Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-05-29 / 21. szám

SAJTÓÉRTEKEZLET AZ SZNT ELNÖKSÉGÉN Megkéstek a tavaszi munkák A Szlovák Némáét! Tanács elnöksé­gének május 22-i üléséről Jozef Hvo­­reckiy mérnök, a szlovákiai tervbizott­ság elnökének első helyettese számolt be. Beszédében réSzIetes'tájékoztatást nyújtott az első negyedévi, illetve az áprilisi tervteljesitésről. Bevezetőül az építő ipar feladatai­val foglalkozva megállapította, hogy az első negyedévben általában örven­detes volt az ipari termelés fejlődése. Sikerült elérnünk a népgazdaság szük­séges fellendítését, bár az áprilisi hó­napban voltak kedvezőtlen jelenségek is. Főleg az építő ipar maradt le, to­vábbá a kedvezőtlen időjárás alaposan lelassította a tavaszi mezőgazdasági munkák menetét is. Nyugtalanító je­­leiaség továbbá, hogy áprilisban nem tettünk eleget a szervezett munkaerő toborzás követelményeinek sem, s az év eleje óta lemaradt a lakás-, az is­kola- és a kórházépítkezés. Jó eredmények mutatkoznak a fel­vásárlás terén. Az év kezdetétől má­jus 20-ig bezárólag 120,5 °/o-ra telje­sítettük a húsfelvásárlás tervét és a tervezettnél 10,5 millió liter tejjel többet adtunk a közellátásnak. Ki­emelhető még, hogy a kiskereskede­lem az év eleje óta első ízben szár­nyalta túl az áruforgalom tervét. Itt azonban nincs ok a megállásra, mert még számos hiánycikk mutatkozik az üzletekben amit a vásárlók naponta keresnek. A beszámoló részletesen foglalko­zott a nemzeti bizottságok munkájá­val és megállapította, hogy a nemzeti bizottságok — az első negyedév adatai alapján minden alapvető mutatóban elsősorban a bevételek és a kiadások alakulását tekintve, jól működtek. Tehát a jelek arra mutatnak, hogy a nemzeti bizottságok valóban töre­kednek a társadalmi és a helyi érde­kek egybehangolására. A beszámoló azonban kifogásolta a közszolgáltatások munkáját, amely továbbra is sok kívánni valót hagy maga után. A sajtóértekezleten sok szó esett azokról a károkról, amelyeket a zord Mag Vilmos 65 éves studenai olva­sónk levelében előadja, hogy mint áfryéhfleg' gazdálkodó "földműves í ha 95 ár s föidön dolgozik feleségével, burgottyatermő vidéken. 1962-ig évi 1515 Kés földadót' fizetett, ezt az összeget 1962-ben 880 Kcs-val fel­emelték. Hangsúlyozza még, hogy nem nyugdíjas és nincs állásban, a föld­művelés megélhetésének egyetlen forrása, és-hogy a faluban nem alakult még EFSZ. Az adó felemelése ellen panaszt nyújtott be a HNB és a JNB pénzügyi osztályán is, de minden eredmény nélkül. Kérdi, jogos-e az emelés. 1. A földadóról szóló 50/1959 Zb. sz. törvény 14. §-a szerint a JNB a HNB végrehajtó szerveivel egyetértésben az átlagos termés! normák szerint ki­vetett földadót legfeljebb 100 %-kal felemelheti, tekintetbe véve az adózó rendkívüli bevételeit, főként az ideig­lenes tevékenységből és a mellékes termelésből származó bevételeket. Az említett szerveknek ezzel szemben módjuk van figyelembe venni a ked­vezőtlenebb helyi viszonyokat, főként a hegyi és burgonya, valamint zab­termelő vidékeken, és ennek alapján az átlagos normák alapján kivetett adót esetleg a felére csökkenthetik. A pénzügyminiszternek 124/1082 Zb. sz. hirdetménye szerint mellékes jö­vedelemnek kell tekinteni az erdő­gazdaságból, halgazdaságból származó bevételeket, és minden, mezőgazda­sággal összefüggő tevékenységből származó bevételt (pl. fuvarozásból). Továbbá bizonyos növények termelé­séből, vagy bizonyos állatok nevelé­séből származó olyan jövedelmet', amely lényegesen meghaladja az át­lagos termelési eredményeket (Ilyen­nek számít pl. a korái burgonya ter­melése, vagy a rendkívül jő színvo-­­nalú állatnevelés). Az emelést az előző évben elér? termelési eredmények alapján vetik ki. 2. A földadó emelése lehetséges továbbá a mezőgazdaság! adóról szóló 50/1959 Zb. számú törvényt részben kiegészítő 123/62 Zb. sz. törvény és 124/1964 Zb. számú pénzügyminiszté­riumi hirdetmény alapján. A 123/1962 Zb. számú törvény (az 1903. adóévvel lépett érvénybe) 15. § 2. bekezdése Ugyanis kimondja, hogy azon földmű­vesek esetében, akik 20 árnál nagyobb területen gazdálkodnak, és akik vagy maguknak, vágy féleségüknek esetleg éléttársuk munkaviszonyából vagy magánkereseti tevékenységből több tél okozott utainkon. Több mint száz­millió korona ment veszendőbe, nem beszélve arról, hogy a városi útháló­zat is nagy károkat szenvedett. Az SZNT elnöksége és az Illetékes szer­vek hathatós intézkedéseket fogana­tosítottak a megrongált utak helyre­hozására. Ügy tűnik azonban, hogy a jelenlegi helyreállítási munkák üteme mellett ez év végéig sem sikerül a munkálatokat befejezni. A sajtótájékoztatón szpba került a szociális biztosítás helyzete is. 1964 végén Szlovákiában több mint 600 ezer volt a járadékélvezök száma, ami évente majdnem 3 milliárd koronát követel meg. A csökkentett járadé­koknak csupán 8—13 %-a az emelt járadékoknak viszont 28—32 °/o-a esik Szlovákiára. Hvorecky elvtárs végezetül beszélt' azokról a tapasztalatokról is, amelye­ket az új irányítási rendszer kísérleti bevezetése során az év első hónapjá­ban nyertünk. Szlovákiában összesen 38 vállalatban próbálják ki az új gaz­dasági irányítás rendszerét. Azonban már most leszögezhetjük, hogy ezek a vállalatok igényesebb feladatokat tűznek maguk elé és fokozottabban érvényesítik a minőségi követelmé­nyeket. Jobban kihasználják a kész­leteket, több figyelmet szentelnek a jövedelmezőség, a nyers jövedelem növelésének. Ilyen rövid idő tapasz­talatai alapján természetesen nem vonhatók le végérvényes következte­tések, de már most látható, hogy az új irányítási rendszer helyes alkalma­zása eredménnyel fog járni. Ismét utazhatunk Magyarországra Tekintettel a száj- és körömfájás sikeres leküzdésére, illetékes szervek közölték, hogy június 1-től Ismét megnyílik a Magyarország és Cseh­szlovákia közötti turista- és Idegen­­forgalom. Magyarországon még három megyét továbbra Is érint a külföldiek utazásának tilalma. Bővebb felvilágo­sítást az utazási Irodák adnak. jövedelmük van, mint a mezőgazda­ságbók a nemzeti tanács a földadó Összegét 100 %-kal felemelheti, rend­szerint azonban, az emelés összege nem tehet ki 100 Kcs-nél kevesebbet. Az idézett törvényes szakasz 3. be­kezdése felemelte azon adózók föld­adóját, akik 5 árnál nagyobb terüle­ten foglalkoznak szőlőtermesztéssel. Ez az emelés 5—7 K5s a megter­melt bor minden litere után, ül. 3,50— 5 Kcs a leszüretelt szőlőtermés min­den kilója után, ha azt a termelő a megszabott áron nem szolgáltatta be a központi alapba, ill., amely megha­ladja a termelő szükségleteinek fede­zésére engedélyezett évi 300 liter bort vagy 400 kg szőlőt. Az adóemeléstől el kell tekinteni, ha annak összege nem haladná meg a 20 Kös-t. Olvasónk állapítsa meg vagy a HNB-nél, vagy a JNB-nél, hogy ese­tében milyen alapon történt az eme­lés: valószínűleg az 1. pontban fel­tüntetett esetről van szó. Ha az eme­lés Indokai már nem forognak fenn, természetesen joggal kérheti az eme­lés törlését. Ha az emelés törvényes alapja akár az 1. akár a 2. pontban említett eset szerint továbbra is fenn­áll, akkor valószínűleg hiába kéri az emelés megszűntetését. — Természe­tesen nem lenne helyes, ha csupán az esetleges adócsökkentés reményében hanyagolná el az eddigi jó eredményű gazdálkodást. * * * Több oroszvári olvasónk az alábbi kérdéseket tette fel: 1.—2. Milyen rendelkezés érvényes a rendszeresen dolgozó, az előírások­nak megfelelő munkaegységgel ren­delkező „régi nyugdíjas“ szövetkezeti dolgozó éveinek beszámítására vo­natkozóan. A szövetkezeti földművesek társa­dalombiztosításéról szóló 103/1964 Zb. sz. törvény azokra vonatkozik, akik 1964. július 1. után szereztek nyugdíj­igényt. Az idézett’ törvény 139. § 1. bek. d) pontja értelmében a „régi nyugdí­jasokra“ Is alkalmazni kell a törvény. 49. §-ának rendelkezéseit. Ennek ér­telmében azokban a szövetkezetek­ben, amelyek nem számítanak maga­sabb színvonalon gazdálkodó szövet­kezeteknek (Ilyen az oroszvári is) a nyugdíjas tagok 600 Kös összegig megtartják nyugdijukat és é mellett munkájukért teljes jutalmazás jár. Az igy ledolgozott további évekért azonban nem jár semmiféle emelés. Azon nyugdíjasok esetében azonban, akik lemondanak eddig élvezett nyug­díjukról, folyósításáról, a szövetke­zében ledolgozott minden további egy év után kiszámított nyugdíj-igény Szlovákia vízgazdasági problémai DR. KOLOMAN BODA MEZŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTT NYILATKOZATA A Szlovák Nemzeti Tanács dolgozói és szakemberei csütörtökön ültek össze és megtárgyalták Szlovákia vízgazdasági problémáit. Ezt megelőzően dr. Koloman Boda professzor, mezőgazdasági megbízott a többi között a következőket mondotta: NOVOTNY elvtárs Kelet-Szlovákiában Szerdán délelőtt kétnapos látoga­tásra Kelet-Szlovákiába érkezett An­tonín Novotny elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársaságunk elnöke. A kedves vendéget és kíséretét a kerület és Kassa város dolgozóinak nevében Emil Chlebec elvtárs, a ke­let-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára, valamint a kerület és a járás párt- és állami szerveinek képviselői üdvözölték. A repülőtérről jövet Novotny 'elvtárs és kísérete megállt Alsómislye hatá­rában, azon a munkahelyen, ahol az épülő széles nyomtávú vasút és a Kassa—Ágcsernö közti vasútvonal ke­resztezi egymást. Itt a széles nyom­távú vasútvonal dolgozóinak nevében Milan Micka mérnök köszöntötte és tájékoztatta a vendégeket a munká­latok menetéről. Ezután Szaláncra vezetett a vendégek útja, ahol a szé­les nyomtávú vasútvonal építőinek szálláshelye előtt a terebesi járás ve­zetői fogadták az érkezőket. Az ünnepségen felszólalt Novotny élvtárs is, s többek között a követ­kezőket mondotta: „A legnagyobb elismeréssel tartozunk önöknek azérí, hogy a tervezettnél fele annyi idő alatt kísérlik meg a vasútvonal épí­tésének befejezését, és kötelezettsé­get vállaltak az építés ütemének meggyorsítására s minőségi színvo­nalának emelésére.“ Novotny elvtárs és kísérete ezután Terebesre, majd Nagykaposra foly­tatta útját. Itt, találkozott és szívé­lyesen elbeszélgetett a széles nyom­távú vasút építkezésén dolgozó szov­jet szakemberekkel. Novotny elvtárs és kísérete szerdán este visszatért kassai szálláshelyére, majd csütörtökön hazánk egyik leg­nagyobb építkezését, a Kelet-szlová­kiai Vasmüvet látogatta meg. keletkezésének napjához számítva a havi átlagos munkajövedelem 4 %-kal növekedik. Ezen válaszunk egyúttal válasz a 2. sz. kérdésre is, amély a 400 Kcs összegnél nem magasabb nyugdijat élvezőkre vonatkozik, tekintet nélkül a 8%-os levonás helyességére. * 3. Hogyan kell az esetleges maga­sabb nyugdíjra szóló igényt ér­vényesíteni? A régi nyugdíjasok nyugdíja csak abban az esetben emelkedik a szövet­kezetben végzett további tevékenység következtében, ha a nyugdíjas tag nyugdíja folyósításáról lemond. Ha az ilyen szövetkezeti dolgozó bejelenti az állami társadalombiztosító intézet­nek, hogy kéri, folyósítsák újból a nyugdíját, azt az 1. sz. kérdésre adott válasz szerint a megfelelő emeléssel újból folyósítják. A felszabadulás óta a vízgazdálko­dás terén jelentékeny munkát végez­tünk. A vízgazdálkodással kapcsolat­ban elsősorban az erőművek építé­sére fektettünk súlyt. Tizennégy vízi erőmüvet építettünk, amelyek kapa­citása meghaladja az 540 mW-ot. Si­kerként könyvelhetjük el azt is, hogy több mint 160 ezer hektár földről elvezettük a fölösleges vizet. A lecsapolással párhuzamosan a ke­let-szlovákiai síkságon, Bodrogközben, Csallóközben, Záhorien stb. fokoza­tosan megteremtettük és megteremt­jük az öntözéses gazdálkodás felté­teleit. A CSKP XI. kongresszusa irányvo­nalának megfelelően egyre fokozot­tabb gondot fordítunk a vízgazdálko­dásra. Szlovákiában eddig megközelí­tőleg 160 ezer hektárról vezettük el a vizet és 80 000 ha területen létesí­tettünk öntözőberendezéseket. Ezt á kiváló eredményt lényegében az utób­bi 10 évben értük el. A továbbiakban a mezőgazdasági megbízott a vízvezetékhálózat építé­sének fontosságáról beszélt. Kiemelte, hogy az utóbbi években épített víz­vezetékek 378 ezer lakos vízellátását teszik lehetővé Hangsúlyozta, hogy ezeket a mun­kálatokat a jövőben még fokozott mértékben folytatják. A következő években a vízvezeték­­hálózat építésén kívül arra is nagy súlyt helyezünk, hogy fokozatosan megteremtsük a lehetőségeket a fo­lyóvizek szennyeződésének csökken­tésére. Ezen a téren a vízgazdálkodási hivataloknak együtt kell működniük az ipari üzemekkel. Meg kell terem­teni a feltételeket, hogy az ipari üze­mek, főképp a vegyiüzemek szennyvizét ne a folyókba, hanem olyan helyre’ vezessék, ahol sem a folyóvizet nem szennyezik, sem pedig a halállományban nem tesznek kárt. A terv szerint az 1970-ig épülő víz­tárolók mind az ipar, mind a mező­­gazdaság, Illetve a lakosság ivóvíz ellátása szempontjából fedezni fogják a szükségletet. Arról természetesen még nem lehet szó, hogy a lakosság ivóvíz ellátását 100 %-ra biztosítsuk. A terv szerint azonban az 1958— 1960-as évekkel szemben a következő években 16 százalékkal bővítjük a vízvezetékrendszert. Azt akarjuk, hogy 1970-ig a lakos­ság 40,5 %-a már vízvezetékből kapja a vizet. A mezőgazdasági megbízott a többi között hangsúlyozta, bízik abban, hogy a Szlovák. Nemzeti Tanács kül­döttei és a meghívott szakemberek a tanácskozás keretében sok olyan., dol­got tárnak majd fel, amellyel lénye­gesen elősegítik a problémák meg­oldását. Kifejtette azt a nézetet', hogy e fontos probléma megoldásánál a mezőgazdasági üzemeknek szorosan együtt kell működniük az ipari üze­mekkel, s a munkálatokba bele kell vonni falvaink lakosságát. Ily módon elérhetjük, hogy a korábban kitűzött terveket a vízgazdálkodás terén ma­radéktalanul megvalósítjuk. 4. Ha a nyugdíjas dolgozó további munkája serán megrokkan, van-e igénye rokkantsági járadékra és milyen kiszámítási alapon? A 103/1964 Zb. sz. törvény 51. §-a értelmében nem jár rokkantsági nyugdíj az új törvény értelmében az olyan szövetkezeti dolgozónak, akinek a rokkantság keletkezésének idejében igénye volt már öregségi nyugdíjra! Kivételt csak az üzemi baleset követ­keztében beállott eset képez. 5. A régi nyugdíjasok esetében fi­gyelembe lehet-e venni a koráb­ban alkalmazásban szerzett szol­gálati éveket? A f. é. 18. számunkban a „válaszo­lunk" rovatban már beszámoltunk arról, hogy mikor lehet tekintetbe venni a korábban alkalmazotti vi­szonyban szerzett szolgálati éveket. Az új törvényes rendelkezések nem vonatkoznak azokra az esetekre, ahol a nyugdíj-igény 1084. július 1. előtt keletkezett. Ezekre a régebbi esetek­re az igénykeletkezésekre érvényes előírásokat kell alkalmazni. A 32/1962 sz. szövetkezeti dolgozók biztosításá­ról szóló törvényt végrehajtó 33/1962 Zb. számú rendelet 4. §-a értelmében az alkalmazásban szerzett szolgálati éveket csak akkor lehetett beszámí­tani, ha a dolgozó szolgálati viszony megszűnte után legkésőbb 6 héten belül jelentkezett az EFSZ-ben mun­kára. Köztársaságunk területén a testi munkát végző alkalmazottak esetében csak 1926. július 1. utáni idő jöhetett számításba, mert a törvény csak ettől az időponttól valósította meg a fizikai dolgozók nyugdíj-bizto­sítását, és csak az alkalmazottak új nyugdíjbiztosítási törvénye téri el ettől a szabálytól, mivel figyelembe veszi az 1918. október 28. után ki­mutatott, igazolható tényleges mun­kaviszonyokat, de csak akkor, ha a nyugdíj igény 1965. január, 1. után kelétkezett. Dr. Földes József Törvények-rendeletek Fából készült tetőszerkezstek átvétele Mezőgazdaságunk építkezéseiben eddig komoly hibák is mutatkoztak, így pl. gyakran tapasztaltunk hiányos­ságokat a beépített, fából készült ragasztott tetőszerkezetekben (fedél­székeken). Megtörtént, hogy ezek a beépítés után rövidesen szétestek. A felelősség ilyen esetekben nemcsak az építkezési szervezetet terheli, ha­nem a mezőgazdasági üzemet is, amely ilyen tökéletlen készítményt vett át. Hasonló esetek elkerülése érdeké­ben ilyen ragasztott fedélszékeket a jövőben a Gazdasági Törvénykönyv 109/1964 Zb. sz.-ban idézett határoz­­mányai alapján kell átvenni. Minde­nekelőtt a 1Ö9. sz. rendelet 134., 136., 192., 193., 195,, 196, — 8. §§ veendők figyelembe, amelyek a készítmények átvételi módozataival, a hibákért vi­selt felelősséggel és a reklamációs eljárásokkal foglalkoznak. A jótállási Idő a leszállított fából készült, ragasztott tetőszerkezetek esetében a Gazd. Törvénykönyv 198. §-a szerint az átadástól számított hat hónap. Ha az átvevő e határidőn belül nem reklamálja az észlelt hibákat, kártérítési igényjogosultságát el­veszti. A Gazdasági Törvénykönyv 199. íj­nak határozmánya megszabja, hogy a kétszítményeken talált hibák, ame­lyek az épület alkatrészévé válnak és megállapíthatók az átvétel alkalmával vagy azután' az átvevők valamely más személye által, 15 napon belül rekla­­málandők, legkésőbb azonban a készít­mények átvételétől számított két éven bélül, önálló szerkezetek esetében a reklamációt legkésőbb az átvételtől számított három éven belül kell ér­vényesíteni. E határozmány szerint mindének­­előtt a járási építővállalatoknak kell eljárniuk az EFSZ-ek beruházási épít­kezéseivel kapcsolatban. Az EFSZ-ek mezőgazdasági beruházási építkezé­seire vonatkozó 127/1962 Zb. sz. hir­detményében idézett munkaszolgálta­­tási alapfeltételek szerint az EFSZ hiányos munkateljesítményeket a já­rási építkezési vállalatnál reklamálja. Az idézett hirdetmény 14. §-nak 1. bek. szerint a reklamációt írásban ter­jeszti elő, mégpedig legkésőbb 18 hó­nappal az átadásról, az átvételről vagy a munka befejezéséről írt jegyző­könyv aláírása után. Ezt a határozatot alkalmazzák a Mező-, Erdő- és Vízgazdálkozási Mi­nisztérium hatáskörébe tartózó egyéb szervezetek Is az esetben, ha munka­szolgáltatási alapon építtetnek. A hi­bákat az illetékes építkezési szerve­zetnél reklamálják. Természetesen félreértések, esetleg értelmezési zavarok is támadhatnak a hibás fedélszékek vagy más készít­mények, Illetve munkálatok reklamá­ciói körül, Ilyen esetben jótanáccsal és segítséggel az Állami Egyeztető Bíróság kerületi szervei szolgálnak. Ily módon nemcsak az adás-vételi kapcsolatok javulnak meg, hanem po­zitív befolyás várható el a mezőgaz­dasági épületek és berendezések mi­nősége szempontjából is. — ß— I Palást község is rohamosan épül. A falu közepén a látványos emele­tes iskolaépületben nemsokára ott­honra találnak majd a tanulók. (Bállá József felvétele.) A cfoldműves válaszol: 2 SZABAD FÖLDMŰVES J965. május 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom