Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-12-31 / 52. szám

Itthon történt... Jobb szervezés — jobb eredmények? Hazánkban a Szövetkezetek Köz­ponti Tanácsa irányítja a mintegy 245 ezer tagot számláló 2400 lakásépítő szövetkezet tevékenységét. A szövet­kezetek eddig 112 000 lakásról gon­doskodnak. A jövő évben a Szövetkezetek Köz­ponti Tanácsa műszaki szakértőinek csoportjai segédkeznek annak bizto­sításában, ami eddig nagyon meg­nehezíti a lakásépítő szövetkezetek funkcionáriusainak munkáját, kezdve a szükséges parcellák kijelölésétől, egészen az építkezések megkezdéséig. Mivel most már a földművesek szá­mára Is egyre több szövetkezeti lakás épül, a jövőben a járási építőszövet­kezetek hatásköre is módosul. Ezek a szövetkezetek gondoskodnak majd az adott járás különböző községeiben lévő szövetkezeti lakásokról és meg­könnyítik a lakásépítő szövetkezetek kapcsolatait, egyrészt az építőipari üzemekkel, másrészt az illetékes nem­zeti bizottságokkal is. A lakásépítő szövetkezetek a Cseh­szlovák Állami Bankkal létrejött megegyezés értelmében már a jövő évben önállóan vásárolhatnak külön­böző gépeket s egyéb berendezéseket. A Szövetkezetek Központi Tanácsa ezentúl figyelembe veszi azokat az el­hangzott javaslatokat, hogy a lakás­építő szövetkezetek tagjai pénzbeli hozzájárulásuk alapján igényelhessék a lakásoknak a tervezettnél, illetve a szabványozottnál jobb, tökéletesebb felszerelését. Az eddigi tapasztalatok arra utal­nak, hogy a jövőben előnyösebb lesz az eddigieknél nagyobb lakásépítő szö­vetkezetek létesítése. így ugyanis könnyebb lesz irányításuk, jobb lesz gazdálkodásuk a tagoktól szigorúbban lehet megkövetelni az alapszabályok betartását. Közlemény a kormány elnökségének üléséről Kormányunk a múlt héten tartott ülésén foglalkozott az építési beruhá­zások és az építészet fejlesztésének problematikájával, továbbá a gazda­ság, valamint a külkereskedelem sza­kaszaira vonatkozó további javasla­tokkal. A kShnány jóváhagyta a Gazdasági és Tudományos Műszaki Együttműkö­dés Állami Bizottsága, valamint az Irányítás és Szervezés Állami Bizott­sága tagjainak kinevezését, a bizott­ságok elnökei által előterjesztett ja­vaslat alapján. A Gazdasági és Tudományos Műszaki Együttműködés Állami Bizottságának elnökévé Otakar Simúnek mérnököt, miniszterelnökheiyettest nevezték ki, alelnökké Karel Polácek és Frantisek Hamouz minisztereket. A bizottságnak több vezető politikai, gazdasági és tudományos kérdésekkel foglalkozó tagja van. Az Irányítás és Szervezés Állami Bizottsága elnökévé J. Toman mér­nököt, a tudományok kandidátusát nevezték ki. Vidám karácsony volt Kedves ajándék Sztyepan Vasziljevics Cservenyenko, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykö­vete december 24-én meglátogatta Antonín Novotny elvtársat, a CSKP KB első titkárát, köztársaságunk el­nökét, aki az SZKP KB és a szovjet kormány megbízásából megajándé­kozta köztársaságunk elnökét az „Örök időkre“ című dokumentumfilm­mel, amelyet a Novotny elvtárs ve­zette párt- és állami küldöttségünk­nek a Szovjetunióban ez év szeptem­berében tett látogatásáról forgattak. Novotny elvtárs szívélyes szavak­kal megköszönte az ajándékot, és megkérte a nagykövetet, közölje az SZKP Központi Bizottságával a szov­jet kormánnyal, s a Szovjetunió né­pével jókívánságait az Újév alkal­mából. Hazai hírek # Egy statisztikai jelentés szerint Szlovákiában a felszabadulás óta megnégyszereződött a szakközépisko­lák száma és megtízszereződött a ta­nulók száma, összesen 47 szakkö­zépiskola működik, amelyeket 24 ezer tanuló látogat. 9 Vasúti szerencsétlenség. Decem­ber 25-én hajnali három órakor vas­úti szerencsétlenség történt Trebísov közelében, ahol a vasúti töltés egy része beomlott, minek következtében a pályatest megrongálódott. Egy arra haladó tehervonat három vagonja kislklott, s egy szembenlevő teher­­vonatba ütközött. A szerelvény vo­natvezetője megsérült. 9 Növekedett az idegenforgalom. A ŐEDOK utazási iroda által kiadott statisztikai jelentés megállapítja, hogy az 1965-ös évben több mint 600 ezer turista érkezett hazánkba. A tu­ristaforgalom tervét az utazási iroda 112,1 százalékra teljesítette és jöve­delme 267 millió koronával növekedett a múlt évihez viszonyítva. 9 Egymillió hektoliter sört főztek. Ezidén egymillió hektoliter világos, 12-es „Prazdroj“ sört főztek a plzeni sörgyárban. A plzeni sörfőzőknek ha­sonló kimagasló sikert csupán két­szer — elsőizben 1913-ban — sikerült elérni. • Bányászok sikere. A kelet-szlo­vákiai bányaüzemek közül a Nizná Slaná-í Vasércbányában december 23- án teljesítették idei tervfeladataikat és ez év végéig a tervfeladatok túl­teljesítése alapján mintegy egymillió koronát írhatnak jóvá. 9 KitUntetéseá a jubilánsoknak. Köztársaságunk elnöke Rudolf VetiS- kának, a CSKP Központi Bizottsága tagjának 70. születésnapja alkalmából a Klement Gottwald Érdemrendet, Csémy Károly dunaszerdahelyi és Ste­fan Ico slosnicei lakosoknak 70., illet­ve 75. születésnapjuk alkalmából és Szabó Lőrinc alsószelí lakosnak 60. születésnapja alkalmából, valamint Ján Kantornak, a kezmaroki építővál­lalat műszaki dolgozójának ugyancsak 60. születésnapja alkalmából az „Épí­tésben szerzett érdemekért“ kitünte­tést adományozta. 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. december 31. A köztársaság legna­gyobb faluja, Gúta talán a legtöbbet szenvedett az idei árvízkatasztró­fától. A rombadőlt házak százainak lakói a szél­rózsa minden irányába menekültek. Egy pilla­natra a végpusztulás rémképe villant meg szemük előtt. De csak egy pillanatra ... Azóta minden az új­jászületés, az otthonok' helyreállítása érdekében történik. Oj utcasorok, korszerű családi házak hirdetik az emberi aka­rat győzelmét. Ismerő­sök, rokonok, jó barátok és távoli segítkezök egyaránt azon fáradoz­nak, hogy minél előbb behegedjenek a sebek. S ha lassan is, de egyre több heged be ... Karácsony volt, a bé­ke a szeretet meghitt ünnepe. A pihenés, és szórakozás időszaka. Ilyenkor a legtöbb he­lyen elcsitul a zaj, ün­neplőbe öltöznek az em­berek. így volt ez Gután is, s még sem egészen így. Az építkezők, fuva­rozók, rakodók zaját nem a csend váltotta fel, hanem a vidáman hancurozó gyerekek örömteli újjongása. Kö­zülük sokan az árvíz előtti menekülés óta először látták régi vagy új otthonukat. Az ut­cák végre benépesedtek azokkal, akik eddig úgy hiányoztak: a gyerekek­kel... Több családnak csak épp a karácsonyi ünne­pek előtt sikerült ideig­lenes otthont biztosí­tani. így történt Zs. Pó­lókkal is, ahol a Prágá­ban dolgozó apa, a Ma­gas Tátrában tanuló Pa­lika és az ugyanott dol­gozó anyuka, valamint az Érsekújváron diá­­koskodó Margitka a kö­zépiskola egyik helyisé­gében találkoztak. Ott gyúltak ki a fények a karácsonyfán... A vendéglátó ipar is kitett magáért. Mind a két napon jól sikerült mulatság feledtette a sok bút és bánatot, je­lezte az örömet és jö­vőbe mutató biztonsá­got. Egy pülanatra megállt tehát a munka, de az­után még nagyobb len­dületet vett, mert na­gyon sok még a tenni­való! (tg) A CSKP XIII. kongresszusa előkészítésének téziseiből Előrehaladásunk és jövőok iránytűje Amint azt már közöltük, Csehszlovákia Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága megtárgyalta és közzétette a párt XIIL kongresszusa előkészítésének téziseit, amelyeket országos vitára bocsátottunk. Az alábbiakban vázlatosan ismertetjük a tézisek főbb tételeit. Csehszlovákia Kommunista Pártja a dolgozókkal karöltve, a munka és eredményeinek, az elmúlt időszak ta­pasztalatainak bíráló elemzése alap­ján készül XIII. kongresszusára. A kongresszus feladata lesz a soronlevő időszakra feldolgozni és konkretizálni a szocialista társadalom további sok­oldalú fejlesztésének, a párt XII. kongresszusa által meghatározott, hosszú időre szóló irányvonalát. A párt XII. kongresszusa megnyitotta a további új szakaszt — a szocialista társadalom építésének és sokoldalú fejlesztésének szakaszát. Ez a szakasz olyan feladatokat ölel fel, amelyek számos vonatkozásban minőségileg újak. Fokozatos teljesítésüknek és sikeres valóraváltásuknak záloga az az állandóan mélyülő folyamat, amely­nek során a párt megszilárdítja és kiterjeszti tevékenységének tudomá­nyos alapjait, mélyebben elemzi a hazai és a világfejlődést, a helytelen nézetekkel, a szubjektív és objektív akadályokkal szembeni harcával és a szocialista országépítés kérdéseinek értelmezésében is új, megfelelőbb szempontok szerint jár el. A jelenlegi időszakban elsősorban arra törekszünk, hogy a stabilizált szocialista társadalomnak, a szocia­lista országok közössége világméret­ben gyakorolt hatásának körülményei között tevékenységünk előterébe ál­lítsuk a népgazdaság intenzifikálá­­sának feladatát. Ez döntő fontosságú a társadalomfejlődés szempontjából, s ezért igazodnunk kell a szigorú gazdaságosság és célszerűség köve­telményeihez. Lehetőségünk nyílik a szocializmus törvényeinek és alapel­veinek tökéletesebb alkalmazására és kiaknázására, mivel eddig még távol-RICHARD D V O ft Á K pénzügyminiszter beszédéből a Nemzetgyűlésben Új, nagyszerű feladatok állnak előttünk Előző számunkban már közöltük, hogy Nemzetgyűlésünk december 18-án jóváhagyta az 1966. évi állami költségvetési terv javaslatát. Az alábbiakban kivonatosan közöljük Richard Dv of ák pénzügyminiszter beszédét, amelyet a Nemzetgyűlésben mondott az állami költségvetés egyes tételeiről. A jövő évi állami költségvetés az 1965. gazdasági évben elért eredmé­nyekre támaszkodik és a népgazdaság 1966. évi fejlesztési tervének célkitű­zéseiből indul ki. Az állami költség­­vetésben a bevételek és a kiadások 152 milliárd 905 millió koronát tesz­nek ki. A múlt évhez viszonyítva te­hát az állami költségvetés terjedelme mintegy öt százalékkal növekszik. Az állami költségvetés keretében a nemzeti bizottságok szükségletei 35 milliárd 792 millió korona összeggel vannak biztosítva. A jövő évi állami gazdálkodás első­sorban megkívánja, hogy maximális nemzeti jövedelmet, minél nagyobb forrásokat alakítsunk ki. A költségvetés struktúrája Az állami költségvetésnek az új irá­nyítási rendszerben, mint társadal­munk tervszerű fejlesztése egyik ak­tív eszközének, hozzá kell járulnia a szocialista vállalkozás hatékony fej­lődéséhez és biztosítania kell az állam pénzügyi és valuta-egyensúlyát. A gazdasági szervezeteknek az 1986. évi állami költségvetéséhez való kapcsolatát az átalakulások és dotá­ciók rendszere adja meg. A vállalatok és a nemzeti bizottságok a szükség­letek egyre növekvő részét saját for­rásaikból fogják fedezni, a központi költségvetés hányada a vállalatok új­ratermelési folyamatában és a nem­zeti bizottságok gazdálkodásával fo­kozatosan csökken. Az 1966. évi beru­házások pénzellátását az 1965 évi 32,8 százalékkal szemben 41,7 száza­lékban vállalati forrásokból fedezik. A nemzeti bizottságok szükségleteiket saját forrásaikból 46,8 százalékban fe­dezik az eddigi 40,4 százalék helyett. Ezáltal az állami költségvetésben megkezdjük annak a gondolatnak megvalósítását, hogy az államnak a legfontosabb alapvető szükségleteket kell fedeznie, és a szükségletek eddi­ginél szélesebb körének fedezése attól függ majd, hogy a vállalatok és a nemzeti bizottságok mennyit termel­nek, illetve milyen jövedelmet érnek el a szükségletek fedezésére, valamint attól, milyen mértékben vesz részt a munkában a lakosság. Ezzel akarjuk gyakorlatilag kifejezni azt a követel­ményt, hogy reálisabban kell meg­ítélni lehetőségeinket, s növelni kell minden egyes vállalat és nemzeti bi­zottság jogkörét és felelősségét gaz­dálkodásának szakaszán, s ugyanakkor növelni kell érdekünket is abban, hogy maximális forrásokat teremtse­nek és célszerűen adják ki eszközei­ket. A vállalatok gazdálkodásáról A párt és állami szervek számos határozata szüntelenül hangsúlyozza, hogy sok rejtett tartalék van nép­gazdaságunkban. Az 1966. évi állami költségvetés teljesítése a termelés hatékonyságának növelése és a gaz­daságosság javítása érdekében számos intézkedést kell megvalósítani. Iparunkban a jövő év folyamán a termelés növelését 77 százalékban a munkatermelékenység növeléséből kell fedezni, de az iparban foglalkozta­tottak számát is 28 ezer fővel emel­jük. Emellett el kellene érnünk azt, hogy a munkatermelékenység gyor­sabban növekedjék, mint a termelés. Ezáltal felszabadulnának a dolgozók más ágazatok számára, amelyek ál­landóan munkaerőhiányban szenved­nek. Ilyenek elsősorban a mezőgazda­ság, a szolgáltatások és a karbantar­tás, stb. Iparunkban a foglalkoztatottság vi­lágviszonylatban egyike a legnagyob­baknak. Ezt egyrészt a lassú műszaki fejlődés okozza, amit a most követ­kező ötéves tervben meg akarunk gyorsítani, részben pedig az ipari munkaerők nem hatékony struktúrája más iparilag fejlett államokhoz viszo­nyítva. Jelenleg nálunk száz ipari munkásra csaknem 37 más dolgozó jut. Sőt, egyes iparágakban 100 mun­kásra több mint 50 más dolgozó esik. Ezért jobb munkaszervezéssel, de gaz­dasági eszközök segítségével is meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy egyre növekedjék a produktív dolgozók, vagyis elsősorban a mun­kások és technikusok hányada és csökkenjen a termelési költségeket növelő, de az új értékek létrehozá­sához csak kis mértékben hozzájáruló dolgozók száma. Ezt hivatottak elő­segíteni az anyagi érdekeltség új for­mái is. A munkaerők nem hatékony kihasz­nálásával kapcsolatban kell megítélni a bérek további fejlődésének kérdését is. Az új árrendszer elveinek teljes mérvű alkalmazását, amely szerint a bérek a termelés eredményeitől füg­genek, közvetlen összefüggésbe kell állítani azzal, hogyan sikerül gazda­ságosabban felhasználni a munkaerő­ket. Erre fognak szolgálni nem utol­sósorban a kollektív szerződések, mint nem adminisztratív eszközök, amelyek segítségével a vállalat veze­tősége és a szakszervezet serkenti a kezdeményezést és befolyásolja a béreket. A kormány a vállalatok feladatává tette azt is, hogy az 1966. év folyamán a kifizetett bérek 1—1,5 százalékának nagyságában tartalékalapokat létesít­senek. A tartalékalap létesítése fel­tétele annak, hogy jutalmat kapjanak egészévi gazdasági eredményeikért. A beruházások, a mezőgazdaság és a nemzeti bizottságok Az állóalapok hasznosítása és a be­ruházások hatékonysága terén nagyok a tartalékaink. Az állami költségvetés 1966-ban 25 milliárd 808 millió koro­nát irányoz elő beruházásokra. A mezőgazdaságra háruló feladatok teljesítésének biztosítása fokozottabb szervező és irányító tevékenységet követel meg. Feltételezéseink szerint mezőgazdaságunknak mintegy 8 szá­zalékkal kell növelnie teljes termelé­sét, de .különösen a növénytermesztés növelésének kell gyorsabb üteműnek lennie. A Földművelésügyi Miniszté­rium költségvetési javaslata megala­pozza a kitűzött feladatok teljesíté­sének kedvező feltételeit. Az e célra előirányzott kiadások az 1965-ben ter­vezettekhez viszonyítva, 450 millió koronával lesznek nagyobbak. A nemzeti bizottságok s az általuk irányított szervezetek tervezett szük­ségleteinek terjedelme 3,5 százalék­kal lesz nagyobb, mint az előző évben volt. A nemzeti bizottságok e szük­ségleteiknek mintegy 50 százalékát saját forrásaikból fedezik és csupán a különbözetet meríthetik az állami költségvetés eszközeiből. Az állami költségvetésben előirányzott eszközö­ket a múlt évihez viszonyítva, két milliárd 407 millió koronával csök­kentik. A nemzeti bizottságoknak ezentúl saját bevételeiből kell fedezniük a központi költségvetés eszközeivel nem biztosított, egyéb feladatok teljesíté­sével összefüggő, valamint más jel­legű kiadásokat. A nemzeti bizottságoktól elsősorban elvárjuk, hogy megjavítják gazdasági szervezeteik, illetve a kisebb termelő vállalatok s a lakosságnak szolgálta­tásokat nyújtó létesítmények gazda­sági eredményeit. E téren még nagyon sok a kiaknázatlan lehetőség az em­lített szolgáltatások kiterjesztésére, éspedig hogy egyes dolgozók másod­ról sem merítettük ki ezen a téren a lehetőségeinket, s e törvények aktív tartalmát. A társadalmi fejlődés irányának he­lyes megszabása mellett, további elő­rehaladásunk fő feltétele az emberek aktivitása, hazánk gazdáinak alkotó állásfoglalása. Gazdasági rendsze­rünknek és az egész felépítménynek ezzel összhangban kell állnia. A párt­nak, az állami és a gazdasági szer­veknek és a társadalmi szerveknek arra kell törekedniük, hogy minden dolgozó és munkaközösség kezdetné-* nyezően dolgozzon abban a tudatban, hogy a társadalom érdeke egyezik saját érdekével. A párt XIII. kongresszusa előkészí­tésének tézisei az alábbi fő kérdése­ket tárgyalják: a) a népgazdaság további fejlesztése, ,b) a szocialista társadalom és állam fejlődése, c) ideológiai kérdések, d) a párt szerepe és feladata, e) a nemzetközi kapcsolatokkal ösz­­szefüggő feladatok. A Központi Bizottság a XIII. kong­resszus előkészítésének téziseit a párt s hazánk minden dolgozója elé ter­jeszti, hogy ezekhez a következteté­sekhez és javaslatokhoz állást foglal­janak. Meggyőződésünk, hogy a párt­­szervezetek és szervek, a társadalmi szervezetek, minden kommunista és dolgozó gazdag tapasztalataival és legjobb tudásával, nagyfokú munka- és állampolgári aktivitásával járul hozzá ahhoz, hogy gazdasági és tár­sadalmi életünk minden szakaszán érvényesülhessen a párt politikája. (A tézisek egyes pontjainak rész­letes ismertetésére még visszaté­rünk.) állásban lépnek szolgálati viszonyba, további lehetőség a részesedéses bé­rek alkalmazása, vagypedig egyének vállalkozása saját számlára. A nemzeti bizottságok ezentúl az elpző években megtakarított pénzt is felhasználhatják kiadásaik fedezésére, és szükség esetén kölcsönt is fel­vehetnek az Állami Takarékpénztár­tól. Az életszínvonal emelkedése és a gazdaságosság Szocialista társadalmunk minden tevékenységének legfőbb célja, hogy rendszeresen emelkedjen hazánk la­kosságának életszínvonala. Igaz ugyan hogy, ezt az elvet csak olyan terje­delemben juttathatjuk érvényre, ami­lyen terjedelemben gyarapszanak tár­sadalmunk forrásai, nő a termelés, a társadalmi termék és a nemzeti jöve­delem. A lákosság jövedelmének növelésé­vel egyidejűleg el kell érnünk, hogy ennek megfelelően egyre több áru jusson a belpiacra, s mind nagyobb legyen a lakosság által fizetett szol­gáltatások terjedelme. Itt kell idéznünk a XII. pártkong­resszus irányelveit, amelyek szerint a dolgozók vegyenek mind nagyobb számmal részt a lakásprobléma meg­oldásában. Teljes nyíltsággal megkell mondanunk, hogy az állam mostani terjedelmében nem fedezheti teljesen a lakásépítésre fordított költségeket, amelyeknek összege 1966-ban mintegy 6 milliárd korona lesz. Az állami költ­ségvetés eszközeiből e célra 4 milliárd koronát fordítunk. Az utóbbi időben egyre gyakrabban hangsúlyozottabban beszélnek arról a követelményről, hogy hazánkban reá­lisabban kell az életet megalapozni. Ezt a követelményt idén az' is alátá­masztja, hogy az árvíz és a rossz termés következtében nagy veszte­ségeket kellett elszenvednünk. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy gazdasági életünk minden szakaszán nagyon sok a lehetőség a társadalmi források gyarapítására és jelentős megtakarításokra is. Sokhelyütt rossz gazdálkodásnak és fecsérelésnek va­gyunk tanúi. Még mindig tartják ma­gukat a múltban elterjedt helytelen nézetek, hogy a pénz a szocializmus­ban amolyan elszámolási értékegység és az értékviszonyok már elavultak. Az ilyen nézetek nagyon helytelenek. Az 1966. évi állami költségvetésbe foglalt feladatok teljesítésének bizto­sítása megköveteli, hogy gazdasági életünk minden szakaszán lényegesen növeljük a hatékonyságot és egyre nagyobb gazdaságosságra törekedjünk. Mindez egyrészt az egész társadalom, másrészt minden egyén lehetőségei­nek reális elbírálása szempontjából is rendkívül nagyjelentőségű.

Next

/
Oldalképek
Tartalom