Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-07-17 / 28. szám
A szocialista mezőgazdaságért! Bratislava, 1965. július 17. Ara 80 fillér XV. évfolyam, 28. szám. Készül az ötéves terv Irta: PAVOL MOLNÁR, az SZNT földművelésügyi megbízottjának helyettese Ezekben a napokban a mezőgazdasági termelési igazgatóságokon szakemberekből álló bizottságok dolgoznak azon, hogy a mezőgazdasági termelés 1970-ig terjedő fejlesztési tervfeladatait felosszák az egyes mezőgazdasági üzemek között. Az előirányzott keretfeladatok elsősorban a CSKP XII. kongresszusa által meghatározott társadalmi szükségletekből indulnak ki, figyelembe veszik a termelőerők és a termelőalap fejlődésének előfeltételeiben bekövetkezett változásokat és a mezőgazdaság jelenlegi irányítási rendszerét. A mezőgazdasági termelés 1970-ig terjedő fejlesztési tervfeladatai feltételezik, hogy a mezőgazdasági termelés 1970-ig általában 18,8 %-kal fokozódik az 1965-ös évre előirányzottal szemben (tehát évente átlagban 3,5 %-kal), s az árutermelés 29,1%kal lesz nagyobb, mint ebben az évben. Az irányelvek továbbá azt is feltételezik, hogy a népgazdaság szempontjából fontos mezőgazdasági termékek közül búzából 5,4 %-kal, cukorrépából 14,8 %-kal, húsból 27 %-kal, tejből (beleértve a gomolyasajtot is) 51,1 %kai, tojásból pedig 46,8 %-kal többet vásárolunk fel az idei év térvfeladatainál. Az a termékmennyiség, amelylyel fokozzuk -a felvásárlási tervfeladatokat, hivatott fedezni a lakosságszaporulat okozta nagyobb fogyasztási szükségletet, a fokozódott hús, tej, és tejtermék fogyasztást, s ezen kívül lehetővé teszi a mezőgazdasági termékek, főként a gabona behozatalának korlátozását is. • A mezőgazdaság fejlesztésére irányuló feladatok teljesítését a növénytermesztésben elsősorban a terméshozamok fokozásával, az állattenyésztésben pedig — a takarmányalap bővítésén kívül — főként a gazdasági állatok termelékenységének fokozásával kívánjuk elérni. A tervfeladatok szerint 1970-ben búzából és árpából 20 %-kal, kukoricából 19,4 % -kai, cukorrépából 11,11 %-kal, burgonyából pedig 25 %-kal termelünk többet, mint amennyit az 1965-ös termelési terv előirányoz. A terméshozamok ilyen nagyarányú fokozását az agrotechnika tökéletesítésén kívül elsősorban az egy hektár mezőgazdasági területre eső ipari trágya mennyiségének lényeges növelésével akarjuk elérni. Amíg ebben az évben egy hektár mezőgazdasági területre tiszta tápanyagokban 101 kg műtrágya jut, addig 1970-ben a műtrágyamennyiség hektáronként 185,1 kg-ra fokozódik. Az állattenyésztésben a gazdasági állatok termelékenységének fokozódá-. sát mindenekelőtt a saját takarmányalap bővítésével és az eredményesebb tenyészmunkával akarjuk elősegíteni. Továbbá feltételezzük, hogy a vetésterületek struktúrájának az évelő takarmányok és a takarmányhüvelyesek javára való átszervezésével és a takarmánykeverékek termesztésének fokozásával javítjuk a takarmányadagok tápanyag-összetételét. Az irányelvek szerint az évi átlagos tejelékenység 1970-ig 24,1 %-kal emelkedik, azaz 2190 literre fokozódik, a tojáshozam pedig 37,3 %-kal növekedik, azaz évi 140 darabra. A keretfeladatok továbbá előirányozzák a takarmányszükséglet teljes mértékű fedezését, valamint a sertéshús és a tojás termelésének teljes mértékű biztosítását jó minőségű takarmánykeverékekkel. Az állatállomány terén a legnagyobb problémát a tehénállomány biztosítása jelenti. Ugyanis a tehénállomány évről évre csökken. Az előirányzott feladatok szerint 1970-ig 60 ezer te« hénnél kell növelnünk á jelenlegi tehénállomány számát. Az előirányzott termelési tervfeladatok teljesítését és a termelés hatékonyságának lényeges fokozását továbbá okszerű összpontosítással és szakosítással is elősegíthetjük. Ezért a termelési igazgatóságok dolgozóinak legfelelősségteljesebb feladata, hogy a mezőgazdasági termelési feladatokat helyesen osszák el a mezőgazdasági üzemek között, és így minden mezőgazdasági üzemben feltételeket teremtsenek a mezőgazdasági termelés olyan irányú fejlesztésére, amely optimális feltételeket nyújt az adott mezőgazdasági üzem természetadta és gazdasági feltételeinek leghatékonyabb kihasználására. A tervek szerint 1966—1970-ben mezőgazdaságunk 11 milliárd Kcs-t fordít beruházásokra. Ezt az összeget a lehető leghatékonyabban kell befektetni elsősorban a talaj termőerejének fokozására, (melioráció), a takarmánykészitő ipar fejlesztésére, valamint a termelékenység hatékonyságát elősegítő gazdasági épületek építésére és a gépesítés jelenlegi színvonalának a gépsorok kiegészítésével történő emelésére. Ezekre a célokra 4,7 milliárd Kcs-t fordítunk. A beruházásra előirányzott összeg hatékony kihasználása az előirányzott fejlesztési tervfeladatok teljesítésének egyik döntő előfeltétele. A mezőgazdasági munkálatok' gépesítésének fokozása — az anyagi érdekeltség szakaszán foganatosított intézkedésekkel együtt — elősegíti a mezőgazdasági dolgozók állandósítását. Az előirányzott tervfeladatok feltételezik, hogy az egy mezőgazdasági dolgozóra eső munkatermelékenység 1570-ig kb. 37 %-kal nagyobb iesz, mint 1965-ben. Az 1970-ig terjedő időszakban a mezőgazdasági dolgozók — főként az állami gazdaságokban — többezer lakásegységet kapnak. Tehát ebben az időszakban elsősorban igyekeznünk kell minél több szakembert bekapcsolni az előirányzott tervfeladatok kidolgozásába és a mezőgazdasági üzemek között való elosztásába, s a mezőgazdasági üzemekben is gondoskodni kell arról, bogy minél több szakember vegye ki részét az ötéves terv kidolgozásából. Keressünk utakat nemcsak az előirányzott tervfeladatok teljesítésére, hanem azok túlszárnyalására is (mivel számtalan mezőgazdasági üzem már a jelenlegi időszakban is túlszárnyalja az előirányzott tervfeladatokat). Előfeltételeket kell teremteni mezőgazdaságunkban a termelőerők további fejlődésére és hazánk minden polgára életszínvonalának fokozására. A mezőgazdasági termelés tervfeladatainak szétírására nagy figyelmet kell fordítani, mivel ezzel a munkával rakjuk le az alapjait minden egyes mezőgazdasági üzem termelésének sikeres fejlesztésére az elkövetkező öt esztendőben. Ezzel egyidejűleg minden mezőgazdasági üzemben és az irányítás összes fokozatain hatékony intézkedéseket kell keresnünk annak érdekében, hogy az ötéves terv feladatait a mezőgazdasági termelésben valóban teljesítsük és a beruházási eszközöket a lehető leghatékonyabban kihasználjuk. Az elmúlt években elegendő tapasztalatot szereztünk arra, hogy becsü- 1 etjei helytjUJjunk. A Aratási híradó A # A Nagytárkányi Allan\i Gazdaság 90 hektár őszi árpát gyűjtött be 25 mázsás hektárhozammal. # A kelenyei szövetkezetesek a repce begyűjtése után kezdik a búza aratását. 0 A dunaszerdahelyi járásban több mint 300 hektárról csépelték el az őszi repcét és raktárba került az őszi árpa is. # A kassai járásban a somodi szövetkezetesek kezdték elsőnek az aratást. A munkában segítettek a szaktanintézet növendékei is. £ A michalovcei járásban már 213 mázsa repcét és 215 vagon szénát vásároltak fel. Az árvíz sújtotta mezőgazdasági üzemeknek 300 vagon takarmányt küldenek. 9 A Bratislava-Vidéki járásban is teljes ütemben aratnak. Az oroszvári szövetkezetesek 20 hektárról két és fél nap alatt gyűjtötték be az őszi árpát, gyorsan felszántották a tarlót és máris bevetették keverékkel. Az őszi árpa 27 mázsa szemet fizetett hektáronként. Morva József, nagymegyeri szövetkezet agronómusa magóhoz öleli a megmaradt búzakalászokat. Hazatérnek Csallóköz gazdái Micsoda végiét?... A Csallóköz felső részén, a dunaszerdahelyi járásban már rég begyűjtötték a repcét, aratják a gabonát, de lent a nemrég megvadult, most bűntudatosan meghúzódó Dunánál csak itt-ott dolgoznak a határ dombosabb részeiben. A termés nagy részét felfalta a vén Iszter feneketlen gyomra. Am a csapás és a pusztulás nem törte meg a csallóközi parasztok akaraterejét. A tomboló ár után újra nekifogtak az A zavartalan ivóvízellátás nagyon fontos feladat az árvízsújtotta és talajvizes területeken, hogy a járványos megbetegedéseket elkerülhessük. (Foto: nki) építőmunkának. Az átvirrasztott éjszakák, az árral vívott harc után kezdődik az élet, a teremtő munka. Szinte csodálatraméltó az emberek lelkesedése, akarása. A dunaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóságon Zsoldos József elvtársnak a többszörösen kitüntetett izsapi szövetkezet elnökének érces hangját halljuk. — Frigyes, a legrövidebb időn bélül otthon akarom látni a sertésállományt! Az istállót kimeszeltük, dolgozni akarunk! Mert nem szövetkezet az, ahol nincs jószág ... — Ne légy türelmetlen. Amint lehet, intézkedünk — nyugtatja Ozsvald elvtárs, a járási termelési igazgatóság igazgatója. — Az Ígéret ne maradjon szép szó... Mert holnap újra jövök — válaszolja az elnök. A kiváló szövetkezeti elnöknek sok a gondja, mert Nagymegyeren is ő az elnök. Mind a két szövetkezet határát tönkretette az árvíz. Izsapon a falut is, Nagymegyer megmenekült, de a termőterület 95 %-áí elöntötte a víz. Nagymegyeren Komárom irányából Ekecs felől és délről még csillogó víztengert látunk. De Morva József agronómus már a védőgátnál irányítja Barna Mihály és Nagy Miklós traktorost. Alig húzódott le a víz, máris szántanak és vétik a kukoricát csa= lámádénak. Vagy 100 hektárról akarnak így takarmányt nyerni. Kedvetlen az agronómus. — Néha úgy érzem, talán fölösleges is most az agronómus. Hisz alig 100 hektár maradt szárazon. A 315 hektár búzából 50, a 235 hektár árpából 18, a 320 hektár kukoricából 15, a 75 hektár cukorrépából pedig 4 hektár maradt. Hej, pedig bő termést" vártam!... De mit tehetünk?! Újra kell kezdeni, ahol abbahagytuk... A nap forrón tűz, de a víz még mindig ott csillog a búza között. Az agronómus szeretettel öleli magához a megmaradt kalászokat. Felderül az arca: ebből még lesz új kenyér ... A Duna közelében, ahol nem volt túl magas az ár, már derékig érő kukoricában dolgoznak a szövetkezetesek. De Balony előtt az egyik faluban még mindig sok a katonai teherautó, kétéltű. Balra fekete füst gombolyog az égnek, a levegőben állati hullák égésének édeskés szaga terjed. Fertőtlenítik Csallóközt, Balony előtt fiatal egyenruhás közbiztonsági dolgozó igazoltat. Pár perc múlva a fölszaggatott úton megérkezünk a faluba. Nyolc napi szünet után Vass József postás kézbesíti az újságokat. Egy hete kezdte újra a munkát; a sajtó újra bekopogtat' a házakba, de nem minden otthonba. 33 lakóház teljesen lakhatatlan, az összerogygyant falak maguk alá temették az értékeket, bútorokat. A zömök, alacsony termetű Mikolai Ernő agronómussal járjuk a falut. Ő a legkritikusabb időben is a bátrakkal itthon maradt, Védte az ősi falut, a szövetkezetét. Sikerült megmenteniük az állatállományt. Most már nyugodtabb, mert hazatért a felesége, négy fia pedig Myjava mellett üdül, pionírtáborban. Már meg is látogatta őket". Most jobb kedvvel fog az építőmunkához. De arca egyszerre SlszomSrodik... v Íme, a Kulacs testvérek házal. Imre az egyik legjobb traktoros volt, felesége meg baromfigondozó. Itt maradt mindenük... A romok alól babakocsi, törött üvégű szekrény, befőttes üvegek és megszegett kenyér kandikál ki. Ez tehát a tébolyodott Duna pusztító vizének eredménye. Várt bőség helyett pusztulás. Az agronómus szemébe könny szökik. — Búzából 30—32 mázsás hektárhozamot vártunk. Mi maradt belőle? ... Tizenöt hektár!'... A falu felső vége felől az egyik traktoros pótkocsiján szövetkezeti tagokat szállít. Bár a falu határának nagy részét még fogva tartja a víz, . máris dolgoznak. Berreg a traktor, csörög a vetőgép, hull a földbe a mag. Megérkezett az első téglaszállíímány is. Hamarosan hozzákezdenek a megrongálódott házak újjáépítéséhez. Él, nyüzsög az egész Csallóköz. Az emberek építő türelmetlenséggel igyekeznek vissza otthonukba. Nagymegyernél vagy 30 tanyit szállít át az árvízen a lánctalpas szovjet kétéltű. Elsőnek a férfinép tér haza, hogy rendbetegye a szövetkezetét, indulhasson a munka. A nagy küzdelem után sok dolog vár még a csallóköziekre. Hisz csak a dunaszerdahelyi járásból 10 600 polgárt, 8200 szarvasmarhát, 28 000 sertést és közel 45 000 baromfit evakuáltak. A kár még így is jelentős, csak a mezőgazdaságot közel 200 millió korona kár érte. A családi házakban megközelítőleg 40 millió korona a kár. De az emberek hazatérése után szállítják az állatállományt is. Kezdődik a munka. Emberek törnek a visszavonuló víz nyomába és vetik újra a gazdagon termő csallóközi rónát. BÁLLÁ JÓZSEF Ez maradt a két Kulacs testvér házából. jA szerző felvételei)