Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-05-29 / 21. szám
Bratislava, 1965. május 29. Ära 80 fillér XV. évfolyam, 21. szám. Lapunk tartalmából: DR. KOLOMAN BODA MEZÖGAZDASÄGI MEGBÍZOTT NYILATKOZATA SZLOVÁKIA VÍZGAZDÁLKODÁSI PROBLÉMÁIRÓL . . Felkarolják a falusi lakásépítést .... A komplexbrigádok fejlesztésének problémái Komáromi Jókai Napok 1965 .......................... 2. old. 5. old. 7. old. 13. old. Sajnos, manapság a fiatalok helyzete a mezőgazdaságban nem a legrózsásabb. Több fiatal a mezőgazdasági iskola elvégzése után az iparban vagy egyéb munkaterületen helyezkedik el. Ennek okát abban látom, hogy a fiatalok a nehézségek láttára megfutamodnak, másrészt a szövetkezetek nem biztosítanak számukra megfelelő munkát, s gyakran a fizetésük sem kielégítő. Még mindig akad szövetkezet, ahol az iskolából kikerült fiatalokat nem fogadják szívesen. Talán ellenséget látnak bennük vagy funkcióféltés van a dologban? Ez, s hasonló probléma foglalkoztatja mostanában a Nagykaposi Mezőgazdasági Technikum érettségi előtt álló diákjait, akik újra választanak — most már az élet útját. Erre a kérdésre kértem feleletet két osztálytársamtól. Osztályunk szorgalmas tanulója, a vígkedélyü, 18 éves Mokry Malviri.- Miért választottad a mezőgazdaságot és mi a célod, ha kikerülsz az életbe ?- Falun születtem, a mezőgazdaság állt legközelebb hozzám. A kilencedik osztályban osztálytársaim megjegyzései ellenére beiratkoztam a mezőgazdasági technikumba. Pár nap választ el attól, amikor kilépek az életbe. Sokszor foglalkoztat a gondolat; vajon milyen munkát kapok a szövetkezetben? Szülőfalumhoz közeli szövetkezetben szeretnék dolgozni. Ha sikerül a tervem, akkor még az a kívánságom, hogy a munkahelyemen megértsenek, segítsenek a problémák megoldásában s végül, de nem utolsósorban, mint fiatal nőt ne szorítsanak háttérbe, hanem komoly feladattal bízzanak meg. Reméljük, Malvin, nem csalódsz majd az emberekben, odaadó munkáddal kiérdemied, hogy inegbecsüljenek és segítsenek. Rövidesen bizonyságot teszel arról, hogy nem hiába töltöttél négy évet az iskola padjaiban. Erdélyi Emil Ladmócról került ti agykapósra. Őszinte és bátorhangú. Szintén 18 éves.- Miért jöttél mezőgazdasági iskolába, és milyen problémák foglalkoztatnak, amikor a gyakorlat első lépésére gondolsz?- Őszintén mondva, nem a mezőgazdasági iskolában akartam tanulni. Talán csak a meggyőzés vitt erre a pályára. Az évek során azonban az iskolában megszerettem a mezőgazdaságot. A megismerés döbbentett rá arra, hogy szép dolog a mezőgazdaságban dolgozni, felkutatni titkait. Ma már belátom, hogy ezen a szakaszon van legnagyobb szükség fiatalokra. Az iskola padjaiból kissé súlyosnak látszik a fiatalok helyzete, főleg akkor, ha nem tudnak elhelyezkedni, vagy rövid időn belül otthagyják a munkahelyüket. Bizony az én számomra is talán az elhelyezkedés a legnehezebb. A növénytermesztésben szeretnék olyan helyen dolgozni, ahol megértenek. Szívesen végzem majd feladataimat. Szülőfalumban, vagy valamelyik közeli gazdaságban szeretnék elhelyezkedni, mert így nem okoz gondot az utazás. Reméljük, elhatározásodat sikerül megvalósítani. Ehhez azonban erős akaratra, kitartásra van szükség. Ügy kell végezned majd a rádbízott feladatot, hogy az emberek ne csalódjanak benned és akkor te sem csalódsz. E két fiatal a tudás fegyverével felvértezve hagyja el az iskola padjait. Segíteni akarnak mezőgazdaságunk fejlesztésében. Hogy elhatározásukat valóra váltsák, szükséges, hogy megértsék őket és segítsék munkájukban. Fontos az is, hogy szabad időt biztosítsanak számukra, mert ők művelődni, szórakozni is akarnak. Ez a fiatalságukhoz tartozik. TÓBIÁS LAJOS (Nagykapos) gondokban A járás húsz községe a büszke cím tulajdonosa A Kassai Járási Nemzeti Bizottság értékelte hazánk 20. évfordulója alkalmából tett szocialista kötelezettségvállalásokat. Három hónap alatt a községek építése és szépítése terén 6878 egyéni és 106 csoportos vállalást tejjesítettek. A polgárok 261 167 órát dolgoztak. A vállalások értéke meghaladja a 2 199 Q00 koronát. A mezőgazdasági üzemekben 2500 hektár alacsony hozamú rétet és legelőt javítottak meg, 1100 hektárt trágyáztak, terven felül több mint 46 vagon húst, 426 000 liter tejet és 799 000 db tojást adtak el 8 millió korona értékben. „Hazánk a szovjet hadsereg által történő felszabadulásának 20. évfordulója községe — városa“ — címet és 10 000 koronát Szepsi, Abaszéplak és Mecenzéf kapta meg. A „Példás község“ címet 17 község nyerte el. amelyeknek nem kevesebb mint 144 ezer korona jutalékot adtak. Ezek között van: Barca, Budamér, Szeszta, Hernádcsány, Határfalva, Jánok, Kisladna, Kassaújfalu, Péder, Pokrocs, Rudnok, Abaujszina, Stősz, Tornaváralja, Üjbódva, Aprófalu és Csákány. Az elért eredményeket sok lenne leírni, pér szóval azonban meg kell említeni. Mecenzéfen nagyon szép parkot létesítettek. Bárcán folyamatosan teljesítik a mezőgazdasági termékek eladási tervét. Budaméren a kötelezettségvállalást már 150 000 korona értékben teljesítették. A mezőgazdaságban a tervezett 3 helyett négy fiatalt toboroztak. A verseny tovább folyik. A jubileumi év minden községnek lehetőséget ad a büszke cím elnyerésére. Iván Sándor, Kassa Á burgonyatermesztők konferenciáján Három évi szünet után ismét összejöttek Bártfán Szlovákia élenjáró burgonyatermesztői, hogy a burgonyatermesztők II. konferenciáján értékeljék a poprádi és Havlíckúv Brodi mozgalom eredményeit, hiányosságait és kitűzzék a magasabb hektárhozamok elérésére irányuló teendőket. Dr. Bod'a Koloman, az SZNT mezőgazdasági megbízottja beszámolójában rámutatott, hogy a poprádi mozgalom eredményeként az utóbbi években jelentősen emelkedett a burgonya hektárhozama. Az országos versenyben a szlovákiai járások közül a poprádi és az iglói bebizonyították, hogy elérhető a 200 mázsás termés hektáronként. Tavaly a poprádi járás 214,6 mázsával a harmadik, az iglói 209,5 mázsával az ötödik helyet foglalta el a versenyben. Szlovákiában tavaly 105,8 mázsa volt a burgonya hektárhozama átlagosan. A konferencia résztvevői azonban felszólalásaikban arról adtak számot, hogy megközelítően sem használták ki azokat a lehetőségeket, amelyek adva vannak a hektárhozamok növelése érdekében. Ha idén el akarjuk érni a 120 mázsás hektárhozamot, szükséges, hogy teljes mértékben alkalmazzuk azokat a tapasztalatokat, amelyekkel élenjáró burgonyatermesztőink rendelkeznék. —jl— i ' Határszemle a galántai járásban Amíg a galántai járás termelési igazgatóságán csend honol, s alig tudunk érdemleges tájékoztatást nyerni a tavaszi munkákról, a határban gyorsított iramban dolgoznak a traktorok, kint nyüzsög a falu apraja-nagyja. Vetőgéppel már csak imitt-amott forgolódik egy-egy traktor, de annál több sarabolókkal, permetezőgépekkel. A legtöbb gazdaság kaszálja a lucernát, többhelyütt kazalozzák, ventillátorok segítségével szárítják. A cukorrépatáblákról messzire virít a piros fejkendő, napbarnított lányok, asszonyok görnyedve egvelik a cukorrépát. A roham megkezdődött. Ezt látjuk, tapasztaljuk mindenütt. A járás mezőgazdasági dolgozói maguk alá gyűrik az összegyülemlett munkát. A tavasziak és a kapások vetésekor sem mutatkozott érdemleges lemaradás, mert a szövetkezetek, valamint a gépesített brigádok vezetői mesterei a vetés és növényápolás szervezésének. Idén közel egyharmaddal növekedett a vegyszerrel kezelt terület, most a legnagyobb erőfeszítést mégis a gyomirtásra összpontosították. Az esős időjárás miatt megkésett a tavaszi kalászosok gyomtalanítása, így bizony a traktor kerekei nyomán már némi kárt szenved a buján fejlődő árpavetés. Mindamellett a vegyszerezést végre kell hajtani, mert a vadrepce és egyéb gyomnövények az árpától is jobban törekszenek felfelé. Tóth elvtárs, a vághosszúfalusi szövetkezet mezőgazdásza ellenőrzése során megállapította, hogy a Dikotex megtette hatását a gyomok elleni küzdelemben. Nem kis gond a galántai járásban az évelő növények bef-1-—tása. A gondot tetézi az esős időjárás, valamint az, hogy a lucernaföld bizonyos hányada az első kaszálás után kiszántásra kerül. Meggondolandó, mi kerüljön helyébe, hogy ne szenvedjen hiányt a takarmányalap. Hoffbauer Iván, a sókszelöcei szövetkezet zootechnikusának sem mindegy, hogy tavasszal száz hektár s most újabb terület esik az időjárás, illetve az eke áldozatául. Természetes, a kiszántott évelők helyére takarmány kerül. Részben bükkönyös keverék, silókukorica, 40 hektáron pedig a már Csallóközben elterjedt takarmánycirkot vetettek. Az alsószeli szövetkezet vezetői is ésszerűen választották meg a vetendő takarmánynövényeket. Toncskó Rezső, a szövetkezet elnöke elmondja, hogy lednekes keverék került a kiszántott évelő helyéhe, melyet szénának szárítanak. Másodnövényként borsó, lóbab és napraforgó keveréket vetnek, melyet lesilóznak, vagy zölden feletetnek. A kétszeri termés mindenképpen fedezi a kiszántásra került lucerna értékét. Az elgyomosodott, kiritkult lucerna az első kaszálás után szintén ekét kap, hogy helyét a silókukorica foglalja el. Toncskó elvtárs a föld táperejére és a csapadékdús időjárásra hivatkozva a lucerna után vetett silókukoricából teljes termést vár. Hektáronként 500 mázsás hozammal számol. A járás mezőgazdasági üzemeiben teljes iramban folyik a lucerna kaszálása. Sürget ez a munka, mert a mostoha időjárás közepette a növény a fejlődés szakaszában megöregedett, miáltal újra sarjadásriak indult. Ezek után sajnos, a lucerna első kaszálása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A további veszteség csökkentése érdekében a lucerna betakarítását teljes egészében gépesítették a járásban. A szövetkezetek és állami gazdaságok többségében kétkezi munkára csak kazalrakásnál van szükség. A szárítás ugyancsak az űj technológia alkalmazásával, ventillátorok segítségével történik. Pl. az alsószeli, nádszegi, vághosszúfalusi és még számos szövetkezet az összes takarmányt hideglevegős módszerrel szárítja. A határjárás, a szakemberek véleménye igazolja: az időjárás okozta késlekedés, valamint a takarmányveszteség az ésszerű intézkedésekkel és jól szervezett munkával a minimálisra csökkenthető. —S— A sókszelöcei szövetkezetben jól halad a növényápolás. Bíró János é* Mondák József szakszerűen sarabolja a cukorrépát. A vágkirátyfai szövetkezetben, mivel a kedvezőtlen időjárqs miatt gyorsan nő a gyom, tehát megkésett a növényápolás, Bergendi Mihály, Bergendi Antal és Benes Szilveszter takarmányos lovakkal segít a burgonyakapálásban. A galántai járásban teljes gőzzel irtják a gyomot a gabonafélékben. Képünkön Simkó Gyula és Borsányi László Dikotex 10-es gyomirtószerrel permetezi a vághosszúfalusi szövetkezet árpatábláját. A répa egyeléséhez bizony jó derék kell. De amint Macki Erzsiké mondotta, mindent meg lehet szokni. Kezdetben bizony fáj a derék, de jónéhány napos edzés után fel sem veszi az ember. Bállá József felvételei A szocialista mezőgazdaságért! A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA Nagy
