebb körű szakosítást, a termelés összpontosítását hajtjuk vég­re. Míg idén 43 szövetkezet és három állami gazdaság termelt tojást, addig 1970-ben a tojástermelést csupán 13 szövetkezet és három állami gazdaság végzi majd. Nem lesz mezőgazdasági üzemünk, ahol egymillió darabon alul maradna a tojáseladási terv. Ez lesz az igazi nagyüzemi gazdálkodás. Kor­szerű tojópavilonok épülnek majd a magyarbődi, abaszéplaki, pányi, színai, sacai és abaújnádasdi szövetkezetek­ben. A tojástermelés és eladás egy­­harmadát járási méretben a Kassa tőszomszédságában gazdálkodó Bárcai Mit mutat az ötéves terv a kassai járásban i kájú kombájn vásárlására kerül sor. A cukorrépa kétmenetes begyüjté­­r sét 1450 hektáron végezzük. Hason­lóan gépesítjük majd a kukorica, * burgonya és takarmánynövények be­­c takarítását. A talaj termőerejének fokozása érdekében 1970-ben minden hektár 5 területünkre 197,5 kg műtrágya jut j tiszta táperőben számítva. Lényege­­{ sen megváltozik a helyzet a takar­­„ mánykeverékeket illetően is. Mig je­­, lenleg az évi takarmánykeverékek . készítése és fogyasztása csupán , 20 652 tonnát tesz ki, addig az ötéves j terv éveiben ez a mennyiség 45 038 j tonna lesz majd évenként. Ennek folytán növekedik a takarmánytfo­­j gyasztő állatok hasznossága is. Nem vitás, hogy a termelés foko- i zása kihatással lesz a szövetkezet va- 1 gyona és a tagok jövedelmének íoko­­c zására is. A szövetkezetek bevétele- 58,1 százalékkal növekszik, míg a j munkaegységek értéke a mostani- 11,85 koronáról 16,52 koronára emel­- kedik járási átlagban. 1 A kitűzött feladatok végrehajtása azonban megköveteli, hogy mezőgaz­dasági üzemeinkben az öregek mellé i fiatalok is kerüljenek, mert a jelen­- légi munkaerővel távolról sem bizto- S sítható az irányszámok elérése. Re­- méljük, hogy az ötéves tervben elő­- irányzott s fent említett anyagi javak s növekedése hozzájárul ahhoz, hogy i elegendő munkaerővel rendelkezik- majd a mezőgazdaság, é- IVÁN SÁNDOR, Kassa 3. Tudatosították', hogy egyedül a magas haszonhozamú tehénállomány nyújthatja a mezőgazdasági üzemek­nek a lehető legnagyobb ökonómiai eredményt. A sertéstenyésztést összhangban á közellátással, s a húsfeldolgozó ipar kívánalmaival, módosítják. Az eddigi fehérnemes hús-zsír sertésről a hús­típusra helyezik a fősúlyt, s ezt a célt követik a tisztavérű és más egyedeknél is. A tenyészetek tökéle­tesítésénél az egyedek öröklődő tu­lajdonságait a hízékonyságot, vala­mint a legújabb genetikai tapasztala­tokat veszik figyelembe. A sorra kerülő esztendőkben ä lo­vak tenyészanyagát megfelelő, szak­szerű csikótartással (központosítás), s ezzel egyidejűleg a fiatal lovak be­­nevelésével biztosítják. A legelők ésszerű kihasználásával — s itt főleg az eddigi hasznavehe­tetlen legelőterületekről van szó — a következő öt esztendőben nagyban kiszélesítik a juhtenyésztést. A baromfitartásnál azt az alapelvet követik, hogy mind a fajta, mind pe­dig a haszontenyészeteket az ennek a célnak ökonómiai szempontból is legjobban megfelelő nagy üzemegy­ségekbe összpontosítják, ahol megfe­lelő szakosítással és termelési tech-' nikával a lehető legnagyobb hasznos­ságot érhetik el, s ezzel egyidejűleg minden támogatást megadnak az apró­­állatok tenyésztésére is. (nch) Calambtenyésztők figyelmébe! A Magyar Galambtenyésztők Szövet­ségének országos haszongalamb szak­osztálya Budapesten a Vll. kerület Hernád utca 42 szám alatti általános iskolába i ORSZÁGOS HASZONGALAMB KIÁLLÍTÁST rendez, amelyet az érdeklődők figyel­mébe ajánljuk. A tanulságos kiállítás 1966. január 1-én és 2-án 9 órátái 18 óráig tekinthető meg. 4 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. december 5L szabó Janos peiaaui, aKi a növény­termesztésben dolgozik, októberben 2285 koronát vitt haza. Siroft Pavel anyasertésgondoző novemberben 2075 koronát, de júniusban 2641 koronát kapott. Vörös Pál traktoros a nyugat-szlo­vákiai kér. szántóversenyének győztese novemberben 2569 koronát keresett. Kohúth Sándor anyasertésgondoző — november végéig 14 malacot válasz­tott el kocánként — idei keresete meghaladja a 25 ezer koronát. Jó munkája után szépen keres Köbölné, aki férjével a borjakat gondozza, Po­­vázai bácsi, a tehenészetben, stb. A dohányban dolgozó asszonyok Köp­­csényi Mária, Nagy Mária és többen, augusztusban négyezer koronán fe­lül kerestek. Ekkora pénzösszeghez sehol sem jutnának a környéken. A pénzkeresetet kiegészíti a fél hektár termése és az is, hogy a szö­vetkezet 102 koronás ár mellett 280 kiló búzát adott minden egyes tag számára. A tagok évi keresete meg­haladja a tervezett, s összesen mintegy 5 millió 700 ezer koronára rúg. Emellett amennyiben a pénzügyi helyzet megengedi, idén szabadság­­pénzt is fizet a szövetkezet. Egy év­től öt évig öt napot számolnak, majd minden év után egy nappal növekszik a szabadság. Erre az időre a tizenkét havi kereset egy napra eső részének száz százalékát kapják a dolgozók. Hasznos befektetés Ezek után dicséretes a vezetőség elgondolása, hogy a felmaradt összeg bizonyos hányadából bővíti a szarvas­marha-állományt, mert szerintük a marhahús a jövő zenéje. Nagyban idén is ennek köszönhető, hogy ennyi pénz gyűlt össze a szövetkezet bank­számláján. Annak ellenére, hogy mind szemesekből, mind kapásokból az elő­irányzott mennyiséget eladták az ál­lamnak, 18 vagon sertést és 33 vagon marhahúst juttattak a piacra. Takarmányellátásban nagyon sokat segített a szerződéses állathizlalás után járó abrak. Jövő évre szintén szerződést kötöttek ezer hízósertés és ezer huszonöt kilós malac eladására. A szerződés értelmében 60 vagon ab­raktakarmányra tarthat igényt a jövő évben a szövetkezet. Ezt követően bármenyire növekedik az állatok lét­száma, abraktakarmányból nem lesz­nek szűkében. Amíg a sertést saját neveléséből nyeri a szövetkezet a szarvasmarha­állományt vásárlás útján bővítik. Fé­rőhelyből, takarmányból nincs hiány, pénz is van, így semmi akadálya, hogy a jövőben bővítsék azon termelési ágat, amely legjövedelmezőbb a kö­zösnek. Bevált a kukorica részes ápolása Levánszky elvtárs örömmel újsá­golja, hogy bevált a kukorica részes művelése. Erre a lépésre nem a mun­kaerőhiány késztette őket, de keres­ték az anyagi érdekeltség azon for­máit, melyik válik be legjobban a hektárhozam növelése téré». Összesen 430 hektáron termelt a szövetkezet kukoricát, melyből 240-et 15 száza­lékos részesedés fejében kiadott mű­velésre. Érdekes, hogy a kukorica ápolására jobbára nem a szövetkezet tagjai, hanem az iparban, s egyéb helyeken dolgozó munkások, felesé­gek és hozzátartozók vállalkoztak. A termés betakarítása után megállapí­tást nyert, jól jártak a részesek, de jobban a szövetkezet. Ugyanis a ré­sziben gondozott területről 70—90 mázsa csöveskukoricát takarítottak be, míg azon területről, amelyet a norma szerint pénz ellenében kapál­tak, csupán 40—50 mázsa termett hek­táronként. Emellett a növény kapálá­sa, betakarítása kiadással járt, viszont az előbbiek a kapálástól a szárítóba rakásig mindent a 15 százalék része­sedés ellenében végeztek. A számok összehasonlítása után nincs szükség sok érvelésre. Ezekután úgy határo­zott a szövetkezet vezetősége, hogy jövőre az összes kukoricát résziben művelteti. Azonban, az idei év tapasz­talataiból okulva, megválogatják a munkára jelentkezőket, mert nem mindegy, hetven vagy kilencven má­zsa kukorica terem-e egy-egy hek­táron. Említésre méltó az a tény is, hogy á kukorica közé takarmányrépát is vetett a szövetkezet, amely szintén jól fizetett. Volt olyan hektár, ame­lyen több mint 300 mázsa répa ter­mett. Ennek fele a munkást, másik fele a közöst illette. így jutott a szö­vetkezet 138 vagon takarmányrépához, melyet tavasszal jó áron értékesít. Egymásra találtak Az „Egyetértés“ két szövetkezet, — a tallósi és vezekényi társulásából született. Annak ellenére, hogy ke­resztelőkor az „Egyetértés" nevet vet­tek fel, az első években nem volt egyetértés a két szövetkezet tagjai között. Sőt, még az 1964-es évzárón is felütötte fejét a bizalmatlanság. A hitetlenkedők most saját szemükkel láthatják, számok bizonyítják, ez évben ugrásszerűen fejlődött a közös. Az idei évzárón minden bizonnyal köz­tudomásra jut, hogy a tervezett 11 millió 168 ezer korona helyett 13 és fél millió korona bevétele származott a szövetkezetnek. Ez mindennél éke­sebben beszél. A becsületes munkát a két falu szövetkezeti dolgozóinak egyre szorosabbá fűződő kapcsolatait tükrözi. Sokatmondó az a tény is, hogy míg a társulás évében, 1961-ben 3 millió korona került munkadíjak kifizetésére, addig a tervek szerint jövőre már 6 millió koronát vágnak zsebre a szövetkezet tagjai. Ennek jegyében és a gyümölcsöző együttmű­ködés tudatában ünnepelhet mindkét község lakossága, s léphetik át az újév küszöbét. Sándor Gábor Ez az ősi kladrubyi tízes lófogat a kelet-csehországi lótenyésztőket soksz&t éves megfeszített tenyésztői munkára emlékezteti. A fajtát a kladrubyi mé* nesben tenyésztették ki, amelyet 1518-ban alapítottak. A kelet-csehországi állattenyésztők a tervfeladatok teljesítésére készülnek Most, az 1965-ös esztendő végén, Illetve az 1966-ös kezdetén, tudatosít­juk, hogy a sorrakerülő ötéves terv mezőgazdaságunk fejlődésének továb­bi fontos szakasza lesz. A következő őt esztendőben társadalmunk szük­ségleteinek arányában sokszorosan növelnünk kell mezőgazdaságunk ter­melésének színvonalát. A kelet-cseh­országi állattenyésztők mind anyagi szempontból, mind pedig intézmé­nyeik dolgozóinak naponkénti aprólé­kos tevékenysége folytán, bekapcso­lódnak a nagy célkitűzés megvalósí­tásába. A fajtatenyésztők és a mes­terséges megtermékenyítők bejelen­tették, hogy a ne­gyedik ötéves terv­ből rájuk háruló feladatokat teljesí­teni fogják. Persze mielőtt munkába fognának a kelet­csehországi kerü­letben is, el kell távolítani az aka­dályokat, illetve a hiányosságokat, amelyek ezidáig gátolták a szarvas­marhatenyésztés tökéletesítését, fej­lesztését. A negye­dik ötéves tervet a következő pontok jellemzik majd eb­ben a kerületben: Minden hozzá- a fiatalok Jaroslav Knap, Jirí.Kutnar, Marie Chudobováés férhető anyagi ala- Miluse Lejdarová a Predvoj EFSZ tagjai fölvezetik a gy'óz­­pot kihasználnak a fes üszők csoportját, amelyeket a Mezőgazdasági Minisz­­szarvasmarha- __ térium aranyéremmel tüntetett ki. állomány ellátására és hasznossága növelésére. 2. A kerület összes mezőgazdasági üzemeiben javítanak a borjú- és az üszőnevelésen, s alapot teremtenek a termelékeny tehénállomány felújítá­sára. A törzsállományba csak magas­mami oazaasag mzcositja. csoKKen izon üzemek száma is, melyek ser­­éshizlalással foglalkoznak. Idén 55 izövetkezet és négy állami gazdaság, 970-ben csupán 44 szövetkezet és tégy állami gazdaság hizlal majd értést. A járásban lévő 88 szövetke­letnek ez pontosan a fele. A szarvas­­narha-hizlalást 18 szövetkezetben izüntetik meg, melyek a jövőben nö­­endékállatok tenyésztését űzik majd. Nagy változások várhatók a nö­­'énytermesztés terén is. Emelkedik a zemesek, elsősorban a búza vetés­­erülete, az ipari növények, a burgo­­lya és zöldség rovására. Megjegy­­endő, hogy az ősziek vetésterületét :özel ezer hektárra már idén túltel­­esítettük. Növekszik a takarmány, őleg az évelők vetésterülete. Bizo­­lyos összpontosítást hajtunk végre i növénytermesztésben is. Egyes üze­­nekben a vetésterület nagysága a ;övetkező növényeknél nem lehet levesebb: éthüvelyesek 11,5 hektár, íszi repce 10, mák hét, a többi ola­­osoknál 12, cukorrépa 22, len 14, níg zöldség esetén 11 hektárnál. Az illami gazdaságokban az összponto­­útás még nagyobb mérvű lesz; az ét­­lüveselyesek legkisebb vetésterülete 11 hektárt, az őszi repcéé 43, a zöld­iégé pedig 85 hektárt tesz majd ki. V szakosítást összegezve, járásunk erületén tizenkilenc szövetkezet tér­nél majd mákot, öt olajos magvúa­­cat, 49 cukorrépát, 31 lent, 40 zöld­iéget, míg az éthüvelyesek termesz­lését 33 szövetkezet vállalja. Kár, hogy a növekvő feladatokkal »gyidőben nincs elegendő pénz a gaz­dasági udvarok további építésére. Az irányszámok például nem adnak mó­dot egy hét hektáros üvegházrendszer felépítéséhez, hatvanezer darab férő­helyes csirkenevelde felépítésére, a traktorállomás brigádközpontjainak kiépítésére, műtrágyaraktárak, szérű­­helyek építésére a gépek számára, amelyek a termelés fellendítése érde­kében valóban szükségesek. Tanácsos lenne, ha a központi szervek ezzel a kérdéssel foglalkoznának, hiszen sok szövetkezetben nincs például gabona­raktár, míg a termés több esetben nem elég biztonságos helyeken tá­rolják. Továbbá a terv szerint nem lehet kellőképpen megvalósítani, a Nagyidai Állami Gazdaságban 300 hektár vizes talaj lecsapolását sem, melynek hiányában bizony nehéz lesz a tervet teljesíteni. A tervezés hiá­nyossága az is, hogy míg például az építkezés terén nagy pénzhiánnyal számol a járási terv, addig a gépek vásárlására előirányzott pénzmennyi­ségre nincsen szükség. Ez az összeg az állami gazdaságokban és szövet­kezetekben együttesen 39 millió ko­rona többletet jelent, amit viszont nem lehet építkezési célokra felhasz­nálni. A negyedik ötéves terv éveiben a mezőgazdasági munkák további gépe­sítésére van kilátás. Az aratást 26 ezer hektáron kétmenetesen, míg két­ezer hektáron hárommenetesen hajt­juk végre. A kisteljesítményű 2m és 2MV kombájnt kiselejtezzük, s ezek helyett a meglévő 78 darab SZK— 3-as és SZK—4-es kombájn mellé még további 122 darab hasonló má»* i

Next

/
Oldalképek
Tartalom