Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-10-30 / 43. szám
Bratislava, 1965. október 30. Ára 80 fillér XV. évfolyam, 43. szám. MAI SZAMUNKBAN KÖZÖLJÜK: a „Gyümölcs-Zöldség-Virág“ CÍMŰ SZAKMELLÉKLETET A CSEHSZLOVÁK ÉS A MAGYAR RÄDIÖ ÉS TELEVÍZIÓ MŰSORÁT JÖVÖHETI SZAMUNKBAN A „KISÁLLATTENYÉSZTÉS“ CÍMŰ MELLÉKLETET KÖZÖLJÜK Mostanában gombamód kezdenek szaporodni a „közgazdasági szakértők". Olyan emberek, akik elolvasnak egy-egy bíráló szellemben megírt cikket, vagy csak hallomásból értesülnek valamely felbukkanó helytelenségről népgazdaságunk vezetésében — persze legtöbbször aránytalanul eltúlozva — nagyképűen lesújtó ítéletet mondanak nemcsak a hibával kapcsolatos ágazatról, hanem gazdasági rendszerünk alapelveiról is. Ezek közt vannak tudatos befeketítök, nagyképü fontoskodók, de vannak jóakaratú félrevezetett egyszerű állampolgárok is, akik készpénznek veszik a beképzelt „szakemberek“ íennhangú biztonsággal meghirdetett téziseit. Távol áll tőlünk, hogy a gazdaság irányításában fennálló és még ma sem teljesen kiküszöbölt ártalmas jelenségeket csillogó lakkfestékkel akarnánk átmázolni. Sót, azt tartjuk, hogy minden állampolgárnak joga és kötelessége bátor véleményt nyilvánítani minden olyan jelenséggel kapcsolatban, ami szerinte káros és akadályozza a szocialista építés előrehaladását. Még a tévedés jogát sem akarjuk kétségbe vonni, ha egyébként a bírálat jóakaratból születik. Nagyrészt éppen ennek a jótékonyan kibontakozó és demokráciát tükröző kritikai szellemnek köszönhetjük, hogy a hibák és helytelen módszerek, ha lassan is, de mégis érezhetően kiküszöbölődnek gazdasági életünkből. Ebben természetesen nem az öncsinálta közgazdászoké az érdem, hanem azoké a polgároké, akik a rendszerünkhöz fűződő hűség kiindulópontjáról hallatják szavukat a jobb gazdaság-vezetési módszerek alkalmazása érdekében. Emellett nem feledkeznek meg arról sem, hogy népünk és saját életszínvonalunk változásaival szembesítsék a jelent és történelmi mértékkel mérjék társadalmunk fejlődésének mai szakaszát. Ha ebből a nézőpontból vizsgáljuk szocialista rendszerünk eddigi útját, nem kerülheti el figyelmünket az a tény, hogy nemzeti jövedelmünk a felszabadulás óta milyen rohamosan emelkedett. Index-számokkal kifejezve, ha az 1937. évit 100-nak vesszük, a nemzett jövedelem mai indexszáma 258. Ebben az időszakban hazánk ipari termelésének indexe 100-ról 482-re emelkedett. Abszolút számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a nemzeti jövedelem az 1937. évi 72 és % milliárd koronáról 171 milliárd koronára növekedett. De nem akarunk és nem is szükséges számokkal dobálózni. Aki nyitott szemmel jár és megfigyeli a dolgozó ember életében bekövetkezett változásokat, élelmezés, ruházat, lakás, kultúra és egészségügy tekintetében joggal kérdezheti, mi hozta létre ezt a változást, amelyre nincsen példa nemzeteink történetében és amilyenen csak szocialista országok mehetnek keresztül. A válasz világos és egyértelmű. Pártunk fel tudta szabadítani a nép alkotó erejét, világos célt adott törekvéseinek, megszervezte és irányította a termelőmunkát. £s még valami, ami alapvető. A nép kezébe adta nemcsak a politikai döntés jogát, hanem a gazdaság önálló irányításának legfőbb fegyverét, a termelőeszközöket. Államosította az ipart, a forgalmat, részben államosította, részben pedig szövetkezetesítette a mezőgazdaságot. A termelőeszközök államosítása az a nagy lehetőség, amit ma is csak részben használunk ki, ez az a nagy tartalék, amelynek alaposabb kiaknázása a MA és a HOLNAP legfőbb feladata. Azt hisszük az államosítás napján időszerű ezeken elgondolkozni. (P.) Az embereknek van hetedik érzékük. Ezt a III. Országos Szántóversenyen is tapasztaltuk, mert főleg azoknál a parcelláknál sorakoztak a „szurkolók“, akitől jó helyezést vártak. Talán legtöbben Abosi munkáját figyelték. Amikor az utolsó barázda kiszántása előtt az ekét állítgatta, megütötte a mutatóujját, s az ekevasra freccsent a vére. „Nem lesz szerencséje" jegyezte meg egy közelálló. Alig néhány perccel később felzúgott a traktor és megindult a befejező útra. A kíváncsi szempárok sokasága tapadt az egyre hosszabbodó nyílegyenes barázdára, amely tisztán ragyogott az októberi napfényben.- Megvan az első helyezett, - mondta valaki a tömegből. - Nem tévedett. Ä nagy lehetőség LAPUNK TARTALMÁBÓL: LEÄNYSORS . . 3. old. ★ SZAKSZERŰ SZÁNTÁS — MAGAS HEKTÄRHOZAM . 4. old. ★ SERTÉSHIZLALÁS GARANTÁLT SÚLYGYARAPODÁSSAL 5. old. ★ MILYEN TALAJJÁ VlTÄSRA VAN SZÜKSÉG A CSALLÓKÖZBEN 5. old. ★ A TESTVÉR VISSZATÉR (RÉSZLET M. SOLOHOV CSENDES DON C. REGÉNYÉBŐL) 6. old. ★ A ZENEKAR . . 7. old. ; ★ 6 ÚJDONSÁGOK t A MEZŐGAZDA$ SÁGBAN .... 8. old. 4 ★ I SOK EMBER, ♦ NAGY GONDOK . 9. old. t * 4 A SERDÜLŐKOR l SZÉPSÉGHIBÁI . 10. old. t * 4 SPORT, KERESZTJ REJTVÉNY . . . 15. old. » ♦» ♦» «♦» Készpénzzel fizetek... A bírálóbizottság tagjai elvesztek valahol a számok tengerében. Az eredményhirdetést türelmetlenül várók a Szólósi hegyoldal sárgásszürke színű nedvével sürgették az idő múlását. A fotóriporterek is unatkoztak és ki tudja hányszor fényképezték már le a Szántó Világszövetség elnökét, az erdészek társaságában szórakozó földművelésügyi minisztert. A találgatások is megkezdődtek és a győzteseknek előre kikiáltott traktorosok mozdulni sem tudtak az újságírók és a fotóriporterek gyűrűjéből. Engem is magával \ragadott a buzgóság és a Elexaret lencséjét Burian elvtársra szegeztem. Az elkattintására azonban nem kerülhetett sor, mert közénk lépett egy jókedvű bajuszos bácsi és a mellemnek szegezte lapát tenyerét. — Ezt már elegen fényképezték — bökött ujjúval a miniszter felé. — Épp elege lesz ha mindből akar rendelni. Jöjjön, minket vegyen le — ragadott magával. — Ha akarja borban, vagy készpénzben fizetem.-tt-A TECHNIKA FEJLŐDÉSE forradalmi változásokat hoz az élet majd minden szakaszán. A mezőgazdaságban az elmúlt évtizedek jelentették a sarkalatos fordulópontot és mostanában a legtöbb helyen a munka dandárját az egyre sokasodó gépek végzik el. Alig néhány évvel ezelőtt még lovas és ökrösfogatok százezrei vonszolták a föld húsába vályódó ekét. Manapság csak fehér hollóként látni már eke után botorkáló embert. Egy-egy faluban a több száz igásállat helyett tucatnyi berregő traktor vontatja a korszerű ekéket és ami a legfontosabb, az ember a „vasparipa“ nyergében ülve irányítja az elkövetkező gazdag termés előkészítését. Mint minden újtól, eleinte a pufogó masinától is idegenkedtek az emberek, s bizony kellő szakértelem hiányában sokszor a hozzáértő parasztember földtúrásnak nevezte a gépi szántást. Bár azóta még nem sokat fordult az idő kereke, a vélemények gyökeresen megváltoztak, mert szakemberekké nőtt a traktorosok jó része. Hazánkban manapság több mint százezerre becsülhető a traktorosok „családja“, amely egyre nő, mert mezőgazdasági üzemeink a fontos szántási munkálatok meggyorsítására mindinkább bevezetik a két műszakot. De nemcsak a szántás időbeni elvégzése a lényeges. Legalább olyan fontos, sőt fontosabb a talajmunkálatok minősége, amely a szakemberek szerint legalább 15 °/o-os terméstöbbletet jelent. E céltői vezérelve Kanadában. és más nyugati államokban már régóta rendeznek vetélkedéseket a traktorosok között, amelyek jelentősen elősegítették a kulcsfontosságú talajmunka alaposabb elvégzését. Később megalakult a Szántó Világszövetség, amelynek hazánk is a tagja, és ebben az évben Norvégiában a múlt évi országos verseny I. és II. helyezettével képviseltette magát. A legjelentősebb az, hogy ez a különös „sportvetélkedő“ néhány év alatt országos mozgalommá fejlődött. Amíg az elmúlt évben mindössze harminc járásban mérték össze tudásukat, rátermettségüket a traktorosok, az idén már minden egyesben (SÍ') vetélkedtek és elküldték legjobbjaikat a kiválóan szervezett kerületi szántóversenyre. A kerületi I. és II. helyezett vett részt az elmúlt hét végén a Nyitra mellett megrendezett III. Országos Szántóversenyen. Emellett természetesen ott találtuk a Norvégiában járt két traktorost, az NDK és Magyarország éllovasait, és versenyen kívül három mezőgazdasági gépet gyártó vállalat képviselőit. Két napig harminc traktor zúgásától volt hangos a cechyncei határ. Pénteken délig gyakoroltak, délután 20 m széles és 100 m hosszú tarlótábla szántásával megkezdődött a Zetorok harca. A vetélkedés legjelentősebb része a szombati lucernaszántás volt, amellyel befejeződött a férfiak küzdelme. Aztán a nemrégen még eke vonszolására nevelt lovak parádés bemutatójában gyönyörködött a közönség, majd a színes kultúrműsort élvezhette. Az országos verseny jelentőségét emelte az a tény, hogy résztvett rajta a szántó világszövetség elnöke W. Fauerlein professzor és egyik tagja, dr. Lammer Kálmán professzor. Hogy milyen nagy fontosságot tulajdonítanak nálunk is az újszerű versenynek, mi sem igazolta jobban, hogy részt vett rajta ing. Jirí Burian, földművelésügyi miniszter, Michal Chudík a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Ján Janik az SZLKP titkára, Bogdanovsky elvtárs, a megbízott helyettese, a minisztérium és megbízotti hivatal további képviselői, a kerületek és járások vezetői. Burian elvtárs ünnepi megnyitó beszédében méltatta a szántőverseny jelentőségét, s annak befejeztével a legjobbaknak ő nyújtotta át á megérdemelt jutalmat. A vetélkedésben résztvett traktorosok közül a következők kerültek a dobogóra és részesültek pénzjutalomban: 1. Abosi Sándor, EFSZ Komárovce, 5000 Kcs, 2. Jaroslav Krasek, JZD Kunovice, 2500 Kós, 3. Dobromi! Dvofák, SM Jihlava, 1500 Kcs. A nemzetközi vetélkedésben szintén Abosi került a dobogó legmagasabb fokára a magyarországi versenyző, Kratki János előtt. A helyezettek a meghatározott pénzösszeg mellett értékes tárgyi jutalmakban is részesültek. Vélemények, tanulságok dasági gépek bemutatóját, a mezőgazdasági termékek és szakirodalom stb. kiállítását.) 0 Fontos lenne, hogy necsak a kerekes traktorokkal vetélkednének, hanem a lánctalpasokkal is. Közismert, hogy nálunk a szántás dandárját lánctalpasokkal végzik. Ha ez így van, föltétlenül fontos lenne, hogy e traktorok számára is kidolgozzák a' kritériumokat s megoldják számukra is a versengési lehetőséget. 0 Az is tény, hogy hazánkban á szántóterület többsége hegyes-dombos — ezért helyes lenne, ha nemcsak sík területen, hanem dombos részen is szántanának a verseny keretén belül. 0 Több traktoros és főleg a világverseny résztvevői emlegették, hogy a nyugati országok traktorosai alaposan, hosszabb ideig készülnek a vetélkedésre. A mezőgazdasági üzemeinknek lehetővé kellene tenni, hogy az élenjáró traktorosok sokoldalúan felkészülve vegyenek részt az országos és világvetélkedésben. A legfontosabb kérdések mellett még sok okos szó hangzott el a minisztérium dolgozói címére, amelynek megszívlelése minden bizonnyal jelentősebbé teszi majd a traktoros tömegmozgalmat és elősegíti a minőségi szántást. Tóth Dezső A mezőn eltöltött két nap alatt sokat vitatott kérdés volt a szántóverseny színvonalának az emelése, s hogyan kellene lehetővé tenni, hogy minden traktoros résztvegyen a nemes mozgalomban, s még látogatottabbak legyenek az országos szántóversenyek. 0 Sokan azt tartanák helyesnek, ha az országos versenyt évről évre ugyanazon a helyen rendeznék meg. Ez lehetővé tenné az alaposabb előkészítést és azt is, hogy a nagyszámú résztvevő sereg hasznosan és kellemesen töltse el a szabad idejét. (Meg lehetne rendezni a legújabb mezőgaz-A szocialista mezőgazdaságért! A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA Sztmio ..olimnfís1'
