Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-03-06 / 9. szám
Meghalt Mátyás király Aki ismeri a rimaszombati járás | déli részén fekvő községeket, bizo.- nyítani tudja, hogy az alább felsorolt községek közvetlen egymás mellett terülnek el és egy kört írnak le: Lénártfalva, ABAFALVA, Király, RECSKE, Kövecses, MÉHI, Keszi, TORNAL, JA, Lenke, GÖMÖR, Runya, BEJE, ; Hanva, és mint ahogy az „I“ betűhöz ■ hozzátartozik a pont, ennek a községek által leírt körnek a végére is odatartozik Velkenye község. A felsorolt községek alig egy-egy kilométer távolságra fekszenek egymástól. Ez a kilométer nagyon fontos, mivel itt kezdődik az igazságtalanság. A felsorolt községek szövetkezetei egyforma éghajlati viszonyok között gazdálkodnak, ennek ellenére az aszálysegély elosztásánál különbséget tettek közöttük. A felsorolt községek közül csak minden második község kapta meg az aszálysegélyt, a többi község kimaradt belőle. Valószínűleg úgy gondolták, hogy ezekben a községekben a tavalyi év nagyon csapadékos volt! Már régóta hangoztatjuk, hogy az időjárást, illetve a természetet megváltoztatjuk. Az elmúlt évben ezt elsőnek ‘a rimaszombati járásban sikerült megvalósítani! Ugyanis a segélynyújtás elve szerint, járásunkban minden második kilométeren esett az eső, és a közbeeső helyeken szárazság volt! A józan ész szerint az egymás mellett fekvő szövetkezetek mind rászolgálnak az aszálysegélyre, vagy egyetlen sem. Az időjárás ugyanis egyforma volt mind a tizennégy szövetkezetben. Véleményem szerint, az □ ■ evele elárulja, hogy a leírt té“ nyék alaposan felháborították. A felsorolt érvek közül néhány elgondolkoztatót találtunk. Elsősorban tudni kell, hogy az aszálysegély odaítélése előtt a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság köteles volt felülvizsgálni hány munkaegységet fordítottak egy hektár mezőgazdasági terület művelésére, mennyi évi kereset jut egy dolgozóra, mennyi pénz jut évente a személyes szükségleti alapra stb. A Földművelésügyi Minisztérium által kiadott Minta-munkanormák szerint a szövetkezetekben megközelítően azonos munkanormákat kellett kidolgozni. Tehát a munkaegységekben meghatározott munka mennyiségének és nehézségi fokának is hasonlónak kellene lennie. A járási mezőgazdasági termelési igazgatóság feladata volt, hogy ezt a járás szövetkezeteiben megvalósítsa. Ilyen esetben nem történhetne meg, hogy a „gyengébb“ szövetkezetben a lágy norma miatt 90 munkaegységet is teljesíthet egy tag havonta. Ami a természetbenieket illeti, az EFSZ-ek Mintaalapszabályaiban ez áll: „A szövetkezet az alapszabályokban meghatározza, milyen mennyiségű terméket adhat el vagy adhat ki a munkaegységekre egy szövetkezeti dolgozó családjának, hogy ez a menynyiség — a háztáji gazdaság hozamának figyelembevételével — ne haladja meg a szövetkezeti tag és családja indokolt egyéni szükségleteit, valamint a megengedett háztáji állatállomány megfelelő ellátását. Ha a szövetkezeti dolgozó családja a ledolgozott munkaegységek nagy száma miatt több természetbeni járandóságot igényelhet, a különbözetet felvásárlási áron térítik meg.“ Tehát bizonyos terménymennyiségen túl a szövetkezeti tag több terményt nem kaphat, csupán annak felvásárlási árát. Ha ezt betartanák, nem történhetne meg, hogy a nagy háztáji gazdaságon kívül egy-egy tagra havonta 90 kg szemestakarmány is aszálysegélyt a gyengébb szövetkezetek támogatására használták fel. Ebben az esetben más nevet kellett volna adni a gyereknek: Például ezt: „Segély az arra rászoruló szövetkezeteknek“. Igaz, hogy ez sem lett volna jó. Melyek is azok a szövetkezetek, amelyek rászorulnak a segítségre? Milyen ott a tagság viszonya a szövetkezethez? Nem akarok példákat említeni és neveket sem említek — ezt megteszem majd illetékes helyen —, de nézzük meg közelebbről a „jó“ és „rossz“ szövetkezetben a tagokat és azok kereseti lehetőségét. A „jő“ szövetkezetben a tagok kereseti lehetősége a következő: átlagban havi 50 munkaegységet dolgoznak le (ha ugyan van ennyi, de tegyük fel. hogy van). Az előleg munkaegységenként 10 korona. Az osztalék mondjuk szintén 10 Kés. Ez összesen havi 1000 koronát tesz ki. Számítsunk még hozzá a munkaegységekre járó 1 kg termény fejében havonként 150 koronát (1 q „fekete áron“ 300 Kcs). Ez öszszesen havi 1150 koronát tesz ki. Ezen kívül ott a háztáji, ami a jó szövetkezetben 50 ár. Van egy hízó, és tegyük fel, minden ötödik tagnak van egy tehénkéje. Ennyi az egész. A „gyengébb“ szövetkezetben a tagok kereseti lehetősége havi 90 munkaegység (ha nem több, de mondjuk csak ennyi). Az előleg munkaegységenként 7 Kcs, az osztalék 4 Kcs. Honnan van osztalék? Az aszálysegélyből. Ez összesen 990 koronát tesz ki. Számítsuk még hozzá a 90 kg termény értékét, amely az előbbi áron számítva 240 ^korona jövedelmet je-Te'ní. így a havi kereset 1203 korona, ami 80 Kcs-val több, mint a jól gazdálkodó szövetkezet tagjaié. Ezenkívül van még háztáji földecskéje is, ami a gyengébben gazdálkodó szövetkezetekben 70 —80 ár között ingadozik. Így akad 1—2 két mázsán felüli hízó is, egy-két koca 10—12 malaccal, no meg 2—3 szimmentál fejőstehén. Számoljunk? Nem, ne számoljunk! Számoljanak az illetékesek. Csupán egy-két szót szeretnék még hozzátenni. Mit kap a jól gazdálkodó szövetkezet egy éven belül? Két vagy három oklevelet, egy-két dicsérő szót az újságokban, egy tízperces dicséretet a rádió adásában. Mindezt azért, hogy feladatát száz százalékon felül teljesítette és a tagok nagyon szépen dolgoztak. És pont. Mit kap a gyengén gazdálkodó szövetkezet? Egy éven belül két vagy három letolást. Ugyanennyiszer kell kidolgoznia a konszolidáló intézkedések tervét és meghatároznia, ki a felelős a feladatok teljesítéséért. No és mit kap még? A munkaegységek túlmerítéséért (mert az ilyen szövetkezet is teljesít valamit száz százalékon felül, ha máit nem hát a munkaegységek tervét lépi túl) kapnak a járási termelési igazgatóságtól 200 000 vagy 300 000 koronát aszálysegély címén. • Ilyen „igazságosan“ osztották el az aszálysegélyt. Ügy gondolom, hogy ezt ennél igazságosabban is lehetett volna elintézni. A gyengébb szövetkezeteket segélyezzék az állami alapból. Vizsgálják felül, hol a hiba és hol kell segíteni. Az ilyen igazságtalan segélynyújtás esetleg arra jó, hogy a jól menő szövetkezetekben is megromlik a munkaerkölcs és nem lesz értelme az igyekezetnek. Ondrejcsák Nándor .. .oda az igazság? jusson. Ennek természetes következménye, hogy a szemestermények túlnyomó részét szétosztják a tagok között, a szövetkezet takarmányalapját nem tudják biztosítani, rosszak az állattenyésztési eredmények és roszszak a szövetkezet gazdasági eredményei is. A háztáji gazdaságokról pedig az EFSZ-ek Mintaalapszabályaiban ez áll: „A háztáji gazdaság megengedett legnagyobb kiterjedése 0,5 hektár, a kerttel és gyümölcsössel együtt, míg a hegyvidéki, burgonyatermesztési és zabtermesztési körzetekben a mezőgazdasági termelési igazgatóság jóváhagyásával legfeljebb egy hektár, amelyből a szántóterület a kerttel és a gyümölcsössel együtt 0,5 hektárnál nagyobb nem lehet. A különleges termények (zöldség, szőlő stb.) egész területe a háztáji gazdaságban nem lehet nagyobb, mint 0,1 hektár. Erdőterület a háztáji gazdaságokhoz nem tartozhat.“ Tehát a 70—80 ár, amelyről ír, ha szántóról van szó, meghaladja a megengedett határt. Ez is a mezőgazdasági termelési igazgatóság mulasztása — természetesen, ha ez megfelel a valóságnak. A Földművelésügyi Minisztérium az aszálysegéllyel kapcsolatban többek között olyan utasítást adott, hogy „csakis azok a szövetkezetek kaphatják meg, amelyekben az aszály-okozta kár meghaladja a mezőgazdasági termelés tervezett pénzértékének 20 */4- át és a szövetkezet a kárral nem tud a saját erejéből megbirkózni.“ Levelében sok igazság van, ezért továbbítjuk a Szlovák Nemzeti Tanács Mezőgazdasági Megbízotti Hivatala illetékes osztályának és a Rimaszombati Mezőgazdasági Termelési Igazgatóságnak is azzal a kéréssel, hogy foglalkozzanak a levélben felvetett érvekkel és tájékoztassanak minket az ügy felülvizsgálásának eredményeiről. A hozzánk beérkezett válaszokat lapunk hasábjain leközöljük. C. Gajdács Irén Vádolnak a beteg traktorok ezrei Már érezni a tavasz lehelletét, csakhamar ki lehet menni a földekre, de a tavaszi munkálatokban oly fontos traktorok és vetőgépek ezrei pótalkatrész hiányában betegen vesztegelnek. A kelet-szlovákiai kerületben kb, 1500 kerekes traktor, több mint 400 lánctalpas traktor, 500 gabonavetögép stb. vár javításra. Elég szomorú, hogy az érdekelt minisztériumok és vezető dolgozók számtalan ígérete ellenére sincsen elegendő pótalkatrész a mezőgazdasági gépek zavartalan üzemeltetésének biztosítására. A kerület pótalkatrész-szükségletét a Központi Mezőgazdasági Műszaki Vállalat csak 50— 60 százalékban ígérte biztosítani. Például a 3—140—0242 jelű vetőgépek üzemeltetéséhez szükséges 16 000 magvezető helyett az egész kerület csupán 2300 darabot kapott, fogaskerekekből pedig egyetlen darabot sem. Még a szakosított moldavai, humennéi és presovi javítóműhelyeknek sincsen pótalkatrészük. Hasonló a helyzet a Mototechna által leszállított pótalkatrészek terén is. Polácek miniszter elvtárs a tavalyi sajtóértekezleten azt ígérte, hogy ebben az évben már nem fogjuk ismerni azt a szót, hogy „nincs“. Sajnos, ezzel a válasszal gépesítőink és gépjavítóink mind gyakrabban találkoznak. A munka nem szünetel A Kelet-Szlovákiai síkság vízrendezésének egyik legfontosabb létesítménye a bodrogszerdahelyi szivattyúállomás. Ezen kívül Csicser, Ráska és Stretávka mellett is szivattyúállomásokat létesítenek. A Kelet-Szlovákiai síkság vízszabályozása, amely összesen 153 ezer hektár mezőgazdasági területet tesz termékenyebbé, ebben az évben is tovább fohnk Ennek szerves része a lecsapoló on kívül a gazdasági növények szükség szerinti öntözése is, amelyet kis víztárolók és halastavak létesítésével igyekeznek megoldani. A járási nemzeti bizottságok javaslata szerint már ebben az évben 17 létező víztárolót és halastavat építenek át. 12 duzzasztógát építését fejezik be és további 76 víztároló és halastó építését tervezik az állami terven felül A Kelet - Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsa február 10-én megtartott ülésén foglalkozott az öntözővíz-forrásokat képező víztárolók és halastavak, valamint a duzzasztóberendezések építésének kérdésével Ezen a téren a kelet-szlovákiai kerületben már jó tapasztalatokat szereztek. 1960 - 1963-ban 13 víztárolót és halastavat létesítettek 184 hektár terjedelemben. Ezeket a vizforrásokat az elmúlt évben - a perini szövetkezet halastavát és az Oreské község melletti víztárolót kivéve - nem használták fel az öntözés céljaira. Az Rimáit év folyamán befejezték a seméai, oreskéi, hrusovi és Gemersky Milhosf-i szövetkezetekben az öntözőberendezések építését. A trebiSovi, prerovi és michalovcei járásokban a vízduzzasztó berendezések építésére fordítják a legtöbb figyelmet. így az elmúlt év utolsó negyedében a michalovcei járásban 5 zsilipet építettek, ezzel 150 hektár öntözésére teremtették meg az előfeltételeket. Hasonlóképpen a terebesi járásban is tavaly a mezőgazdasági üzemek segítségével több duzzasztóberendezést építettek, hogy a tenyészidó alatt már elegendő öntözővizet szolgáltassanak. A michalovcei járásban hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére sok szocialista felajánlást tettek, amelyek nagy mértékben hozzájárulnak további 8 duzzasztó építéséhez. Az eperjesi járásban a meliorációs szövetkezetek szintén négy duzzasztó építését tervezik. Addig jár a korsó a kútra... A Bratislavai öntözőgazdálkodási Kutató Intézet .Aranykalász“ községi újvásári telepén (dunaszerdahelyi járás) korszerű öntözőberenlezést épített, hogy itt hasznos kísérleteket folytathassanak az öntözés leggazdaságosabb módszereinek kidolgozása érdekében. E nemes célú kísérleti telep egyes dolgozói azonban megfeledkeztek fontos küldetésükről, görbe útra tévedtek és a járási bíróság előtt kötöttek ki. Közéjük tartozik Bagonya István, az öntözőgazdálkodási Kutató Intézet személyzeti osztályának vezetője is, továbbá Tóth József, az újvásári telep intézője, Priczela Szilárd, az intézet gazdásza és Zsigó László az intézet számvevője. Bagonya István kötelességei közé tartozott többek között az intézet gazdasági helyzetének állandó ellenőrzése. Közvetlenül az intézet igazgatójának alárendeltje volt. Bagonya ■visszaélt hivatali jogával és hozzájárult egy nagykiterjedésű társadalmi vágyon szétlopkodásához. A vizsgálat kiderítette, hogy 1962 áprilisától egészen 1964 júliusáig bérelszámolás keretében több mint 73 000 koronát jogtalanul olyan dolgozók és munkások nevére utaltak ki, akik az intézet gazdaságában semmilyen munkát sem végeztek. Bagonya István 1956—1959-ben különböző indokolással pénzkölcsönöket vett fel több földművesszövetkezet vezető személyeitől és adóssága a letartóztatás napjáig több mint 17 ezer koronára nőtt. Mondván, hogy szűkös anyagi helyzetben van és az ivásról lemondani nem tudott, felkérte Priczela Szilárdot, az intézet gazdászát az együttműködésre. Ezt is kiiskolázta, hogyan lehet könnyen pénzhez jutni. Priczela egyedül nem volt képes pénz „szerezni“, mert a bérelszámolás nem az ő hatáskörébe tartozott, hanem Zsigo László munkatartalmát képezte. Ezért Priczela Zsigőt is beavatta a cselszövésbe. Amint már említettem, a bérelszámolást Zsigó vezette. A bérlapokat feldolgozás után felülvizsgálás céljából Bratislavába kellett küldeni, ahol — a rendeletek kijátszása és megszegése következtében — a bérlapok ellenőrzését szintén Zsigó végezte. így természetesen lehetőség nyílt visszaélésekre, s a nem létező emberek nevére kiutalt összegeket egymás között elosztották. De ez nem volt az egyedüli mód arra, hogy Bagonya István pénzhez jusson. Például a dúbravkai szövet* kezeinek szüksége völt répaszeletre, s ezért a szövetkezet vezetősége bizalommal fordult Bagonyához. Bagonya eleget tett a szövetkezet kérésének olyan formában, hogy 1963 végén utasítást adott 921 mázsa répaszelet kiutalására a diószegi ’ cukorgyárból a szövetkezet címére. A répaszelet értékének egy részét Bagonya kiszámlázta, de 4256 Kcs értékű szeletet hamis számlákkal saját magának utalt ki. A dúbravkai szövetkezet Bagonyának ezt az összeget kifizette annak ellenére, hogy a szövetkezet vezetőinek tudomásuk volt az ilyen fizetési mód törvényellenességéről. A szövetkezet vezetőségének egyes tagjait Bagonya ezért a „kis szolgálatért“ megvendégelte. Bagonyának még az ilyen pénzforrás sem volt elegendő. Sürgősen 4000 koronára volt szüksége, s ezért bizalommal az „Üj Élet EFSZ“ elnökéhez fordult, aki a kívánt összeget Bagonyának kölcsön címén kiutalta. Ezért Bagonya „hálából" az intézet takarmánykészletéből 100 q rozsot adott a szövetkezetnek. A vizsgálat napjáig e takarmánymennyiség nem volt kiszámlázva, mert Tóth intéző valahogy „megfeledkezett“ erről. Bagonya további pénzforrásai a következők voltak: Bagonya és Tóth „kölcsönkértek“ 1500 koronát Tornai Józseftől és a „kölcsönt“ úgy adták vissza, hogy hosszabb idő múlva az intézet gazdaságának takarmánykészletéből burgonyát adtak Tornainak. E társaságnak több hasonló esete volt. Például Bagonya nyugodt lelkiismerettel átutalt a madunicei szövetkezetnek 600 korona „kölcsön“ fejében öt darab ventillátort. A Dunaszerdahelyi Járásbíróság néhány napos tárgyalás után felmérte a vádlottak bűnösségét és igazságos ítéletet hozott. Bagonya Istvánt nyolcévi feltétel nélkül: szabadságvesztésre ítélte és további öt évre eltiltotta a vezetői tisztség betöltésétől. Priczela Szilárdot négyévi föltétel nélküli szabadságvesztésre ítélte és további három évig nem tölthet be vezető tisztséget. Zsigó Lászlót négy és félévi szabadságvesztésre ítélte és további három évre eltiltotta a vezető állás betöltésétől. Ezen kívül Tóth Józsefet egyévi feltételnélküli szabadságvesztésre, Priczela Erzsébetet pedig egyévi feltételes szabadságvesztésre, (három évi felfüggesztéssel) ítélte. A vádlottakat továbbá kötelezte a kár megtérítésére. Petrás Sándor, járási ügyész Bratislava Új üzem Szereden Szereden 30 milliós költséggel új süteménykészítő üzemet adtak át rendeltetésének. Évente 12 500 tonna tartós sütemény, tortalap, mintegy 30 féle kerül a piacra. Itt készülnek majd a töltött nápolyi szeletek, mint az ismert Tatranky, Piesíanské dortiíky. A nem tipizált gépi berendezést a régi szeredi üzemben készítették, a legkorszerűbb gázkemencéket pedig a Német Demokratikus Köztársaságból kaptuk. Barancsok Mihály igazgató örül a jól sikerült korszerű gyárnak. Az üzem fűtésére a nikkelkohók gőzfeleslegét használják. A próbaüzemeltetés után hamarosan megkezdik a munkát. Krajcsovics Ferdinánd (Galánta) MEGTÁRGYALTAK a földművesek gondjait BOHUS N EMCEKzödjék. A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta a mezőgazdasági beruházási építkezéssel, terményfelvásárlással és lakásépítéssel kapcsolatos kérdéseket. Megállapította, hogy február 20-ig már 3 millió 700 ezer liter tejet és 2932 tonna húst adtak el földműveseink terven felül. Ennek ellenére a szövetkezetekben és állami gazdaságokban jelentős mennyiségű levágásra érett hízósertés és hízómarha vár átvételre. A húsfeldolgozó vállalat üzemei nem készültek fel kellőképpen a felkínált húsmennyiség feldolgozására s ez nagy nehézségeket okoz a földműveseknek. A kormány már lépéseket tett arra, hogy ez a helyzet március végéig rende-Nagy figyelemmel vizsgálták felül a tavaszi munkára való előkészületeket, ahol továbbra is a jó minőségű vetőmag és gépjavítás biztosítása jelenti a legfontosabb feladatot. A legközelebbi napokban további vetőmagmennyiséget adnak földműveseinknek az állami alapból. A tavaszi munkálatokhoz szükséges gépek javításának zavartalanságát a járási eladóközpontok és gyártóüzemek jobb pótalkatrész-ellátással segíthetik elő. A tavaszi munkák megkezdéséig az itt tapasztalt mulasztásokat is még jóvá lehet tenni. Magda Cepicková az automatikus csomagológépnél SZABAD Föl DMÜVES £ 1965. március 6.
