Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-01-23 / 3. szám

Kifizetődő befektetésre van szükség! Néha megtörténik, hogy a szövet­kezet élesebben is felszólal a semmi hasznot sem hajtó, de sok pénzbe ke­rülő beruházások ellen. Sok szövet­kezet tiltakozott a négysoros istállók építése ellen, de akkor azt a választ kapták, hogy a „suszter maradjon a Ha átlapozzuk a szövetkezetek be­ruházás: építkezéséről szóló feljegy­zéseket, akkor láthatjuk, milyen nagy összegeket fordítottak földműveseink az új gazdasági épületek és azok be­rendezésének létesítésére. Azonban, ha bejárjuk éppen a legnagyobb be­ruházási építkezéseket végző szövet-' kezeteket, bizony sok „holt“ épületre, gépi berendezésre akadunk, amely sok pénzt rabolt el a szövetkezet pénztá­rából anélkül, hogy valamilyen hasz­not is hozna. Nézzük meg például a farkasdi szövetkezet esetét, ahol annak idején nagyon szép csibenevelőt és baromfi­­telepet építettek. A csibenevelőben kitűnő légkondicionáló berendezés és elsőrendű műanyákat szereltek be, és most — ahogy a szövetkezet zootech­­nikusától megtudtuk — fölhagynak a csibeneveléssel, baromfitenyésztéssel, és ebben a kitűnően felszerelt épület­ben malacokat tartanak majd. De nemcsak ebben a szövetkezei­ben, másutt is hasonló jelenségekkel találkozunk. Például a Kremnicai Álla­mi Gazdaság körmöcbányai gazdasági udvarán a villanyszerelők bevezették az áramot. Az állami gazdaság dolgo­zói azonban ahelyett, hogy örülnének, állandóan bosszankodnak, ugyanis a villanyvezeték nem képes megfelelően ellátni a gazdasági udvar áramszük­­ségietét. Amint bekapcsolják a szecs­kázógépet, ki kell kapcsolni minden más villanyra működő gépet, mert másképp kicsapja a biztosítékot. A gépi fejést sem vezetik be, mivel az új, annyiszor bírált négysoros istálló­ban egyáltalán nincsen villanyvezeték. A trágyalé is teljesen elvész a "fer­dén, rosszul épített, lyukas trágyáié aknában, a másikban pedig trágyalé helyett talajvizet találunk. Az istálló előtti házikóban fekszik A vadonatúj, de szükségtelen gyönyörű csibenevelő a valamikor Földművelésügyi Megbí­zotti Hivataltól kapott hígtrágyás ön­tözőberendezés. Annak idején egyet­len egyszer kipróbálták, s azóta tét­lenül hever. Üzemeltetéséhez nincsen elegendő villanyáram! Pedig ezzel a berendezéssel 80 hektár takarmány­félét öntözhetnének! A kolárovói szövetkezet szarvas­marha-istállójának végén, a szabad ég alatt, szintén már évek hosszú sora óta rozsdásodik a trágyaléöntöző be­rendezés. Már arra sem emlékeznek, mennyibe került. Pedig valamikor, amikor a tagok egyénileg gazdálkod­tak és minden garast a fogukhoz ver­tek mielőtt kiadták, ez nem történ­hetett volna meg. kaptafa mellett, tehát a földművesek ne beszéljenek bele az építők munká­jába. Ma már változott a helyzet. A szö­vetkezetek joga, sőt kötelessége, hogy megakadályozzák az olyan beruházási építkezések megvalósítását, amelyek­nek a szövetkezet szempontjából nin­csen elsőrendű létjogosultsága. Ügyelni kell arra is, hogy a beruhá­zási építkezéseket végző üzemek fi­gyelembe vegyék a mezőgazdasági üzem kívánságait és csakis elsőrendű munkát adjanak át. Hiszen nehezen keresett, szorgalmas munkával szer­zett pénzről van szó, amit nem lehet könnyelműen kidobni az ablakon.-gir-A legújabb vegyszerekkel szerzett, gyomirtási tapasztalatok Uszoron Bár a Csallóköz csonttáfagyott földjét hótakaró borítja, a falu emberének gondolata néha játékos, ficánkoló csikó módján előre­nyargal. Ilyenkor a rubrikába szorított tervszámok képzeletben megelevenednek, gondolatban zöldellni kezd a határ és benépesedik. A jó gazda előre látja a szép, dús kultúrát, de az ezt fojtogató sűrű gyomot is. Ez felidézi benne a gyomot sárgító vegyszerek ta­valyi segítségét, és amellett határoz, hogy a jó tapasztalatokat, be­vált módszereket idén már teljes biztonsággal hasznosítja. így van ez az Üszori Állami Gazda­ság dolgozóival is. A szakosítás folya­mán ez a gazdaság vetőmag szaporí­tást kapta feladatául s így a növény­­termesztésben és a gépesítés vonalán munkálkodóknak eddig számukra is­meretlen vegyszerekkel, a herbicidek­­kel is alkalmuk volt tapasztalatokat szerezni. Sitár Vladimír mérnök e 2178 hektár szántófölddel rendelkező gazdasági egység agronómusa el sem tudná képzelni a munkát a gyomirtó vegyszerek nélkül, mert szem előtt kell tartania a jövedelmezőséget, va­lamint á munkaerőhiányt. — A gazdaságukban használt leg­újabb gyomirtó vegyszerek közül me­lyek okoztak nem várt eredményes­ségükkel meglepetést és hogyan alkal­mazták ezeket? — fordultunk Sitár élvtárshoz, a kíváncsi kérdéssel. — Elsőként talán a PROMETRYN nevű triazlnos herbicidet említem meg, amelyet kiváló eredménnyel al­kalmaztuk a hüvelyesekben. Meg kell azonban említenem azt is, hogy ez a gyomirtó vegyszer használható a kukoricában, a lucernában, a burgo­nyában és néhány zöldségfajtában, például a fokhagymában, a paradi­csomban, a paprikában, a zellerben, stb. is. Mi például a borsóban hektá­ronként 1,5 kg-os adagot használunk e porból, úgy 500 liternyi vízzel hígít­va. Két nappal a kiültetés után per­meteztük szét az oldatot az RS 09-es eszközhordozó traktor permezető tar­tozékával (néha a P—900-as perme­tezőgépet használjuk). Egy-két napra rá kisebb, harmatszerű eső érte a vegyszert, amely a talajba mosta és az eredmény nagyszerű volt, a mag­ról szaporodó egyéves gyomnövénye­ket jóformán mind egy szálig kiir­totta, nem kelt ki például az azelőtt burjánzó vadrepce sem. A holíciak panaszkodtak, hogy náluk nem esett az eső, amely talajba mosta volna a herbicidet és bizony az eredmény ná­luk gyenge volt. A használati utasítás szerint már vetés előtt is alkalmaz­ható a szer, így nagyobb az esély annak bemosódására. A borsón kívül nálunk jó szolgálatot tett a szóiában. a murokrépában és a petrezselyem­ben. Például a murokrépa maghozó dugványát hektáronkénti 3 kg Pro­­m'etryn-nel kezeltük, körülbelül 600 liter vízben oldva. A permetezést 6—7 hét elteltével megismételtük. A Pro­­metryn elnevezése körül némi foga­lomzavar uralkodik, mert iskolázás alkalmával egyes előadók vagy cik­keikben egyes szerzők az eredeti svájci Gesagard megjelölést használ­ják, s így sokan azt hiszik, hogy két különböző herbicidről van szó. Ezen jó lenne változtatni. Egyébként még annyit lehetne hozzáfűzni, hogy ha­tása a Simazin, az Atrazin, a Zeazin vagy a Hungazin (az Atrazin kivéte­lével lényegében ezek egyforma ösz­­szetételűek) hatásához hasonló, de a talajban 1,5—5 hónap alatt elbomlik és a következő terményre már