Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-10-28 / 87. szám
A KORMÄNYHATÄROZAT NYOMÁN Gépállomásaink ^nyújtanak szövetkezeteinknek (Beszélgetés J. S k o d a és Jan Mach mérnökökkel, a Földművelésügyi Minisztérium gépállomási osztályának dolgozóival.) # Ez év márciusában, mint ismeretes, a gép- és traktorállomások mezőgazdasági-termelési tevékenysége kiszélesítésének és a szövetkezeteknek nyújtott segítség növelésének fokozásáról kormányhatározat jelent meg. Milyen a jelenlegi helyzet a határozat megvalósítása terén? — Az elmúlt évben számos olyan intézkedés megvalósítására került sor, melyek kedvezőtlen hatást váltottak ki a GTÄ-k tevékenységében, főleg a szövetkezetek kisegítése szempontjából. A hiányosságok eltávolítására kormányunk 75,5 millió koronával növelte a GTÁ-k mezőgazdasági munkájának tervét. A tervnövekedés elsősorban is mintegy 32 millió korona értékben a földmunkák gépesítésének fokozására irányul. A GTÁ-knak továbbá egy millió koronával kell növelniük a meliorációs munkálatokat és 10 millió koronával a kemizálást. E globális feladatok eddigi teljesítése kedvező, sót a jelek szerint túl is teliesítik. # A GTÁ-k megnövekedett mezőgazdasági termelési tervének maradéktalan valóraváltása jórészt attól függ, hogy tud-e elegendő fiatal traktorost és gépesítöt szerezni. Milyen e téren a jelenlegi helyzet? — Bevezetőül el kell mondanunk, — bár az év végéig még csaknem 8000 munkaerőt kell szereznünk —, hogy a módszer, mellyel hozzáfogtunk a GTÁ-k munkaerőinek növeléséhez, helyes volt. A dolog úgy történt, hogy a traktorállomások összeírták a tólük és a más mezőgazdasági üzemekből a népgazdaság különböző ágaiba eltávozott fiatal traktorosok névsorát. Mindezt azért, mert túlnyomó többségük a GTA-kban szerzett szakképzettséget, s így a taníttatásukra fordított pénzeszközöknek a a mezőgazdaságban és nem az iparban kell gyümölcsöznie. A GTÁ-k munkaerótoborzási tervének eddigi teljesítése azonban nem kielégítő, hiszen az egyes mutatókat szeptember 30-ig a következőképp teljesítették: a növényvédelmi technikusok visszaszerzésének tervét 69, a részlegtechnikusokét 56, a villanyszerelőkét 45, a GTÁ traktorosokét 65 és a szövetkezeti traktorosokét pedig 42 %-ra. Mindez azt jelenti, hogy eddig együttvéve még 3000 munkaerőt sem szereztünk vissza. Igen komoly a helyzet, mivel eddig egy kerület sem teljesítette a toborzási tervet. A nyugat-csehországi kerületben például eddig csak 33 (20 %), Közép-Szlovákiában 152 (24 %), Közép-Csehországban pedig 83 (32 %) traktorost szereztek vissza. Az észak-morvaországi kerületben jobb a helyzet, eddig 200 (60%) traktorost „térítettek“ meg. A dél- csehországi és a nyugat-szlovákiai kerületekről lényegében ugyanezt mondhatjuk el. Kedvezőtlen á helyzet a részlegtechnikusok megnyerésében is, annak ellenére, hogy a mutató teljesítésére nagv figyelmet kell fordítani, mert a GTÁ-knak kormányrendelet értelmében minden egyes részlegén vezető technikusi funkciót kell létrehozniuk. Ez az elv a GTÁ-k tevékenységének szélesebb kibontakoztatásával, vagyis a szövetkezeteknek nyújtott sokoldalúbb, hatékonyabb segítség nyújtásával függ össze. Az említett elvnek a GTÁ-k tervezett munkaerő-létszáma is megfelel. Fennáll azonban az a veszély, hogy ezt nem tartják be. A dél-csehországi kerületben például a traktorállomásonként tervezett 14 technikusból eddig hármat, Közép- Csehországban a 24-ből pedig 9 technikust sikerült szerezni. Egyedül a dél- és észak-morvaországi, valamint a közép-szlovákiai kerület ért el e téren 100 %-os tervteljesítést. A kormányrendelet értelmében a GTÁ-knak ez év végéig 500 növényvédelmi technikussal kel! gyarapítani a létszámot. Ebből eddig csak 204-et szereztek. Legjobb példát az északmorvaországi, a nyugat-csehországi és a közép-szlovákiai kerület mutat, mivel a tervet eddig csaknem 100 %ra teljesítették. < A szervezésen múlik... — A negykériek a járás tíz legjobb szövetkezete közé verekedtek fel magukat — így jellemezte röviden a szövetkezetei Szenei Lajos mérnök, az Érsekújvári Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság zootechnikusa. Ez pedig nagy szó, hiszen a nagykéri EFSZ-t négy évvel ezelőtt még a leggyengébbek közt emlegették. Főleg 1959-ben — amikor az egyénileg gazdálkodók tömegesen kezdtek belépni a közösbe — csökkent és esett vissza a gazdálkodás fejlődésének üteme. A régi vezetőség nem tudott megbirkózni a megnövekedett feladatokkal. A munkaegység értéke mindössze 8 korona volt. Az akkori viszonyokra jellemző, hogy az 1960-as év kukoricatermésének betakarítását 1961 jár nuár közepén fejezték be. A következő hónapban aztán az évzáró taggyűlésen megválasztották az új vezetőséget. Az elnök Szládecsek Béla, az agronómus Dojcsány Elek mezőgazdasági mérnök, a zootechnikus Bátora László és Bocz István, az elnökhelyettes pedig Veres István lett. Hogyan tudtak ezek az emberek alig három év alatt olyan szép eredményt elérni? Milyen módszerrel dolgoztak ? Az elnök — aki jelenleg egyéves iskolázáson van — kiváló szervező hírében áll. Minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami egy elnöknek szükséges — mondják róla az emberek. Szládecsek elvtárs a szövetkezet vezetésének átvétele után legfontosabbnak a premizálás rendszerének kidolgozását tartotta. Bevezette a munka rendszeres ellenőrzését is. A prémium serkentő hatásának kihasználására tipikus és jelenleg aktuális az a példa, ahogyan a kukorica ápolását, törését szervezték meg. A szövetkezet tagjainak évente 450 munkaegységet kell ledolgozniuk. Ha szeptember 1-ig teljesítik a 300 munkaegységet, akkor akár a nő dolgozik a családból a közösben, akár a férfi, megkapja a teljes fél hektár háztáji földet. Persze, ha van a ház mellett kertje, annak terjedelmét levonják belőle. Ha pedig a 500 munkaegységet nem teljesíti szeptemberig, akkor ahány százalékkal kevesebb, annyival csökken a fél hektár területe is. Takács Zsófia például szeptember 1-ig 271,9 munkaegységet dolgozott le. Tehát a fél hektárnak csak 91 százalékát kapta, amiből a tulajdonában lévő 18 ár kertet is levonták. így a szövetkezet kukoricaterületéből rá jutó 0,88 hektárral együtt 1,17 hektárt ápolt. Az össztermés 68,60 mázsa lett, melyből a 29 árra 17 mázsa jutott. A szövetkezet ebből áronként 0,20 kg vetőmagot, tehát összesen kb. 20kg-ot vont le. Ha a tagok túllépik a tervezett hektárhozamot, úgy a terven felül termelt mennyiségnek 40 %-át kapják prémiumként. Ezért mindenkinek érdeke a gondos ápolás. Takács Zsófia 3,03 mázsa kukoricát kapott külön jutalomként, tehát 19,83 mázsát vihetett haza. Itt még meg kell jegyeznünk, hogy a szóbanforgó terület az alacsonyabb terméshozamú részen fekszik. Keresztes Istvánnak, viszont kissé jobb talajon jutott, s az előirt munkaegység mennyiséget is 100 százalékra teljesítette. Kerttel nem rendelkezik, s igy megkapta a teljes fél hektárt. Prémiummal együtt 49,30 mázsa kukoricát szállított haza. a szövetkezet számára pedig 54,80 mázsát termelt. Ebből is látható, hogy mindkét fél jóljárt. — Ezt a módszert azonban már nem sokáig alkalmazhatjuk módosítás nélkül — mondta Dojcsán Elek —, mert akadályozza a tovább fejlődést, a gépesítés nagyobb fokú bevezetését. Ezért most változtatáson, új módszeren törjük a fejünket. Eddig azonban kitűnően bevált, hiszen 1961-ben a hektárhozam csövesen 40—45 mázsa volt, most pedig morzsoltan 42 mázsa. De a premizálás a termelés más ágaiban is lényeges javulást hozott. A hektárhozamok évről évre emelkednek. A 270 hektár lucerna például — mely a szántóterületünk több mint 20 %-a — 45 mázsás átlagtermést adott. A silókukorica pedig viaszérésben 320 mázsát. Az állattenyésztés eladási tervét is szinte minden egyes ágban túlteljesítik. Sertéshúsból 200, marhahúsbői 80—100 mázsával és tejből 35—40 eeer literrel adnak el többet. A 4500 tyúk háromnegyedévi tojástermelése darabonként 118. A fejlődés további fontos mutatója a munkaegységérték alakulása. Tavaly 11 koronát fizettek előlegként és 8 koronát osztalékra. Az idén pedig 12 korona az előleg és 8—9 korona évvégi osztalékra számítanak. Ez azt jelenti, hogy a tervezett 17,20 koronás munkaegység értékét lényegesen túlszárnyalják. — A szervezésen múlik minden — tartja Veres elvtárs. Ehhez nem kell sok magyarázat. Az eredmények bizonyítják, hogy iaaza van. Kezes Éua A GTÁ-k teljesen új munkaköre a mezőgazdasági üzemek villanymeghajtású gépeinek és berendezéseinek karbantartása és ellenőrzése. E feladattal azért bízták meg őket, mivel a mezőgazdasági üzemek villamosberendezései kritikus állapotban vannak, ami nagy népgazdasági károkat okozhat. Kormányunk ezek megelőzése végett határozta el, a szakosított elektromos karbantartó csoportok megalakítását, amelynek mint már erre utaltunk, fő feladata a mezőgazdasági üzemek villamos gépein előforduló hibák eltávolítása lesz. A GTÁ-knak ebből a célból az év végéig 376 tapasztalt villanyszerelőt kell felvenni. Az eddig felvett villanyszerelők száma 169, ami bizony nem sok. Noha a jövőben számolunk is villanyszerelő ipari tanulók képzésével (a toborzási tervet e téren 256 %-ra teljesítettük), szükséges, hogy a villanyszerelő hiányt továbbra is más kitanult emberek megnyerésével pótoljuk. Annál is inkább, mivel a szaktanintézetet elhagyó fiatalok közül csak nagyon kevesen tudnak azonnal önállóan dolgozni. 9 Mint ismeretes, júliusban egy határozatot léptettek életbe arról, hogy a GTÁ-k irányítását a mezőgazdasági termelési igazgatóságok veszik át. Milyen problémák merültek fel a határozat valóraváltásánál ? — A helyzet az volt, hogy, a mezőgazdasági termelési igazgatóságok minden vonalon és minden tekintetben felelősek voltak a mezőgazdasági termelésért, de a GTÁ-k tevékenységébe nem volt beleszólásuk. Ez kormányunkat arra késztette, hogy közvetlenül a mezőgazdasági termelési igazgatóságok alá helyezze a GTÁ-kat. A GTÄ- kal tehát a jövőben kizárólag gz illető kerületi termelési igazgatóság foglalkozik. A határozat sikeres végrehajtása megkívánja, hogy a fősúlyt pillanatnyilag a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok hiányzó szakember létszámának feltöltésére és a kerületi gépesítő központok kiépítésére helyezzük. Ugyanakkor fokozott figyelmet kell fordítani a gépesítő központokra, hisz elhelyezésük terén komoly problémák merülnek fel. Megengedhetetlen lenne például, hogy a nyugat-szlovákiai kerületi termelési igazgatóságot Bratislavába, míg a gépesítő központot tőle távol, tegyük fel Trencsénbe helyeznénk. Ehhez a példához hasonló helyzet számos van az országban, és mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy meddig marad így. (Soc. Zem.) A rovnanyi szövetkezetnek 222 hektár a rétje. Szálastakarmányiik minden évben nagy mennyiséget tesz ki. Veszteség elkerülése végett a „szénaraktárba“ beépítették a ventüiátort is. így egyenesen jedél alá hordhatják a szénát, s hideg levegővel szárítják, és ezáltal már nem éri veszteség. T? rí novto • rnlsilr Cnenlto Szepsiben értekezletet tartottak az állattenyésztés körül felmerülő problémákról, főleg a téli takarmányozási időszakra való felkészülésről. Sok gyűlésen vetem részt, de a mostani különbözött a régiektől, mert a szónoklatok helyett jól átgondolt elemzéssel és tárgyszerűen beszéltek a felmerülő problémákról. Polácek mérnök főzootechnikus bírálta, hogy a járási termelési igazgatóságra a téli takarmányozás tervét egyes mezőgazdasági üzemek nem küldték be. Ha el is juttatták a járásra, nem tüntették fel a tervben részletesen a takarmánykészletet és az egyes állatcsoportok napi szükségletét. A helytelenül elkészített takarmányozási tervekből nem lehet megállapítani, vajon mennyi időre fedezi a készlet a szükségletet és mennyit kell vásárolni, hogy az állatállomány áttelelhessen. — A mezőgazdasági üzemek keveset törődnek az üszők nevelésével és fedeztetésével — mondotta Polácek mérnök. — Emiatt nem lehet kiselejtezni a kishasznosságú teheneket. A sertéstenyésztésben is akad elég tennivaló. Minél hamarabb áttekintő munkát kell végezni a tenyésztésre szánt kocák kiválasztásakor. Olyan egyedekre van szükség, amelyek biztosítják a legtöbb malacszaporulatot. Jelenleg sok a szopós és választott malacok elhullása. Ennek a hanyag gondozás és a romlott takarmánykeverék az oka. Fény derült a tejtermelésben észlelt fogyatékosságokra is. Eleinte azt hitték, hogy minden mezőgazdasági üzemben serkentőleg hat a tejtermelés fokozásáért juttatott prémium. Sajnos, ez nem mindenütt történt így. A perényi, felsőlánci, restei és még néhány más szövetkezetbén, hogy több prémiumot kapjanak, vízzel hígították fel a tejet. Még szerencse, hogy a tej-Elég a huzavonából! Miért kevesebb a jókai szövetkezet termése 8900 q cukorrépával és 1500 q lucernával? A jókai szövetkezet ősszel 600—650 embert foglalkoztat. A vezetők véleménye szerint a csúcsmunkákat kevesebb munkaerővel még a nagyfokú gépesítés ellenére sem tudták időben elvégezni. Ahogy figyeljük a szabályos időközökben egymás után haladó teherkocsikat, a feltűnően tiszta répa láttán a szövetkezet tagjaival arról beszélünk, hogy az idén a cukorgyárnak nem sok gondot okozhat a répa mosása, tisztítása, mert hiszen a száraz talajból kikerülő cukorrépa már most olyan tiszta, mintha csak megmosták volna. A szállítás azonban a jó szervezés ellenére is lassan halad. Ennek az a magyarázata, hogy a gépkocsik a rakományt egyenesen a 12 km-re fekvő Diószegi Cukorgyárba szállítják. — A szállítás meggyorsítása végett nem volna célszerűbb a közelben prizmázni a cukorrépát később szállítani, amikor jobban futja az időből? — kérdezzük Molnár Józsefet, az EFSZ elnökét. — Nem — válaszolja határozottan. — A kétszeri szállítás sokkal költségesebb és jóval több időbe kerül. így a termést egyenesen Diószegre szállítjuk. A gyár egyébként minden beszállított mázsáért külön 1,72 koronát fizet, ami ugyan nem sok, de a szállítás költségeit szűkösen fedezi. A jókaiak az idén 89 hektáron termeltek cukorrépát. Jelenleg ennek a betakarítását tartják a legsürgősebb feladatnak. Amikor a hozam felöl érdeklődtünk, az elnök arcára egyszeribe az elégedetlenség vonásai rajzolódnak. — Ebben az évben nem sikerült a cukorrépa termesztése. Nem rajtunk múlott, hogy 100 mázsával kevesebbet értünk el hektáronként. — Az időjárás? A szokatlan szárazság? — segítünk a már szokássá vált mentegetőzésben az elnöknek, aki meglepetésünkre azonban mégsem a szárazságot okolja. — Igaz, a cukorrépa az egész fejlődési időszak alatt csupán két esőt kapott, ez természetesen kevés, de nem itt van a tulajdonképpeni baj! — Miért nem öntözték a cukorrépát? Tavaly 100 ezer koronás költséggel nagy teljesítményű öntözőberendezést vásároltak, mellyel nemcsak a cukorrépát, de a 100 hektárnyi lucernájukat is öntözhették volna. — Ez mind igaz — feleli az elnök, — csakhogy az öntöző berendezés két és félnapi használat után felmondta a szolgálatot. így hát az idén nem is öntözhettünk. Pedig nagy volt a szárazság, a növényzet nagyon szomjazta a vizet. Molnár Tibor, a szövetkezet gépesítője tavaly érettségizett a rozsnyói gépesítési szakiskolában. — Tele vagyok gpnddal és problémával. Az iskolában rózsaszínben tüntették fel a mezőgazdaságot. S most jövök rá, hogy az életben minden másképpen alakul. Szörnyen bosszant az öntözőberendezés is. Ebben az ügyben már egész halom levelet írtunk a Horovicei Gépgyárnak és ugyanannyit kaptunk az eredmény pedig az, hogy a drága öntözőberendezés már több mint egy éve teljesen kihasználatlanul hever. Ennek a huzavonának szerintem az a magyarázata. hogy a géphiba még a jótállási időszak alatt történt — vélekedik a szövetkezet fiatal gépesítője. — Ez semmi esetre sem lehet elfogadható magyarázat — vitatkozunk Molnár Tiborral, akinek azonban ezek után is az a véleménye,1 hogy ha a jótállási idő után ferdv.lt volna elő feldolgozó üzem rövid időn belül rájött a turpisságra. Az említett szövetkezetek tehát nem kapták meg a tejprémiumot, sőt csorba esett becsületükön. A perényi szövetkezetnek 50 000 koronát kellett volna kapnia, de miután rájöttek a csalásra, az összeget levonták. A szövetkezetek spekulációi miatt járási méretben több ezer liter tej megsavanyodott. Amint a szakemberek megállapították, ennek oka főleg a tej vizezés« volt. A tejprémium célja, hogy több és jobb minőségű tejet termeljünk. Kapjanak a megérdemelt pénzjutalomból a fejőgulyások, takarmányelőkészítők és a vezetőség is. Ám a tejtermelés emelése mellett törődjenek a minőséggel is. A kassai járásban sok élenjáró dolgozót találunk a mezőgazdaságban. A vezetőségek azonban sokszor nem értékelik kellően munkájukat. Amikor az aratási munkák befejezése után megjutalmazták a legjobb dolgozókat, néhány szövetkezeti vezető megjegyezte, hogy a kiértékelteken kívül még számos jó dolgozó van. Miért nem kapnak azok is jutalmat? A jó dolgozók megjutalmazása elsősorban a vezetőktől függ. De hogyan értékelje a járási termelési mezőgazdasági igazgatóság a jól dolgozó szövetkezetesek eredményeit, ha a vezetőségek nem küldik be a legjobbak névsorát?! Az értekezleten nagyon sok értékes javaslat hangzott el. A járási mezőgazdasági termelési igazgatóság igyekszik megoldani a problémákat, és tanáccsal segíti a rászoruló szövetkezeteket. Balusík mérnök elvtárs, a termelési igazgatóság vezetője zárószavában leszögezte, hogy a problémákat közös igyekezettel meg lehet oldani. Jablonci Lajos a hiba, már rég ki lenne javítva a gép, de most ingyenmunka elvégzéséről van szó, és ezért a nagy huzavona. A szövetkezet vezetősége megelégelte a több mint egy éve húzódó igen „udvarias“, de semmi eredménynyel végződő levelezést, és így bírósághoz kerül a dolog. Félő azonban, hogy a bürokrácia útvesztőjében ez az ügy még egy évig is elhúzódhat, aminek végeredményben csak a jókaiak isszák meg a levét. A dolog ilyenténképpeni állása mellett nincs kizárva, hogy még jövőre sem öntözhetnek. Az elnök megállapítása szerint az öntözés elmaradása miatt hektáronként legalább 100 mázsával kevesebb cukorrépa termett. Nyolcvankilenc hektáron a különbözet tehát 8900 mázsát tesz ki, vagyis népiesen mondva: 89 vagonnal kevesebb a termés. A terv szerint 100 hektáron tervezték a lucerna öntözését. Ahogy a jókai szövetkezeti tagok kiszámították, az öntözés elmaradása következtében hektáronként itt is legalább 15 mázsával, vagyis összesen 1500 mázsával termett kevesebb, ebből a nélkülözhetetlen, értékes takarmányból, csak azért, mert a Horovicei Gépgyár nincs megértéssel a jókai szövetkezeti tagok termelési problémái iránt. A jókai szövetkezet helyzete az említett fogyatékosságok ellenére kedvező. A háromnegyed évi pénzügyi tervüket meglepetésszerűen 113 °/o-ra teljesítették, s az évi 10 millió 338 ezer koronával számoló pénzügyi tervüket minden bizonnyal túlteljesítik. A bosszantó csupán az, hogy a tervezett bevételt jóval túlteljesíthetnék, ha az öntözőberendezést a gyár huzavona. papírháború nélkül, idejében kijavítja. így 89 vagon cukorrépa ára nem kerül a könyvelő bevételi rovatába, a szövetkezet ennyive! szegényebb lesz. Fűry József 1964. október 28. Egy termelési értekezlet margójára
