Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-10-28 / 87. szám
késleTtqti termelSbetendezéseinlc gazdaságos kihasználását. Végeredményben pedig természetesen kedvezőtlenül befolyásolja a munkatermelékenységet. A gép költségei hamar megtérülnek Az illetékes prágai kutatóintézet tapasztalatai alapján egy, legfeljebb azonban két év alatt megtérülnek egy kis elektronikus számológépre fordított költségek, amely tudományostechnikai tételek kiszámítására alkalmas. Egy közepes arányú gép költségei viszont 2—4 év alatt térülnek meg. Ideje tehát, hogy egyrészt meggyorsítsuk az önműködő számológépek hazai gyártását, másrészt pedig behozatalukat szorgalmazzuk. Milyen segítség vár a mezőgazdaságra? Az önműködő elektronikus számológépet a mezőgazdaság számos ágazatában felhasználhatjuk. Segítségünkre van olyan különleges kérdések megoldásában. mint amilyen a mezőgazdaság szakosítása, a takarmányalap öszszetétele, a mezőgazdasági szállításoknak és a géppark gazdaságos kihasználásának problémája csúcsmunkák idején. A szovjet kutatóintézetek dolgozói máris azon fáradoznak, hogy az egyes körzetek szerint a lehető legelőnyösebben csopotosítsák a mezőgazdasági termelés különböző ágazatait. Az ezzel összefüggő alapvető számtani tételek vagy hét és félmilliárd feladat kiszámítását teszik szükségessé, amin 25 000 matematikusnak kellene egy egész éven át dolgoznia. Az önműködő elektronikus számológép pedig nem egészen kilenc nap alatt elkészül az egész Szovjetuniót felölelő kérdéskomplexummal. Mindebből kitűnik, milyen fontos jelentőséget kell tulajdonítani a kormány határozatának. 1970-ig olyan arányban kell emelni az elektronikus gépek számát, hogy egymillió lakosra körülbelül 12—15 számológép essen, amelyek segítséget jelentenek a termelés valamennyi ágazatában felmerülő kérdések megoldásához. (ZN) FAO UNESCO TERV a talajtani világtérkép Ma már nem vitás, hogy automatizálás nélkül egyszerűen elképzelhetetlenek á tudományos kutatómunkák, a mérnöki-műszaki számítások, a matematikai módszerek az ökonómiában, az adminisztratív teendők, a termelési folyamatok közvetlen megoldása az iparban és mezőgazdaságban egyaránt, valamint mindezen munkálatok gyorsítása, szabatos és gazdaságos elvégzése. A fejlett tőkés államokban, az utóbbi időben pedig a Szovjetunióban is lendületesen fokozódik az önműködő elektronikus számológép bevetése. Mi a helyzet nálunk? Csehszlovákiában eddig 25 önműködő, javarészt elektronikus számológépet helyezték üzembe. Alapvető ipari termelőeszközök, mint például vas-, acél- és villanyáramtermelés tekintetében az elmúlt tíz év alatt élenjáró helyre küzdöttük feil magunkat. Igaz, hogy éppen az automatizálás terén lényegesen lemaradtunk az utolsó időben, amikor döntő módon előtérbe léptek az önműködő számológépek. Ha lakosságunk számából indultaik ki, úgy Csehszlovákiának a világ többi fejlett országaihoz való viszonylatában 215 elektronikus számológéppel kellene már rendelkeznie. Amíg például az USA-ban egymillió lakosra .95, a Német Szövetségi Köztársaságiban 17,8, Franciaországban 18,7 és Angliában 11,8 elektronikus számológép esik, addig nálunk nem egészen 2 ilyen önműködő számológép esik csupán! ugyanannyi főre. Ez az elmaradás nem csekély mértékben befolyásolja termelésünk színvonalát. Megnyilvánul elsősorban termelési önköltségeink lényeges fokozásában, féikezi áruszállítási készségünket a bélés'külföldi piac számára egyaránt és vagy trópusi talajfajtákat jelöl minden megkülönböztetés nélkül. Az egybehangolás lényeges alapfeltétele az egységes terminológia nemcsak a talajfajták elnevezése, hanem azok leírása és a talajszelvények ismertetése tekintetében is. További nehézségek merülnek fel abból kifolyólag, hogy az egyes meghatározásokat, a különböző országokban tágabban vagy szűkebben értelmezik. Így például azonos elnevezés mellett lényeges eltérések vannak a francia és az amerikai osztályozási rendszerek között. Amint a kor.greszszus megállapította, az egyes országok kölcsönösen átvettek egymástól bizonyos elnevezéseket, de nem mindig alkalmazzák azokat az eredeti tartalomnak megfelelően. Az USA-ban például csernozjom alatt lényegesen más talajfajtákat értenek, mint Európában. Az amerikai csernozjom szárazabb éghajlat alatt alakult ki, jóval kevesebb szervesanyagot tartalmaz és csekélyebb biológiai értékű az európainál. A talajfajták osztályozásának toT vábbi szempontja az éghajlati tényező, amely lényeges eltéréseket okoz a talajfajták kialakulása és ebből kifolyólag azok szerkezete és tulajdonságai szempontjából. Egy nemrég Japánban megtartott tanácskozáson kilenc ország küldöttei megegyeztek abban, hogy a vulkáni hamuból keletkezett talajfajtákat ANDOSOL gyűjtőnév alatt foglalják öszsze. Ez lényegesen megkönnyíti a további osztályozási munkát. A szürkésbarna podzolos talaj elnevezést, amely túlságosan átfogónak bizonyult, az USA földművelésügyi minisztériuma alcsoportokra osztotta, amelyek könnyebben beleilleszkednek az európai osztályozási rendszerbe. A terepen végzett tanulmányok és a vonatkozó irodalom tanulmányozása lehetővé tette, hogy kapcsolatokat állapítsunk meg az afrikai vastartalmú trópusi talajok, az ausztráliai latentes podzoltalajok, a délkelet-ázsiai szürke podzoltalajok, az USA-bell ULTUSTALF-ok és a brazíliai lúgos vörössárga podzoltalajok között. Ezeket a talajokat a világtérkép közös elnevezéssel tünteti majd fel és az esetleges eltéréseket a térképek magyarázó szövege fogja ismertetni. Ezzel kapcsolatban természetesen közelebbi vizsgálatokra lesz szükség, hogy fokozatosan egyre közelebb hozzuk egymáshoz a meghatározásokat. Az ilyen összehasonlító tanulmányok lényegesen meg fogiák könnyíteni a mezőgazdasági vonatkozású tapasztalatcserét az azonos vagy hasonló talajviszonyokkal rendelkező övezetek között. FDN A világ különböző területein előforduló talajféleségek kapcsolatainak tanulmányozása tekintetében komoly nehézséget okoz az a körülmény, hogy a különböző országokban más és másképpen osztályozzák a talajokat, nem egységes elnevezéssel illetik a különböző talajféléket. A legutóbbi romániai talajtani kongresszus ezért elhatározta, hogy a különböző osztályozási rendszerek talajtani meghatározásainak közös nevezőre hozása érdekében tervszerűen egybe kell hangolni a talajfajták, osztályozását A továbbiakban a kongresszus meghatározta a talajosztályozási rendszerek egybehangolásának módszereit és eszközeit is. A vizsgálódások nem korlátozódnak csupán a különböző talajokkal kapcsolatos irodalom összehasonlító tanulmányozására, hanem felölelik a viták és megbeszélések formáját, valamint a terepvizsgálatokat és laboratóriumi kísérleteket is. Eddigi tevékenységünk eredményeit külön dokumentumban foglaltuk össze „Előzetes meghatározások, magyarázatok és összehasonlító táblázatok a talajtani világtérképhez“ címmel. Vizsgálódásaink során megállapítottuk, hogy a különböző talajtani egységek a különböző osztályozási rendszerekben, merőben eltérő elnevezések alatt fordulnak elő. Hogy egy példát mondjak, a sötét színeződésű vályogtalajok csaknem 40 különböző elnevezés alatt fordulnak elő a különböző országok talajtani térképein. Nem kevésbé gyakori az sem. hogy ugyanazon elnevezés alatt többféle talajfajta értendő. Ilyen például a barna erdei talaj; ez a név a legkülönbözőbb tulajdonságokkal rendelkező, többé vagy kevésbé kilúgozott, nagy vagy csekély mésztartalmú, közepes nedvességű, Karrer svájci vegyész szerint valamennyi emberi és állati szerv közül a szemnek van a legnagyobb vitamintartalma. Az egyik legfontosabb vitaminfajtát, az A-vitamint, először az ökör szemének recehártyájából mutatták ki. Ennek a vitaminnak a hiánya az úgynevezett xerophthalmiát, magyarul a szárazszeműséget okozza. Mint a betegség neve is mutatja, a benne szenvedőknek valósággal száradni kezd a szeme, ami erős viszketéssel és más kellemetlen tünetekkel jár együtt. Az A-vitamin hiányának következménye a farkasvakság, amikor a beteg szürkületkor, vagy esti sötétségben a legkisebb árnyékkülönbséget sem észleli, teljesen koromsötétben érzi magát. Az A-vitamin különösen a béka szemében van nagy mennyiségben, de megtalálható az emlős állatok és az ember szemében is. Másik fontos vitaminfajta, a B-vitamin, amely különösen a halak szemében található nagy mennyiségben, de megvan a házinyúl, a tyúk, s az ökör szemében is. B-vitaminban leggazdagabb a tengerben élő tőkehal szeme. A tőkehal különben a természet egyik leggazdagabb vitaminhordozója, mert májából készül a csukamájolaj, a gyenge fejilödésű gyermekeknél régóta használt vitaminos orvosság is. , A többi fontos vitamin közül a C- vitamin van még nagyobb mennyiségben a szemben. Egyéb vitaminfajtákat csak nyomokban tudnak benne kimutatni. A szemgolyó Karrer vizsgálatai szerint tehát valóságos vitaminéléskamrája az emberi és az állati szervezetnek. F. Klimsch Milyen mÍlyrere nyúlnak a fák gyökerei? Általános szabály, hogy a legtöbb lombos fa, s némely tűlevelű gyökereinek vége körülbelül addig a határig növekedik, amelyet a korona alkotta ernyő széléről, illetőleg ereszéről leesepegő víz jelöl meg. Minél idősebb és terjedelmesebb a fa koronája, annál nagyobb az úgynevezett csurgó, tehát vízszintes irányban annál messzebbre nyúlnak a talaj felszíhogy a fa magányosan vagy zárt állományban ál!-e. A fák függőleges irányban fejlesztett gyökereinek hosszúsága is több tényezőtől függ. Különösen hosszú főgyökereket fejlesztenek a száraz, homokos talajon élő növények, mégpedig azért, hogy a mélyen húzódó talajvizet elérhessék. Halnyársaló languszták. Ezt a drámai pillanatot a fotoriporter Miami tengeri akváriumában örökítette meg. (Foto: CTK) az árpa, búza, lóbab stb mázsánkénti termelési költségével. Az olcsó szemeskeverék biztosítás legkedvezőtlenebb feltételeivel a hegyvidéki és a burgonyatermesztő körzet magasabban fekvő vidékeinek szövetkezetei rendelkeznek. A világ legnagyobb barlangja 43. Csaknem egy évszázada annak, hogy egy kanadai vadász, vadűzés közben véletlenül rábukkant a világ legnagyobb barlangjára. Méreteit tekintve a Green folyó mellett lévő barlang csodálatos: eddig felkutatott része 240 kilométer hosszú. Az ismert folyosók száma 225, a termeké 47, a kutaké 25. Hidrográfiai szempontból is nagyon érdekes a barlang. Három nagy földalatti tóval és három folyóval rendelkezik. Ezek a Green-River-be torkollnak. A folyók hatalmas függőleges falakon zuhannak a tavakba. A sötétség miatt az óriásbarlang állatvilága csupán elsatnyult látószervvel rendelkezik. A halak, rákok és pókok pedig vakok. A világ legnagyobb barlangja igen fontos turisztikai pont. Ezért villamosították és bevezették a telefonhálózatot. A vezetők elkísérik a látogatót a barlang legrejtettebb' sarkaiba is. Mekkora egy tehén évi teriméstakarmány szükséglete ? || g? Jól készítlk-e, illetve ada**’*■*■ golják a szemeskeveréket? Tudjuk, hogy valamennyi szemeskeverék alapanyaga az abraktakarmány, amelyhez kiegészítőül különböző olajosmag-pogácsákat az ipari növények feldolgozása folyamán létrejött melléktermékeket és 0,5—1 % takarmánysót adunk. Mindezt úgy, hogy az emészthető fehérje 1 :5 arányban viszonyuljon a keményítőértékhez. A tehenek egyébként nem szeretik a takarmányösszetétel gyakori változtatásait. Termelési viszonyainkat szem előtt tartva helyes volna. ha a szemeskeveréket úgy állítanánk össze, ahogy azt a következő táblázat feltünteti: Súlyegységek a szemeskeverékben A B CDEFGH Árpa 21222222 Zab — 1312212 Kukorica 1— — — — — 1 1 Búzakorpa 11111111 Lóbab — — — 1 — 7 — x Olajmagpogácsák: Gyapotmag (hámozott) 1 — — ____ x Len — — — — X — — — Földimogyoró — — X — — — — — Repce — X — X 1 — — — Napraforgó (hámozatlan) — — — __ x — — Szójabab — — — — — — Szemeskeverék 100 kg tej kitermeléséhez 38 42 39 4Í 39 45 38 40 Szemeskeverékbői a teheneknek hasznosságuk foka, a laktáció, illetve a szárazonállás előrehaladottsága szerint kell juttrtni. Egy 550—600 kg élősúlyú tehén nyári és téli teriméstakarmány szükségletét nagy vonalakban az alábbi táblázat mutatja: Kukorica 95 95 — 9 10 Répa 90 100 — 9,5 10 Burgonya 85 100 — 10 10 Hegyi 65 50 20 17 9 Bár a felsorolt teriméstakarmánymennyiség biztosítása nagy igényeket támaszt a növénytermesztéssel szemben — főleg a siló elkészítése és tárolása szempontjából — mégis világos, hogy egyedül ez az út vezet teheneink hasznosságának lényeges emelése felé. Azt, hogy csak az alapvető követelmények betartásával növelhetjük — szemestakarmány felhasználása nélkül — teheneink hasznosságát évi 2100—2200 kg-ra, minden mezőgazdasági üzem bizonyíthatja, amely már elérte vagy megközelítette a teriméstakarmány-termelés kívánt színvonalát. Nem mondunk újat, ha megjegyezzük, hogy a takarmányszükséglet biztosítása nem kis mértékben a növénytermesztő csoportok munkájától függ. A dunaszerdahelyi Kukoricatermesztési Kabinet vándorkiállítást rendezett a kukoricatermesztés legjobb tapasztalatainak népszerűsítése agrotechnikájának, s a termesztés legújabbismereteinek elsajátítása végett. (Kép és szöveg: B a 1 a z ic) |||| Ismeri-e az évi tejelékenység és a szemestakarmány fogyasztás közötti viszonyt? Ha elegendő szemestakarmány áll a gazdaság rendelkezésére, akkor az egy tehénre eső mennyiség elsősorban az alaptakarmány-adag minőségétől, az állat tejtermelésétől és a szárazonállás idején a laktációra való felkészülés intenzitásától függ. Ha lehetséges az, hogy az alaptakarmány-adag tápértékével biztosítsuk a létfönntartó tápértékét és a napi 8 kg tejképzéshez szükséges táperőt is, akkor tehenenként az alábbi mennyiségű szemestakarmánnyal kell számolnunk: © Évi 2500 kg tejhozam mellett a laktáció első négy hónapjában 110— 125 kg szemestakarmá.ny, a szárazonállás idején pedig 25 kg szemeskeverék szükséges. ® Évi 3000 kg tejhozamnál a laktáció első hat hónapjában 300—350 kg szemestakarmány, a szárazonállás idején pedig 25—50 kg szemeskeverék kell. ® Évi 3500 kg tejhozam mellett a laktáció első hat hónapjában 450—500 kg szemestakarmánnyal a szárazonállás idején 50—75 kg szemeskeverékkel kell számolnunk, © Évi 4000 kg tejhozamnál a laktáció első hat hónapjában 650—700 kg szemestakarmány, a szárazonállás idején pedig 75—100 kg szemeskeverék szükséges. Mivel minden szemeskeverék alapanyagát az abraktakarmányok képezik, világos, hogy egy mázsa szemeskeverékre eső önköltség azonos lesz Termelési körzet Zöldtakarmány q Siló q Kapástakarmány q Széna q Takarmányszalma q néhez közelebb levő gyökerek, illetve gyökérágak. De például a nyárfák, amelyeknek vízszintes irányú gyökérzete 2—3, esetleg több méterrel túlnő a csurgón. Erről egyébként a fa törzsétől messzebbre kibukkanó tősarjak is tanúskodnak. A vízszintes irányú gyökerek hosszúsága sok körülménytől (a talaj minőségétől, összetételétől), de attól is függ, A szemgolyó ■" mint Titaminéiéskamra MSNSZK 2 a villámgyors, önműködő számológép Nemrégen nálunk is^ üzembe helyipzték egy kis „MINSZK 2“ gyártmányú egyetemes, önműködő elektronikus számológépet tudományos-technikai és ökonómiai tételek kiszámítására. Az gép egyike azoknak a tucatszámra készülő kis és közepes nagyságú önműködő számológépeknek, amelyeket kormányunk júniusi határozata szarint 1970-ig fokozatosan gyártunk és üzembe helyezünk népgazdaságunk szükségletei számára.
