Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-01-16 / 2. szám

Neveljünk egészséges fiatalokat I Az ifjúság nevelése ma már el sem képzelhető sportolás nélkül. A legtöbb fiatalban, már kora ifjúságában meg­nyilvánul az egyes sportágak iránti vonzalom, amely helyes irányítással és rendszeres edzéssel, komoly eredmé­nyek elérésére tökéletesíthető. A komáromi mezőgazdasági szak­is nintczelben is komoly figyelmet szentelnek az ifjúság testnevelésének. Virágh István testnevelő minden tá­mogatást megkap az iskola igazgató­sága részéről, s ez a támogatás lehe­tővé teszi ebben az iskolában az ifjú­ság sokoldalú sportolását. Az iskola tanulói élnek is ezzel a lehetőséggel. Erről tanúskodik az a fényes győze­lem, amelyet ez év júniusában Ryba­­nyban értek el. Itt volt a döntője a nyugat-szlovakiai kerület mezőgazda­sági iskolái vetélkedőjének, a „Köl­nieké noviny” vándorserJegéórt. A ne­vezett Iskola tanulói a népes mezőny­ben kiharcolták az elsőséget és el­nyerték a vándorserleget. A győze­lemben nagy része volt Domonkos Máriának, Mezei Máriának és Kiss Erzsébetnek. Ez a siker azonban csak egy a sok közül. Mert nincs az a ve­télkedés, ahol ne szerepelnének, per­sze eredményesen. Amikor felkerestem Virágh sport­társat, arra voltam kíváncsi, hogyan készülnek a spartakiádra. — Iskolánkból 13 női gyakorlatozó készül rendszeresen a spartakiád fel­lépésekre — kezdi tájékoztatóját Vi­rágh elvtárs. — Az oktatást Alzbeta Cervenková és Munka Mária irányítja. A „Béke éneke“ c. gyakorlat igényes feladatot ró az oktatókra, gyakorlato­­zókra egyaránt. A lelkiismeretes mun­ka gyümölcse nem marad el. Ugyan­akkor részt veszünk a spartakiád al­kalmából sorrakerülő sportversenye­ken is. Iskolánk tanulói „a legjobb versenyző“ és a „legjobb kollektíva" cím megszerzéséért indultak. A leá­nyok öt sportszámban: 60 és 500 m futás, magasugrás, úszás és gránát­dobás; a fiúk pedig hét sportszámban: 100 és 1000 méteres síkfutás, távol­ugrás, gránátdobás, sportlövészet, 50 méter úszás és 4 m kötélmászás. A leányoknál: Vámos Erzsébet, Hornyík Ilona, Angyal Erika, a fiúknál: Csere László, Dobál Károly, Cseh Imre, Balha Gyula, Mitas István és Pered! Zoltán indul küzdelemben. Az első értékelést megküldtem a CSTSZ járási bizottsá­gára. Az elért eredmények biztatók. A további beszélgetés során meg­tudtam. hogy az iskolában súlyemelő, kézilabda és jégkorong csapat is van. Birkózóik a kerületi bajnokságban szerepelnek. A többi sportágakban pe­dig a járási bajnokságban vesznek részt, A súlyemelők közül Csere Lász­ló 212 kg-os eredménye érdemel emlí­tést. A közeljövőben pedig 25 fiatal számára lehetőség nyílik, hogy egy tátrai síkiránduláson vehessen részt. Andriskin József Készülődnek „Egy, kettő, három, négy ,.,“ — hangzott az aprófalvi Alapfokú Ki­lencéves Iskola folyosójáról. Babus-A fakóvezekényi labdarúgók a lévai járási bajnokság III. osztályában a tabel­la ötödik helyén végeztek. A képen látható labdarúgók most jégkorongoz­­nak, mivel ennek a sportágnak is ked­velői (Kép: Belányi) esák Tibor, íesíneveles faníío az fdő­­sebb diákokkal a spartakiád „Egy mindenkiért“ c. kompozíció második részét gyakorolja. A másik épület fo­lyosóján a lányokkal Dobos Mária gyakorol. A felsőbb osztályok diák­lányai is már megkezdték a „Virágzó rét a hazám“ c. kompozíció második mondatának a gyakorlását. A teljes összhang még nincs meg, de tavaszig minden rendbe jön. — A Prágában megtartandó III. Országos Spartakiádra való előkészü­let teljes ütemben folyik — mondja Potoma Mihály iskolaigazgató, örven­deztető az a valóság, hogy a járásban mi kezdtük meg elsőként a gyakorla­tozást és ebbe mind a 838 diákot be­kapcsoltuk. Az 1—5. évfolyamok „A napocskán“ és „Játékkal tanulni“ szá­mok begyakorlását szorgalmasan vég­zik az osztályfőnöknők vezetésével. A 6—9. évfolyamokban Babuscsák elv­társsal az élen a gyakorlatokat Lukács József, Dobos Mária és Simon Izabella testnevelés tanítók vezetik. Ezen az iskolán tehát kivétel nélkül minden diák gyakorolja a spartakiád számait. Szép Időjárásban az iskola udvarán tornáznak, esős időben pedig az iskola folyosóin. Már megkapták az egyes számok gramafonlemezeit is, a tornászokkal átvettek az 1. és 2. részt, úgy hogy február végéig mind az öt részt begyakorolják. Április végén a községben megrendezik a helyi spar­­takiádot, melyen az összes tornász fellép. A legjobbakat kiválogatják a körzeti és járási spartakiádra s kö­zülük a legkiválóbbak Prágában vesz­nek részt a szépség, öröm ünnepén. Mató Pál A komáromi birkózók sikere Szinte elcsépelt frázisként tűnik, hogy állandóan csak a labdarúgásról írunk. Igaz, főleg falun ez a sport­­tevékenység alfa-omegája. Ez abból is ered, hogy a vidéki testnevelési egye­sületek anyagi bázisa nem nyújt kellő lehetőséget egyéb sportágak rendsze­res űzéséhez. De hiányzanak az oktató és edző káderek is. Ezen a téren lényegesen más a hely­zet Komáromban. Csupán a Sparták testnevelési egyesületben több mint 13 szakosztály működik. A birkózó­szakosztályt nemrégiben újjászervez­ték. Több éves kényszer-pihenés után Petrás Sándor edző kezdett a fiata­lokkal foglalkozni. A tapasztalt edző jó pedagógiai módszerekkel dolgozott. Az eredmény a kölcsönös megértés és bizalom forrásából fakadt. A fiatal fiúk tudatosították, hogy csak akkor állják meg a sarat a rutinos verseny­zőkkel szemben, ha teljes erőbedo­bással készülnek fel a küzdelmekre. Az őszi birkozó-bajnokság befeje­zése igazolta e felfogás helyességét. A kitűnően képzett fiatal gárda helyt­állt a küzdelmekben és ragyogó fegy­vertényt hajtott végre. Maga mögé utasította a nálánál képzettebb együt­tesek versenyzőit is. S hogy ez lehe­tővé vált, ebben a Spartak vezetősé­gének is nagy érdeme van, Biztosítot­ták a versenyzők rendszeres szerep­lését és lehetőséget nyújtottak ahhoz, hogy a rendes bajnokságokon kívül szerepelhettek az országos versenye­ken is — Bratislavában, Prágában — ami a tapasztalatszerzés szempontjá­ból volt fontos. A. J. Az elmúlt héten érdeklődésünk fő­képp a "tengeren túlra irányult. Ott játszanak ugyanis labdarúgóink, s mert az 1965-ös esztendő a világbajnoki selejtezők éve, nem közömbös, milyen eredményeket érnek el. Az elmúlt héten azonban talán még nem is a csehszlovák labdarúgók irányították a figyelmet a tengeren túli esemé­nyekre, hanem a Német Demokratikus Köztársaság válogatottjai. Úk hama­rabb léptek színre, mint Jíra doktor és Marko edző csapata A sportpályán elért eredményük Is ámulatba ejtette a világot, a kulisszák mögött azonban még a remek eredményüknél is érde­kesebb színjáték folyt. A bonniak mesterkedése Ismeretes, hogy nyugat-német sport­köröknek nem tetszik túlságosan az NDK sportsikere. Az 1964-es eszten­dőben nagy pofont kapott a nyugat­német önérzet a tokiói felkészülés so­rán, s most további repedések kép­ződnek az NSZK presztízsén. Az NDK labdarúgói első mérkőzésükön az uru­guayi válogatottal mérkőztek és pom­pás játékkal 2:0 arányban győztek. Az uruguayi sajtó felsőfokban dicséri az NDK játékosait. Igaz, a második mér­kőzésen javítottak az „uruk", sike­rült döntetlent elérniük, ám ezen a találkozón is jobb volt az NDK csa­pata. s a közönség kifütyülte a hazai játékosokat. .Az NDK tehát egyszer győzött és egyszer döntetlenül játszott, de köz­ben történt egy és más. Amikor a dél­amerikaiak látták, milyen remek csa­pat az NDK, meghívták a csapatot Santiagoba, vegyen részt a nagysza­bású nemzetközi tornán, amelyen a chilei élcsapatokon kívül az FC San­­ítos, vagyis Pete csapata, és a cseh­szlovák válogatott is részt vesz. Az NDK válogatottja örömmel vette a meghívást, a játékból még sem lett semmi, mert a bonni „mesterkedők“ közbeszóltak. A Neues Deutschland azt írja, hogy a bonniak 920 ezer márkát adtak a rendező Colo Colonak, ha le­mondja az NDK meghívását. Ez meg is történt, Sós Károlynak, az NDK vá­logatottja magyar edzőiének nem si­került szerepeltetnie nagyszerű együt­tesét ezen a komoly színvonalú tor­nán. Hogy miért érdekel bennünket az NDK szereplése? Elsősorban azért, mert abban az esetben, ha az NDK válogatottja is játszik a santiagói tor­nán, akkor ez komoly fokmérője lett volna a csehszlovák csapat erő­viszonyának. A csehszlovák együttes első mérkőzésén 4:3 arányban legyőz­te az Universidad de Chile csapatát. Ez a győzelem azért értékes, mert a 20 fokos meleg, az esti világítás, no meg a chilei szurkolók is elég nehéz környezetet jelentettek a csehszlovák játékosok számára. Az utazás fáradal­mai, az akklimatizálódás, a télből a nyárba való átváltás csak az első ne­gyedórában hátráltatta a csehszlovák játékosokat, azután kiegyensúlyozó­dott a játék, sőt a chilei együttes egyre inkább védekezésre szorult. A rajt tehát jól sikerült, hiszen győze­lemmel kezdte hosszú portyáját Jíra doktor csapata. Am még térjünk vissza az NDK vá­logatottjára. Az NSZK sportvezetői attól tartanak, bogy a labdarúgó vi­lágbajnokságokon az NDK csapata részt vesz, ugyanakkor az NSZK váló-“ gatott.ia mar a selejtezők során elvér­zik. Az NSZK csapata Svédországgal és Ciprussal van egy csoportban. Cip­rus kevés vizet zavar, Svédország csa­pata azonban már jelentős lépést tett a 16-os döntő felé: az NSZK elleni első mérkőzésen döntetlent ért el a farkasbarlangban: az NSZK pályáján. A stockholmi visszavágón már a svéd csapat az esélyesebb. Persze azért az NDK is óriási fel­adat előtt áll. Egy csoportba került Ausztriával és Magyarországgal. Ez a sorsolás a lehető legkedvezőtlenebb az NDK számára. Az osztrákok kulturált technikája nehéz diót jelent Sós Ká­roly csapatának, a magyar futballisták pedig egyszer már elütötték az NDK válogatottját a továbbjutástól. Az elle­nük való mérkőzéstől tartanak a leg­inkább. Sós Károly mégis bizakodó, az ő irányításával az NDK csapata több remek fegyvertényt hajtott végre. — Bízom abban, hogy ezúttal csapa­tom már teljes egyenrangú ellenfele lesz a magyar és az osztrák váloga­tottnak — mondta a tengerentúli uta­zás előtt Sós Károly. De Edi Früh­­wirth, az osztrákok új edzője is biza­kodással várja az erőpróbát. — Mi is ott szeretnénk lenni — jelentette be az újságíróknak. Az osztrák bizakodás is reális, hi­szen az 1964-es esztendőben az oszt­rák válogatott legyőzte a szovjet, a jugoszláv és a magyar csapatot is. A csehszlovák válogatott csoportjá­ban Portugália, Törökország és Romá­nia küzd a döntőbe jutásért. A törö­kök színvonala nem éri el az európai él tudását, a román labdarúgásban némi válság mutatkozott az elmúlt esztendőben, a portugálok azonban igen veszélyes ellenfélnek ígérkeznek, az 1964-es esztendőben 2:l-re verték a Nemzetek Kupájában győztes spa­nyolokat —os Kerkápöly Károly pénzügyminiszter­sége alatt bizony nagyon lázongtak az amberek a nagy adók miatt. Rossz helyzetben volt az államháztartás. Kerkápöly jó hu­morú ember volt és szeretett eltréfálni választóival. Egy ilyen barátkozás közben történt, hogy az egyik öreg választója odaszólt Kerkápöly miniszterhez: — Tetszik-e tudni, hiszen okos em­bernek tetszik lenni, hogy mire terem­tette az Úristen a krumplit? Kerkápöly nagyot nézett erre a fur­csa kérdésre. — Még azt sem tetszik tudni okos ember létére? — kérdezte ismét az öreg magyar. — Az Úristen a krumplit a szegény embernek teremtette. Kerkápöly megint csak nagyot né­zett. Az öreg magyar pedig így ma­gyaráz! a meg rejtélyes mondását: — Hát csak azért, hogy a szegény ember is lehúzhassa valamiről a bőrt ebben az adóterhes világban. Andrásig rGyulának külügyminiszter korában mindenféle rendjele volt.. Kü­lönösen a kis német fejedelmek és nagyhercegek halmozták el ordákkal. Amikor a schaumburg-lippei fejedelem Récsbe érkezett, Andrássy ordói között egy schaumburg-lippei rendjelet kere­sett. Felforgatta a szekrényt, de nem talált olyat. Végre is rászólt a huszár­jára. hogy menjen le az udvari egyen­ruhaboltoshoz, annak mindenféle rend­jele van, cs hozzon onnan egyet. Ezt a rendjelet tiizte azután fel a mellére, amikor tisztelegni ment a fejedelem­hez. A fejedelem igen kegyesen elbeszél­getett Andrássyval, aztán elővett egy ládikát, s kivett abból egy skatulyát. Vitte Andrássyhoz. — Kedves Andrássy... — de itt na­gyon megzavarodott, mert csak akkor vette észre Andrássy mellén a schaum­­burg-lippei sárkány érmet. — Kedves Andrássy, én éppen ... megakartam Önt ajándékozni súrkányrendjelcmméL Azt hittem, hogy ez még nincs meg Önnek... Most lett Andrássy előtt világos, hogy miért nem talált ő otthon sár­kányrendet és zavartan jelelte: — Bocsánat, Felség, én meg azt hiti tem, hogy már kaptam ilyet Felséged­től. Jókai Mór csak írói névének lékim* tette a Jókai Mórt, ö magát Jókai Móricnak neveztette. így írták be an-< nak idején az anyakönyvbe, mondta, és nem is szerette, ha az emberek Mórnak szólították: ő Móricnak tar­totta magát. Egyszer Tóth Lörincz levelet írt hozzá és abban ez volt a megszólítás: — Kedves barátom Morf Jókai nyomban választ kanyarítoíí és ebben így szólította meg Tóth LőJ rincet: — Édes barátom Lőrf Vajda Janos, a nagy embergyülötö poéta mindig szeretett volna képviselő lenni. Egyszer le is ment egy kerület­be és olt a nagy mogorva, szokatlanul jrázisos, szép beszedet tartott. Ezt mondta többek között: — Lennék villám 'akkor lecsapnék a bűnök, korrupció, néprontás bagoly­várára! Lennek folyam, szeretetem és lelkesedésem árjával önteném el az országot! Lennék sas hogy lecsaphat­nék a gonoszokra és az egekbe ragad­hatnám az embereket igazságaimmal... A beszéd után égy őszbe csavarodott magyar ember odatépett Vajda János­hoz: — Hát éti megmondom az igazat. Nem szavazok az úrra. — Miért nem? — rőkönyödött fet Vajda. — Azért nem, mert az úr megmond­ta, hogy mit csinálna, ha villám lenne. Mit csinálna, ha sas lenne. Csak azt nem mondta meg. hogy mit csinálna, ha képviselő lenne. Márpedig mi nem villámnak jelöltük nem folyamnak akarjuk megválasztani és nem sasnak akarjuk jelkiildeni a képviselöházba. hanem követnek. Hogy pedig akkor mit csinálna, azt cl tetszett felejteni meg­mondani. Közmondások VÍZSZINTES SOROK: 1. Rejtvényünk első része (folytatás a nyíl irányá­ban). 13. M-betüvel a végén lágy fém. 14. Falánk. 15. Fás terület. 16. Folyó Romániában. 18. Gong betűi felcserél­ve. 20. Mutatószó. 22. Ékezettel kémiai elem. 24. Vita közepe. 25. Pécsi Atlé­tikai Club. 27. Fordítva: kötőszó. 28. Ont. 30. Ady Endre szerelme. 52. El­múlt időben. 33. Megnevezés. 34. Kínai hosszmérték. 35. Vasút. 36. Fegyverét használja. 37. Don peremei. 38. Folyó része. 40. Az ábécé utolsó betűje. 41. Évszak. 42. Fogoly. 43. Nyelvtani fo­galom. 44. A lakás része. 46. ínyenc eledel. 48. Ellentétes kötőszó. 49. Nu­mero. 50. Gyötrelem. 51. Folyó spa­nyolul. 53. Elaszott füves mező. 54. A férj elnevezése 3 feleségnek szüleivel szemben. 55. Állati lak. 56. Több mint hőemelkedcs. 57. Bírál. 58. Azonos a vízszintes 41-el. 59. Arab sapka. 60. Akadémiai titulus rövidítése. 61. Dom betűi felcserélve. 63. Ötszáz—ötszáz római számmal. 64. Európai nép. 66. Márton Dénes. 67. Tíz gramm. 69, Je­gyes. 71. Állami illeték. 72. A század­­forduló hires cseh festőművésze. FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Csapadék. 2. Az igavonó. 3. Angol labdajáték. 4. Nándor Tibor. 5. Folyó a Szovjetunió­ban. 6. Tivornya. 7. Európai nép. 8, íOG. 9. Tengely szlovákul. 10. Tiltószó. 11. Muri. 12. Híres magyar költő neve és személynevének kezdőbetűje. 12. Nem egészen teljes. 19. Rejtvényünk második része. 21. Az első közmondás befejezése. 23. A második közmondás kezdete. 25. Fizetési eszköz. 26. Ten­geri hal. 29. öreg. 31. Csonthéjú gyü­mölcs. 32. Fedd. 35. Eleje ellentéte. 36. Elébe közepe. 38. Kis házikó. 41. Idegen férfinév. 42. RNN. 45. Nemzet­közi műnyelv. 45. Csuk. 47. Olaj ango­lul. 49. Északeurópai nép. 52. Zamat. 53. Ékezettel keresztül. 54. Öv. 56. Mell betűi felcserélve. 57. Füzet. 60. Köze­pén édes. 62. Kronométer. 65. RR. 67. Azonos a vízszintes 63-al. 68. A jó­szívű teszi. 70. Rangjelzés. A legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtése a következő: „Ne higgy a nőnek, ne hall­gass rája, hazug a szája, bármit is mond!“ Rigolello. Verdi. Sorsolássá! az alábbiak részesültek könyvjutalomban: 1. Csajka Ferencne, Csúz 2. Kúr Sándorné, Apácaszakállas 3. Anna Románová, Taksony 4. Szalai Éva, Bátorkeszi 5. Tárnok Mihály, Bűcs SZABAD FÖLDMŰVES 15 1965. január 16.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom