Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-01-16 / 2. szám

A belterjes kertészeti termelés alapja: a palánták melegágyi előnevelése A kertész a növények szabadföldi ? tenyészidejét a palánták melegágyi előnevelésével rövidíti le. Így tud te­il rületéről évente három termést is be­takarítani. A sikeres melegágyi elő­nevelés csak jól elkészített meleg­ágyakban lehetséges. Ez egyik bizto­sítéka a kertész munkája sikerének. A hagyományos melegágyakban a kellő hőmérséklet istállótrágya erjesz­tésével biztosítható. Miután ehhez sok istállótrágya kell, másrészt, mert a trágya kierjedése után a melegágy hőmérséklete alábbszáll (télen az ilyen melegágy 3 hét alatt eléggé ki­hűl), ezért a mezőgazdasági nagyüze­mek olyan melegágyakat is építenek, melyeknek fűtése csővezetékben ke­ringő melegvízzel történik. Az ilyen berendezések elkészítése, karbantar­tása, üzemelése azonban olyan költ­séges, hogy szélesebb körben nem alkalmazzák. Főleg ott van létjogo­sultsága ez utóbbinak, ahol erre a cél­ra felhasználható ipari üzemek fáradt vize, vagy melegvíz-forrás áll rendel­kezésre. Ezért legelterjedtebb az is­tállótrágyával való fűtés, annál is in­kább, mert a melegágyakban kierjedt istállótrágya jól felhasználható a me­legágyi komposzt előállítására, amire a kertészetben igen nagy szükség van (ezért még a vízfűtésű kertészetek­ben is alkalmazzák) A melegágyakban felhasznált nagy mennyiségű istállótrágya fo­gyasztása miatt sok támadás éri a kertészeteket. Érdekes a dologban az, hogy az 50—90 ezer koronás hektáron­kénti hozamért és busás tiszta jöve­delemért — amellyel hozzájárulnak a közösség bevételéhez — viszont nem támadják, korholják a kertészeti dol­gozókat. A korholók helyesebben ten­nék. ha tudatosítanák: a kertészetek istállótrágya-többletfogyasztása a szántóföldi termelésben zöldtrágyá­zással pótolható. Az istállótrágyával készített meleg­ágyak földbesüllyesztésével kevesebb a hőveszteség, mint a talaj felszínére rakott ágyaknál. Minél hidegebb az időjárás, annál több Istállótrágya szükséges a kellő hőfok eléréséhez, tehát annál mélyebb árkot kell ásnunk a melegágynak. A melegágyban a le­gyűrt trágya vastagsága 30—50 cm. A koratavaszi hónapokban elégséges •.langyoságyat“ készíteni, amelynél a legyűrt trágyaréteg csak 20—25 cm vastag. Melegágy részére 30—65 cm mély, langyoságy részére 30—35 cm mély árkot ásunk. Az úgynevezett „hidegágy“ alá nem is rakunk istálló­trágyát, hanem a deszkakeretet a puszta talajra helyezzük, s erre az ablakokat. A hidegágyak alatt bezárt napmeleg ugyanis április végén, má­jusban már eléggé felmelegíti az alat­ta levő talajt ahhoz, hogy ott a ke­vésbé melegigényes palánták gyorsan fejlődjenek, s ezáltal az esetleges hű­vösebb időjárástól Is védve vannak. A melegágyi ablakok normaüzélt 100X150 cm-es méretűek. Nagyobb a sugáráteresztő képességük a különleges üvegből készült „Helios“ ablakoknak. Jobban hőszigetelő az az ablak, amely két nagy üvegtáblából készült, mint a zsaluszerűen egymásra rakott apróbb táblákból készített. A 4—5 mm vastag üveg már elég szilárd ahhoz, hogy minimális legyen a törési kár. Az ablakokat deszkából készült rámára rakjuk; leggazdaságosabb az ötablakos keret. Erre a célra legmeg­felelőbb az 3/4-es, 25 cm széles desz­ka. A rámát olajjal, vagy kátránnyal nem impregnálhatjuk, mert ezen anya­gok kigőzölgése ártalmas lenne a pa­lántára, ezért a ráma deszkája pár év alatt elkorhad. Gyártanak már beton­­rámarészeket is, ezek azonban töré­kenyek, nem eléggé hőszigetelők, hi­degben belső felületükre nagy a pára­­lecsapódás, ami nem kívánatos, mert a mikroorganizmusok okozta betegsé­gek elterjedéséhez vezet. Ezért a be­tonból készült melegágyi rámákat in­kább csak a későbbi tavaszi hónapok­ban használjuk. Az ablakkereteket és deszkarámákat 2 %-os formalinnal, vagy 25—50 %-os rézgálicoldattal ajánlatos évente fertőtleníteni a be­tegségek elterjedése ellen, így tartó­saknak is lesznek. Két ablakkeret kö­zötti rés elzárására a deszkarámába egy lécet süllyesztünk be; ez csak akkor zár jól, ha felszíne a ráma fel­színével egy szinten van és ha egye­nes. A deszkarámák ne feküdjenek vízszintesen, hanem az egyik hossz­oldalt kissé süllyesszük mélyebbre, így az ablakok egyik rövidebb oldaluk felé lejtenek és lecsorog róluk a víz. Legmegfelelőbb a melegágyak fekvése akkor, ha az ablaksorok északkeletről délnyugati irányba futnak, így az ab­lakok kelet-délkelet felé lejtenek. Az ilyen melegágy minden része kap a nap folyamán napsütést. Az istállótrágyával készített meleg­ágyakat a trágya bomlása folytán ke­letkezett meleg 'fűti. A meleget olyan baktériumok életműködése idézi elő, melyek levegővel lélegzenek (aerob­­baktériumok). Ezeknek a baktériu­moknak a szaporodását, életműködé­sét a levegő adagolása segítségével, tehát úgy szabályozzuk, hogy a me­legfejlődés egyenletes, mérsékelt és minél tartősabb legyen. A növény ki­kelésére legkedvezőbb a 20—25 fokos hőmérséklet, fejlődése annál lassúbb lesz, minél alacsonyabb a hőmérsék­let; ha a melegágyi földet nem eléggé melegíti alulról a trágya, akkor a „meleg“ ágyban télen a palánta meg is fagyhat. A lazán összerakott istállótrágyában gyorsan elszaporodnak a baktériumok, ennek következtében a trágya hirte­len, túlerősen felmelegszik, de hamar el is bomlik és azután kihűl. Ha pedig a friss trágyából annyira kiszorítjuk a levegőt, hogy abban a baktériumok nem szaporodhatnak el, akkor az ilyen trágya hideg marad, nem „gyullad" be. A baktériumok elszaporodását késlel­teti a hideg is. Ezért télen szükséges, hogy a melegágyba lehetőleg már be­gyulladt, tehát baktériumdús trágyát rakjunk be; ha pedig a berakott trá­gya nem akar bemelegedni, akkor a közepére öntött egy kanna forrővíz hatására elszaporodnak benne a bak­tériumok. A fentiek alapján elérhető, hogy a trágyának egyenletes legyen a tömö­rítése — a melegágyba rakáskor gon­dosan szétrázzuk, majd mértékeken letapossuk. A már begyulladt trágyát erősebben legyúrhatjuk. Az istálló­trágyák közül a lótrágya hevesebb (több meleget fejleszt), mint a mar­hatrágya, vagy sertéstrágya. Miután melegágy készítésére legalkalmasabb a lótrágya, már most gondoskodjunk lótrágyáról: gyűjtsük apró rakásokba (hogy ne gyulladjon be és ne égjen el a melegágy készítéséig). A lótrá­­gyát ezután majd kellő mennyiségű friss marhatrágyával kiegészítve biz­tosítjuk a melegájftd trágya kellő he­vességét. A már elbomlott, érett istál­lótrágya nem megfelelő melegágy készítésére. Szűkében vagyunk alom­szalmának; az istállóból kikerült trá­gyában sok az ürülék, de kevés a szalma; az ilyen trágya legyúrás nél­kül is tömött lenne, nem alkalmas az aerob-baktériumok elszaporodására és így nem fejleszt meleget. Ezért a mos­tani istállótrágyába apró murvát, tö­­reket, szalmát kell egyenletesen bele­keverni, hogy nagyobb legyen a trágya levegőbefogadó képessége) ezáltal istállótrágyát is megtakarítunk. Amikor a trágya erjedni kezd, elsősorban Is a benne lévő vizeletből származó, könnyen bomló hűgyanyag (karbamid) alakul át ammóniává. Az ammónia mérges gáz, mely elpusztítja mind a csíranövényt, mind a fejlett palántát is. Ezért a trágya bemele­­gedésének első napjaiban felszálló mérges gázoktól meg kell óvni a ve­­teményt. azáltal, hogy a mérges gázok eltávozása előtt magot nem vetünk, palántát nem ültetünk a melegágy ta­lajába. Ezért ajánlatos a melegágyba szánt trágyákat, murvát stb. előbb le nem gyúrt rakásokba hordani és meg­várni, amíg bemelegszik: ez hideg idő­ben lassabban, melegben gyorsabban következik be (3—7 nap szükséges hozzá). Ezután legkevesebb 2—3 napig hagyjuk erjedni a trágyát rakásban, s csak azután hordjuk a melegágyba, vigyázva arra, hogy a nagy trágyara­kás felületén levő hideg trágyát egyen­letesen keverjük a rakás közepén levő forró trágyával. A nagy rakásnak aránylag kisebb a felülete és így ke­vesebb benne a hideg trágya. A melegágy elkészítése olyan fontos és következményeiben messze kiható művelet, hogy ezt a munkát csak meg­bízható munkaerőkkel végeztessük. Blehó Gábor, a békéi szövetkezet kertésze egy trágyarakásba csak 120, legfeljebb 150 ablak alá való trágyát halmoztat fel, nagyobb rakásból már túl messze kellene hordani a trágyát a melegágyakba (50 cm vastagon gyúrva, egy ablak alá % köbméter trágya szükséges!) Pósfay Béla, a tejfalusi szövetkezet kertésze pedig érdekes módon éri el azt, hogy a kocsisok esetleg túl nehéz trágyát ne hordjanak a melegágyak­hoz: a trágyaszállítást nem a súly szerint jutalmazzák, hanem a szállí­tott trágyát 5 méter széles rakásokba hordatják, s annak űrtartalmát veszik a normázás alapjául. Fontos, hogy a deszkarámától elté­­rőleg (mely t. 1. lejtősen fekszik) a trágya felszíne és rajta a palánta­ládák, vagy a földréteg szigorúan víz­szintesen legyen, mert a lejtős talajon lecsurgó öntözővíz a melegágy tala­jában eróziót — vízmosásokat — idéz elő, másrészt egyenlőtlenül ázik be a melegágy talaja. A melegágyba behor­dott föld felszíne ne legyen az ablak­tól számítva 15 cm-nél mélyebben, mert a mélyen fekvő palánták a fény felé törekedve felnyurgulnak. Ugyan­csak igen fontos, hogy a trágya be­­hordás közben ne hüljön ki túlságo­san, ezért a munka gyors végzését kellő számú munkaerő beosztásával biztosítsuk. Ha a kertész ládákban neveli a palántákat, akkor a ládák behelye­zéséig a melegágy elkészítését be is fejezi azzal, hogy a trágya legyúrása után a melegágyra mielőbb ráhelyezi az ablakokat, azokat letakarja takaró­val. Ha a palántákat tápkockákban neveli, akkor a trágya legyúrása után azonnal 8—10 cm vastag, humuszdús földréteget hordanak a trágyarétegre és a melegágyat ezután azonnal be­takarják ablakokkal, majd takarókkal. Amikor a melegágy bemelegedett és a földréteg hőmérséklete 28 fok alá szállott, akkor üzembeállítható. Pósfay Béla kertész úgy biztosítja a palántákat gázmérgezés ellen, hogy a trágyát 2—3 hétig előerjeszti a nagy rakásban, így a melegágyakat elkészí­tés után azonnal üzembe helyezheti. Amennyiben azonban a trágyát rövi­debb ideig (egy hétig) előerjesztettük a nagy rakásban, ajánlatos a meleg­ágy elkészítése és bemelegedése után legalább 2—3 napot várni az üzembe­helyezéssel (erre támpontot nyújt a behelyezett hőmérő megfigyelése is!). Nagy hidegben a deszkarámák közötti úttesteket ajánlatos vastag szalmaréteggel hő­szigetelni. A melegágyak közötti át­fagyott földréteg sok meleget elvon a melegágyakból. Ennek a melegnek a kisugárzását akadályozzuk meg a ráhelyezett szalmaréteggel, ezáltal melegágyaink tovább tartják a mele­get. Ha melegágyaink február végéig melegek maradnak, akkor márciusban már tovább is üzemben tarthatók, mert az alulról hiányzó meleget már felülről pótolja a tavaszi napsugár erősebb melege. A melegágykészííéshez már előre alaposan készüljünk fel. A melegágy gondos, idejében való alapos elkészí­tésével egész évi munkánk biztos alapját rakjuk le! Schuster György mérnök (Béke) Új típusú melegház E. D. Korolkov, a Tyimirjazev Me­zőgazdasági Akadémia professzora új­típusú melegház tervét készítette el. A melegház teteje lapos, fém vagy vasbeton keretből készült és üvegez­ve van. A tetőt állandóan egy 5—10 cm vastag, áramló vizréteg borítja. A közelmúltban ki is próbálták már egy ehhez hasonló, 10 négyzetméter nagyságú melegházat az akadémia kísérleti állomáson. Ez alkalommal megállapították, hogy fűtésre jól hasz­nálható a környező iparvállalatokból eredő alacsony hőfokú meleg gőz, ugyanakkor megakadályozható a leve­gő túlságos felhevülése a melegházban a nyári hőség idején. A levegő megfelelő hőfokát a meleg tető segítségével biztosítják. Az 5—10 cm vastag vízréteg átlátszó marad, visszatartja a hosszú hullámú napsu­garakat és így kiküszöböli a levegő túlságos felmelegedését nyáron. A ré­gi típusú melegházakban ezt a kér­dést nem tudják megoldani. A víz­réteg nappal meleget tárol, és így éjjel melegíti a tetőt. A melegház — a külső hőmérséklettől függően — méter nagyságú melegház tervét kó- 40—50 liter vizet használ el négyzet­­méterenként. Jelenleg egy 50 négyzet­­méter nagyságú melegház tervét ké­szítik el, amelynek fűtésére egy loko­­mobil gőzét használják fel. # A bényi szövetkezetben Hanula Sándor csoportja érte el a legjobb eredményeket a dohánytermesztésben. A tervezett 14 mázsa helyett 20,47 mázsát termeltek hektáronként. Ter­melési tervüket 146,26 %-ra teljesí­tették, pénzügyi tervüket pedig 185,28 százalékra. Jó eredményeket ért el Molnár Lajos csoportja is, amely pénzügyi tervét 124 %-ra teljesítette. Mindkét csoport tagjai dicséretet ér­demelnek. (Turányi Vidor, Bény) © A komáromi szövetkezetben jól sikerült a majoránna termesztés. Más­fél hektárról két aratás után 70 ezer korona bevételt értek el. (H. L.) A halálraítéltek utolsó kívánsága? Saját tapasztalat­ból nem tudom, de úgy mondják, hogy a halálraítélteknek az egész világon ki­végeztetésük előtt teljesítik minden teljesíthető, utolsó kívánságukat. Ked­vükre ehetnek és ihatnak — ha az étel egyáltalán le tud csúszni halálfélelemtől összeszorult torkukon. De azt eddig még sohasem hallottam, hogy a halálraítélt állatok­nak is megadnák ezt az utolsó ked­vezményt! Pedig csodák csodája, ná­lunk, éppen nálunk honosodott meg ez a szinte vallásos fanatizmussal folytatott „szertartás"! A továbbte­­nyésztésre hagyott állatok adagját sokhelyütt a takarmányhiány miatt a lehető legkisebbre srófolják, de meg­takarítják rajtuk a vágóhídra „kiké­szített állatok bendőjének kitöltésé­hez szükséges takarmánymennyiséget! Ügy gondolják, hogy még sohasem sikerült a takarmánnyal ilyen nagy súlygyarapodást elérniük, mivel így egy kilogramm takarmány egy kilo­gramm húsnak számít! Persze nagy a csalódás és a harag, ha a felvásár­lást végző dolgozók könyörtelenül le­számítják a túllakottságért leszámít­ható (sőt gyakran még ennél is na­gyobb) százalékot. Se pénz, se posztó így a drága takarmány, amely a továbbtartott állatok súlyát és tejho­zamát gyarapította volna, tehát jöve­delmet hozna a szövetkezet pénztárá­ba, teljesen ingyen kerül az állatokkal együtt a vágóhídra, s onnan a vágóhíd szennyvízcsatornájába. Ezer és ezer mázsa takarmány válik így értékte­lenné. A szövetkezet' vezetői mérgelődnek, szidják a felvásárlót, de legközelebb még jobban megetetik az állatokat. Azt hiszik, hogy így furfangosan túl­járnak a felvásárló eszén, s behozzák amit a múltkori felvásárláskor elvesz­tettek — de ismét ők húzzák a rövi­­debbet. A Bratislava-Vidéke Járási Mező­­gazdasági Termelési Igazgatóság El­lenőrző Csoportja például megállapí­totta, hogy a modrai tvágóhídon túl­­lakatottság címén a sertések súlyából átlagban 4 %-ot, a szarvasmarhák sú­lyából pedig 5,9 %-ot vontak le. Ha ezek a levonások valóban visszatük­röznék a valóságot, akkor csupán eb­ben a járásban földműveseink évente 2500 mázsa takarmányt Tanuljunk meg végre nemcsak dolgozni, de jól értékesíteni is két kezünk munkájának gyümölcsétí A szövetkezetek vezetői nemcsak munkaszervezők, de a más üzemekkel való kapcsolatok terén üzletemberek is. A jó üzletember pedig feltétlenül ismer minden előírást és lehetőséget, ami ténykedését és az általa irányi-* tott üzem munkáját illeti és azt igyák-* szik a saját, illetve a szövetkézét iá-* vára hasznosítani. Ebben az esetben feltétlenül ismernie kel! a szarvas­­marha felvásárlására vonatkozó 46 6120 számú és a sertésfelvásárlásra vonat­kozó 46 6160 számú Csehszlovák Szab-* ványt, amely szerint a sertéseket és a szarvasmarhákat a tenyésztő az utolsó etetéstől számítva leghamarabb tizenkét óra múlva, a baromfit péd’fl az utolsó etetéstől számított hat óra múlva adhatja el a felvásárló üzem­nek. Jóllakatott állatokat kizárólag a felvásárló szerv kívánságára adhat át famikor nagyobb távolságra szállítiák őket), s ilyenkor — és csakis ilyenkor — a takarmányt a felvásárló üzem köteles a tenyésztőknek megfizetni. Tehát, ha ezt az előírást nem tartjuk be, magunknak ártunk! Itt" nem segít a bosszankodás, ha-* rag, egyedüli kiút a szabványok és a minőségi osztályozás alapelveinek, valamint a fellebbezés jogának isme­rete! Ilyen megállapításra jutott az üggyel tüzetesen foglalkozó Ellenőrző Csoport is, ezért szemléltető iskolá­zására hívta össze a modrai váqóhídra a Bratislava-Vidéke járás mezőoazda­­sági üzemeinek zootechnikusait. Itt' gyakorlati példákon hasonlíthatták össze a különböző fokú túllakatottság esetén megállapított minőségi és ár­osztályokat. Megismerkedtek a Cseh­szlovák Szabványokkal, az állami mi­nőségi normákkal, a próbavágásra és a kényszervágásra vonatkozó előírá­sokkal, valamint a 122/64 Zb. rende­lettel, amely az új gazdasági törvény­gyűjteményre való tekintettel módo­sítja a mezőgazdasági termékek fel­vásárlását. Ez az iskoláztatás nem volt hiábavaló. dobnak ki az ablakon! A dolognak van még egy másik kellemetlen oldala is. Az állatok túllakatásával arra is alkal­mat nyújtunk, hogy a felvásárló szer­vek nagyobb százalékot vonjanak le az állatok súlyából, mint amennyi in­dokolt. Erre sok példát hozhatunk fel. Ám ha valaki ismeri a próbavá­gásra vonatkozó előírásokat, akkor ez ellen is védekezni tud. A próbavágás ugyanis nemcsak azt mutatja meg, hány százalékos levonás indokolt jól­­lakatottság címén, hanem azt is, hogy helyes minőségi osztályba sorolták-e az állatokat vagy sem. így az Ivánka pri Dunaji Állami Gazdaság próbavá­gással 1971 koronával magasabb ár­osztályokba soroltatta az általa be­adott hízóbikákat, mint amennyit ere­detileg a felvásárlók megállapítottak. Azóta a modrai vágóhídra érkező sertések és szarvasmarhák súlyából túllakatottság címén csupán 2—3 szá­zalékot vonnak le. A takarmány meg­marad, a termelők nem fizetnek rá és a húsipar, valamint a fogyasztók is elégedettek lehetnek, mivel a ta­pasztalatok szerint a teli gyomorral levágásra kerülő állatok húsa gyor­sabban romlik, mint az előírásnak megfelelően, üres gyomorral levágott' állatoké. A Bratislava-Vidéke Járási Terme­lési Igazgatóság Ellenőrző Csoportja nem állt meg a félúton. Tovább foly­tatja a szövetkezetek vezető dolgo­zóinak oktatását. Azóta iskoláztatáson voltak az ökonómusok, a szövetkeze­tek elnökei és agronőmusai, és sok­szorosított anyagok révén tájékoz­tatják továbbra is őket az áru-csere-' forgalomra. felvásárlásra stb. vonat­kozó összes előírásokról. Minden jel arra mutat, hogy ebben a járásban csakhamar kihal az állatok túllakatása és az emberek tudatosan leszoknak a fölösleges takarmánypazarlásról. Mi lenne, ha okulnának ebből a többi já­rások szövetkezetei is? Csádemé Gajdács Irén Jó tudni A Mezőgazdasági Termény felvásárló *-*■ és Ellátó Vállalat Központi Igaz­gatósága közölte, hogy azok a mező­­gazdasági üzemek, magángazdálkodók és apró földtulajdonosok, akik az el­múlt év tervfeladatait saját hibájukon kívül nem tudták teljesíteni, beadási kötelezettségeiket más mezőgazdasági termékekkel is teljesíthetik. A felvii­­sárló szervek kivételesen beszámíthat­ják a terv teljesítésébe: — a szerződésben meghatározott vagy eladásra előírt mennyiségen felül beadott termékeket,- valamint az olyan mezőgazdasági termékeket, amelyekre nincsenek előirt eladási feladataik vagy szer­ződéses kötelezettségük. Abban az esetben, ha a földművesek ilyen módon, tehát más termékekkel eljesitették eladási tervfeladataikat, nem tekinthetők jogilag, vagyis külön­féle engedélyek és juttatások szem­pontjából adósoknak, illetve nem tel­jesítőknek. A Földművelésügyi Minisztériumból kapott tájékoztatás szerint a kis­méretű víztárolók előzetes tervezetét és gazdasági-műszaki dokumentációját — ha ezek beruházási költsége meg­haladja az 500 000 koronát — a terme­lést igazgatóság járási dokumentációs bizottságának hidromeliorációs szek­ciója bírálja meg. A jóváhagyás joga a járási mezőgazdasági termelési igaz­gatóság vezetőjét illeti. JIA ezógazdasági és erdőgazdasági üzemeinkben, valamint a gép­állomásokon már számtalan szocialista munkabrigád alakult. Ezeknek leg­többje a cím elnyerése után is munká­jával, életével példát mutat munka­társainak. Vannak azonban olyan szo­cialista munkabrigádok is, amelyek tulajdonképpen csak a jelentésekben léteznek, mások viszont létezésük két­­három év alatt nagy változásokon mentek át. Ezért a kormány és a For­radalmi Szakszervezet határozata sze­rint felül kell vizsgálni minden szocia­lista munkabrigád működését. SZABAD FÖLDMŰVES 5 1965. január 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom