Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-03-06 / 9. szám

Meghalt Mátyás király Aki ismeri a rimaszombati járás | déli részén fekvő községeket, bizo­­.- nyítani tudja, hogy az alább felsorolt községek közvetlen egymás mellett terülnek el és egy kört írnak le: Lé­­nártfalva, ABAFALVA, Király, RECS­­KE, Kövecses, MÉHI, Keszi, TORNAL­­, JA, Lenke, GÖMÖR, Runya, BEJE, ; Hanva, és mint ahogy az „I“ betűhöz ■ hozzátartozik a pont, ennek a közsé­gek által leírt körnek a végére is odatartozik Velkenye község. A fel­sorolt községek alig egy-egy kilomé­ter távolságra fekszenek egymástól. Ez a kilométer nagyon fontos, mivel itt kezdődik az igazságtalanság. A felsorolt községek szövetkezetei egyforma éghajlati viszonyok között gazdálkodnak, ennek ellenére az aszálysegély elosztásánál különbséget tettek közöttük. A felsorolt községek közül csak minden második község kapta meg az aszálysegélyt, a többi község kimaradt belőle. Valószínűleg úgy gondolták, hogy ezekben a köz­ségekben a tavalyi év nagyon csapa­dékos volt! Már régóta hangoztatjuk, hogy az időjárást, illetve a természe­tet megváltoztatjuk. Az elmúlt évben ezt elsőnek ‘a rimaszombati járásban sikerült megvalósítani! Ugyanis a se­gélynyújtás elve szerint, járásunkban minden második kilométeren esett az eső, és a közbeeső helyeken száraz­ság volt! A józan ész szerint az egymás mel­lett fekvő szövetkezetek mind rá­szolgálnak az aszálysegélyre, vagy egyetlen sem. Az időjárás ugyanis egyforma volt mind a tizennégy szö­vetkezetben. Véleményem szerint, az □ ■ evele elárulja, hogy a leírt té­­“ nyék alaposan felháborították. A felsorolt érvek közül néhány elgon­­dolkoztatót találtunk. Elsősorban tud­ni kell, hogy az aszálysegély odaíté­lése előtt a járási mezőgazdasági ter­melési igazgatóság köteles volt felül­vizsgálni hány munkaegységet fordí­tottak egy hektár mezőgazdasági terület művelésére, mennyi évi kere­set jut egy dolgozóra, mennyi pénz jut évente a személyes szükségleti alapra stb. A Földművelésügyi Mi­nisztérium által kiadott Minta-munka­­normák szerint a szövetkezetekben megközelítően azonos munkanormákat kellett kidolgozni. Tehát a munka­egységekben meghatározott munka mennyiségének és nehézségi fokának is hasonlónak kellene lennie. A járási mezőgazdasági termelési igazgatóság feladata volt, hogy ezt a járás szö­vetkezeteiben megvalósítsa. Ilyen esetben nem történhetne meg, hogy a „gyengébb“ szövetkezetben a lágy norma miatt 90 munkaegységet is teljesíthet egy tag havonta. Ami a természetbenieket illeti, az EFSZ-ek Mintaalapszabályaiban ez áll: „A szövetkezet az alapszabályokban meghatározza, milyen mennyiségű terméket adhat el vagy adhat ki a munkaegységekre egy szövetkezeti dolgozó családjának, hogy ez a meny­­nyiség — a háztáji gazdaság hozamá­nak figyelembevételével — ne halad­ja meg a szövetkezeti tag és családja indokolt egyéni szükségleteit, vala­mint a megengedett háztáji állatállo­mány megfelelő ellátását. Ha a szövetkezeti dolgozó családja a ledolgozott munkaegységek nagy száma miatt több természetbeni já­randóságot igényelhet, a különbözetet felvásárlási áron térítik meg.“ Tehát bizonyos terménymennyisé­gen túl a szövetkezeti tag több ter­ményt nem kaphat, csupán annak fel­­vásárlási árát. Ha ezt betartanák, nem történhetne meg, hogy a nagy háztáji gazdaságon kívül egy-egy tag­ra havonta 90 kg szemestakarmány is aszálysegélyt a gyengébb szövetkeze­tek támogatására használták fel. Eb­ben az esetben más nevet kellett vol­na adni a gyereknek: Például ezt: „Segély az arra rászoruló szövetke­zeteknek“. Igaz, hogy ez sem lett vol­na jó. Melyek is azok a szövetkezetek, amelyek rászorulnak a segítségre? Milyen ott a tagság viszonya a szö­vetkezethez? Nem akarok példákat említeni és neveket sem említek — ezt megteszem majd illetékes helyen —, de nézzük meg közelebbről a „jó“ és „rossz“ szövetkezetben a tagokat és azok kereseti lehetőségét. A „jő“ szövetkezetben a tagok ke­reseti lehetősége a következő: átlag­ban havi 50 munkaegységet dolgoznak le (ha ugyan van ennyi, de tegyük fel. hogy van). Az előleg munkaegységen­ként 10 korona. Az osztalék mondjuk szintén 10 Kés. Ez összesen havi 1000 koronát tesz ki. Számítsunk még hoz­zá a munkaegységekre járó 1 kg ter­mény fejében havonként 150 koronát (1 q „fekete áron“ 300 Kcs). Ez ösz­­szesen havi 1150 koronát tesz ki. Ezen kívül ott a háztáji, ami a jó szövet­kezetben 50 ár. Van egy hízó, és te­gyük fel, minden ötödik tagnak van egy tehénkéje. Ennyi az egész. A „gyengébb“ szövetkezetben a ta­gok kereseti lehetősége havi 90 mun­kaegység (ha nem több, de mondjuk csak ennyi). Az előleg munkaegysé­genként 7 Kcs, az osztalék 4 Kcs. Honnan van osztalék? Az aszályse­gélyből. Ez összesen 990 koronát tesz ki. Számítsuk még hozzá a 90 kg ter­mény értékét, amely az előbbi áron számítva 240 ^korona jövedelmet je-Te'ní. így a havi kereset 1203 korona, ami 80 Kcs-val több, mint a jól gaz­dálkodó szövetkezet tagjaié. Ezenkí­vül van még háztáji földecskéje is, ami a gyengébben gazdálkodó szö­vetkezetekben 70 —80 ár között in­gadozik. Így akad 1—2 két mázsán felüli hízó is, egy-két koca 10—12 malaccal, no meg 2—3 szimmentál fejőstehén. Számoljunk? Nem, ne számoljunk! Számoljanak az illetékesek. Csupán egy-két szót szeretnék még hozzá­tenni. Mit kap a jól gazdálkodó szövetke­zet egy éven belül? Két vagy három oklevelet, egy-két dicsérő szót az újságokban, egy tíz­perces dicséretet a rádió adásában. Mindezt azért, hogy feladatát száz százalékon felül teljesítette és a tagok nagyon szépen dolgoztak. És pont. Mit kap a gyengén gazdálkodó szö­vetkezet? Egy éven belül két vagy három le­­tolást. Ugyanennyiszer kell kidolgoz­nia a konszolidáló intézkedések ter­vét és meghatároznia, ki a felelős a feladatok teljesítéséért. No és mit kap még? A munkaegységek túlmerí­­téséért (mert az ilyen szövetkezet is teljesít valamit száz százalékon felül, ha máit nem hát a munkaegységek tervét lépi túl) kapnak a járási ter­melési igazgatóságtól 200 000 vagy 300 000 koronát aszálysegély címén. • Ilyen „igazságosan“ osztották el az aszálysegélyt. Ügy gondolom, hogy ezt ennél igazságosabban is lehetett volna elintézni. A gyengébb szövet­kezeteket segélyezzék az állami alap­ból. Vizsgálják felül, hol a hiba és hol kell segíteni. Az ilyen igazságtalan segélynyújtás esetleg arra jó, hogy a jól menő szövetkezetekben is meg­romlik a munkaerkölcs és nem lesz értelme az igyekezetnek. Ondrejcsák Nándor .. .oda az igazság? jusson. Ennek természetes következ­ménye, hogy a szemestermények túl­nyomó részét szétosztják a tagok kö­zött, a szövetkezet takarmányalapját nem tudják biztosítani, rosszak az állattenyésztési eredmények és rosz­­szak a szövetkezet gazdasági ered­ményei is. A háztáji gazdaságokról pedig az EFSZ-ek Mintaalapszabályaiban ez áll: „A háztáji gazdaság megengedett legnagyobb kiterjedése 0,5 hektár, a kerttel és gyümölcsössel együtt, míg a hegyvidéki, burgonyatermesztési és zabtermesztési körzetekben a mező­­gazdasági termelési igazgatóság jó­váhagyásával legfeljebb egy hektár, amelyből a szántóterület a kerttel és a gyümölcsössel együtt 0,5 hektárnál nagyobb nem lehet. A különleges ter­mények (zöldség, szőlő stb.) egész területe a háztáji gazdaságban nem lehet nagyobb, mint 0,1 hektár. Erdő­terület a háztáji gazdaságokhoz nem tartozhat.“ Tehát a 70—80 ár, amelyről ír, ha szántóról van szó, meghaladja a meg­engedett határt. Ez is a mezőgazda­­sági termelési igazgatóság mulasztása — természetesen, ha ez megfelel a valóságnak. A Földművelésügyi Minisztérium az aszálysegéllyel kapcsolatban többek között olyan utasítást adott, hogy „csakis azok a szövetkezetek kaphat­ják meg, amelyekben az aszály-okozta kár meghaladja a mezőgazdasági ter­melés tervezett pénzértékének 20 */4- át és a szövetkezet a kárral nem tud a saját erejéből megbirkózni.“ Levelében sok igazság van, ezért továbbítjuk a Szlovák Nemzeti Tanács Mezőgazdasági Megbízotti Hivatala illetékes osztályának és a Rimaszom­bati Mezőgazdasági Termelési Igazga­tóságnak is azzal a kéréssel, hogy foglalkozzanak a levélben felvetett érvekkel és tájékoztassanak minket az ügy felülvizsgálásának eredmé­nyeiről. A hozzánk beérkezett vála­szokat lapunk hasábjain leközöljük. C. Gajdács Irén Vádolnak a beteg traktorok ezrei Már érezni a tavasz lehelletét, csak­hamar ki lehet menni a földekre, de a tavaszi munkálatokban oly fontos traktorok és vetőgépek ezrei pótal­katrész hiányában betegen vesztegel­nek. A kelet-szlovákiai kerületben kb, 1500 kerekes traktor, több mint 400 lánctalpas traktor, 500 gabonavetögép stb. vár javításra. Elég szomorú, hogy az érdekelt minisztériumok és vezető dolgozók számtalan ígérete ellenére sincsen elegendő pótalkatrész a me­zőgazdasági gépek zavartalan üze­meltetésének biztosítására. A kerület pótalkatrész-szükségletét a Központi Mezőgazdasági Műszaki Vállalat csak 50— 60 százalékban ígérte biztosítani. Például a 3—140—0242 jelű vetőgépek üzemeltetéséhez szükséges 16 000 magvezető helyett az egész kerület csupán 2300 darabot kapott, fogas­kerekekből pedig egyetlen darabot sem. Még a szakosított moldavai, humennéi és presovi javítóműhelyek­nek sincsen pótalkatrészük. Hasonló a helyzet a Mototechna által leszállí­tott pótalkatrészek terén is. Polácek miniszter elvtárs a tavalyi sajtóértekezleten azt ígérte, hogy eb­ben az évben már nem fogjuk ismer­ni azt a szót, hogy „nincs“. Sajnos, ezzel a válasszal gépesítőink és gép­javítóink mind gyakrabban találkoz­nak. A munka nem szünetel A Kelet-Szlovákiai síkság vízrende­zésének egyik legfontosabb létesítmé­nye a bodrogszerdahelyi szivattyú­­állomás. Ezen kívül Csicser, Ráska és Stretávka mellett is szivattyúállomá­sokat létesítenek. A Kelet-Szlovákiai síkság vízszabá­lyozása, amely összesen 153 ezer hek­tár mezőgazdasági területet tesz ter­mékenyebbé, ebben az évben is tovább fohnk Ennek szerves része a lecsapo­ló on kívül a gazdasági növények szükség szerinti öntözése is, amelyet kis víztárolók és halastavak létesíté­sével igyekeznek megoldani. A járási nemzeti bizottságok javaslata szerint már ebben az évben 17 létező víztá­rolót és halastavat építenek át. 12 duz­zasztógát építését fejezik be és további 76 víztároló és halastó építését terve­zik az állami terven felül A Kelet - Szlovákiai Kerületi Nem­zeti Bizottság tanácsa február 10-én megtartott ülésén foglalkozott az ön­tözővíz-forrásokat képező víztárolók és halastavak, valamint a duzzasztó­berendezések építésének kérdésével Ezen a téren a kelet-szlovákiai kerü­letben már jó tapasztalatokat szerez­tek. 1960 - 1963-ban 13 víztárolót és halastavat létesítettek 184 hektár ter­jedelemben. Ezeket a vizforrásokat az elmúlt évben - a perini szövetkezet halastavát és az Oreské község mel­letti víztárolót kivéve - nem hasz­nálták fel az öntözés céljaira. Az Ri­máit év folyamán befejezték a seméai, oreskéi, hrusovi és Gemersky Mil­­hosf-i szövetkezetekben az öntözőbe­rendezések építését. A trebiSovi, prerovi és michalovcei járásokban a vízduzzasztó berendezé­sek építésére fordítják a legtöbb fi­gyelmet. így az elmúlt év utolsó ne­gyedében a michalovcei járásban 5 zsi­lipet építettek, ezzel 150 hektár ön­tözésére teremtették meg az előfelté­teleket. Hasonlóképpen a terebesi járásban is tavaly a mezőgazdasági üzemek segítségével több duzzasztóberende­zést építettek, hogy a tenyészidó alatt már elegendő öntözővizet szolgáltas­sanak. A michalovcei járásban hazánk fel­szabadulásának 20. évfordulója tiszte­letére sok szocialista felajánlást tet­tek, amelyek nagy mértékben hozzá­járulnak további 8 duzzasztó építésé­hez. Az eperjesi járásban a meliorá­ciós szövetkezetek szintén négy duz­zasztó építését tervezik. Addig jár a korsó a kútra... A Bratislavai ön­tözőgazdálkodási Kutató Intézet .Aranykalász“ köz­ségi újvásári tele­pén (dunaszerda­­helyi járás) kor­szerű öntözőberen­­lezést épített, hogy itt hasznos kísér­leteket folytathas­sanak az öntözés leggazdaságosabb módszereinek kidolgozása érdekében. E nemes célú kísérleti telep egyes dolgozói azonban megfeledkeztek fon­tos küldetésükről, görbe útra téved­tek és a járási bíróság előtt kötöttek ki. Közéjük tartozik Bagonya István, az öntözőgazdálkodási Kutató Intézet személyzeti osztályának vezetője is, továbbá Tóth József, az újvásári te­lep intézője, Priczela Szilárd, az in­tézet gazdásza és Zsigó László az in­tézet számvevője. Bagonya István kötelességei közé tartozott többek között az intézet gazdasági helyzetének állandó ellen­őrzése. Közvetlenül az intézet igaz­gatójának alárendeltje volt. Bagonya ■visszaélt hivatali jogával és hozzájá­rult egy nagykiterjedésű társadalmi vágyon szétlopkodásához. A vizsgálat kiderítette, hogy 1962 áprilisától egészen 1964 júliusáig bér­­elszámolás keretében több mint 73 000 koronát jogtalanul olyan dolgozók és munkások nevére utaltak ki, akik az intézet gazdaságában semmilyen munkát sem végeztek. Bagonya István 1956—1959-ben kü­lönböző indokolással pénzkölcsönöket vett fel több földművesszövetkezet vezető személyeitől és adóssága a le­tartóztatás napjáig több mint 17 ezer koronára nőtt. Mondván, hogy szűkös anyagi helyzetben van és az ivásról lemondani nem tudott, felkérte Pri­czela Szilárdot, az intézet gazdászát az együttműködésre. Ezt is kiiskoláz­ta, hogyan lehet könnyen pénzhez jutni. Priczela egyedül nem volt képes pénz „szerezni“, mert a bérelszámolás nem az ő hatáskörébe tartozott, ha­nem Zsigo László munkatartalmát képezte. Ezért Priczela Zsigőt is be­avatta a cselszövésbe. Amint már említettem, a bérelszá­molást Zsigó vezette. A bérlapokat feldolgozás után felülvizsgálás céljá­ból Bratislavába kellett küldeni, ahol — a rendeletek kijátszása és megsze­gése következtében — a bérlapok el­lenőrzését szintén Zsigó végezte. így természetesen lehetőség nyílt vissza­élésekre, s a nem létező emberek nevére kiutalt összegeket egymás között elosztották. De ez nem volt az egyedüli mód arra, hogy Bagonya István pénzhez jusson. Például a dúbravkai szövet* kezeinek szüksége völt répaszeletre, s ezért a szövetkezet vezetősége bi­zalommal fordult Bagonyához. Bago­nya eleget tett a szövetkezet kérésé­nek olyan formában, hogy 1963 végén utasítást adott 921 mázsa répaszelet kiutalására a diószegi ’ cukorgyárból a szövetkezet címére. A répaszelet értékének egy részét Bagonya ki­számlázta, de 4256 Kcs értékű szele­tet hamis számlákkal saját magának utalt ki. A dúbravkai szövetkezet Bagonyának ezt az összeget kifizette annak ellenére, hogy a szövetkezet vezetőinek tudomásuk volt az ilyen fizetési mód törvényellenességéről. A szövetkezet vezetőségének egyes tagjait Bagonya ezért a „kis szolgá­latért“ megvendégelte. Bagonyának még az ilyen pénzfor­rás sem volt elegendő. Sürgősen 4000 koronára volt szüksége, s ezért biza­lommal az „Üj Élet EFSZ“ elnökéhez fordult, aki a kívánt összeget Bago­nyának kölcsön címén kiutalta. Ezért Bagonya „hálából" az intézet takar­mánykészletéből 100 q rozsot adott a szövetkezetnek. A vizsgálat napjáig e takarmánymennyiség nem volt ki­számlázva, mert Tóth intéző valahogy „megfeledkezett“ erről. Bagonya további pénzforrásai a következők voltak: Bagonya és Tóth „kölcsönkértek“ 1500 koronát Tornai Józseftől és a „kölcsönt“ úgy adták vissza, hogy hosszabb idő múlva az intézet gazdaságának takarmánykész­letéből burgonyát adtak Tornainak. E társaságnak több hasonló esete volt. Például Bagonya nyugodt lelki­ismerettel átutalt a madunicei szö­vetkezetnek 600 korona „kölcsön“ fejében öt darab ventillátort. A Dunaszerdahelyi Járásbíróság né­hány napos tárgyalás után felmérte a vádlottak bűnösségét és igazságos ítéletet hozott. Bagonya Istvánt nyolc­évi feltétel nélkül: szabadságvesztésre ítélte és további öt évre eltiltotta a vezetői tisztség betöltésétől. Priczela Szilárdot négyévi föltétel nélküli sza­badságvesztésre ítélte és további há­rom évig nem tölthet be vezető tiszt­séget. Zsigó Lászlót négy és félévi szabadságvesztésre ítélte és további három évre eltiltotta a vezető állás betöltésétől. Ezen kívül Tóth Józsefet egyévi feltételnélküli szabadságvesz­tésre, Priczela Erzsébetet pedig egy­évi feltételes szabadságvesztésre, (három évi felfüggesztéssel) ítélte. A vádlottakat továbbá kötelezte a kár megtérítésére. Petrás Sándor, járási ügyész Bratislava Új üzem Szereden Szereden 30 milliós költséggel új süteménykészítő üzemet adtak át rendeltetésének. Évente 12 500 tonna tartós sütemény, tortalap, mintegy 30 féle kerül a piacra. Itt készülnek majd a töltött nápolyi szeletek, mint az ismert Tatranky, Piesíanské dor­­tiíky. A nem tipizált gépi berendezést a régi szeredi üzemben készítették, a legkorszerűbb gázkemencéket pedig a Német Demokratikus Köztársaság­ból kaptuk. Barancsok Mihály igazgató örül a jól sikerült korszerű gyárnak. Az üzem fűtésére a nikkelkohók gőz­feleslegét használják. A próbaüze­meltetés után hamarosan megkezdik a munkát. Krajcsovics Ferdinánd (Galánta) MEGTÁRGYALTAK a földművesek gondjait BOHUS N EMCEKzödjék. A Szlovák Nemzeti Tanács mező­­gazdasági bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta a mezőgazdasági beru­házási építkezéssel, terményfelvásár­lással és lakásépítéssel kapcsolatos kérdéseket. Megállapította, hogy feb­ruár 20-ig már 3 millió 700 ezer liter tejet és 2932 tonna húst adtak el földműveseink terven felül. Ennek ellenére a szövetkezetekben és állami gazdaságokban jelentős mennyiségű levágásra érett hízósertés és hízó­marha vár átvételre. A húsfeldolgozó vállalat üzemei nem készültek fel kellőképpen a felkínált húsmennyiség feldolgozására s ez nagy nehézsége­ket okoz a földműveseknek. A kor­mány már lépéseket tett arra, hogy ez a helyzet március végéig rende-Nagy figyelemmel vizsgálták felül a tavaszi munkára való előkészülete­ket, ahol továbbra is a jó minőségű vetőmag és gépjavítás biztosítása je­lenti a legfontosabb feladatot. A leg­közelebbi napokban további vetőmag­­mennyiséget adnak földműveseinknek az állami alapból. A tavaszi munká­latokhoz szükséges gépek javításának zavartalanságát a járási eladóközpon­tok és gyártóüzemek jobb pótalkat­rész-ellátással segíthetik elő. A ta­vaszi munkák megkezdéséig az itt tapasztalt mulasztásokat is még jóvá lehet tenni. Magda Cepicková az automatikus csomagológépnél SZABAD Föl DMÜVES £ 1965. március 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom