Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-10-16 / 41. szám
Mézessütemények MÉZESKALÁCS TÉSZTA Hozzávalók: 50 dkg méz, 50 dkg liszt, 20 dkg őrölt pörköltmogyoró vagy mandula, 4 egész tojás, 5 cl rum, kevés fahéj és szegfűszeg, 5 g szódabikarbóna és 5 g fehér mandula. Az 50 dkg mézet felforraljuk, majd a tűzről levéve hozzá vegyítjük az 50 dkg lisztet. Ezt követően pihenni hagyjuk fél vagy 1 napig. Ekkor beleteszszük az őrölt mogyorót vagy mandulát, a 4 egész tojást, a rumot, a fűszereket és a szódabikarbónát. Jól összegyúrjuk, kidolgozzuk és akár egyben, akár puszedlinak kiszaggatva vagy egyéb formára fölvagdosva lisztezett pléhen kisütjük. Sütés előtt a fehér mandulákat félbevagdosva minden puszedli közepébe egy fél mandulát nyomunk. DEBRECENI MÉZESKALÁCS Hozzávalók: 50 dkg méz, 50 dkg liszt, 2 dkg szódabikarbóna, 12 dkg porcukor, 3 tojás sárgája. A mézet feltesszük főni. Ha jól felforrt, a tűzről levesszük és belekeverünk 25 dkg lisztet, 2 dkg szódabikarbónát, jól eldolgozzuk, 2—3 órahosszat állni hagyjuk. Utána gyúródeszkára tesszük, 25 dkg lisztet, 12 dkg porcukrot és 3 tojás sárgáját adunk hozzá, jól összegyűrjük, eldolgozzuk. Az így kapott tésztát félujjnyi vastagságra kinyújtjuk és tetszés szerinti formára szaggatjuk, illetve vágjuk. Lisztezett pléhen, jó meleg sütőben kisütjük, esetleg kisülés után forrón a tetejét cukros tejjel megkenjük, ezáltal fényes lesz. MÉZESCSÖK Hozzávalók: 30 dkg liszt, 14 dkg cukor, 2 tojás, 2 evőkanál méz (melegített), késhegyni törött szegfűszeg és fahéj, kávéskanál szódabikarbóna. A megadott mennyiséget jól Összegyúrjuk és egy napig pihenni hagyjuk. Azután ceruzavastagságúra kinyújtjuk és pogácsaszaggatóval * kiszúrjuk. A tetejét tojással bekenjük, hámozott, félbevágott mandulát teszünk rá és mérsékelt tűznél megsütjük. 8 MÉHÉSZ 1965. október 16. Ravasz ellenség kályok, sárgarigók és más madarak a falánk kakukkfiókákat a sajátjaik rovására nevelik. Az anyamadár azonban nem feledkezik meg fiókáiról. Amint kissé felcseperednek és hosszabb tollazatuk nő, kilopja őket a fészekből és tovább már saját maga táplálja. A madár legnagyobb érde-l*- kessége, hogy a viaszt megtudja emészteni. Ezt a tulajdonságát elsőként egy portugál misszionárius fedezte fel a XVII, században. Ugyanis a kápolnába menve a mézjelző kakukkot azon kapta rajta, hogy a viaszgyertyákat csipkedi. A viaszmolyon kívül tehát ez az egyedüli állat, amely ezzel a különleges tulajdonsággal rendelkezik. Ez a rendkívüli tehetség arra késztette a washingtoni orvosi központ tudósait, hogy vizsgálat alá vegyék a mézjelzö kakukk gyomorsavát. A vizsgálat célja olyan állat vagy mikroorganizmus felfedezése, amely feloldaná a gümökór-bacillusokat burkoló viaszréteget, s ezzel elősegítené a gumókor elleni sikeres védekezést. A VIRÁGPOR, MINT ORVOSSÁG JIA éhészeink jól tudják, hogy ■"J. a méheknek a madarak ■özött is akadnak ellenségei, izek a madarak időnként — ha tincsen elegendő más rovar — tekapják a mézelő mehet is. Igenek például a széncinege, a lyurgyalag, a sarlósfecske, a nolnárfecske, sőt még a sereiéig és a veréb is esetenként óizüen elfogyasztja a méheket. 4 felsorolt madarak azonban eljesen ' elbújhatnak a mézelő néliek Afrikában élő tegveszeletmesebb madárellensége, a nézjelzó kakukk mellett, amely egész méhcsaládok vesztét okozta. A mézjelzö kakukk a verébnél egy kissé nagyobb testű, szürkésbarna madár. Számára kész szenzációt jelent, ha az erdőben olyan vadméhekre bukkan, amelyek — vesztükre — a földhöz közel, bokrokban, kőrakásokban vagy földoduban építettek fészket. Ilyenkor a mézjelzö kakukk a borzot hívja segítségül. Rekedt hangon kiabálva csalogatja maga után. A borz szívesen követi, a vadméhek fészkét széttárja és kifosztja, s hálából a lárvával és mézzel teli lépekböl valamennyit az áruló kakukknak is hagy. A borznak a méhek fulánkjai ellen természetes védelmet nyújt sűrű szőrzete, vastag bőre és a testét borító vastag hájréteg. T\él-Afrika őserdeiben is nagy számban élnek vadméhek, de itt magasan a föld felett, a fák odúiban keresnek menedéket. Oda a borz az áruló mézjelzö kakukk hű segítőtársa nem juthat el. A ravasz madár ilyenkor, ha a fák koronái között méhekre bukkan, az embert hívja bűntársul. A busman és a hottentott öslakók jól ismerik a mézjelzö kakukk szokásait. Ha meghallják szárnycsapdosással kísért rekedt hívását, akkor nyomába erednek. A madár kis távolságokban ágról ágra száll, mindig megvárja a nyomába szegődő embereket, akik csendes füttyentéssel adják tudtára, hogy követik. Minél közelebb kerülnek a mellekhez, a madár annál rövidebb távolságokra repül, és hívása gyakrabbá, hangosabbá válik. Amikor végre célhoz ér, akkor néhány pillanatig a méhek fészke fölött lebeg, majd a szomszédos bokorra ülve csendben figyeli, mit csinálnak az emberek és menynyi maradt számára a zsákmányból, A bennszülöttek a Pempószedés a Brodsky Adamov-i Állami Gazdaságban Franciaországban hosszú évekig tartó kísérletezés után bebizonyították, hogy a virágpornak kedvező hatása van az állati és emberi testre. Például két évig virágporral és vízzel etették a kísérleti egereket. Az egerek egész idő alatt normálisan növekedtek és normálisan szaporodtak. Amikor élelmiszert adtak nekik és csökkentették a virágpor mennyiségét, a növésük szemmel láthatólag meggyorsult. A különböző virágporral végzett kísérletek eredményeit feljegyezték. Az emberre is kedvező hatással volt az élelmiszerhez való naponkénti virágpor adagolás. A gyenge, vérszegény gyerekek jobban nőnek; meghíznak, a piros vérsejtjük növekedik. A felnőtteknél a virágpor megszünteti a fáradságot, fokozza a testi és szellemi frisseséget és a teljesítőképességet. Soha nem idézett elő káros utóhatást. A virágpor kedvezően befolyásolja a belek működését is. Megszünteti a hasmenést és a székrekedést. Ezek a hatások csupán akkor mutatkoznak meg, ha a virágport hosszú időn át rendszeresen használják. A napi adagot a szükséglet szerint határozzák meg: tartalma a kávés- és a leveseskanál befogadóképessége között mozog. Legmegfelelőbb a virágpor használata egy pohár tejjel vagy egy tányér levessel. (Abeilles et Fleurs) néheket égő, száraz fű fiistjélel elkábítják vagy kifüstölik, :s a mézzel megrakott lépeket ciszedik. A mézjelzö kakukk hídáspénzként lárvákkal teli lését kap. A madár a lépet szó•östül-böröstül, azaz lárvástulliaszostul felfalja. A ravasz msmanok rendszerint csak egy édes falatot adnak neki, hogy ízzel a madarat újabb mézfor•ás keresésére kényszerítsék. 4 mézjelzö kakukk ilyenkor további méhcsaládokat kutat fel. O parman utazó feljegyzé^ seiben olyan esetről számol be, amikor hottentott szolgáival néhány napig egy helyen akva fiatal mézjelzö kakukk többszöri csábítására figyelt fel. 4 madár egy bizonyos irányban csalogatta öt. Amikor nyomábc eredtek, egy vadméh családhoz vezette őket. A bennszülöttek a fészket kifosztották, és a maiárnak a fiasítással teli felse ’épet adták jutalmul. A fiasítást szereti a legjobban, habár ezt c csemegét a bennszülöttek sem vetik meg. Érdekes esetet jegyzett fel c mézjelző kakukkról egy délzfrikai méhész. Az őserdőben hosszú ideig követte az ót csalogató madarat, amely végre az erdő szélére — a saját méhesébe vezette őt. A becsapott méhésznek eszébe sem jutott, hogy a madár miatt kirabolja a saját méhesét. A madár viszont nagyon csalódott volt. Állandóar a méhész feje körül keringet éktelen rikácsolással adta tud tára felmérhetetlen haragját Egyesek állítása szerint az íg\ becsapott madár az ember bosszúból méhek helyett a leo párd barlangjához, vagy a vipe rák fészkéhez vezeti. A méhek elleni rablóhadjára alkalmával a mézjelzö kakukko szívós, sűrű tollazata, kémén szemhéja és erős bőre vedel mezi a méhszúrás ellen. A ná lünk ismert kakukkhoz annyir hasonlít, hogy tojásait nem ma ga költi ki, hanem a földön főj va tojásait a csőrébe fogv egyenként más madarak fészké he csemvészi. A aébicsek. har
