Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-01-09 / 1. szám
Jó szövetkezet-gazdag tagság „Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel“ — tartja a közmondás. Nos, a csécsiek e szerint cselekedtek, amikor az 1476 hektáros gazdaságukhoz hozzácsatolták Szőlöske 302 hektáros határát. A kis terület valóban csak egy „lépést“ jelentett a csécsi szövetkezetnek, mégis így lett teljesértékü, mindennel felszerelt gazdaság. A két szövetkezet kiegészíti egymást. Nézzük meg, hogyan lett a két szövetkezetből egy egész, egy megbonthatatlan, szilárd egység. A két község között mindig nagy volt az ellentét. Az emberek nem tudtak megegyezni. A szőlőskeiek irigyelték a csécsiek jó termőföldjét, a sík. határt, a gazdag termést — a csécsiek viszont árgus szemmel nézték a szőlőskeiek kövér állatállományát, a bőséges legelőt. Mert a határ, annak ellenére, hogy egymás mellett terül el - eltérő. A csécsieké sík, egyenes terület, a répatermesztő körzetbe tartozik, míg a szőlőskeieké a burgonyatermesztő körzetében jqbb feltételek vannak az állattenyésztéshez, mint a növénytermesztéshez. Az egyesítés szükségessé vált. Talán nem is annyira a csécsiek, mint a szőlőskeiek részéről. A kis területen mindenféle növényt termesztettek, s bizony a dombos, silányabb földben nem nagyon termett meg az igényesebb növényfajta. Ennek ellenére azonban jól bevált a burgonya, len, s kitűnő feltételek vannak az állattenyésztéshez, legeltetéshez. A gépeket nem tudták teljes mértékben kihasználni, kombájnnal pedig egyáltalán nem dolgozhattak. A régi ellentétek miatt a vezetőség egy kicsit félt az egyesítéstől. Nehezen képzelték el, hogyan értik majd meg egymást a szövetkezeti tagok. Ugyanis a szőlőskeiek szlovákok, a csécsiek pedig magyarok. Nem került sor különösebb bonyodalmakra. A munka megindult, a két szövetkezet tagsága egyetértésben dolgozik. Az egyesítés után megkezdték az átszervezést. Az állatállományt két csoportra osztották. A TBC-s állomány nagy részét kiselejtezték, s helyébe egészséges állatokat vásároltak. A meglévő TBC-sek Csécsen maradtak, az egészségeseket Szőlőskére vitték. Az istállótérség elegendő mind az egészséges, mind a beteg állomány számára. Szőlőskén az egészséges állomány tavasztól őszig friss legelőn lehet. A csécsi réteket, legelőket felszántják. Lecsapolással javítják a talajt s így értékes szántóföldhöz jutnak. A szövetkezet alakulásakor 300 hektár legelőjük volt. Ma már mindössze 100 hektár, de a közeljövőben ezt is felszántják. Helyette inkább a szőlöskei határban szélesítik a rét, és a legelő területét. A szántóterület 25 °/o-án takarmányt termesztenek. A nagy határban lehetővé válik a gépek maximális kihasználása. Csécsen már eddig is majdnem minden munkát géppel végeztek, míg Szőlöskén hiába volt sok gép, — nehezen tudták alkalmazni. Az 1779 hektáros, egyesített szövetkezetben most négy lánctalpas, 28 kerekes traktor, 4 gabonakombájn van, de a különböző talajművelő eszközök sem hiányoznak. A munkától nem félnek a csécsiek, hiszen eddig még minden évben jutott idő arra is, hogy más szövetkezetnek segítsenek. Aratás idején a poprádi járásban és Csehországban jártak a kombájnok. Most legfeljebb nem mennek a távoli szövetkezetekbe, s otthon végzik el időben az aratást. A növények elhelyezése is megváltozik. Lehetővé válik, hogy az egyes növényfajtákat megfelelő földbe tegyék. Cukorrépát például ez évben Csécsen 45 hektáron, Szőlőskén pedig öt hektáron termesztettek. Jövőre csak a csécsi határban lesz cukorrépa, hiszen itt az előfeltételek sokkal jobbak, mint Szőlőskén. Viszont a rozsnak, zabnak, burgonyának megfelelőbb a szőlőskei határ. Ügyes szervezéssel, egy kis áttekintéssel minden növényfajtát a legmegfelelőbb helyre tehetnek. A munkaszervezésre nem lehet panasz. A vezetőségben mindkét rész képviselteti magát, így jól ismerik a problémákat. A napi munkát mindig előző este tárgyalja meg az elnök, agronómus, a két növénytermesztő csoport és a komplexbrigád vezetője. Majd telefonon értesítik a szólőskei részleg vezetőjét, hogy még ő is időben beszélhessen az ottani emberekkel. A szövetkezeti tagok, traktorosok kora reggel kapják meg a napi feladatukat. A szövetkezetben 203 állandó dolgozó tevékenykedik. A munkák legnagyobb részét a komplexbrigád végzi, s ahol csak lehet, géppel dolgoznak. A komplexbrigád két részből áll. Mindkettőbe 40—40 ember tartozik. A testi munkát a minimumra csökkentették. Mindössze tíz gyalogos dolgozik a csoportban. Ha a szövetkezet pénzügyi helyzetét nézzük, azt tapasztaljuk, hogy a jól, közepesen gazdálkodók közé tartoznak. Hiába érnek el magas eredményeket, hiába „szorítják" ki a földből a maximumot, ez mégsem jelent nagy pluszt az évvégi mérlegben. Mégpedig azért, mert óriási nagyok a kiadások. Főleg takarmányra költenek sokat. Ha nincs elég takarmány, nincsenek állattenyésztési termékek sem, nincs trágya. Viszont ha nincs trágya, nem terem a föld. Van olyan terület, amelyet a szövetkezet alakulásától még nem trágyáztak. S mit iehet várni az ilyen földtől. Vajmi keveset. A munkaegységekre 10 korona előleget fizetnek. Osztalékra nincs kilátás. A szövetkezeti tagok mégi| jól élnek. A háztájin kívül a tagok évi átlagos keresete 12 000 korona, de a traktorosok, kocsisok, állatgondozók fizetése meghaladja a 24 000 koronát is. A tagság gazdag. Ezt semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a faluban 30 személyautó, új családiházak, rengeteg televízió, modern berendezés, háztartási gépek vannak. S ez mind a szövetkezetből. Ez a tény világosan mutatja, hogy jól él a csécsi szövetkezet tagsága. Az egyesítéstől sokat várnak. Mindenekelőtt azt, hogy még gazdagabb, életképesebb legyen szövetkezetük. Természetes, ez majd a tagok javát is szolgálja, mert minél rentábilisabb a szövetkezet, annál gazdagabb a tagság. Zsebik Sarolta Kiegyenlített számlával Az őrösi szövetkezet irodájában asztal mellett ülő embereket találtam. Gondoltam, hogy ilyenkor év végén, a jövő évi terv kidolgozásán fáradoznak, bonckés alá veszik az idei termelésipénzügyi tervet. Nem tévedtem. Ilyenkor alkotnak tiszta képet az egész évi termelésről, a jövedelmezőségről, az osztalékról. Persze, ez még titok. Csupán az ökonómusok sejtik hozzávetőlegesen, hogy melyik oldalára billen a mérleg. Az őrösi szövetkezét határában is sok kárt okozott idén a szárazság. A 285 hektár gabonafélékből nyár elején le kellett kaszálni 105 hektárt, így a 78 vagon helyett csak 24-et csépeltek. Ebből éppen csak a vetőmagot tudták meghagyni. Takarmányozásra alig maradt. Az állammal 3350 mázsa eladásra kötöttek szerződést, a valóságban viszont csak 550 mázsát adtak el. így tehát a gabonanemüekböl több mint 300 000 koronával lett kevesebb a bevételük. A lucernát— 10 hektár kivételével, ahoi öntöztek — egyszer kaszálták, és a hozam alig haladta meg a 18 mázsát. A 73 hektár lóhere egyszeri kaszálásra 6 mázsa átlagtermést adott. Az aránylag vizenyős 101 hektár rétet is csak egyszer kaszálták. A hozam itt sem volt kielégítő. Kukoricából is kevés termett. Amikor összeadták a növénytermesztésből befolyt összeget, megállapították, hogy az 1 075 000 koronával kevesebb, mint a tervezett bevétel. Beszélgetés közben Csontos Gábor elnök megjegyezte: — Az a szerencsénk, hogy a szövetkezet az utóbbi hét év alatt megerősödött. Rendszeresen fizettük a 10 korona előleget. Az év végén még mindig mutatkozott valami osztalék. Már 20 koronánál is többet fizettünk. Reméljük, hogy most is cseppen valami. Bíznak az állattenyésztésben. Egész esztendőn át jól jövedelmezett a tojástermelés és a tenyészkacsa farm. Húsból is jóval több került eladásra a tervezettnél. Egyedül a tejtermelés nem hozta meg a várt eredményt. De amint látják, a 2 300 000 korona meg lesz az állattenyésztésből. A szövetkezet jövedelmének kialakulásában nagy szerepe van a homokbányának. Évente mintegy 600 000 koronát hoz a házhoz. A téli hónapokban — novembertől márciusig — 5 traktor és 9 ember szállítja a homokot a géresi állomásra ahol vagonba rakják és küldik a magasépítkezési vállalatnak. Az őrösi szövetkezet tagjai mindent megtettek a sikerekért. A lemaradást egyedül a szárazság okozta. Kevés a takarmányuk. De idejében gondoskodnak a takarmányalap pénzbeli feltöltéséről, s így alkalomadtán vásárolhatnak. Ha kevés is a ' takarmány, igyekeznek célszerűen felhasználni, hogy az állományukat nagyobb nehézség nélkül átteleltethessék. Megértő emberek laknak Örösön. Látják, ha nem termett, nem lehet bőségesen osztani. Elsőbb a közös. Át kell vészelni a telet. Ha nem is lesz meg a munkaegység másik fele, nem csüggednek el. Tiszta számlával kezdik az újévet. Bíznak abban, hogy nem lesz minden esztendő mostoha. Ősszel megtették a magukét a jövő évi termés sikeréért. Meg aztán a szárazságtól sem félnek annyira, mint eddig, mert a szántóföldjük egynegyedén mesterségesen oltják majd a növények szomját. Jablonci Lajos Deviza Finnország fokozza tenyészállatkivitelét — főleg az ayrshire fajta tenyészüszőkből. Tavaly 600 darabot adott él, főleg Svédországnak, Csehszlovákiának és Norvégiának. A legközelebbi években ebből a fajtából 6000—8000 darab tenyészüsző lesz az évi kivitelük. Ezt a rendkívül fejlett szarvasmarha-állomány lehetővé teszi: évente a tenyészállatok szaporodásának száma éléri a százezer darabot; énnek 40 %-a szükséges a finn tehénállomány feltöltésére, illetve utánpótlására. A tehenek átlagos tejhozama 1964-ben 4328 tiler volt, 4,5 százalékos zsírtartalommal. (ro) Zúg, búg a repülőgép Cukorrépából és dohányból félmillió korona osztalékra A múltkor megígértem, hogy elmondom, hogyan értünk el az abafalvi szövetkezetben cukorrépából 458.37 mázsát, dohányból pedig 23,36 mázsa hektárhozamot. Tavasszal és nyáron nagy szárazság volt nálunk is. A növények silányan fejlődtek. A szövetkezet vezetősége és tagsága már májusban látta, hogy a kalászosokra nem számíthatunk. Elhatároztuk tehát, hogy a kapásnövényeknek gondját viseljük, mert csak ebből várhatunk jövedelmet. Ügy döntöttünk, hogy azokat a növényeket, amelyek a víz közelében vannak, öntözzük. így a cukorrépát, dohányt, korai burgonyát és a lucernát. A kertészeti öntözőberendezés állandóan a 10 hektár zöldségest öntözte. A szövetkezet vezetősége minden nap beosztott négy embert a tűzoltófecskendöhöz, akik naponta 8 hektár cukorrépát öntöztek. Hogy a nedvességet a föld értékesítse és megakadályozza a kipárolgást, 2—3 nap múlva a répát géppel, majd kézzel megkapáltuk. Ilymódon háromszor kapáltunk. Az öntözés, a háromszori kézi és gépi kapálás azt eredményezte, hogy május végére a cukorrépa elborította a földet és a levelei már megvédték a talajt a további kiszáradástól. A nedvesség megtartásához nagyban hozzájárult az is, hogy ősszel agrotechnikai határidőben kihordtuk. az istállótrágyát és a mélyszántást szintén időben elvégeztük. Tavasszal időben műtrágyáztunk. A munkánk eredménye nem maradt el, mert 32 hektáron átlag 458.37 mázsa termést értünk el. A dohány alá még az elmúlt ősszel előkészítettük a földet. Tavasszal símítóztunk, műtrágyáztunk és kultivátoroztunk. A palántázást április 27-én kezdtük, úgyhogy a hét elején 3 hektárba, a hét végén pedig 1 hektárba palántáztunk. Pelántázás után öt napra öntöztünk, háromszor lovasekével, kétszer pedig kézzel kapáltunk. A porhanyósítás megakadályozta a nedvesség elpárolgását. A törést június végén kezdtük. Sajnos, egy hét alatt csak 10—12 mázsa dohányt tudtunk szárítani a műszárítóban. Ilyen lassú ütemben folyt a szárítás egy teljes hónapig, majd az osgyáni szövetkezet tanácsára, akik ugyanolyan szárítóval rendelkeznek, mint mi, és a heti teljesítményük 6—8 mázsával több, mi is kipróbáltuk az új szárítási módot. így a heti teljesítményünk 20—22 mázsa lett. A két és fél hónapi szívós, kitartó munka meghozta az eredményt. A 9,6 hektár dohányért 662 800 koronát kaptunk, holott a tervezett bevételünk csak 187 000 korona volt. E szép jövedelem eléréséhez nagyban hozzájárult a premizálás is, melyet úgy állapítottunk meg, hogy a tervezett bevételig a csoport tagjai 1 %-ot kapnak, a terven felüli bevételből pedig 5 %-ot, a munkaegységük arányában. Legkitartóbban özvegy Gérécz Józsefné dolgozott, aki prémium címén 1246 koronát kapott. A szorgalmas és kitartó munka mindig meghozza az eredményt. A szövetkezeti dolgozók bizakodva tekintenek az évzáró taggyűlés elé, mert csupán a dohányból és a cukorrépából Vá millió korona marad az osztalékra, ami testvérek között is 5—6 koronát jelent munkaegységenként. Ondrejcsák Nándor (Abafalya) Amikor az utolsó decemberi napokban a dunaszerdahelyi járás szántóföldjei fölött ismét felzúgott az Agrolet tömzsi repülőgépe, az emberek régi barátként, mosolyogva, üdvözölték. Az agronómusok minden szövetkezetben kikeresték a raktárból a parcellák megjelölésére szolgáló színes zászlócskákat és siettek ki a mezőre. Megjelölték az október 8-ig elvetett búzatáblák négy sarkát, mivel a biológiai ellenőrzés szerint a hótakaró alatt látszólag békésen alvó növénykék az organogenézis második—harmadik szakaszába jutottak. Ez pedig azt jelenti, hogy elkezdhetik az első téli salétromozást. Farkas elvtárs, a repülőgép pilótája is visszamosolyog a magasból az emberekre. Az Agrolet már második éve végzi ebben a járásban a nitratációt, s mi tagadás, neki is örömet okoz a tavalyi jó búzatermés. Hiszen kétségkívül a nitratáció is hozzájárult ahhoz, hogy tavaly a dunaszerdahelyi járás érte el a legnagyobb búzatermést az összes szlovákiai járás közül! Átlagban 27 mázsa búzát takarítottak be hektáronként, míg a szomszédos érsekújvári járásban azonos termelési feltételek között csupán 22,7 mázsát. A nyugat-szlovákiai kerület termésátlaga is 3 mázsával alacsonyabb volt! S ott, ahol a nitratációhoz a jó agrotechnika is hozzájárult, a terméseredmények még ennél is kimagaslóbbak voltak. Például a vásárvámosi szövetkezetben a Bezosztája búzából 17 hektáron 48 mázsás átlagos hektárhozamot értek el, a nyárasdiak viszont ugyanebből a búzafajtából 13 hektáron 40,6 mázsás átlagot. Az elmúlt télen is így keringett a repülőgép a dunaszerdahelyi járás szántóföldjei felett és az év folyamán a földi gépekkel együtt összesen 10 650 hektár búzatáblát salétromozott meg, vagyis nitratált két ízben. Ebben az évben már a búza egész vetésterületét — vagyis kb. 13 ezer hektárt — nitratálni kell. Látszik, hogy az emberek tanultak a jó példából. A magasból alig lehet megfigyelni az egyházgellei szövetkezet földjein kijelölt kis parcellákat. Pedig innen jön az utasítás a biológiai ellenőrzés, majd a nitratáció megkezdésére az egész járás számára. A szomszédos gépállomás agrolaboratóriumának dolgozói figyelik a járás szövetkezeteiben végzett vetés üteme szerint fokozatosan bevetett búzaparcellák növényzetének fejlődését. Például október 8-ig a járásban 9000 hektár búzát vetettek el. Ugyaneddig az időpontig az egyházgellei szövetkezetben is bevetettek égy ellenőrző parcellát és figyelték a növényzet fejlődését. December 18-án a növénykék elérték az organogenézis második szakaszát, és ennek alapján az agrolaboratőrium biológiai ellenőrzést végzett a járás különböző részein bevetett búzatáblákon, majd jelt adott a nitratáció elkezdéséhez. Ezért kering ismét a dunaszerdahelyi járás határa felett a gép. — Nézdd, milyen szépen szórja a csillogó salétromot! Friss volt a salétrom, jól szóródik! — figyelik a földről megelégedetten a földművesek és a hótakaró fölé hajolva nézik, milyen egyenletesen luggatták át a salétromszemek a hólepel felszínét. Tavaly, a búza vetésterületének minden hektárját 100—180 kg (búzafajta szerint) tiszta tápanyagmennyiséggel trágyázták. Ez évben is megkapták idejében az első fejtrágyázáshoz szükséges műtrágya-adagot, habár műtrágyagyáraink nem képesek teljes mértékben fedezni a szükségletet. Tavaly bizony nagy műtrágyabehozatalra szorultunk. Ebben az évben 44 %-kal növelni akarjuk a nitrogéntrágya-termelést és több mint 200 ezer tonna nitrogéntrágya előállítását tervezzük. A Lovosicei, Ostravai és Sellye) Műtrágyagyárakban lázasan folyik a munka, növelik a gyár kapacitását és beruházási építkezésekkel nagy tápanyagtartalmú kombinált műtrágyák gyártásához teremtenek feltételeket. Sajnos, világméretben alaposan lemaradtunk a mezőgazdaság kemizálásában, s most igyekszünk behozni a lemaradást. Végre rájöttünk arra, hogy a növénytermesztés egyre fokozódó tervfeladatait a műtrágyázás mértékének megfelelő fokozása nélkül nem lehet teljesíteni. Ezért már ebben az évben vegyiparunk legfontosabb feladatául a műtrágyagyártás fokozását tűzték ki. Mindez sokat ígérő terv, de már az adott körülmények között is hatékonyabban gazdálkodhatunk a rendelkezésünkre álló mütrágyakészlettel. A dunaszerdahelyi járás példája is bizonyítja, hogy a megosztott tápanyagellátással — vagyis a nitratációval — 10—15 %-kal növelhetjük a búza terméshozamát. A nitratáció alkalmazása természetesen nemcsak nagyobb terméshozamot, de nagyobb jövedelmet is jelent a szövetkezetek számára. A decemberben Nyitrán megtartott tudományos értekezlet megállapította, hogy az elmúlt évben Szlovákia területén a nitratáció alkalmazásával 5—7 ezer vagonnal több szemest termesztettünk, ami 70—100 millió koronával nagyobb jövedelmet jelentett a szövetkezet pénztárába. Zúg-búg a repülőgép a dunaszerdahelyi járás szántóföldjei felett. — Ideális idő ez a nitratációra — mondja megelégedetten Markó mérnök, a járás íöagronómusa. — Mire megenyhül az idő (amint a meteorológusok jósolják), el is végezzük a nitratációt és a salétrom a hólével együtt az éhes növénykék gyökereihez jut. —gir— tenyeszailatokert A géppark rohamos novekedese, szükségessé tette egy a nagyobb gépszín építését Csécsen. A kép jobboldalán a régi, baloldalt a készülőiéiben lévő új szín látható. SZABAD FÖLDMŰVES 3 1965. január 9.
