Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-01-30 / 4. szám
A zársiómadás igazolja a szakosítás előnyeit A legnagyobb bevétel az állattenyésztésből 0 Egészséges tehénállomány 0 Több mint 6 vagon kacsa közellátásra 0 A járás legjobbjai között Az EFSZ-ek irodáiban e napokban nagy a sürgés-forgás. A legtöbb szövetkezetben már befejezték a zárszámadási munkákat és intenzíven dolgoznak az idei termelési-pénzügyi terveken. Említésre méltó eredményeket értek el a Kosúti EFSZ dolgozói, akik több mint 800 ezer koronával szárnyalták túl a tervezett pénzjövedelmet. Örvendetes különösen az, hogy a bevételek nagyobb részét az állattenyésztésből érték el. Annak dacára, hogy tavaly az egész szarvasmarhaállományukat kiselejtezték — mégis a tervezett 2,2 millió korona helyett több mint 2,9 millió koronát vettek be állattenyésztésből. A bevétel nagyobb részét a szövetkezet hízómarhákból és kacsából, kiskacsák, valamint malacok eladásából szerezte. A múlt évben a szövetkezet 5983 darab kacsát hizlalt ki, melyekért több mint 245 000 koronát kapott. A kosúti szövetkezetnek saját kacsakeltetöje van, ahol Pszota Mihály és Bubeník Viola dolgozik. A keltetö-T+z évvel ezelőtt, 1954 nyarán emigyen szólt hozzánk Kiss Pista, zootechnikus: — Jó lenne segíteni a takarmánybegyüjtésben. A' növénytermesztő csoport tagjainak nyakában az aratás, de a takarmány sem maradhat ebek harmincadjára. — Egyeseknek nem tetszett a javaslat, mégis beleegyeztünk. Utóvégre az állatgondozóknak is érdekük fűződik a takarmányhoz. Délután iparkodtunk a munkát mielőbb befejezni, azután usgyi a határba! Hat órától kilencig gyűjtöttük, boglyáztuk a takarmányt. Jó munkát végeztünk. A késő délutáni órákban megpuhult a lucerna, nem törött a levele, így minőségben elsőrendű takarmányt nyertünk. Tíz évvel később, 1964 nyarán másképpen sült el a puska. Reggel hét óra tájt, amikor végeztem a fejessel, látom, hogy a gazdasági udvar kapuján befordul egy traktor, utána két pótkocsi, rajta magasra púpozott lóhere. — No lám — gondolom — mekkorát fordult a világ! Ilyen korán megrakodva jönnek a határból. De milyen zöld az a here. A rakomány a kapu félfájához dörgölőzött, így leesett belőle néhány maréknyi. Felvetből tavaly 36 764 kiskacsát adtak el, amiből kishíján 240 000 korona bevételt értek el. Hogyan készülnek erre az évre? Már az évi termelési-pénzügyi tervekben számolnak a termelés szakosításával. Különösen kacsahizlalásra, malacnevelésre és a fejögazdaságra rendezkednek be. Az idén 30 000 kacsát szeretnének kihizlalni, ami kb. 6,5 vagonra való mennyiség. Újévtől fokozatosan felszámolják a sertéshizlalást és áttérnek a kacsanevelésre. Az év leforgása alatt 1100—1200 malacot akarnak eladni. Egyúttal felújították a tehénállományt. Ügy számítják, hogy 200 egészséges tehenet tartanak majd, amelyektől magas tejhozamot várnak. Idén a takarmánynövények termesztését már ennek megfelelően tervezik. A kosúti szövetkezet elért eredményei valóban örvendetesek. Az egy hektárra eső árutermelés közel 10 000 korona. Az ilyen eredmények után gazdag lesz náluk a zárszámadás. (kfg) tem, nézegettem. A kutyatárát!. .. Ilyen zölden nem kazatozható. Vagy tíz év után így is lehet? Nem hagyott nyugton a dolog. Útközben szemben találtanj magam Vass Gyurkával, a titkárral. Szóvá is tettem, ami lelkem nyomta. Gyurija jobb-balra csavargatta a fejét, majd kibökte: — Ez nem az én dolgom, barátom. Menj a szövetkezet irodájába, ott elintézik ügyedet. Elmentem. Az elnök nem volt odahaza, de Gáspár Menyhért, az ellenőrzőbizottság elnöke havi jelentésén dolgozott. Jelentettem neki, mit észleltem. Megköszönte, s máris rohant a kazalozókhoz. Hogy mi történt? Délután munkába menet látom, hordják a herét szünet nélkül, s emelkednek a kazlak felfelé. Néhány hét múlva mégis történt valami. Az egyik júliusi éjszakán tüzet jelzett a sziréna. Tüzet a szövetkezet gazdasági udvarán. Begyúlt a zölden kazlazott takarmány. Másnap a többi kazlat átrakták, szellőztették, nehogy azokból is hamu -váljék. Ügy volt 54-ben, így lett 64-ben, kíváncsi vagyok, hogyan lesz 74-ben? —9— wmmmmmmwm Országos verseny a rétek és legelők gondozása érdekében Vladimír Maska, a mező-, erdö- és vízgazdasági miniszter helyettese a trebíci értekezleten bejelentette az országos versenyt a magasabb hektárhozamok elérésére. A Havlíckúv Brod-i és a jicíni mozgalom mellett a trebíci mozgalom a rétek és legelők jobb gondozásáért és a hektárhozam fokozásáért indul. A járások március végéig jelentkezhetnek a versenybe. A verseny feltételei két kaszálás, trágyázás, talajjavítás és felületi simítózás. A becslések szerint műtrágyával mintegy 500 ezer hektár rétet trágyázhatunk, ez az összterület fele. Ezenkívül mintegy 30 ezer hektár rétet fel kell szántanunk. A trebíci járásban 13 ezer hektár rét és legelő van és hektárhozamuk az országos átlagnál egyharmadnál magasabb. (c) Kenyhec és Migléc a múlt évben egyesült és az űj község neve Határlalva. Makó Lászió, a helyi nemzeti bizottság elnöke egyformán segíti mind a két szövetkezetét. Az eredmény nem is marad el. Terven felül 85 000 liter tejet adtak el. Kovács István, a kerületi nemzeti bizottság képviselője már 15 éve a migléci szövetkezet elnöke. Azóta mindent megtett, hogy a közös gazdaság fejlődjön. Felesége állandóan a szövetkezetben dolgozik, lánya a mezőgazdasági műszaki középiskola elvégzése után szintén a szövetkezetben helyezkedett el. Két mezőgazdasági főiskolát végzett mérnök fia is a hazai rögnél maradt. Tóth Imre elvtárs szintén 15'éve áll a kenyheci szövetkezet élén. Sokéves tapasztalattal, gyakorlati szaktudással rendelkezik. A szövetkezet eredményesen gazdálkodik. Mindkét szövetkezetben emelkedik a termelés szintje. A múlt évhen 43 darabba! emelkedett a tehenek létA hal és környezete Minden egyes hal élete a megtermékenyített ikra fejlődésnek-indulásától a hal pusztulásáig tart. Amíg a Zuger-üvegben fejlődő ikrából piacérett hal lesz, számtalan külső hatás ostromolja a halat, befolyásolja növekedését és fejlődését. Igaz ugyan, hogy az új hal-egyed meghatározott képességeket (növekedőképesség, betegségekkel szembeni ellenállóképesség stb.) hoz magával őseitől öröklött formájában, de hogy e képességek mennyi idő alatt, milyen mértékben és irányban bontakoznak ki, azt döntő mértékben a környezet időről-időre változó hatásainak összessége szabja meg. Az állatokat érő hatások változásának eredményeképpen maguk az állatok is megváltoznak, alkalmazkodnak a megváltozott viszonyokhoz. Ez az alkalmazkodó képesség igen sok halat megóv a környezetváltozás okozta pusztulástól. A környezeti hatásokra azonban a különböző fajok eltérően reagálnak. így alakultak ki hosszú évezredek során a ma élő állatfajok, s így halfajaink is. Csakis ezzel magyarázható, hogy közel azonos feltételek között egyazon élettérben (biotópban) pl. egy hegyi patakban együtt él. több, egymástól eltérő testfelépítésü és életműködésű halfaj (a nagyobb termetű ragadozó pisztráng, a kistermetű békés életmódot folytató fürge cselle, és az előbbiekkel szemben úszóhólyaggal nem rendelkező botos kölönte). Amikor tehát tenyészhalainkat gondosan kiválogatjuk és azok optimális ivarsejttermeléséről és ívásáról gondoskodunk, akkor az eredményes haltenyésztés érdekében csak az első lépést tettük meg. Munkánkat akkor fogja siker koronázni, ha az új halegyedeket érő hatások közül a kedvezőeket elősegítjük, a károsokat háttérbe szorítjuk vagy teljesen kikapcsoljuk. De nézzük, milyen hatások érik halainkat? E hatások olyan sokfélék, hogy felsorolásuk teljesen lehetetlen. A tisztánlátás érdekében mégis hasznos azok rendszerezése és áttekintése, az okok és összefüggések kiderítése, amely egy külön tudományágnak, az ökológiának a tárgya. Anélkül, hogy a részletekben elmélyednénk, tekintsük át a halakat rendszeresen ostromló környezeti hatásokat. A hal közvetlen környezete, az a víz, amelyben él. A hal élete igen nagy mértékben attól függ, milyen a víz fizikai tulajdonsága (víz mélysége, nyomása, mozgása, átlátszósága) és vegyi összetétele (oldott szervetlen sók és nyomelemek, vízben elnyelt gázok mennyisége, az aljazat milyensége stb.). Ezeken kívül a vízre és a halra közvetlenül is hat a földrajzi hely és a földtani elrendeződés, ezekből eredően az évszak, napszak fényviszonyai, hőmérsékleti változásai, légnyomás és szél, mindez befolyásolja a víz hőmérsékletét, a víztükör időszakos változását stb. Mindezek együttesen a halra ható olyan élettelen (abiotikus) tényezők, amelyek — mint látható az említett példákon — nemcsak a halra hatnak közvetlenül, hanem egymásra is kölcsönhatással vannak. Még bonyolultabb a halakra ható élő (biotikus) környezet áttekintése. Ide a növény, az állat és végül az ember okozta hatásokat sorolhatjuk. A víz növényvilága szervesanyagfelépítésével tápanyagul szolgál a halak számára, de konkurrense is lehet annak (pl. a sok oxigént-fogyasztó növényi szervezet). A növényvilágra jellemző asszimiláció a víz szervesanyag- és oxigéntartalmát gazdagítja: a növényvilág képviselőinek a vízben való jelenlété a halak biológiai tevékenysége szempontjából is fontos (ívóhely, elbúvás az ellenség elöl stb.). Az élő környezetben számos növény és állat negatív hatást fejt ki a halakra kórokozó vagy parazita formájában. Ezek ellen a haltenyésztőnek állandó, szívós harcot kell folytatnia. A vízben, s annak közelében élő állatvilág hatása sem hanyagolható el. Közülük sok a halpusztító és több a táplálékkonkurrens. Viszont a vízben élő állatfajok zöme — a halak fontos természetes táplálékául szolgálnak. A haltenyésztőnek nemcsak a halak, hanem a természetes haltáplálékszervezetek optimális életkörülményeit is biztosítania kell. A halegyedekre saját fajtestvéreik is hatást gyakorolnak, (pl. rajban élő halakra gondolunk.) Végül egyre inkább előtérbe kerül a hatótényezők sorában maga az ember tervszerű, irányító, természetátalakító tevékenységével, a haltenyésztéS és halászat okozta hatásaival. Ha mindezeket alaposan átgondoljuk, beláthatjuk, hogy a hal szervezetének sem könnyű e hatások ostromait kiállni. Bonyolódik a helyzet akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a közvetlen hatások visszhatásaként a halak is hatással vannak a legtöbb környezeti tényezőre (pl. a víz összetételére vagy a víz növény- és állatvilágára stb.), sőt a hatótényezők egymásra is hatnak. Tehát a hal és környezete közötti kapcsolat élő és élettelen hatótényezők bonyolult kölcsönhatását jelenti. E rövid áttekintés legfőbb tanulsága talán az lehet, hogy nagy hibát követnénk el, ha a halainkat környezetüktől függetlenül, attól elszakítva vizsgálnánk. De ugyanakkor hiba lenne, ha az egyes hatótényezőket a többitől kiragadva önmagában tanulmányoznánk, s nem vennénk figyelembe a kölcsönhatásokat. A tudományos és gyakorlati szakembereknek közös erővel ezen összefüggések tisztászásán és azoknak haltenyésztés számára való felhasználásán kell fáradozniok. Minden új részletismeret, kísérleti tapasztalat vagy gyakorlati megfigyelés, mely ezeknek megismerését előbbreviszi, egyben hasznos építőköve a korszerű, magasszintü haltenyésztés mielőbbi megvalósításának. Dr. Széky Pál Emberek és tervek A kis irodában alig férnek el az emberek. Tervezgetnek, számolgatnak! Kupec Gyula, a Cesticei Állami Gazdaság vezetője elmondja, hogy a terv már készen van, de még részletesen megvitatják. Hadd szóljanak hozzá a munkások is, hogy még kiegészíthessék. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az egy hektárra jutó hús, termelésében az elsők között járnak a kelet-szlovákiai kerületben. Amíg kerületi méretben az állami gazdaságok átlagosan csak 10 mázsa gabonafélét termeltek, ez a gazdaság több mint 20 mázsát. Igaz, többet is termelhettek volna, ha nem jön a rendkívüli szárazság. A föld rendszeres trágyázása a munkák agrotechnikai időben való végzése nemegy évben meghozta gyümölcsét. 1962-ben például búzából 30,2, árpából 43,5, rozsból 28,8 mázsás hektárhozamot értek el. A gazdaság, mivel közéi van á varoshoz, főleg tejtermeléssel foglalkozik. Ezen a téren eddig is szép eredményeket értek el. Amellett, hogy 100 hektárra 31 tehenet tartanak, az 1963-as évben 3000 liter tejet fejtek tehenenként, ami egy év alatt 500 literes emelkedést jelentett. A takarmányt ésszerűen használják fel. Elég végigmenni az istállón etetés közben. Az etetők nem bánnak Csáky-szalmája módjára a takarmánnyal. A silót a fagytól felolvasztják és takarmánymésszel ízesítik, adnak hozzá még ammóniákot is. A napi fejadag vitamindús és sokrétű, ami lényegesen hozzájárul a tejtermelés emeléséhez. A dolgozók hozzászólása bizonyára kiegészíti még a termelési tervet és az új gazdasági évet sikeresen teljesítik majd. J. L. Úttalan utakon - szorgalmas emberek száma és az egy tehénre eső tejtermelés már. 1999 liter volt. Amíg a tejtermelés tehenenként 85 literrel emelkedett, az eladás 291 literrel, mert csökkentették az üzemen belüli tejfogyasztást. A legjobb fejőgulyás Makó Pál, aki több mint 500 liter tejjel emelte az egy tehénre eső évi tejtermelést. Egy laktáció alatt átlagosan 2257 liter tejet fejt. Jó lenne, ha a szövetkezet vezetősége elgondolkozna a két műszak bevezetésén. A fejögépek sincsenek kihasználva, pedig lényegesen megkönnyítenék a fejők munkáját. A szövetkezeti tagok is hozzájárulnak a közellátáshoz. Több mint 10 000 liter tejet és 30 000 tojást adtak el. Iván Imre 1147 liter tejet, Molnár László 1162 db tojást, Nagy Lajos 1016 db tojást adott el. Határfalva két szövetkezete jól fejlődik és minden előfeltétel megvan arra, hogy az újévet sikeresen zárják. Iván Sándor (Kassa) XI. Halfogási Világbajnokság Az Olasz Sporthorgász Szövetség október 4-én Parma városának közelében, a Pó folyón rendezte meg a Nemzetközi Sporthorgász Szövetség (CIPS) 1964. évi XI. Halfogási Világbajnokságát. A nagy vetélkedésen 15 ország 5—5 versenyzőből álló csapata vett részt. Az NDK versenycsapata nem kapta meg a beutazási engedélyt, és ismét nem jelenhetett meg a versenyen. A világbajnokságot a francia versenyzők nagy fölénnyel nyerték. Az egyéni versenyben mind az első három helyezést megszerezték, de a leggyengébb eredményt elért versenyzők is — 75 résztvevő közül — a 9. lett. A győztes Fontanet Raphael, 42 halat fogott 5185 gramm súlyban. A legtöbb halat Leyer Johann, osztrák versenyző fogta, 121 hala azonban csak 2695 gramm súlyú volt, ezzel az eredménnyel csupán a 6. helyet sikerült elérnie. A csapatverseny eredménye: 1. Franciaország, 2. Olaszország, 3. Ausztria, 4. Belgium, 5. Luxemburg. A szocialista országok közül Románia a 6., Lengyelország a 7„ Csehszlovákia a 12., Jugoszlávia pedig a 14. helyen végzett. Magyarország a versenyen nem vett részt. A csapatverseny eredményét az új nemzetközi versenyszabály szerint úgy számították ki, hogy szektoronként megállapították a helyezéseket és az egyes csapatok tagjainak ezen helyezési számait összesítették. A francia versenyzők 4 szektorban bizonyultak a legjobbnak és az ötödikben is a ■ 2. helyet szerezték meg. A verseny 10 órától 13 óráig zuhogó esőben bonyolódott le. A 75 résztvevő közül csupán egyetlen versenyző nem ért el eredményt. A többiek öszszesen 1161 halat fogtak, 97 695 gramm súlyban. A zsákmány főként küszböl, domolvkóbó! és paducból állt. Az idei XII. Halfogási Világbajnokság a Román Népköztársaságban kerül lebonyolításra. beszélni. Hát itt vagyok! Varga Ferenc a konyhába vezet. Két lánya és az asszony szorgalmaskodik idebenn. Felütöm füzetemet, hogy papírra vessem, mit mond. Varga Ferenc tizenkét gyerek közül való. Hajdanában hét hold földjük volt — amit termett, abból éltek! Talán mondani sem kell: mindahányuknak jól meg kellett fogniuk a kapa nyelét, hogy legyen mit a tejbe aprítani... De ez már régen volt! Ma másfajta gondokkal küszködnek. Varga Ferenc 1961 óta dolgozik «re 0szőri Állami Gazdaságban. Jóllehet közhelyként hangozhat, mégis így kell elmondani: a növénytermesztésben elért nem mindennapi eredményekhez, ó is derekasan hozzájárult. Varga elvtárs csoportvezető: 20 férfi és 5 leány dolgozik a keze alatt. Hanem ö, vezető létére is ugyanazt a munkát végzi, mint társai — és ezt hangsúlyozta. Amit viszont elhallgatott, azt másaktól tudtam meg: nap mint nap kerékpáron jut el munkahelyére, oda — vissza öt-hat kilométert is karikázik- és milyen úton! Üttalan utakon, sárba, hóba ragadva .. . Az 0szőri Állami Gazdaság a múlt: esztendő második felében ezt a címet nyerte el: A Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának Üzeme. Varga Ferenc azonban ezzel nem dicsekedett, márpedig nyilvánvaló, hogy az ö munkájára is válasz volt ez a kitüntetés . . . Megindulok kifelé. A fekete kutya most már nem ugat rám. Varga Ferenc pedig a kapuig kísér.- Erőt, egészséget! — mondom bú-' csínéul, aztán indulok a hepehupás, sáros úton. Sződy Viktor «naanKK«' 0 A Szabadkai Állami Gazdaság közép-szlovákiai legjobb mezőgazdasági üzemei közé tartozik. Az elmúlt évben túlteljesítette az állattenyésztési termékek eladásának tervét. A közellátásnak 1 135 600 liter tejet, 4138 mázsa húst és 314161 darab tojást adott. Idén sem akár lemaradni és napi tejeladási tervét túlteljesíti. (Kovács Zoltán, Rimaszombat) 0 A kiskövesdi szövetkezetben a tervezett 6 hektár szőlőből már hármat elültettek. A falu gyorsan fejlődik és nemsokára méltón ünnepli majd felszabadulásának 20. évfordulóját. A község lakói most is hálával gondolnak a felszabadító szovjet hadsereg bátor katonáira, akik elhozták a szabadságot ebbe a faluba. (Borcsik Sándor, Kiskövesd) 0 A nagyodi szövetkezet a múlt évben 7 hektáron termelt dohányt. Erről a területről 179 000 korona bevételt terveztek. Túró Lajos csoportvezető minden szaktudásával, tapasztalatával arra törekedett, hogy minél jobb minőségű dohányt, termeljenek. A csoport munkája eredményes volt. A tervezett 105 mázsa helyett 204 mázsa dohányt termesztettek és 550 ezer koronát kaptak érte. A csoport ■tigjai minden elismerést megérdemelnek. (Kúcs Gyula, Alsószecse) 0 A kelet-szlovákiai kerületben idén 18 684 személy részére nyílik munkalehetőség. A munkaerők egy részét a mezőgazdaságból a háztartási dolgozókból és a csökkentett munkaképességű dolgozókból nyerik. (Bohus Nemcek, Kassa) 0 A Szőlőskei Mezőgazdasági Mesteriskola újabb tanulókat vesz fel 17—45 éves korhatárig. A magyar nyelvű tanítás kétéves és a szövetkezetektől kiküldött dolgozók, ha nőtlenek 500, ha nősek vagy férjezettek 700 koronát kapnak havonta és minden gyerekre 60 korona családi segélyt. Jelentkezhetnek az állami gazdaságok és az egységes földmüvesszövetkezetek dolgozói is. (Bauemfeind Miklós, Szolosko) 4, Határfalu két szövetkezete VARGA FERENC udvarába nagy lendülettel nyitok be. A kert felöl közeleg felém s én fennhangon megszólítom:- No, ez is megérte! Nem tudhatja mi végett jöttem, de igen kedvesen mosolyog s kissé félszegen fogad. — Előbb az igazgatóságon jártam, ott mondták, hogy magát keressem fel, ha példás gyalogmunkással akarok *1 0SZABAD FÖLDMŰVES 1965. január 30.
