Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-07-17 / 28. szám

K. S IL 0 V, a Novouzemszki Járási Kolhozépítő Vállalat elnöke nyilatkozik A hal leolese, tisztítása és előkészítése Sokan szeretik a halat. De tisz­títani már sokkal kevesebben, — ezért kerül ritkán halétel sok csa­lád asztalára. Pedig a hal tisztí­tása nem is olyan boszorkányos dolog! A halat tisztogatás eiőtt le kell ölni. A leölés legegyszerűbb módja: a ruhába göngyölt halat bal kézzel megfogjuk és a jobb kézben tar­tott vasdarabbal (nehéz kés tompa fokával, húsvágó bárddal, húsverő­vel stb.) erősen fejbeütjük a sze­mek fölött a riyaktő alatt. Né­hány remegés és a hal már nem érezhet semmit, kezdődhet a tisz­títása. A tisztítás célja a nyálka, a pik­kelyek és esetleg a bőr eltávolí­tása. Bevett szokás ugyan a pon­tyot késsel vakarva megtisztítani, ami hosszadalmas és kellemetlen munka, de inkább a forróvizes tisztítást alkalmazzuk, a ponty, harcsa, süllő, kárász stb. halaknál. A leölt halat nem egészen forró vízzel leöntjük és néhány percig így hagyjuk. Mihelyt a halakon lé­vő fehérjetartalmú nyálka a forró víz hatására megalvad és tejes színű lesz, kivesszük a vízből és megkezdjük a tisztítást. Kis törpeharcsát — a halászlé első tevéhez — egyesek úgy tisz­títják, hogy vedefbe teszik, meg­sózzák és a nyálkát azok egymás­ról iedörzsölik. Utána levágják tű­hegyes uszonysugarait és így tisz­títják. A fogyasztásra nálunk rit­kán kerülő réti csíkot szintén só­zással tisztították meg. E két. kicsi halnál a forróvízes tisztítás nagy gyakorlatot kíván. Először eltávolítjuk az uszonyo­kat, hogy kezünk sérülését meg­akadályozzuk. Utána nem is túl éles késsel a fej felé haladva eré­lyesen tisztítjuk a halat, melyről a forró víz hatására a nyálkával együtt a pikkelyek is könnyen le­jönnek, sőt a bőr festékanyaga is eltávolítható. A farok felől óvato­san (pikkelyes pontynál) éles kést a pikkelyek alá szúrva, azok akár egy összefüggő darabban is eltavo­­líthátók. Oldalára fektetve a-’halaí, a farok felől kést szúrunk a bőr alá és élét a bőr felé tartva fejt­jük le a megfogott bőrt. Tisztogatás közben hideg vízben többször megmossuk a halat s így jobban látjuk, hol kell még tisztí­tani. Semmilyen tiszfogatószerrel ne kísérletezzünk, mert ilyenkor a hal fogyasztásakor új, de nem kellemes ízek tapasztalhatók. Bon­tás előtt a halat újra megmossuk hideg vízben. A bontást akár a vég­bél felől, akár a torok felől kezd­hetjük, ez szokás dolga. Az olda­lára fektetett halat balkezünkkel leszorítjuk, a. végbélnyílást kivág­juk és hasát' rövid késsel (amit csak addig eresztünk be, hogy ép­pen átvágja a hasfalat) a torok felé haladva felvágjuk. A has­­úszóknál, a torok és fejrésznél a felvágást olló használata megköny­­nyíti. A félvágásí egészen a hal szája végéig végezzük- Ha a fej felől kezdjük a felvágást, akkor a to­roknál egy keresztmetszést vég­zünk és innen haladunk óvatosan a hal farka felé, majd a toroktól a szájig. Mindig vigyázzunk arra, hogy a bélrendszert meg né vág­juk, mert a kifakasztott epe kör­nyéke keserű lesz (esetleg az étéi ízét is tönkre teszi, ha a kimosás nem sikerül), de a béltartalom is .kinyomulhat. Megfelelő ideig tárolt élő hálnál ez utóbbi ritkán fordul elő. A bélrendszer kiszedését mindig a farok felől kezdjük. Óvatosan alányúlva a beleknek — kezünket a gerinc mellett vezetve — az egész belsőség egyben kiszedhető. A toroknál a bél, illetőleg a gyo­mor végét elvágjuk. A belsőséget azonnal szétszed­jük. Külön jön a tej vagy az ikra, melyekről az esetleges zsírt azon­nal leszedjük, külön a máj, a szív, a vesék és az úszóhólyag. A májon lévő epét (a pontynál rendszerint nagy, sötétzöld színű, míg a harcsa és süllőnél világos színű és kisebb) óvatosan leszedjük, elfakadása ese­tén inkább az egész májat, vagy annak keserű részét eldobjuk. A belsőség kiszedése után a ha­lat kiöblítjük, ha csak nem ragasz­kodunk ahhoz az elvhez, hogy a vérnek a halászlébe kell jutnia. A fejből okvetlen eltávolítjuk a szil­­ványokat a szilványívekkel és az esetleg rajta lévő fogakkal, mert még hosszabb időn át folyó vízben tárolt halaknál is lehet a szilvá­­nyok között a jó átmosás ellenére is iszap és ez a halnak iszapízt ad­hat. A pontyfélék úgynevezett keserű foga egyébként nem „keserű“, — csak ha ráfakasztjuk az epét. So­rozatos kísérletek bizonyítják, hogy a keserűfog benthagyása esetén is kiváló halászlék főzhetők, ha az epét nem fakasztották el. A fej átöblítése után feldarabol^ juk a halat. Kisebb halaknál, vagy ha elkészítésük megkívánja, a fe­jet nem vágjuk le. Egyébként a fejet levágjuk, a felhasználástól függően kisebb-nagyobb nyakrészt hagyunk rajta. A levágott fejet — az egész kicsik kivételével — hosz­­szában is kétfelé vágjuk, hogy az agyi rész jól sózható legyen. A hal teste többi részét különféleképpen vághatjuk fel. A halat gerincére merőlegesen darabokra végjük, a •szükséges nagyságot éles késsel előre megjelöljük. A szeletek ne legyenek túl vékonyak, mert köny­­nyen szétfőnek, illetve rántott hal­nál átszáradva papirosízűek lesz­nek. A farokdarabok kissé széle-1 sebbek lehetnek. Vághatjuk a halat a gerinc mél­­lett — avval párhuzamosan hosz­­szában kétfelé (esetleg kivéve a gerincet, mely külön sütve kiváló ízű!). A két oldalt megfelelően da­­raboljuk. Vannak főlég halászok — akik a bevagdalást (az úgynevezett ir­­dalást) — a bőr felől végzik a még fel nem darabolt halon, mert a kis szálkák a bőr közelében fekszenek. Akárhogy is készítjük elő a ha­lat, jóízű étel csak akkor lesz be­lőle, ha megfelelően besózzuk. Az egészben hagyott halat belülről alaposan bedörzsöljük sóval, majd kívül is, és gerincre fektetve —, hogy a sóié ki ne csuroghasson be-i lőle — tartjuk felhasználásig. A fejet az agyi részben kell meg­felelően besózni. A többi szeletei megsózott fenekű edénybe' rakjuk, majd gondosan besózzuk és erre tehetjük az újabb réteget. A bé­­sózott halat ne tegyük azonnal mélyhűtőbe, hagyjuk nyugodtan 2—3 órán át hűvös helyen, hogy a só a húsba behatolhasson. Nem kell túlsózástól félni, ilyes­mi a tapasztalt háziasszonynál rit­­kán szokott megtörténni, de a pró­­basütés eredménye szerint nem-' csak utánsózás, de vízzel a feles­leges só el is távolítható. N. S. A liar nad Hronom-i ha­lásztársulat nagy gondot for­dít a horgász-utánpótlásra. Az iskolás ifjúságot horgász­klub keretében ismertették meg a halászat csínja-bínjá­­val és törvényeivel. Mellékelt képünkön: Két sporthalász-tanfolya­­mot végzett fiú — Schmidt - meyer Jankó és iskolatársa Wiezba Jankó a Garam part­ján próbál szerencsét. (Kép és szöveg: J. Melisko) Ha a novouzemszki járás útjait jár­juk, mindenfelé új gazdasági épületek tűnnek szemünk elé. De nemcsak gaz­dasági épületek, hanem családi házak, kulturális intézmények és más célokat szolgáló épületek is szép számban épülnek. A jelenben nehéz lenne el­képzelni olyan falut, ahol ne építkez­nének. A kolhozok gazdasági helyzete állandóan szilárdul, amit visszatükröz vállalatunk teljesítményének szünte­len növekedése is. Míg 1959-ben 160 ezer rubel, addig 1964-ben már 1327 ezer rubel értékű épületet adtunk át járásunk kolhozainak. Ebbén az évben pedig több mint 50 építkezést feje­zünk be, melyeknek összértéke meg­haladja a másfél millió rubelt. Át­adunk egy 320 férőhelyes iskolát, több klubot és családi házat, egy kór­házat, egy étkezdét, közszolgáltatási kombinátot, 15 tehénistállót, 6 borjú­istállót és több javítóműhelyt. Nem­csak különálló szarvasmarhaistállókat építünk, hanem egész telepeket, ame­lyek közelében az állattenyésztési dolgozók részére korszerű lakóháza­kat is építünk. Például az „Iljics Útja“ nevű kolhozban marhatenyésztő-vá­roskát létesítünk, ahol nem hiányzik majd sem a vízvezeték, sem a fejő­berendezés. Számítunk az állatgondo­zók összkomfortos ellátásával is. Ré­szükre egy 150 férőhelyes klubot és 8 kétlakásos házat építünk. Hasonló komplexumot építünk a „Vörös Parti­zán“ kolhozban is. Kollektívánk teljesítette a fél évre előirányzott építkezési tervét, és vál­lalatunk az első negyedévben elért eredményeiért megkapta a kerületi kolhozépítő vállalat vörös zászlaját. Sikerünk titka dolgozóink jó mun­kájával és szakembereink korszerű irányítómunkájával magyarázható. Igaz, hogy a kolhoztagok, akik az építkezéseinken dolgoznak, e téren szakképzettséggel nem rendelkeznek. Persze, igyekszünk belőlük szakembe­reket nevelni. Főleg a fiatalokból, Kő­műves, szerelő és más tanonccsopor­­tok működnek vállalatunkban. E cso­portokat tapasztalt. brigádvezetők és szakemberek oktatják, vezetik. Támo­gatjuk a szaktudásra való törekvést. Az idén 70 ember tanul szakmái ná­lunk. Valamivel rosszabb a helyzetünk a mérnöki képesítéssel rendelkező és a középműszaki erők terén. S bár a munkavezetői és mesteri helyeket ta­pasztalt szakemberek töltik be, mégis arra a következtetésre jutottunk, hogy kevés a szakemberünk. Építőmunkánk színvonalának emel­kedése szempontjából nagy jelentő­séggel bírnak a bizonyos időközönként rendezett minőségellenőrző értekezle­tek. Az ilyen értekezletek nyomán pl. megállapítottuk, hogy V. I. Boriszenko brigádja kitűnően szerelte össze a „Kommunizmus Útja“ nevű kolhoz vasbeton-tehénistállóját. De magas szintű mesterségbeli tudást tanúsított P. I. Krajnyev brigádja is az „Október Fénye“ nevű kolhoz javítóműhelyének építése alkalmából. Hogy a jó tapasz­talatokat népszerűsíteni tudjuk, minő­ségellenőrző értekezletet tartottunk mindkét helyen, amelyen résztvettek a mesterek, a brigádvezetők, vagyis a vállalat összes vezető dolgozói. Építkezési vállalatunk termelőkapa­citását szüntelenül bővítjük. Sok re­ményt fűzünk a helyi nyersanyagfor­rások maximális kihasználásához. Tég­lagyárat építettünk, amely évente 3 millió téglát termel, és egyben segí­tettük fokozni a „Kalinyin Kolhoz“ tég.yagyárának termelési kapacitását is. Teljesen gépesített homokbányánk, lakatos- és kovácsműhelyünk, vala­mint fűrésztelepünk van. Építkezé­seinkhez — amelyek vállalatunkból 7—12 kilométernyi távolságra vannak — maltert, a központi malterkeverő­üzemünkből szállítjuk. így olcsóbb, s persze a minőség is jobb. Tapasztalataink nyomán arra a kö-' vetkeztetésre jutottunk, hogy a kol­hozépítő vállalatok létrehozásával le­hetővé vált a kolhozfalvak és gazda­sági épületek építése új rendszerének és az építkezéseken alkalmazható kor­szerű technikának és technológiának nagymérvű kihasználása, illetve alkal­mazása. A gazdasági épületek vasbeton szer­kezetét két gépesített csoport szereli. A csoportoknak DT—54-es traktorra szerelt daru, 7,5 tonnás autódaru, he­gesztő aggregét és több panellszállító kocsi áll rendelkezésükre. Mellesleg megjegyzem, hogy a .DT—54-esre a két darut vállalatunk dolgozói szerel­ték fel újítóink elképzelése alapján. _ Az építkezést minden esetben tipi­­zált tervek szerint végezzük. Sajnos, az utóbbi időben a műszaki dokumen­tációt gyakran késve kaptuk meg. Hogy helyzetünket ezen a téren is megjavítsuk, már most tisztáztuk a kolhozokkal, hogy mit akarnak építeni az 1966-os évben és megkaptuk tőlük a rendeléseket is. így elértük azt, hogy az 1966-os éwrh tervezett építmények egy részének a műszaki dokumentá­ciója már készen van. Vállalatunk dolgozói körében nagy népszerűségnek örvend a munkaver­seny. Jelenleg 170 dolgozónk vetélke­dik a „Kommunista Munka Élmunká­sa“ büszke cím elnyeréséért. Többen már el is érték ezt a magas kitünte­tést. A kommunisták jó példát mutat­nak. Ők a munkaverseny kezdeménye­zői. Célunk az időpont lerövidítése, az önköltségek szüntelen csökkentése és az építkezés színvonalának javítása. Akadnak még fogyatékosságok is. Hiányunk van például fában, mészben, gipszben, festékanyagokban, hegesztő­­rudakban stb. A kerületi fafeldolgozó vállalat bizony elég gyakran rossz fa­anyagot szállít részünkre. S így jelen­leg raktárainkban több mint 2,5 ezer köbméter használhatatlan fa van fel­halmozva. Az állattenyésztő farmok berendezései sem felelnek meg min­dig a követelményeknek, s elég gyak­ran hiányosan érkeznek meg a hely­színre. Építkezési vállalatunk munkaközös­sége azonban megtesz mindent, hogy a lehető leggazdaságosabban használja ki az összes lehetőségeket és azokat a hatalmas összegeket, amelyeket a kolhozok építkezésre szánnak. Gyor­san, jól és olcsón építeni! — ez a mi feladatunk. így segítjük elő azoknak a feladatoknak teljesítését, amelyekei: a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának márciusi ha­tározata a szovjet nép elé tűzött. O. G. K., Szaratov A vakok ismét látnak Az egy évig tartósított szemgolyók sikeres átültetése Londonban néhány héttel ezelőtt sikeres műtétet hajtottak végre egy klinikán. Olyan szemgolyókat ültettek át', amelyeket egy év óta őriztek fa­gyasztott állapotban.- Ezzel lehetővé tették, hogy 10—15 évvel ezelőtt meg­vakult emberek ismét meglássák a napvilágot. A műtétet a londoni Westminster Hospitalban végezték, ahol néhány év Az amerikai „Comsat“ terv kere­tében az Egyesült Államok 1965-re irányozta elő az első kozmikus tele­fonközpont létrehozását, az „Early Bird“ nevű távközlési mesterséges hold fellövése révén. A kozmikus telefonközpont 35 680 km magasság­ban a Föld felszíne fölött kering majd, a Föld tengelyforgásával egyen­lő idő alatt, ami gyakorlatilag azt je­lenti, hogy állandóan ugyanazon meg­határozott tereppont fölött tartóz­kodik. Az „Early Bird" berendezése 250 telefonbeszélgetés egyidejű továbbí­tását teszi majd lehetővé, s ugyan­akkor televíziós adások közvetítésére és táviratok továbbítására is hasz­nálható. A később kiépülő „Comsat" hálózat még ennél sokkal bonyolultabb fel­adatok teljesítésére is képes lesz. Mesterséges holdjai állandóan figye­lemmel kísérik majd az időjárás ala­kulását, a felhők és a szelek járását, jelzik az erdőtüzeket és az árvizeket, a vulkánok kitörését és talán még a földrengéseket is. A „Comsat“ rendszer segítségével leegyszerűsödik és meggyorsul a le­vélposta továbbítása is. Természete­sen nem magukat a leveleket továb­bítják a mesterséges holdak, hanem azok televíziós képeit, elektromágne­ses impulzusok útján. A kézzel vagy géppel írt levél hű másolata ily mó­don a másodperc töredéke alatt eljut­hat a vevőállomáshoz — sokkal gyor­sabban, mint bármely távirat óta folynak a szemgolyó tartósításá­nak kísérletei. Két asszonynak és két férfinak sikerült ezzel az eljárással visszaadni a látását. Az egyik asszony 18 évvel ezelőtt vakult meg. Annak idején az orvosok megállapították, hogy soha többé nem fog látni. A má­sik asszony nemrégiben vakult' meg, s ma, a műtét után olvasgat kórházi ágyán. A lehetőségek minden esetre rend­kívüliek. A kérdés csak az, hogy a kétségtelenül magas költségek miatt ki engedheti majd meg magának, hogy igénybe vegye a „Comsat“ szol­gálatait...? (M. Sz.) n Az altatás és érzéktelenítés új módszerei 11 Mint ismeretes, a természet ölén élő egyes népek egyénei oly mélyen alszanak, hogy álmukban akár össze is égethetik magúkat — nem éb- I! rednek fel. Erre az álomra emlékeztet a legújabb szovjet gyártmányú altató készülék működése, amely eredményesen helyettesíti az altatást ]| és érzéstelenítést. Az elektronikus készülék, amelynek súlya mindössze 7 kg — mindenütt alkalmazható, ahol villamos áram áll rendelkezésre. || A beteg szemhéjaira sós vízbe mártott gézt tesznek, s erre helyezik az egyik elektródot, a másikat pedig a tarkójához erősítik. Az áram bekap­­‘I csolása pillanatában a beteg kellemes bizsergést érez és fehér-fekete ° vonalak mozognak a szeme előtt. Röviddel ezután elalszik, olyan mélyen, < i hogy egyáltalán semmit sem érez a műtétből. A készülék kikapcsolása után a megoperált beteg kipíhentén ébred fel. || Két szovjet kutató, dr. Mironenko és Vainboim mérnök a fogászati kezelés céljaira szerkesztett érzéstelenítő készüléket, amely ugyancsak ]| vegyszerek nélkül működik. A készülék egyszerű szerkezetű magneto­fonból és fejhallgatóból áll. A beteg, amikor a fejhallgatót a fülére 11 helyezik, kellemes zenét hall, amelyet az összes hangfrekvenciák keve­rékéből összetett halk zaj kísér. Az utóbbi, a szovjet kutatók megálla- 11 pítása szerint, elzárja a fájdalomérzést, az agyba vezető ídegingerületek ' útját és ezáltal lehetővé teszi a fájdalommentes kezelést. 11 A gyakorlati kísérletek igazolták a két kutató elgondolásainak helyés­­^ ségét. (M. Sz.) J» «L4 »U» »_■♦ »_■> »1» ».4 » jé éué »_«»_!» »■.•teg»»-«».«».. A kozmikus telefonhálózat létrehozása A kolhozépítők gondjai Londonban különben a Moorfields Ey'e Hospitalban úgynevezett szem­­raktári fognak felállítani, ahol azok­nak szemét fogják tartósítani, s fel­használni, akik haláluk előtt a vakok­nak adományozzák szemgolyójukai. A kórház igazgatója úgy határozott, hogy hamarosan olyan országokba is szállítanak átültetésre alkalmas szem­­golyót, amelyekben az ezzel kapcsola­tos kutatások még nem eléggé fejlet­tek, s ahol egyelőre nem lehet szem­raktárt felállítani. A szemgolyók tartósításának új el­járását három angol szemspecialista, Patrick Trevor-Roper, Thomas Casey és F. O. Mueller dolgozta ki. A mód­szerről még tavaly augusztusban hosz­­szabb cikk jelent meg a British Me­dicinal Journalban. Az eljárás lényegé, hogy a kioperált szemgolyót mínusz 179 fokon fagyasztják. A sejtek szét­­roncsolódását egy különleges vegyi anyag, dimethil sulfoxid hozzáadásá­val akadályozzák meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom