Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-05-29 / 21. szám
Mivel a szövetkezeti lakásépítés kedvező teltételei nagy érdeklődést v<ottak ki főként a házasulandó fiatalok körében, elhatároztuk, hogy a lapunk hasábjain néhány héttel ezelőtt közölt rendelettel kapcsolatban részletesebb tájékoztatást nyújtunk. A lakáskérdés eddigi rendezése a falvakon nem teremtett feltételeket a szövetkezeti dolgozók állandósítására és új, szakképzett dolgozók megnyerésére a mezőgazdaság számára. Ezért kormányunk 1964. augusztus 26-án kelt 465. sz. határozata értelmében széleskörű intézkedéseket hagyott jóvá a falusi dolgozók lakásépítésére vonatkozóan. Ezzel egyidejűleg megállapították a dolgozók állandósítását elősegítő lakásépítkezés formáit és feltételeit. E kormányrendelet értelmében 1965. január 1-től a mező- és erdőgazdaság szakaszán a lakásépítés alábbi formáit érvényesíthetjük: 1. Szövetkezeti lakásépítést kivitelező vállalat közreműködésével a dolgozók állandósításának céljából. 2. önsegélyes szövetkezeti lakásépítés a dolgozók állandósításának céljából. 3. A mezőgazdasági dolgozók és az erdőgazdaságban foglalkoztatott dolgozók előnyös családiház építése. 4. A családiházak önsegélyes átépítése és korszerűsítése. A lakásépítés szakaszán kitűzött: feladatokat szétírták az egyes kerületekre. Ennek értelmében Szlovákiában 1965-ben 3427 lakásegységet kell felépíteni. Ebből 555 lakásegység az év elején épülőfélben lévő lakásegységekre esik, s ezen kívül 780 lakásegységet a dolgozók állandósításának céljaira, 2092 lakásegységet pedig a családiház építésére engedélyeznek. A dolgozók állandósítására irányuló lakásépítés közvetlen invesztorai a mezőgazdaságban és erdőgazdaságban foglalkoztatott dolgozók által megalapított lakásépítő szövetkezetek lesznek. Ezeket a lakásépítő szövetkezeteket a mezőgazdasági és az erdőgazdasági üzemek mellett alapítják meg, vagy pedig a mezőgazdasági termelési igazgatóságok mellett alapi-' tanak járási lakásépítő szövetkezeteket. A lakásépítés egyes formái abban különböznek egymástól, hogy a pénzeszközök folyósítását, valamint a tulajdonképpeni építkezés szervezését különböző határozatok alapján valósítják meg. A mező- és erdőgazdasági üzemek mellett létesített lakásépítő szövetkezetek megalakításához 12 tagnál kevesebb Is elégséges, Iaz építkezést kizárólag önsegéllyel, 80 %-ban a tagok munkájával, 20 %-ban pedig a szállító, kivitelező és szerelő szervezetek munkájával valósítják meg. A költségek 30 %át az állam fedezi, 50 %-át a Csehszlovák Állami Bank 30 évre szóló 1 %-os kamatra adott hosszúlejáratú költfsön formájában, s a maradék 20 %-ot a lakásépítő szövetkezet tagjának befektetése képezi. A lakásépítő szövetkezet tagja a ráeső összeg felét ledolgozhatja, a maradék másik felét pedig a mezőgazdasági vagy erdőgazdasági üzem kamatnélküli kölcsön formájában, esetleg az építkezésre fordított anyag vagy munkaerő formájában fedezheti. Az önsegélyes építkezés számára a Mezőgazdasági Beruházási Építkezést Előkészítő Járási Igazgatóság fogja kidolgozni a beruházási feladatot és biztosítja a tervdokumentációt, az építkezés felett az ellenőrzést, valamint a szükséges építőanyagokat. Ezen kívül a kérelmezők névsora alapján biztosítják az egyes mezőgazdasági üzemek számára a kamat nélküli kölcsönök fedezését. A kivitelező vállalat által megvalósított és a dolgozók állandósítására irányuló szövetkezeti lakásépítést a járási lakásépítő szövetkezetek irányítják. Ez a szövetkezeti építkezés hivatva van a mezőgazdaság és az erdőgazdaság számára új dolgozókat szerezni, a meglévő dolgozókat állandósítani és anyagilag érdekeltté tenni abban, hogy az üzemmel tartós munkaviszonyba lépjenek. Az anyagi érdekeltség azt jelenti, hogy az üzemek dolgozóiknak, valamint a járási lakásépítő szövetkezet tagjainak Ia tagsági betét 25%-aig terjedő kamat nélküli kölcsönt nyújthatnak. Az állami hozzájárulás ugyanakkor az építkezési költségek 30 %-át, a Csehszlovák Állami Bank által 30 évre lVo-os kamatra nyújtott hosszúlejáratú kölcsön pedig a 45 %-át képezi. A szövetkezet dolgozója vagy tagja, akinek kamat nélküli kölcsönt nyújtottak, köteles üzemének visszafizetni a neki nyújtott kölcsön 10 %-át. A lefizetés időtartamát a szövetkezet 2—5 évben állapítja meg a szövetkezeti lakásba való költözés napjától. A kölcsön többi részét, azaz a 90 %-át a szövetkezet elengedi abban az esetben, ha az illető a szövetkezettel tíz évig munkaviszonyban marad. A járási lakásépítő szövetkezetek lakásegységeinek építését a járási, esetleg a kerületi épületkivitelező és szerelő vállalatok biztosítják. Ezek a vállalatok egyidejűleg gondoskodnak a szükséges építőanyagokról, munkaerőkről, valamint az iparosmunkák elvégzéséről is. Az építkezés fölötti ellenőrzést, a műszaki dokumentáció kidolgozását, valamint a beruházási feladatok kidolgozását is az Építésügyi Minisztérium kerületi beruházási szervei biztosítják. A mezőgazdasági és az erdőgazdasági üzemek dolgozóinak a családiházak építésére a Csehszlovák Állami Bank az építkező pénzügyi helyzetére való tekintettel kiegészítő kölcsönt nyújt. Ha az erdőgazdasági és mezőgazdasági üzemeknek lehetőségük nyílik a munkaerők megnyerésére és állandósítására, dolgozóiknak (tagjaiknak) ä kamat nélküli kölcsönt nyújthatá nak az önsegélyes családiház épí- 4 tésre 15—25 ezer korona erejéig. Egyes, különösen indokolt esetekben a Földművelésügyi Minisztérium az üzem kérésére és a mezőgazdasági termelési igazgatóság javaslatára é engedélyezheti a 35 ezer koronáig i terjedő kamatnélküli kölcsönöket ) is. azzal a feltétellel, hogy a családi ház felépítésével legalább két önálló lakásegységet nyernek. A kölcsön nagyságáról az üzem vezetősége a szakszervezet üzemi bizottságának jóváhagyásával, a szövetkezetekben pedig a szövetkezet vezetősége dönt. i Ezt a kölcsönt a mezőgazdasági és ) erdőgazdasági üzemek elengedhe- i tik a saját alkalmazottaiknak, ha f legalább tíz évig velük munkavir szonyban maradnak. Az ilyen kölcsön nyújtásának alapvető feltétele, hogy a családi házat az állandó munkahely közvetlen közelében vagy pedig attól olyan távolságra építik fel, hogy a dolgozó naponként rendszeresen eljárhasson munkahelyére. Az ilyen családiház építéshez az üzem szállítóeszközöket és más gépi berendezéseket adhat saját dolgozóinak segítségére, és a szakszervezet üzemi tanácsának jóváhagyásával (a szövetkezet vezetőségének döntése alapján) elvégeztetheti a különleges iparosmunkákat, amelyekért nyereség nélkül számlázza ki az egyenes és teljes önköltségeket. A családi házak építésére a fogyasztási szövetkezet (Jednota) szállítja az építőanyagokat a megkötött szerződés és az építkezés engedélyezése alapján. Az építőanyagot az építkezés helyére szállítja és a piaci áron számlázza ki. A mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemek a saját alkalmazottaiknak kamatnélküli kölcsönöket nyújthatnak lakásuk korszerűsítésére, amelyet önsegéllyel végeznek el. f Ilyen esetben a kamatnélküli köl$ csőn az anyag vásárlására és szálai lítására fordított költségek 50 %- i áig terjedhet azzal a feltétellel, hogy az átépítéssel a rossz lakást fürdőszoba létesítésével, vízvezeték bevezetésével és víz elleni szigeteléssel jobb minőségűvé teszik. Az építkezésügyi hivatal ítéli meg, hogy előnyös és gazdaságos lakásátalakításról van-e szó. A lakás korszerűsítésére és átépítésére nyújtott kamatnélküli kölcsönt az üzem elengedheti dolgozóinak, ha tíz éven át ezek a dolgozók állandó munkakapcsolatot tartottak velük és a lakásban laktak. Ami a lakástervek kidolgozására vonatkozó kérelmeket illeti — ha nem akarják az építkezést a már kidolgozott típus és mintatervek szerint elvégezni —az 1965. január 7-én érvénybe lépett 3 SKIV sz. szabályzat' értelmében a szövetkezeti lakásépítés tervdokumentációját önsegélyes alapon dolgozhatják ki. A tervdokumentációt az anyavállalatok szakképzett dolgozói készíthetik el és a kerületi tervezőintézetek hagyják jóvá meghatározott átalánydíjért. Abban az esetben, ha az üzemek nem tudják önsegélyes alapon biztosítani a tervdokumentáció kidolgozását, a kerületi tervező intézetek jogosultak a komplett elsőfokú dokumentáció kidolgozására, s ilyenkor lakásegységenként 200 Kcs-t számlázhatnak. ’ A mezőgazdasági szakaszon ebben az időszakban a lakásépítés második szakasza van folyamatban. Most létesítik és regisztrálják a lakásépítő szövetkezeteket az egyes járási bíróságokon a lakásépítő szövetkezetek kerületi bizottságainak jóváhagyása alapján. A kerületi és járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok dolgozóinak feladata, hogy az építkezni akarók számára elintézzék a kamatnélküli kölcsönök nyújtásához szükséges pénzeszközök folyósítását. A járások és kerületek építkezni akaró mezőgazdasági és erdőgazdasági szervezetei ennek érdekében kidolgozzák a kérelmezők, valamint az üzemek mellett létesült lakásépítő szövetkezetek és a járási lakásépítő szövetkezetek, továbbá a családiház építését és a lakások átalakítását és korszerűsítését kérelmező dolgozók pontos névsorát. Ezt a névsort a mezőgazdasági termelési igazgatóságok letárgyalják. A névsor és a kamatnélküli kölcsönökre folyósítható pénzösszeg alapján határozzák meg a rendelet értelmében kedvező feltételek alapján építendő lakásegységek számát. LADISLAV PÁNIK, az SZNT Mezőgazdasági Megbízotti Hivatalának dolgozója Az érsekújvári járásban lévő Bina község határában 22 hektárnyi területen víztározót építenek, amely 535 ezer köbméter vizet jogad be. A víztározó gátjának befejezésén most dolgoznak. A Stúrovoi Talajjavítási szövetkezet ezzel egyidejűleg 220 hektárnyi területen kombinált trágyalé és tiszta víz öntözésére szolgáló berendezést épít. Képünk a zsilip és a bukógát befejező munkálatait szemlélteti II). A másik kép 2 a tulajdonképpeni öntözőmü befejező munkálatainak előkészületeit mutatja, amely számol a víztározó tiszta vizének felhasználásával (öneséssel), valamint a mélyebben fekvő szövetkezeti gazdasági udvarból a trágyalé csöveken át történő adagolásával. A jövő évben a mostani 220 hektáros öntözött területet további 100 hektárral bővítik. (D. B.) Homoktalajok alkalmassá tétele gyümölcstermesztésre Amikor nagyüzemi gazdaságainkban szó esik többéves kultúrák termesztéséről, a kivitelezéshez nem elég csak az elhatározás. Szőlő-, gyümölcs-, komlótelepitésnél pl. sok tényezőt kell figyelembe venniük gazdasági szakembereinknek, ha a több milliót igénylő telepítési kiadásokra nem akarunk ráfizetni. A helyes növényfajták megválasztásához szükséges megállapítani, hogy a termelési körzet éghajlata talajviszonyai melyik termesztéséhez nyújtják a legkedvezőbb feltételeket. A növények termőhelyi igényeinek, a gazdasági feltételeknek, a helyszíni talajvizsgálatok eredményeinek és az értékesítési lehetőségeknek összevetésével lehet csak döntést hozni. Az egyes gyümölcsnemek termesztésének is megvannak a követelményei az éghajlat, a talaj és a tápanyag iránt. Sokszor felmerül a kérdés, vajon hasznos-e szélsőséges talajokon gyümölcstermesztéssel foglalkozni? (hullámtereken, homokon vagy egyes domboldalak kopár helyein). A válasz nem lehet egyöntetű, de általános tapasztalat, hogy a rossz talajtulajdonságok javításával érhetünk el jó eredményeket. Homok- és homokos talajok esetében a legelső lépés a talaj szelvényének feltárása. Elvizenyősítésre, szikesedésre hajlamos talajok megjavítása nagyon költséges, ezért ezeket gyümölcstelepítésnél mellőzzük. Homoktalajok gyümölcstelepltésére való alkalmassága elsősorban a talajvíz szintjétől és a termőréteg vastagságától függ. Azokat a homokokat tehetjük telepítésre alkalmassá, amelyek alatt víztárolásra alkalmas löszréteget, agyagos-vályogos szelvényt találunk. A homoktalajok javítása. Homoktalajokon a humusz növelése fontos feladat, mert a meszes homokon 1,5—1,6 %, míg a savanyúkon csak 1,2—1,3 százaléknyi. Ha nő a talajban a humuszmennyiség, emelkedik a felvehető nitrogéntartalom is. A .humuszhiány abból adódik, hogy a homok rossz víztároló, nagy a levegőtartalma. Ennek hatására gyorsan felmelegszik és a talajba került szerves anyagokat a baktériumok gyorsan felbontják. A humusz pótlása itt másként oldódik meg, mint a középkötött, kötött, vagy nehéz talajoknál. A homoktalajok esetén mezőgazdasági kultúrák alá általában mélyebben, kisebb mennyiségben is gyakran trágyázunk. Gyümölcsös esetében is nagyon fontos állandóan pótolni a tápanyagokat. Ebben az esetben vagy bőven alkalmazott istállótrágyával, vagy komposzttal gazdagítjuk a talaj szervesanyag-készletét. Ezek mélyebben bedolgozva javítják a víztárolóképességet, csökken a nagy hőingadozás és javul a kötöttség is. Szerkezet nélküli szél-, vagy vízhordta homok — amely nagyrészben durva szemcséjű — telepítésre előzetes talajjavítás nélkül kockázattal jár. Ezeknél először pár éven át talajjavító eljárást végzünk. Ilyen a szélvédők létesítése, a homok megkötése, szárazságtűrő növények megkötése, végül a réteges altalajtrágyázás. Az utóbbit Egerszegi módszernek nevezik. A magyarországi homoktalajok javításánál szép és gyors eredményeket értek el vele. A lényege abból áll, hogy a homoktalajba mélyen (50—60 cm) körülbelül 500 q/ha mennyiségű istállótrágya-réteg kerül a talajforgatő eke segítségével. Két év múlva áz első réteg fölé 15 cm-re még 1—2 cm réteg kerül. Az utolsó rétegek elhelyezésével párhuzamosan kiültetett gyümölcsfák szépen fejlődésnek indulnak. Ilyen trágyázással 5—6 évre is biztosítjuk a humuszkészletet, javítjuk a talajszerkezetet és a víztárolás lehetőségét. A gyümölcsösökben végzett ilyennemü trágyázási kísérletek ékesszólóan bizonyítják ennek az eljárásnak az előnyeit. Ezt a humuszpótlást még kiegészíthetjük a mélytrágyázással egyidőben alkalmazott műtrágyákkal, így főleg a foszfor és a káli kihasználása nagyobbfokú. Az ilyen feljavított immúnis homoktalajokon aztán a szőlőn kívül eredménnyel termeszthetjük az olyan igénytelenebb gyümölcsnemeket, mint a cseresznye, meggy és kajszibarack. Ha a talajban megfelelő mélységben víztároló agyagréteg van és a talajvízszint kedvező magasságon mozog, az őszibarack termesztése is indokolt. (Ennél természetesen a hőmérsékletek szintje, évi átlaga is nagyon fontos tényező). A barnahomokon vagy azon a homoktalajon, amelynek feltalaja alatt 40—50 cm után a homok agyagréteggel váltakozik, nyári alma és nyári körte termesztését is megpróbálhatjuk. Száraz fekvésben azonban számolni kell az almamoly elleni védekezés fokozott szükségével. Az aktív humuszt az istállótrágyákon kívül komposzttrágyával, tőzegtrápyával vagy zöldtrágyával biztosíthatjuk. Az utóbbi a tápanyagpótláson kívül gondoskodik a talaj megfelelő takarásáról, ami a homoktalajok esetében igen fontos. Erre a kettős célra jónak bizonyul a sorozatos rozsvetés, ami leszántva zöldtrágyának hasznosítható. Jól kihasznált homok- és homokos talajok. A komáromi járásban Ögyalla, Bagota, Szentpéter, Imely, Naszvad, Marcellháza, Dunamocs és Dunaradvány községek területén is találkozunk számottevő mennyiségű immúnis homoktalajjal. Ezek határában a talaj kedvező a meggy, őszibarack, de főleg a kajszi termesztésére. A gyümölcsösök száma egyre bővül. Az 1962—64-es években a megnevezett községek területén új, illetve felújított kajszibarackosok létesültek, 146,7 ha-on. A meggyen kívül 7 ha őszibarackkal gazdagodott a települések száma. Naszvadon sikeres az öntözés. A kajszifajtákból a' járás területén a Magyar legjobb és a Nagyszombati kaíszi a legelterjedtebb (89,7%). A szép terméshozamok illusztrálására a dunamocsi és a marcellházi szövetkezetek eredményeiből hozhatunk fel példát. A múlt évben Dunamocson 10 hektár^ 7—8 éves kajszigyümölcsösük 1060,69 q gyümölcsöt termett 347.228 Kcs összbevétellel. Marcellházán 6 hektáros fiatal gyümölcsös 643,61 q terméssel fizetett 224,116 Kis értékben. Azonos talajokon más terményekkel összehasonlítva — a hektárhozam és összbevétel területén — ilyenek az eredmények: ________________________Dunamocs:___________________ Marcellháza: _____________________ha/q_______összbevétel ha/q összbevétel kajszi 106 34 722,— Kcs 107,2 37 352 Kcs burgonya 107 5 992,— Kcs 74 4 114 Kcs rozs__________________8^5_______1 290,50 Kcs 15 2 175 Kcs Ezek és más ösztönző példák, tapasztalatok hatására 1969-ig a járás területén felújításokkal és új telepítések létrehozásával 1367,8 ha-val bővül a gyümölcsösök nagysága. Ebből 728 ha kajszi és 86,3 ha őszibarack. Ezek nagy része éppen a homok- és homokos talajokra kerül. Az elmondottakból kitűnik: a homok- és homokos taiajok ha kedvező a fekvésük és éghajlatuk, helyes módszerek alkalmazásával, javított agrotechnikai eljárásokkal hasznosíthatók eoyes gyümölcsnemek terjesztésére. Juhász Árpád (Gúta) 100 hektáron Az aranykalászi szövetkezetben 100 hektáron nagyüzemi gyümölcsöst alakítanak ki. Már az idén 9000 őszibarackfát — Champion, Sumbean és I. H. Hale fajtát —, valamint 1450 Starking fajtájú magastörzsű almafacsemetét telepítettek. A szövetkezet vezetőségé a tavasziak vetése után minden munkaerőt a gyümölcsfák ültetésére mozgósított. Ilymódon 8 nap alatt elültették, valamint visszavágták a gyümölcsfákat. Az ültetést Lintner Péter mérnök, Vass Ferenc, a szövetkezet elnöke, s Both Ferenc agronómus irányította. A gödröket Kvarda Rudolf és Mózes Tibor traktorosok készítették. A gödrökbe jó minőségű komposztot tettek, s az ültetés után nyomban megöntözték a csemetéket. A telepítést ez év őszén, s a jövő évben folytatják. Tóth István (Aranykalász) SZABAD FÖLDMŰVES 5 1965. május 29. FELKAROLJÁK a falusi lakásépítést gyümölcsöst létesítenek Hogy többet teremjen a föld...
