Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-03-20 / 11. szám
KiHós ünnep köszöni Sz évben TTTW A TA m V a lakszakállasi szövetkezetesek- JL m W Jl 1 yU I ÉVFORDULÓ re. A szövetkezet dolgozöi köszöntik hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját és a szövetkezet megalakulásának 15. esztendejét. Az évfordulók mérföldkövek. Ilyenkor az a szokás, hogy rövid megemlékezéssel visszapillantsuk és felmérjük a metgett út folyamán elért eredményeket és további célokat tűzzünk magunk elé. Tizenöt évvel ezelőtt 111 taggal, 205 hektár mezőgazdasági földterülettel a mai pénzértékben 237 124 korona összvagyonnal alakult meg a szövetkezet. Nehéz lenne nyomon követni az elmúlt 15 esztendő gondját, baját. Egy azonban bizonyos: a szorgalmas és becsületes munka, mely ebben a 15 esztendőben sűrűsödik össze, nemcsak a szövetkezet tagjait gyarapította, de az" öntudatos dolgozók egész sorát nevelte ki. Ennek köszönhető, hogy a lakszakállasi szövetkezetét ma már a komáromi járás élenjáró szövetkezetei között emlegetik. Hiszen minden külső segítség nélkül megbirkóznak a termelés bármely szakaszán felmerülő nehézségekkel. Az évforduló alkalmából nem lesz érdektelen, ha közelebbről ismertetjük azokat az eredményeket, melyeket az elmúlt évbén értek el. — Jelenleg 1256 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodunk — tájékoztat Lelkes elvtárs. Ebből 1228 hektár a szántóterület. A tagság létszáma 279. A közös vagyon értéke 8 millió korona. A nagyarányú gépesítés következtében a csúcsmunkák idején sincsenek különösebb problémáink. Minden munkát a tervezett időben tlvégzünk. Az elmúlt évben a szárazság a mi határunkat sem kerülte el. Vámot vett a takarmányok és gabonaneműek hektárhozamából. Hogy mégis sikerült az előirányzott pénzügyi tervünket teljesíteni, azt annak köszönhetjük, hogy nem ültünk ölhetett kézzel. 431 hektár területen öntöztük a növényeket. Főleg a takarmányokat, a kapásnövényeket és a zöldségféléket. A ráfordítás bőségesen mégte,rült, mert átlag 120—150 mázsás többlettermést jelentett. Az eddigi tapasztalatok arra ösztönöznek, hogy továbbfejlesszük a vízhálózatot. Állami hozzájárulással még ez évbén elkezdjük egy 1300 méteres csatorna építését. A lakszakállasi szövetkezetesek nagy gonddal végzik a talajelőkészítést, növényápolást. E tényezők még a rossz időjárás ellenére is kedvezően nyilvánultak meg. Különösen a gabonanemüek hektárhozamát illetően szembetűnő az eredmény. Búzából 25,4, árpából 23,1, zabból 22,4, kukoricából morzsolva 23,3 mázsát értek el hektáronként. Ezzel szemben a járás déli részén alig haladta meg a terméshozam a 20 mázsát. A kertészet 24 hektáros. Nagy Vince kertész vezetésével kiváló eredményt értek el. Négy hektáros területről a tervezett 500 mázsával szemben 1284 mázsa hagymát termeltek, Tehát 88 ezer korona helyett 208 292 koronát vételeztek be. Zöldborsóból a tervezett 45 000 korona jövedelem helyett 131 922 koronát kaptak. — Az állattenyésztés szakaszán is tettünk néhány konkrét intézkedést — folytatta Lelkes elvtárs. — Az elmúlt évben végleg kiselejteztük a gümőkóros tehénállományt._ Helyüket részben saját nevelésű növendékállatokkal pótoltuk. Mivel nem sikerült teljesen biztosítani a tervezett állatállományt, s hogy a tejtermelés terén ne legyen visszaesés, több intézkedést végeztük. Bőséges mennyiségű szálastakarmánnyal rendelkeztünk. Az évi tejeladási tervet 11 ezer literrel túlteljesítettük. A jó munkáért dicséret illeti Pázmány Dénest és Justyák Kis szövetkezet, példás gazdálkodás A Kis-Düna mentén szerényen meghúzódva fekszik a mindössze egy utcából, meg néhány házból álló Vők község. Földművesei vállalkozó szellemükről és hangyaszorgalmukról ismeretesek. A szomszédos szövetkezetek érdeklődéssel kísérik gazdasági eredményeiket. Lakosainak száma mindössze 357, a szövetkezet pedig 400 hektáron gazdálkodik. A területi átszervezés alkalmával pedig 400 hektáron gazdálkodik. A területi átszervezés alkalmával megóvták függetlenségüket és az egyébként távoleső falvak egyikéhez sem csatlakoztak. A vőkiek január végén tartották évzáró taggyűlésükét'. A szomszédos falvakban. Félen, Dunaújfalun és másutt csak 1—2 korona jutott osztalékként. A vőkiék 23 koronás munkaegységet terveztek, ebből előlegként 16 koronát fizettek, elszámoláskor pedig 6 korona jutott munkaegységenként. A tagok tehát csak egy koronával kaptak kevesebbét a tervezettnél. A kertészet dolgozói azonban hét koronát kaptak, s most a környékbeli szövetkezetek arról vitatkoznak, náluk miért nem jutott hasonló összegben osztalék. Pedig a vőkieket sem kímélte az aszály. Mikóczy Károly mezőgazdász beszámolója szerint a szárazság következtében kereken félmilliós kárt szenvedtek. Határukban öt hónapon keresztül egy csepp eső sem esett. Nem így a szomszédos Éberlyirdon és Dunahidason, ahol a határ kétszer is mégázot^^íikóczy Károly a tervek alapján idéfflnég szebb eredményeket vár. — Az utóbbi évékben megismétlődő aszály ellen idén első ízbén 160 hektáron, tehát a terület csaknem egyharmadán bevezetjük az öntözéses gazdálkodást. A jövő évben még nagyobb területen tervezzük az öntözést — mondja a mezőgazdász. Ha már az elmúlt évekről beszélünk, essék szó az állattenyésztésről is, hiszen ez képezi a tagság fő jövedelmi forrását. Tavalyelőtt a szövetkezet egész marhaállományát kicserélte és jobb fejőstehenekkel igyekezett az eddigi alacsony tejhozamon javítani. A magas tejélékenységű tehénállomány beállítása nem máról holnapra megvalósítható feladat. A vőkiek azonban aránylag elég gyorsan túlestek a bajon, egészséges, borjas üszőket vásároltak, amelyekre nem kellett sokáig várakozniuk. így megszerezték a tervezett állatállományt, de a tejmennyiséget is, amelyet 50 ezer literrel még túl is haladtak. A kertészet ugyancsak kitett magáért, A nyolchektárnyi területen 456 ezer korona jövedelmet értek el, a tervezett bevételt 36 ezer koronával túlteljesítették. Stingel Gyula, a szövetkezet könyvelője az elmondottak bizonyítására a vezetőség által jóváhagyott és kifizetett év végi jutalékokat ismerteti: Mihalovic« János a ledolgozott 1039 munkaegységért 16 624 koronát vett fel, most jutalékként 6234 koronát kapott. Évi keresete a fél hektár termésen kívül 22 858 korona. Kovács József traktoros 1046 munkaegységre előlegként 16 736 koronát, jutalékként 6235 koronát kapott. Id. Fejes János, aki a növénytermesztésben dolgozik, 703 munkaegység ellenében 11 248 korona előleget és 4221 korona osztalékot kapott. A szép eredmények mellett azonban panasza is van a szövetkezetnek. Már évek óta vajúdik a kérdés, s eddig nem sikerült elintézni. A szövetkezet 3 évé saját kombájn nélkül arat. így a gabona betakarítása idegen aratógép segítségével igen költséges. Tavaly is keréken 45 ezer koronájukba került, tavalyelőtt ugyanannyiba. Ez már 90 ezer korona, viszont ezért a pénzért új SK—3-as kombájnt vásárolhattak volna. A JNB Magdolnát, akik 24—24 darab tehéntől 55 200, illetve 67 856 liter tejet fejtek. Nem lehetünk elégedettek a tej termelési költségével. Ugyanis egy liter 3,63 % zsírtartalmú tejet 1,82 koronáért termelünk. Öllős Károly zootechnikus elmondja, hogy a 167 anyasertéstől 2296 darab malacot választottak el. A legszebb eredményt Incédi Vince érté el, aki a törzskönyvezett állományt' gondozza. A gondjaira bízott 35 anyasertéstől 537 malacot választott el, ami egy anyára átszámítva 15,3 darabot jelent. A jövőben tovább bővítik az állományt. A hizlaldában Beke Zsigmond és Zelenyi László 1039 darab sertés hizlalását végzi. Munkájukkal elégedett a szövetkezet vezetősége. Azonban hiányosságok vannak az értékesítés körül. — A felvásárló szervek sok esetben halogatják a sertések felvásárlását. Előfordul, hogy a sertések súlyhatára meghaladja a 110 kg-ot, ami kilogrammonként egy koronás veszteséget jelent a szövetkezetnek. Ugyancsak nézeteltérésre ad okot az is, hogy a felvásárolt sertéseket csak napok után vágják le, s az ebből keletkezett súlyveszteséget a szövetkezet terhére írják. Az ilyen ügyek intézése sok huzavonával jár és költséges. A lakszakállasi szövetkezet dolgozói az elmúlt évben jó munkát végeztek. Bizonyítja az, hogy a tervezett 28 koronás munkaegység értékét teljes egészében megkapták. Sőt, a kertészet dolgozói minden egyes ledolgozott munkaegységre még egy korona prémiumot is'kaptak. Ez évben még szebb eredményeket szeretnének elérni. Folyik a trágyahordás és leszántása, és a magtisztítás. Iparkodnak, hogy méltón ünnepelhessék a kettős évfordulót. Andriskin József évek óta ígéri az új kombájn kiutalását. Az idei aratásra „biztosan megkapjátok“ kijelentéssel igyekeztek a vőkieket megnyugtatni, de az eddigi tapasztalatok szerint félő, hogy aratáskor megint kombájn nélkül maradnak. 1962-ben például kiutaltak számukra egy új kombájnt, meg is érkezett, 10 napig arattak is vele, a tagság öröme azonban nem tartott sokáig. A járás értesítette őket, hogy a kombájnt „tévedésből" Utalták ki, és még aznap máshová irányították. — Ha saját géppel arathatnánk, a szémv’eszteség is , jóval kisebb lehetne. A kombájnosaink ismerik a határt, időt, fáradságot nem kímélve a legtökéletesebb aratásra törekednek. Nem így az idegénél^, akikpek legfontosabb feladatuk a minél előbbi végzés, a mennyiség, hogy minél többet kereshessenek — elégedetlenkedik a szövetkezet agronómusa. Talán nem hangsúlyozóm fölöslegesen, ha ismétlem, hogy a járás egyik legkisebb szövetkezete az elemi csapások ellenére példáin gazdálkodott az élmúlt esztendőben. Füry József A Nagymegyeri Mezőgazdasági Műszaki Középiskola izsappusztai tangazdaságán négyes ikerborjak születtek. Az anya Simmentháli-Pinzgaui keresztezés, négy éves és másodoszor ellett. Évi tejátlaga 2500 liter. B o 11 k a János, Nagymegyer A zootechnikus az asztalra csap Barna Zsiga, a latoréi EFSZ zootechnikusa gondolataiba merülve teszi be maga mögött a kiskaput. Bodri, a vén házőrző elvakkantja magát. Hozzáfut, lábához dörgölődzik. Gazdája rá sem hederít. Egy szava sincs a kutyához. Szokott mozdulattal nyit a konyhába. Felesége mosogat, s csak foghegyről viszonozza köszöntését. Zsörtöd'ódik, amiért késve érkezett. Újra melegíteni kell a vacsorát.- Ki tehet arról, hogy nem értem el az ötórás autóbuszt - veti oda felszisszenve a házigazda.- Jöttél te valaha időben? - kontráz a feleség.- Zootechnikus vagyok, nem hivatalnok. Különben örülj, hogy hazajárok. Ha városban dolgoznék, hetenként egyszer látnál.- így sem többször. Minden este gyűlésen gubbasztasz. Ma is menned kell. Ott a posta az asztalon. Zsiga hármat lép az asztalig. Kézbeveszi a meghívót, s jobbról-balról nézegeti. — Vajon mit akar vele a Vöröskereszt ? Este hétre évzáró gyűlésre hívják. Hiszen nem tagja a Vöröskeresztnek. Leül és beleolvas a szövegbe: .. .Készüljön fel, tartson beszámolót az állattenyésztés múlt évi eredményeiről.- Az istenit ennek a cudar világnak! Öklével az asztalra csap oly erővel, hogy táncba kezdenek a tányérok. Az asszony kezében megáll a mosogatórongy. Értelmetlenül néz csendesnek ismert férjére. Mi lelte, hogy enynyire kijött a béketürésből? — Megüti az embert a guta! A múlt hónapban felkért a pártszervezet, a nemzeti bizottság, beszámoltam a CSISZ, a Nőbizottság gyűlésein, felszólaltam a CSEMADOK gyűlésen, most meg a Vöröskereszt! Jövő héten a sportszervezet, a gyümölcsészek, méhészek, s ki tudja hány szervezet van a világon. Mi vagyok én, a falu bolondja? Minden gyűlésen ismételjem menynyit fejtünk, hány mázsa húst adtunk terven felül, mennyit tojtak a tyúkok, hogyan érzik magukat az anyakocák?! Mindent tudni akarnak, csak egyet nem: van-e takarmány a szérűben, abrak a raktárban. Erre senki sem kíváncsi. Az imént a járáson is megkaptam a magamét. „Húzzátok ki valahogy, Barna elvtárs.“ Juhász azt is fejemhez vágta, a répakaraj kint rohadt a földeken. A kukoricakóró, az árpaszalma. Mindent rámolvasott, ami a begyében volt. Elhallgat, s akkorát fúj, mint a gőzmasina. Gondolata visszaszáguld az őszi munkákhoz. Miért is rohadt el a takarmány? Megvan! A háztáji szőlő, a kukorica. Mindenki a saját dolgába fúlt. Különösen a fehérnép. Hát igen! Erről kell beszélni az asszonygyűlésen, erről a nemzeti bizottságon, s mindenütt, ahol megjelenik.- Adj valami harapAivalót, és megyek a gyűlésre! — mondja hirtelen elhatározással a meglepetéstől némán maradt asszonynak. — Megyek, de felszólalásomban nem lesz köszönet. Biz' isten, rájuk adom a tisztát... -s-IQOfj márciusának egyik napján lvuU> a ligetfalusi edénygyárban leállnak a gépek, a zománcozókémencék. Egy láthatatlan kéz meghúzta a gyár „vészfékét“. Álljt parancsolt. Váratlanul, mint a hirtelen kerekedett forgószél, mely lekapja ember fejéről a kalapot, s viszi, viszi, míg gazdája tehetetlenül bámul utána. Hasonlóan jártak a műhelyvezetők. Gondolkodásra sincs idejük. A főbejáraton vésztjósló tekintettel tódulnak a munkások ki az udvarra. A nagygyűlésen sztrájkot hirdetnek. A sztrájk híre kijut az utcáig, a cséndőrségre, mégis tizenkét napig tart és győzelemmel végződik. Kuglér János, a Komszomol szervezet vezetője nyolcadmagával a csendőrspgen „pih£n". Megismerkedik a pofonokkal, vallatással, melyet az úri rendszer megtorlásként alkalmaz a sztrájk szervezői, vezetői ellen. A gyárba többé nem teheti be a lábát, így vidékre, Hegy községbe kerül. Ott ugyanolyan keserű sors sújtja a napszámost, kisparasztot, mint a munkást a városban. A gyárban szerzett tapasztalat tehát jól jön, sokat segít a falusi kizsákmányolok elleni harc szervezésében. Az ifjúmunkás mozgalom élére áll. Szervez, buzdít járásszerte. Hegy községben erős mozgalom bontakozik ki. Zeng a táj a Vizkelet és Feketenyék közti Dudvág parton, a fiatalok találkozóhelyén, ha szombaton és vasárnap forradalmi indulót énekelnek a komszomolisták. iqqi május 26-án, pünkösd hétfőlvlult jének reggelén Hegy községből felsorakozva jönnek a kommunisták, élükön Major István képviselő. Száraz József, Fábián és Kugler elvtárs, Kardosné, utánuk a komszomolisták, a napszámosok, a kisemmizett földművesek, Kosútra, hogy részt vegyenek a Kommunista Párt nyilvános nagygyűlésén, tiltakozzanak a nyomor, a munkanélküliség ellen, hogy harcoljanak a mezőgazdasági munkások béremeléséért. Mert Kioirnarauan a iuidesurak zsugorisága. Évről évre kevesebbet fizetnek. Nem is bért, csak alamizsnát adnak. A kosúti faluvégen csendőrök állják útját a mindenre elszánt csapatnak. A tervezett gyűlést az úri rendszer betiltja, ezért vissza akarják zavarni a gyűlésre igyekvőket. Nem sikerül. Bejutnak, csatlakoznak a faluban gyülekezőkhöz, munkát, kenyeret követelőkhöz. Kenyér helyett sortűz dördül. Amikor Major István elvtárs, a munkásmozgalom népszerű vezetője beszélni kezd, brutálisan közbelép a csendőrség. Gumibot, puskatus csattog munkások hátán, fején, derekán. A tömeg elkeseredetten védekezik. Ekkor Jánosík csendőrfőhadnagy sortűzre adja ki a parancsot. Hárman életüket vesztik, többen megsebesülnek. A vadállatok nem ismernek kegyelmét. Ütnek, vágnak, lőnek. Azután bilincs kattan. Elhurcolják, börtönbe vetik a munkások vezetőit, a gyűlés szervezőit. Kugler János is közöttük van. 1Q41 március 16-án a bratislavai *v“l. Gumon-gyár kommunistái suttogva adják egymásnak a hírt: „Üjra kevesebben vagyunk". A gyárban évről évre romlik a munkások helyzete. Ahogy a fasizmus kinyújtja a gyár felé csápjait, nap mint nap veszélyesebb a kommunisták agitációs munkája, propagandisztikus tevékenysége. A harmincas években munkát, kenyeret követeltek, bérharcot folytattak, 1941-ben a háború ellen tiltakoztak. Szabotálták a munkát, sebet ejtettek a betolakodott német hadi gépezeten. Kugler elvtárs 1936-ban kerül a gyai'Da. Jtsioszur az ujusay »uiaiuan tevékenykedik, majd 1939-ben a pártbizottság hatodik rajonjának szervezőije lesz. 1941. március 16-án árulás folytán „lebukott" a rajon vezetősége. Puha Vince, Molnár Géza, Kugler János, Pilát Pál, Malinák elvtárs, összesen tizenhatan kerülnek a csendőrségre, kerületi bíróságra, majd a börtönbe. Kugler elvtárs Csehszlovákia hírhedt börtönébe, az ilavai fegyházba kerül. A kommunista vér a rácsok mögött sem nyugszik. Az agitációs munka ott sem szünetel. Szervezkednek, újabb és újabb embereket nyernek meg eszméik számára. A fegyház fogtechnikusa az összekötő kapocs belső és külvilág között. A Vörös Hadsereg előrenyomulása a Szlovák Nemzeti Felkelés híre s a kint lévő elvtársak érős mozgalma segített, hogy 1944. augusztus 29-én a politikai foglyok kiszabadultak az ilavai börtönből. 1Q4q január 19-én a szovjet hadlu?v> sereg felszabadítja az ország első kerületi székhelyét, Kassát. A kerék nagyot fordul. Egyszeriben megváltozik az élet. Az ellenállási harcosok illegális csoportja nyilvánosan munkához lát. Fellélegzik a város. A párt megbízásából Kugler János az ország keleti részén tartózkodik. így Kassán éri a felszabadulás. A kommunisták hamar felveszik a kapcsolatot a szovjet városparancsnokkal. Már másnap este gyűlést tartanak a városban tartózkodó elvtársak. Egész éjszaka tanácskozik a háromszáz főnyi veteráncsoport. Tárgyalnak a front erősítésének kérdéseiről, a rend helyreállításáról, a hivatalok ellenőrzéséről, a város vérkeringésének megindltásáról. A gyűlés fő pontjaként megválasztják a pártszervezet vezetőségét. Kugler elvtárs ezen az első alakuló gyűlésen elnyeri a városi pártbizottság titkári tisztségét. 1QC1 október 1-én a Kosúti Állami luUl. Gazdaság igazgatót kap. Szerény embert, munkáscsalád sarját. Az egykori napszámosok és kizsákmányolt földművesek szószólóját. Kugler elvtárs hazakerül. Régi harcos májusok színhelyére. Szorosan együttműködik azon községek vezetőivel, ahol az állami gazdaság földjei terülnek. Nevelőmunkával azon fáradoznak, hogy a dolgozók szocialista emberhez méltóan éljenek, s végezzék munkájukat. Ennek köszönhető, hogy a 2500 hektáros gazdaság egyre szilárdabb alapokon nyugszik. Tavaly 19 millió koronára rúgott a kitermelt áru értéke. A környékbeli szövetkezetek képviselői számos esetben felkeresik a gazdaság vezetőit. Elbeszélgetnek, többször tanácsot, segítséget kérnek. A vízkeleti, hidaskürti és a diószegi szövetkezet évről évre kombájnsegítséget kap. A feketenyéki EFSZ állatvásárláshoz kért és kapott segítséget. A nádszegi szövetkezet nemesített árpavetőmag ügyében fordult a gazdasághoz. A vezetőség minden esetben úgy dönt, hogy üres kézzel senki se távozzék. Új viszony alakul szövetkezet és állami gazdaság között. S ennek fő istápolója a Kommunista Párt veterán ’hapcosa, Kugler elvtárs. Március van, rügyfakasztó tavasz. Ébred a róna, indul a munka a földeken. A kosútiak is földbe teszik a magot, sarjadjon, nagy terméssel fizessen. Szorgalmas munkájuk nyomán a bőség kosara születik. Sándor Gábor SZABAD FÖLDMŰVES 3 1965. március 20.
