Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-01-23 / 3. szám
Segítsük az erdőgazdaságokat a fafeldolgozásban Efőzzül meg a brucellózis fellépését A komáromi járásban, és egyúttal uz egész ország területén 1964. november 24-én küldtük vágóhídra az utolsó brucellózissal sújtott szarvasmarhát. Járványtan! és gazdasági szempontból ez a nap igen emlékezetes, mert sok évi fáradságos munka után sikerült szarvasmarhaállományunkat megtisztítani ettől a veszedelmes kórtól. A brucellózis rengeteg kárt okozott az állattenyésztésünknek és veszélyeztette az emberek egészségét is, mert az emberek is fogékonyak erre a betegségre. A brucellózis nagyon nehezítette a szarvasmarhaállomány gyors fellendülését, mert ezzel a betegséggel sújtott tehenektől nem lehetett egészséges állományt nevelni és a további tenyésztésbe felhasználni. A betegség felszámolását' nehezítette az a tény, hogy a betegséggel sújtott állatok kiselejtezésével egyidejűleg a termelési feladatokat is teljesíteni kellett a mezőgazdasági üzemeinknek. Ez nagy erőpróbát jelentett a szövetkezetek vezetői számára. Állatorvosi szolgálatunk a mezőgazdasági üzemek vezetőségével karöltve, mégis sikerrel birkózott meg ezzel a feladattal, és így lehetővé tette szarvasmarha-állományunk egészségesebbé tételét. Szükséges ebből az alkalomból megemlékezni az állami gazdaságaink zootechnikusairól. Nagy Antalról Komáromban, Erdélyi Ferencről Bálványon, Tarics Jánosról Gyulamajoron és ing. Tvrdon Szilveszterről Bajoson, akinek az utóbbi években különösen nehéz helyzetben kellett a termelési és állategészségi feladatokat biztosítaniuk, mert a fertőzés itt volt a legnagyobb arányú. Eredményes munkájukért dicséret és elismerés illeti őket. Kö-Ä galántai járás eredményesen teljesítette eladási tervét A múlt évben a galántai járásban lényeges javulás volt észlelhető a közellátás terén. Az üzletekben bőven válogathattak hús- és tejtermékekből. Sok esetben gondot okozott a termékek elhelyezése.. A közellátás megjavításához természetesen hozzájárult a galántai járás is, hiszen terven felül 14 ezer mázsa húst adtak el a mezőgazdasági üzemek. Az előző évhez viszonyítva 18 427 mázsa hússal több került a piacra. A hízósertés eladási tervét 102,9 °/o-ra teljesítették, ami 2896 mázsa túlteljesítést jelent. Járásunk lényegesen túlteljesítette a vágóbaromfi eladási tervét is. Habár a tejfelvásárlás terveit nem teljesítettük, az előző évhez viszonyítva, mégis 2 millió literrel adtunk többet. Viszont nagyon szép eredményeket értünk el a baromfitenyésztésben. Terven felül közel 2 millió tojás került a piacra. —*kf— szönetet kell nyilvánítani minden állatorvosnak, technikusnak, valaménynyi mezőgazdasági üzem vezetőségének és dolgozóinak, valamint a járási termelési igazgatóság vezetőségének. 1961. január 1-én járásunkban 11 361 db brucellózissal sújtott szarvasmarha volt. Évről évre a tervszerű intézkedések folytán ez a szám állandóan csökkent és elérkezett a céltudatos munka eredménye, a brucellózis teljes felszámolása. Még 1964-ben is 4061 hangos szarvasmarhát számoltunk fel. Ezzel nemcsak a további gazdasági károktól és költségektől szabadították meg a mezőgazdaságot, hanem efejéf vettél, a;' fmfierek eseflegés fertőzésének • A Csehszlovák Népköztársaság ezzel Európában Svédország és Dánia után a harmadik állam lett, amelyik leküzdötte a szarvasmarhák brucellózisát. A brucellózist ilyképpen felszámol-' tűk, de a fertőzés veszélye még továbbra is fennáll. Fertőző gócok még előfordulhatnak az egetekben, patkód nyokban, a vadon élő nyulakban vágy rosszul kezelt trágyamaradványokban stb. Szükséges ezért megelőzni az esetleges veszélyt, hatásosan és gyakrabban végezni az istállók és környékük fertőtlenítését és a rágcsálók szükség szerinti irtását. Dr. Michalovics Miklós, a Komáromi Állategészségügyi Központ vezetője Érdemes dohányt termeszteni A Zálagosi Állami Gazdaságban a dohánytermesztés évtizedes múltra tekint vissza. Munkaerőhiány miatt a múltban az eredmények nem voltak valami kiválóak. Az elmúlt évben viszont, mivel gépesítettük a növénytermesztés néhány szakaszán a munkát, a felszabadult munkaerőt áthelyezhettük a dohányos csoportba. A palántázást lényegesen meggyorsította a magunk szerkesztette két gödrözőgép is. A vízszállító ciszternákra olyan csapokat szereltünk, amelyekből egyszerre több csövön vezethettük ki a vizet. A többszöri sarabolást, a vegyszeres gyomirtást, az RS—09-es traktor végezte. Ez is sok munkaerőt takarítót meg. Szeretnénk, ha a jövőben megkapnánk az Ígért dohánypalántázó gépeket. A peresi és zálagosi dohányos csoport versenyben állt egymással. A zálagosi csoport dohányát a jégeső annyira tönkretette, hogy már ki akartuk szántani, de amikor láttuk, hogy a dohány tovább fejlődik, a kilyuggatott leveleket leszedtük, így a dohány levegőhöz jutott és gyorsan fejlődött. A csoportnak sikerült 9,26 mázsa száraz dohányt begyűjteni. A peresi csoport dohányát nem érte elemi csapás, és így hektáronként 18,26 mázsás dohányt törtek le. A peresi részleg a dohány kilogrammját 21,68 koronáért értékesítette. Tehát egy hektárról 39 614 koronát vettek be. A termesztési költség, beleértve az általános költségeket is, 21 004 korona volt, tehát a tiszta jövedelem hektáronként 18 610 korona. A zálagosi csoport szintén dicséretet érdemel, mert az elemi csapás ellenére is 40 938 korona tiszta jövedelmet értek el területükről. Ök a dohány kilogrammját 24,78 koronáért értékesítették. Gubrica Józsefet és Gergő Jánost, a dohányos csoport vezetőit az állami gazdaság vezetősége jól értékelte. Az elemzésből láthatjuk, hogy még a kedvezőtlen időjárás esetén is kifizetődik a dohány termesztése. Öbert János (Málas) A kis garázdálkodók és a kolbász — Fiúk, egészségünkre!... Mc.giszszuk és megyek a .. — Kurucz Pál felhajtotta a poharában levő borocskát, lekezelt barátaival, begombolta kabátját és kilépett az utcára. Elgondolkodva ballagott hazafelé, amikor néhány siheder és egy Juhász nevű legényke megállította. — Kérünk egy kis tüzet! — szólította öt Juhász. — Szívesen, fiúk! Azonnyomban ütést érzett a bal szeme alatt. Elvesztette egyensúlyát. A földön rugdosni kezdték. Fejét, gyomrát, ahol érték Kurucznak sikerült felugrania, majd futásnak eredt. A suhancok utána lódultak, s hazáig üldözték. Otthon magára zárta az ajtót. A fáik azonban nem elégedlek meg munkájukkal. Egy csoportvezető monológja Rólam akar írni?! Most, télen? Hiszen jól tudja, ilyenkor nincs munka. Miért nem jött nyáron?! Hogy a mai napon volt-e problémám? Az biz’ volt. Abban igaza van, hogy egyetlen nap sem múlik el probléma nélkül. Mutatkozzam be? Szolga Gyula vagyok. Egyesek ugyan már bácsinak hívnak, de én csak Gyulának érzem mggatn. A Kosúti Magtermésztö Gazdaság jeketenyéki részlegén dolgozom, mint csoportvezető. A napot, ma hat óra tizenöt perckor kezdtem. Legelőször az elmaradt munkakimutatást tettem rendbe. A munkanap számomra tulajdonképpen háromnegyed hétkor kezdődött a munkabeosztással. Utána néhány dolgozóval a prizmázott dugványok és maghozók hőmérsékletét ellenőriztem. Ahol a hőmérséklet magasabb a megengedettnél, ott kitakarást, ahol alacsonyabb, ott pedig betakarást végeztünk. Hogy ezt naponta vegzem-e? Igen. Ilyen ellenőrzésre feltétlenül szükség van, ha nem akarjuk, hogy az egyedek kárt szenvedjenek. Aztán a gazdasági udvarban tartózkodtam. Ellenőriztem, hogy a tegnap kiadott feladatokat, az udvartisztítást illetően hogyan teljesítették. Volt-e ma bosszúságom? Volt. Az igazgatóság ide irányított három pótkocsi répaszeletet, melyet jelenleg nem tudunk felhasználni. Visszaküldtem. A traktorosok is mérgelődtek, rpert egy utat feleslegesen tettek meg. Más probléma? Az is volt. Az egyik dolgozónknak egy kötél szalmára lett volna szüksége se'tésperzseléshez. Szalmát kiadni szigorúan tilos, mert kevés van belőle. De mit csináljak vele?! Ne adjak neki? Jó, szorgalmas dolgozó — ezt nem tehetem meg. A délutáni program? A trágyakihordást ellenőriztem. Részlegünk nehézsége? Elsősorban a munkaerőhiány. Főleg férfiakra gondolok. Az 1964-es év utolsó negyedében ketten mentek nyugdíjba, s ez év első feléig előreláthatóan még hárman hagyják itt a gazdaságot. Még a növénytermesztésben csak megvolnánk valahogy. A munkaerőhiány elsősorban az állattenyésztésben mutatkozik. Hogy mit lehetne ellene tenni? Az én véleményem az, hogy elsősorban a munkabért kellene emelni. Ez többet érne minden meggyőzésnél. Nálunk az — Most mit csináljunk? — Oltó! Itt van az ész, nem az ajtó mögött - mondta valamelyik. — Gyerünk a padlásra, onnan a lakásba ... Lefeszítették a padlásajtó lakatját, s nyomban megérezték a házikolbász finom illatát. Már semmi sem kellett, csak a kolbász. Tizenöt kiló lehetett, amit magukkal vittek. Jóízű volt, mert amikor másnap a közbiztonsági szervek kezeiben váltak, már csak három kilóra való maradi belőle. Juhász Tibor nz ú j év első napjait vizsgálati fogságban töltötte. A kisebbeket egyelőre a szülőkre bízták. Minden bizonnyal keserű lett a kolbász, s többször egyiküknek sem lesz kedve ulonállósdit játszani. Krajcsovics Ferdinand (Galanta) A szakemberek képzéséről A halhús iránti kereslet nagymértékben megnövekedett. A fogyasztók gyakran felvetik a kérdést, mi az oka annak, hogy főként csak az őszi lehalászások után lehet halhoz jutni. Lehetséges-e haltermelésiinket olyan szintre emelni, hogy a keresletet más húséhoz hasonlóan, folyamatosan kielégítse? Válasz: a távlati tervek szerint a fogyasztók haligénye folyamatosan kielégítést nyer. Hazánk tógazdaságainak haltenyésztési eredményei az utóbbi években nagy fejlődést mutatnak. Épülnek tógazdaságaink, terméseredményeink is kedvezően alakulnak, ugyanakkor a vízszabályozásokat és szennyezéseket követően természetes vizeink haltermése nem fedezi a szükségletet. A mesterséges tavak létesítésével kezd kibontakozni a halgazdálkodási tudomány. A tervek szerint vizeink halállományát jelentősen emelni kell. Nagy és komoly feladat ez, de nem elérhetetlen. A fejlődés nagy mértékével és rohamos ütemével csak azok tarthatnak lépést, akik a szaktudást elsajátítják. A halgazdaságtan magasszintü tudománya sokrétű. Elsajátítása alapos elmélyülést igényel. Ha adva vannak a gazdasági feltételek, minden termelési ág, így a halászat fejlődése is, attól függ, miként van ellátva hozzáértő és rátermett szakemberekkel. Meg kell állapítani, hogy a halászat ellátottsága ezen a téren alsó-, közép- és felsző szinten egyaránt hiányos. Ezért sürgős beavatkozásra van szükség, nehogy az utóbbi évek hatalmas fejlődésének a szakemberhiány szabjon gátat. Ha sorra vesszük a munkahelyeket a halászat terén, megállapíthatjuk, hogy mérnöki képzettséggel igen kevesen rendelkeznek. Szlovákiai viszonylatban pedig ez a helyzet még súlyosabb. A diplomával rendelkezők legnagyobb része a kutatásban tevékenykedik, főiskolák szükségleteit elégíti ki, de a tenyésztési vonalon dolgozók számát akár egy kezünkön is megszámolhatjuk. A fejlesztési terv irányelvei szerint pillanatnyilag is elég sok halászatban jártas mezőgazdász mérnökre volna szükségünk. A felsőoktatásnál ma egyáltalán nem kielégítő a halászati szakemberek képzése; és mint tantárgy csak egy szemeszteres terjedelemben az apróáliat-tenyésztési fakultásnak a része. A mi viszonyaink között persze halászati főiskola felállítására nincs szükség, de kívánatos lenne a Halászat számára külön tanszék. Emellett 1—2 hallgató külföldi halászati főiskolára küldése is indokolt. Megjegyzem, hogy nemcsak a Szovjetunióban, de az NDK-ban. Romániában és Lengyelországban is működnek halászati főiskolák. Nem rózsásabb középfokú káderképzésünk sem. Középfokú érettségit adó szakiskolánk csak Vodnanyban működik. Nagyon minimális létszám képviseli Szlovákiát, mert itt nálunk bizony az utolsó időkig keveset tettünk azért, hogy a halászat népgazdasági fontosságát; tudatosítsuk, s megismertessük a széles néprétegekkel. A legerezhetőbb hiányokat a középkáder-nevelés terén csak most fogjuk megérezni, ha az újonnan épülő tógazdaságok üzemelni kezdenek. A másik intő jel pedig, hogy a halászatban dolgozók átlagéletkora igen magas, és csak ezek nyugalomba vonulása esetén sok esetben az élettapasztalatot csak jó elméleti tudással és gyakorlati felkészültséggel fogjuk tudni pótolni, ennek előfeltétele pedig a szakoktatás. A mesternevelés terén a legnagyobb a hiányosság. Évente 2—3 ipari tanuló nem kielégítő utánpótlás. A szakemberképzés ma nagyon fontos probléma. Foglalkozva eddig elért eredményeinkkel, megállapíthatjuk, hogy a termelés helyes technikája kibontakozóban van. Az ütem azonban kissé lassú. A pótlás megindulhat, eredményes lehet, de ebben az illetékes szerveknek segíteni kell. G e c z ő B. egy példányi fogtak. A legnagyobb mennyiségben előforduló tengeri bal a kis szardínia, ebből egyedül a kaliforniai partok mentén évente 750 000 tonnányi kerül hálóba, anélkül, hogy az állomány észrevehetően gyerülne. 9 Vannak tengeri halak, melyek csak nagyon sokára válnak ivarérettekké, a tengeri fekete sügér 11—13 éves koráig kerüli el sikerrel ama bizonyos rózsaláncokat, de vannak ennél is szerencsésebbek, melyek csak húszéves korukban „házasodnak". Ezzel szemben ismer a tudomány olyan halat, mint például az egyik felszíni sügérkét, mely megszületése után alig néhány nappal már ivarérett. • Leggyorsabbak azok a halak, melyek farkúszója újhold alakú, tehát a tön- és makrélafajok, valamint a kardhaiak és kiterjedt rokonságuk. Ezek óránként hatvan kilométernél is nagyobb sebességre képesek. Ismerünk halakat, melyek lomha testalkatuk ellenére is villámgyorsak, a köpcös tengeri sügér, a sós vizeknek ez a tankja például könnyedén éri be legúramvonalasabb és látszólag sokkal mozgékonyabb zsákmányát. 9 A tengeri kopoltyúsok ikráinak nagysága ig.en különböző. A hatalmas tengeri sügér ikrája alig mákszemnyi, az anya egyetlen ívás során hátvan millió ikrát is képes kibocsátani. A legnagyobb ikrája a királylazacnak van, átmérője megüti a hat millimétert. Az ikra mennyisége a tenger-' lakóknál nem mindig függ a testnagyságtól, egyes 15—20 kilós tőkehalfajok alig 50 000 ikrát termelnek annak ellenére, hogy ez az ikra nem nagyobb a gombostűfejnél. 9 Az elektromos rája 200 voltnál nagyobb feszültségű villamos ütést képes adni. ami elegendő ahhoz, hogy elkabítsa még az embert is. Az azonban nem felel meg a valóságnak, hogy a rája képességét zsákmánya elkábítására használja fel, mert csak akkor osztogat villámcsapást, amikor védekezésre kerül sor. Ez a csapás kiadós és hatásos, hiszen mi sem nyelnők lé a szilvásgombócot, ha az — szájonvágna ... 10 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. január 25. A tengeri halak világából... 9 Földgolyónkon vagy 450 millió éve léteznek halak — vallják a zoológusok és azok, akik a Föld életrajzának felderítésével foglalkoznak. Ismerünk egyes tengeri halfajokat, mint például a mi csukánkhoz hasonló barrakudákat, melyek vagy tízmillió (!) éve élnek mai alakjukban, tehát már akkor voltak félelmetes ragadozói a sósvizű tengereknek, amikor torzonborz szépapánk még nem váltott vízumot a kieá Neander völgyébe, csak makogott és sejtelme sem volt arról, hogy egy szép napon büszkén lábra áll. 9 Az állattan tudósai szerint ma vagy 25—40 000 különféle hal létezik, ebből 15—25 000 faj él a tengerekben. Évente több száz. eddig ismeretlen halféleséget fedeznek fel és leírtak olyan halat is, melyből csak egyetlen f A múlt évi novemberi vihar az erdőgazdaságokban mintegy 3 éí (fél millió korona kart okozott. A szlovákiai erdőgazdaságok történetében ennyi fát még egyetlen vihar sem tett tönkre. Mivel fölec t a tűlevelű fák szenvedtek kárt, minél előbb fel kell dolgozni a? t értékes fát, nehogy kárba vesszen. A legtöbb vihar-döntötte fái f Brezno, Cervéná Skala. Margecany, Podolinec, Poprád, Spisská Nővé » Vés. Feketebalog és Liptovsky Hrádok környékén dolgoznak fel > Ezekben az erdőgazdaságokban így az évi fakitermelés meghétsze| reződik. > A Tátrai Nemzeti Parkban lengyelországi munkások segítségéve: > már megkezdték az igényes munkát, a többi erdőgazdaságok pedig , kisegítik egymást. A margecanyi erdőgazdaságban, ahol mintegy , 216 OQ0 m3 fa vár feldolgozásra, Humennéböl és Girallovcéből segí, tenek. A napokban brigádosok érkeznek Bardejovből, Svidnikből Jasovból és Eperjesről. A nagy munkához közel 400 brigádos szük, séges, ezért kérik az egységes földművesszövetkezeteket és az ipari üzemeket, hogy minél több munkaerőt küldjenek. A szövetkezeteknek most jó alkalmuk nyílik a tagok téli foglalkoztatására. A brigádosok a jó kereset mellett kapnak szerszám- é; épületfát családi házaik építéséhez. A zakari, folkmári, kojsovi és más szövetkezetek máris bejelentették az első brigádosok indulását. A szövetkezetek az erdőgazdaságokat traktorokkal és más vonóerőkkel is segítik. A fuvarozásért jó pénzt kapnak az erdőgazdaságtól. A viharok által kidöntött fák feldolgozására a Michalovcei Magasepítkezési Vállalat is jelentkezett. A strázskéi, váhostavi és más vállalatokkal együtt munkaerővel és géppel segítenek. Az erdőgazdaságok komoly pénzügyi segítséget kaptak. A munkások a jó kereset mellett kitűnő elszállásolást és jó élelmezést kapnak. Ahol nincs elég szálláshely, a rekreációs központok szobái, kát az erdőmunkások rendelkezésére bocsátják. A favágókat meg, látogatják a vándormozik és olykor színelőadásokat is nézhetnek. , Még a téli időszakban, főleg a dél-szlovákiai szövetkezetek minél , több brigádost küldhetnének az erdőgazdaságok kisegítésére. így i egyrészt munkát biztosítanak tagjaiknak a téli időszakban, más, részt a brioádosok ió keresethez iutnak. F. SiváU-év legnagyobb részében 10 -12 órái dolgoznak, s ennyi idő alatt a dolgozóink nem kapják meg azt, amit a: ipari üzemekben nyolc óráért. György Elek (KosútT
