Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-06-05 / 22. szám

Minden környékbeli horgász ismeri a kristálytiszta vizű a bratislavai óligeti kavicsgödör-tavakat. E tavak mélysége a horgászok számára ott „végződik“, ahol horguk beleakad va­lamilyen ágas-bogas vízinövénybe, s ha fogytán a türelmük, elszakad a zsinór. Kevesen tudják azonban, milyen világ tárul a búvár szeme elé e tavak fene­kén a különböző évszakokban. Kétségtelen, hogy a néha tucat - számra elszakadt zsinórok számos hor­gászt elriasztottak az óligeti horgá­szástól. Annál jobban csábította a ka­vicsgödrök tiszta vize a búvársport szerelmesét, Peter ClC elvtársat, a ligetfalusi MATADOR-GYÁR sportegy­letének tagját. Felöltötte téli búvár­­felszerelését és csikorgó hidegben el­indult - a víz alá. Átadjuk a szót a mélységek bátor leküzdöjének:- Dermedt csend ült az óligeti ta­vak környékén. Fúrta nagyon az olda­lamat, mit is csinálhatnak a halak télvíz idején a jégpáncél alatt. A szak­­irodalom azt állítja, hogy a legmé­lyebb helyeken az iszapba fúródva téli álomba merevednek. Vízhatlan búvár­öltönyömben 45 percet tölthettem koc­kázat nélkül a jégtakaró alatt. A „kül­világgal" csupán egyetlen sodrony kötött össze, hogy dolgom végeztével megtalálhassam a „kijáratot“. — A tó fenekéről komor sötétség meredt felém. Eltűntek a sok bosszú­ságot okozó vízinövények, csak itt-ott imbolygóit egy-egy kopár vessző, akár a szárazföldi természetben. A kiléleg­zett levegő buborékjai úgy szaladgál­tak a jégtakaró alatt, mint a felrázott higanycseppek. Tekintélyes nagyságú ponty siklott el mellettem, Mozdulat­lanul álltam, hogy észre ne vegyen. Kinyújtott kezemmel kényelmesen el­értem volna. Már ez a jelenség is rá­cáfolt a téli álomról hirdetett törvény­­szerűségre. A következő pillanatban mégis észrevehette jelenlétemet, mert villámgyorsan eltűnt szemem elől. Ké­sőbb még számos csukát, keszeget stb. láttam lassan úszkálni. Ezek szerint az óligeti tavakban mégsem merülnek téli álomba a halak? Vagy talán nem polt elég kemény hideg? — Amilyen komor a tófenék télen, oly pazar látványt nyújt a természet megújhodásával. Az üdezöld színű nö­vények már tavasszal elérik a víz szintjét, mások valóságos alagutakat képeznek egymásra borulva. Ezekben bújnak meg a nagyobb halak. Ha egy világosan ragyogó tisztás homokzá­tonya felé úsztam, egész halrajok vo­nultak el mellettem; különféle fajták. A nagyobbaknak csupán elmosódott árnyképét láttam. Ha viszont mozdu­latlanul feküdtem a sekély vízben, közel a parthoz, szinte ellepett a dé­­vérek hada. Kezemet, lábamat csipked­ték. Alighanem megszokták a jürdö­­zök közelségét. A legpompásabb lát­ványt a tó fenekének az a része nyújt­ja, ahol a forrás tör fel és ezüst kris­tály módjára, valóságos csokrot alkot az állóvízben. — Az óligeti kavicsgödör-tavak hal­bőségét csak akkor tudtam felmérni, amikor télen és nyáron „kirándultam“ a vízbe. Tévedés azt hinni, hogy csupa apró hal népesíti be ezeket a tavakat. Tavaly is fogtak benne egy 14 kilós csukát a többi között. Igaz, hogy több tartalékhorog és zsinór kell a horgá­száshoz, s főleg - türelem és kitar­tás! (PC) Munka után öröm a sporthorgászat. Különösen akkor, ha szép számmal akad hal a horogra. Ké­pünk: pecázók a csallóközi müút menti kavicsgödör­­tónál. (Foto: nki) Legyen már vége a vízszennyezésnek! A Korpona és az Ipoly vádol Sok sző esett' már arról, hogy az Ipolysági Strojstav és a Vágóhíd erő­sen szennyezi a Korpona vizét. Ám eddig semmilyen intézkedés nem tör­tént. Miről is van szó? A Strojstav szennyvízelfolyó csatornáján nincsen zsumpa. Így a gépek javítása közben elfolyó olajok, zsírok a szennyvízzel együtt egy csővezetéken át közvetle­nül a Korponába jutnak. A Vágóhídon az utóbbi időben csupán kényszervá­gásokat végeznek és az itteni szenny is a Korponába folyik. Jogosan pa­naszkodnak a halászok, üdülők és a környékbeli szövetkezetek, mert az így beszennyezett vizet nemcsak önj ’törésre, hanem az állatok itatására is kénytelenek felhasználni. Az ipolysági, pereszlényi, gyerki és ipolyviski szö­vetkezet tagjainak panasza egyre sza­porodik — orvosolatlanul. Vajon med­dig? Kérdezzük az illetékesektől. Hogy mi ebben az ártalmas a halá­szokra nézve? A kifogott hal étke­zésre alkalmatlan, mert olajszagú. Jo­gos az üdülők százainak zsörtölődése1 is, hiszen ez a hely — ahol a Korpona az Ipolyba ömlik — mindig látogatott volt a pihenni és fürödni vágyók kö­rében. Persze, a szennyezett vízben erre senkinek sincs kedve. Ha Szlovákia egész sor üzemében találtak megoldást a hasonló panaszok orvoslására, miért ne lehetne itt is?. De addig, amíg nem késő!, Hornik Ján (Ipolyság) Kacsatenyésztő halászok A dél-csehországi kerületben két tógazdaság létesült: Jindíichúv Hra­­decben és Trebonban. Összesen 11 000 hektár kiterjedésű halastavakon gaz­dálkodnak. Mindkét tógazdaság dol­gozóinak munkateljesítménye valóban csodálatra méltó az elmúlt 20 év alatt. Ezen idő alatt háromszor emel­ték a haltermelést a vízfelület min­den egyes hektárján. Felmerül a kérdés: hogyan sikerült elérniük ilyen dicséretes teljesítmé­nyeket? A költséges haleledel helyett mind több halastavat trágyáznak és meszeznek. A szerves- és a műtrágya, valamint a mész elősegítik a hínár növekedését, amelynek bomlási ter­mékei táplálják azokat az apró élő­lényeket’, amelyek a halak fő eledelét képezik. A Jindrichűv Hradec-i Tógazdaság­ban egyre kimagaslóbb helyet foglal el a kacsatenyésztés. Jóllehet a halá­szat mesterei csak 1953-ban kezdtek „átnyergelni“ a kacsatenyésztésre, ar­ra is másodállásban, mégis tavaly már egyharmadánál többet tett ki a pe­csenye kacsa értékesítéséből befolyt részarány mindkét halgazdaság össz­bevételének viszonylatában. Ezzel a halászok — bármilyen ellentmon­dóan is hangzik — a járás élenjáró kacsatenyésztőinek sorába küzdötték fel magukat. Nem szabad lebecsülnünk' a hatal­mas termelésnövekedés kidomborítá­sánál azt a körülményt sem, hogy a gépesítés bevezetésén és a korszerű tudomány érvényesítésén kívül az el­­műit húsz év alatt semmivel sem apadt a két állami halgazdaság dol­gozóinak tzáma. Hatékonyabb irányítás a mezőgazdaságban is Alighogy elhangzott a népgazdaság irányításának tökéletesítésével foglalkozó fontos januári határozat, az illetékes szervek nyomban hoz­záláttak olyan irányelvek kidolgozásához, melyek szerint az eddigi irányítás módszereit az egyes munkahelyeken felülvizsgálják. A jö­vőben a dolgozók anyagi érdekeltsége és a termelés eredményei kö­zött olyan ösztönző kapcsolatokat szükséges teremteni, melyek az ed­diginél sokkal hatásosabban biztosítják a termelés gazdaságosságát és a tervteljesítés fejlődését. Természetesen ebből a sémiképpen sem idényfeladatnak tekinthető meg­újhodási folyamatból a mezőgazda­ság sem maradhat ki. Az ésszerű irányítás reformjának egyik beve­zető formájával már találkoztunk az EFSZ-ek idei tervkészítésekor. Egyelőre ugyan még nagyon kevés EFSZ-ben, de az anyagi érdekeltsé­get annál rugalmasabb variációk szerint serkentő formában oldják meg. Ennek elősegítésére a Csehszlo­vák Állami Bank hivatott, amely ténykedésével a jövőben közelebb kerül a termelőmunkához. A bank és a szövetkezet az évi hi­telezésre kötött szerződésben kon­krét formában fekteti le azokat a feltételeket, amelyeknek teljesítése, koronában megmutatkozó anyagi előnyöket jelent a szövetkezetnek és arra érdemes dolgozóinak. Talán egy konkrét példa, az érsekújvári bank és a nagykéri szövetkezet közötti hitelszerződés záradéka jobban meg­világítja ezt. A bank a hitelszerződés értelmé­ben az üzemi rövidlejáratú hitel megszavazásakor konkrét kamaten­gedményeket ígér abban az esetben, ha a szövetkezet kötelezi magát, hogy az évi termelési tervében fog­lalt feladatait túlszárnyalja. A hitelszerződés kulcsproblémának az állati enyésztési terv túlteljesíté­sét veszi. Ez természetes is, hiszen a jó növénytermesztés, elsősorban a takarmányok előállítása, feltétele a sikeres állattenyésztésnek. Lássuk most már közelebbről azo­kat a számokat, amelyeket a nagy­kőnek szerződésükbe foglaltak: A termelékenység mutatója Az 1965. évi Vállalt Több­________________________________ETPT szerint feladat______termelés 1 tehén évi termelékenysége 1985 lit. 2100 lit. 30 000 lit. 1 tyúk évi tojáshozama 130 db. 143 db 50 000 db 1 sertés napi súlygyarapodása 0,33 kg 0,35 kg 150 q 1 szarvasmarha napi súlygyara- 1 podása 0,80 kg_______0,90 kg__________50 q A fenti gazdasági mutatók pénz­értékének összesítéséből kiderül, hogy a vállalt feladat teljesítése ré­vén a szövetkezet évi bevételi tervét 9 %-kal, azaz 304 000 koronával túl­szárnyalja. A szerződés lényeges tu­lajdonsága, hogy a mennyiségi mu­tatókat negyedévekre osztja, tehát a serkentő jutalmazást nem az évvégi eredményhez kötik, hanem azt már évközben értékelik és kifizetik. Milyen előnyökkel jár a termelés fokozása Ha a szövetkezet teljesíti a vál­lalt feladatot, a bank az üzemi hitel eredeti 3 %-os kamatját 1 %-kal csökkenti. A különbözet összegének A negyedévi értékelés során abban az esetben is megfelel a szövetkezet a követelményeknek, ha az egyes állattenyésztési termékek előállítását nem teljesíti ugyan a vállalás sze­rint, de végeredményben az össze­gezés után megadja a feltételezett pénzbeli értékesíjési többletet. Hiba lenne azonban, ha értékelés­kor nem vennénk figyelembe a gaz­daságosság másik fontos fokmérőjét, a költségek alakulását. Itt az a mér­ce, hogy a többlettermelés értékére jutó arányosan kiszámított közvetlen termelési költségek ne lépjék túl az ETPT-ben előirányzott mutatószám­ban meghatározott termelési költség­szintet. 60 %-kát a termelési igazgatóság által kiadott elvek szerint az ered­ményes termelésben legnagyobb ér­demeket szerzett szövetkezeti dolgo­zók kapják meg. A maradék mint megtakarítás csökkenti a közös gaz­daság átlagos költségeit,- vagyis nö­veli az egész tagság munkaegység­alapját. Mindehhez azonban szükséges, hogy a szövetkezetben magas fokon érvényesüljön a tervezési- és pénz­ügyi fegyelem, pontosan vezessék az elsődleges nyilvántartást és a rugal­mas könyvvitel segítségével az elő­írásoknak megfelelően, alapos gaz­dasági elemzésekkel vizsgálják a szövetkezet eredményeit. Hogy a bank milyen rugalmasan alkalmazza a kamatláb változásá­val fokozható anyagi érdekeltséget, mi sem bizonyitja jobban, mint az, hogy amennyiben a szövetkezet a vállalt kötelezettségénél is eredmé­nyesebben helytáll, még további fél százalékkal csökkenti a kamatlábat. Az éremnek viszont másik, kocká­zattal járó oldala is van. Ha egy ilyen szerződésben elkötelezett szö­vetkezet rendes évi tervét sem telje­sítené, a bank a szövetkezet a lema­radás értékéhez igazodó, 3 %-nál magasabb kamatlábbal bírságolja jutalmazás helyett. A kamatkedvezményre kötött szerződés csak egyetlen, de annál fontosabb követelményt támaszt a növényter­mesztéssel szemben. Az EFSZ 1965 április 30-ig biztosítsa területének 22 %-án, azaz 175 hektáron a több­éves takarmányok alávetését és a gazdasági esztendő végére teremt­sen olyan takarmányalapot, hogy minden nagy szarvasmarha egység­re (VDJ) 50 q fehérjés, valamint 35 q szénhidrátos takarmánnyal szá­molhasson a szövetkezet az új ter­més betakarításáig. Az értékelő bi­zottság az alávetéseket a júniusi, a takarmányok kérdését pedig decem­beri ellenőrzés alkalmából mint té­nyezőket veszi figyelembe. Az EFSZ terviratai közt lapozgat­va könnyű megállapítani, hogy az állatenyésztés munkaterületén a többlettermelésre vonatkozó összege­zés pontosan egyezik azzal, amit az EFSZ szocialista kötelezettségválla­lás címen tűzött maga elé. A bank serkentő hatása tehát most arra irányul’, amit eddig a szö­vetkezet a maga eszközeivel és ha­táskörében oldott meg. Van ugyan itt még a nagykérieknek egy válla­lása, - miszerint kötelezik magukat, hogy terven felül 4750 q dohányt, azonkívül zöldségféléket és kukori­cát állítanak elő, ami 397 000 koro­nával gyarapítja majd a szövetkezet bevételét — mindez azonban nem érinti a bankkal kötött szerződést, amelyben csak a takarmányok előbb említett előteremtését veszik figye­lembe. Reméljük, hogy a kísérlet beiga­zolja helyességét és minden EFSZ- ben bevezetik a közeljövőben. Gábris József, (Érsekújvár) KIALAKULÓBAN A BELTERJESlTÉS Több mint 100 %-kal növelik a szarvasmarha-állományt A lévai járás nagyobbik részében, így például az alsószecsei kör­zetben is, csapadékban eléggé szé-i gényes a helyzet. Amikor az illetéke­sek megtervezték a Perec öntöző-' rendszert, mindezt figyelembe vették, s a termelés fokozása érdekében megkezdték a csőhálózat' lerakását. Ma a munkálatok gyors ütemben foly­nak, hogy mielőbb rendelkezésre áll-* jón az életet jelentő víz. Az alsószecsei szövetkezetben az öntözőrendszert ez év augusztusában adják át a gyakorlatnak, ami annyit jelent, hogy idén nagyobb mértékben nem alkalmazhatják, de viszont mód nyílik a szántóföldi takarmányok ké­sőbbi öntözésére. Ebben a szövetkezetben 1970-ig a 807-ből 728 hektár kerül öntözésre. A szövetkezeti távlati tervben az ön­tözött takarmánytermesztő terület bővítésével számolnak, ugyanakkor az eddigi 40 °/o-ról 35 %-ra csökkentik a gabona vetésterületét, de ezzel egy­­időben növelni fogják a hektárátlagot, s a szakszerű tápanyagellátás, vala­mint öntözés révén a jelenlegitől na­gyobb gabonaterméssel számolnak. Miért szükséges a szántóföldi ta­karmánytermesztő terület bővítése? Azért’, mert a mostani 450-ről 1000 darabra növelik a szarvasmarha-állo­mány létszámát, s az idei 150 helyett 450 tehenet s 100 hektáronként 100- nál több szarvasmarhát, illetve 56 te­henet, fognak tartani. Ilyen állomány­nak aztán bőséges és minőségileg is jó takarmány szükséges, hogy hasz­nosságuk elérje a kívánt színvonalat. Úgy határoztak, hogy a szántó 30 °/o-án takarmányféléket termelnek, s ezen a területen a lehető legna­gyobb termésátlagra számítanak. A törekvések biztatóak. Látszik, hogy az EFSZ vezetősége mindent el­követ a belterjesítés és ezzel egyide­jűleg a termelés hatékonyságának emelésére. ELSŐ HELYEN Az évek óta folyó szocialista mun­kaverseny eddig is sok jó eredményt hozott a lévai járás mezőgazdasági üzemeinek, a termelés tökéletesítése és gazdaságosabbá tétele terén. Tavaly a versengés az első termelési cso­portba tartozó szövetkezetek közt sok tapasztalatot és annál több eredményt hozott, nemcsak anyagi, de erkölcsi szempontokból is. Az első helyezésért két szövetkezet közt r(Aísöszecse rés Kissalló) folyt a küzdelem. Az első és a második negyedévben az alsó­­szecseieké, a harmadik és a negyedik­ben pedig a kissalóiaké lett az első helyezettnek kijáró járási verseny­zászló, a vele együtt odaítélt anya-* giakkal együtt’. Idén az első negyedévben ismét változott a helyzet, s az alsószecseiek újra megszerezték a versenyzászlót, mire a szövetkezet elnöke Henzsel elvtárs megjegyezte', ha valamilyen elemi csapás nem jön közbe, úgy Uh vábbra is megtartják a versenyzász-' lót. Lehetséges ez? Nincs kizárva, hi-' szén a szövetkezet szilárd termelési alapokkal rendelkezik, s ennek követ­kezményeképpen minden lehetőség meg van arra, hogy az első helyezést megtartsák. MIRE TÁMASZKODNAK AZ ALSÓSZECSEIEK A fentebb említettekből is kitűnik, hogy ebben a szövetkezetben a szo­cialista munkaverseny a belső üzem­szervezés fontos mozgató motorja. Nyilvánvaló, hogy az emberek alkotó odaadój tevékenysége nélkül nem ju­tottak volna az élvonalba. Van továbbá egy olyan csoportjuk is (a tyúkfarm dolgozói), akik a szo­cialista munkabrigád büszke cím el­nyeréséért versenyeznek. Ezek az első negyedévben tyúkonként 75 tojást ter­meltek. Ezenkívül nagyon jó eredmények születtek a sertéshizlaldában is, ahol a napi darabonkénti súlyszaporulat elérte a 0,78 kg-ot. Ezekre az eredmé­­ményekre támaszkodik a szövetkezet vezetősége. Kétségtelen, hogy minden okuk megvan a bizakodásra. HOGYAN SZÜLETNEK A JÓ EREDMÉNYEK? Most nincs szándékomban dekázni a takarmányadagokat, feltüntetni az emészthető fehérje és keményítő mennyiségét stb. Annyit azonban el­árulhatok, hogy ebben a szövetkezet­ben a becsületes, szakszerű munka következtében jönnek létre az ered­mények. Lelkiismeretes munka nélkül ez lehetetlen lenne. Henzsel Mihály elvtárs, a szövetke­zet elnöke joggal büszke a jó szerve­zésre és a tartós sikerekre, melyek mö­gött ott találhatók a szövetkezet egyszerű dolgozói. Ezeket mondja: — Bízni kell az emberekben, de egy­ben ellenőrizni és segíteni kell őket, hogy eredményesebben termelhessenek és ezen keresztül jobban élhessenek. A bizalomnak persze kölcsönösnek kell lennie, mert az ésszerűen előle­gezett bizalom fölbecsülhetetlen érté­kek előállítását teszi lehetővé. Jólle­het, hogy az alsószecsei szövetkezet­ben is akadnak még olyanok, akik e tekintetben nem látnak eléggé tisztán, de a fejlődés egyre előbbre halad, s akarva, akaratlanul magával ragadja a ma még kételkedőket is, s nincs ki­zárva, hogy a közeljövőben éppen ezek lesznek a nagy tettek értelmi szerzői. HOKSZA ISTVÁN Kelet-Szlovákiában a keltetőbe adott tojások tekintetében legjobb mező­gazdasági üzem a Kamenica n/Cirokoui EFSZ. Ez a szövetkezet évente fél millió tojást ad el. A 2800 tojót Mária Kornuciková gondozza becsületesen. (Foto: CTK) Mit láttam az óligeti tavak mélyén ? 8 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. június 5.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom