Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-09-04 / 35. szám
Még van elegendő Idő! A Ucuzotyos méhész A növényzet már teljesen virágháborúit, amikor a szövetkezet elnöke sokat ígérőén dörzsölgette tenyereit, bízva a bő maghozam lehetőségében. Három napja még gondterhelt arccal járt-kelt a tábla szélén. Akkor kezdett a növényzet virágbaborulni s a méhészek még sehol. Es most, mintha zsákból öntenék a méheket. Az alig 20 hektáros tábla körül vagy 200 méhcsalád rohamozza a virágokat. „Kissé sok ide ennyi méh“ — gondolta magában — „a méhészeknek kevés örömük lesz a hordásból, de jő, hogy jól jár a szövetkezet“. Így morfondírozott magában. Elmélkedésében szilaj kopogás zavarta meg. Mintha ágyút sütöttek volna el, úgy hatott a csöndes helyiségben. Aztán kicsapódott az ajtó s egy ember tüzelt be rajta felpaprikázottan. Az elnök meglepődve kémlelte és tétovázva köszöntötte a jövevényt.- Hát... üdvözöllek sógor! Mi ütött beléd, majd csak hogy meg nem ijesztettél! ?- Miért lennék nyugodt... Tán énekelnem és táncolnom kellene, de még ilyen nyavalyást.- Mi az, mi történt? — érdeklődött az elnök. - Mit követtem el ellened ?- Te semmit. Hiszen nem rád vagyok dühös.- Es kire?- Arra a disznóra, aki közvetlenül az én méheim mögé rakta le családait. Alig négy méter köztünk a távolság.- Aha... - villant az elnök agyába. Visszaemlékezett, hogy sógora a heretábla mellé vitte öt család méhét. Még ö választotta neki ezt a helyet, hogy a méhcsaládok fejlődhessenek, mert bizony rájukférne egy kis hordás, hiszen eléggé gyengécskék.- Azt mondod, hogy közvetlenül melléd?___- Képzeld, volt képe neki. Még csak meg sem kérdezte, hogy lehet-e. Méghozzá húsz kaptárral. S mindegyik kifogástalanul erős család.,De még ilyet, hogy... Majd én megtanítom őt. Reggelre fölforgatom, széjjelhányom, mit képzel azt a...- Hát nem mondom, igazad van sógor. Nem kellett volna odatelepednie. S még csak meg sem kérdezte — szólt taktikusan az elnök. — Csak bosszúságot okoz az embernek, de tudod, azzal a fölforgatással, széjjelhányással várj kissé. Ilyesmiért már nem egyszer törvénykeztek az emberek. — Hogy én bíráskodjam, törvénykezzem. Még az hiányzik. Akkor mit tegyek? Hiszen azok az enyéimet könnyűszerrel kirabolják. — Miért rabolnák ki? — tette fel a kérdést az elnök. Ö is méhészkedett, de már huzamosabb ideje. Megtudta ítélni a helyzetet. — ... Ellenkezőleg, segíteni fognak a tiéidnek. — Nem árulnád el, hogyan? — így - mutatta az elnök a kezével, hogy beszéde érthetőbbé váljon. — Az övéi kirepülnek a kaptárokból a tieid fölött s ellepik a virágokat. Üresen könnyen átrepülnek. De visszafelé terhet visznek és rendszerint alacsonyabban repülnek, s a te méheid sodrása elragadja őket és a rakományt beviszik a te kaptáraidba. Ezek szerint nem rabolni, hanem hordani fognak. — Ez valóban igaz? - ámult a sógor. Ojdonsült méhész volt s még sok mindenről nem tudott. — Ezt komolyan mondod? — Természetesen. Ne félj, nem lesz károd. — De még ilyet — és hümmögve higgadtan távozott, még köszönni is elfelejtett. Egyenesen a mezőre sietett a méheihez. Ütközően az előbbi nagy haragból nem maradt mákszemnyi sem. Ahogyan közelebb ért, látta, hogy szomszédja éppen a kaptárok körül tevékenykedik, előkészíti a családokat a hordásra. A jövevény arcán öröm sugárzott s már mészsziröl barátságosan köszöntötte serénykedő méhésztársát. — Jónapot, kedves szomszédom. Örülök, hogy itt találom, legalább megismerkedhetünk. Eleinte nehezteltem, hogy ide mögém telepedett, de gondoltam, így kettesben vígabban elleszünk, nemde? S valamit még elleshetek magától. Ha tudtam volna, hogy itt találom, bort is hoztam volna az ismerkedésünk, összebarátkozásunk megpecsételésére. De ugye holnap is lesz nap. . Majdhogy meg nem csókolta az új szomszédot. Ha látta volna öt az elnök, biztosan nem ismert volna rá az előbb még haragos sógorára. (kb)' Pangás vagy degenerálódás? A méhek körül az ember sok érdekeset tapasztalhat, azonban elegendő gond, és nem egyszer szomorúság is vegyül a kellemes élmények közé. Néha bekövetkezik az ún. pangási, degenerálódási folyamat is. Ilyenkor aztán a méhész bármit tesz, mégsem sikerül neki a családokat a kívánt erőre fölfejleszteni. Gondolom, hogy ez az időszak rendszerint 10—15 évenként jelentkezik. Nálam méhészkedésem 15. esztendőjében ütötte fel a fejét. Megpróbálom vázolni a történteket, hogyan mutatkoztak a pangás, degenerálódás jelei méhészetemben, vagy méhésztársaim állományában. A méhészkedést szerényen, egyetlen rajjal kezdtem. A kezdet különösen emlékezetes számomra. Rövid öt esztendő után 15 érős családot mondhattam magaménak. Méheim kellő gondozás mellett bő hozammal fizettek, s akadt olyan családom is, amely 50 kg-os rekordhordást ért el. Ez idő tájt körzetünkben úgyszólván egyedül méhészkedtem, s 15 esztendő után bekövetkezett az érezhető pangás. Persze, ez kis mértékben már a harmadik-negyedik esztendőben is megmutatkozott, de én a lehető legnagyobb gondossággal ápoltam méheimet, s a föhordásig mégsem tudtam a családokat kellőképpen fölkészíteni. Hangsúlyozom, hogy iparkodtam betartani minden fontos tényezőt, mint például az anyák lecserélését, a készlet föltöltését stb. Abban az időben magam neveltem az anyákat. Á pangás idején Sabinovból és Hontianske Nemce-ből hoztam anyákat, s csodák csodájára, a második-harmadik évben megváltozott, javult a helyzet. Gondolom, hogy a pangást, degenerálódást elűztem a keresztezéssel, nemesítéssel (a saját, a sabinovi és a nemcei keresztezés segített). , Ebből a tanulság, hogy időnként, mondjuk háromévenként kimondottan szükséges az anyákat más vidékről beszereznünk a körzetesítésnek megfelelően. Ilyen cserénél a méheknél nagyfokú az élénkség, és úgymond örömteli a hangulat. Tökéletes az egészségi állapot, gyorsabb a szaporulat, valamint megnyugtató a mézhozam is. Ezek persze saját tapasztalataim, azonban ennek leírására régebbi méhésztársaim ösztönöztek, akik elmondták, hogy a szalmakasok alkalmazásának idején is előfordult időnként hasonló pangás, degenerálódás, s nem egy esetben bizonyos körzetek méhcsaládai teljesen ki is pusztultak. Tudom, hogy az elhullásnak más okai is lehettek, mint például a mérgezés, rossz áttelelés, nem megfelelő méhlegelő stb. Minden esetre nálam a degenerálódásra és az ezt követő pangásra gyanítok. (JK) TELELÉS SZŰKÍTETT KIJÄRÖVAL (Bee World — Anglia). Skóciában az aberdeeni mezőgazdasági főiskola méhészeti kutató osztályán Allen 21 családdal kísérletezett. 11 kaptár alsó ki járóját 51X6 milliméterre szűkítette, a többiét teljesen nyitva hagyta. (Nem tudjuk, hogy a nyitott ki járók mekkorák voltak.) A kaptár hőmérsékletét és levegőjének nedvességét önműködő készülék jegyezte. A kísérlet idején 1963/1964 telén a hőmérséklet szokatlanul enyhe volt. A szűkített kíjárós kaptárakban elpusztult 4, a nyitott kijárósökban egy család. A megmaradótoknak is több hullájuk volt szűkítéssel. Allen megállapítja, hogy a kicsi kijáró — legalább enyhe télen — kedvezőtlen a telelésre. A PUHA MÜLÉP KEZELÉSE (Gleanings in Bee Culture, USA) — Ha a műlép olyan puha, hogy bajos a keretbe illeszteni, jégszekrényben kell hűteni néhány óráig. (Attól lehet tartani, hogy az újra megmelegedett műlép púposodik a hálószálak között.) Gondosan készüljünk fel a répakampányra Bár idén a természet három-négy héttel becsapta a termelőt, annak rendje és módja szerint kissé késve, de végülis elérkezett a cukorrépa betakarításának ideje is. Tudjuk, hogy mit jelent ez a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban. A répabetakarítás rendszerint más, nagyon fontos őszi munkákkal esik egybe. Vele egyidőben törik a kukoricát, készítik a talajt, megalapozzák a következő év gazdag termését. Ez évben mindezek a munkák az ismert okoknál fogva későbbre tolódnak, mintha a természet próbára akarná tenni az ember erejét. Idén azonban, bármilyen makacs, sok mindent kibíró is az ember, puszta kézzel, a gépek igénybevétele nélkül, ha tíz keze lenne, akkor sem győzné a munkát. Sajnos, éppen a cukorépa betakarításának gépesítése (új technológiája) körül még nincs minden rendben. Illetve a módszer az jó, csak valahogy a termelőkben van a hiba, akik nem akarják igénybevenni a felbecsülhetetlen értéket jelentő segítőtársat, a gépet. Pedig ott, ahol rátértek a betakarítás1 komplex gépesítésére, ezt a műveletet másként már el sem tudnák képzelni, mert ezzel a módszerrel nemcsak lerövidítették a betakarítás idejét — amikor más munkáknál is égetően szükség volt a dolgos kézre —, hanem egyben a betakarítási veszteséget és költséget is a lehető legalacsonyabbra csökkentették. Megállapítást nyert, hogy az új technológiától való idegenkedésen kívül sok helyen még a szervezést sem juttatják érvényre a munkacsúcsok (így pl. a répakampány) idején, ami aránytalanul magas betakarítási veszteséget és munkaköltséget idéz elő. Ez pedig nem egyszer hatással volt az üzem gazdasági helyzetére, s a legtöbbször ilyen hanyagság végett drágábban termelték a répa mázsáját, mint amennyit bevételeztek érte. Kétségtelen, hogy a legutóbbi években nagy volt a betakarítási veszteség. Szlovákiai átlagban elérte az össztermelés 10 % -át. Emellett több gazdaságban a 20 %-ot is meghaladták a veszteségek. Példaként vegyünk csak egyetlen százalék (szlovákiai átlag) veszteséget, s figyeljük csak, mennyi ez anyagban és koronákban. Ez az egyetlen elhanyagolhatónak tűnő százalékocska nem kevesebb, mint 20 000 tonna a répa, illetve 3000 tonna cukor, s ebből 12 000 tonna répaszelet, valamint 1000 tonna melasz. Pénzben kifejezve pedig 3 800 000 korona. Akárhogy is számoljuk, mindenképpen tekintélyes veszteség ez. A 10 % pedig ennek a tízszerese. Az idei szeszélyes időjárás óriási károkat okozott a répatermésben. Szlovákia minden járásában. Ezen kívül nagyon fog hiányozni a csallóközi répa is. Szlovákiai viszonylatban tehát aligha teljesítjük eredeti felvásárlási tervünket. Ez persze érezhető lesz a feldolgozó cukorgyárakban is, de a mezőgazdasági üzemekben még jobban, mert a répakorona és a szelet, valamint a visszaszármaztatott melasz nagy tétel volt mindig a takarmányalapban. Most ott kell takarékoskodni, ahol lehet, ahol van répa. Idén rugalmasabb, átgondoltabb' szervezésre lesz szükség az egész vonalon. A betakarításnál, az elszállításnál, a begyűjtő helyeken és a feldolgozó üzemekben is. E tekintetben ugyanis rossz tapasztalatokkal rendelkezünk, mert többször megtörtént már, hogy a beszállított répának jelentős hányada a cukorgyárak némelyikében veszett kárba. Hogy idén ezt" elkerülhessük, a kampány gyorsítására az eddigitől nagyobb munkaütemre lesz szükség. Tudjuk, hogy a répakampány évente igénybe veszi a népgazdaság más ágait is. S ezek közül leginkább a szállítókat, akik egyik helyen jobban, másikon gyengébben szerepeltek. Szükséges azonban rendet teremteni az átvevőhelyeken is. A kampány ide-1 jén a nyolcórai munkaidőhöz való ragaszkodás, mondjuk meg őszintén, a begyűjtés sikeres kimenetelének fékezését jelentené. Ezért már mosf meg kell határozni az átvevőhelyek többműszakos üzemelését. S nem csupán a répától, hanem az értékes melléktermékéről, a répakoronáról is szólni kell. Már többen megállapították, hogy egy liter tej előállítására 4 kg időben betakarított jó minőségű répakorona elegendő. Ismerjük a tej és a cukorrépa fölvásárlás! árát. Azt is tudjuk, hogy egy hektárról a gyökterméssel arányosan mennyi répakoronát kapunk. Ebből nem nehéz kiszámítani, hogy az egy hektárról időben betakarított és elvermelt répakoronából előállított, értékesített tejért semmivel sem kapunk kevesebbet, mint amennyit az erről a területről értékesített gyöktermésért kaptunk. Tehát ezt az ökonómiai tényezőt vegyük figyelembe, mert a kampány idején nemcsak és nem kizárólagosan a gyöktermés veszteségének csökkentéséről, hanem az értékes répakoronáról is szó van, amelynek sokszor 30—60 %-a a mezőn megy tönkre (ami komplex gépesítéssel elkerülhető). Ezért fordulhat elő, hogy több mezőgazdasági üzemben tavasz közeledtével már szalmából is kevés jut az állatok elé, holott ésszerű takarékossággal jobb munkaszervezéssel újig is kitarthattak volna. A dolgokat összefüggésükben kell vizsgálnunk. Amint látjuk, a répa betakarítása is összefügg a takarmányellátással. A répakorona, mint melléktermék nem értéktelenebb a főterméknél. Ennek tudatában kell cselekedni. Most, még van elég idő a betakarítás gondos előkészítésére. HOKSZA ISTVÁN A RENNESBEN megtartott nemzetközi konferencián, ahol több ország mezőgazdasági tanácsadói szolgálatának küldöttéiértékezíek, megállapították. hogy a kapitalista államok közül az Amerikai Egyesült Államokban rendelkeznek a legtökéletesebb tanácsadói szolgálattal. Ennek a szolgálatnak az a fő célja és küldetésé, hogy ^egyesítse a mezőgazdasági üzemeket, s legfőbb feladata, hogy szakmai jellegű segítséget nyújtson a gazdálkodó családoknak. Ezzel egyidejűleg a szolgálat a mezőgazdasággal foglalkozó lakosokat' beiktatja a tervszerű gazdálkodás rejtelmeibe, s azok ezt a módszert saját gazdaságukra vonatkoztatják. vA tanácsadó szolgálat segít a földtulajdonosoknak a termelésben előforduló sikertelenségek okának földé'rítésében és mintaterveket készít az üzem helyi adottságainak megfelelően. A tanácsadói szolgálat gyakorlati megvalósításánál három módszert alkalmaznak. Mezőgazdasági tanácsadó szolgálat f az Egyesült Államokban szérű mezőgazdasági üzemszervezés és tervezés hogyanját. 9 Kombinált tanácsadás A tanácsadói szolgálatban éppen ez a forma honosodott meg a legtökéletesebben, mert részben az egyéni, részben pedig a csoportos kombinációra alapozták. E módszernél általában a csoportos tanácsadást alkalmazzák, de nem zárják ki az egyéni látogatást sem, ha arra fölkérik a tanácsadói szolgálat dolgozóit. Az Egyesült Államokban körülbelül a tanácsadók kétharmada végzi így a munkáját. Amerikai receptre Európa mezőgazdaságilag fejlett kapitalista államaiban is megkezdték a mezőgazdasági tanácsadói szolgálatok szervezését. így például Nyugat-Németországban és Svájcban is működnek már hasonló intézmények (EP). Milyen volt áz ipari trágya-fogyasztás? Mire lenne szükség a jövőben világviszonylatban ? Az 1962—1963-as gazdasági évben a világ mezőgazdaságában 32,3 millió tonna ipari trágyát (NPK) használtak fel tiszta tápanyagokban. Ebből a nitrogént tartalmazó műtrágyaféle 12,2, a foszfort tartalmazó 11, és a kálit tartalmazó műtrágya pedig 9,1 millió tonna volt. Látszólag ez a tömeg soknak tűnik, viszont ha az egy hektár mezőgazdasági területen alkalmazott műtrágyamennyiséget vizsgáljuk, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy ez a tömeg hektáronként nem több mint 8 kilogramm tiszta tápanyag. A kontinensek és az egyes országok közti ipari trágya fogyasztási aránya, hasonlítva ezt a szerves trágya használatához, még szembeötlőbb. A legnagyobb ipari trágya fogyasztás NPK-ban CSSZK 80 106 Finnország 78 81 Franciaország 76 122 Svédország 75 86 Nagy-Britannia 72 194 Argentína 65 151 ■i ct *o t l»®J .§ Ország: E “j íj S g 2 ^ 3 2 co ______________tH ________rH £ Belgium 241 446 Japán 234 271 Hollandia 226 519 Thajvan 188 190 NSZK 182 304 Norvégia 150 181 NDK 144 184 Dánia 138 156 Luxemburg 128 241 Világviszonylatban a kontinensek közül az 1 hektár mezőgazdasági területre eső legnagyobb ipari trágya mennyiséget zárójelben (1 hektár szántóra) Európában 60 kg (96 kg) — Észak- és Közép-Amerikában 15 kg (36 kg), Ázsiában (a Szovjetunió ázsiai része és a Kínai Népköztársaság nélkül) 6 kg (10 kg), Ausztráliában és Óceániában együttvéve 7,1 kg (30 kg), Dél-Amerikában 1,5 kg (8 kg) s végül Afrikában 0,9 kg (3 kg-ot) alkalmaztak. Amint láthatjuk, a világ összes műtrágyafogyasztásának 23— 30-szorosát alkalmazták a sorrend szerint első helyen megjelölt öt kontinensen s ha az öszehasonlítást Afrikához mérnénk, úgy 202—267-szeres eredményt kapnánk. A műtrágyafélék alkalmazása a háború előtti állapothoz viszonyítva világszerte nagyobb, s több mint 'háromszorosára növekedett. A trágyázás világstruktűrájában előnyben részesítik áz ipari trágyákkal történő ellátást. A szerves és az ipari trágyák közti arány tiszta tápanyagokban jelenleg 73 °/o : 27 °/o-höz, a szerves trágya javára. A mezőgazdasági szempontból fejlett országokban pedig 60 % : 40 %-hoz, az ipari trágyák javára. Közismert tény, hogy az Ipari és a szerves trágyák rendkívül fontos intenzifikációs tényezők a mezőgazdaságban. Ezeknek világviszonylatban legalább 80°/o-kaI történő további alkalmazása előidézné a termények hektárátlagának fokozatos növekedését és végül az állatállomány számszerű növelését, valamint hasznosságát segítené elő. Már ismeretes, hogy az ipari trágyák gyártásának távlati lehetőségeit korántsem merítettük ki, s e tekintetben még csak a kezdet kezdetén tartunk. Lehetőségeink tágabbak mint a szerves trágyák előállítása tekintetében. Tudományosan megállapították, hogy a világ különböző tájain található foszfát é6 káli lelőhelyeket csak igen kis mértékben használják ki s föltehető, hogy sok ilyen lelőhelyet még nem is ismerünk, mert a geológusok eddig még nem tárták fel azokat. A nitrogént tartalmazó ipari trágya-félék előállítása manapság már nem okoz különösebb gondot, mert korszerű módszerrel ingyen kapjuk a nyersanyagot, bármilyen mennyiségben a levegő nitrogénjének igénybe vételével. Üdvös lenne, ha az ipari trágyák előállítására világviszonylatban nagyobb tempót vennének. Évente 10 °/o-os növekedésre lenne szükség. Ezért kell, hogy a jövőben ebben nagy részt vállaljanak éppen az elmaradott országok, mert ezzel is megszűnhetne, persze fokozatosan, az a nagy különbség, amelyet az írás első részében is láthattunk. Kiegyenlítődhetne a mezőgazdasági termelés a világ minden iáján. (E. P.) 9 Egyéni tanácsadás Ennek keretében a tanácsadó testület beosztott' tagjai ellátják a földművelő családokat a szükséges instrukciókkal, rávezetik őket a tervszerűségre és segítenek nekik módoi találni a termelés fellendítésére Rendszerint két tanácsadót, égy férfit és egy nőt osztanak bé egy családhoz a férfi tanácsadó mindig a férfi tulajdonossal’, a nő pedig annak feleségével foglalkozik. Az évi látogatások száma egyes családoknál 2—7 esetben fordul élő. 9 Csoportos tanácsadás A csoportos módszert a gyakorlatban úgy szorgalmazzák, hogy egy-'egy tanácsra szoruló csoportba 10—15 farmtulajdonost' sorolnak, akik 10—15 esetben egy-kéthetes megszakítással, tanfolyamokon sajátítják él a kor