Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-09-04 / 35. szám

Még van elegendő Idő! A Ucuzotyos méhész A növényzet már teljesen virág­­háborúit, amikor a szövetkezet el­nöke sokat ígérőén dörzsölgette te­nyereit, bízva a bő maghozam lehe­tőségében. Három napja még gond­terhelt arccal járt-kelt a tábla szélén. Akkor kezdett a növényzet virágbaborulni s a méhészek még sehol. Es most, mintha zsákból ön­tenék a méheket. Az alig 20 hektá­ros tábla körül vagy 200 méhcsalád rohamozza a virágokat. „Kissé sok ide ennyi méh“ — gondolta magá­ban — „a méhészeknek kevés örö­mük lesz a hordásból, de jő, hogy jól jár a szövetkezet“. Így morfon­dírozott magában. Elmélkedésében szilaj kopogás zavarta meg. Mintha ágyút sütöttek volna el, úgy hatott a csöndes helyiségben. Aztán ki­csapódott az ajtó s egy ember tü­zelt be rajta felpaprikázottan. Az elnök meglepődve kémlelte és této­vázva köszöntötte a jövevényt.- Hát... üdvözöllek sógor! Mi ütött beléd, majd csak hogy meg nem ijesztettél! ?- Miért lennék nyugodt... Tán énekelnem és táncolnom kellene, de még ilyen nyavalyást.- Mi az, mi történt? — érdeklő­dött az elnök. - Mit követtem el ellened ?- Te semmit. Hiszen nem rád vagyok dühös.- Es kire?- Arra a disznóra, aki közvetle­nül az én méheim mögé rakta le családait. Alig négy méter köztünk a távolság.- Aha... - villant az elnök agyába. Visszaemlékezett, hogy só­gora a heretábla mellé vitte öt csa­lád méhét. Még ö választotta neki ezt a helyet, hogy a méhcsaládok fejlődhessenek, mert bizony rájuk­férne egy kis hordás, hiszen eléggé gyengécskék.- Azt mondod, hogy közvetlenül melléd?___- Képzeld, volt képe neki. Még csak meg sem kérdezte, hogy le­het-e. Méghozzá húsz kaptárral. S mindegyik kifogástalanul erős csa­­lád.,De még ilyet, hogy... Majd én megtanítom őt. Reggelre fölforga­tom, széjjelhányom, mit képzel azt a...- Hát nem mondom, igazad van sógor. Nem kellett volna odatele­pednie. S még csak meg sem kér­dezte — szólt taktikusan az elnök. — Csak bosszúságot okoz az em­bernek, de tudod, azzal a fölforga­tással, széjjelhányással várj kissé. Ilyesmiért már nem egyszer tör­­vénykeztek az emberek. — Hogy én bíráskodjam, törvény­­kezzem. Még az hiányzik. Akkor mit tegyek? Hiszen azok az enyéimet könnyűszerrel kirabolják. — Miért rabolnák ki? — tette fel a kérdést az elnök. Ö is méhészke­­dett, de már huzamosabb ideje. Megtudta ítélni a helyzetet. — ... Ellenkezőleg, segíteni fognak a tiéidnek. — Nem árulnád el, hogyan? — így - mutatta az elnök a ke­zével, hogy beszéde érthetőbbé vál­jon. — Az övéi kirepülnek a kaptárok­ból a tieid fölött s ellepik a virágo­kat. Üresen könnyen átrepülnek. De visszafelé terhet visznek és rend­szerint alacsonyabban repülnek, s a te méheid sodrása elragadja őket és a rakományt beviszik a te kap­táraidba. Ezek szerint nem rabolni, hanem hordani fognak. — Ez valóban igaz? - ámult a sógor. Ojdonsült méhész volt s még sok mindenről nem tudott. — Ezt komolyan mondod? — Természetesen. Ne félj, nem lesz károd. — De még ilyet — és hümmögve higgadtan távozott, még köszönni is elfelejtett. Egyenesen a mezőre sietett a mé­­heihez. Ütközően az előbbi nagy ha­ragból nem maradt mákszemnyi sem. Ahogyan közelebb ért, látta, hogy szomszédja éppen a kaptárok körül tevékenykedik, előkészíti a családokat a hordásra. A jövevény arcán öröm sugárzott s már mész­­sziröl barátságosan köszöntötte se­rénykedő méhésztársát. — Jónapot, kedves szomszédom. Örülök, hogy itt találom, legalább megismerkedhetünk. Eleinte nehez­teltem, hogy ide mögém telepedett, de gondoltam, így kettesben vígab­­ban elleszünk, nemde? S valamit még elleshetek magától. Ha tudtam volna, hogy itt találom, bort is hoz­tam volna az ismerkedésünk, össze­­barátkozásunk megpecsételésére. De ugye holnap is lesz nap. . Majdhogy meg nem csókolta az új szomszédot. Ha látta volna öt az elnök, biztosan nem ismert volna rá az előbb még haragos sógorára. (kb)' Pangás vagy degenerálódás? A méhek körül az ember sok érdekeset tapasztalhat, azonban elegendő gond, és nem egyszer szomorúság is vegyül a kellemes élmények közé. Néha bekövetkezik az ún. pangási, degenerálódási folyamat is. Ilyenkor aztán a méhész bármit tesz, mégsem sikerül neki a családokat a kívánt erőre fölfejleszteni. Gondolom, hogy ez az időszak rendszerint 10—15 évenként jelentkezik. Nálam méhészkedésem 15. esztendőjében ütötte fel a fejét. Megpróbálom vázolni a történteket, hogyan mutatkoztak a pangás, degenerálódás jelei méhészetemben, vagy méhésztársaim állo­mányában. A méhészkedést szerényen, egyetlen rajjal kezdtem. A kezdet külö­nösen emlékezetes számomra. Rövid öt esztendő után 15 érős családot mondhattam magaménak. Méheim kellő gondozás mellett bő hozammal fizettek, s akadt olyan családom is, amely 50 kg-os rekordhordást ért el. Ez idő tájt körzetünkben úgyszólván egyedül méhészkedtem, s 15 esz­tendő után bekövetkezett az érezhető pangás. Persze, ez kis mértékben már a harmadik-negyedik esztendőben is megmutatkozott, de én a le­hető legnagyobb gondossággal ápoltam méheimet, s a föhordásig mégsem tudtam a családokat kellőképpen fölkészíteni. Hangsúlyozom, hogy ipar­kodtam betartani minden fontos tényezőt, mint például az anyák lecse­rélését, a készlet föltöltését stb. Abban az időben magam neveltem az anyákat. Á pangás idején Sabinovból és Hontianske Nemce-ből hoztam anyákat, s csodák csodájára, a második-harmadik évben megváltozott, javult a helyzet. Gondolom, hogy a pangást, degenerálódást elűztem a kereszte­zéssel, nemesítéssel (a saját, a sabinovi és a nemcei keresztezés segí­­tett). , Ebből a tanulság, hogy időnként, mondjuk háromévenként kimondottan szükséges az anyákat más vidékről beszereznünk a körzetesítésnek megfelelően. Ilyen cserénél a méheknél nagyfokú az élénkség, és úgy­mond örömteli a hangulat. Tökéletes az egészségi állapot, gyorsabb a szaporulat, valamint megnyugtató a mézhozam is. Ezek persze saját tapasztalataim, azonban ennek leírására régebbi méhésztársaim ösztö­nöztek, akik elmondták, hogy a szalmakasok alkalmazásának idején is előfordult időnként hasonló pangás, degenerálódás, s nem egy esetben bizonyos körzetek méhcsaládai teljesen ki is pusztultak. Tudom, hogy az elhullásnak más okai is lehettek, mint például a mér­gezés, rossz áttelelés, nem megfelelő méhlegelő stb. Minden esetre nálam a degenerálódásra és az ezt követő pangásra gyanítok. (JK) TELELÉS SZŰKÍTETT KIJÄRÖVAL (Bee World — Anglia). Skóciá­ban az aberdeeni mezőgazdasági főiskola méhészeti kutató osztályán Allen 21 családdal kísérletezett. 11 kaptár alsó ki járóját 51X6 mil­liméterre szűkítette, a többiét tel­jesen nyitva hagyta. (Nem tudjuk, hogy a nyitott ki járók mekkorák voltak.) A kaptár hőmérsékletét és levegőjének nedvességét önmű­ködő készülék jegyezte. A kísérlet idején 1963/1964 telén a hőmérsék­let szokatlanul enyhe volt. A szű­kített kíjárós kaptárakban elpusz­tult 4, a nyitott kijárósökban egy család. A megmaradótoknak is több hullájuk volt szűkítéssel. Al­len megállapítja, hogy a kicsi ki­járó — legalább enyhe télen — kedvezőtlen a telelésre. A PUHA MÜLÉP KEZELÉSE (Gleanings in Bee Culture, USA) — Ha a műlép olyan puha, hogy bajos a keretbe illeszteni, jég­szekrényben kell hűteni néhány óráig. (Attól lehet tartani, hogy az újra megmelegedett műlép pú­­posodik a hálószálak között.) Gondosan készüljünk fel a répakampányra Bár idén a természet három-négy héttel becsapta a termelőt, annak rendje és módja szerint kissé késve, de végülis elérkezett a cukorrépa be­takarításának ideje is. Tudjuk, hogy mit jelent ez a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban. A répabetakarítás rendszerint más, nagyon fontos őszi munkákkal esik egybe. Vele egyidőben törik a kuko­ricát, készítik a talajt, megalapozzák a következő év gazdag termését. Ez évben mindezek a munkák az ismert okoknál fogva későbbre tolódnak, mintha a természet próbára akarná tenni az ember erejét. Idén azonban, bármilyen makacs, sok mindent kibíró is az ember, pusz­ta kézzel, a gépek igénybevétele nél­kül, ha tíz keze lenne, akkor sem győzné a munkát. Sajnos, éppen a cukorépa betakarításának gépesítése (új technológiája) körül még nincs minden rendben. Illetve a módszer az jó, csak valahogy a termelőkben van a hiba, akik nem akarják igénybe­venni a felbecsülhetetlen értéket je­lentő segítőtársat, a gépet. Pedig ott, ahol rátértek a betakarítás1 komplex gépesítésére, ezt a műveletet másként már el sem tudnák képzelni, mert ezzel a módszerrel nemcsak lerövidí­tették a betakarítás idejét — amikor más munkáknál is égetően szükség volt a dolgos kézre —, hanem egyben a betakarítási veszteséget és költsé­get is a lehető legalacsonyabbra csök­kentették. Megállapítást nyert, hogy az új technológiától való idegenkedésen kívül sok helyen még a szervezést sem juttatják érvényre a munkacsú­csok (így pl. a répakampány) idején, ami aránytalanul magas betakarítási veszteséget és munkaköltséget idéz elő. Ez pedig nem egyszer hatással volt az üzem gazdasági helyzetére, s a legtöbbször ilyen hanyagság vé­gett drágábban termelték a répa má­zsáját, mint amennyit bevételeztek érte. Kétségtelen, hogy a legutóbbi évek­ben nagy volt a betakarítási veszte­ség. Szlovákiai átlagban elérte az össztermelés 10 % -át. Emellett több gazdaságban a 20 %-ot is meghalad­ták a veszteségek. Példaként vegyünk csak egyetlen százalék (szlovákiai átlag) veszteséget, s figyeljük csak, mennyi ez anyagban és koronákban. Ez az egyetlen elhanyagolhatónak tű­nő százalékocska nem kevesebb, mint 20 000 tonna a répa, illetve 3000 tonna cukor, s ebből 12 000 tonna répasze­let, valamint 1000 tonna melasz. Pénz­ben kifejezve pedig 3 800 000 korona. Akárhogy is számoljuk, mindenkép­pen tekintélyes veszteség ez. A 10 % pedig ennek a tízszerese. Az idei szeszélyes időjárás óriási károkat okozott a répatermésben. Szlovákia minden járásában. Ezen kí­vül nagyon fog hiányozni a csallóközi répa is. Szlovákiai viszonylatban tehát aligha teljesítjük eredeti felvásárlási tervünket. Ez persze érezhető lesz a feldolgozó cukorgyárakban is, de a mezőgazdasági üzemekben még job­ban, mert a répakorona és a szelet, valamint a visszaszármaztatott me­lasz nagy tétel volt mindig a takar­mányalapban. Most ott kell takarékos­kodni, ahol lehet, ahol van répa. Idén rugalmasabb, átgondoltabb' szervezésre lesz szükség az egész vo­nalon. A betakarításnál, az elszállítás­nál, a begyűjtő helyeken és a feldol­gozó üzemekben is. E tekintetben ugyanis rossz tapasztalatokkal ren­delkezünk, mert többször megtörtént már, hogy a beszállított répának je­lentős hányada a cukorgyárak néme­lyikében veszett kárba. Hogy idén ezt" elkerülhessük, a kampány gyorsítására az eddigitől nagyobb munkaütemre lesz szükség. Tudjuk, hogy a répakampány évente igénybe veszi a népgazdaság más ágait is. S ezek közül leginkább a szállítókat, akik egyik helyen jobban, másikon gyengébben szerepeltek. Szükséges azonban rendet teremteni az átvevőhelyeken is. A kampány ide-1 jén a nyolcórai munkaidőhöz való ra­­gaszkodás, mondjuk meg őszintén, a begyűjtés sikeres kimenetelének fé­kezését jelentené. Ezért már mosf meg kell határozni az átvevőhelyek többműszakos üzemelését. S nem csupán a répától, hanem az értékes melléktermékéről, a répakoro­náról is szólni kell. Már többen meg­állapították, hogy egy liter tej elő­állítására 4 kg időben betakarított jó minőségű répakorona elegendő. Is­merjük a tej és a cukorrépa fölvásár­lás! árát. Azt is tudjuk, hogy egy hektárról a gyökterméssel arányosan mennyi répakoronát kapunk. Ebből nem nehéz kiszámítani, hogy az egy hektárról időben betakarított és el­vermelt répakoronából előállított, ér­tékesített tejért semmivel sem ka­punk kevesebbet, mint amennyit az erről a területről értékesített gyök­termésért kaptunk. Tehát ezt az öko­nómiai tényezőt vegyük figyelembe, mert a kampány idején nemcsak és nem kizárólagosan a gyöktermés veszteségének csökkentéséről, hanem az értékes répakoronáról is szó van, amelynek sokszor 30—60 %-a a me­zőn megy tönkre (ami komplex gépe­sítéssel elkerülhető). Ezért fordulhat elő, hogy több mezőgazdasági üzem­ben tavasz közeledtével már szalmá­ból is kevés jut az állatok elé, holott ésszerű takarékossággal jobb munka­­szervezéssel újig is kitarthattak volna. A dolgokat összefüggésükben kell vizsgálnunk. Amint látjuk, a répa be­takarítása is összefügg a takarmány­ellátással. A répakorona, mint mellék­­termék nem értéktelenebb a főter­méknél. Ennek tudatában kell csele­kedni. Most, még van elég idő a beta­karítás gondos előkészítésére. HOKSZA ISTVÁN A RENNESBEN megtartott nem­zetközi konferen­cián, ahol több or­szág mezőgazdasá­gi tanácsadói szol­gálatának küldöttéiértékezíek, megál­lapították. hogy a kapitalista államok közül az Amerikai Egyesült Államok­ban rendelkeznek a legtökéletesebb tanácsadói szolgálattal. Ennek a szol­gálatnak az a fő célja és küldetésé, hogy ^egyesítse a mezőgazdasági üze­meket, s legfőbb feladata, hogy szak­mai jellegű segítséget nyújtson a gazdálkodó családoknak. Ezzel egy­idejűleg a szolgálat a mezőgazdaság­gal foglalkozó lakosokat' beiktatja a tervszerű gazdálkodás rejtelmeibe, s azok ezt a módszert saját gazdasá­gukra vonatkoztatják. vA tanácsadó szolgálat segít a föld­­tulajdonosoknak a termelésben elő­forduló sikertelenségek okának földé'­­rítésében és mintaterveket készít az üzem helyi adottságainak megfelelően. A tanácsadói szolgálat gyakorlati megvalósításánál három módszert al­kalmaznak. Mezőgazdasági tanácsadó szolgálat f az Egyesült Államokban szérű mezőgazdasági üzemszervezés és tervezés hogyanját. 9 Kombinált tanácsadás A tanácsadói szolgálatban éppen ez a forma honosodott meg a legtökéle­tesebben, mert részben az egyéni, részben pedig a csoportos kombiná­cióra alapozták. E módszernél általában a csoportos tanácsadást alkalmazzák, de nem zár­ják ki az egyéni látogatást sem, ha arra fölkérik a tanácsadói szolgálat dolgozóit. Az Egyesült Államokban körülbelül a tanácsadók kétharmada végzi így a munkáját. Amerikai receptre Európa mező­gazdaságilag fejlett kapitalista álla­maiban is megkezdték a mezőgazda­­sági tanácsadói szolgálatok szervezé­sét. így például Nyugat-Németország­­ban és Svájcban is működnek már hasonló intézmények (EP). Milyen volt áz ipari trágya-fogyasztás? Mire lenne szükség a jövőben világviszonylatban ? Az 1962—1963-as gazdasági évben a világ mezőgazdaságában 32,3 millió tonna ipari trágyát (NPK) használtak fel tiszta tápanyagokban. Ebből a nitrogént tartalmazó műtrágyaféle 12,2, a foszfort tartalmazó 11, és a kálit tartalmazó műtrágya pedig 9,1 millió tonna volt. Látszólag ez a tömeg soknak tűnik, viszont ha az egy hek­tár mezőgazdasági területen alkalma­zott műtrágyamennyiséget vizsgáljuk, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy ez a tömeg hektáronként nem több mint 8 kilogramm tiszta tápanyag. A kontinensek és az egyes országok közti ipari trágya fogyasztási aránya, hasonlítva ezt a szerves trágya hasz­nálatához, még szembeötlőbb. A legnagyobb ipari trágya fogyasztás NPK-ban CSSZK 80 106 Finnország 78 81 Franciaország 76 122 Svédország 75 86 Nagy-Britannia 72 194 Argentína 65 151 ■i ct *o t l»®J .§ Ország: E “j íj S g 2 ^ 3 2 co ______________tH ________rH £ Belgium 241 446 Japán 234 271 Hollandia 226 519 Thajvan 188 190 NSZK 182 304 Norvégia 150 181 NDK 144 184 Dánia 138 156 Luxemburg 128 241 Világviszonylatban a kontinensek közül az 1 hektár mezőgazdasági te­rületre eső legnagyobb ipari trágya mennyiséget zárójelben (1 hektár szántóra) Európában 60 kg (96 kg) — Észak- és Közép-Amerikában 15 kg (36 kg), Ázsiában (a Szovjetunió ázsiai része és a Kínai Népköztársaság nélkül) 6 kg (10 kg), Ausztráliában és Óceániában együttvéve 7,1 kg (30 kg), Dél-Amerikában 1,5 kg (8 kg) s végül Afrikában 0,9 kg (3 kg-ot) alkalmaztak. Amint láthatjuk, a világ összes műtrágyafogyasztásának 23— 30-szorosát alkalmazták a sorrend szerint első helyen megjelölt öt kon­tinensen s ha az öszehasonlítást Afri­kához mérnénk, úgy 202—267-szeres eredményt kapnánk. A műtrágyafélék alkalmazása a há­ború előtti állapothoz viszonyítva vi­lágszerte nagyobb, s több mint 'három­szorosára növekedett. A trágyázás világstruktűrájában előnyben részesí­tik áz ipari trágyákkal történő ellá­tást. A szerves és az ipari trágyák közti arány tiszta tápanyagokban je­lenleg 73 °/o : 27 °/o-höz, a szerves trá­gya javára. A mezőgazdasági szem­pontból fejlett országokban pedig 60 % : 40 %-hoz, az ipari trágyák ja­vára. Közismert tény, hogy az Ipari és a szerves trágyák rendkívül fontos intenzifikációs tényezők a mezőgaz­daságban. Ezeknek világviszonylatban legalább 80°/o-kaI történő további al­kalmazása előidézné a termények hek­tárátlagának fokozatos növekedését és végül az állatállomány számszerű növelését, valamint hasznosságát se­gítené elő. Már ismeretes, hogy az ipari trá­gyák gyártásának távlati lehetőségeit korántsem merítettük ki, s e tekintet­ben még csak a kezdet kezdetén tar­tunk. Lehetőségeink tágabbak mint a szerves trágyák előállítása tekinteté­ben. Tudományosan megállapították, hogy a világ különböző tájain talál­ható foszfát é6 káli lelőhelyeket csak igen kis mértékben használják ki s föltehető, hogy sok ilyen lelőhelyet még nem is ismerünk, mert a geoló­gusok eddig még nem tárták fel azo­kat. A nitrogént tartalmazó ipari trá­gya-félék előállítása manapság már nem okoz különösebb gondot, mert korszerű módszerrel ingyen kapjuk a nyersanyagot, bármilyen mennyiség­ben a levegő nitrogénjének igénybe vételével. Üdvös lenne, ha az ipari trágyák előállítására világviszonylatban na­gyobb tempót vennének. Évente 10 °/o-os növekedésre lenne szükség. Ezért kell, hogy a jövőben ebben nagy részt vállaljanak éppen az elmaradott országok, mert ezzel is megszűnhetne, persze fokozatosan, az a nagy különb­ség, amelyet az írás első részében is láthattunk. Kiegyenlítődhetne a me­zőgazdasági termelés a világ minden iáján. (E. P.) 9 Egyéni tanácsadás Ennek keretében a tanácsadó testü­let beosztott' tagjai ellátják a föld­művelő családokat a szükséges instrukciókkal, rávezetik őket a terv­szerűségre és segítenek nekik módoi találni a termelés fellendítésére Rendszerint két tanácsadót, égy férfit és egy nőt osztanak bé egy családhoz a férfi tanácsadó mindig a férfi tulaj­donossal’, a nő pedig annak feleségé­vel foglalkozik. Az évi látogatások száma egyes családoknál 2—7 esetben fordul élő. 9 Csoportos tanácsadás A csoportos módszert a gyakorlat­ban úgy szorgalmazzák, hogy egy-'egy tanácsra szoruló csoportba 10—15 farmtulajdonost' sorolnak, akik 10—15 esetben egy-kéthetes megszakítással, tanfolyamokon sajátítják él a kor­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom