Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-12-31 / 103-104. szám
A méhcsaládok téli gondozása Egy hónappal hamarabb A felelésre kellő gondossággal előkészített méhcsaládok körül —, ha elegendő jó minőségű és megfelelően elhelyezett élelmük van — a méhésznek nem sok dolga akad tavaszig, illetve a tisztuló kirepülésig. A „.házi" méhek szerencsére még nincsenek annyira „háziasítva“, hogy az ember gondoskodását télen is ne tudnák nélkülözni. Sőt, akárhányszor a védelmüket célzó túlzott emberi beavatkozást jobban megsínylik, mint a legzordabb, legmostohább időjárást. Természetesen, ez nem jelenti azt, hogy télen a méhekkel egyáltalában ne kellene törődnünk. Ellenkezőleg, a sikeres teleltetésnek egyik fontos feltétele az, hogy a méhésznek legalább „a félszeme állandóan rajta legyen a kaptárakon“. A szabadban telelő, szétszórtan elhelyezett méhcsaládokat elsősorban a háborgatástól kell megóvnunk. Az erősebb zavarás a telelő csomó megbontását okozhatja. Ilyenkor a felzúdult méhek nekiesnek a méznek, teleszívják mézhólyagjukat; akaratlanul is bővebben táplálkoznak, többet fogyasztanak a kelleténél. A gyakran ismétlődő, durva zavarás hatására a méhek vastagbele időelőtte megtelik emésztetlen salakkal. Ha időközben nincs alkalmuk a tisztulásra, hasmenést kaphatnak, ami a család nagymérvű legyengülését, esetleg teljes pusztulását idézheti elő. Mindenekelőtt a háziállatokat kell távol tartanunk a méhestől. A kaptárak körül kapirgáló, vagy a tetejükön tollászkodó baromfiak, a kaptárnak neki-nekiütődő, marakodó kutyák, a dörgölődő sertések okozta zörgés, kopogás, szeles időben a kaptárakhoz verődő faág súrlódásának zaja — mind-mind alkalmas lehet arra, hogy a méhcsalád nyugalmát megzavarja. A kaptárakon kívüli, távolabbi zaj kevésbé veszélyes, különösen akkor, ha rendszeresen ismétlődik, amikoris a méhek többékevésbé megszokják. Ma például elég gyakori, hogy a méhes közelében 'traktorok közlekednek, amelyeknek nemcsak a dübörgése, hanem kipufogó gáza is káros lehet. Akadt méhész, aki télen elhullott méhcsaládjai pusztulását a telke előtti utcán közlekedő traktorok zajának tulajdonította. Alig hihető azonban, hogy a pusztulást valóban ez okozta volna. Nagyon sok méhcsalád telel minden károsodás nélkül vasúti őrházak mellett, vagy az állomásokon, ahol földet rengető dübörgéssel, zakatolással haladnak el a vonatok. Saját méhészetem több mint 10 éve forgalmas út és vasút mellett van, ahol teherautók* traktorod, sőt ezeknél a jóval hangosabb harckocsik is elég gyakran járnak. A lakásom ajtajai és ablakai meg-megrezzenek, egy-egy vonat elhaladásakor, de a pályához jóval közelebb eső méhek alig vesznek tudomást a zakatolásról. Ugyanakkor elég egy gyenge kopogtatás a kaptár oldalán ahhoz, hogy hangos zúgással feleljenek a zavarásra. Éppen ezért tartózkodnunk kell minden olyan beavatkozástól, amely a kaptáron való zörgéssel járhat. Még a sokak által ajánlott „meghallgatás“ is teljesen felesleges a téli nyugalom idején. A méhek téli ellenségeinek a kártétele is főként a telelő családok nyugalmának a megzavarásából származik. A kaptárba telepedett egér vagy cickány, a kijárónyílásokat napról napra ostromló cinkék, a kemény deszkát is szilánkokra forgácsoló harkályok érzékeny veszteségeket okozhatnak akkor is, ha közvetlenül nem férhetnek a méhekhez. Az egerek és a cickányok eilen megfelelő a 7 mm-es nyílású szűkítő rács a kijárón. Méhészetemben majdnem ötven r-ztendő alatt egyetlenegyszer sem lordult elő, hogy egér került volna a kaptárba. A szűkítő rácsokat már nyár derekán — a halálfejes lepkék ellen — felrakom, s csak tavasszal, a tisztuló kirepüléskor tévolítom el. A madarakat a kaptárak fölött kifeszített huzalra függesztett lebegő rongyokkal, toliakkal vagy fényes fémlemez csíkokkal tarthatjuk távol. Leghatásosabb riasztó a méhes közelében, feltűnően látható módon felfüggesztett, kitömött ragadozó madár. A lakóház közelében, különösen az előkertben elhelyezett méhesben rendszerint már az is elég, hogy naponként többször végigmegyünk a kaptárak között. A félreeső, kevésbé forgalmas helyeken azonban feltétlenül kell valami riasztóról gondoskodni. A cinkék ellen jó a távolabbi etető‘is, de csak akkor, ha állandóan gondoskodunk az elfogyott eleség pótlásáról. Az üresen hagyott etető a közelben való kutatásra ösztönzi az éhező madarakat, tehát tulajdonképpen céljának éppen az ellenkezőjét érjük el vele. A félreeső, őriietien méhészetek legfélelmetesebb ellensége, a harkály sokszor a madárijesztők ellenére is rákap a képtárakra. Legbiztosabb védelem ellene a csapóvas, vagy a puska. Szinte az unalomig ismételt tanács, de talán mégsem árt', ha itt is megemlítem. hogy a havat felesleges leseperni a kaptárokról és a kijárónyilásokról. A hótakaró inkább hasznos, mint káros. Természetesen csak akkor, ha a kaptárak tetejét már őszszel gondosan megjavítottuk. A kaptárak közül sem kell a havat sepregetni. Elolvadását siettethetjük, ha korommal, szénporral vagy sötét színű fűrészporral hintjük meg. A fekete felület alatt már a legcsekélyebb napsütéskor is olvadásnak indul a hó. A zárt teleltetőbe vitt méhcsaládokat jóval kevesebb veszedelem fenyegeti, mint a szabadban levőket. Azonban azok sem hagyhatók felügyelet nélkül. A behordás utáni napokban gyakrabban hallgassuk meg a méheket, amíg teljesen meg nem nyugszanak. Később elég hetenként', kéthetenként ellenőrizni a teleltető!. Tartós hideg időjáráskor hosszabb ideig is távol maradhatunk. Erősebb külső felmelegedéskor a hőmérséklet alakulását kell különös gonddal figyelemmel kísérni. Nem kívánatos, hogy a helyiségben 4—6 C°nál melegebb legyen. Amint a belső hőmérséklet meghaladja ezt a mértéket, éjszakai szellőztetéssel kell kihűteni. Ha állandó szellőztető is van a helyiségen, azt nappalra, vagy melegebb időben zárva tartjuk, s csak hűvös éjjeleken nyitjuk meg. A mébellenségek közül a zárt helyen telefő családokra az égerek a legveszedelmesebbek. A behordás előtti leggondosabb irtás után is megeshetik, hogy bejuthatnak a kaptárak közé. Leghelyesebb már eleve zajtalanul működő egérfogókról gondoskodni. Erre a célra nagyon jó a vizes edény fölé nyúló billenő egérfogó. Zajtalan, s egyszeri felállítással hónapokig kifogástalanul működik. Még jobb, hatásosabb a mérgezés. Alkalmas szer a lótetű irtására ajánlott, gyógyszertárakban kapható cinkfoszfidos kukorica. Az emberre és a háziállatokra is veszélyes méreg, ezért nagyon óvatosan kell vele bánni. Kézzel érinteni nem szabad; kanállal mérjük ki, 3 — 5 szemet helyezve az egérlyukba, vagy az egerek útjába rakott lapos tálcikára. Szabadban, a lakóházak környékén vagy a lakásban nem szabad használni. A teleltetés végén • megmaradó szemeket gondosan össze kell gyűjteni és megsemmisíteni, vagy mélyen elásni. Ha tehát azt' akarjuk, hogy méh’elnk necsak „átvészeljék" a téli viszontagságait, hanem a lehető legkevesebb veszteséggel, egészségesen és a korai fejlődésre kedvező állapotban érjék meg a tavaszt, télen sem szabad őket sorsukra bíznunk. A méhész legyen gondviselő gazdája méhcsaládjainak. K. P. 1 Amikor a Duna szerdahelyi Felvásárló Üzem az országban elsőként tett pontot a gabonafelvásárlás végére, s immár másodszor elnyerte a büszke „Éllizem“ címet, sokan nem gondolták, hogy egészévi tervét is ilyen példásan teljesíti. Nyár óta az üzem élete csak annyit változott, hogy udvarán nem állnak tucatjával a teherautók gabonával megrakodva, azonban Tóth Józsefnek, az üzem igazgatójának most is ezer tennivalója akad. Szünet nélkül cseng a telefon az irodában. Ügy látszik itt nincs holtidény. Egy lélegzetvételnyi szünetben végre rám is sor kerül. Az igazgató kissé türelmetlen hangon sorolja fel a mázsákat, vagonokat, s közben bocsánatot kér — igen siet... Beszéljünk azonban az eredményekről, amelyeket az üzem ebben az esztendőben elért. A növénytermelés szakaszán a gabonafelvásárlás tervét 104 °/o-ra teljesítették. Felvásárlási tervüket a gyenge termés ellenére is sikerült túlteljesiteniök. A 104 °/o — 3000 vagon gabonát jelent, amelynek hossza szerelvénnyé összeállítva; meghaladná a 17 kilométert. Az olajos és hüvelyes terményekből 100 %-ra teljesítették felvásárlási tervüket. Ezekből a fontos ipari növényekből 200 vagonnal vásároltak fel. A vetőmag-felvásárlás tervét búzából 117 °/o-ra, árpából 103 %-ra, kukoricából 102 %-ra, zabból 100 %-ra teljesítették. Kitűnő eredményeket értek el a járás mezőgazdasági üzemei a hústermelésben. A jó eredmények elérésében a felvásárló üzem is jelentős részt vállalt, hiszen ő látja el a járás üzemeit különböző takarmánykeverékekkel. December 1-ig 1700 vagon húst vásárolt fel; ebből 645 vágón hízómarha, sertés 963 vágón, 81 vágón baromfi és 11 vágón borjú. A legtöbb húst a várkonyi, ekecsi, egyházgeliei, nagymegyeri szövetkezet és a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Technikum tangazdasága adta. A mezőgazdasági üzemek december 1-ig' 104 %-ra . teljesítették eladási tervüket. A járásban 16 szövetkezet teljesítette a tejeladás tervét 120 % 0 A szímői szövetkezét minden év-* ben hagyományosan teljesíti eladási tervét. A Szlovák Nemzeti Felkelés tiszteletére tett vállalást már az első félévi értékeléskor több mint 200 000 koronával túlteljesítették. Hazánk felszabadításának 20. évfordulója tiszteletére újabb vállalás született, amit' szintén lényegesen túlteljesítünk. A húsfélék és a tojás eladási tervének teljesítése jóval túlhaladta a 100 %-ot. (Nagy. Gyula, Szímő) 0 A garamkálnai szövetkezet dohánytermesztő csoportja 8 hektárról 196 063 q dohányt adott el 512 736 Kcs értékben. Hektáronként a tervezett 15 mázsa helyett 24,57 mázsa dohányt termeltek, amiért 64 092 koronát kaptak. A bevételhez még hozzájön a 15—20 %-os jégkár-térítés is. Pásztor Gyula csoportvezető és a szorgalmas dohánytermesztők elismerést érdemelnek. (Patasi E., Garamkálna) 0 Az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskola diákjai megtekintettek a Bucanyi Növénytermesztési Kísérleti Intézetet'. Az igazgató tájékoztatta a diákokat az egycsirájú cukorrépavetőmag nemesítésében elért eredményekről. Az üzem foglalkozik még kapás- és hüvelyesnövények nemesítésével is. A diákok sokat tanultak ezen a jól sikerült tanulmányúton, majd utána Bratislavában megtekintették a Denevér című operett előadását. (Gál Gyula, Vámosladány) 0 Az inámi szövetkezetben a káposztaeladási tervet 124 %-ra teljesítették. Bugyi István főkertész kiváló munkát végzett és nagy érdeme van abban, hogy a 12 korona előleghez még 10 korona osztalék jut. (Buris Antal, Inám) 0 A rozsnyói járás berzétei szövetkezetében néhány éve eredményesen foglalkoznak a pulykatenyésztéssel. Az Idén több mint 500 pulykát adtak piacra. Miután meggyőződtek, hogy a pulykatenyésztés kifizetődik — csupán az idén 16 000 korona bevételt hozott a szövetkezet pénztárába — elhatározták, hogy jövőre 2000 pulykát tartanak majd. —gy— 0 A kassai járás egyes szövetkezetei kiváló eredményeket értek el az állattenyésztésben. Nemrég a kerületi mezőgazdasági termelési igazgatóság megjutalmazta a legjobb állattenyésztőket. A Turnianske Podhradie-i tehéngondozó és fejőkoMektiva a kelet-szlovákiai kerületben a legmagasabb tejhozamot érte el. Horváth András, Fazekas Gyula és a többiek az első félévben 180 tehéntől átlag 1542 liter tejet fejtek. Miro Ülik (Kassa) fölött és sok szövetkezet, pl. köztük a dunaszerdahelyi 150 %-ra tett eleget a tejeladási kötelezettségének. Tojásból december 1-ig 24 millió darabot vásároltak fel, ez 120 % teljesítményt jelent. December végéig ez a mennyiség kb. 3 millió tojással gyarapodott. A gyapjúfelvásárlási tervüket 121 százalékra, malacfelvásárlási tervüket 144 %-ra teljesítették. Az előző években a malacfelvásárlási tervet sohasem teljesítették. Ez azóta sikerül, amióta a járási, pártbizottság felhívta az élenjáró anyasertéstenyésztő szövetkezeteket, hogy szakosítsák a gazdaságot malacnevelésre. A felhívás megértésre talált az izsapi, nyáradi, balázsfai és a cséfai szövetkezetekben. Az említett helyeken valóságos malacgyárak létesültek. •— Minek köszönhetik ezeket a szép eredményeket? — kérdem Tóth elvtárstól. Az igazgató kezével hárító mozdulatot tesz és elmosolyodik. — Mindenki a maga lovát dicséri!" Azonban hibát követnénk el, ha dicsérgetnénk önmagunkat. A kiváló eredményekhez elsősorban a járás szövetkezetei járultak hozzá becsületes munkával, majd a járási termelési igazgatóság és nem utolsó sorban a járási pártbizottság. Természetesen mi is részesei vagyunk az eredménynek, mert évente körülbelül 12—13 ezer vagon árut kell megmozgatnunk. Sok bosszúságot' és nehézséget' okozott, hogy júliustól a nagy takarmánykeverő nem működik, mert a kerületi igazgatóság tervező osztálya nem tudta biztosítani a malom építéséhez szükséges tervek elkészítését. Így csak a meglevő elavult berendezésű, kiskapacitású malomra hárult és hárul á keverékek gyártása. A malom dolgozóinak nagy erőfeszítésébe került, amíg előállítottak 2250 vagon A sertéstenyésztő-tél epék többségében a sertéstenyésztők égy műszakban dolgoznak, és munkaidejük túlságosan hosszú. A nap folyamán rövid megszakításokkal dolgoznak, ami akadályozza pihenésüket és a munkatermelékenység kedvező kialakulástá. Ez a szervezési forma rontja a sertéstenyésztők életkörülményeit és nehezíti aktív részvételüket a társadalmi-politikai és kulturális életben. Végső soron hatással vannak a munkaszervezés gyöngéi az állattenyésztő-telep termelési tevékenységének eredményeire is. A krasznodári határvidéken lévő Ladozsszkij szovhoz 1962 nyarán a sertéstenyésztésben áttért a kétmüszakos munkaszervezésre. Ez a munkaszervezési forma helyesnek bizonyult és az elért eredmények azt mutatják, hogy így jobban kielégíthetők a sertéstenyésztésben dolgozók termelési és személyi igényei. A kétmüszakos munkaszervezésben az első műszak 5 órakor kezdődik és 12 óra 30 perckor fejeződik be. Ebben az időszakban elvégzik a sertések reggeli etetését, egyszer kitisztítják a rekeszeket, háromszor-négyszer takarmányt adnak a malacoknak, megjáratják az egész állományt. 12 óra 30 perckor állnak munkába a második műszak dolgozói. Akkor az etetést felesben végzik, vagyis az első műszak sertéstenyésztői megetetik az állomány felét és a második műszakban dolgozók pedig az állomány másik felét. A kétmüszakos munka esetében azok a gondozók, akik átadták az állományt, pihenőre térnek s 16 és fél, illetve 17 és fél óra áll rendelkezékeveréket. Ha nincs elegendő kéve5» rék. ez a termelésben azonnal meg-* mutatkozik. Ma a keveréktakarmányok jó összeállításától függ a termelékenység. A felvásárló üzemnek éppen itt van a döntő szerepe. A jövében csak úgy tudják a felvásárlási tervüket példásan teljesíteni, ha a jelenlegi 2250 vagon keveréktakarmány helyett legalább 5000 vagonnal készítenek. A nagy takarmány-gyár megindulása jelenleg a Járási Építkezési Vállalattól függ, mert hosszas utánjárásra ez a cég vállalta a keverő építését. A tojás és a tej felvásárlásában elért jó eredményekhez nagyban hozzájárult a felvásárló üzem hatáskörébe tartozó bősi takarmányelőkészítő és élesztőgyár. Az igazgató fájlalja, hogy ebben a takarmányélesztő-gyárban a dolgozók elég mostoha körülmények között dolgoznak, tekintettel, hogy az öreg szeszgyárat rendezték be. Itt minden korszerűsítésre szorul, így jó lenne, ha a felsőbb szervek, egészen a minisztériumig, magukévá tennék az élesztőgyártás fontosságát. Műtrágyából csak idén tudják 100 százalékra kielégíteni a keresletet. Az igazgató bízik benne, hogy az eddigi panaszok a minimumra csökkennek és ellátják a járás üzemeit mütráayával. Azonban jó lenne, ha a gyár már most gondolna a tavaszi fejtrágyázáshoz szükséges — kellő mennyiségű nitrogéntartalmú trágya szállításáról. Akkor nem fordulna elő olyan eset, hogy a fejtrágyázásra szükséges műtrágyát májusban vagy júniusban kapja meg a termelő. A Dunaszerdahelyi Felvásárló Üzem példás munkát végez. A rájuk háruló nagy feladatokat időben igyekeznek teljesíteni. Minden egyes dolgozói dicséret illet azokért a szép eredményekért. amelyeket az üzem ebben az esztendőben elért. Molnár Ferenc (Dunaszerdahély) sükre anélkül, hogy be kellene menniük az állattenyésztő telepre. A MŰSZAKOKAT HETENTE VÄLTJÄK A munkaszervezés kétmüszakos módja előmozdítja az állomány rendszeres ellenőrzését, a munkaidő jobb kihasználását és a munkafegyelem erősödését. A sertésgondozók munkabére az említett szovhozban a termelés menynyiségétől és minőségétől függ. A szoptatós kocákat gondozók munkadíja például 1 q malacsúlyra 7 rubel és 88 kopek, egy anyakoca gondozásáért havonta 1 rubelt és a sikeres fiaztatásért szintén 1 rubelt fizetnek. A Ladozsszkij szovhoz sertéstenyésztő telepén még akadnak szünetek is a munkafolyamatban, különösen a második műszak munkaidejét nem használják ki megfelelően: itt a munkaidő mindössze 6 óra 25 perc. Nem kielégítő tehát a munka hatékonysága, s még jobbqn ki lehetne használni a munkaidőt is. ' Az egy dolgozóra , jutó állomány növelése kifejezi a szoptató kocák új korszerű technolgiájának és az új munkaszervezési formáknak a követelményeit. Nagyon fontos ebből a szempontból az áttérés a kocák kétszeri takarmányozására. Ez a kolhozok és szovhozok gyakorlati tapasztalatai szerint segíti a takarmányok gazdaságos felhasználását és a munkatermelékenység növelését', ugyanakkor munkaidő megtakarítással is jár. A kétmüszakos munkaszervezés összekapcsolva a kétszeri etetéssel tehát nagyon kedvező gazdasági eredményekkel jár. Dr. Sütő Kálmán A lépek megóvása moly ellen 1964. december 31. (Pcselovodsztvo, Szovjetunió) Kétmüszakos munka a sertéselletőben A Szovjetunióban a tél bizony nem tréfa, ezért a Bikali szovhozban már jóelöre felkészültek Amint a képen is látható, egyszerű és olcsó deszkából, valamint szalmabálákból rögtönzött s a célnak nagyon is megfelelő sertésszállást létesitettek. két', behajtogatta a zsák szájáf és bevarrta. Így két évig el tudta tartani a lépeket, a viaszmoly nem bántotta. (Inkább csak kicsiben használható módszer.) Szuszlo papírzsákba 20 g naftalint’ szórt, arra szalmát vagy szénát rakott, végül beletette a zsákba a lépe-SZABAD FÖLDMŰVES 4
