Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-08-12 / 65. szám

Gépek nagykereskedelmi áron Az EFSZ-ek a mezőgazdasági gépi­eszközöket nagykereskedelmi áron szerzik be, amelyhez az eladó vállalat hozzászámítja hasznát (GTÁ-k eseté­ben 4%-ot); vagy pedig a mezőgaz­daság részére megállapított áron, amely különbözik a nagykereskedelmi ártól. A szövetkezetek azonban igényt tar­tanak a tervezett mezőgazdasági- és melléktermelésük érdekében mező­­gazdasági gépeken és traktorokon kí­vül egyéb gépeszközök egész sorára is, mindenekelőtt különféle megmun­káló és formáló gépekre, különösen javítóműhelyeik részére; tehát elek­­tro-motorokra, kompresszorokra, szi­vattyúkra, talajegyengető gépekre stb. E gépek árait eddig a forgalmi ádó is drágította, amely 1964. április 1 óta a nagykereskedelmi ár 90 %-át teszi ki. Ezeknek a gépeknek az eladását az EFSZ-ek részére 1964. augusztus el­sejei hatállyal a Pénzügyminiszté­riummal történt megállapodás alapján szabályozták. Az említett nappal kez­­dődőleg az EFSZ-ek tervezett mező­­gazdasági- és melléktermelésük szük­ségleteire nagykereskedelmi áron vá­sárolhatják a következő csoportokhoz tartozó gépeszközöket: katlanokat központi fűtés céljaira, robbanómo­torokat, mindenfajta elektromotoro­kat, tőzegfejtő- és megmunkáló gé­peket, fém- és famegmunkáló gépe­ket (például esztergapadokat, fúró­kat, reszelő-, köszörű- és élesítő­gépeket stb.), formálógépeket (pél­dául gőzkalapácsokat) fémheggesztő- és vágógépeket, építkezési gépeket, talajegyengető- és útjavítógépeket, transzportöröket, akkumulátoros ko­csikat, szivattyúkat és szivattyúállo­másokat, dugattyús és más kompresz­­szorokat, szellőztető berendezéseket, mérlegeket. Az árakhoz hozzászámí­tódik az eladó vállalat kereskedelmi haszna. Amennyiben egyes esetekben kéte­lyek támadnának arról, hogy a kérdé­ses gép a tervezett mezőgazdasági­vagy melléktermelés érdekét szolgál­ja-e vagy sem, végső hatállyal a me­zőgazdasági termelési igazgatóság dönt a JNB pénzügyi osztályával meg­állapodva arról, eladható-e a kérdé­ses gép az új feltételek mellett az EFSZ-nek. Segítő kezet a kezdeményezőknek A nyugdíjasok közül sokan a ké­nyelmes, nyugodt ház körüli öregséget választják. Elég sok azonban az olya­nok száma, akik továbbra is részesei a kulturális, politikai életnek és egy pillanatig sem tétlenkednek. Az utóbbiak közé tartozik a rozs­­nyói Zs il a József is. Hosszú évekig a különböző fokú nemzeti bizottsá­gokban dolgozott. De tizenötéves oda­adó munkássága során bátran nevez­hetjük őt a CSEMADOK „atyjának“. Amellett, hogy gazdag szervező te­vékenységet fejtett ki a különböző szervezetekben, két szorgos bányász­kezét sem pihentette. Az utóbbi évek­ben a rokkantszövetség keretében egy figyelemre méltó kezdeményezés di­cséri Zsila bácsi^ és társait. Három évvel ezelőtt a gyengén gazdálkodó rozsnyói szövetkezettől földet kértek, ahol a nyugdíjasok egy csoportja dol­gozik. A munkaerőhiánnyal küzdő szö­vetkezet három hektár föld művelését bízta az öregekre gyógynövény-ter­mesztés céljából. Ezen a nem éppen megfelelő földterületen kezdtek gaz­dálkodni a nyugdíjasok. Ebben az évben egy hektáron ter­mesztettek kamillát. Ez közel 5 mázsa száraz kamillát jelentett a gyógyszer­­iparnak. Emellett ötven kiló értékes magot gyűjtöttek. Mivel nincs meg­felelő szárítójuk, a többi területen zöldség- és virágtermesztéssel fog­lalkoznak. Csoportjuk 15-bagú. A bevétel 80 százalékát egymás között osztják el, a 20 % pedig beruházásra marad a szövetkezetben. A múlt évben 75 000 korona volt a bevételük, s mintegy 20 000-rel lépték túl a tervezettet. Átlagosan 30 korona a napi kerese­tük. Legtöbbjük 60 éven felüli. Ko­vács néni már a 82. évét tapossa, — mégis szorgalmasan dolgozgat. Nem­csak a kereset vonzza őket kis gaz­daságukba, hanem a hasonló korúak társasága, a jó levegő és a tenniaka­­rás is. Azt, hogy még többet szeretnének termelni, semmi sem igazolja jobban, mint lelkes munkájuk. Saját erejük­ből kutat fúrtak, hogy öntözni lehes­sen. Kénytelenek — állítják —, mert hiába kértek fűtői-fától öntözőberen­dezést, ígéretnél többet nem kaptak. Pedig Zsila bácsi, mint elnök, sokat kilincselt. Jól tudják, hogy a csoport­juk bővülhetne és a gyógynövények­ben gazdag vidéken mérhetetlen érté­kű kincset menthetnének meg. Hiába azonban minden erőlködés, nem talál megértésre az okos szó, nem kapnak megfelelő szárítót. Tenni akarnak a becsületben meg­­őszült emberek, s csak az fáj nekik, hogy nem ismerik a munkájukat, és kezdeményezésük süket fülekre talál. Pedig a gyógynövény-gyűjtés fontos­ságára való tekintettel, az illetékesek meghallgathatnák a lelkes csoport ké­rését és széleskörű lehetőséget biz­tosíthatnának tevékenységükhöz. A meggondolatlan bírálatokról Nemegyszer olvastam már újság­cikket, amelyről magam is meggyő­ződtem, hojjy nem fedi a valóságot és inkább csak a cikk írójának elképze­léseit tolmácsolja. Ugyanezt hallottam már községünkben más olvasóktól is. Nem az a szándékom, hogy elvegyem a levelezők kedvét az írástól, inkább ahhoz szeretnék hozzájárulni, hogy ezek az írások a jövőben ne rontsák az illető lap tekintélyét. Ha az olvasó kezébe veszi az újsá­got, rendszerint először átnézi az egyes cikkek bevezető szavait. Külö­nösen érdekli az olvasót, ha a cikk az ő szülőfalujával, esetleg saját munkakörével foglalkozik. Gyakran találhatunk, vagy olvashatunk kriti­kákat, javaslatokat a HNB munkájával kapcsolatban, amely a kultúra vagy a sport fejlesztését érinti és sajnos, sok esetben a cikkben foglalt javasla­tok és kritikák mögött az olvasó nem kap tiszta képet arról, hogy a való­ságban mi is az akadálya annak, hogy még mindig nincs felépítve pl. a köz­ség sporttelepe. Ha a levelező azon­ban érdeklődött volna erről a HNB tanácsánál, valószínűleg másképp lát­ná a helyzetet. A HNB tanácsa rend­szerint tudatában van annak, mi min­denre lenne még szükség a művelő­dési otthonban stb., azonban előzőleg a pénzügyi eszközökről is gondoskod­ni kell és ez közös ügye a tömegszer­vezeteknek. Sok esetben a kívánságok és javas­latok úgy hangzanak, mintha min­denért csak a HNB lenne felelős, vi­szont a fiatalság részéről semmiféle kezdeményezés vagy hozzájárulás nem tapasztalható. Szirénfalván a HNB tíz év alatt szá­mos építkezést megvalósított. Ilyen volt például a művelődési otthon fel­építése, de itt is hangsúlyoznom kell, hogy a brigádmunkák nagy részét nem a fiatalok, hanem 50—60 éves szüleik végezték el helyettük. Két évvel ezelőtt a HNB egy Orion gyártmányú televíziót vásárolt a fia­talság részére, s annak kezelésével Tóbiás Lajost bízta meg. Később ki­tudódott, hogy a készüléket az kezel­te, aki akarta, a helyiségben nem takarítottak, s amikor a televízió el­romlott, a fiatalok nem törődtek vele és javításáról a HNB tanácstagjainak kellett gondoskodniuk. Egy vasárnap reggel brigádmunkát szerveztünk a sportpálya előtti út­szakasz megjavítására. A sportolók nagy része el is jött, de sokan akad­tak olyanok is, akik nem voltak haj­landók kibújni a meleg ágyból. Mindezeket csak azért említem, hogy a levelezők a jövőben többet foglalkozzanak a fiatalság munkájával és személyesen mutassanak példát a kulturális és sporttevékenység előbbre vitelében. Be kell ismernünk, hogy ma a fiatalság sokat elvár, sokat követel, de sok esetben nincsenek tudatában annak, hogy a HNB csak tervek és költségvetések alapján építhet. A so­kat emlegetett kulturális és sport­célokat szolgáló létesítmények meg­valósítása nem csupán a HNB-től függ, hiszen ezek mind beruházási építke­zések, amelyek csakis a JNB tervező osztályának jóváhagyásával valósít­hatók meg. A JNB pedig mindenek­előtt azokat a beruházásokat részesíti előnyben, amelyek felépítése sürgős és nélkülözhetetlen. Nálunk a sporttelep rendbehozatala, átépítése a fiatalokon múlik, a sült galamb senkinek sem repül a szájába. Szövetkezetünk díjmentesen bocsátja a fiatalság részére traktorát, autóját, de nekik maguknak kell összefogni, hogy megszervezzék a brigádmunkát. Minden egyes fiúnak példát kell mu­tatnia az annyira kívánt sportlétesít­mények megvalósításában. Helyes lenne, ha a levelezők egyes központi problémák megírása előtt érintkezésbe lépnének a HNB funkcio­náriusaival és így a közölt téma job­ban megfelelne a valóságnak. A leve­lező minden egyes cikk megírása előtt győződjön meg arról, hogy igaz-e mindaz, amit papírra akar fektetni. Kérjen először felvilágosítást az ille­tő szakaszon működő személyektől, akik tiszta képet tudnak adni egyes újságcikkek megírásához. Jakab Sándor (Szirénfalva) Kölcsönös tapasztalatcsere A Szepsi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola diákjai a múlt hó­napban Magyarországon jártak ta­pasztalatcsere céljából Mezőtúron a Gépészeti Technikumban. Ugyan­is a két iskola baráti kapcsolatot tart fenn. A diákok a magyarországi tech­nikum tangazdaságában végeztek gyakorlatot. Az iskola főmérnöke megismertette velük a gépparkot, melyben 14-féle traktor volt lát­ható. Munka után elvezették őket, a közeli nagyrészt szlovák lakos­ságú városba, ahol megtekintették annak nevezetességeit. A munkáért kapott pénzen meglátogatták Bu­dapestet és a Balatont. Magyar barátaik a szepsi gaz­daságban segédkeztek, fáradal­maikat pedig a Magas Tátrában pihenték ki. Marton Iván (Nagymegyer) A Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának közelgő ünnepségeire országszerte nagy előkészületek folynak. Felvételünkön: partizánvezet ők a detvai kiképző-táborban. Balról jobbra: Golian tábornok, az I. csehszlovák hadsereg parancsnoka, Karol Smid­­ke, a Szlovák Nemzeti Tanács akkori elnöke, továbbá a Szlovák Nemzeti Felkelés több más vezető egyénisége. Foto: CTK Az augusztusi időjárásról Kertészek figyelmébe! A mezőgazdaság feladata többet, jobbat és olcsóbban termelni. Ez vonatkozik természetesen a kerté­szetekre is. Ehhez viszont szak­emberek szükségesek. Ezért fel­hívjuk a tanulni vágyó mezőgaz­dasági dolgozók figyelmét, hogy szakképzettséget nyerhetnek az újonnan megnyílt Karvai Kerté­szeti Szakiskolában. Jelentkezhet minden 17—45 életév közötti dol­gozó (tekintet nélkül családi álla­potára). A jelentkezők szakképzettséget nyerhetnek: üzemszervezés, gyü­mölcstermesztés, virágkertészet, dísznövény-termesztés, valamint a szőlészeti és növénytermesztési ágazaton. A tanulás ideje alatt a hallgatók teljes ellátást és szociális támoga­tást kapnak. A tanítás magyar nyelvű, a tanulási idő két év, a tanítás 1964. szeptember elsején kezdődik. Az érdeklődőknek bővebb felvi­lágosítással az iskola igazgatósága szolgál az alábbi címen: Mezőgaz­dasági Mesteriskola, Kravany nad Dunajom, okr. Komárno. P a á 1 J ó z s ef, szaktanár Júliusban az európai szárazföld fö­lött megállapodott magas légnyomás folytán a hónap legnagyobb részében nagyon meleg és szép volt az idő. A magas légnyomás megakadályozta a nedves és hűvösebb tengeri lég­áramlatok behatolását és a’csapadé­kos légnyomás-zavarok így Közép- Európa területeit elkerülve az Atlanti óceánról északkelet felé torlódtak, alig érintve a kontinens középső terü­leteit. Az augusztus hónap jellegzetességei A meteorológia augusztust az utolsó nyári hónapnak tekinti. Á magas lég­nyomás befolyása alatt, mely arány­lag gyakran terjed az Atlanti tenger déli részeiről az európai szárazföld felé, legtöbbször az időjárás szép, de­rült és csak időnként zavarják ziva­tarok vagy záporok. A zivatarok rit­kábban jelentkeznek mint júliusban. Augusztus különben zivatarok tekin­tetében sorrendben a negyedik az év­ben. De az átlagos csapadékmennyi­ségek is kisebbek, mint júliusban, Szlovákia lapályosabb vidékein 50—75 mm-t érnek el. Az átlagos hőmérsék­let középaránya 18—19 °C körül mo­zog, a maximális nappali hőmérséklet a hónap nagyobb részében persze sokkal magasabb és egyes napokon a hőmérő higanyszála 30 fok fölé emelkedik. Bratislavában a múlt szá­zad közepe óta a legnagyobb meleget, 36,9 °C-t 1952 augusztus 15-én mér­ték a déli órákban , Kilátások az időjárásra Hosszú éves megfigyelések alapján idén az augusztusi időjárás egészben véve az átlagosnak felel majd meg, de szárazabbnak ígérkezik a megszokott­nál. Augusztus 8-tól 14-ig átvonuló felhőzettel, de inkább derűsebb idő­vel számíthatunk, amit csak időnként és helyenként zavarnak majd meg zivatarok. A nappali hőmérséklet át­laga 26 °C, éj !el 16 °C. Augusztus 15- től 24-ig borúsabb idő várható zápo­rokkal, 20 fokos nappali és 10 fokos éjjeli átlagos hőmérséklettel. A hónap utolsó hetében a nappali hőmérséklet valamivel magasabb (25 °C körül) lesz, éjszaka alig változik. Az említett nap­pali hőmérséklet nem fejezi ki a la­pályosabb vidékeken várható maximá­lis hőmérsékletet, amely valamivel magasabb lesz. Dr. Peter Forgác Miniatűr halászati kiállítás Ügyes fúró-faragó ember hírében áll Molnár Lajos bácsi, a komáromi hajógyár egykori géplakatosa. Min­denki szerette becsületes, pontos munkájáért a gyárban, míg betegsége folytán néhány évvel ezelőtt rokkant­sági állományba nem került. Eleinte nehezen teltek napjai, hiányzott a megszokott munka és a munkatársak. Mint ízig-vérig halászember azonban gyorsan feltalálta magát, mind több Sok a tűzeset A nyitrai járásban az idei aratás alatt négy tűzeset fordult elő. amelyeket kissé több gonddal megelőzhettek volna. Drazovcében a rendre vágott árpát a mozdonyból kiröppenő szikra gyújtotta meg, s ezáltal 1,2 hektárnyi gabona égett el. Hason­lóképpen keletkezett tűz Alsóköröskényen 0,88 hektárnyi termést téve tönkre. A károkért mindkét esetben az EFSZ-ek is felelősek a tűzvédelmi intézkedé­sek elhanyagolása miatt. A Csehszlovák Tűz­védelmi Szervezet nyit­rai járási bizottsága az aratási és cséplési mun­kálatok idejére az is­kolai ifjúság körében versenyt indított a ter­més megmentése érde­kében, amelyben 306 hat-tagú őrs vett részt, a járás 32 iskolájából. Már az aratás első nap­jaiban megakadályozták a pionír-őrsök a tűz ki­törését a Verebély— Zlaté Moravce-i vasút­vonal mentén, ezáltal a Nová Vés nad Zitavou-i szövetkezet 30 hektár­nyi búzatábláját men­tették meg. Marian Takác XNyitra) és több halászati felszerelést farag­csált, keze alatt művészi kidolgozású miniatűr halászeszközök születtek. Molnár bácsi kis halászati múzeuma, amelyet a Szakszervezetek Háza első emeletén helyeztek el, bemutatja a halászatot a legrégibb időktől nap­jainkig. Féltenyérnyi és tenyérnyi csónakok, bárkák, apró kerítőhálók tiszavirág-szedő rúddal, vasmacskák gyönyörködtetik a nézőt. Figyelemmel kísérhetjük a horgok fejlődését. Lát­hatjuk a régi pákászkunyhó eredeti modelljét és sok-sok halászkötést, miniatűr halászcsizmákat, halkimerítő szákokat és még ki tudná felsorolni azt a sok kelléket, amelyeket a Duna- és Vág-melléki halászok és horgá­szok használtak a legősibb kortól nap­jainkig. A valamikor ingoványos Csal­lóköz a pákászok paradicsoma volt, ma viszont már sokan magát a pákász kifejezést sem ismerik. Komárom ős­időktől fogva neves halászváros volt, éppen ezért érdekes a nemcsak Ko­máromban, hanem az egész Csallóköz­ben használatos halászati eszközök múzeumszerű kis kiállítása. Szénássy János, Komárom A szövetkezeti tagok Mhelyi gyógykezeltetéséről Az Állami Szociális Biztosító prágai központjának ada­tai szerint köztársaságunkban a múlt évben 242 333 beteg kapott beutalást fürdőhelyi gyógykezeltetésre; ezek közül 212 365 biztosított dolgozó, 19,446 nem dolgozó járadé­kos és azok családtagjai, továbbá művészek, végül pedig 10 522 szövetkezeti tag vagy azok családtagjai. Az idén 10 841 szövetkezeti tag, vagy azok hozzátartozói része­sülnek fürdőhelyen gyógykezeltetésben. Furcsának találjuk ezzel kapcsolatban azt az illetékes körök által hangsúlyozott nézetet, mely szerint a szö­vetkezeti tagok nagy része nem veszi igénybe a felaján­lott beutalást. Nem tudjuk minek az alapján híresztelik .ezt a szociális biztosítóban, mivel a szövetkezetekben erről mitsem tudnak. Ellenkezőleg, a tapasztalatok sze­rint a gyógykezelést igénylők száma lényegesen nagyobb a megállapított kvótánál. így például a nyugat-szlovákiai kerületben tavaly a szövetkezetesek 1688 beutalót kap­tak, míg a nem dolgozó járadékosok 2058-at. Ez évre 1739 és 2215 beutalót terveztek a két csoport részére, holott 10 000 a kérvényezők száma. A kelet-szlovákiai kerületből tavaly 736 szövetkezeti tagot küldtek fürdő­helyre, s ez évben 771 mehet majd. A kérvények száma viszont ebben a kerületben évről-évre 1500 — 2000 kö­zött mozog. Felvetődik tehát a kérdés, vajon miért terjesztenek ilyen híreket? Előfordulhatott talán, hogy némely he­lyen nem vették át a beutalást, ugyanakkor azonban százakra tehető azoknak a beteg szövetkezeti tagoknak a száma, akik azt szívesen átvették volna. Jellegzetes az is, milyen kevés szövetkezeti tag jut el például Sliacra, Trencianské Teplicére vagy Ruzbachyra. A közép-szlovákiai kerületben például ez év második negyedévében mindössze két szövetkezeti tag kapott beutalást Sliacra. Vajon a szövetkezeti tagok beutalásait miért a téli hónapokra összpontosítják. így a nyugat-szlovákiai, valamint a közép-szlovákiai kerületek a beutalások kétharmadát az első és a ne­gyedik negyedévre kapták, míg a két nyári negyedévre nem egész egyharmadát. Véleményünk szerint a beteg szövetkezeti tag amúgysem képes nyáron teljes erőbe­vetéssel dolgozni és szerintünk ugyanúgy szorul rá be­tegsége alatt’gyógykezeltetésre, mint bármely más be­teg polgártársunk. A fürdőhelyi gyógykezeltetést igénybe vevő betegek­nek csupán 4,3 %-a szövetkezeti dolgozó vagy annak családtagja és ez a százalékarány egyáltalában nem felel meg a szövetkezeti parasztság társadalmi jelentő­ségének. 1964. augusztus 12.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom