Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-05-29 / 21. szám
Feltéve, hogy lehetőségünk van az öntözésre, akkor is takarékoskodnunk kell a vízzel. A legigényesebb növényekhez kell a vizet felhasználni és olyan időpontban öntözni, amikor a növények azt a legjobban hasznosítják. ^ A kis lombozatú, fiatal növények párolgási felülete kisebb, tehát kevesebb vizet fogyasztanak — viszont a gyökérzetük is rövidebb és igy a sekélyebb felső talajréteg kiszáradását is már megérzik. Ezeket többször kell öntözni és kevesebb vízmennyiséggel. A növények vízfelvétele egyben elpárolgással is jár. A növény éppen úgy, mint minden test, száraz és meleg levegőben párologtat a legtöbbet. Ilyenkor tehát bővebben kell öntöznünk. Csapadékos, párás levegőben a növények kevés vizet párologtatnak el, tehát öntözővízre is kevésbé szorulnak. Az öntözés gyakorlatában azonban nemcsak a párolgás fokát vesszük figyelembe, hanem azt is, hogy a talaj víztartaléka mennyire apadt. Tehát párás, csapadékos időben is öntözünk, ha a talaj száraz. Sőt éppen ilyenkor gazdaságos az öntözés, mert sokkal több víz szívódik a talajba, mint meleg, száraz időben. Ha melegben öntözünk, a víz 60 %-a is nyomban elpárologhat, mielőtt a talajba jut. Az öntözéssel a talajt lehűtjük, mert a víz hőmérséklete rendszerint 12 C°, míg melegben 10 cm mélyen a talaj Díszkertészeti tennivalók SZABADFÖLDÖN — Az állandó helyre vetett egynyáriakat egyeljük, a sűrűn nőtt palánták nem fejlődhetnek szépen. A virágágyakat beültetésre készítsük elő, a kultivátorozást kövesse gereblyézés. Ültessünk ismét Gladiolus virággumót, hogy a virágértékesítés folyamatos legyen. TERMESZTŐAGYAKBAN — A Chrysanthenum dugványozására készítsünk üangyoságyat, a gyökeresedés ideje alatt most már könnyebb a kezelésük itt, mint a házban. Hordjuk ágyba a becserepezett Cyclamen és Primula magoncokat, a Chrysanthenum és Hortensia dugványokat. ÜVEGHÄZBAN — Ültessük cserépbe a levéldugványról szaporított Begonia Rexet, Peperomiát és Sansevierát. Ültessük növényasztalra a gyökeres Aglaonema és Dieffanbachia fiatal, szaporított növényeit. A téli virágzású szegfű dugványokat 12—14 cm-es korban 4—5 levél felett csípjük viszsza. A gyökeresedő dugványok fokozott árnyékolásáról ne feledkezzünk meg. A házak párateltségét az utak öntözésével fokozzuk. a 20 C fokot eléri. A melégigényé? növényeket hideg időben csak kevés vízzel és többször öntözzük. A víz nemcsak azért hűti le a talajt, mert önmagában hideg, hanem mert a vizes föld az éjszaka folyamán gyorsabban lehűl, mint a száraz föld. Ezért például a paprikát sok vízzel elárasztani csak akkor szabad, ha éjjel is meleg az idő. Az öntözés időpontját" és normáját (esetenkénti mennyiségét) a növény fejlődési szakasza is befolyásolja. Vegyük tehát sorjába: palántaláskor, minden növényt ajánlatos beöntözni, mert gyökereit megszaggattuk és Így vízfelvétele nehezen indul meg. A káposztafélék" hidégtürők". öntözésüknél a talaj nedvességi állapotát és a növény fejlettségét vesszük figyelembe. A korai káposztaféléket, növekedésük folyamán 3—5-ször öntözzük 40—50 mm-es csapadékkal. Vagyis "ez azt jelenti, hogy négyzetméterenként 40—50 liter vizet adunk. A téli káposztát 6—9-szer öntözzük, esetenként 40—70 mm mennyiségű vízzel. A babot virágzáskor kétszer is megöntözzük 40—40 mm vízmennyiséggel. A paprika 7—9 öntözést kíván 40— 60 mm csapadékkal. Hideg időben csak szükség esetén, csekélyebb mennyiséggel öntözzük. A paradicsomot 2—3-szor 40—50 mm csapadékkal, a zellert 6—9-szer 40—60 mm csapadékkal, az uborkát 4—5-ször 40—60 mm csapadékkal öntözzük meg. A másodvetéseket közvetlen a vetés után is megöntözzük, mert júniusban, július elején a talaj hamar kiszárad és a magvak csírázása öntözés nélkül hiányos lehet. A permetezés időpontjának helyes megválasztása A permetezési idényben több olvasónk érdeklődött a permetezöanyagok tulajdonságai és a permetezés helyes időpontjának megválasztása iránt. A permetezőszerek rendszerint hatóanyagból, vivőanyagból, valamint segédanyagokból állnak. A hatóanyag lehet rovarölő és gombaölő hatású. A kész permetlében a hatóanyag vagy oltott vagy oltatlan állapotban van. Vannak valódi oldatok, amelyekben a növényvédőszer egyenletesen feloldódott és részecskéi nem láthatók; szuszpenziók, amikor az anyag igen apró, szilárd részekben lebeg a folyadékban és emulziók, amelyekben az anyag apró folyadékcseppekben lebeg —, a permetlé tehát a növényvédőszer fizikai tulajdonságának megfelelően oltott, szuszpendált vagy emuigáit állapotban kerül a növényre. (A legtöbb anyag nem oldódik a vízben, csak szuszpendálódik, vagy lebeg.) A vivőanyag nedvesítő, hígító és oldó tulajdonságú. Rendeltetése, hogy a permetlevekben a hatóanyagok egyenletes elosztását, kiszórását és megtagadását biztosítsa. Mikor permetezzünk? Ezt mindig a helyi adottságok alapján állapítjuk meg, figyelembe véve a kártevők vagy betegségek várható megjelenését, a megvédendő növény fejlettségét stb. Nyári időben, tehát a növények lombos állapotában, amikor a hőmérséklet 25 C° fölé is emelkedik, 11 és 14 óra közötti napszakban igen erős a perzselési veszély. Erős naptűzésben ugyanis a permetcseppek nagyítóüveg módjára összegyűjtik a hósugarakat és a leveleken perzselést okozhatnak. Ezért nyáron permetezésre legalkalmasabb a gyenge szeles vagy szélcsendes, harmatfelszáradás utáni, száraz és mérsékelten meleg idő. Eddigi tapasztalatok szerint a kora délelőtti és a késő délutáni órákban eredményes és perzselésmentes a permetezés. Uborka-história Közel négy évszázada Í1571) jutott hazai földre, a znojmói Louckykolostor gazdaságába az első uborkamag, Sebestián Freyták Echcepiroh apát révén. Az idő tájt az uborkában — csupán hiedelemből — kolera elleni gyógyhatást véltek benne, minden tudományos alap nélkül. Az emberek persze hullottak el, mint annakelótte. A „csodaszer" csődöt mondott. Az uborka 1628-ban újra megjelent a porondon. Mivel II. Ferdinand császár is megízlelte, bekerült a krónikába. Arról, hogy s mint ízlet a császár őfelségének, a históriaíró adós maradt. Znojmóban már a múlt század hatvanas éveiben áttértek az uborka savanyítására. A második világháborút megelőzően ebben a városban már 58 konzervgyár működött. 1952-ben kezdte meg működését a korszerűen felszerelt Délmorva Konzervgyár, amely termelésben túlhalad több tíz kisebb kapacitású konzervgyárat. Évente — egyéb zöldségféléken kívül — mintegy 800 vagon uborkát tartósít, amelyet húszegynéhány országba szállít. (ct — ka)’ ^ SZABAD FÖLDMŰVES 1965. május 29. A tenyészidő folyamán még a megfelelő vízellátásról kell gondoskodnunk, hogy jó termést érhessünk "el. A vízigény szempontjából legkritikusabb a bimbóképzés és a virágzás kezdete. Főként az eme időben eső csapadék dönti el, hogy termésünk milyen lesz. Fokozottabban érvényes ez a későbbi vetésű és a nyári meleg időben virágzó babra. A növényt elegendő a tenyészidő alatt egy-kétszer megöntözni. Ha máskor nem is, de száraz időjáráskor a kritikus időpontban bőségesen öntözzük meg a növényeket. Lehetőleg rövid tenyészidejű, korai fajtákat termesszünk, mert a késői babok hosszabb időn át maradnak a talajban, többet kell gondoznunk, öntöznünk és termésük is bizonytalanabb. KÉSZ Bokorbab termesztése A családi házak kertjeiben fontos a zöldbab. Szakaszos vetéssel egész nyáron át termeszthetjük és ésszerű beosztással kora nyártól az első őszi fagyokig elláthatjuk háztartásunkat saját termesztésű zöldbabbal. Nagy előnye, hogy fényigénye aránylag kicsi, ezért kissé árnyékos helyen vagy félárnyékban is elég jó eredménnyel termeszthető. Ez lehetővé teszi a gyümölcsfák közötti termesztését is. A közhiedelemmel ellentétben viszont tápanyagigényes növény, ezért kifogástalan minőségű babot és jó termést csak tápanyaggal jól ellátott talajon érhetünk el. Első vetésének idejét a kert fekvése, talajösszetétele, védettsége határozza meg. A könnyű, védett déli fekvésű talajokon a legtöbb házikertben már április elején, közepén vethetjük — nyílt fekvésű és a késő tavaszi fagyoknak jobban kitett területeken csak később, április végén, május elején vethetjük. Vetéskor — elsősorban a kötöttebb talajokon — ügyeljünk, hogy a magot túl mélyen ne vessük, mert a bab csíranövényke élhetetlen és csírázáskor a fölötte helyezkedő vastag földréteget nehezen vagy egyáltalán nem tudja áttörni. 3—4 cm-re helyezzük, de még homoktalajokon se vessük 4—5 cm-nél mélyebben. Leghelyesebb, ha 40 cm-es sorközű sorokba vetjük. A fészekvetést nem ajánljuk. Soros vetés esetében a növényzet egyenletesebben oszlik el a talajon és jobban árnyékol. Vetéskor nagy gondot fordítsunk a megfelelő növény-sűrűségre, mert a ritkán álló növényzet nem tudja a talaj teljesítő képességét maradéktalanul kihasználni; s így a termés erősen csökken. A bab tenyészideje a fajtától füg.gően 55—70 nap. Általában 60—65 napos tenyész- és egyhetes szedési idővel számolva az első vetés után tíznaponként vethetjük, ezzel megközelítően egyenletesen láthatjuk el a családot zöldbabbal. A július vége utáni vetés már túlságosan kockázatos, mert az október elején rendszeresen beköszöntő fagy a növényzetet tönkreteszi. A bab a gyomosodásra rendkívül érzékeny, talaját állandóan tartsuk gyommentesen. Milyen új mezőgazdasági gépeket kapunk ez évben A talajművelő, vető, ültető és trágyateregető gépek és eszközök I terén ritkán akadunk nagyobb változtatásokra, ezzel szemben a betaka- 1 rítógépek tökéletesítése a gépszerkesztők szorgalmas munkájáról ta- I núskodik. Ezt azzal is magyarázhatjuk, hogy a mezőgazdasági termények I betakarításával kapcsolatban még igen nagyok a veszteségek és nagy az 1 élő munkaszükséglet is, s így a betakarítási technika és technológia | bármilyen tökéletesítése a gazdasági hatékonyság fokozásával jár. E—147-jelű árokpart kaszálógép Ezt az újfajta gépét" a Német Demokratikus Köztársaság VEB Fortschritt Neustadt üzeme gyártja. A gépet az RS—09-jelű eszközhordozó traktor keresztgerendájára szerelik. Az árokpartokon. 60°-os lejtésű domboldalakon, valamint 45°-os lejtésig a gátakon fejlődő növényzet kaszálására gyártják. Ezen kívül fel lehet használni az élő cfíszsövények nyesésére is, mind vízszintes, mind függőleges irányban és természetesen á réti növényzet szokványos kaszálására is. A fűkasza munkaszélessége 3,2 m és maximálisan 1,6 m magasságban kaszálhat. A gépet" a traktoros a gépbe épített hidraulikus munkahengerek segítségével vezérli, amelyek összeköttetésben állnak a traktor hidraulikus szerkezetével. A gép működését a traktoros irányítja munkahelyéről. Egyedül a fűkasza munkahelyzetből szállítóhelyzetbe való átállítását" (és ellenkezőleg) kénytelen kézi erővel elvégezni. Nálunk jelenleg ez az egyetlen gép, amely a növényzetet az említett helyeken be tudja takarítani. A fűkasza könnyen kezelhető és a traktoros minden nehézség nélkül figyelheti a munkáját. UBA-jelű rendrakó aratógép Ezt a frontálisan függesztett rendrakó aratógépet Magyarországon a BMG üzem gyártja, Ez is az RS—09-és eszközhordozóra szereivé dolgozik. Ezt a gépet az olyan termények kaszálására szerkesztették, amelyeket kétmenetesen takarítunk be. Ilyen például a takarmányborsó és néhány további hüvelyes növény, továbbá a szemtermésre vetett" eldőlt" lucerna és a szemtermésre vétett fűfélék. Mivel a vágószerkezet a traktor előtt" helyezkedik el, a növényzetet körül lehet kaszálni vagy utakat is lehet kaszálni a növényzetben a gép segítségével. A gép a lekaszált rendet baloldalra rakja és munkáját a traktoros irányítja. K—427-jeIü szalmaprés Azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek a gabonafélék kombájnos betakarításával egyidejűleg a szalmát bálázzák, mindezideig nem kaphattak megfelelő bálázógépet az SK—3-as és az SK—4-es gabonakombájnokhoz. Ugyanis az eddig kapható K—425-ös szalmaprések (mivel ezeket a 2MV— 330-as gabonakombájn teljesítményéhez mérten gyártották) áteresztő képességükkel nem győzték a munkát a nagy teljesítményű szovjet gabonakombájnok után. Ezért a Német Demokratikus Köztársaság VEB Fortschritt Neustadt üzeme új típusú szalmaprést szerkesztett kettős bálázással. Ez a K—427 jelű szalmaprés, amelyet fölszerelhettünk az SK—4-es és az SK—3-as gabonakombájnokra. Az új szalmaprés fő szerkezeti részei a keret, az adagoló-, préselő- és kötöző-szerkezet, valamint a meghajtás. A szalmaprés keretét a gabonakombájnhoz 18 csavar segítségével erősítjük, a boglyázógép leszerelése után. A gabonakombájnra szerelés és a leszerelés ideje alatt a szalmaprést egy segéd-keretre erősítik. Az adagoló szerkezet rotációs, ennek következtében az új típusú szalmaprés a K—425-ös típussal összehasonlítva lényegesen nagyobb áteresztőképességű. Ez a szalmaprés a K—425-ös típushoz hasonlóan ingamozgású. Két McCornick típusú kötöző- (bálázó) szerkezete van. Az új szalmaprés előnye, hogy az üzemeltetési próba idején nem csökkentette a nagy teljesítményű szovjet gabonakombájnok teljesítőképességét. A bálák hosszúságának szabályozásával kívánatos formájú és a további kezelés szempontjából legmegfelelőbb nagyságú bálákat készíthetünk vele". Az "előírt kötözőzsineg használata esetén a kötözőszerkezet nagyon megbízhatóan működik. Gépsor a szálastakarmányok betakarítására A szálastakarmányök betakarítására gyártott gépsorral a gabonafélék hárommenetes betakarítását, továbbá a fonnyadt takarmány, a széna, valamint a gabonakombájnok után a földeken maradt szalma betakarítását is elvégezhetjük. A gépsor helyhez kötött gépeit úgy kell elhelyezni, hogy elegendő hely maradjon a nagy befogadó képességű pótkocsikkal kapcsolatos műveletekre. A nagy befogadóképességű pótkocsik tartalmának kiürítését az adagoló-szállító szerkezetre egy rakodórámpa segítségével gyorsíthatjuk meg. A gépsor helyhez kötött gépeit két dolgozó kezeli. Az egyik a gépek működését irányítja és ellenőrzi, a másik pedig segít a pótkocsik kiürítésénél. Mivel a gabonafélék hárommenetes betakarításának technológiája általánosan ismert, fölöslegesnek tartom annak részletes leírását. Ügy gondolom, elegendő, ha csak azokat a gépeket ismertetejn, amelyek ez évben a próbasorozatból a gyakorlatba kerülnek. Az egyik" közülük á felszedő szecskázógép, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság VEB Fortschritt Neustadt üzeme gyárt. Lényegében "egy dobos betakarító-szecskázógépről van szó, amelyet a már ismert E—065-jegyű típusból kiindulva szerkesztettek. Mivel a késés dob dobóhatása nem volt "eléggé erős arra, hogy a felszecskázott gabonaanyagot' a nagy befogadóképességű pótkocsiba továbbítsa, a gépre további segédventillátort szereltek. Ennek az intézkedésnek, ^valamint a szecska megfelelő egyenletes hosszúságának köszönhető, hogy ez a gép eleget tett" a hárommenetes gabonabetakarítás követelményeinek. Ezt az E—066-jelű betakarító-szecskázógépek a KS—69-jelű jugoszláv gyártmányú dobos betakarító-szecskázógéppel, valamint az SPKZ—160-as csehszlovák gyártmányú (Agrostroj, Pelhrimov) kombinált kalapácsos takarmánybetakarító géppel együtt próbálták ki és az összehasonlító próbából győztesen került" ki. DoDS—7-jelű adagolóasztal Az 1963-ban gyártott adagolóasztallal összehasonlítva az 1964-ben próbasorozatban gyártott új gép szállítójának léceit megváltoztatták és a szállító mozgásának kézi szabályozását automatikus szabályozással helyettesítették. A lazítóhengerek közötti távolságot megnagyobbították és a lazítóujjakat meghosszabbították. OZH—5-jelü horizontális szeparálógép Ezt a gépet a bét’akarító-szeyskázógép által felaprított gabonaanyag utólagos cséplésére és a gabonaszemek elválasztására és tisztítására szerkesztették. A gabonaszemeket serleges felvonóval továbbítja a pótkocsiba, a fölszecskázott szalmát fúvóberendezéssel kazalozza és a pelyvát szívó szállítóberendezéssel a tárolás helyére juttatja. A gépsor helyhez kötött gépeinek teljesítménye óránként árpából 47,98 mázsa, búzából 51,20 mázsa, rozsból pedig 41,19 mázsa volt. A gépsor előnye, hogy akárhol fel lehet állítani, ha elegendő hely áll a rendelkezésünkre. A betakarítást minimális munkaerőszükséglettel biztosíthatjuk és a szemterméssel egyidejűleg a szalmát is betakarítjuk. A poros környezetben végzett munka 3, maximálisan 4 dolgozóra korlátozódik. Václav Káván mérnök, Állami Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, Repy u Prahy Öntözés a kiskertben
