Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-02-13 / 6. szám

Mire helyeztük a fősnlyt a tervek kidolgozásánál? Az évi termelési-pénEÍigyi tervek kidolgozása során szer­zett sokéves tapasztalatokból, a múlt hibáiból már tanul­tunk. Ezért fokozott gondot fordítunk erre a kérdésre a Bratislava-Környéke járásban is. A tervezés számára elegendő tapasztalat áll rendelkezésünkre, s ennek követ­keztében bátran láthattunk hozzá az évi termelési-pénz­ügyi tervek kidolgozásához. A termelésnek — annak elosztásának és ellenőrzésének — terve összeállításánál a következő szempontokat tartjuk szem előtt: ■ Az elért eredmények értékelését ■ A termelés növelésének feladatait a társadalmi érde­keknek megfelelően n Az anyagi szükségletek biztosítását a további terme­lési folyamat és a felvásárlási feladatok teljesítése érdekében. Nem szabad megfeledkeznünk a célirányos szakosítás meghonosításáról, sem pedig a mezőgazdasági termelés helyes összetételének biztosításáról a városhoz ily közeleső körzetben. Rendet teremtünk a munkadíjcizás körül Tekintettel a főbb feladatokra, ame­lyeket a szövetkezetek egyes vezetői még a terv javaslati stádiumában fi­gyelembe vettek és megtárgyaltak, ennek eredményeképpen meghatároz­tuk a termelési-pénzügyi tervek ki­dolgozását befolyásoló tényezők lé­nyeges vonásait. Így a feladatokat há­rom időszakra bontottuk. Az előkészítő munkák során komp­lex elemzésnek vetettük alá az eddi­gi gazdálkodást — két-három évre visszamenőleg — és tájékoztattuk az EFSZ-ek vezetőit, hogyan állítsák ösz­­sze a követelményeknek megfelelő tervet. Egyes szövetkezetekben a tel­jesítménynormák sem bizonyultak megfelelőknek. Hozzáláttunk tehát azok rendezéséhez a lamacsi, csataji, jabloneci, juri, igrámi, rovinkai, do­­lanyi és más EFSZ-ekben. Az úsviti és kostoüstei szövetkezetekben az eddigi tapasztalatok alapján kísérlet­képpen bevezettük a haladó munka­díjazást. A második időszakot magának a tervnek kidolgozása jellemezte, s hogy a terv valóban, reális.legyen T- éa fel" ölelje valamennyi kellékeit — a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság dolgozói több ízben ellenőrizték a ki­dolgozás módját, de ugyanakkor fi­gyelemmel kísérték, hogyan tartják be a szövetkezetben a főbb termelési és felvásárlási feladatok szétírását. A terv termelési részének kidolgo­zása és szakértők által történt jóvá­hagyása után következik a tervkidol­gozás harmadik időszaka, a pénzügyi rész összeállítása. A gépjavítók és a gazdaságosság A már említett feladatokon kívül a legnagyobb gondot minden tekintet­ben a terv teljesíthetőségére fordí­tottuk, hogy ne kerüljön sor az adott lehetőségek túlbecsülésére, s ne ter­vezzük olyan termésátlagot és terme­lékenységet, amilyent körzetünkben eddig a legelőnyösebb feltételek mel­lett, sem sikerült elérni. Másrészről azonban nem szabad lebecsülnünk a reális lehetőségeket sem. Különös jelentőséget tulajdonítunk a terv kidolgozásánál a termelés gaz­daságosságának és a pénzügyi gazdál­kodásnak. Szemügyre vesszük neveze­tesen az, előző komplex elemzések eredményeit, amelyeket a járási, öko­nómiái konferencián megvitattunk. Ezáftafleiktiszöbölhefjük a hiányossá­gokat, mivel még mindig akadnak részlegek, ahol jelentős tartalékok fellelhetők. így a gépesítés terén szá­mos hibát kell elhárítanunk. — Példát említek: a bernolákovói EFSZ a trak­torosok munkaköltségének 69 százalé­kát teljesítményekre, 31 százalékát pedig karbantartásra és javításokra fordította, míg a vajnoryi EFSZ 85 százalékot fizetett ki teljesítménybér­ként és csupán 15 (!o-ot karbantartás és javítások címén. A gépesítés terén helyes személy­zeti beosztással törekszenek a gazda­ságosság elérésére. Az úsviti EFSZ például 2 traktorra egy gépjavítót foglalkoztat, a pozsonypüspöki vagy a dévényújfalusi EFSZ viszont 4 traktor javítására tart egy gépjavítót. Mérlegeljük a költségráfordítást Hogy kiküszöbölhessük egyes szö­vetkezetek tervösszeállításánál az egészségtelen jelenségeket, ügyelnünk kell — amint azt már említettem — a forgalom és a kölségráfordítás kö­zötti helyes arányra. Amíg a dávény­­újfalusi EFSZ minden koronányi be­vételre 31 fillér költséget tervezett be, addig a szomszédos Záhorská Bystricában működő szövetkezet ko­ronánként 56 fillért adott ki. Hasonló a helyzet a pozsonypüspöki EFSZ-ben, ahol 100 : 54 az arány. Viszont a kö­zeli Csallóközhidason nem haladja meg a 100 : 33 arányt. Az évi termelési­pénzügyi tervek jóváhagyása során igyekszünk ezeket a különbségeket — ha nem is teljesen, de legalább rész­ben — kiegyenlíteni. Arra törekszünk, hogy munkánk ezen a téren is rugalmassá váljék a felmerülő hibákat és nehézségeket mielőbb megszüntethessük. Ezért szakértőkből két bizottságot létesítet­tünk, amelyek minden egyes eset megvitatása után irányítani hivatot­tak a terv további kidolgozásának részleteit. Tudatában vagyunk annak a régi elvnek, hogy a terv akkor megvaló­sítható, ha olyan emberek állnak mö­götte, akik szervezési és termelési szempontból biztosítják annak telje­síthetőségét. Ezért ahhoz ragaszko­dunk, hogy minden tervnek elenged­hetetlen kellékként a technikai-szerve­zési intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek az egyes termelési feladatok teljesítéséért felelős személyeket fel­tüntetik. Minden szövetkezetnek saját premi­zálási rendszert kell kidolgoznia, mely a tervteljesítésnél a dolgozók anyagi érdekeltségét serkenti. KAROL JURICA, á Bfátisiá\?a-Környék'jatás MTI dolgozója A leggyakrabban előforduló borhibák és bőrbetegségek Az utóbbi időben többször kérdéssel fordultak hozzánk, hogy a meghibá­sodott vagy a kellően ki nem forrott boraikat, hogyan javítsák meg, hogyan tegyék kifogástalan állapotba. Mivel ezek a problémák a kis szőlőtermesz­tők körében általános jelentőségüek­­nek mondhatók, szükségesnek tartom részletesebben foglalkozni velük. LEGGYAKORIBB HIBA falán a must' erjedésében beállott zavar. Ennek többféle oka lehet: A túlságosan hideg pince. Mivel az erjedést okozó élesztők a fejlődé­sükhöz hőt igényelnek, igen fontos, hogy az érjesztöpince hőmérséklete né csökkenjpn a 0—3 Celsius fok alá. Ilyen hőmérsékleten a nevezett élesz­­jtők működése úgyszólván megszűnik. Az igen meleg pince sem felel meg a tökéletes erjedésnek, bár ez ritkáb­ban fordul elő a gyakorlatban. A 35^ 40 C fokos melegben sem szaporodnak kellően az erjesztést végző élesztők. Legmegfelelőbb hő részükre a 25—30 C fok. Ennek elérése érdekében a hi­deg pincékben főtériünk kell, a túlsá­gos meleg pincékben pedig szellőz­tessünk. A magas cukortartalom ugyancsak akadályozója lehet az élesztősejtek elszaporodásának. A tömény cukor­oldat ugyanis az élesztősejtek plaz­májából elvonja a vizet és plazmazsu­gorodást idéz elő a sejteknél, ami által a szaporodás gátolva van, A 23— 25 cukorfoknál már vontatott lesz az erjedés és a 27 cukorfokon felüli must legtöbbször meg sem erjed ön­magától. Ilyen esetben mesterségesen előállított fajélesztővel indítjuk meg az erjesztést. A fajélesztőt a borá­szati kísérleti intézetben állítják elő. (Vyskumny ústav vinohradnicky, Bra­tislava). Minden bőrtípusnak megvan a maga élesztőfajtája, tehát ha ren­delünk, meg kell írnunk azt is, hogy milyen bor erjesztéséi akarjuk elő­segíteni. Igen alacsony cukortartalom például 5—6 %-os igen lassú, vontatott erje­dést eredményez. Ilyen esetben fel kell a mustot cukroznunk a megfelelő erősségűre, ami legalább 18 klosten­­burgi fok. Ha a szőlő erősen kénezett volt. Főképpen a vásárolt külföldi szőlők­ből (bolgár szőlő stb.) nyert borok­nál áll fenn ez. A hosszabb szállítás és a rothadás ellen ugyanis ezeket a szőlőket kénporral hintik be. A kén­por . a bogyók felületén feloldódva kénessavat hoz létre, melyből már 0,05 % majdnem teljesen megakadá­lyozza az erjedést. Az ilyen must egy­általán nem erjedne ki magától. Szükséges, hogy a mustot részlete­sen megvizsgáljuk. Meg kell állapíta­nunk a benne levő cukortartalmat. Ha alacsonyabb volna 10 °/o-nál (mert feltételezhető, hogy valami erjedt ki azért belőle) pótoljuk cukorral, úgy­hogy 1 Klostenburgi fok növeléséhez VA kg cukrot számítsunk. Ezután a szükséges fajélesztöt a hordóból ki­vett néhány liter borban feloldjuk, fajélesztőt készítünk belőle és ezt visszaöntjük a hordóba, jól elkeverve a többi bor közé. Az anyaélesztőt fajélesztőböl követ­kezőképpen készíthetünk. A fajélesztőt (vinné kvasníky) előbb el kell szaporítanunk, mivel ez igen kis mennyiségű. Az elszaporítás úgy történik, hogy a ki nem forrott mustanyagból mintegy 5 litert kive­szünk és ezt zománcos vasfazékban Vi óráig forraljuk. Utána a tűzről le­vesszük és frissen vasalt vászonken­dövei letakarjuk. Felcukrozzuk és mikor a hőmérséklete elérte a 20 C fokot, beletesszük a fajélesztöt az edénybe. Ezután ismét letakarjuk és langyos helyen tartjuk 3—4 napig. Ekkor már a mustunk heves erjedés­ben van és beolthatjuk vele a többi erjedni nem akaró anyagot. Az így előállított erjesztőanyag az anya­élesztő. melyből hektoliterként 1 litert adagolunk. Ha a hordóban levő anyag nem volna elég hőfokú, felmelegítjük olyförmán, hogy belőle égy-négyed, vagy egy-ötödrészt kiveszünk, majd üstben felemelegítjük és mikor kb. 40—45 C fokos, visszaöntjük a hordó­ba. Ezáltal az egész mustanyag hő­mérséklete növekszik. Ügyelnünk kell, hogy az anyaélesztő mindig heves erjedésben legyen. Ezt must fokoza­tos hozzáadásával érhetjük el. Ecetsav jelenléte ugyancsak meg­akaszthatja az erjedést. Elegendő belőle 0,4 %. Az ecetsav leginkább akkor terjed el, ha a szüretelés után hosszabb ideig feldolgozatlanul marad a szőlő és 25—30 C fok melegben a bogyók héján tenyészterületet talál-A Kiskárpátoki Pincegazdaság júri üzemében a pincemester nagy szak­értelemmel vizsgálja a bor minőségét (Foto: Zd. Kruzinsky) nak az ecétbaktériumok. Ugyanígy a félbehagyott hordóban, vagy kádon levő mustot és bort is gyakran veszé­lyeztetik. Ez ellen már ilyen előre­haladott állapotban alig tudunk véde­kezni. Csak a megelőzés járhat siker­rel. A tejsav 3—5 °/o-os oldata, amely a tisztátalan szüret, élelmiszereknek a mustba való jutása által jön létre. A szüreti tisztasággal megakadályoz­ható e káros jelenség. Egyéb erjedést akadályozó ténye­zők lehetnek még a rézsók, melyek 0,05—0,10 °/o-ban már erősen gátló hatásúak. Rendszerint akkor kerülnek a mustba, ha ki nem tisztított, bor­­dóileves hordóba szüretelünk, illetve erjesztjük a mustot. A bor egyéb betegségei közül leg­gyakoribb a bor virágosodása, barna­törése. A BOR VIRÁGOSODÁSA Virágélesztő gombák okozzák, me­lyek a bor felületén szürkésfehér hár­\A mezőgazdasági gépgyártóüzemek feladata a gépek eladásával nem végződik Mezőgazdasági üzemeinknek való­ban nagyon sok gép áll a rendelkezé­sére, s ha csak a mennyiséget néz­nénk, akkor azt mondhatnánk, hogy a gépesítés fokával meg lehetünk elé­gedve. Egészen más a helyzet ha megvizsgáljuk, milyen mértékben használjuk ki ezeket a gépeket és milyen szakértelemmel kezelik őket. Nehéz lenne a mezőgazdasági dolgo­zókat tenni felelőssé azért, hogy a szakértelem terén annyi hiányosság merül fel. Sajnos, gyakran nincs is kitől megtanulniuk a szövetkezetbe érkező sokszor teljesen ismeretlen új gépek kezelését, s így mindenki úgy segít magán ahogy tud, tehát a saját kárán, vagyis a gép rossz kezelése árán tanul. Lehetne ez másképp is ha a mező­gazdasági gépeket gyártó üzemek szo­rosabb kapcsolatot tartanának fenn vevőikkel, vagyis a mezőgazdasági üzemekkel. Erre szép példákat talál­hatunk a szomszédos országokban, ahol arról is meggyőződhetünk, hogy ez a szoros együttműködés mind a gépgyártó üzemek, mind a mezőgaz­daság javát szolgálja. Amikor az NDK-ban hozzáláttak az állattenyésztés gépesítéséhez, első­sorban azokat a munkákat igyekeztek gépesíteni, ahol a beruházásra fordí­tott költségek a leghamarabb megté­rültek,“ továbbá ahol égető munka­erőhiány mutatkozott. De mindenek­előtt igyekeztek a legfárasztóbb mun­kák gépesítését elvégezni, hogy a dolgozók minél kisebb fizikai erőki­fejtéssel végezhessék el feladataikat. A szarvasmarha gondozására szük­séges munkaidő elemzése során meg­állapították, hogy a tehenek gondo­zása az összes szarvasmarha ellátá­sára szükséges munkaidő 40—50 °/o-át követeli meg. A tehenészeten belül a fejés és a tejkezelés az istállóban végzett munkák összidejének 50—60 százalékát emészti fel. E talán az első pillanatban száraznak tűnő statiszti­kai adatokból kiindulva az NDK-ban rendkívüli figyelmet szentelnek a fe­jőssel és a tejkezeléssel kapcsolatos munkák gépesítésére. Miből áll az a gondoskodás? Első­sorban a szerelő- és szervizszolgálat megszervezésében, amit a fejőberen­dezéseket gyártó VEB ELFA Elster­­werde üzem saját kezdeményezéséből tart fenn. így az ELFA jól bevált módszere alapján a fejő- és hűtőbe­rendezések felszerelését csupán a gyártó cég által meghatározott' gép­állomások végezhetik. Tehát. . csakis azok a gépállomások, amelyekkel a íyát alkotnak. A fiatal hártya alatt a bor tiszta és áttetsző, Később azonban a bor zavarossá válik. A hártyásodást okozó gomba (Mycoderma) megbontja a bor savait és az alkoholt is, így ér­téktelenné teszi az egész hordó tar­talmát. A bor elveszti zamatét, vizes és poshadtízü lesz. Védekezés: a borvirág csak levegős környezetben szaporodik a gyönge 12 O/o szesztartalom alatti borokban. A hártyától meg kell az ilyen bort szabadítanunk. Ezt kezdetben úgy végezhetjük el, hogy a hártyát hosz­­szúszárú tölcsérrel vagy lopóval át­szúrjuk és feltöltjük a hordót. A hár­tya így fokozatosan felemelkedik és kis túlfolyással a hordóról eltávolít­ható. A zavaros bort pedig meg kell szűrnünk és a hordót kigözölnünk. Legjobb védekező ellene a hordók rendszeres feltöltögetése. A BARNATÖRÉS fiattal boroknál gyakori betegség. Pe­nészek okozzák (Botrytis cinerea). Ügy jelentkezik, hogy a megtámadott' fehér borok sötétsárga vagy barnás­sárga színeződést kapnak. A vörös borok vörösbarnává változnak. Zava­­rosodás áll be, amely a bor alja felé növekszik. A bor felületén vékony, csillogó hártya képződik és a bor íze is megváltozik, poshadt, aszalt gyü­mölcsre emlékeztető lesz. Valószínű, hogy a bor csersavtartalma és a fes­tékanyaga oxidálódik ennél a jelen­ségnél és az adja a barna színű csa­padékot. Leginkább az első fejtéskor lép fel levegő hatására. Védekezés ellene a gondos szüretelés, esetleg a nyálkázás. Azonkívül, ha már bekövet­kezett a barnatörés, fejtéskor adjunk a borba hektoliterenként 10—20 gramm káliumpiroszulfitot, utána pe­dig egy hét múlva fejtsük le nyíltan. A kénessav elpusztítja a betegséget okozó enzimeket. A FEKETETÖRÉS fejtés után fordul elő a borban és kékes-feketés színű csapadék képző­dik. A bor megzavarosodik. A fekete­törés a borban levő sav, vas és cser­sav egyensúlyi állapotának megbom­lása által a levegő oxigénjének hatá­sára keletkezik. Védekezés: az ilyen bor önmagától nem javul meg, hanem sárgavérlúg­­sós derítéssel megszüntethető. Vasas Ferenc, (Szőlészeti Iskola, Karva) berendezéseket előállító cég szerző­dést kötött e szerelési munkák el­végzésére. Magát a szerelést csak olyan dolgozók, illetve olyan szakem­berek felügyelete alatt végezhetik, akik a gyártó üzemben rendezett hathónapos speciális iskolázáson résztvettek. Hogy a szerelési munká­latokat kiváló minőségben elvégez­hessék, a szerelők az előbb említett szaktanfolyamon kívül résztvesznek a fejők iskolázásán is, ahol elsajátítják a tőgy anatómiájának és a kézi fejés technikájának alapismereteit. Az NDK területén összesen hat ilyen fejőis­kola működik. Az ELFA üzem nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy a szerelők el­végezzék a fejők iskoláját. Ugyanis a gyártó üzem a fejőgépek helyes felszerelésén kívül arra is ügyel, hogy a szerelést végző dolgozók a beren­dezést kipróbálva adják át. Ez azt jelenti, hogy a szerelőnek nemcsak jól kell a berendezést felszerelni, ha­nem értenie kell a helyes gépi és kézi fejőshez is. Erre azért van szükség, hogy a berendezés felszerelése után a fejőgulyásokat betaníthassa a fejő­­gép helyes kezelésére. A jó minőségű szerelés nemcsak képzett szerelőket követel, hanem az egész szervizszolgálattal szemben is jelentős igényeket támaszt. A szer­vizszolgálatot szintén a gyártóüzem irányítja a gépállomások útján. Az elvégzett szerelések minőségét a gyártó üzem erre kijelölt alkalmazot­tai ellenőrzik. Ezért az egész ország területén kiépítették a „Vevők szol­gálata" néven ismert hálózatot. E há­lózat útján ellenőrzik a gyártóüzem által leszállított gépek szerelésének minőségét. Ha esetleg hibákat vagy kifogásolható minőségű szerelést ál­lapítanak meg, akkor a gépállomás és a gyártó üzem között megkötött szer­ződés alapján a gépállomás köteles a szerelési hibákat a saját költségére eltávolítani. A fejőgépek iránti gondoskodást á hazai fejőgépeinket gyártó üzem — a pelhrimovi Agrostroj részéről nél­külözzük. Azt,, hogy a szerelő- és a szervizszolgálatra az NDK-ban ta­pasztalt módszer szerint nálunk is nagy szükség lenne, a berendezések kihasználásáról szóló számadatok bi­zonyítják. így Szlovákiában a kan­nákba fejő berendezéseket 90 %-rá, a fejőautomatákat pedig csupán 53 %-ra használják ki és a hűtőberen­dezésék 30%-a is kihasználatlanul marad.'Ha éít pénzre 'számítjuk át, akkor megállapíthatjuk, hogy Szlová­kiában a kihasználatlan fejő- és tej­­gyüjtö-berendezések értéke több mint 12 millió koronát tesz ki az említett berendezésekre fordított 30 milliós összegből. A kihasználatlanul fekvő és sok millió koronát felemésztő gépek arra intik mind az irányítószerveket, mind a mezőgazdasági gépgyárakat, hogy nálunk is feltétlenül szükségessé vált a gyártóüzemek és a mezőgazdasági üzemek közötti közvetlen kapcsolat és a gépek szerelését csakis sokolda­lúan képzett dolgozók végezhetik el, akik a szerelőmunkán kívül a gépe­ket kezelő dolgozók betanítását Í6 vállalhatják. Dr. M a r k o v á mérnöknő, az SZNT Mezőgazdasági Megbízotti Hivatalának dolgozója. A házinyulak talpfekélyéről A házinyulak talpfekélye egyre gyakrabban előforduló megbetegedés. Előidézője elsősorban a dróthálóból és lyuggatott fémlemezből készült ketrecalj. Az a tapasztalat, hogy a drótháló felsérti az állat talpát és a seb elfekélyesedik. A nedvesség, a vizelettel telített alom hajlamosító körülmény. Az USA-ban vizsgálatokat végeztek annak megállapítására, hogy a talp­fekély öröklődik-e. A vizsgálatok azt igazolták, hogy nem. A megfigyelést' végző szakemberek igazolják, hogy a beteg állatok részére a ketrec aljába símafelületű furnér vagy ehhez ha­sonló lemezt kell tenni a teljes gyó­gyulásig. Ha friss és még nem fertő­ződött a talpseb, akkor cinkenöccsel gyógyítható, ha fertőzött, akkor fer­tőtlenítő kenőccsel kell naponta ke­zelni. Célszerű tehát az állataink ré­szére száraz tartózkodási helyet ki­alakítani, mert a vizelettel telítődött alom felpuhítja az állatok talpbőrét és csekély sérülés elegendő ahhoz, hogy elfekélyesedjék. A talpfekély általában a nagytestű, tehát a kifej­lődött törzsállatoknál fordul elő a legtöbb esetben. Időszakonként ellen­őrizzük nyulaink talpát, mert ezáltal megelőzhető a nagyobb károsodás. Ha talpfekélyt észlelünk az állatoknál, célszerű azt állatorvossal is megvizs­gáltatni. Szakszerű kezelés, a külön­böző összetételű kenőcsök gyorsabb gyógyulást eredményeznek. 0 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. február 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom