Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-01-16 / 2. szám
a szövetkézét dolgozóinak magas életkora. Ez az állapot sürgőd orvoslásra szorul. Á szövetkezet vezetősége behatóan foglalkozott ezzel a kérdéssel és ennek eredményeként most dolgozzuk ki a szövetkezet új házirendjét, amelyben nagy lehetőséget teremtünk a fiatalok számára. A jövőben a fiatalok ugyanazon feltételeket találják meg a szövetkezetben, mint az üzemekben. Sajnos, égy másik igén fontos probléma is megoldásra vár. Mégpedig a szakmai továbbképzés. Ugyanis a szövetkezet irányítása olyan dolgozók kezében van, akiknek képesítése nem felel meg az általuk betöltött posztoknak. E kérdés megoldása is folyamatban van. Tavalyelőtt Fehér András mérnök zootechnikus elfoglalta helyét, de jelenleg katonai szolgálatot teljesít. Idén két további mezőgazdasági szakemberrel gyarapodik a szövetkezet vezetősége: egy mérnök ökonómussal és egy mérnök mezőgazdásszal. Végezetül leszögezhetjük, hogy a hetényi szövetkezet a nehézségek ellenére is jól zárja az évet. A leendő szakemberek segítsége révén minden bizonnyal a jövőben még szebb eredmények születhetnek. Andmkin József A halteleltetés kérdései Az anyagi érdekeltség érvényesítése Az első év A pályaválasztás fontos lépés a fiatalok életében. Ha sikerül, akkor elégedettek egész életükben, ha nem, akkor csalódnak. Tóth Irmától, az izsai szövetkezet baromfitenyésztőjétől arra akartunk választ kapni, hogyan érzi magát mint szakember munkahelyén. Komáromban végezte el a kétéves mezőgazdasági szakiskolát és július Óta vesz részt a termelésben. Irmát munka közben találjuk. A tojóházban szorgoskodik Tóth Kurucz Irénnel, aki már hosszabb idő óta itt dolgozik. A bekerített baromfiudvarban tyúkok kapirgálnak. A kacsákat már eladták, s most csak a tyúktenyésztéssél foglalkoznak. A tojáshozam kissé csökkent, mert nem volt elég keveréktáp. De ezen a téren változás állt be és remélhető, hogy hamarosan jobb eredményt érnek el. Természetesen a többtermelésre a prémium is serkent. Az eredményekkel általában elégedettek lehetnek. A múlt év 11 hónapjának végéig 184 796 tojást kellett volna eladni, de 197 116 darabot adtak el a közellátásnak. A tyúkok meghálálják a jó gondozást. Az elhullás százaléka a lehető legkevesebb. Bíznak benne, hogy az áttelelés jól sikerül. A munka mellett azonban gondolni kell a művelődésre, szórakozásra is. Bizony, amikor Irma elkezdte a munkát, elég sok nehézséggel küzdött. De segítséget kapott a szövetkezet zootechnikusaitól és most már kisebb-nagyobb zökkenővel helytáll. Olykor-olykor belelapozgat iskolai jegyzeteibe is, hogy munkáját szakszerűbben végezhesse. Kedvvei nézi a televízió műsorát, es aktív szereplője a CSEMADOK helyi tánccsoportjának. Szereti a jó könyvet, a napi sajtót. Jól érzi magát munkahelyen, jól választott'. Kurucz Nándomé (Izsa) Alsópókorágy és Zehérje Rimaszombattól csak pár kilométer távolságra fekszik. Nemrégen mindkét község lakói külön-külön folytatták a nagyüzemi mezőgazdasági termelést. Annak ellenére, hogy dolgos, szorgalmas emberek a szövetkezeti tagok, valamirevaló eredményt mégsem értek el. Keresték, kutatták az okot, vajon miért nem tudnak előbbrejutni. Végül megszületett a gondolat — közösen próbálják meg a gazdálkodást! Az elhatározást tett követte, s így létrejött a két község mezőgazdasági földterületének egyesítéséből a Vörös Csillag szövetkezet. A közös élére Pacek János állt, aki a mezőgazdasági termelés irányítása terén már gazdag tapasztalatokkal rendelkezik. A kezdet bizony nehéz volt. Ám az összefogás, az akarat átsegítette őket a legnagyobb nehézségeken is. Az idén ők is — akárcsak hazánk bármely más mezőgazdasági üzeme — tavasszal re-, kordtermésben reménykedtek. A nagy szárazság azonban keresztülhúzta számításukat. Igaz, csak részben ... A CSKP XII. kongresszusa mezőgazdasági üzemeink számára az állattenyésztés fejlesztését tűzte ki fő célul. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges a megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány. Ezt tartották szem előtt a Vörös Csillag szövetkezet tagjai is, amikor elhatározták, hogy gz évelő takarmányok területének 35—40 ló-át lucernával vetik be. Ez bevált: lucernából 54 mázsás, lóheréből pedig 33 mázsás átlag-hektárhozamot értek el a nagy szárazság ellenére is. A jó minőségű takarmány azt eredményezte, hogy a szövetkezet már szeptemberben teljesítette tejeladási tervét. Ennek elérésében nagy része van az anyagi érdekeltségnek, vagyis a premizálásnak. Mert amellett, hogy a tejeladási terv teljesítéséért — most már túlteljesítéséért — a szövetkezet havonta 15—23 ezer korona prémiumot kap, az állattenyésztésben dolgozó tagok markát is 250—850 korona prémium üti havonta. Ez aztán még nagyobb lelkesedésre, munkakedvre ösztönzi az amúgy is szorgalmas tagságot. A tagok a háztáji teheneiktől is többezer liter tejet adnak el népgazdaságunknak. A javukra írhatjuk még; . az év utolsó napjaiban sem feledkeztek meg a tejeladásról. A szövetkezet vezetőségének hosszantartó fáradságos munkájába került, amíg sikerült ezt elérni. Kezdetben a Vörös Csillag tagja! is gyakran a piacon árulták a" háztáji tejet. Ám amikor a szövetkezet vezetősége úgy határozott, bogv minden liter eladott tej után 50 fillér felárat fizet tagjainak, vagyis 1 liter tejért így összesen 2,30 koronát kaptak — egyszeriben megszűnt a piaci árusítás és a tej azóta a szövetkezet eladási tervének teljesítését segíti elő. A Vörös Csillag szövetkezetben a jó minőségű és gazdag takarmányalap biztosításéval, az anyagi érdekeltség bevezetésével (a hosszantartó szárazság ellenére is) kitűnő eredményeket sikerült elérni. December végéig további 50 000 liter tejet adtak el a közellátásnak. Ez aztán a követésreméltó példa. — gy— B. elvtúrs első látásra igen kellemes, szerény embernek tűnik... A riporter nem is nézné ki belőle, hogy mikor magánvitákba bocsátkozik, milyen határozott, milyen dogmatikusan, megfellebbezhet eilen a, véleménye. B, elvtárs Somorja kultúrügyeiben tevékenykedik ... Miután összeszedem a riportanyagot, s bezárom jegyzethogy ezeknek mi mindenük van. Teli s tele tömve minden parasztház. TV, mosógép, csávarógcp, varrógép, ilyen gép, olyan gép ... A városi ember nyomorog hozzájuk képest. Kissé dühösen nézek rá. — No és a sár? A valódi kultúra hiánya, a munka olykor látástól mikulásig, ez nem számít? Konkoly a búzában 10 SZABAD FÖLDMŰVES IMS. január 16. füzetemet, egyszeriben megváltozik: eddig hivatali posztjáról beszélt, most viszont mint magánember. S mennyivel érdekesebb ez a magánember!__ Alig váltunk néhány szót, s máris megtudom, hogy a parasztság életszínvonala igen magas, olyannyira, hogy az már a városi ember kárára megy. Nagyot nézek! Eddig úgy tudtam, hogy a falut kell a város szintjére emelni, s lám kitűnik, hogy éppen fordítva! ... Hát ez igen! Ez aztán a meglepetés! Csóválom a fejem, érvelek, bizonyítgatok — hátha még sincs úgy, ahogy ő mondja. De mindhiába! Mire kifulladok a nagy igyekezetben, megbocsátóan mondja: — Magának nyilván parasztok a szülei, azért beszél így, de... Közbevágok:- Dehogy! Polgári ivadék vagyok! Hanem ettől függetlenül, én azt állítom, csak a vak nem látja, hogy a falunak még igen hosszú utat kell megtennie, amíg eléri a várost. Megsemmisítöen nevet és legyint: — Maga nem lát a dolgok mélyére! A riportert orránál fogva vezetik a parasztok. De én, én itt élek közöttük. Nekünk az a dolgunk, hogy kiegyenlítsük ezt az aránytalanságot, Ha tudna., Ojra csak neki van igaza. Ugyanis a felsorolt negatívumok ellenében a parasztság torkig van élelemmel, a városi embernek pedig még a vízért is fizetnie kell. Ismerni kell a parasztot — nem sjnálni! — No és maga ilyen elvekkel arra van hivatva, hogy a parasztság kultúráját ápolja?! Illetve, hogy a falu — város nivillálódásán dolgozzon? — nézek élesen szeme közé. Vitatkozunk egy ideig, aztán másodszor is az órámra pillantok, mennem kell az autóbuszra. Elköszönünk. egymástól, s úgy látszik — ezzel pontot is tettünk a vitánk mögé. Hát igen! .. . Már csak az a kérdés marad nyitva, vajon miért vált — szinte világviszonylatban is általános jelenseggé —. hogy a fiatalság özönlik a városba. Nyilván fittyet hányjak n falu magas színvonalának! Még az autóbuszban is egyre oldalamat fúrta ez az ügy. Hisz B. úr voltaképpen osztályharcot folytat ... Ö, a polgár, a „kultúrembér" — osztályharcot a parasztság ellen. „Kultúrember" ? Nem. Még idézőjelben sem! Konkoly a búzában! Sz, V. Olvasóinkban bizonyára felmerül a kérdés így tél idején, mit csinálnak ilyenkor a halak? A teleltetésre szánt halakkal a tenyésztőknek a tavasz beköszöntéséig vajmi kevés gondjuk akad. Ennek ellenére talán érdemes közelebbről megvizsgálnunk, milyen változások lépnek fel a hal életében a téli zord időjárás hatására. Induljunk ki tapasztalatainkból. A halak hidegebb időjárás beköszöntésekor a fokozatosan lehűlő vízben egyre kevesebb táplálékot, illetve takarmányt vesznek fel, egyre kevesebbet mozognak és egyre ritkábban jutnak a tenyésztő vagy a horgász szeme eié, elvonulnak a mélyebb vízrétegekbe. Halaink féli viselkedésé lényegesen eltér azon emlősökétől, amelyek igazi téli álmot; alszanak. Általános biológiai törvényszerűség az, hogy az élő szervezet működése bizonyos szakaszossággal zajlik le. Halainknál is van ilyen napi ritmus, noha nem olyan kifejezett' mértékben. Éjjel számos halfaj alváshoz hasonló állapotban pihen, reakciókészsége ilyenkor csökkent. A halak szervezetében nincs festhőszabályzást végző rendszer, a testhőmérséklet mindig a víz közvetlen hőmérsékletéhez igazodik. Viszont az anyagcserét, a hőmérséklet nagymértékben befolyásolja, gyorsítja vagy lassítja. Ha a víz hőfoka a zord időjárás beköszöntésekor süllyed, a halak testhőmérséklete is alábbszáll, s ezzel együtt csökken az anyagcsere intenzitása. Alacsony testhőmérsékleten lassul a szívműködés és így a vérkeringés sebessége is, ennek következtében kevesebb oxigén jut az élő szövetekhez. A szervezetben lelassúdik az égési folyamat, így kevesebb tá'pány'afjot és Oxigént kap az idegrendszer,-ezért csökken a hal ingerlékenysége is és az Izomműködés alábbhagy. Kísérleti megfigyelések szerint egy olyan halnál, amely tartósan 4—5 C fokos vízben él, a szívverések száma a normális 20— 3Q-ről percenként 2-re csökken. Az ilyen hal csak 3—4 légzőmozgást végez percenként. A halak vörösvérse.jtszáma, s ezzel együtt a vér hemoglobin-tartalma ősztől tavaszig fokozatosan csökken, ami szintén az anyagcsere lelassúbbodásának velejárója. A hal egész élettevékenysége a téli időszakban alábbhagy. Amennyiben a hal környezete oly mértékben hűl le, hogy a testhőmérséklet huzamosabb ideig 0 C fokra sülylyed, akkor a legtöbb hal elpusztul, fokozatosan felmelegített vízben sem kel életre. Ilyen esetben a pusztulás elsődleges oka az, hogy a hideg hatására a légzőközpont megbénul, a hal tehát megfullad. Ha befagyasztáskor a hal úszóhólyagjában sok az oxigén, akkor a hal jóval tovább marad életképes. A téli nyugalmi időszak tekintetében természetesen halfajaink között is eltérések mutatkoznak. Amíg békés természetű halaink zöme valóban nyugalmi állapotba vonul, addig ragadozó halaink nagy részét a téli időszak alig zavarja. Nagyon érdekes, hogy bizonyos halfajok ősszel magukvájta gödrökben gyülekeznek és ott telelnek (fészkelnek). Az elmúlt, rendkívül zord télék, de különösen az 1962/63-as sok gondot okozott a pontyok teleltetésénél. Ki tudja mit mutat majd a hőmérő a küszöbön álló zord időszakban, önkéntelenül vetődik fel a kérdés: mi a tógazda teendője, hogy a halak baj nélkül vészeljék át a tél megpróbáltatásait? 1. A nagyméretű teleltető felesleges, mivel a pority téli nyugalma során alig mozog, de nem felelnek meg céljuknak az 50—100 m2-es. gödörszerü medencécskék sem Teleltetésre szolgáló tavaknál ne tűrjük meg a part mentén a fákat, bokrokat, ezek mind kártevőknek szolgálnak szállásul. 2. A telelőben legyen legalább takarmányozás terén — íájékoztat Szabó elvtárs —, mert takarmánykészletünk elégtelen. Szénával valahogy csak kijövünk. Ellenben silótakarmányból 200 vagon, abraktakarmányból pedig 50 vagon hiány mutatkozik. Ez pedig nem csekélység. — Miképpen szándékozzák leküzdeni a nehézséget és milyen Intézkedéseket tesznek a növénytermesztés szakaszán? — Egyelőre sikerült takarmányt szereznünk, ezáltal a meglévőt tartalékoljuk. Bízunk abban, hogy ezt a kérdést is sikeresen megoldjuk. Ami pedig a növénytermesztést illeti, itt komoly nehézségekkel küzdünk. Kevés a munkaerő, különösen a csúcsmunkák idején. A másik komoly probléma. A hetényi szövetkezet gazdálkodásában az elmúlt évek folyamán bizonyos visszaesést tapasztalhattunk. Ezt mutatták a gyenge gazdálkodási eredmények, valamint a munkafegyelem lazulása. A sok sikertelenség után végül, 1963-ban őrségváltást hajtották végre a szövetkezet irányításában. így került L a m y István elvtárs a hetényi szövetkezet élére. — Az átszervezés után, vajon hogyan látja t.amy elvlárs a szövetkezet jövőjét és 3 továbbfejlődés lehetőségeit? — Amikor átvettem a szövetkezel irányítását, tudatában voltam, hogy sok akadállyal kell megküzdenem. Vállaltam a felelősségteljes feladatot, mert híztam abban, hogy a szövetkezeti tagok nagy része mögém áll és segít a nehézségek áthidalásában. Ezen feltevésemben nem csalódtam. Egész sor olyan intézkedést hajtottunk végre, amelyek hatással voltak a munkafegyelem megszilárdítására és a dolgozók anyagi érdekeltségének növelésére. Intézkedéseinket a szövetkezet és az egész tagság érdekeinek figyelembevételével hoztuk. Célunk az volt, hogy elindítsuk a szövetkezet gazdálkodásának kátyúba ragadt szekerét’. Ezért elsősorban az állattenyésztés szakaszán fogtunk a rendcsináláshoz. E szakasz vezetésével és irányításával Szabó Gábor elvtársat bíztuk meg. Mint zootechnikus kedvezően értékesíthette sokéves tapasztalatait és személye is biztosíték volt arra, hogy kedvező légkör alakul ki az állattenyésztés dolgozói és a szövetkezet vezetősége között. Helyesen ítéltük meg a dolgokat. A személyi változások következtében őszintébb és közvetlenebb lett a kapcsolat a dolgozókkal, ami az évi eredményekben is megnyilvánul. Az elnök elmondja, hogy 1964-ben az előbbi évvel szemben öt vagonnal több sertéshúst adtak el. Átütő sikert értek el a malacelválasztás, valamint a borjak nevelése terén is. Szabó Gábor zootechnikus arról tájékoztat, hogy ezt a szép eredményt takarmánygondok közepette érték el. — Komoly feladat előtt állunk a A jövőben még szebb eredmények születhetnek 1,5—2 m mély víz, csak nagyon bőséges vízellátás esetén elégedhetünk meg az egy méterrel. 3. A tápvíz beáramlás legyen egyenletes, óvakodjunk a túl meleg forrásvíztől. A vízen nem látszik meg a pH értéke, időnként meg kell ezért vizsgálni, mennyire savas vagy lúgos a vegyhatása. Legmegfelelőbb pH érték 6,8—7,5. Előfordul, hogy a víz gyakran túl savanyú, különösen hóolvadáskor, amikor a behatoló, a talajból kioldódott huminsayval terhelt víz súlyos károkat okozhat. Minden szennyvizet tartsunk távol a telelőtől, a bólé behatolását csökkentsük. 4. A telelő talaját tavasszal és ősszel szórjuk meg égetett mésszel. Az égetett mész nemcsak a parazitokat öli meg, de kedvező körülményeket is, teremt a telelő halak számára. Kemény télben, ha ugyanakkor gyenge a tó vagy telelő tápvízellátása, fennáll a veszély, hogy a halak oxigénhiány következtében „lábra kelnek“ a jég alatt és a tápvízbefolyásnál kapkodnak levegő után. Ilyenkor a következő rendszabályokhoz kell folyamodni: 1. Eltávolítani a havat a jégpáncélról, hogy az algák fényt kapjanak és asszimilálva oxigént fejlesszenek. Ennek természetesen csak akkor van értelme, ha a jég tiszta és az€ nem a piszkos jég és hó átlátszatlan habaréka borítja. 2. Rendszeresen lékelni, szalmapaplannal takarni a tápvíz be és kifolyását, hogy annak befagyását meggátoljuk. Ha a tápví-z beáramlása csökken vagy megszűnik, azonnal nagy felületen lékeljünk! Ez különösen a „melegebb" napokon válik szükségessé, a lékelést ne a telelő legmélyebb szakasza felett végezzük, hanem inkább a sekélyebb parti részeken. 3. Ha a halak a tápvízbefolyásnál tömörülnek vagy éppen pipálnak is, ki kell fogni őket és átmenetileg tápvízzel jobban ellátott olyan telelőbe helyezzük, amely a megengedettnél kevesebb halat tartalmaz. 4. A telelő jegét meglékelni ott, ahol nem tömörülnek a halak, kevés égetett mésszel kevert, szénsavmészport beszórni (100 msenként és hetenként 10 kilót), ami a víz széndioxid tartalmát felemészti és ezzel méregteleníti. 5. Legnagyobb a veszély olyankor, amikor hosszabb, keményebb fagyperiódus után csökken a légnyomás (esik a barométer), időváltozás várható. Azonnal nagyobb felületen lékelni, hogy a víz oxigént vehessen fel. Különösen a kisebb, tápvízzel gyengén ellátott, zsúfoltabb telelőkben jelent a halaknak életveszélyt a hőmérséklet hirtelen emelkedése. A vizeken levő hótakaró eltávolítása a legslirgösebb feladat. Ha a téli jégtakaró elzárja a tavakat, lehetetlenné teszi a gázcserét a víz és a levegő között. A fotoszintézis útján azonban még mindig képződik oxigén. Ha azonban a hótakaró a fényt teljesen elzárja, megszűnik a fotoszintézis, aránylag igen rövid idő alatt felhasználódik a meglévő oxigén, amelyet az élő növények és állatok légzése, valamint a szerves bomlás használ fel. A jég alatti oxigénellátás tehát attól függ, elegendő fény jut-e a plankton és gyökeres vízi növények fotoszintéziséhez. A fény könnyen áthalad a tiszta jégen és elég jól a nem egész sima jégen is. A mérések azt mutatják, hogy a 18 cm vastag tiszta jégen a fény 85 %-ban áthalad. Még a 56 cm-es zavaros felszínü jégen is átjut 11,5 %. A fény áthatolási képességét azonban már 2.5 cm-es hólerakodás is 10—17 %-ra, a 12 cm hótakaró pedig 2.5 %-ra csökkenti. A pojjfy jó letelteié?* nem könnyű feladat, kellő hozzáértéssel és gondossággal azonban jól oldható meg i G e c z ő Béla, kerületi halászati felügyelő (Komárom)
