Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-02-13 / 6. szám
Mire helyeztük a fősnlyt a tervek kidolgozásánál? Az évi termelési-pénEÍigyi tervek kidolgozása során szerzett sokéves tapasztalatokból, a múlt hibáiból már tanultunk. Ezért fokozott gondot fordítunk erre a kérdésre a Bratislava-Környéke járásban is. A tervezés számára elegendő tapasztalat áll rendelkezésünkre, s ennek következtében bátran láthattunk hozzá az évi termelési-pénzügyi tervek kidolgozásához. A termelésnek — annak elosztásának és ellenőrzésének — terve összeállításánál a következő szempontokat tartjuk szem előtt: ■ Az elért eredmények értékelését ■ A termelés növelésének feladatait a társadalmi érdekeknek megfelelően n Az anyagi szükségletek biztosítását a további termelési folyamat és a felvásárlási feladatok teljesítése érdekében. Nem szabad megfeledkeznünk a célirányos szakosítás meghonosításáról, sem pedig a mezőgazdasági termelés helyes összetételének biztosításáról a városhoz ily közeleső körzetben. Rendet teremtünk a munkadíjcizás körül Tekintettel a főbb feladatokra, amelyeket a szövetkezetek egyes vezetői még a terv javaslati stádiumában figyelembe vettek és megtárgyaltak, ennek eredményeképpen meghatároztuk a termelési-pénzügyi tervek kidolgozását befolyásoló tényezők lényeges vonásait. Így a feladatokat három időszakra bontottuk. Az előkészítő munkák során komplex elemzésnek vetettük alá az eddigi gazdálkodást — két-három évre visszamenőleg — és tájékoztattuk az EFSZ-ek vezetőit, hogyan állítsák öszsze a követelményeknek megfelelő tervet. Egyes szövetkezetekben a teljesítménynormák sem bizonyultak megfelelőknek. Hozzáláttunk tehát azok rendezéséhez a lamacsi, csataji, jabloneci, juri, igrámi, rovinkai, dolanyi és más EFSZ-ekben. Az úsviti és kostoüstei szövetkezetekben az eddigi tapasztalatok alapján kísérletképpen bevezettük a haladó munkadíjazást. A második időszakot magának a tervnek kidolgozása jellemezte, s hogy a terv valóban, reális.legyen T- éa fel" ölelje valamennyi kellékeit — a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság dolgozói több ízben ellenőrizték a kidolgozás módját, de ugyanakkor figyelemmel kísérték, hogyan tartják be a szövetkezetben a főbb termelési és felvásárlási feladatok szétírását. A terv termelési részének kidolgozása és szakértők által történt jóváhagyása után következik a tervkidolgozás harmadik időszaka, a pénzügyi rész összeállítása. A gépjavítók és a gazdaságosság A már említett feladatokon kívül a legnagyobb gondot minden tekintetben a terv teljesíthetőségére fordítottuk, hogy ne kerüljön sor az adott lehetőségek túlbecsülésére, s ne tervezzük olyan termésátlagot és termelékenységet, amilyent körzetünkben eddig a legelőnyösebb feltételek mellett, sem sikerült elérni. Másrészről azonban nem szabad lebecsülnünk a reális lehetőségeket sem. Különös jelentőséget tulajdonítunk a terv kidolgozásánál a termelés gazdaságosságának és a pénzügyi gazdálkodásnak. Szemügyre vesszük nevezetesen az, előző komplex elemzések eredményeit, amelyeket a járási, ökonómiái konferencián megvitattunk. Ezáftafleiktiszöbölhefjük a hiányosságokat, mivel még mindig akadnak részlegek, ahol jelentős tartalékok fellelhetők. így a gépesítés terén számos hibát kell elhárítanunk. — Példát említek: a bernolákovói EFSZ a traktorosok munkaköltségének 69 százalékát teljesítményekre, 31 százalékát pedig karbantartásra és javításokra fordította, míg a vajnoryi EFSZ 85 százalékot fizetett ki teljesítménybérként és csupán 15 (!o-ot karbantartás és javítások címén. A gépesítés terén helyes személyzeti beosztással törekszenek a gazdaságosság elérésére. Az úsviti EFSZ például 2 traktorra egy gépjavítót foglalkoztat, a pozsonypüspöki vagy a dévényújfalusi EFSZ viszont 4 traktor javítására tart egy gépjavítót. Mérlegeljük a költségráfordítást Hogy kiküszöbölhessük egyes szövetkezetek tervösszeállításánál az egészségtelen jelenségeket, ügyelnünk kell — amint azt már említettem — a forgalom és a kölségráfordítás közötti helyes arányra. Amíg a dávényújfalusi EFSZ minden koronányi bevételre 31 fillér költséget tervezett be, addig a szomszédos Záhorská Bystricában működő szövetkezet koronánként 56 fillért adott ki. Hasonló a helyzet a pozsonypüspöki EFSZ-ben, ahol 100 : 54 az arány. Viszont a közeli Csallóközhidason nem haladja meg a 100 : 33 arányt. Az évi termelésipénzügyi tervek jóváhagyása során igyekszünk ezeket a különbségeket — ha nem is teljesen, de legalább részben — kiegyenlíteni. Arra törekszünk, hogy munkánk ezen a téren is rugalmassá váljék a felmerülő hibákat és nehézségeket mielőbb megszüntethessük. Ezért szakértőkből két bizottságot létesítettünk, amelyek minden egyes eset megvitatása után irányítani hivatottak a terv további kidolgozásának részleteit. Tudatában vagyunk annak a régi elvnek, hogy a terv akkor megvalósítható, ha olyan emberek állnak mögötte, akik szervezési és termelési szempontból biztosítják annak teljesíthetőségét. Ezért ahhoz ragaszkodunk, hogy minden tervnek elengedhetetlen kellékként a technikai-szervezési intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek az egyes termelési feladatok teljesítéséért felelős személyeket feltüntetik. Minden szövetkezetnek saját premizálási rendszert kell kidolgoznia, mely a tervteljesítésnél a dolgozók anyagi érdekeltségét serkenti. KAROL JURICA, á Bfátisiá\?a-Környék'jatás MTI dolgozója A leggyakrabban előforduló borhibák és bőrbetegségek Az utóbbi időben többször kérdéssel fordultak hozzánk, hogy a meghibásodott vagy a kellően ki nem forrott boraikat, hogyan javítsák meg, hogyan tegyék kifogástalan állapotba. Mivel ezek a problémák a kis szőlőtermesztők körében általános jelentőségüeknek mondhatók, szükségesnek tartom részletesebben foglalkozni velük. LEGGYAKORIBB HIBA falán a must' erjedésében beállott zavar. Ennek többféle oka lehet: A túlságosan hideg pince. Mivel az erjedést okozó élesztők a fejlődésükhöz hőt igényelnek, igen fontos, hogy az érjesztöpince hőmérséklete né csökkenjpn a 0—3 Celsius fok alá. Ilyen hőmérsékleten a nevezett éleszjtők működése úgyszólván megszűnik. Az igen meleg pince sem felel meg a tökéletes erjedésnek, bár ez ritkábban fordul elő a gyakorlatban. A 35^ 40 C fokos melegben sem szaporodnak kellően az erjesztést végző élesztők. Legmegfelelőbb hő részükre a 25—30 C fok. Ennek elérése érdekében a hideg pincékben főtériünk kell, a túlságos meleg pincékben pedig szellőztessünk. A magas cukortartalom ugyancsak akadályozója lehet az élesztősejtek elszaporodásának. A tömény cukoroldat ugyanis az élesztősejtek plazmájából elvonja a vizet és plazmazsugorodást idéz elő a sejteknél, ami által a szaporodás gátolva van, A 23— 25 cukorfoknál már vontatott lesz az erjedés és a 27 cukorfokon felüli must legtöbbször meg sem erjed önmagától. Ilyen esetben mesterségesen előállított fajélesztővel indítjuk meg az erjesztést. A fajélesztőt a borászati kísérleti intézetben állítják elő. (Vyskumny ústav vinohradnicky, Bratislava). Minden bőrtípusnak megvan a maga élesztőfajtája, tehát ha rendelünk, meg kell írnunk azt is, hogy milyen bor erjesztéséi akarjuk elősegíteni. Igen alacsony cukortartalom például 5—6 %-os igen lassú, vontatott erjedést eredményez. Ilyen esetben fel kell a mustot cukroznunk a megfelelő erősségűre, ami legalább 18 klostenburgi fok. Ha a szőlő erősen kénezett volt. Főképpen a vásárolt külföldi szőlőkből (bolgár szőlő stb.) nyert boroknál áll fenn ez. A hosszabb szállítás és a rothadás ellen ugyanis ezeket a szőlőket kénporral hintik be. A kénpor . a bogyók felületén feloldódva kénessavat hoz létre, melyből már 0,05 % majdnem teljesen megakadályozza az erjedést. Az ilyen must egyáltalán nem erjedne ki magától. Szükséges, hogy a mustot részletesen megvizsgáljuk. Meg kell állapítanunk a benne levő cukortartalmat. Ha alacsonyabb volna 10 °/o-nál (mert feltételezhető, hogy valami erjedt ki azért belőle) pótoljuk cukorral, úgyhogy 1 Klostenburgi fok növeléséhez VA kg cukrot számítsunk. Ezután a szükséges fajélesztöt a hordóból kivett néhány liter borban feloldjuk, fajélesztőt készítünk belőle és ezt visszaöntjük a hordóba, jól elkeverve a többi bor közé. Az anyaélesztőt fajélesztőböl következőképpen készíthetünk. A fajélesztőt (vinné kvasníky) előbb el kell szaporítanunk, mivel ez igen kis mennyiségű. Az elszaporítás úgy történik, hogy a ki nem forrott mustanyagból mintegy 5 litert kiveszünk és ezt zománcos vasfazékban Vi óráig forraljuk. Utána a tűzről levesszük és frissen vasalt vászonkendövei letakarjuk. Felcukrozzuk és mikor a hőmérséklete elérte a 20 C fokot, beletesszük a fajélesztöt az edénybe. Ezután ismét letakarjuk és langyos helyen tartjuk 3—4 napig. Ekkor már a mustunk heves erjedésben van és beolthatjuk vele a többi erjedni nem akaró anyagot. Az így előállított erjesztőanyag az anyaélesztő. melyből hektoliterként 1 litert adagolunk. Ha a hordóban levő anyag nem volna elég hőfokú, felmelegítjük olyförmán, hogy belőle égy-négyed, vagy egy-ötödrészt kiveszünk, majd üstben felemelegítjük és mikor kb. 40—45 C fokos, visszaöntjük a hordóba. Ezáltal az egész mustanyag hőmérséklete növekszik. Ügyelnünk kell, hogy az anyaélesztő mindig heves erjedésben legyen. Ezt must fokozatos hozzáadásával érhetjük el. Ecetsav jelenléte ugyancsak megakaszthatja az erjedést. Elegendő belőle 0,4 %. Az ecetsav leginkább akkor terjed el, ha a szüretelés után hosszabb ideig feldolgozatlanul marad a szőlő és 25—30 C fok melegben a bogyók héján tenyészterületet talál-A Kiskárpátoki Pincegazdaság júri üzemében a pincemester nagy szakértelemmel vizsgálja a bor minőségét (Foto: Zd. Kruzinsky) nak az ecétbaktériumok. Ugyanígy a félbehagyott hordóban, vagy kádon levő mustot és bort is gyakran veszélyeztetik. Ez ellen már ilyen előrehaladott állapotban alig tudunk védekezni. Csak a megelőzés járhat sikerrel. A tejsav 3—5 °/o-os oldata, amely a tisztátalan szüret, élelmiszereknek a mustba való jutása által jön létre. A szüreti tisztasággal megakadályozható e káros jelenség. Egyéb erjedést akadályozó tényezők lehetnek még a rézsók, melyek 0,05—0,10 °/o-ban már erősen gátló hatásúak. Rendszerint akkor kerülnek a mustba, ha ki nem tisztított, bordóileves hordóba szüretelünk, illetve erjesztjük a mustot. A bor egyéb betegségei közül leggyakoribb a bor virágosodása, barnatörése. A BOR VIRÁGOSODÁSA Virágélesztő gombák okozzák, melyek a bor felületén szürkésfehér hár\A mezőgazdasági gépgyártóüzemek feladata a gépek eladásával nem végződik Mezőgazdasági üzemeinknek valóban nagyon sok gép áll a rendelkezésére, s ha csak a mennyiséget néznénk, akkor azt mondhatnánk, hogy a gépesítés fokával meg lehetünk elégedve. Egészen más a helyzet ha megvizsgáljuk, milyen mértékben használjuk ki ezeket a gépeket és milyen szakértelemmel kezelik őket. Nehéz lenne a mezőgazdasági dolgozókat tenni felelőssé azért, hogy a szakértelem terén annyi hiányosság merül fel. Sajnos, gyakran nincs is kitől megtanulniuk a szövetkezetbe érkező sokszor teljesen ismeretlen új gépek kezelését, s így mindenki úgy segít magán ahogy tud, tehát a saját kárán, vagyis a gép rossz kezelése árán tanul. Lehetne ez másképp is ha a mezőgazdasági gépeket gyártó üzemek szorosabb kapcsolatot tartanának fenn vevőikkel, vagyis a mezőgazdasági üzemekkel. Erre szép példákat találhatunk a szomszédos országokban, ahol arról is meggyőződhetünk, hogy ez a szoros együttműködés mind a gépgyártó üzemek, mind a mezőgazdaság javát szolgálja. Amikor az NDK-ban hozzáláttak az állattenyésztés gépesítéséhez, elsősorban azokat a munkákat igyekeztek gépesíteni, ahol a beruházásra fordított költségek a leghamarabb megtérültek,“ továbbá ahol égető munkaerőhiány mutatkozott. De mindenekelőtt igyekeztek a legfárasztóbb munkák gépesítését elvégezni, hogy a dolgozók minél kisebb fizikai erőkifejtéssel végezhessék el feladataikat. A szarvasmarha gondozására szükséges munkaidő elemzése során megállapították, hogy a tehenek gondozása az összes szarvasmarha ellátására szükséges munkaidő 40—50 °/o-át követeli meg. A tehenészeten belül a fejés és a tejkezelés az istállóban végzett munkák összidejének 50—60 százalékát emészti fel. E talán az első pillanatban száraznak tűnő statisztikai adatokból kiindulva az NDK-ban rendkívüli figyelmet szentelnek a fejőssel és a tejkezeléssel kapcsolatos munkák gépesítésére. Miből áll az a gondoskodás? Elsősorban a szerelő- és szervizszolgálat megszervezésében, amit a fejőberendezéseket gyártó VEB ELFA Elsterwerde üzem saját kezdeményezéséből tart fenn. így az ELFA jól bevált módszere alapján a fejő- és hűtőberendezések felszerelését csupán a gyártó cég által meghatározott' gépállomások végezhetik. Tehát. . csakis azok a gépállomások, amelyekkel a íyát alkotnak. A fiatal hártya alatt a bor tiszta és áttetsző, Később azonban a bor zavarossá válik. A hártyásodást okozó gomba (Mycoderma) megbontja a bor savait és az alkoholt is, így értéktelenné teszi az egész hordó tartalmát. A bor elveszti zamatét, vizes és poshadtízü lesz. Védekezés: a borvirág csak levegős környezetben szaporodik a gyönge 12 O/o szesztartalom alatti borokban. A hártyától meg kell az ilyen bort szabadítanunk. Ezt kezdetben úgy végezhetjük el, hogy a hártyát hoszszúszárú tölcsérrel vagy lopóval átszúrjuk és feltöltjük a hordót. A hártya így fokozatosan felemelkedik és kis túlfolyással a hordóról eltávolítható. A zavaros bort pedig meg kell szűrnünk és a hordót kigözölnünk. Legjobb védekező ellene a hordók rendszeres feltöltögetése. A BARNATÖRÉS fiattal boroknál gyakori betegség. Penészek okozzák (Botrytis cinerea). Ügy jelentkezik, hogy a megtámadott' fehér borok sötétsárga vagy barnássárga színeződést kapnak. A vörös borok vörösbarnává változnak. Zavarosodás áll be, amely a bor alja felé növekszik. A bor felületén vékony, csillogó hártya képződik és a bor íze is megváltozik, poshadt, aszalt gyümölcsre emlékeztető lesz. Valószínű, hogy a bor csersavtartalma és a festékanyaga oxidálódik ennél a jelenségnél és az adja a barna színű csapadékot. Leginkább az első fejtéskor lép fel levegő hatására. Védekezés ellene a gondos szüretelés, esetleg a nyálkázás. Azonkívül, ha már bekövetkezett a barnatörés, fejtéskor adjunk a borba hektoliterenként 10—20 gramm káliumpiroszulfitot, utána pedig egy hét múlva fejtsük le nyíltan. A kénessav elpusztítja a betegséget okozó enzimeket. A FEKETETÖRÉS fejtés után fordul elő a borban és kékes-feketés színű csapadék képződik. A bor megzavarosodik. A feketetörés a borban levő sav, vas és csersav egyensúlyi állapotának megbomlása által a levegő oxigénjének hatására keletkezik. Védekezés: az ilyen bor önmagától nem javul meg, hanem sárgavérlúgsós derítéssel megszüntethető. Vasas Ferenc, (Szőlészeti Iskola, Karva) berendezéseket előállító cég szerződést kötött e szerelési munkák elvégzésére. Magát a szerelést csak olyan dolgozók, illetve olyan szakemberek felügyelete alatt végezhetik, akik a gyártó üzemben rendezett hathónapos speciális iskolázáson résztvettek. Hogy a szerelési munkálatokat kiváló minőségben elvégezhessék, a szerelők az előbb említett szaktanfolyamon kívül résztvesznek a fejők iskolázásán is, ahol elsajátítják a tőgy anatómiájának és a kézi fejés technikájának alapismereteit. Az NDK területén összesen hat ilyen fejőiskola működik. Az ELFA üzem nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy a szerelők elvégezzék a fejők iskoláját. Ugyanis a gyártó üzem a fejőgépek helyes felszerelésén kívül arra is ügyel, hogy a szerelést végző dolgozók a berendezést kipróbálva adják át. Ez azt jelenti, hogy a szerelőnek nemcsak jól kell a berendezést felszerelni, hanem értenie kell a helyes gépi és kézi fejőshez is. Erre azért van szükség, hogy a berendezés felszerelése után a fejőgulyásokat betaníthassa a fejőgép helyes kezelésére. A jó minőségű szerelés nemcsak képzett szerelőket követel, hanem az egész szervizszolgálattal szemben is jelentős igényeket támaszt. A szervizszolgálatot szintén a gyártóüzem irányítja a gépállomások útján. Az elvégzett szerelések minőségét a gyártó üzem erre kijelölt alkalmazottai ellenőrzik. Ezért az egész ország területén kiépítették a „Vevők szolgálata" néven ismert hálózatot. E hálózat útján ellenőrzik a gyártóüzem által leszállított gépek szerelésének minőségét. Ha esetleg hibákat vagy kifogásolható minőségű szerelést állapítanak meg, akkor a gépállomás és a gyártó üzem között megkötött szerződés alapján a gépállomás köteles a szerelési hibákat a saját költségére eltávolítani. A fejőgépek iránti gondoskodást á hazai fejőgépeinket gyártó üzem — a pelhrimovi Agrostroj részéről nélkülözzük. Azt,, hogy a szerelő- és a szervizszolgálatra az NDK-ban tapasztalt módszer szerint nálunk is nagy szükség lenne, a berendezések kihasználásáról szóló számadatok bizonyítják. így Szlovákiában a kannákba fejő berendezéseket 90 %-rá, a fejőautomatákat pedig csupán 53 %-ra használják ki és a hűtőberendezésék 30%-a is kihasználatlanul marad.'Ha éít pénzre 'számítjuk át, akkor megállapíthatjuk, hogy Szlovákiában a kihasználatlan fejő- és tejgyüjtö-berendezések értéke több mint 12 millió koronát tesz ki az említett berendezésekre fordított 30 milliós összegből. A kihasználatlanul fekvő és sok millió koronát felemésztő gépek arra intik mind az irányítószerveket, mind a mezőgazdasági gépgyárakat, hogy nálunk is feltétlenül szükségessé vált a gyártóüzemek és a mezőgazdasági üzemek közötti közvetlen kapcsolat és a gépek szerelését csakis sokoldalúan képzett dolgozók végezhetik el, akik a szerelőmunkán kívül a gépeket kezelő dolgozók betanítását Í6 vállalhatják. Dr. M a r k o v á mérnöknő, az SZNT Mezőgazdasági Megbízotti Hivatalának dolgozója. A házinyulak talpfekélyéről A házinyulak talpfekélye egyre gyakrabban előforduló megbetegedés. Előidézője elsősorban a dróthálóból és lyuggatott fémlemezből készült ketrecalj. Az a tapasztalat, hogy a drótháló felsérti az állat talpát és a seb elfekélyesedik. A nedvesség, a vizelettel telített alom hajlamosító körülmény. Az USA-ban vizsgálatokat végeztek annak megállapítására, hogy a talpfekély öröklődik-e. A vizsgálatok azt igazolták, hogy nem. A megfigyelést' végző szakemberek igazolják, hogy a beteg állatok részére a ketrec aljába símafelületű furnér vagy ehhez hasonló lemezt kell tenni a teljes gyógyulásig. Ha friss és még nem fertőződött a talpseb, akkor cinkenöccsel gyógyítható, ha fertőzött, akkor fertőtlenítő kenőccsel kell naponta kezelni. Célszerű tehát az állataink részére száraz tartózkodási helyet kialakítani, mert a vizelettel telítődött alom felpuhítja az állatok talpbőrét és csekély sérülés elegendő ahhoz, hogy elfekélyesedjék. A talpfekély általában a nagytestű, tehát a kifejlődött törzsállatoknál fordul elő a legtöbb esetben. Időszakonként ellenőrizzük nyulaink talpát, mert ezáltal megelőzhető a nagyobb károsodás. Ha talpfekélyt észlelünk az állatoknál, célszerű azt állatorvossal is megvizsgáltatni. Szakszerű kezelés, a különböző összetételű kenőcsök gyorsabb gyógyulást eredményeznek. 0 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. február 13.
