Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-10-28 / 87. szám

késleTtqti termelSbetendezéseinlc gaz­daságos kihasználását. Végeredmény­ben pedig természetesen kedvezőtle­nül befolyásolja a munkatermelékeny­séget. A gép költségei hamar megtérülnek Az illetékes prágai kutatóintézet tapasztalatai alapján egy, legfeljebb azonban két év alatt megtérülnek egy kis elektronikus számológépre fordí­tott költségek, amely tudományos­technikai tételek kiszámítására alkal­mas. Egy közepes arányú gép költsé­gei viszont 2—4 év alatt térülnek meg. Ideje tehát, hogy egyrészt meggyor­sítsuk az önműködő számológépek ha­zai gyártását, másrészt pedig behoza­talukat szorgalmazzuk. Milyen segítség vár a mezőgazdaságra? Az önműködő elektronikus számoló­gépet a mezőgazdaság számos ágaza­tában felhasználhatjuk. Segítségünkre van olyan különleges kérdések meg­oldásában. mint amilyen a mezőgazda­ság szakosítása, a takarmányalap ösz­­szetétele, a mezőgazdasági szállítá­soknak és a géppark gazdaságos ki­használásának problémája csúcsmun­kák idején. A szovjet kutatóintézetek dolgozói máris azon fáradoznak, hogy az egyes körzetek szerint a lehető legelőnyösebben csopotosítsák a me­zőgazdasági termelés különböző ága­zatait. Az ezzel összefüggő alapvető számtani tételek vagy hét és félmil­­liárd feladat kiszámítását teszik szük­ségessé, amin 25 000 matematikusnak kellene egy egész éven át dolgoznia. Az önműködő elektronikus számoló­gép pedig nem egészen kilenc nap alatt elkészül az egész Szovjetuniót felölelő kérdéskomplexummal. Mindebből kitűnik, milyen fontos jelentőséget kell tulajdonítani a kor­mány határozatának. 1970-ig olyan arányban kell emelni az elektronikus gépek számát, hogy egymillió lakosra körülbelül 12—15 számológép essen, amelyek segítséget jelentenek a ter­melés valamennyi ágazatában felme­rülő kérdések megoldásához. (ZN) FAO UNESCO TERV a talajtani világtérkép Ma már nem vitás, hogy automati­zálás nélkül egyszerűen elképzelhetet­lenek á tudományos kutatómunkák, a mérnöki-műszaki számítások, a ma­tematikai módszerek az ökonómiában, az adminisztratív teendők, a terme­lési folyamatok közvetlen megoldása az iparban és mezőgazdaságban egy­aránt, valamint mindezen munkálatok gyorsítása, szabatos és gazdaságos el­végzése. A fejlett tőkés államokban, az utóbbi időben pedig a Szovjetunió­ban is lendületesen fokozódik az ön­működő elektronikus számológép be­vetése. Mi a helyzet nálunk? Csehszlovákiában eddig 25 önműkö­dő, javarészt elektronikus számoló­gépet helyezték üzembe. Alapvető ipari termelőeszközök, mint például vas-, acél- és villanyáramtermelés te­kintetében az elmúlt tíz év alatt élen­járó helyre küzdöttük feil magunkat. Igaz, hogy éppen az automatizálás terén lényegesen lemaradtunk az utolsó időben, amikor döntő módon előtérbe léptek az önműködő számoló­gépek. Ha lakosságunk számából in­dultaik ki, úgy Csehszlovákiának a vi­lág többi fejlett országaihoz való vi­szonylatában 215 elektronikus számo­lógéppel kellene már rendelkeznie. Amíg például az USA-ban egymillió lakosra .95, a Német Szövetségi Köz­­társaságiban 17,8, Franciaországban 18,7 és Angliában 11,8 elektronikus számológép esik, addig nálunk nem egészen 2 ilyen önműködő számológép esik csupán! ugyanannyi főre. Ez az el­maradás nem csekély mértékben be­folyásolja termelésünk színvonalát. Megnyilvánul elsősorban termelési önköltségeink lényeges fokozásában, féikezi áruszállítási készségünket a bél­és'külföldi piac számára egyaránt és vagy trópusi talajfajtákat jelöl min­den megkülönböztetés nélkül. Az egybehangolás lényeges alapfel­tétele az egységes terminológia nem­csak a talajfajták elnevezése, hanem azok leírása és a talajszelvények is­mertetése tekintetében is. További nehézségek merülnek fel abból kifolyólag, hogy az egyes meg­határozásokat, a különböző országok­ban tágabban vagy szűkebben értel­mezik. Így például azonos elnevezés mellett lényeges eltérések vannak a francia és az amerikai osztályozási rendszerek között. Amint a kor.gresz­­szus megállapította, az egyes orszá­gok kölcsönösen átvettek egymástól bizonyos elnevezéseket, de nem min­dig alkalmazzák azokat az eredeti tartalomnak megfelelően. Az USA-ban például csernozjom alatt lényegesen más talajfajtákat értenek, mint Euró­pában. Az amerikai csernozjom szá­razabb éghajlat alatt alakult ki, jóval kevesebb szervesanyagot tartalmaz és csekélyebb biológiai értékű az euró­painál. A talajfajták osztályozásának toT vábbi szempontja az éghajlati ténye­ző, amely lényeges eltéréseket okoz a talajfajták kialakulása és ebből ki­folyólag azok szerkezete és tulajdon­ságai szempontjából. Egy nemrég Japánban megtartott tanácskozáson kilenc ország küldöttei megegyeztek abban, hogy a vulkáni hamuból keletkezett talajfajtákat AN­­DOSOL gyűjtőnév alatt foglalják ösz­­sze. Ez lényegesen megkönnyíti a to­vábbi osztályozási munkát. A szürkésbarna podzolos talaj elne­vezést, amely túlságosan átfogónak bizonyult, az USA földművelésügyi minisztériuma alcsoportokra osztotta, amelyek könnyebben beleilleszkednek az európai osztályozási rendszerbe. A terepen végzett tanulmányok és a vonatkozó irodalom tanulmányozása lehetővé tette, hogy kapcsolatokat állapítsunk meg az afrikai vastartal­mú trópusi talajok, az ausztráliai la­tentes podzoltalajok, a délkelet-ázsiai szürke podzoltalajok, az USA-bell ULTUSTALF-ok és a brazíliai lúgos vörössárga podzoltalajok között. Eze­ket a talajokat a világtérkép közös elnevezéssel tünteti majd fel és az esetleges eltéréseket a térképek ma­gyarázó szövege fogja ismertetni. Ez­zel kapcsolatban természetesen köze­lebbi vizsgálatokra lesz szükség, hogy fokozatosan egyre közelebb hozzuk egymáshoz a meghatározásokat. Az ilyen összehasonlító tanulmányok lé­nyegesen meg fogiák könnyíteni a me­zőgazdasági vonatkozású tapasztalat­­cserét az azonos vagy hasonló talaj­­viszonyokkal rendelkező övezetek kö­zött. FDN A világ különböző területein elő­forduló talajféleségek kapcsolatainak tanulmányozása tekintetében komoly nehézséget okoz az a körülmény, hogy a különböző országokban más és más­képpen osztályozzák a talajokat, nem egységes elnevezéssel illetik a külön­böző talajféléket. A legutóbbi romá­niai talajtani kongresszus ezért elha­tározta, hogy a különböző osztályozási rendszerek talajtani meghatározásai­nak közös nevezőre hozása érdekében tervszerűen egybe kell hangolni a ta­lajfajták, osztályozását A továbbiakban a kongresszus meg­határozta a talajosztályozási rendsze­rek egybehangolásának módszereit és eszközeit is. A vizsgálódások nem kor­látozódnak csupán a különböző tala­jokkal kapcsolatos irodalom összeha­sonlító tanulmányozására, hanem fel­ölelik a viták és megbeszélések for­máját, valamint a terepvizsgálatokat és laboratóriumi kísérleteket is. Eddi­gi tevékenységünk eredményeit külön dokumentumban foglaltuk össze „Elő­zetes meghatározások, magyarázatok és összehasonlító táblázatok a talaj­tani világtérképhez“ címmel. Vizsgálódásaink során megállapítot­tuk, hogy a különböző talajtani egy­ségek a különböző osztályozási rend­szerekben, merőben eltérő elnevezések alatt fordulnak elő. Hogy egy példát mondjak, a sötét színeződésű vályog­talajok csaknem 40 különböző elneve­zés alatt fordulnak elő a különböző országok talajtani térképein. Nem kevésbé gyakori az sem. hogy ugyan­azon elnevezés alatt többféle talajfaj­ta értendő. Ilyen például a barna erdei talaj; ez a név a legkülönbözőbb tu­lajdonságokkal rendelkező, többé vagy kevésbé kilúgozott, nagy vagy csekély mésztartalmú, közepes nedvességű, Karrer svájci vegyész szerint vala­mennyi emberi és állati szerv közül a szemnek van a legnagyobb vitamin­­tartalma. Az egyik legfontosabb vita­minfajtát, az A-vitamint, először az ökör szemének recehártyájából mu­tatták ki. Ennek a vitaminnak a hiá­nya az úgynevezett xerophthalmiát, magyarul a szárazszeműséget okozza. Mint a betegség neve is mutatja, a benne szenvedőknek valósággal szá­radni kezd a szeme, ami erős viszke­téssel és más kellemetlen tünetekkel jár együtt. Az A-vitamin hiányának következ­ménye a farkasvakság, amikor a be­teg szürkületkor, vagy esti sötétség­ben a legkisebb árnyékkülönbséget sem észleli, teljesen koromsötétben érzi magát. Az A-vitamin különösen a béka szemében van nagy mennyi­ségben, de megtalálható az emlős ál­latok és az ember szemében is. Másik fontos vitaminfajta, a B-vi­­tamin, amely különösen a halak sze­mében található nagy mennyiségben, de megvan a házinyúl, a tyúk, s az ökör szemében is. B-vitaminban leg­gazdagabb a tengerben élő tőkehal szeme. A tőkehal különben a termé­szet egyik leggazdagabb vitaminhor­dozója, mert májából készül a csuka­májolaj, a gyenge fejilödésű gyerme­keknél régóta használt vitaminos or­vosság is. , A többi fontos vitamin közül a C- vitamin van még nagyobb mennyiség­ben a szemben. Egyéb vitaminfajtá­kat csak nyomokban tudnak benne ki­mutatni. A szemgolyó Karrer vizsgálatai sze­rint tehát valóságos vitaminéléskam­rája az emberi és az állati szervezet­nek. F. Klimsch Milyen mÍlyrere nyúlnak a fák gyökerei? Általános szabály, hogy a legtöbb lombos fa, s némely tűlevelű gyökereinek vége kö­rülbelül addig a határig növekedik, amelyet a korona alkotta ernyő széléről, illetőleg ere­széről leesepegő víz je­löl meg. Minél idősebb és terjedelmesebb a fa koronája, annál nagyobb az úgynevezett csurgó, tehát vízszintes irány­ban annál messzebbre nyúlnak a talaj felszí­hogy a fa magányosan vagy zárt állományban ál!-e. A fák függőleges irány­ban fejlesztett gyöke­reinek hosszúsága is több tényezőtől függ. Különösen hosszú fő­gyökereket fejlesztenek a száraz, homokos tala­jon élő növények, még­pedig azért, hogy a mé­lyen húzódó talajvizet elérhessék. Halnyársaló languszták. Ezt a drámai pillanatot a fotoriporter Miami ten­geri akváriumában örökítette meg. (Foto: CTK) az árpa, búza, lóbab stb mázsánkénti termelési költségével. Az olcsó sze­meskeverék biztosítás legkedvezőtle­nebb feltételeivel a hegyvidéki és a burgonyatermesztő körzet magasab­ban fekvő vidékeinek szövetkezetei rendelkeznek. A világ legnagyobb barlangja 43. Csaknem egy évszázada annak, hogy egy kanadai vadász, vadűzés közben véletlenül rábukkant a világ legnagyobb barlangjára. Méreteit tekintve a Green folyó mellett lévő barlang csodálatos: eddig felkutatott része 240 kilométer hosszú. Az ismert folyosók száma 225, a termeké 47, a kutaké 25. Hidrográfiai szempontból is nagyon érdekes a barlang. Három nagy föld­alatti tóval és három folyóval rendelkezik. Ezek a Green-River-be torkoll­nak. A folyók hatalmas függőleges falakon zuhannak a tavakba. A sötétség miatt az óriásbarlang állatvilága csupán elsatnyult látó­szervvel rendelkezik. A halak, rákok és pókok pedig vakok. A világ leg­nagyobb barlangja igen fontos turisztikai pont. Ezért villamosították és bevezették a telefonhálózatot. A vezetők elkísérik a látogatót a barlang legrejtettebb' sarkaiba is. Mekkora egy tehén évi teriméstakarmány szükséglete ? || g? Jól készítlk-e, illetve ada­­**’*■*■ golják a szemeskeveré­ket? Tudjuk, hogy valamennyi szemes­keverék alapanyaga az abraktakar­mány, amelyhez kiegészítőül külön­böző olajosmag-pogácsákat az ipari növények feldolgozása folyamán lét­rejött melléktermékeket és 0,5—1 % takarmánysót adunk. Mindezt úgy, hogy az emészthető fehérje 1 :5 arányban viszonyuljon a keményítő­­értékhez. A tehenek egyébként nem szeretik a takarmányösszetétel gyako­ri változtatásait. Termelési viszo­nyainkat szem előtt tartva helyes vol­na. ha a szemeskeveréket úgy állíta­nánk össze, ahogy azt a következő táblázat feltünteti: Súlyegységek a szemeskeverékben A B CDEFGH Árpa 21222222 Zab — 1312212 Kukorica 1— — — — — 1 1 Búzakorpa 11111111 Lóbab — — — 1 — 7 — x Olajmagpogácsák: Gyapotmag (hámozott) 1 — — ____ x Len — — — — X — — — Földimogyoró — — X — — — — — Repce — X — X 1 — — — Napraforgó (hámozatlan) — — — __ x — — Szójabab — — — — — — Szemeskeverék 100 kg tej kiter­meléséhez 38 42 39 4Í 39 45 38 40 Szemeskeverékbői a teheneknek hasznosságuk foka, a laktáció, illetve a szárazonállás előrehaladottsága sze­rint kell juttrtni. Egy 550—600 kg élősúlyú tehén nyá­ri és téli teriméstakarmány szükség­letét nagy vonalakban az alábbi táb­lázat mutatja: Kukorica 95 95 — 9 10 Répa 90 100 — 9,5 10 Burgonya 85 100 — 10 10 Hegyi 65 50 20 17 9 Bár a felsorolt teriméstakarmány­­mennyiség biztosítása nagy igényeket támaszt a növénytermesztéssel szem­ben — főleg a siló elkészítése és tá­rolása szempontjából — mégis vilá­gos, hogy egyedül ez az út vezet te­heneink hasznosságának lényeges emelése felé. Azt, hogy csak az alap­vető követelmények betartásával nö­velhetjük — szemestakarmány fel­­használása nélkül — teheneink hasz­nosságát évi 2100—2200 kg-ra, minden mezőgazdasági üzem bizonyíthatja, amely már elérte vagy megközelítette a teriméstakarmány-termelés kívánt színvonalát. Nem mondunk újat, ha megjegyezzük, hogy a takarmányszük­séglet biztosítása nem kis mértékben a növénytermesztő csoportok munká­jától függ. A dunaszerdahelyi Kukoricatermesztési Kabinet vándorkiállítást rendezett a kukoricatermesztés legjobb tapasztalatainak népszerűsítése agrotechni­kájának, s a termesztés legújabbismereteinek elsajátítása végett. (Kép és szöveg: B a 1 a z ic) |||| Ismeri-e az évi tejelé­­kenység és a szemes­takarmány fogyasztás közötti viszonyt? Ha elegendő szemestakarmány áll a gazdaság rendelkezésére, akkor az egy tehénre eső mennyiség elsősorban az alaptakarmány-adag minőségétől, az állat tejtermelésétől és a szárazon­állás idején a laktációra való felkészü­lés intenzitásától függ. Ha lehetséges az, hogy az alaptakarmány-adag táp­értékével biztosítsuk a létfönntartó tápértékét és a napi 8 kg tejképzéshez szükséges táperőt is, akkor tehenen­ként az alábbi mennyiségű szemes­takarmánnyal kell számolnunk: © Évi 2500 kg tejhozam mellett a laktáció első négy hónapjában 110— 125 kg szemestakarmá.ny, a szárazon­állás idején pedig 25 kg szemeskeve­rék szükséges. ® Évi 3000 kg tejhozamnál a laktá­ció első hat hónapjában 300—350 kg szemestakarmány, a szárazonállás ide­jén pedig 25—50 kg szemeskeverék kell. ® Évi 3500 kg tejhozam mellett a laktáció első hat hónapjában 450—500 kg szemestakarmánnyal a szárazon­állás idején 50—75 kg szemeskeverék­kel kell számolnunk, © Évi 4000 kg tejhozamnál a lak­táció első hat hónapjában 650—700 kg szemestakarmány, a szárazonállás ide­jén pedig 75—100 kg szemeskeverék szükséges. Mivel minden szemeskeverék alap­anyagát az abraktakarmányok képe­zik, világos, hogy egy mázsa szemes­keverékre eső önköltség azonos lesz Terme­lési körzet Zöld­­takar­mány q Siló q Kapás­takar­mány q Széna q Takar­mány­­szalma q néhez közelebb levő gyökerek, illetve gyö­kérágak. De például a nyárfák, amelyeknek vízszintes irányú gyökérzete 2—3, esetleg több méterrel túlnő a csurgón. Erről egyébként a fa törzsétől messzebbre kibukkanó tősarjak is tanúskodnak. A vízszintes irányú gyö­kerek hosszúsága sok körülménytől (a talaj minőségétől, összetéte­létől), de attól is függ, A szemgolyó ■" mint Titaminéiéskamra MSNSZK 2 a villámgyors, önműködő számológép Nemrégen nálunk is^ üzembe helyipzték egy kis „MINSZK 2“ gyártmányú egyetemes, önműködő elektronikus számológépet tudományos-technikai és ökonómiai tételek kiszámítására. Az gép egyike azoknak a tucatszámra készülő kis és közepes nagyságú önműködő számológépeknek, amelyeket kormányunk júniusi határozata szarint 1970-ig fokozatosan gyártunk és üzembe helyezünk népgazdaságunk szükségletei számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom