Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-03-06 / 9. szám
Item idegenkednek az új módszerektől mennye!, hogy Így megakadáTyözznS a nitrogénveszteséget. Körzetemben több mezőgazdasági üzemben jól megoldották az ízesítést ammóniás vízzel. Ezt a növényvédelmi központ alkalmazottai végzik. Injektorokkal közvetlenül a silógödörbe fecskendezik a szükséges ammóniamennyiséget. Ezt a műveletet hetenként kétszer végzik. Egyszerre 3—4 napi adagot injektoroznak be. Az ammóniákos siló kevésbé savanyú, puha és a méz illatára emlékeztet. Ugyanakkor az ammóniákkal injektorozott szilázsanyag fehérjeértéke gyarapodik. Meleg, még mínusz 15—20 C fokon sem fagy meg. Fontosnak tartom azonban hangsúlyozni, hogy a téli időszakban, amikor pihen a természet, minden igyekezetünkkel állataink sikeres átteleltésén kell fáradoznunk, hogy maradéktalanul teljesíthessük eladási szerződésünket. S z a 1 a y János körzeti zooteehnikus (Bajany) A jobb eredményekért dolgozunk Szövetkezetünkben mindent elkövettünk, hogy az ősziek vetését agrotechnikai határidőre befejezzük. Az őszi vetés idején gondoltunk arra is, hogy a jövőben elegendő nedvdús zöldtakarmánnyal rendelkezzünk. Itt : persze figyelembe vettük a szükség- 1 letet, s ennek megfelelő területet vetettünk be. A vetést jól előkészített és kellőképpen trágyázott talajon végeztük. Továbbá beterveztük az őszi gabonafélék mellett az őszi keverékek téli és koratavaszi póttrágyázását (nitratálását), mivel ez a nagy hektárhozamoknak egyik előfeltétele. Helyes trágyázással emelni akarjuk a gondoskodást Már tizenöt éve dolgozom a Szepsi Állami Gazdaságban, s így tapasztalatból tudom, hogy az őszi gabonafélék és takarmánykeverékek alá a talajt legjobb már aratás után előkészíteni. Ha őszi gabonafélékből és takarmánykeverékekből nagy hektárhozamot akarunk elérni, előszöris a talajerő fokozására kell törekedni. Ezt jelentősen elősegíti az istállótrágya, a komposzt és a műtrágya. Alapműtrágyának igen jó a szuperfoszfát és a kálisó. Vetés előtt egy hektárra legalább 150 q istállótrágyát s ugyanannyi komposztot jó adni. Gabonafélékből első osztályú és fagyálló magot vessünk. A repcét és a takarmánykeveréket minél hamarabb, az agrotechnikai határidő betartásával kell elvetni, hogy a nagy fagyok ne tegyenek benne kárt. A gabonafélék és takarmánykeverékek vetésének a tél beállta előtt jói meg kell erősödniük, hogy így jobban bírják a téli időjárás viszontagságait. Télen ha az időjárás engedi, az őszieket fejtrágyázzuk. A koratavaszi időszakban is nagy gondot kell reájuk fordítani, esetleg — ha szükséges — megboronálni az őszieket, hogy ezáltal a talajból a víz elpárolgását megakadályozzuk és újra trágyázzunk. Ez az alapja az ősziek magas hektárhozamának. Az őszi és a koratavaszi időszakban nagy gondot kell fordítani a rétek és a legelők ápolására is, hogy jó minőségű és fehérjében, vitaminokban gazdag szénát, füvet biztosítsunk teheneink és hízóállataink számára. Előszöris ezeket jól meg kell boronálni, majd ezután a kövektől s egyéb nem oda tartozó anyagoktól megtisztítani. Az őszi esőzés beállta elő.t mésztartalmú műtrágyával kell beszórni és istállótrágyával vagy komposzttal vékonyan teríteni, hogy így a fagykártól megvédjük. A rétek és a legelők karbantartására koratavaszi időszakban is nagy gondot kell fordítani, a trágyát boronával eltávolítani, s fejtrágyával megszórni. Az őszi és a koratavaszi munka, amit ezekre a területekre fordítunk, nem hiábavaló, mert így a rétek jó és vitamindús szénát adnak, a legelők pedig fejősteheneink számára vitaminokban és fehérjében gazdag füvet biztosítanak, amelytől majd a nyári időszakban bőségesen tejelnek. Ne feledjük el, hogy aki a földnek megadja mindazt, ami annak jár, ez kétszeresen vagy háromszorosan megtérül. Radácsi László (Szepsi) A munkákat úgy irányítjuk, hogy a szervezés mindig a legmegfelelőbb és a leggazdaságosabb legyen, miáltal az önköltséget lényegesen csökkentjük. A munkaerő elosztásánál azt tartjuk, hogy a megfelelő embert mindig a megfelelő helyre kell beosztani. A téli időszakban saját műhelyünkben javítjuk a gépek nagy részét. Ez a kiadások csökkenését eredményezi, valamint a téli időszakban munkalehetőséget biztosítunk tagjainknak, akik a szakemberek felügyelete mellett tisztogatják és javítják a gépeket. Ezáltal lényegesen csökkentjük a kiadásokat. Szükségesnek tartom, hogy mihamarabb rátérjünk az istállótrágya szakszerű kezelésére és tárolására, valamint a trágyalé gazdaságos felhasználására. Ha szántóinkat elegendő istállótrágyával látjuk el, föltétlenül jobb eredményeket érünk el, mint a múltban. KARÓ LAJOS, a málasi EFSZ könyvelője Hogyan nyújtunk a elsősegélyt elléskor? Sokszor az elléskor nyújtott elsősegély dönti el, hogy a fejőstehén termelékenysége a következő laktáció idején miként alakúi. Ha a szakszerűtlen és a higiéniai előírásoknak nem megfelelő beavatkozással a méhet megsértjük, vagy tisztátalanságot viszünk bele, ennek következménye rendszerint meddőség és egyúttal a jövedelmezőség csökkenése. A siker alapvető feltétele az összes segédeszköz és az ellesnél segédkező dolgozók kezének tisztasága, valamint a környezet higiéniája. Az ellésre külön állást vagy helyiséget jelölünk ki. A segédeszközöket az ezzel megbízott munkaerő tisztántartja- és használat előtt gondosan fertőtleníti. Ha ellés után méh-elöesést tapasztalunk, a lehető legrövidebb időn belül elsősegélyt kell nyújtanunk és állategészségügyi szakembert' segítségül hívnunk. Az előesett méh alá azonnal tiszta vásznat helyezünk. Megakadályozzuk, hogy a fekvő tehén felkeljen. Azonban Tia áll, úgy a méhüregbe betüremkedett, majd pedig a hüvelyen át előesett méhet vászonnal úgy tartjuk fenn, nehogy megsérülhessen. Ha a hivott állategészségügyi dolgozó kellő időben érkezik, úgy helyreigazítással és további méh-előesés elleni intézkedéssel megmentheti az állatot. A műtétet érzéstelenítéssel kell végezni. Magunk ne próbálkozzunk a méhet helyreigazítani, mert súlyos kárt tehetünk benne. Legfontosabb, hogy ellés után mindaddig felügyelet alatt maradjon a tehén, amíg a magzatburok nem távozik el, aminek néhány órán belül meg kell történnie. Milyen módon * akadályozhatjuk meg az elvetélést? Az elvetélés leggyakoribb oka a gyomor- és bélgyulladás, a köldökbetegség és a légzőszervek megbetegedése. Ellés után a borjú köldökzsinórját azonnal kezelni és fertőtlenítfeni kell. Minél hamarább, 1—IV2 órán belül, föcstejet kell kapnia, amely fertőzés elleni védőanyagokat és vitaminokat tartalmaz. A borjút születésé után külön helyiségben, ún. profilaktóriumban helyezzük el, hogy egészségét védjük az istállóban lévő felnőtt állatok esetleges betegségéitől. Önálló állásban helyezzük el, hogy a nyalogatást megakadályozzuk. Megvédjük így a borját a fertőző betegségektől és a köldöksérülések elől. Legjobb a borjút nyálkás, sárgás magzatmázától tiszta ruhadarabbal szárazra törölni. Né engedjük a tőgyből kiömlő első tejsugarakat a borjúval kiszopattni és megitatni, mert ezek sok káros baktériumot tartalmaznak. Itatáskor kell ügyelnünk a tisztaságra és szabályos időközöket szükséges betartanunk. A tejet 35 C fokra melegítjük, s tiszta edényből itatjuk. A borjak részére később kiváló minőségű szénát biztosítunk. Az állásokat betelepítés előtt különös gonddal tisztítsuk ki és fertőtlenítsük. Betegség előfordulásakor a lehető legrövidebb időn belül egészségügyi szakembert hívunk. Nem kísérletezünk önmagunk a gyógyítással, különböző „bevált“ eszközökkel. A borjak egészségi állapotára jótékonyan hat a napsugár. Ezért kifutóban lehetővé tesszük számukra a szabad mozgást'. Almözásrá mind á pföfilaktóriümban, mind pedig a borjúnevelő istállórészben kizárólag jó minőségű szalmát’ használjunk. Penészes, dohos szalma okozza legtöbbször a tarlósömört’, mély betegségre a borjak különösen hajlamosak. VÉGE Tanácsok a házinyúl-íenyésztőknek Az idéi enyhe télen már januárban is több nyúl megkezdte az ivarzást, s ezeket már februárban feltétlenül be kellett fedeztetnünk. Igyekezzünk tenyésznyulainkat jó erőnlétben tartani. De ez nem azt jelenti, hogy túl kell hizlalni őket. Mindeip házinyúl-fényésztőnek tisztában kell lennie azzal, hogy milyen káros a fagyos takarmányok etetése, vagy a jeges víz itatása. A hidegebb időben nyulaink ‘előtt semmi esetre se hagyjyk megfagyni a nedvdús takarmányokat. Evés után vegyük ki a ketrecből a répát, sárgarépát, vagyis a gumóstakarmányokat, nehogy azok ott megfagyjanak. Nagyon fontos továbbá az állandó szárazalmozás. A nedvesalomban fejlődnek ki a nyulaink leggyakoribb betegségét okozó kokcidiozis (nyúl-vérhas) kórokozói. Igyekezzünk fényésznyüíainkat bepároztatni, hiszen itt a tenyésztési idény kezdete. Most már lehetőleg ne cserélgessük a ketreceket, azaz minden egyes anya maradjon a megszokott helyén. Ha nyulainkat még most is rakosgatjuk, úgy nagy mértékben csökkentjük ivarzási hajlamukat. Anyaállatainkat állandóan figyeljük, és amennyiben nemiszervük mégduzzad és vörösödik, az már pároztatásra képes, tehát fedeztessük be. Ilyenkor sikerül a legjobban a pároztatás. Ne feledkezzünk meg arról, hogy minden anyanyúlról törzslapot kell készítenünk. Erre pontosan írjuk fél mikor melyik bakkal párosodott, majd ugyancsak ide' írjuk fel az újszülöttek számát, hogy az anya menynyit és hogyan nevelt fel közülük az esetleges betegségeket is ide jegyezzük fel. Az ilyen rendszeresén vezeteti nyilvántartás után aztán minden tényésznyulunkről tiszta képét nyerhetünk, s ezt az utódok kiválasztásakor nagyon jól hasznosíthatjuk. A fedeztetés után 14—15 nap múlva az anyaállat hasát (hátsó részét) óvatosan tapogassuk még, s már érezni fogjuk a kisnyulakaí. Amennyiben nem éreznénk, úgy tegyük az anyaállatot újra a bakhoz. Ha menekül a bak elől, úgy vegyük ki azonnal. Megtörténhetik ugyanis, hogy kellő gyakorlat hiányában nem érezzük a kisnyúlakat az anya testében. Ilyen esetben meg kell várnunk az ellést, vagyis a pároztatás utáni 30 napot. Az éllés ideje előtt 4—5 nappal tegyünk az anya ketrecébe egy ládát, amelyben majd megszüli kicsinyeit. A láda mérete körülbelül 4X30 cm nagyságú, magassága pedig 25—30 cm légyen. A ládát béleljük ki puha szénával. Az éllés elkezdésének biztos jele, ha az anyanyúl hasszőrét, mellszőrét tépni kezdi és fészkét készít. Ilyenkor ügyéljünk arra, hogy a ketrec körül csend és nyugalom uralkodjon és semmi né' zavarja az ellés lefolyását. Nyulainknak nagy részé rendszerint éjjel ellik, így már a természet' is nagyobb csendet és nyugalmat biztosít az anyaállat számára. Az ellés előtt' és alatt az állatnak a lehetőségekhez képest' langyos ivóvizet adjunk, mért megtörténhet, hogy ivóvíz hiányában az ellést követő fájdalmakban a lázas anyaállat megeszi kicsinyeit. Ellés után vizsgáljuk még a fészket, hogy az újszülöttek mindannyian élnek-'e. Az esetleges elhaltakat vagy nyomorékokat távolítsuk el. Az első napokban azonban ne zavarjuk a fészekben lévő kicsinyeket. Amennyiben az ötödik-hatodik napon kisnyulaink soványak, ráncos bőrűek lennének, ez arra enged következtetni, hogy az anya teje gyenge vagy kévés. Az ilyen anyáknak korpalevest kell főznünk, valamint csíráztatott gabonát (zabot, árpát, búzát) kell adhunk, hogy ezzel emeljük a tejhozamot s annak vitaminértékéí. Ha szép és erős utódokat akarunk nevelni, úgy az idősebb nyúlanyáktól 6—7, a fiatalabbaktól pedig 5 kisnyulat kell felnevelnünk. P. L. (Nyitraj íesítjük. Elsősorban hugyannyal és ammóniával. A tehenek előgyomrának mikroflórája nagyon jól értékesíti az említett anyagok nitrogénjét. A hugyanyból naponta tehenenként 50— 100 grammot adagolunk. Legajánlatosabb kukoricaszilázzsal egy mázsára 0,5 kg-ot keverve etetnünk. Ajánlatos az egyszeri etetésre eső hugyanymennyiséget 1: 2 arányban melegvízzel föloldani, s a nyert készítményt azonos mennyiségű melasszal összekeverni. A szilázst fél órával az etetés előtt nedvesítjük az említett készít-Bévezetöü! néhány sorban szeretném ismertetni a szarvasmarha-tenyésztés sokoldalú jelentőségét, s habár a témától kissé él is térek, mivel az embernek munkakörén belül ismernie kell tevékenysége célját. S ha ezt ismeri, munkáját is felelősségteljesebben végzi., A tejtermelésnek rendkívüli jelentőségé van, hiszen kiváló tápanyagokat, könnyen emészthető fehérjéket tartalmaz. Ezenkívül melléktermékei sem megvetendők. Továbbá fontos élelmiszerünk a hús is. Ezeken kívül értékes ipari nyersanyagokat, bőrt, csontot, szarut is nyerünk szarvasmarháinktól. Ha az említetteknek tudatában vagyunk, bizonyosan megteszünk minden lehetőt, hogy állatállományunk a helyi adottságokhoz mérten a lehető legjobban átteleljen. A múlt esztendei áttelelés nehéz feladatok elé állította szövetkezeteink zootechnikusait, minek következtében 1964 nyarán több gondot fordítottak a széna, valamint az évelő takarmányok begyűjtésére, mint más években. Minden esetre siettek a szénát akkor kaszálni, amikor virágzásban volt és a legnagyobb tömeget és tápanyagot nyújtotta. Igyekezték kihasználni a hideglevegős szárítást, hogy minél nagyobb mennyiségű fehérjét megmentsenek az állatok részére. Az ősz folyamán pedig a silózásra is nagy gondot fordítottak, hogy minél több és minél jobb minőségű szilázst nyerjenek. A tehenek téli takarmányadagjában, a nagy erőfeszítések ellenére is, emészthető fehérjében szűkölködünk. A fehérjehiányt azonban, ha nem is teljes mértékben, de részben a vegyi úton előállított fehérjét pótló és nitrogént tartalmazó anyagokkal helyeta termésátlagot'. Az ősziek vetése mellett gondoltunk az évelőtakarmányok téli és tavaszi ápolására is. Azt akarjuk, hogy jól átteteljenek, s ha eljön az idő elegendő, fehérjében gazdag takarmány álljon rendelkezésünkre. A tavasziak alá ugyancsak időben felszántottuk a szükséges területet. Arra törekedtünk, hogy a lehető legtöbb nedvességet tartalékoljunk a sorra kerülő növények számára. Takarmányozási tervét dolgoztunk ki, hogy a takarmányokat ne pocsékoljuk, hanem annak hatékonyságát a termelésben a lehető legjobban biztosítsuk. A meglévő takarmányok tápanyagtartalmának kihasználása mellett bevezetjük azoknak dúsítását, — azaz a kevésbé értékes takarmányok élesztősítéssel és pácolással történő jobb értékesítését. így ízletesebbé, gazdaságosabbá tesszük az eleséget. Harvesztor rendszerű silótorony a Nagyfödémesi Vetömagnemesítő Állomás farmján képpén kiváló minőségben konzerválható a silókukorica is. Nemcsak szarvasmarháknak szánt takarmány konzerválására alkalmas ez a rendszer, hanem, amint azt a Nagyfödémesi Vetömagnemesítő Állomás farmján szerzett tapasztalatok is igazolják, sertéstakarmány tartósítására is. Rohár P. A harvesztor silózási rendszer Nagyfödémesen A harvesztor süozasi rendszer egy nálunk még kevésbé ismert új eljárás, amely lehetővé teszi a szarvasmarha-tenyésztés úgyszólván teljes gépesítését. Ennek középpontjában a harvesztor rendszerű silótorony áll, amelyet acéllemez falának mindkét aldalán üvegzománcszerű, felpattográsmentes anyaggal vontak be. Az úgynevezett permaüveg (permaglás) lemezeket különleges eljárással állítják elő. Amennyiben a bevonatot képező üveg kobalttartalmú, a mechani<ai módszerrel előkészített acéllal majdnem egynemű anyaggá köt. Ennek következtében-"áz ilyen lemezekből összeszerelt silótorony gázjiztosan szigetelt. A gázbiztos lezárás agy különleges nyomáskiegyenlítő •endszert igényel. Ehhez tartozik két jlasztiklégzsák, amelyek a silótorony kupolája alatt helyezkednek el, s a cülső levegővel közvetlen összeköttetésben vannak. Felmelegedés esetén 1 toronyban lévő szénsav kitágul és ciszorítja a plasztikzsákokban lévő evegőt. A belső hőmérséklet csökkelésekor viszont a külső levegő a to•onyban lévő zsákokba ömlik. Ez biztosítja, hogy a levegő sohasem kerül közvetlenül érintkezésbe a takarmánnyal. A harvesztor silótomyot felülről töltik meg és alulról ürítik ki. Ez .ehetővé teszi a folyamatos üzemeltetést. A szükségletnek megfelelően jármikor megtölthető, vagy kiüríííető. A harvesztor silótoronyban bármilyen takarmány konzerválható. Jól eltartható benne a fű^a takarmányrozs, a zab, a ke véré® takarmány, a lucerna vagy a gomboshere. Hasonló-Növelik a termékenységet A bulgáriai juhtenyésztök törzskönyvezett állományuk termelésének és" termékenységének fokozására törekednek. Megállapították, hogy az állatok hasznosságát, az utódok termelőképességét jelentősen befolyásolja a minden,, tekintetben kifogástalan takarmányellátás. A legjobban bevált juhtakarmá, •. nyok közé sorolják a nedvdús, vitaminokban gazdag tömegtakarmányokkal" kevert zab, köles, árpa, borsó és napraforgó darakészítményeket. Azt tartják, hogy a friss zöldtakarmányok mennyiségének semmi esetre,, sem szabad túlhaladniok a napi 1,5 — 2 kg-os adagot. Az ettől magasabb.. (4 — 5 kg-os) adagolás kedvezőtlenül befolyásolná a sperma minőségét és" ezzel párhuzamosan a megtermékenyítő képesség lehetőségét is. A terme-" lékenység növelését látják abban, hogy az állatoknak rendszeresen egalizált" < ► tejet és nyers tojást adagolnak. (Zsivotnovotsztvo) t A föld visszafizeti (5 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. március 6. >
