Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-01-16 / 2. szám
Az f965. évi terv megvalósításának ösztönzői a muzslai EFSZ-ben Az emberi tevékenységnek ősidők óta voltak hajtóerői, ösztönző tényezői. amelyek egyszer lassabb, máskor gyorsabb ütemet diktáltak a fejlődés, a haladás útján. Ezek legtöbbje versengés és harc volt; az emberek versengése egymással, versengése az idővel és önmagukkal; az emberiség harca bizonyos eszmékért, harca az anyagiakért, s mindez állandó összefüggésben a jobb sorsba vetett reménnyel. Hogy a haladás, a felemelkedés tempója az adott helyi körülmények között a lehető legnagyobb legyen, manapság sem szabad letérni az eddigi útról. Jól tudják ezt a muzslai EFSZ- ben is, ezért az 1965. évi termelési és pénzügyi terv teljesítése érdekében, az emberek alaptermészetének figyelembevételével olyan ösztönző tényezőket mozgósítanak, amelyek biztosítják a feladatok idejében és jó minőségben történő elvégzését. Ezek felől érdeklődtünk a szövetkezet vezetőségének néhány tagjától, Petrik József elnöktől, Zalaba András ökonómustól és Szabó István zootechniknstól. A beszélgetés alapján elmondhatjuk, hogy A TERVKÉSZÍTÉS 1965-re nem csupán az agronómus és a zootechnikus munkája, mint eddig, hanem soktagú kollektíva „hangyamunkája“, amelyben érvényesülnek a más munkaszakaszon dolgozók véleményei is. „Minden szentnek maga felé hajlik a keze“, s így azelőtt megtörtént, hogy biztonság kedvéért a reálisnál kisebb hozamokat, vagy súlygyarapodást terveztek az illetékesek, nehogy túl kelljen feszíteniük magukat a munkában. Mindez, meg a minőség kérdése érinti a pénzügyi tervek alakulását. Például az 1860 q sertéshús javasolt minőség szerinti eladási ára 11 korona volt kilogrammonként, ami közös megegyezés után 11,50 koronára alakult, s 93 ezer korona olyan bevételt jelent, amellyel a tervben számolni lehet. A növénytermesztésben pl. a dohány ajánlott bevételét 630 ezer koronáról 840 ezer koronára emelték, miközben a tervezett terület az eddigi 25 hetkárról nem emelkedett. Mindez LEHETŐVÉ TETTE az 1964-ben tervezett 9 583 000 koronás pénzbevétel 1965-re történő jelentős emelését, mégpedig 10 500 000 koronára. Ez a csaknem egymillió koronás pénzbeni bevételtöbblet felbátorította a szövetkezet vezetőségét arra, hogy tárgyalásra bocsássa az új állami normák bevezetését. A munkaegység értéke 18 korona (16 korona pénzben, 2 korona gabonaértékben), amit a 20- ika körüli osztalék kiosztásakor még valószínűleg 1 koronával megtetéznék. Ez attól függ, hogy milyen összeg kerül az üzembiztonsági alapra és a takarmányalapra. A szilárd bérezést' egyelőre még nem vezetik be, pedig már tanulmányozták a környező szövetkezetek helyzetét, ahol ezen a téren már van tapasztalat. A munkaegységenkénti 1.5 kg gabonáról a tagság zöme még nem akar lemondani. Megszokták, hogy gabonában és húsban önellátók. A tervteljesítés ösztönző tényezői közül legfontosabbak a szocialista munkaverseny meg a PRÉMIUMRENDSZER. A szocialista münkavérsény bővíté- 9ét lehetővé teszik a jövőben is a most' már jelentős tapasztalatokkal rendelkező egyetemesén gépesített brigádok. A prémiumrendszer eddig is bevált mutatóit meghagyják, egyeseket a tapasztalatok alapján módosítják, illetőleg újakat állítanak be az állami norma-rendszer átvételével kapcsolatban. Például a mélyszántás heti teljesítménye egy DT—54-es lánctalpas traktorral 36 hektár volt. Ha a traktörista ezt túlteljesítette, 100 korona prémiumban részesült. Ennek ösztönző hatására sikerült november 24-ig teljesíteni a mélyszántást. Egy egészen kis hiba mégis becsúszott a receptbe, mert a felszántott táblákat „nem szegték körül". Ezt' ebben az évben már hozzákötik a munka elvégzésének minőségi mutatóihoz és csak a teljes befejezés után fizetik ki a prémiumot. A helyi prémium egyúttal arra is ösztökélte Mészáros László és Jenei László DT—54-esen dolgozó traktorosokat, hogy a járási szocialista munkaverseny keretein belül a megszabott 500 hektáros teljesítményt (két váltásban pl. Jenei László a fiával) 50— 60 hektárral túlteljesítsék. Úgy látszik náluk még jobbak is voltak, mert az 1000—1000 korona jutalmat nem kapták kézhez, vagy elfeledkeztek róluk? A cukorrépa beszállítása 1964-ben 20 nap leforgása alatt megtörtént és október 10-ig befejeződött. Az ökonómiai ösztönzőkön kívül a GÉPEK SEGÍTETTEK a legtöbbét. Ugyanis két NrCN—120 jelzésű rpparakodó gépet vásároltak, amelyeket elülső erőátviteli berendezéssel ellátott Zetor 3011-es traktorok elejére szereltek fel. Az ilyen gép alkalmazásával 4,28-szor kevesebb kézi munkaerő szükséges a répa pótkocsira rakásához és szállításához. Minden réparakodó géphez kialakítottak egy munkacsoportot, amely nyolc emberből állt. Ebből három traktoros volt, a többi úgynevezett gyalogos munkaerő. A munkacsoport napi 700 q cukorrépa átvevőhelyre, vagyis a vasútállomásra szállításáért mázsánként 0,70 koronát kapott. Ha ezt a megszabott napi •haennyiséget túlteljesítették, úgy mázsánként egy korona jutalomban részesültek — az egész mennyiségre vonatkozóan — tehát 30 fillér volt mázsánként a prémium. Ha a traktoros munkagépe havonta tíz óránál kevesebbet állt géphiba miatt, úgy kezelője száz korona prémiumban részesült. Ez a traktorost a napi gép-karbantartás lelkiismeretesebb elvégzésére ösztönözte. A növénytermesztésben bevezetésre kerülő közel negyvenféle egyszeri célprémium (idényprémium) között szerepel a szőlészeti munkák jutalmazása is. Például új szőlő telepítésekor 90 százalékos megfogamzás esetén a szőlészeti csoport minden hektárnyi területért 200 korona prémiumban részesül. Idén egyébként a szövetkezetnék 46 hektárnyi újtelepítésű szőlője lesz, ami 1970-ben 80 hektárra növekedik. Ha a gabona vetése a_ megszabott határidőn belül és megfelelő minőségben történik, hektáronként 5 korona prémiumot' fizet ki a szövetkezét. A trágyáié kihordásával kapcsolatban is gondoltak a premizálásra. TtäC mindén 16 térést meghaladó további fuvarért a traktorista és segítőtársa két koronát kapnak. A sertésfarmon lévő összes trágyatégödrök kihordásáért ezek a dolgozók 200—200 korona jutalomban részesülnek. Ha a gépi sarabolást, megfelelő minőségben végzi el a traktoros és segítőtársa, minden hektárnyi megművelt területért 8 korona prémiumban részesülnek. Minden munka elvégzésének minőségét és mennyiségét bizottság vizsgálja meg és csak jóváhagyás esetén kerül kifizetésre a prémium. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN a tervek összeállítása során vita tárgyát képezte az, hogy milyen súlygyarapodást irányozzanak elő a sertéstenyésztésben. A hízósertések tervezett súlygyarapodását 1965-re napi 50 dkg-ban, a növendékállatokét (12— 40 kg-ig) pedig 23 dekagrammban szabták meg. A főtervben az egybeveti átlagos súlygyarapodás 30 dkg lesz ebben az évben, a tavalyi 29 dkgmal szemben. Egy anyasertéstől 12 elválasztott malacot ajánlottak előirányozni a tervben, mely számot vita után 12,5-re alakult. Minden terven felül elválasztott malacért a prémiumot 60 koronában szabták meg. Egy gondozóra harminc sertést bíznak. A tervben összesen 600 darab hízósertés, valamint 750 darab növendék szerepéi. Minden üsző tehénállományba történő átvezetéséért elles után 60 korona prémium jár. Ennek egyik részét az üsző gondozója, a másik részét az új tehén gondozója kapja meg. Csibenevelés terén az elhullások csökkenéséért 14 napos korig 4 %-os elhullás esetén 300 korona prémium jár, 6 %-os elhullás előfordulásakor a prémium 150 koronára csökken. Tizennégy napos kortól 14 hetes korig 3 %-os elhullás esetén a prémium 300 korona, 6 % elhullás előfordulásakor pedig csupán 150 korona. Az egyszeri (célprémiumok) idényprémiumok kifizetésére a béralap 7 százalékát tervezi a szövetkezet vezetősége. Csupán néhány példát ragadtunk ki, hogy nagy vonalakban ismertessük az 1965. évi termelési és pénzügyi terv végrehajtásának ösztönöző tényezőit, ahogy azokat a muzslai EFSZ-ben az eddigi tapasztalatok alapján összeállították. Reméljük, hogy az egyetemesen gépesített brigádok munkája, a munkaverseny és a prémiumrendszer az eddiginél magasabb eredményekhez vezet. , Kucsera Szilárd Kitüntették a legjobb traktorost Antal János, a negyédi EFSZ traktorosa már 1963-ban egyike volt a galántai járás legjobbjainak. Már akkor is jól tudott bánni a vasparipával, s a járási szocialista münkavérsény győztese lett. Idén épp úgy mint tavaly kivívta az első helyét’ az őszi mélyszántásban. Összesen 925 hektárt Szántott fel. Munkáját értékelte a mezőgazdasági termelési igazgatóság s az 1000 korona pénzjutalom mellé odaítélték néki „A mezőgazdaság legjobb dolgozója" kitüntetést. K. F. (Galant»)’ A baromfira télen rs ügyelni kell A baromfi tenyésztése és ’termclőkfépességének növelése nagy elővigyázatosságot és odaadó munkát igényel. A tyúkok az időjárás változására ’eléggé érzékenyek, s nagyon rn'egronthatja a baromfi termelőképességét a hideg. Ezért a gondozónak az időjárást mindig figyelemmel kell kísérnie. A tojáshozam télén a hideg időjárás végett csökken. A gondozónak a tél beállta előtt ügyelnie kell, hogy az állatokat meleg épületbe helyezze. Tudjuk, hogy ha az épület hideg, tojáshozamot nem várhatunk. Több helyen panaszkodnak, hogy soktakarmány fogy, tojás pedig nincs. A tyúkok ugyanis a nagy hidegben az eléjük adott takarmány jelentős részét a test hőfokának fenntartására használják. Télen arra is vigyáznunk keli, hogy az épületek né legyenek huzatosak, de emellett jól szellőztessük azokat. A huzatos épületben £ SZABAD FÖLDMŰVES 1«65. január 16. gyakran fellépnék á-betegségek. Átéli folyamatos tojástermelés érdekében biztosítanunk kell minél több fehérjedús keveréket és jó minőségű zöldtakarmányt, amelyet mesterséges úton tudunk előállítani. Télén a zöldtakarmány (csíráztatott gabonaféle) egyik erőforrása a tojástermelés növelésének. Elősegíti a 'tojástermelést az is, ha az élesztőt erjesztett állapotban, langyosan adjuk az állatoknak. Az erjesztett élesztő összeállítása a következő: 50 kg speciális baromfikevferékhez 1 kg élesztőt adagolunk, melyet jól szétkéverünk, 40 C fokos vízben, majd a keveréket meleg helyen tartjuk és kétóránként felkeverjük, hogy a levegő hatására meginduljon az erjedés. Ebben a helyiségben 20 C fokon tartjuk a hőmérsékletet'. Adhatunk hozzá még melaszt és sárgarépát is. Az ’erjesztett takarmányt a tyúkok friss állapotban nagyon jól értékesítik. Télén a tojástermelést nagyban elősegíthetjük, ha a nappalokat mesterségesen meghosszabbítjuk. A mesterséges meghosszabbítást villanyfénnyel érhetjük el. Telente fél órával növeljük a nappali világosságot'. Ezt a műveletet főleg fiatal tyúkoknál alkalmazzuk. A mesterséges fény a szem idegrendszerén keresztül közvetlenül a petefészekre hat, s ez eredményezi a fokozottabb tojástermelést. Télen, amikor a baromfi nem tartózkodik a kifutókban, az épületben kavicsot szórunk el, hogy azt a baromfi felcsipkedje és hasznosítsa az emésztésnél. Kavicshiány esetén sok esetben elhullás is fennállhat. Már megfigyelhettük, hogy télen a tyúkok sokszor egymás tollát csipkedik. Ez magában még nem betegség, csupán annak a tünete, hogy a takarmánynak ásványi anyag vagy fehérjetartalma nem kielégítő. Figyelmeztetés 'ez a gondozó számára, hogy megjavítsa a baromfitápot. Máskülönben előállhat a veszélyes kannibalizmus. Nagy Imre (Nagylég) Száz birka pusztult el egy nyúl miatt Januári és februári vadásznaptár vadfógó berendezésék felállításával tegyük őket ártalmatlanná. A 23/1962 Zb. számú vadásztörvény 21. szakasza b) és c) bekezdéseinek megfelelően irtsuk a kóbor kutyákat és macskákat. Csírájában fojtsuk ei a vadorzók és pecsenyevadászok nem kívánatos garázdálkodását. Kísérjük állandóan figyelemmel a vadállomány létszámát és egészségi állapotát, valamint megelőző intézkedések foganatosításával igyekezzünk gátat vetni a vadbetegségek elharapózásának. Mivel a vadászidény befejeződött, januárban és februárban a szlovákiai kerületekben csupán a következő állatok lőhetők a Földművelésügyi Minisztérium 25/1962 Zb. számú hirdetménye szerint: dúvad — vaddisznók kivételével —, farkas, hiúz, róka, erdei és hegyi nyest, vadmacska, üreginyúl, görény, menyét és hölgymenyét, gerlice, egerészölyv, holló, héja, varjú, szarka, szajkó, csóka és nagy kárókatona. Február T6. után vaddisznó malacai is lőhetők. Fakó pézsmapockot csak élve szabad fogni, vadászása tilos. a vadászegyesületek évi taggyűlését'. A taggyűlésen megtárgyalják a vadgazdálkodás és vadászat tervfeladatait, az évi jelentést, a könyvelési kimutatásokat, az ellenőrök jelentését, a haszonhozam hováfordítását, a veszteségek megtérítését és az új funkcionáriusok megválasztását. Az év elején ugyancsak lezajlanak a Csehszlovák Vadászok Szövetsége körzeteinek taggyűlései. Az előbbi évekkel ellentétben ezeken a gyűléseken idén nem választanak majd új funkcionáriusokat az egyes körzetek szerveibe. A Csehszlovákiai Vadászok Szövetségének körzetei kötelesek a vadászzsákmányt értékelni és február 15-ig a szövetség járási bizottságához jelentést felterjeszteni. Ennek a jelentésnek tartalmaznia kell a legjobb vadászegyesületek névsorát, amelyek a meghatározott feltételek betartása mellett példásan teljesítették az élővadfogás tervét. Mindezekre az adatokra azért’ van szükség, mert azoknak alapján végzik az egységes vadászverseny értékelését. Ha valaha, úgy ezekben a dermesztő téli hónapokban szorul a vad leginkább az ember segítségére. Táplálékának csak lényegtelen hányadát képes egyedül megkeresni. Rendszeresen és kiadósán kell tehát gondoskodnunk az állatok takarmányozásáról erdön-mezőn egyaránt. Az egyes takarmányféléket megfelelően váltogatjuk, az adagok nagyságát a mindenkori időjáráshoz és a hótakaró magasságához idomítjuk. Tördeljünk fiatal hajtásokat a nyulak számára, hogy legyen mit rágcsálniuk. Szórjunk ocsút és homokot a fogoly- és fácánetetőkbe. A csapásokról és ösvényekről eltakarítjuk a havat. Ezzel is megkönnyítjük a vad számára a nyalósókészletek és vadetetők megközelítését. Feltördfeljük * a források, vízfolyások és tavacskák jégtakaróját, hogy biztosítsuk az ivóvízkészletek hozzáférhetőségét. Ugyanakkor a többi vadászberendezés tisztántartását sem szabad elhanyagolnunk. Nem csekélyebb gondot fordítunk a vadvédelemre. Lőjük a kártékonyakat, illetve csapdák és egyéb Tekintetnél az élővadfogás tavalyi, felette kedvező viszonyaira a Földművelésügyi Minisztérium január 15-ig engedélyezi azoknak a nyulaknak a lelövését', amelyeket élve szándékoztak fogni, feltéve, hogy az illető körzetben teljesítették az élővadfogás tervfeladatait. Az ilyen vadászat a hét bármely napján rendezhető, az engedélyt a JNB állítja ki. Elismert és önálló fácánosokban borzra és sündisznóra, halastavak és egyéb víztárolók környékén pedig szürkegémre lehet vadászni. Az év elején haladéktalanul lezárjuk a vadlelövés múlt évi kimutatását, amelyet lelkiismeretesen feldolgozva január 28-ig kelt benyújtani a Népi Ellenőrzés járási bizottságának. A JNB rendelkezéséinek megfelelően meghatározott' napokon vadszámlálást rendezünk, amelynek eredménye a vadgazdálkodás, valamint a statisztikai kimutatás alapját képezi majd a tavaszi törzsállományra vonatkozóan. Január végéig még kel! tartani Különös tömegszerencsétlenség előidézője volt egy nyúl Mecseknádasdon. Süveges Sándor, a szövetkezet juhásza meredek lejtőn terelgette lejeié a nyáját, amikor a békésen legelésző állatok egy tapsifüles váratlan felbukkanásától megriadtak, s a 600 birka eszeveszett futásba lendült. Szerencsétlenségükre a lejtő al-HÍREK Ausztria keleti részében, a Bécskörnyéki Morvamfezőn és Laxenburgban, de mindenekelőtt a magyarországi Fertőtó nádasaiban túzok is fészkel. A legelőnyösébb vadászterület éppen a magyar határvidékre, Burgenland körzetére tehető, ahol 1962—1963 telén 178 túzokot észleltek. A tüzokállományt azonban veszélyezteti a kisparasztok földjének belterjes művelése. ján széles sövény vetett gátat a rohanó nyájnak, az összetorlódott juhok egymást nyomták, tiporták. A juhász igyekezett szétválasztani a birkákat, legalább harmincat sikerült is élve kihúzni a tömkelegből, háromszor annyi azonban ott veszett. Négy Iáján száz agyongázolt, megfulladt birka maradt a helyszínen. A Szovjetunióban csak Ukrajna és a Volga térségében található számottevőbb fogolyállomány. A Szovjetunió európai részének északi övezetében a kemény fagyok következtében csupán 10 fogoly esik átlag minden 1000 hektárra. Ugyanakkora területen viszont 10—100 foglyot számláltak a délibb fekvésű vidékeken. A fogolyállomány feltöltésére széleskörű intézkedéseket tettek.