nin­csen hatással. — Kombinációban még nem próbál­ták alkalmazni a herbicideket? — Eddig még nem, de Synák mér­nök, kutatóintézeti dolgozó ajánlatára az idén a kukoricában megpróbáljuk a Prometryn + Zeazin kombináció al­kalmazását 1,5+1,5 kg-os hatóanyag mennyiséggel hektáronként. A siló­­kukoricában egyébként a jól ismert Dikotex-et használjuk. — Milyen további jelentősebb új gyomirtószert próbáltak még ki a gyakorlatban? — Az ipari célokat szolgáló cukor­répában, valamint a maghozó cukor­répadugvány kultúrában az ALIPUR vált be kitünően. Ez a vegyszer külö­nösen jó hatással irtotta az egyes egyszikű gyomnövényeket, mint ami­lyenek például a repesényretek, a vad­repce, a tyúkhúr, a csalán, a hélazab, a kakasláb, a keserűfű félék stb. Szembeötlő különbséggel ütött él a gyomirtószerben nem részesített kontroll parcella a permetezett rész­től. Hektáronként 3 liter Alipurt hasz­náltunk fel a védöpermetezésre 400 liter víz oldatában, mégpedig egy-két nappal a cukorrépa elvetése után. Ugyanis ezt a herbicidet a gyomnö­vények kikelése előtt kell alkalmazni. Hatása általában a répa egvelésének idejéig tart. Az Alipur kombinált vegyszer (OMU-BiPC), s használata­kor nehézséget a libatop félék és a labodák irtása okoz, mivel ezek bota­­nikailag a cukorrépa rokonnövényei. Ezt’ a vegyszert idén a cukorrépán kívül a burgonyában, Alipur+ Murbe­­tol kombinációban ismét hasznosítjuk majd, mert ez tavaly nagyon jól be­vált. Gondot okoz számunkra a gyom­irtás a bab kultúráiban, ugyanis a megfelelő vegyszerrel még kísérletez­nek. — A herefélékben milyen gyomirtó­­szert alkalmaznak? — Tavaly felkészültünk arra, hogy a már eléggé ismert RAFEX segítségével oldjuk meg a lucernában valamint a vörösherében a gyomirtást, de erre nem került sor. mivel csak elenyészően kevés arankafészek for­dult elő és ezt hagyományos módszer­rel, gereblyével, kézzel távolítottuk el és a fészket felástuk. — Végezetül mit kíván még meg­említeni? — Ez nem a gyomirtással függ ösz­­sze, de különösen nagy gondot okoz számunkra. Ugyanis a Viktória és a Dixtron borsó, valamint a bab szedé­sét és cséplését eddig saját átalakí­tott gépeinkkel hiba nélkül gépesíteni nem sikerült. Sok értékes mag meg­reped és csíraképessége megszűnik. Tudomásunk van róla, hogy például Magyarországon ezt a problémát a mezőgazdasági gépipar már megol­dotta. Az úszoriak, amint' látjuk, gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek és eze­ket idén még fokozottabb mértékben kívánják hasznosítani, hogy a gyom kártételét megszüntessék. K u c s e r a Szilárd Kukorica a dohányszárítóban A vizkeleti szövetkezetnek egyik jö­vedelemforrása a vetőmagtermesztés. A legnagyobb súlyt a kukorica-vető­mag szaporítására fordítják, ősszel a kukorica nedvességtartalma 2S — 34 % volt, így a szárítása föltétlenül szük­ségessé vált. A vezetőség úgy határo­zott, hogy műszárítást alkalmaznak, mert ezáltal megfelelően kihasználják a dohányszárítót és a tél folyamán foglalkoztatást nyújtanak a dolgozók­nak. A müszáritásnál meg kell említeni Mészáros István és Kozma László fű­tök becsületes munkáját, akik meg­takarították a szénmennyiség 16 %-át, maximálisan kihasználták a szárító­­fülkéket, valamint biztosították az ál­landó üzemeltetést. A műszárítás ered­ménye az lett, hogy az 1750 mázsa nedves csöveskukoricából 1150 mázsa száraz, 13 .%-os nedvességtartalmú morzsolt kukoricát kaptak. Kozma György (Komárom) Lejfős és eróziós területek hasznosítása A mezőczikudi közös gazdaság a sík területei mellett jelentős ki­terjedésű domboldalakkal rendel­kezik, amelyek gyengén termők vagy növénytermesztésre teljesen alkalmatlanok. Az utóbbi években értékesíteni kezdtük ezeket a területeket. Kü­lönböző intézkedések nyomán sző­lő- és gyümölcsfatelepítéseket lé­tesítettünk itt. Az első tennivalónk a terület­rendezés során az eróziógátlás volt. Szőlőtelepítésre a déli domb­oldalakat használtuk, a 15—40 szá­zalékos lejtésű oldalakon először az utakat készítettük el, elválasz­tottuk egvmástól az azonos fek­vésű táblákat. A keresztutakat szerpentinek kötik össze, vigyáz­tunk, hogy ezek lejtői ne haladják meg a 10 %-ot. A 8—10 hektáros táblákat 0,80—2 hektáros parcel­lákra osztottuk, 2 méter széles ösvényekkel választottuk el őket. Medencéket készítettünk a víz összegyűjtésére, minden negyedik ösvény után 4—6 méter széles te­rületet hagytunk a gépek fordu­lására és anyagraktározás céljából. Ugyancsak erózió elleni védekezés volt a célunk, amikor a vízválasz­tókon a szél irányára merőlegesen két sor diófát ültettünk. Ezeket a területeket' teraszosí­­tással rendeztük be szőlőtelepí­tésre. Az első teraszosított területeken a teraszfelület vízszintes volt. An­nak érdekében, hogy növeljük a felület szélességét és gépesítve végezzük a teraszosítási munkát, rátértünk a dültfedelű teraszosí­tási módszerre, vigyáztunk azon­ban, hogy a dűlés csak 5 %-os legyen. Á teraszosítást a talajforgatás­­sal egyidőben végeztük, különböző magasságban és szélességben a terület lejtősségének arányában. Hymodon 5 típusú teraszosítást végeztünk: — 9,60 méteres széles felületű teraszt a 15—20 %-os lejtőkön, ahova 6 sor szőlőtőkét ültettünk, — 6.40 méter széles felületű teraszt a 25—30 °/o-os lejtőkön, ezt 4 sor szőlővel ültettük be, — 4,80 méter széles felületű teraszt a 30—35 °/o-os lejtőkön, ezeket 3 sor szőlővel telepítettük be és — 3,20 méter széles teraszfelü­­íetet a 35—40 °/o-os lejtőkön, amit’ azután 2 sor szőlőtőkével ültet­tünk be. Egyetlen egy sor szőlő számára nagyon nagy lejtőn teraszosíthat­­tunk. Az ilyen teraszok azonban nem kifizetődőek, mivel a gátpár­kány, terepsáv és padka területe meghaladta a hasznos terület nagyságát, a területegységre eső munkavolumén nagy és ugyanak­kor a szőlő vízhiányban szenved. Annak érdekében, hogy minél vízszintesebb legyén a felület, a földforgatással kapott földet a vízfolyás ellenéből vízmentében helyeztük el, de vigyáztunk arra, hogy a felforgatott terület mély­sége ne legyen nagyobb 60 centi­nél. A padkát teljes egészében lóhe­rével és baltacimmal vetettük be, a lóhere szépen kikelt, a balta­­cimnak jobb a talajszilárdltó ereje. A kézzel vagy géppel teraszosított 40 hektáron úgy ültettük el a sző­lőt, hogy minden egyes töke alá 8 kg istállótrágyát, 50 gramm am­monium nitrátot és 50 gramm szu­perfoszfátot szórtunk el. A szőlő jól megfogamzott. fogamzási szá­zaléka meghaladta a 95 °/o-ot mind az őszi ültetés, mind pedig a tava­szi esetében. Az idén ültetett területeken, sőt azokon is, amit jövőre ültetünk be, a szőlősorok távolsága 1,80—1,90 méter, így gépesíteni tudjuk az ápolási munkálatokat. A gazdaság északi domboldalain 55 hektár gyümölcsfát telepítet­tünk. Mivel az oldal nagyon egyen­lőtlen — több mint 35 %-os lej­tésű — köralakű, egyedi teraszo­kat készítettünk, természetesen a rétegvonalak mentén. A gyümölcs­­fatelepítéseknél is törvény a trá­gyázás, mindenegyes gödörbe 10 kiló is táló trágya került. Mivel a domboldalak gyümölcsfával való beültetése csak 1963-ban kezdő­dött meg gazdaságunkban, nem rendelkezünk még termelési ered­ményekkel. A terület azonban nem marad kihasználatlan. A teraszosítás első évétől kezdődően egészen a tele­pítésig az egész teraszosított te­rületet felhasználtuk zöldségter­mesztésre: hagymát, uborkát, gö­rögdinnyét, sárgadinnyét, tököt termesztettünk itt. A beültetett teraszokon azután ezeket a növé­nyeket a szőlősorok között ter­mesztettük, a növénysűrűség itt csak 50 %-a volt a tulajdonképpeni zöldségsűrűségnek. Az elkövetke­zőkben nem termesztünk tököt, mivel gyors fejlődésével káros ha­tással van a szőlőre. Az így ter­mesztett zöldségek hektáronként’ 13 000 lejt jövedelmeztek. A gyümölcsfatelepítésekben ta­karmánynövényeket. baltacímof, lóherét, Marica tököt, takarmány­­répát és murkot termeltünk. Há­rom hektárnyi területen — amit az elkövetkező években növelni fogunk — a fák közé földiepret ültettünk. Azon a területen, ahol nem kifizetődő a földieper ter­mesztés, baltacimot vetünk, ugyan­is ez a növény jól terem a sovány talajon is. Gazdaságunkban tovább tart a terméketlen területek értékesítése, három-négy év múlva 200 hektár szőlőnk és 100 hektár gyümölcsö­sünk lesz. A szőlő és gyümölcs ezeknek az erodált, gyengén ter­mőterületeknek a hasznosítását és ugyanakkor a munkaerő teljes és magas gazdasági eredményekkel való kihasználását teszi lehetővé. Farkas György, a mezőczikudi szövetkezet mérnöke Syívoz-metszés Magas kordon a kordonmüveiésnek egyik formá­ja, amelynél a kordonkarok a ta­lajtól körülbelül 1—1,5 méter tá­volságra helyezkednek el. A kordon termöalapjai kizárólag ugarcsap­­nélküii szálvesszőkből állnak, ame­lyeket a kordonkar alá hajlítva, egy mélyebben levő huzalhoz köt-Magas comb nek. Az erős ívelés hatására a szátvesszö legalsó rügyéből erőtel­jes hajtás keletkezik. A követke­zőkben a szálvesszőt erre a vesz­­szőre vágják vissza, s ezt a vesz­­szőt hajlítják le szálvesszőnek. Ezt a művelési módot leginkább Olaszországban alkalmazzák. (HS) Vízvezeték Alsómislyén A kassai járásban levő Alsómislye község nagyobb része dombon fek­szik és így szárazság idején még a mélyebb kutak is kiszáradnak. A köz­ség lakosai körében megszületett’ a gondolat, hogy a víz állandó biztosí­tására építsenek vízvezetéket. A terv megvalósítását Hankó József, a HNB elnöke vette kezébe. Mindent elin­tézett, hogy az építkezést mihamarabb megkezdhessék a Kassai Magasépítő Vállalat 05 számú részlegének dolgo­zói. A munka gyors elvégzése az épí­tőket dicséri. Alsómislye lakossága köszöni a vál­lalat igyekezetét, hiszen hazánk fel­­szabadulásának 20. évfordulójára alig­ha adhattak volna szebb ajándékot’, mind a közel kétmillió korona költ­séggel épült vízvezetéket. (MPK) § SZABAD FÖLDMŰVES IN5. január 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom