Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-01-16 / 2. szám
Szeretet övezze életüket és a léli szórakozás lít a tél, itt a farsang. A téli hónapok alatt pihen, mulat, szórakozik a falu népe. Jogos tehát, hogy a téli szórakozással kapcsolatos egészségügyi ártalmakról beszéljünk. No, de hallgassuk csak, miről is beszélnek egymás közt a falusiak: „Sajnos, új művelődési otthonunk nincs. A gyűléseket, előadásokat, mozit, táncmulatságokat az egyik régi középületből átalakított helyiségünkben tartjuk, ami heteken át fütetlen. Ha befűtik és sokan vannak benne, szellőzetlen, folyik a falról a víz. Ehhez mit szól az orvos?“ Először is három kérdést kell tisztáznunk. Az egyik a levegőszükséglet. A felnőtt ember percenként 16—24 légvételt végez. Percenként 5—10 liter levegőt szív be. A zárt helyen összezsúfolt tömeg tehát gyorsan elhasználja a levegőt. A levegő, 0,03 % széndioxidot tartalmaz. 1 °/o széndioxid tartalma már rossz közérzetet okoz és ha ez még növekszik, igen kelemetlenné, sőt veszedelmessé is válhat. A második a helyiség fűtésének és szellőztetésének kérdése — amire visszatérünk — és a harmadik a meleg vagy a hideg sugárzása. A szellőztetés célja a levegő felfrissítése, mert a széndioxiddal telített, elhasznált levegő fáradttá, bágyadttá, álmossá teszi az embert. Nem egy falusi ember akad, aki az ünnepi lakomán vagy lakodalmon még a nyitott ablakok mellett is rosszul érzi magát. Ennek nemcsak a szokásosnál több étel vagy ital fogyasztása az oka, hanem nagyon sokszor az elhasznált levegő magasabb széndioxidtartaima. Előfordul, hogy gyűlésekén, templomokban, ahol sok ember zárt levegőben kénytelen egy helyben álldogálni — valaki váratlanul összeesik, elájul. Oka a legtöbb esetben az oxigén hiánya, a levegő széndioxidtelítettsége és a hőség. A szellőzetlen lakószobában is valósággal rosszul lesz a friss, szabad levegőhöz szokott’ ember. A szellőztetés a lakás karbantartásának egyi legfontosabb feladata. Lényegét sokan félreértik. Egyes helyeken azért nem szellőztetnek szívesen, mert féltik a szoba melegét, pedig a jó szellőztetés nem jelenti a szoba lehűlését, hiszen a lakás melegét nem a levegő hőmérséklete biztosítja, hanem az átfűtött falak és a bútorok melege. Ha rendesen fűtenek, a falak és a bútorok jól átmelegedtek, a szoba levegőjét nyugodtan kicserélhetik, hiszen a lakás hőmérséklete csak néhány percre csökken ezáltal, a falak és a bútorok melegét hamarosan átveszi a tiszta levegő. A helyes szellőztetés alatt az egész ablakot, a nagy ablakfelületet kell teljesen kinyitni, hogy a levegő gyorsan kicserélődhessék, anélkül, hogy a falak és a bútorok lehűlnének. Ezért helyes, ha úgy szellőztetnek, hogy az ablakkal szembeni ajtón vagy másik ablakon ellennyílást nyitnak, tehát léghuzatot teremtenek, ami percek alatt kihúzza a szennyezett levegőt, és frisset visz helyette a szobába. Az átlagos ablak nagy tábláit tökéletesen kinyitva, légjárattal három-négy perces szellőztetési idő tökéletesen elegendő egy közepes méretű szoba levegőjének kicserélésére. Ha többen vannak a szobában, két-három óránként szellőztessenek, a reggeli takarítással kapcsolatos alaposabb szellőztetés mellett. A sugárzással kapcsolatosan csak annyit, hogy a lehűlt falak valósággal öntik a hideget és ha azokat nem fűtik át rendesen, bizony könnyen kárára válhatnak a hideg falhoz támaszkodó vagy az ahhoz közel ülő embernek. Mi hát a tennivaló? A helyiséget már napokkal a rendezvény előtt be ell fűteni úgy, hogy a falak hidege legalább részben enyhüljön. A székeket se rakják a falhoz közel, vagy ha lehet, porl^óccal, deszkával iparkodjanak a hideg sugárzást enyhíteni. A levegőt pedig cserélni tanácsos. A helyiséget necsak fütsék, hanem rendesen szellőztessék is, nehogy a téli szórakozásnak egészségügyi károsodás legyen a végé. „KEDVES ELNÖK ELVTÁRS! Bemutatom önnek az ötvenedik és a huszonötödik házassági évfordulójukat ünneplő párokat Az aranylakodalmukat ünneplő Gedaiék és a huszonötödik házassági évfordulójukat ülő Balogék, Bartáék, Fodorék, Hegedűsek, Májuskáék, Makatúék, Molnárék, Porubszkyék, Raczkóék, Schmidték és Vargáék megilletődötten hallgatják a köbölkúti HNB elnökének, Gajdosík Ottónak üdvözlő beszédét. Az elhangzottak felelevenítik bennük a régi, kissé már feledésbe merült emlékeket, a sok-sok évvel ezelőtt egymásnak tett ígéreteket. A szemek felcsillannak s néhányból kicsordul a visszaemlékezés örömének könnye, s a sajnálaté azért, hogy a szép percek, órák, napok és általában az együtt töltött jiata! évek gyorsan elszálltak. Az elnök hangja ismét a mába vezeti a jelenlevőket: „A kölcsönös bizalom, megértés, tiszta szeretet és nagy akaraterő segítette önöket a család jontos feladatainak teljesítésében. Ez maradjon továbbra is családi életük erős kapcsa s ez legyen házassági évfordulójuk legfőbb erkölcsi jutalma. Kívánjuk, hogy még nagyon soká élvezzék az élet örömeit családjuk körében, gyermekeik és unokáik szeretetével övezve, s kérjük, tanítsák őket becsületesen élni és dolgozni, ahogyan azt maguk is tették.. .* A nők nevében Hegediisné, a férfiak nevében pedig Gedai Pali bácsi köszönte meg a rendezőknek a meleghangú családias ünneplést. Pali zácsi visszaemlékezésében végigvezette az ünnepség résztvevőit élete útvesztőin az első világháború előtti időktől kezdve napjainkig. Az ajándékok és virágok átadása után terített asztalok mellett megkezdődött a beszélgetés, emlékezés. Amikor összecsendültek a poharak, felhangzott Pepes Sándor zenekarának hegedűin a közkedvelt dallam: „Erdő szélén nagy a zsivaj lárma...“ Kucsera Szilárd főidben §nhéf gyakrabban öntözzük a virágokat. Hibát okozhat azonban a kevés viz is, amit nagyon gyorsan ’észrevehetőnk a levélek fónnyadásáról, száradásáról. Általános szabály, hogy öntözésre csak állott, inkább langyos éizet használunk. Külön figyelmet érdemel kedves virágunk: az aszparágusz és a ciklámen. Az aszparágusz, a ciklámen is csak hűvösebb, 10—14 foknál nem melegebb, világos helyiségben érzi jól magát. A melegebb hőmérsékleten és sötétben tartott aszparágusz lehullatja leveleit és csak hosszú, levélnélküli hajtásokat fejleszt. Ha mégis tönkremegy télén a virágunk, ne dobjuk ki. Tavasszal tőből visszavágva, erőteljes leveles hajtásokat fejleszt. A ciklámen öntözésére külön vigyázzunk! Ha kevés vizet kap, lekókadnak a levelei és virágai, ha pedig túlzottan öntözzük, lerothadnak. KISS DÉNES : Röppen a szón Röppen a szán, tükrös vasán csúszkál a fény, tapad a hó, hógolyó beton-kemény! Röppen a szán s kis fa-lován sok csepp legény peckesen ül s ha fel is (KM kacagva lép föl a dombra, szállni újra, akár a szél! Havas ruhák, mint lavinák a völgy felé zúduljanak s telet-havat olvasszon szét i e délután szánkók nyomán felcsendülő víg nevetés. Ami a színaranynál is többet ér 14 SZABAD FÖLDMŰVES 1085. január .Hi. Disznótoros ételek TOROS KÁPOSZTA. Egy kitó kőüétr disznóhúst falatokra .vágva tegyünk fel egy nagyobb lábasba, s ha sülni kezd, sózzuk meg, hintsünk rá egy kávéskanál piros paprikát, egy csipet borsot. Hagyjuk kissé megpirulni, s öntsünk rá egy pohár vizet. Tegyünk hozzá egy kiló kinyomott savanyú káposztát és keverjük jól össze a hússal. Fedjük be és többszöri kavargatás mellett addig főzzük, amíg a leve elfő, illetve a hús és a káposzta is megpuhul. Ha nem elég puha a hús, közben egy-két kanál vizet önthetünk hozzá. Berántani nem kell. Végül tejföllel jól leöntve sütjük, pirítjuk. Annál jobb, mine több a hús benne. KOLOZSVÁRI TÖLTÖTT KÁPOSZTA. Hat személyre fél kiló marhahúsból, fél kiló kövér sertéshúsból tojással, sóval, borssal piros paprikával a szokásos módon elkészítjük a tölteléket és megtöltjük a káposztaleveleket. Egy nagyobb lábas aljára apró káposztát hintünk, rakjunk rá egy sor tölteléket és tegyünk rá is mét apró káposztát. Arra negyed kilő sertésoldalast, negyed, kilc marhadagadőt, liba, pulyka, vagy tyúkaprólékot. Utána ismét apró káposzta, töltelék, s legfelül ugyancsak apró káposzta következik. Csendes tűzön, az edény fülénél állandóan forgatva, hogy le ne égjen, s ha szükséges egy kevés vízzel pótolva, legalább két órán át puhára főzzük. Berántani nem kell, de tejföllel jól leöntve (abba esetleg egy kis lisztet habarhatunk), még egyszer forraljuk és úgy tálaljuk. RAKOTT KÁPOSZTA. A család szükségletének megfelelő mennyiségű savanyú káposztát zsíron legalább fél órán át párolunk. Közben vegyes pecsenyéből darált vagy egészen apróra vágott húst hagymás, paprikás zsíron, kevés borssal jól megpárolunk, s negyed kilónyi rizst is puhára főzünk. A háromféle anyagot aztán zsírral kikent lábasban egymás fölé rétegezzük ügy, hogy legalul káposztát, majd húst és rizst, majd Ismét káposztát, húst és rizst rétegezünk. Légiéiül káposztával fedjük. Szükség szerint égy kis tejet öntünk aíá és tejföllel bőven meglocsolva forró sütőbe tesszük és jól átpirítjuk. Ízesítőnek szelhetünk közé füstölt kolbászt is. LEVELES, KELT, TEPERTŐS POGÁCSA. Egy kiló lisztből, négy tojásból, 3 dkg élesztőből, 2 tojásnyl zsírból, 2 dl tejföllel, sóval és annyi tejjel, olyan tésztát készítünk, hogy se túl kemény, se túl lágy ne legyen. A tésztát hólyagosra gyúrjuk. Egészen vékonyra kinyújtva, fél kiló darált tepertőt kenünk rá és négyrétűén összehajtogatjuk. Tizenöt percnyi pihentetés után ismét vékonyra nyújtjuk és hajtogatjuk. Ezt háromszor Ismételjük és végül pihentetés után két újjnyl vastagra nyújtva a tésztát kiszaggatjuk és megkockázzuk. A tetejét óvatosan megkenjük tojássárgájával és 15—20 percre közepesen meleg sütőbe tesszük. Csak utána adunk neki jó erős tüzet, hogy alul-felüi szép pirosra, ropogósra süljön. Dr BUGA LÄSZLÖ: A téli kenyék erre a fikuszok és a pálmák, leveleik a legkisebb léghuzatra, megfázásra sárgulni és száradni kezdenek s ez végül is a növény teljes pusztulásával járhat. Legyünk óvatosak az öntözéssel is. A legtöbb növény télen csak vegetál, nem fejleszt új hajtásokat és kevesebb vizet kíván. Túiöntözéssel azonban a fejlődő növényt is tönkre tehetjük. Levelei lesárgulnak, földje elsavanyodik, a lucskos földben gyökerei rothadásnak indulnak. Mi legyen hát a szabály az öntözésre. Hűvösebb helyiségben és agyagosabb, kötöttebb földben, amelyek tartják a nedvességet, ritkábban, hetenként csak egyszer-kétszer — melegebb helyiségben lazább, homokos A viráqok téli gondozása Lakásunk' kedves színfoltjai, díszei a cserepes, virágos és zöld növények. Derűs, tavaszias hangulatot kölcsönöznek a lakásnak a legzordabb télben is. A kertből és a hideg verandákból beszorult virágokat azonban ilyenkor még fokozottabb gonddal kell ápolni, hogy károsodás nélkül érjék meg a tavaszt. Amennyire lehet, biztosítsuk számukra az egyenletes 15—20 fok körüli hőmérsékletet. A nagy hőingadozási egyetlen növény sem tűri károsodás nélkül. Nagyon vigyázzunk a szellőztetésre. Sohase nyissunk rájuk úgj ablakot, hogy a beáramló friss, hidec levegő közvetlenül érje a növényeket A hideg léghuzatban a növény is megfázik, megbetegszik. Különösen érzéBe* szép ez a zuzmaraköntös! Leverjem, vagy ne? Kockarejtvény Vízszintes és függőleges sorok: 1. Város az Ukrán SZSZK-ban. 2. Valódi. 3. Vadász idegen nyelven (ékezethiba). 4. Idei. 5. Virágzik. Helyes megfejtés esetén a vízszintes és függőleges sorok azonos szavakat adnak. minden szitiarenyanal. De, mert kiálltad a próbá t, méltó ju talomban részesítlek. Hozd ide kisfiádat. Ültesd a hátamra. Ne félj, vigyázok rá. Háromszor körülúszom vele a tengert s c fényességtől, melyet arany pikkelyeim árasztanak, kinyílik majd a szeme és látni fog. Ügy is történt. A hatkirály azonbar, még ezzel sem elégedett meg. így szólt bölcsen: — Tudom, hogy kisfiad szerneuilágc néked minden kincset megér. De ettől gyermekeid sorsa még nem lesz könynyebb. Hallgasd meg tanácsomat! Hozó ki őket egy éven át minden nap ide c tengerpartra s szedjétek együtt a kavicsokat. A többit majd meglátod. Ügy is lett. S lássatok csodát! A gyerekek minden nap találtak egy-egy tündöklő igazgyöngyöt. Az egy év leteltével a szegény asszony gyönyörű gyöngysorokat fűzöt belőlük s temérdek pénzért eladta a városban. Tólétben, tisztességben fel is nevelte azután gyermekeit. ... S míg csak élt, ha szerét ejthette, kiment a tengerpartra, hátha felbukkanni látja mégegyszer az aranyhalak királyát s köszönetét mondhat jóságáért. Mert tudta biztosan, hogy az igazgyöngyöket a halkirály hozta fel a tenger mélyéből s szórta szét éjjelente a parton — azt akarván, hogy ha már megláttatta az ő kicsi fiával a világot — legyen benne neki minél több öröme is. — Nem! Nem! — kiáltotta az aszszony, — Ne tedd! Nekem ő minden kincsnél többet ér!... De ha segíteni akarsz rajtam — szólt csendesen — , változtass inkább engem arannyá, s akkor gyermekeim - még a vak fiam is - jó sorban él majd egész életében. A halkirály leeresztette uszonyait és megrázta a fejét. — Nem, szegény asszony! Téged nem változtatlak aranyszoborrá! Te többet érsz a gyerekeidnek a világ Túlit egyszer egy szegényasszony-G/ aki úgy kereste a kenyerét hogy a tengerparton apró, színes kavicsokat szedett s gyöngysorokat készített belőlük. Hat gyermekét ilyenkor mindig otthon hagyta s csak c legkisebbet: világtalan fiacskáját vittt magával. Míg a kavicsokat gyűjtögette szüntelenül mesélt neki, hogy enyhítsen börtöne sötétségén, amelybe vaksága zárta. Egyszer, amint a szoknyájába kapaszkodó kisfiúval mendegélt a parton, nagy csobbanásra lett figyelmes A parttól nem messze egy aranyhal dobta fel magát a vízből, miközben panaszos hangon nyöszörgőit, n A szegény asszony belegázolt a ten- t gerbe, hogy megnézze, mi a baja, s dk- s kor látta, hogy csúnya, nagy horog h feszíti szét torkát, attól vergődik s olyan kétségbeesetten. Kivette hát a ft horgot a hal szájúból s gyengéden á visszabocsátva a tengerbe, útjára en- U gedte. A kis aranyhal azonban nem úszott el, hanem emberi hangon meg- n szólalt. i — Köszönöm a jóságodat, szegény asszony. Apám, az aranyhalak királya, nem feledkezik meg rólad. Gazdagon u megjutalmaz jótettedért. ® Az asszony alig ért ki a partra, k máris ragyogó fényesség támadt a t tenger felett s felbukkant a hatalmas v halkirály. — Feljöttem birodalmamból — r mondotta —, hogy fiam megmentését { megháláljam. f- Nincs mit meghálálnod - hárí- g tóttá el az asszony. — Fiad vergődését d látva, nem is cselekedhettem volna b másként. u- Nagy szolgálatot tettél nekem - erösködöt a halkirály —, gazdagon meg k is jutalmazlak. Tudom, neked még hat k gyermeked van otthon, ezen a kis k világtalan fiún kívül. Én most három- é szór meglengetem uszonyaimat s e g fiút, aki úgysem lát a világból semmit i sem, színarannyá változtatom. Ezért a az aranyszoborért annyi pénzt kap- n hatsz, amiből életed végéig gondtalanul g megélhetsz gyermekeiddel együtt. ö
