Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-07-17 / 28. szám

Eltávolítjuk az árvíz következményeit KÖZLEMÉNY SZLOVÄKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSÉRŐL Ötven év legesösebb júniusa Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának elnöksége mai ülésén megtárgyalta a nyugat-szlová­kiai kerület déli járásaiban pusztító árvíz következményei felszámolásának módját. A' tárgyaláson részt vett a dél-szlovákiai árvízzel kapcsolatos kérdések megoldásával foglalkozó kormánybizottság, amelyet a bizott­ság elnöke Jan Pillér miniszterelnök­helyettes vezetett. Az SZLKP KB elnöksége meghall­gatta a kormánybizottság jelentését és nagyraértékelte tevékenységét. Köszönetét nyilvánította a dolgozók ezreinek, a mentési munkálatok szer­vezőinek, a pártszervek és a nemzeti bizottságok funkcionáriusainak, a csehszlovák, szovjet és magyar nép­hadsereg tagjainak és az ifjúságnak az áldozatos és a derekas munkáért, a veszélyeztetett területen emberéle­tek és sok milliós értékek megmenté­­aéért. Az SZLKP KB elnöksége megtár­gyalta a jelenlegi helyzetet és intéz­kedéseket hozott az árvíz következ­ményeinek felszámolására. Elsősor­ban a következők szükségességét hangsúlyozza: — Megfelelő számú tartálykocsi és Tisztító-, valamint hűtögépkocsi, to­vábbá az árvlzsújtotta terület higié­niai feltételeinek felújításához szük­séges fertőtlenítő szerek összponto­sítása: — a víz apadása után a vasúti és a közúti hálózat gyors felújítása és az összeköttetési vonalak fokozatos új­jáépítése; — mindén árvíz sújtotta község fő tervezőjének kinevezése, aki kidol­gozza a község felépítésének tervét; — intézkedések kidolgozása az ár­víz sújtotta területeken a lakások felújításának finanszírozására és anyagi biztosítására; — az elárasztott területen a mező­­gazdasági termelés felújítása komplex tervezetének kidolgozása; Az SZLKP KB elnöksége megvitatta a jelenlegi helyzetet, és felmérte azo-A földműves VÁLASZÖL * * Id. Pál Sándor tesmagi olvasónk levelében előadja, hogy a helybeli EFSZ betervezte a társított állatok átvételi értéke Vt-ének kifizetését. Olvasónk 1954-ben a szövetkezetből * kilépett. Kilépése után a szövetkezet­tel az elszámolást a bevitt állatokat Illetően nem ejtették meg. Olvasónk 1958-ban újból belépett a szövetke­zetbe. Felvételekor szóban közölték vele, hogy úgy tekintik, hogy a föld­területnek megfelelő állatállomány már 1952 óta a szövetkezet birtoká­ban van. Olvasónkat most egyesek úgy informálták, hogy a tervezett ki­fizetésre neki igénye nincs, mivel azt 1954. évi kilépése után az elévülési határidőn belül tiem érvényesítette. Minden vagyonjogi igény, így tehát a szövetkezettel szembeni elszámolás­ból származó igény is elévül, az akkori előírások értelmében az elévülési ha­táridő 3 év volt. Ezt a határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor az elszámolás először volt megejthe­tő. Olvasónk esetében azonban közte és a szövetkezet között 1958. évi újra­­belépésekor új megállapodás jött lét­re, amely szerint a szövetkezet elis­merte, hogy 1952-ben bevitt állatjai­val eleget tett ez irányú kötelezett­ségének. Olvasónk ezen megállapo­dásra való hivatkozással kérje a szö­vetkezet vezetőségétől, hogy írásban Ismerje el a fenti megállapodás tar­talmát és ennek következtében ismer­je el az ő Igényét is a bevitt állatok ellenértékének betervezett kifizetésé­re. Ha a vezetőség nemleges választ adna, vagy nem adna egyáltalában választ, folyamodjék a taggyűléshez, esetleg később a JNB-hez. Mivel a ki­lépő szövetkezeti tagra általában úgy kell tekinteni, hogy visszatérhet, va­lószínűnek tartjuk, hogy az EFSZ el­ismeri jogos igényeit. Tóth András, Lók levelében előadta, hogy egyik szeme­­világát a második világháborúban el­vesztette és e elmen 30 Kcs hadi­rokkant járadékot kap. Kérdi, van-e mód ezen járadék emelésére. Az új előírások értelmében hadi­­rokkantság címén emelést nem kér­het, de egészsége esetleges további romlása esetében foglalkozásából ki­folyóan kaphatna rokkant nyugdijat. Dr. F. J. kát az intézkedéseket, amelynek alap­ján elhelyezték a 3—15 éves árvíz­károsult gyermekeket. Feladatul tűz­te ki, hogy az iskolaköteles gyerme­kek számára az új tanévtől kezdve biztosítsák az Iskolalátogatást. Az SZLKP KB elnöksége köszönet­tel fogadja a köztársaság járásainak intézkedéseit és sokoldalú segítség­nyújtását. Ez kifejezi népünk egysé­gét és szocialista hazafiságát. A nyugat-szlovákiai kerületben az árvíz nagy károkat okozott a népgaz­daságban és a polgárság személyi va­gyonában. Az árvíz sújtotta területen teljesen'megbénult az élet. A komá­romi és a dunaszerdahelyi járásban 43 község került víz alá és 53 893 la­kost kellett evakuálni. A mai napig öt község lakosai teljes egészében visszatértek, mig 29 községbe össze­sen 8411 lakos tért vissza. Az SZLKP KB elnöksége hangsúlyozza, hogy az árvíz következményei elleni harc Je­lenlegi szakaszában feltétlenül be kell tartani a szigorú fegyelmet. Felhívja a kitelepített személyeket, hogy ön­kényesen ne térjenek haza, mielőtt az illetékesek nem valósítják meg a legszükségesebb asszanációs és jár­ványellenes intézkedéseket. Minden lakos egészségének megőrzése meg­kívánja az illetékes szervek utasítá­sainak következetes betartását. A visszatelepítés tervszerűen fog meg­valósulni aszerint, ahogy az egyes községekben végrehajtják az assza­­nációt. Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának elnöksége számos további konkrét intézkedést fogana­tosított a dél-szlovákiai árvíz követ­kezményeinek kiküszöbölésére. | Epítővállalatok J figyelmébe!} a A Karvai Mezőgazdasági Mester- f iés Tanonciskola igazgatósága, ko-f A máromi járás — kéri azoknak azf A Üzemeknek a segítségét, amelyeke iszabad festőkkel rendelkeznek, v i nyújtsanak segítséget az iskola, e i diákotthon, gazdasági épületek ésf iaz alkalmazottak épületei kifesté-v ^ seben, amelyeket az árvíz meg-v t rongált. f i ötvenezer korona értékű mun-f i káról van szó. Az étkezés és el-f i helyezés biztosítva van. f A segítségüket köszönjük! i Az Iskola igazgatósága f Teljes erővel folyik az újburgonya szedése. A tuficei EFSZ tagjai má a 43 hektár vetemény felét be is takarították. Az együttérzés szép példája A rozsnyői járás több mint 60 va­gon szálastakarmányt ajánlott fel az árvízkárosultaknak. Ezenkívül 1200 szarvasmarha találja meg eleségét a járásban. Épületfát, deszkát, követ, vasúti síneket és egyéb építkezési anyagot is küldenek a rombadőlt épü­letek újjjáépítéséhez. Az üdülőköz­pontokban pedig 130 gyermek talált otthonra. — Jó érzés, ha a bajbajutott ember, tudja, hogy nincs egyedül — ezekkel a szavakkal kezdte beszámolóját Ko­chan elvtárs, a rozsnyői járás üzemei és falvai képviselőinek összejövetelén, melyen az árvízsújtotta területek la­kóinak megsegítéséről tárgyaltak. — Ha nem is lehet összehasonlítani a tavalyi aszály-okozta károkat a Duna­­menti katasztrófával, mégis közel áll­nak egymáshoz. Kelet-Szlovákiában sok olyan mezőgazdasági üzem akadt, amely képtelen lett volna átteleltetni az állatokat a csallóköziek segítsége nélkül. A segítséget' nem felejtették él a rozsnyói járás földművesei. Most', amikor a Duna-menti lakosság segít­ségére siet az ország népe, ők is ki­tesznek magukért. A gömörhorkai, borzovai, mikolcsányi, Gemerské Tep­­lice-i és még sok más szövetkezet összesen 52 vagon szénát, 8 vagon szalmát, 50 mázsa szemestakarmányt, 350 mázsa burgonyát, 8 szarvasmar­hát, 50 választott malacot, 1 anya­kocát és 10 juhot ajánlott fel. A járási pártbizottság dolgozói a Rozsnyói Állami Gazdaság legelőjén 200 mázsa szénát gyűjtenek össze és küldenek Csallóközbe. A Rozsnyói Já­rási Építkezési Vállalat dolgozói havi fizetésük 5 °/o-át, négyszárnyas is­tállóajtókat, ablakokat, egy vagon deszkát, egy magasnyomású vízpum­pát, és ha szükség»«, két építkezési technikust küldenek. Az erdőgazdaság rozsnyői részlegé 10 ezer korona készpénzzel és egy va­gon gömbfával segíti az árvízkárosul­takat. A szlovák magnezitmüvek kun­tapolcai szerelőműhelyének dolgozói fizetésük 3 %-át ajánlották fel, ezen­kívül 10 000 korona öntvényt készí­tenek. A lubeníki részleg pedig 6 va­gon szénát, 8 vagon építőkövet, 20 vagon betonvasat és egy vagon épü­letiét ajánlott fel. A jolsval üzem­részleg 40 gyermek teljes ellátásáról gondoskodik, valamint egy vagon szénát és egy vagon gömbfáf küld. Az Állami Otépftésl Vállalat" 10 000 koronával és 100 mázsa szénával segíti a rászorultakat. A dobsinai aszbesztbánya dolgozói 30 gyermek teljes ellátását vállalták és 100 mázsa széna gyűjtését. A Gömöri Vasércbányák Niíná- Slaná-i üzemének dolgozói égy mű­szakot dolgoznak az árvízkárosultak javára és vasúti síneket' küldenek nekik, A Rőcel Leníéldolgozó Üzem 48 000 koronát, valamint 61 200 korona érté­kű zsák előállításához szükséges fo­nalat ajánlott fel. A Jolsvai Állami Gazdaság 5 vagon szénával járul hozzá az árvízkárosul­tak megsegítéséhez és 50 növendék­marhát helyez el legelőin. A betléri élelmiszerraktár dolgozói 4500, a rozsnyói bányásztanulók 1000, a rozsnyói Alapfokú Kilencéves Iskola 4000, a pelsőci 3000, a jabloncai va­dásztársulat pedig 1000 koronát küld a dél-szlovákiaiak megsegítésére. A járás dolgozóinak segítőkészsége azonban tovább fokozódik. Jablonci Lajos Április és május után ez év júniusa is túlságosan bőséges volt csapadé­kokban. A hónap első felében gyak­rabban esett, a második két hetet viszont időnként viharok jellemezték, bár akkor az időjárás általában kelle­mesebbé vált. Néhány helyen azonban ezek a viharok felhöszakadásszerűen jelentkeztek s ennek következtében a csapadékmennyiségek nagyon külön­böztek egymástól. A dél országrésze­ken a legtöbb esőt Losoncon (191 mm­­el) jegyeztük fel, míg a sokéves jú­niusi átlag ebben a városban mind­össze 64 mm. Kassán 182 mm, Rima­szombaton 163 mm, Rozsnyón 153 mm. Bratislavában 127 mm, Nyitrán 120 mm, Zvolenben 118 mm, Ögyallán pe­dig 88 mm csapadékmennyiséget mér­tek. Az ezévi júniusi' csapadékmeny­­nyiségek és hosszúéves átlagértékek összehasonlítását mellékelt ábránk szemlélteti. Az üres oszlopok mutat­ják a sok esztendős megfigyelések alapján kiszámított átlagértékeket, az árnyékoltak pedig az ez év júniusi csapadékmennyiséget. A számozott megfigyelőállomások: 1. Bratislava, 2. Ógyalla, 5. Nyitra, 4. Losonc, 5. Zólyom, 6. Rimaszombat, 7. Rozsnyó és 8. Kassa. Ha figyelembe vesszük hosszú év­tizedek feljegyzéseit a szlovákiai hely­ségek csapadékmennyiségeiről, meg­állapíthatjuk, hogy az utolsó 50 évben júniusban Bratislavában és Kassán még sohasem esett annyi eső, mint az idén. Ami a többi helységet illeti, azokban a múltban ésősebb júniusok is akadtak. Így pl. Losoncon 1926-ban 198 mm, sőt Rimaszombaton 1937-ben 217 mm-t is mértek. Az ezévi június azonban időjárási statisztikánkban mindenesetre a legnedvesebbek közt szerepel majd. Dr. P. Forgác 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. július 17. Törvények-rendeletek Mit keli tudni a nyugdíjasok munkavállalásáról ? A törvényes rendelkezések a teljés öregségi nyugdíjra jogosult dolgozók további munkavállalása esetén egy­részt különbséget tesznek azon eset' között, amikor az ilyen dolgozó szol­gálati viszonyban tartósan dolgozik tovább, másrészt azon eset között, amikor az ilyen nyugdíjas dolgozó az EFSZ-ben vállal további munkát. A törvényes előírások továbbá szabá­lyozzák az előre, időben meghatározott ideiglenes munkavállalás lehetőségét. I. Ha teljes öregségi nyugdíjra jo­gosult dolgozó szolgálati munkavi­szonyban dolgozik tovább,-1. ha nem élvez rokkantjáradékof, öregségi nyugdíj igénye az alkalmazás minden további éve után a havi átlag­­kereset 4 #/o-ával, be nem fejezett év esetében pedig az alkalmazás minden 3. hónapja után a havi átlagkereset 1 #/t-ával emelkedik. Ez esetben a nyugdíj igényre egyébként jogosult dolgozó a munkaviszony tartama alatt csak fizetést kap (az ún. egyharmados nyugdíj 1964. július 1-vel megszűnt, ugyancsak megszűnt' a 65 évnél idő­sebb nyugdíjas dolgozókra vonatkozó azon rendelkezés, hogy fizetésük mel­lett megtarthatták teljes nyugdiju­kat). A teljes öregségi nyugdíj az előbb említett emelés után legalább: 440,— Kös havonta, ha a további munkaviszony legalább 1 évig tartott, 480,— Kés havonta, ha a további munkaviszony legalább 2 évig tartott', 520,— Kcs havonta, ha a további alkalmazás legalább 3 évig tartott'. A további alkalmazás idejébe nem lehet a pótidőket beszámítani. 2. Ha a teljes öregségi nyugdíjra jogosult nyugdíjának az 1. pontban említett emelkedése helyett annak megtartása mellett döntött, a) ha 65 évnél idősebb (tekintet nél­kül arra, hogy alkalmazotti, vagy EFSZ nyugdíjasról van szó), b) ha az első munkakategóriából nyugdíjba lépett dolgozóról van szó (pi. nyugdíjas bányász), vagy ha teljes alkalmazotti vagy EFSZ nyugdíjat élvező nőről van szó, az öregségi nyugdíjat az alkalmazás ideje alatt is tovább folyósítják, és­pedig: 1000,— Kcs-ig, ha a nyugdíjas dolgozó az első munkakategóriába so­rolt munkát végez, 800,— Kös-ig, ha a második munka­kategóriába sorolt munkát vé­gez, 600,— Kcs-ig, ha a harmadik munka­kategóriába sorolt munkát vé­gez. Az itt említett a) és b) pontban, ha a nyugdíjas munkavállaló nyugdí­jának összege magasabb lenne, mint az itt említett összegek, azokat az al­kalmazás Ideje alatti időre az említett felső határokra csökkentik. c) Ha más teljes öregségi jogosult nyugdíjasról van szó, mint az a) és b) pontban említett esetek, pl. a 60—65 közti nyugdíjas férfi, lehetséges a nyugdíj folyósítása, ha annak havi összege nem haladja meg a 409,— Kcs-t és a havi fizetés ugyan­akkor a 800,— Kcs-f. Ha a dolgozó nyugdija vagy keresete meghaladná az itt említett felső határokat, a nyug­díjas munkavállalónak nincs igénye a nyugdíj további folyósítására — ha munkaviszonyban kíván továbbra is maradni — hanem csak az 1. pontban említett nyugdíjalap emelésre. II. Az EFSZ-ben továbbá dolgozó teljes öregségi nyugdíjat élvező EFSZ nyugdíjasok épp úgy dönthetnek nyugdíj igényük keletkezése után nyugdíj alapjuk emelése között és fi­zetésük folyósítása között, mint azt a I. pontban elmondottuk, de a kö­vetkező feltételek mellett: 1. Ha a nyugdíjas dolgozó a nyug­díjalap emelése mellett döntött, nincs igénye a további munkatevékenység ideje alatt a nyugdíj folyósítására, hanem csak nyugdíjalapja emelkedik, éspedig ugyanolyan arányban, mint a I./l. pontban feltüntettük. Ha magasabb színvonalú szövetkezet továbbdolgozó tagjáról van ezó, (ahol nem munkaegységek szerint, hanem pénzben! jutalmazás jár), a törvény egy évi munkatevékenység után mini­málisan 440,— Kcs, két évi munka­­tevékenység után 480,— Kcs és három évi munkatevékenység után minimáli­san 520,— Kés öregségi nyugdíjat biz­tosít. Ha az ilyen szövetkezeti dolgozó rövidebb, de legalább 10 éves szövet­kezeti tagsággal rendelkezik, és 65 évnél idősebb, a nyugdíjigény kelet­kezése után a további munkatevé­kenység egy éve után minimálisan 330,— Kcs, két év után minimálisan 360,— Kcs és három évi tevékenység után minimálisan havi 400 Kös öreg­ségi nyugdíjra van igényük. Ha az övezeti EFSZ nyugdíjat élve­ző, vagy az ún. régi szövetkezeti nyugdíjasok dolgoznának tovább az EFSZ-ben, nyugdíj alapjuk eme!é»e érdekében, a törvényben biztosított százalékos emelésen kívün nincs igé­nyük a fentebb említett minimális magasabb nyugdíjakra. 2. Ha a szövetkezeti dolgozó nyug­díjasok megkívánják tartani nyugdí­jukat, ez a 26/1965 Zb. számú 2. § ér­telmében a következőképp lehetséges: a) 1000,— Kcs összeg erejéig tovább^ ra is folyósítják nyugdíjukat, me­lyet akár alkalmazotti viszony alapján, akár magasabb színvonalú EFSZ-ben végzett munka alapján 1964. július 1. után állapítottak meg, b) 600,— Kcs erejéig, ha a nyugdíjas övezeti EFSZ nyugdíjat élvez, c) továbbá megtarthatja teljes nyug­díjat az, aki az egyénileg gazdál­kodó személyek nyugdíj biztosítása alapján szerzett nyugdíj igényt. A 2. pontban említett feltételek mellett tovább dolgozó EFSZ nyugdí­jasoknak nincs igényük további mun­katevékenység esetén a nyugdíj alap emelésére. Ez csak akkor lenne lehet­séges, ha nyugdíjuk folyósításáról le­mondanának. HI. A 26/1965 Zb. számú törvény 3. §-a szabályozza öregségi, özvegyi, vagy árva járadék élvezőinek igényét nyugdíjuk, járadékuk további folyósí­tására — minden levonás nélkül — ha előre pontosan megállapított időre munkaviszonyba lépnek, főként Idény, kampány, vagy más rendkívül munkák elvégzésére: 1. a nyugdijat változatlanul tovább folyósítják, ha a nyugdíjas 120 mun­kanapon át — egy naptári évben — nem adminisztratív munkakörben dol­gozik (termelő vállalatoknál, javító szolgáltatásokat végző vállalatoknál, stb.), 2. a nyugdíjat változatlanul tovább folyósítják, ha a nyugdíjas egy nap­tári évben 60 munkanapon keresztül adminisztratív, tehát lényegében iro­dai munkakörben dolgozik, esetleg több napon keresztül, de legfeljebb 400 órán át egy év alatt. A társadalombiztosító az ilyen ideig­lenes munkavállalás ideje alatt válto­zatlanul folyósítja a nevelési pótlékot és a nyugdíj akkor is jár, ha a nyug­díjas munkavállaló a munkaviszony ideje alatt táppénzt kap. Akik a rendelet életbelépése előtt, tehát 1965. április 10. előtt a folyó naptári évben már végeztek ideiglenes időre kötött munkaszerződés alapján munkát, azoknál az eddig ledolgozott napokat be kell számítani. Dr. Földes József

Next

/
Oldalképek
Tartalom