Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-10-30 / 43. szám

Bratislava, 1965. október 30. Ára 80 fillér XV. évfolyam, 43. szám. MAI SZAMUNKBAN KÖZÖLJÜK: a „Gyümölcs-Zöldség-Virág“ CÍMŰ SZAKMELLÉKLETET A CSEHSZLOVÁK ÉS A MAGYAR RÄDIÖ ÉS TELEVÍZIÓ MŰSORÁT JÖVÖHETI SZAMUNKBAN A „KISÁLLATTENYÉSZTÉS“ CÍMŰ MELLÉKLETET KÖZÖLJÜK Mostanában gombamód kezdenek szaporodni a „közgazdasági szakértők". Olyan emberek, akik elolvasnak egy-egy bíráló szellemben megírt cikket, vagy csak hallomásból értesülnek valamely felbukkanó helytelenségről népgazdaságunk vezetésében — persze legtöbbször aránytalanul eltúlozva — nagyképűen lesújtó ítéletet mondanak nemcsak a hibával kapcsolatos ágazatról, hanem gazdasági rendszerünk alapelveiról is. Ezek közt vannak tudatos befeketítök, nagyképü fontoskodók, de vannak jóakaratú félreve­zetett egyszerű állampolgárok is, akik készpénznek veszik a beképzelt „szakemberek“ íennhangú biztonsággal meghirdetett téziseit. Távol áll tőlünk, hogy a gazdaság irányításában fennálló és még ma sem teljesen kiküszöbölt ártalmas jelenségeket csillogó lakkfestékkel akarnánk átmázolni. Sót, azt tartjuk, hogy minden állampolgárnak joga és köteles­sége bátor véleményt nyilvánítani minden olyan jelenséggel kapcsolatban, ami szerinte káros és akadályozza a szocialista építés előrehaladását. Még a tévedés jogát sem akarjuk kétségbe vonni, ha egyébként a bírálat jó­akaratból születik. Nagyrészt éppen ennek a jótékonyan kibontakozó és demokráciát tükröző kritikai szellemnek köszönhetjük, hogy a hibák és helytelen módszerek, ha lassan is, de mégis érezhetően kiküszöbölődnek gazdasági életünkből. Eb­ben természetesen nem az öncsinálta közgazdászoké az érdem, hanem azoké a polgároké, akik a rendszerünkhöz fűződő hűség kiindulópontjáról hallat­ják szavukat a jobb gazdaság-vezetési módszerek alkalmazása érdekében. Emellett nem feledkeznek meg arról sem, hogy népünk és saját életszín­vonalunk változásaival szembesítsék a jelent és történelmi mértékkel mér­jék társadalmunk fejlődésének mai szakaszát. Ha ebből a nézőpontból vizsgáljuk szocialista rendszerünk eddigi útját, nem kerülheti el figyelmünket az a tény, hogy nemzeti jövedelmünk a fel­­szabadulás óta milyen rohamosan emelkedett. Index-számokkal kifejezve, ha az 1937. évit 100-nak vesszük, a nemzett jövedelem mai indexszáma 258. Ebben az időszakban hazánk ipari termelésének indexe 100-ról 482-re emelkedett. Abszolút számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a nemzeti jövedelem az 1937. évi 72 és % milliárd koronáról 171 milliárd koronára növekedett. De nem akarunk és nem is szükséges számokkal dobálózni. Aki nyitott szemmel jár és megfigyeli a dolgozó ember életében bekövetkezett válto­zásokat, élelmezés, ruházat, lakás, kultúra és egészségügy tekintetében joggal kérdezheti, mi hozta létre ezt a változást, amelyre nincsen példa nemzeteink történetében és amilyenen csak szocialista országok mehetnek keresztül. A válasz világos és egyértelmű. Pártunk fel tudta szabadítani a nép al­kotó erejét, világos célt adott törekvéseinek, megszervezte és irányította a termelőmunkát. £s még valami, ami alapvető. A nép kezébe adta nem­csak a politikai döntés jogát, hanem a gazdaság önálló irányításának leg­főbb fegyverét, a termelőeszközöket. Államosította az ipart, a forgalmat, részben államosította, részben pedig szövetkezetesítette a mezőgazdaságot. A termelőeszközök államosítása az a nagy lehetőség, amit ma is csak részben használunk ki, ez az a nagy tartalék, amelynek alaposabb kiakná­zása a MA és a HOLNAP legfőbb feladata. Azt hisszük az államosítás napján időszerű ezeken elgondolkozni. (P.) Az embereknek van hetedik érzékük. Ezt a III. Országos Szántóversenyen is tapasztaltuk, mert főleg azoknál a parcelláknál sorakoztak a „szurkolók“, akitől jó helyezést vártak. Talán legtöbben Abosi munkáját figyelték. Amikor az utolsó barázda kiszántása előtt az ekét állítgatta, megütötte a mutató­ujját, s az ekevasra freccsent a vére. „Nem lesz szerencséje" jegyezte meg egy közelálló. Alig néhány perccel később felzúgott a traktor és megindult a befejező útra. A kíváncsi szempárok sokasága tapadt az egyre hosszabbodó nyílegyenes barázdára, amely tisztán ragyogott az októberi napfényben.- Megvan az első helyezett, - mondta valaki a tömegből. - Nem téve­dett. Ä nagy lehetőség LAPUNK TARTALMÁBÓL: LEÄNYSORS . . 3. old. ★ SZAKSZERŰ SZÁN­TÁS — MAGAS HEKTÄRHOZAM . 4. old. ★ SERTÉSHIZLALÁS GARANTÁLT SÚLY­GYARAPODÁSSAL 5. old. ★ MILYEN TALAJ­JÁ VlTÄSRA VAN SZÜKSÉG A CSALLÓKÖZBEN 5. old. ★ A TESTVÉR VISSZA­TÉR (RÉSZLET M. SOLOHOV CSENDES DON C. REGÉNYÉBŐL) 6. old. ★ A ZENEKAR . . 7. old. ; ★ 6 ÚJDONSÁGOK t A MEZŐGAZDA­­$ SÁGBAN .... 8. old. 4 ★ I SOK EMBER, ♦ NAGY GONDOK . 9. old. t * 4 A SERDÜLŐKOR l SZÉPSÉGHIBÁI . 10. old. t * 4 SPORT, KERESZT­­J REJTVÉNY . . . 15. old. » ♦» ♦» «♦» Készpénzzel fizetek... A bírálóbizottság tagjai elvesztek valahol a számok tengerében. Az eredményhirdetést türelmetlenül várók a Szólósi hegyoldal sárgás­szürke színű nedvével sürgették az idő múlását. A fotóriporterek is unatkoztak és ki tudja hányszor fényképezték már le a Szántó Vi­lágszövetség elnökét, az erdészek társaságában szórakozó földműve­lésügyi minisztert. A találgatások is megkezdődtek és a győzteseknek előre kikiáltott traktorosok moz­dulni sem tudtak az újságírók és a fotóriporterek gyűrűjéből. Engem is magával \ragadott a buzgóság és a Elexaret lencséjét Burian elvtársra szegeztem. Az el­­kattintására azonban nem kerülhe­tett sor, mert közénk lépett egy jókedvű bajuszos bácsi és a mellem­nek szegezte lapát tenyerét. — Ezt már elegen fényképezték — bökött ujjúval a miniszter felé. — Épp elege lesz ha mindből akar rendelni. Jöjjön, minket vegyen le — ragadott magával. — Ha akarja borban, vagy készpénzben fizetem.-tt-A TECHNIKA FEJLŐDÉSE forra­dalmi változásokat hoz az élet majd minden szakaszán. A mezőgaz­daságban az elmúlt évtizedek jelen­tették a sarkalatos fordulópontot és mostanában a legtöbb helyen a munka dandárját az egyre sokasodó gépek végzik el. Alig néhány évvel ezelőtt még lovas és ökrösfogatok százezrei vonszolták a föld húsába vályódó ekét. Manapság csak fehér hollóként látni már eke után botorkáló embert. Egy-egy falu­ban a több száz igásállat helyett tu­catnyi berregő traktor vontatja a korszerű ekéket és ami a legfonto­sabb, az ember a „vasparipa“ nyergé­ben ülve irányítja az elkövetkező gaz­dag termés előkészítését. Mint minden újtól, eleinte a pu­­fogó masinától is idegenkedtek az emberek, s bizony kellő szakértelem hiányában sokszor a hozzáértő pa­rasztember földtúrásnak nevezte a gépi szántást. Bár azóta még nem so­kat fordult az idő kereke, a vélemé­nyek gyökeresen megváltoztak, mert szakemberekké nőtt a traktorosok jó része. Hazánkban manapság több mint százezerre becsülhető a traktorosok „családja“, amely egyre nő, mert me­zőgazdasági üzemeink a fontos szán­tási munkálatok meggyorsítására mindinkább bevezetik a két műszakot. De nemcsak a szántás időbeni el­végzése a lényeges. Legalább olyan fontos, sőt fontosabb a talajmunkála­tok minősége, amely a szakemberek szerint legalább 15 °/o-os terméstöbb­letet jelent. E céltői vezérelve Kana­dában. és más nyugati államokban már régóta rendeznek vetélkedéseket a traktorosok között, amelyek jelentő­sen elősegítették a kulcsfontosságú talajmunka alaposabb elvégzését. Ké­sőbb megalakult a Szántó Világszövet­ség, amelynek hazánk is a tagja, és ebben az évben Norvégiában a múlt évi országos verseny I. és II. helye­zettével képviseltette magát. A legjelentősebb az, hogy ez a kü­lönös „sportvetélkedő“ néhány év alatt országos mozgalommá fejlődött. Amíg az elmúlt évben mindössze harminc járásban mérték össze tudásukat, rá­termettségüket a traktorosok, az idén már minden egyesben (SÍ') vetélked­tek és elküldték legjobbjaikat a ki­válóan szervezett kerületi szántóver­senyre. A kerületi I. és II. helyezett vett részt az elmúlt hét végén a Nyitra mellett megrendezett III. Országos Szántóversenyen. Emellett természetesen ott találtuk a Norvégiában járt két traktorost, az NDK és Magyarország éllovasait, és versenyen kívül három mezőgazdasági gépet gyártó vállalat képviselőit. Két napig harminc traktor zúgásá­tól volt hangos a cechyncei határ. Pénteken délig gyakoroltak, délután 20 m széles és 100 m hosszú tarló­tábla szántásával megkezdődött a Ze­­torok harca. A vetélkedés legjelentő­sebb része a szombati lucernaszántás volt, amellyel befejeződött a férfiak küzdelme. Aztán a nemrégen még eke vonszolására nevelt lovak parádés be­mutatójában gyönyörködött a közön­ség, majd a színes kultúrműsort él­vezhette. Az országos verseny jelentőségét emelte az a tény, hogy résztvett rajta a szántó világszövetség elnöke W. Fauerlein professzor és egyik tagja, dr. Lammer Kálmán professzor. Hogy milyen nagy fontosságot tu­lajdonítanak nálunk is az újszerű ver­senynek, mi sem igazolta jobban, hogy részt vett rajta ing. Jirí Burian, föld­művelésügyi miniszter, Michal Chudík a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Ján Janik az SZLKP titkára, Bogdanovsky elvtárs, a megbízott helyettese, a mi­nisztérium és megbízotti hivatal to­vábbi képviselői, a kerületek és járá­sok vezetői. Burian elvtárs ünnepi megnyitó be­szédében méltatta a szántőverseny jelentőségét, s annak befejeztével a legjobbaknak ő nyújtotta át á meg­érdemelt jutalmat. A vetélkedésben résztvett traktoro­sok közül a következők kerültek a do­bogóra és részesültek pénzjutalom­ban: 1. Abosi Sándor, EFSZ Komárovce, 5000 Kcs, 2. Jaroslav Krasek, JZD Kunovice, 2500 Kós, 3. Dobromi! Dvofák, SM Jihlava, 1500 Kcs. A nemzetközi vetélkedésben szintén Abosi került a dobogó legmagasabb fokára a magyarországi versenyző, Kratki János előtt. A helyezettek a meghatározott pénz­összeg mellett értékes tárgyi jutal­makban is részesültek. Vélemények, tanulságok dasági gépek bemutatóját, a mezőgaz­dasági termékek és szakirodalom stb. kiállítását.) 0 Fontos lenne, hogy necsak a ke­rekes traktorokkal vetélkednének, ha­nem a lánctalpasokkal is. Közismert, hogy nálunk a szántás dandárját lánc­talpasokkal végzik. Ha ez így van, föltétlenül fontos lenne, hogy e trak­torok számára is kidolgozzák a' krité­riumokat s megoldják számukra is a versengési lehetőséget. 0 Az is tény, hogy hazánkban á szántóterület többsége hegyes-dombos — ezért helyes lenne, ha nemcsak sík területen, hanem dombos részen is szántanának a verseny keretén belül. 0 Több traktoros és főleg a világ­­verseny résztvevői emlegették, hogy a nyugati országok traktorosai alapo­san, hosszabb ideig készülnek a vetél­kedésre. A mezőgazdasági üzemeink­nek lehetővé kellene tenni, hogy az élenjáró traktorosok sokoldalúan fel­készülve vegyenek részt az országos és világvetélkedésben. A legfontosabb kérdések mellett még sok okos szó hangzott el a mi­nisztérium dolgozói címére, amelynek megszívlelése minden bizonnyal jelen­tősebbé teszi majd a traktoros tö­megmozgalmat és elősegíti a minőségi szántást. Tóth Dezső A mezőn eltöltött két nap alatt so­kat vitatott kérdés volt a szántóver­seny színvonalának az emelése, s ho­gyan kellene lehetővé tenni, hogy minden traktoros résztvegyen a ne­mes mozgalomban, s még látogatot­­tabbak legyenek az országos szántó­versenyek. 0 Sokan azt tartanák helyesnek, ha az országos versenyt évről évre ugyanazon a helyen rendeznék meg. Ez lehetővé tenné az alaposabb elő­készítést és azt is, hogy a nagyszámú résztvevő sereg hasznosan és kelle­mesen töltse el a szabad idejét. (Meg lehetne rendezni a legújabb mezőgaz-A szocialista mezőgazdaságért! A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA Sztmio ..olimnfís1'

Next

/
Oldalképek
Tartalom