Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-01-23 / 3. szám
Kifizetődő befektetésre van szükség! Néha megtörténik, hogy a szövetkezet élesebben is felszólal a semmi hasznot sem hajtó, de sok pénzbe kerülő beruházások ellen. Sok szövetkezet tiltakozott a négysoros istállók építése ellen, de akkor azt a választ kapták, hogy a „suszter maradjon a Ha átlapozzuk a szövetkezetek beruházás: építkezéséről szóló feljegyzéseket, akkor láthatjuk, milyen nagy összegeket fordítottak földműveseink az új gazdasági épületek és azok berendezésének létesítésére. Azonban, ha bejárjuk éppen a legnagyobb beruházási építkezéseket végző szövet-' kezeteket, bizony sok „holt“ épületre, gépi berendezésre akadunk, amely sok pénzt rabolt el a szövetkezet pénztárából anélkül, hogy valamilyen hasznot is hozna. Nézzük meg például a farkasdi szövetkezet esetét, ahol annak idején nagyon szép csibenevelőt és baromfitelepet építettek. A csibenevelőben kitűnő légkondicionáló berendezés és elsőrendű műanyákat szereltek be, és most — ahogy a szövetkezet zootechnikusától megtudtuk — fölhagynak a csibeneveléssel, baromfitenyésztéssel, és ebben a kitűnően felszerelt épületben malacokat tartanak majd. De nemcsak ebben a szövetkezeiben, másutt is hasonló jelenségekkel találkozunk. Például a Kremnicai Állami Gazdaság körmöcbányai gazdasági udvarán a villanyszerelők bevezették az áramot. Az állami gazdaság dolgozói azonban ahelyett, hogy örülnének, állandóan bosszankodnak, ugyanis a villanyvezeték nem képes megfelelően ellátni a gazdasági udvar áramszükségietét. Amint bekapcsolják a szecskázógépet, ki kell kapcsolni minden más villanyra működő gépet, mert másképp kicsapja a biztosítékot. A gépi fejést sem vezetik be, mivel az új, annyiszor bírált négysoros istállóban egyáltalán nincsen villanyvezeték. A trágyalé is teljesen elvész a "ferdén, rosszul épített, lyukas trágyáié aknában, a másikban pedig trágyalé helyett talajvizet találunk. Az istálló előtti házikóban fekszik A vadonatúj, de szükségtelen gyönyörű csibenevelő a valamikor Földművelésügyi Megbízotti Hivataltól kapott hígtrágyás öntözőberendezés. Annak idején egyetlen egyszer kipróbálták, s azóta tétlenül hever. Üzemeltetéséhez nincsen elegendő villanyáram! Pedig ezzel a berendezéssel 80 hektár takarmányfélét öntözhetnének! A kolárovói szövetkezet szarvasmarha-istállójának végén, a szabad ég alatt, szintén már évek hosszú sora óta rozsdásodik a trágyaléöntöző berendezés. Már arra sem emlékeznek, mennyibe került. Pedig valamikor, amikor a tagok egyénileg gazdálkodtak és minden garast a fogukhoz vertek mielőtt kiadták, ez nem történhetett volna meg. kaptafa mellett, tehát a földművesek ne beszéljenek bele az építők munkájába. Ma már változott a helyzet. A szövetkezetek joga, sőt kötelessége, hogy megakadályozzák az olyan beruházási építkezések megvalósítását, amelyeknek a szövetkezet szempontjából nincsen elsőrendű létjogosultsága. Ügyelni kell arra is, hogy a beruházási építkezéseket végző üzemek figyelembe vegyék a mezőgazdasági üzem kívánságait és csakis elsőrendű munkát adjanak át. Hiszen nehezen keresett, szorgalmas munkával szerzett pénzről van szó, amit nem lehet könnyelműen kidobni az ablakon.-gir-A legújabb vegyszerekkel szerzett, gyomirtási tapasztalatok Uszoron Bár a Csallóköz csonttáfagyott földjét hótakaró borítja, a falu emberének gondolata néha játékos, ficánkoló csikó módján előrenyargal. Ilyenkor a rubrikába szorított tervszámok képzeletben megelevenednek, gondolatban zöldellni kezd a határ és benépesedik. A jó gazda előre látja a szép, dús kultúrát, de az ezt fojtogató sűrű gyomot is. Ez felidézi benne a gyomot sárgító vegyszerek tavalyi segítségét, és amellett határoz, hogy a jó tapasztalatokat, bevált módszereket idén már teljes biztonsággal hasznosítja. így van ez az Üszori Állami Gazdaság dolgozóival is. A szakosítás folyamán ez a gazdaság vetőmag szaporítást kapta feladatául s így a növénytermesztésben és a gépesítés vonalán munkálkodóknak eddig számukra ismeretlen vegyszerekkel, a herbicidekkel is alkalmuk volt tapasztalatokat szerezni. Sitár Vladimír mérnök e 2178 hektár szántófölddel rendelkező gazdasági egység agronómusa el sem tudná képzelni a munkát a gyomirtó vegyszerek nélkül, mert szem előtt kell tartania a jövedelmezőséget, valamint á munkaerőhiányt. — A gazdaságukban használt legújabb gyomirtó vegyszerek közül melyek okoztak nem várt eredményességükkel meglepetést és hogyan alkalmazták ezeket? — fordultunk Sitár élvtárshoz, a kíváncsi kérdéssel. — Elsőként talán a PROMETRYN nevű triazlnos herbicidet említem meg, amelyet kiváló eredménnyel alkalmaztuk a hüvelyesekben. Meg kell azonban említenem azt is, hogy ez a gyomirtó vegyszer használható a kukoricában, a lucernában, a burgonyában és néhány zöldségfajtában, például a fokhagymában, a paradicsomban, a paprikában, a zellerben, stb. is. Mi például a borsóban hektáronként 1,5 kg-os adagot használunk e porból, úgy 500 liternyi vízzel hígítva. Két nappal a kiültetés után permeteztük szét az oldatot az RS 09-es eszközhordozó traktor permezető tartozékával (néha a P—900-as permetezőgépet használjuk). Egy-két napra rá kisebb, harmatszerű eső érte a vegyszert, amely a talajba mosta és az eredmény nagyszerű volt, a magról szaporodó egyéves gyomnövényeket jóformán mind egy szálig kiirtotta, nem kelt ki például az azelőtt burjánzó vadrepce sem. A holíciak panaszkodtak, hogy náluk nem esett az eső, amely talajba mosta volna a herbicidet és bizony az eredmény náluk gyenge volt. A használati utasítás szerint már vetés előtt is alkalmazható a szer, így nagyobb az esély annak bemosódására. A borsón kívül nálunk jó szolgálatot tett a szóiában. a murokrépában és a petrezselyemben. Például a murokrépa maghozó dugványát hektáronkénti 3 kg Prom'etryn-nel kezeltük, körülbelül 600 liter vízben oldva. A permetezést 6—7 hét elteltével megismételtük. A Prometryn elnevezése körül némi fogalomzavar uralkodik, mert iskolázás alkalmával egyes előadók vagy cikkeikben egyes szerzők az eredeti svájci Gesagard megjelölést használják, s így sokan azt hiszik, hogy két különböző herbicidről van szó. Ezen jó lenne változtatni. Egyébként még annyit lehetne hozzáfűzni, hogy hatása a Simazin, az Atrazin, a Zeazin vagy a Hungazin (az Atrazin kivételével lényegében ezek egyforma öszszetételűek) hatásához hasonló, de a talajban 1,5—5 hónap alatt elbomlik és a következő terményre már nincsen hatással. — Kombinációban még nem próbálták alkalmazni a herbicideket? — Eddig még nem, de Synák mérnök, kutatóintézeti dolgozó ajánlatára az idén a kukoricában megpróbáljuk a Prometryn + Zeazin kombináció alkalmazását 1,5+1,5 kg-os hatóanyag mennyiséggel hektáronként. A silókukoricában egyébként a jól ismert Dikotex-et használjuk. — Milyen további jelentősebb új gyomirtószert próbáltak még ki a gyakorlatban? — Az ipari célokat szolgáló cukorrépában, valamint a maghozó cukorrépadugvány kultúrában az ALIPUR vált be kitünően. Ez a vegyszer különösen jó hatással irtotta az egyes egyszikű gyomnövényeket, mint amilyenek például a repesényretek, a vadrepce, a tyúkhúr, a csalán, a hélazab, a kakasláb, a keserűfű félék stb. Szembeötlő különbséggel ütött él a gyomirtószerben nem részesített kontroll parcella a permetezett résztől. Hektáronként 3 liter Alipurt használtunk fel a védöpermetezésre 400 liter víz oldatában, mégpedig egy-két nappal a cukorrépa elvetése után. Ugyanis ezt a herbicidet a gyomnövények kikelése előtt kell alkalmazni. Hatása általában a répa egvelésének idejéig tart. Az Alipur kombinált vegyszer (OMU-BiPC), s használatakor nehézséget a libatop félék és a labodák irtása okoz, mivel ezek botanikailag a cukorrépa rokonnövényei. Ezt’ a vegyszert idén a cukorrépán kívül a burgonyában, Alipur+ Murbetol kombinációban ismét hasznosítjuk majd, mert ez tavaly nagyon jól bevált. Gondot okoz számunkra a gyomirtás a bab kultúráiban, ugyanis a megfelelő vegyszerrel még kísérleteznek. — A herefélékben milyen gyomirtószert alkalmaznak? — Tavaly felkészültünk arra, hogy a már eléggé ismert RAFEX segítségével oldjuk meg a lucernában valamint a vörösherében a gyomirtást, de erre nem került sor. mivel csak elenyészően kevés arankafészek fordult elő és ezt hagyományos módszerrel, gereblyével, kézzel távolítottuk el és a fészket felástuk. — Végezetül mit kíván még megemlíteni? — Ez nem a gyomirtással függ öszsze, de különösen nagy gondot okoz számunkra. Ugyanis a Viktória és a Dixtron borsó, valamint a bab szedését és cséplését eddig saját átalakított gépeinkkel hiba nélkül gépesíteni nem sikerült. Sok értékes mag megreped és csíraképessége megszűnik. Tudomásunk van róla, hogy például Magyarországon ezt a problémát a mezőgazdasági gépipar már megoldotta. Az úszoriak, amint' látjuk, gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek és ezeket idén még fokozottabb mértékben kívánják hasznosítani, hogy a gyom kártételét megszüntessék. K u c s e r a Szilárd Kukorica a dohányszárítóban A vizkeleti szövetkezetnek egyik jövedelemforrása a vetőmagtermesztés. A legnagyobb súlyt a kukorica-vetőmag szaporítására fordítják, ősszel a kukorica nedvességtartalma 2S — 34 % volt, így a szárítása föltétlenül szükségessé vált. A vezetőség úgy határozott, hogy műszárítást alkalmaznak, mert ezáltal megfelelően kihasználják a dohányszárítót és a tél folyamán foglalkoztatást nyújtanak a dolgozóknak. A müszáritásnál meg kell említeni Mészáros István és Kozma László fűtök becsületes munkáját, akik megtakarították a szénmennyiség 16 %-át, maximálisan kihasználták a szárítófülkéket, valamint biztosították az állandó üzemeltetést. A műszárítás eredménye az lett, hogy az 1750 mázsa nedves csöveskukoricából 1150 mázsa száraz, 13 .%-os nedvességtartalmú morzsolt kukoricát kaptak. Kozma György (Komárom) Lejfős és eróziós területek hasznosítása A mezőczikudi közös gazdaság a sík területei mellett jelentős kiterjedésű domboldalakkal rendelkezik, amelyek gyengén termők vagy növénytermesztésre teljesen alkalmatlanok. Az utóbbi években értékesíteni kezdtük ezeket a területeket. Különböző intézkedések nyomán szőlő- és gyümölcsfatelepítéseket létesítettünk itt. Az első tennivalónk a területrendezés során az eróziógátlás volt. Szőlőtelepítésre a déli domboldalakat használtuk, a 15—40 százalékos lejtésű oldalakon először az utakat készítettük el, elválasztottuk egvmástól az azonos fekvésű táblákat. A keresztutakat szerpentinek kötik össze, vigyáztunk, hogy ezek lejtői ne haladják meg a 10 %-ot. A 8—10 hektáros táblákat 0,80—2 hektáros parcellákra osztottuk, 2 méter széles ösvényekkel választottuk el őket. Medencéket készítettünk a víz összegyűjtésére, minden negyedik ösvény után 4—6 méter széles területet hagytunk a gépek fordulására és anyagraktározás céljából. Ugyancsak erózió elleni védekezés volt a célunk, amikor a vízválasztókon a szél irányára merőlegesen két sor diófát ültettünk. Ezeket a területeket' teraszosítással rendeztük be szőlőtelepítésre. Az első teraszosított területeken a teraszfelület vízszintes volt. Annak érdekében, hogy növeljük a felület szélességét és gépesítve végezzük a teraszosítási munkát, rátértünk a dültfedelű teraszosítási módszerre, vigyáztunk azonban, hogy a dűlés csak 5 %-os legyen. Á teraszosítást a talajforgatással egyidőben végeztük, különböző magasságban és szélességben a terület lejtősségének arányában. Hymodon 5 típusú teraszosítást végeztünk: — 9,60 méteres széles felületű teraszt a 15—20 %-os lejtőkön, ahova 6 sor szőlőtőkét ültettünk, — 6.40 méter széles felületű teraszt a 25—30 °/o-os lejtőkön, ezt 4 sor szőlővel ültettük be, — 4,80 méter széles felületű teraszt a 30—35 °/o-os lejtőkön, ezeket 3 sor szőlővel telepítettük be és — 3,20 méter széles teraszfelüíetet a 35—40 °/o-os lejtőkön, amit’ azután 2 sor szőlőtőkével ültettünk be. Egyetlen egy sor szőlő számára nagyon nagy lejtőn teraszosíthattunk. Az ilyen teraszok azonban nem kifizetődőek, mivel a gátpárkány, terepsáv és padka területe meghaladta a hasznos terület nagyságát, a területegységre eső munkavolumén nagy és ugyanakkor a szőlő vízhiányban szenved. Annak érdekében, hogy minél vízszintesebb legyén a felület, a földforgatással kapott földet a vízfolyás ellenéből vízmentében helyeztük el, de vigyáztunk arra, hogy a felforgatott terület mélysége ne legyen nagyobb 60 centinél. A padkát teljes egészében lóherével és baltacimmal vetettük be, a lóhere szépen kikelt, a baltacimnak jobb a talajszilárdltó ereje. A kézzel vagy géppel teraszosított 40 hektáron úgy ültettük el a szőlőt, hogy minden egyes töke alá 8 kg istállótrágyát, 50 gramm ammonium nitrátot és 50 gramm szuperfoszfátot szórtunk el. A szőlő jól megfogamzott. fogamzási százaléka meghaladta a 95 °/o-ot mind az őszi ültetés, mind pedig a tavaszi esetében. Az idén ültetett területeken, sőt azokon is, amit jövőre ültetünk be, a szőlősorok távolsága 1,80—1,90 méter, így gépesíteni tudjuk az ápolási munkálatokat. A gazdaság északi domboldalain 55 hektár gyümölcsfát telepítettünk. Mivel az oldal nagyon egyenlőtlen — több mint 35 %-os lejtésű — köralakű, egyedi teraszokat készítettünk, természetesen a rétegvonalak mentén. A gyümölcsfatelepítéseknél is törvény a trágyázás, mindenegyes gödörbe 10 kiló is táló trágya került. Mivel a domboldalak gyümölcsfával való beültetése csak 1963-ban kezdődött meg gazdaságunkban, nem rendelkezünk még termelési eredményekkel. A terület azonban nem marad kihasználatlan. A teraszosítás első évétől kezdődően egészen a telepítésig az egész teraszosított területet felhasználtuk zöldségtermesztésre: hagymát, uborkát, görögdinnyét, sárgadinnyét, tököt termesztettünk itt. A beültetett teraszokon azután ezeket a növényeket a szőlősorok között termesztettük, a növénysűrűség itt csak 50 %-a volt a tulajdonképpeni zöldségsűrűségnek. Az elkövetkezőkben nem termesztünk tököt, mivel gyors fejlődésével káros hatással van a szőlőre. Az így termesztett zöldségek hektáronként’ 13 000 lejt jövedelmeztek. A gyümölcsfatelepítésekben takarmánynövényeket. baltacímof, lóherét, Marica tököt, takarmányrépát és murkot termeltünk. Három hektárnyi területen — amit az elkövetkező években növelni fogunk — a fák közé földiepret ültettünk. Azon a területen, ahol nem kifizetődő a földieper termesztés, baltacimot vetünk, ugyanis ez a növény jól terem a sovány talajon is. Gazdaságunkban tovább tart a terméketlen területek értékesítése, három-négy év múlva 200 hektár szőlőnk és 100 hektár gyümölcsösünk lesz. A szőlő és gyümölcs ezeknek az erodált, gyengén termőterületeknek a hasznosítását és ugyanakkor a munkaerő teljes és magas gazdasági eredményekkel való kihasználását teszi lehetővé. Farkas György, a mezőczikudi szövetkezet mérnöke Syívoz-metszés Magas kordon a kordonmüveiésnek egyik formája, amelynél a kordonkarok a talajtól körülbelül 1—1,5 méter távolságra helyezkednek el. A kordon termöalapjai kizárólag ugarcsapnélküii szálvesszőkből állnak, amelyeket a kordonkar alá hajlítva, egy mélyebben levő huzalhoz köt-Magas comb nek. Az erős ívelés hatására a szátvesszö legalsó rügyéből erőteljes hajtás keletkezik. A következőkben a szálvesszőt erre a veszszőre vágják vissza, s ezt a veszszőt hajlítják le szálvesszőnek. Ezt a művelési módot leginkább Olaszországban alkalmazzák. (HS) Vízvezeték Alsómislyén A kassai járásban levő Alsómislye község nagyobb része dombon fekszik és így szárazság idején még a mélyebb kutak is kiszáradnak. A község lakosai körében megszületett’ a gondolat, hogy a víz állandó biztosítására építsenek vízvezetéket. A terv megvalósítását Hankó József, a HNB elnöke vette kezébe. Mindent elintézett, hogy az építkezést mihamarabb megkezdhessék a Kassai Magasépítő Vállalat 05 számú részlegének dolgozói. A munka gyors elvégzése az építőket dicséri. Alsómislye lakossága köszöni a vállalat igyekezetét, hiszen hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára aligha adhattak volna szebb ajándékot’, mind a közel kétmillió korona költséggel épült vízvezetéket. (MPK) § SZABAD FÖLDMŰVES IN5. január 23.
