Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-09-05 / 72. szám
Bratislava, 1964. szeptember 5. Ára 40 fillér XIV. évfolyam, 72. szám. Egészs égés vállalkozó szellemet Néhány gondolat a tervezés új módszeréről Irta: Dr. RUBIK IMRE Dobog a traktor, csak úgy porzik utána a föld Piatrik László fogassal, hengerrel asztalsimára műveli a földet. Örül is Csala Ferenc, a tompái szövetkezet agronómusa a gyors és jő munkának. — A repce megkapta a magáét, remélem jövőre sem ad kevesebb hektárhozamot, mint idén. Az agronőmus elégedett a repcetermesztéssel. Idén sem csapta be őket, hektárja 19,70 mázsát adott. Ezért most is nagy gonddal készítették elő a talajt. Augusztus 1.0-én a tarlóhántás után 15 cm mély keveröszántást végeztek, augusztus 22-én pedig 22 cm mély vetőszántást. Vetés előtt egy traktor egyszerre simított, fogast és hengert húzott. így jó magágyat készítettek. — Olyan ez a föld — mondja örömmel az aaronómus — mint a harrvmapad. Itt jó termésnek kell lenni. A növényt 33,5 cm sortávolságra vetettük 10 cm sorközű ikersorokba, így a repce jobban tartja egymást, nem dől meg. örül a gyors és jó munkának, mert bizony van még tennivaló a tél beáll-Piatrik László vetés után fogassal és hengerrel járja a földet. Földbe került a repce Csala Ferenc, a tompái szövetkezet agronómusa a repce vetőmagot vizsgálgatja. táig. 74 hektárról csépelik a herét. Nyakukon a vető- és mélyszántás is. De nem állnak a legrosszabbul. A rozs alá már előkészítették 10 hektárt és más gabonafélék alá 35 hektárt. A 15 hektáros kukoricatáblán kívül a húzát, herefélék, keverékek, hüvelyesek után Szövetkezeti tagjaink bizonyára nagy megelégedéssel fogadták a mezőgazdasági tervezés módszereinek lényeges megváltoztatását. A jövő évi tervben már nem szerepel a vetésterületek utasítás szerinti szétírása, sem pedig a többi termelési feladatok részletezése. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok csupán a tíz legfontosabb felvásárlási feladatban egyeznek meg az EFSZ-ekkel és az állami gazdaságokkal. A többi piaci termelvény eladását illetőleg közvetlenül a felvásárlási szervekkel kötnek egyezséget. Ezzel teljes egészében megvalósul az EFSZ-ek VI. kongreszszusának egyik legfontosabb határozata. A változás nagyon jelentős. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy serkenteni fogja a mezőgazdasági termelés gyorsabb szakosítását, hatékonyabb széthelyezését és a mezőgazdasági munka magasabb hasznosságát. Most tehát elegendő tér nyílik az egészséges vállalkozói szellem számára mind a szövetkezetekben, mind pedig az állami gazdaságokban. A dolog rendben is van. Nem kell kézcnvezetni azt, aki maga is lépni tud és akar is saját lábán haladni. Egyébként nem ösztönösen térünk rá az új tervezési módszerre, sőt ellenkezőleg, nagy felelősségérzéssel és két jól átgondolt előfeltétel előzetes teljesítésével. Mire is gondolunk? Elsősorban a mezőgazdasági termelés optimális széthelyezésének és * beruházásoknak távlati terveire. A tervjavaslatokat már minden járásban kidolgozták. Ezek a javaslatok a mezogazMasági üzemeket vannak hivatva tájékoztatni, hogy miképpen változtassák meg fokozatosan a termelés irányzatát. Ez természetesen érinti már a jövő évi terveket is. Most lássuk a másik előfeltételt. Nagy általánosságban úgy jellemezhetnénk ezt, hogy az értékmutatók sokkal érzékenyebb kihasználása termelési céljaink megvalósítására. Ilyenek például a tejeladás emelésére irányuló prémium, a tbc-mentes borjak és fiatal szarvasmarhák áraihoz fizetett rendkívüli felár, a bárányok áraihoz számított felár, az állami felvásárlás feladatain felül eladott búzáért nyújtott prémium, s a zöldség- és gyümölcs rugalmas felvásárlási árrendszere. Ezt a felsorolást folytathatnánk. Itt azonban nemcsak az ökonómiai serkentés pénzbeli formáiról van szó. Üj dolog, hogy minden egy mázsa búza vagy öt mázsa cukorrépa után, amelyet az üzem a jövő évben az idei terv felett elad, 25 kiló rendkívüli műtrágya adagot kap. Itt azonban nem is a részletek, hanem inkább az a tendencia fontos. Megértésre talált ugyanis az, hogy a termelés kívánatos fejlesztését jobban lehet ökonómiai serkentéssel és észszerű tanácsadási tevékenységgel szolgálni, mint adminisztratív utasításokkal. Ez a lényeg. Az új stílus és a dolgokhoz való újféle hozzáállás. Az állami érdekek befolyása a mezőgazdasági termelésre ugyanis teljes egészében megmarad, csak más formákban érvényesül. A szövetkezetek és állami gazdaságok vezető dolgozóinak jogköre és felelőssége nagyobb lesz. Ez azt is jelenti, hogy a termelési igazgatóságok dolgozóinak munkája bonyolultabbá, igényesebbé válik és magas szakmai színvonalat követel meg. Mit várunk a tervezés új módszereinek bevezetésétől? Röviden szólva azt .hogy elősegítse a mezőgazdasági termelés 2,5 százalékos emelkedését a következő évben. Sok ez vagy kevés? Ez egy kissé bonyolult kérdés. Az idei szárazságot és az utóbbi évek 0,8 százalékos emelkedését tekintetbe véve, nem kevés. Viszont a világszínvonalát és a kívánatos évi növekedést figyelembevéve az 1970-ig tervezett évi 3— 3,5 százalékos növekedés nem nagyon jelentés. De vegyük tekintetbe azt, hogy 1955-ben közel 12 százalékos növekedést értünk el, míg 1962-ben több mint 7 százalékkal csökkent a termelés. Ez azt mutatja, hogy a Medárdnapi csöppeknek még mindig nagy hatása van a betakarításra. Bizonyos azonban, hogy a 2,5 százalékos növekedés megfelel a mi lehetőségeinknek, annál is inkább, mivel az egy hektárra felhasznált ipari trágya az idei 104,5 kg-ról a jövő évben 112,3 kilogrammra, tehát 7 százalékkal emelkedik, tiszta tápanyagban számítva. Az ilyesfajta mérlegelésnél nem értékeljük a kedvezőtlen időjárás tényezőjét sem, de az a véleményünk, hogy a jó szövetkezeti gazda az ilyen helyzetben is megtalálja a kiutat. Tartalék ugyanis mindig található. Hiszen ez idén Sumavában lehetett szénát kaszálni és hulladékokat mint borsó- és krumpliszárat silózni, minden alkalmas talajon még a tarlón is legeltetni. A kedvezőtlen körülmények között a legrosszabb recept ölhetett kézzel várni a segítséget. Magunkon kell segíteni. Egyébként a szárazságtól leginkább sújtott Közép- és Kelet-Szlovákia területén 1965-ben nem számolhatunk növekedéssel, itt legalább az eddigi színvonalat szeretnénk megtartani. A kulcsfcladat a jövő évben is a búza és a tejfelvásárlás. Éppen ezért a terv megengedi bármely gabonaféle felcserélését búzaeladásra, rozsnál és árpánál azonban csak kisebb mértékben. Ami a tejet illeti, az eddigi állami prémiumok a jövőben is érvényben maradnak. Ezek beváltak mint alkalmas ökonómiai serkentők. Változás csak abban lesz, hogy szétosztásuk módját maguk az üzemek határozzák meg, a termelési igazgatóság jóváhagyása után. Most pedig lássuk az érem másik oldalát, a termelőeszközök juttatását az üzemek részére. Nemcsak a trágyafélék, de a gépek és más cikkek juttatását is megállapították a következő évekre. Ezt a mezőgazdasági üzemeknek még az ősz folyamán tudomásukra hozzák, amikor megtárgyalják az eladási feladatokat. Ezáltal az üzemek mérlegelhetik majd saját lehetőségeiket. Ezeknek az eszközöknek és anyagoknak a szükségletét a gazdasági szerződésekben állapítják meg, melyek kötelezőek az ellátó vállalatok számára. Ezzel emelkedik felelősségük a mezőgazdasági termelés fejlesztése iránt. Ez a felelősség nem is lesz olyan tréfa dolog, mert ha a mezőgazdasági üzem nem kapja meg a megállapított mennyiségű és minőségű szállítmányt, az új gazdasági törvény értelmében pönalizálhatja a szállításra kötelezett vállalat. Bizonyos az is, hogy az állami arbitrázs ebben a tekintetben nem lesz elnéző. Mindezek az elvek e napokban konkrét formát nyernek. De ha részletekben a helyi viszonyok szerint lesznek is valamelyes különbségek, két dolog minden esetben közös lesz bennük: a mezőgazdasági üzemektől több vállalkozási szellemet, de egyben több felelősséget is követelnek. A legfőbb dolog tehát, hogv a vállalkozási szellem és a felelősség között megtaláljuk az összhangot. vetik. A magasabb hektárhozamok érdekében nagyobb termőképességú búzafajtákat vetnek. A 130 hektár őszi búzából 70 .hektáron Dianát vetnek. Idén átlagosan 35 mázsás hektárhozamot adott. A többi búzafajták átlaga pedig csak 24,70 mázsa volt. Árpából 19 mázsa termett hektáronként. Csala Ferenc örömmel járja a határt. Kisebb-nagyobb zökkenők ellenére is jól megy a munka. Gyűjtik az idei termést, de már vetik az ágyát az újnak is. Már több mint 15 hektár őszi szántást végeztek e . — November 20-ig pontot akarunk tenni a mélyszántásra, mert így a járástól hektáronként 5 koronát kapunk. A pénz pedig Jól jön a házhoz — jelenti ki az agronőmus. A mélyszántás meggyorsítása érdekében prémiumozzák a traktorosokat. Ha normájukat túlteljesítik 25. éjjeli és ünnepnapi szántásért pedig 50 százalékkal magasabb bért kapnak. Csala bácsi bízik, hogy ilyen serkentő díjazással idejében földbe kerül a mag. Bállá József Hozzuk be a lemaradás! fokozni kell a vetőszántás ütemét ■ Több műtrágyát kapunk Két műszakban időre készen lehetünk a szántással ■ Jó szervezés — fél siker Az aratást már Szlovákia északi járásaiban is csakhamar befejezik, s így földműveseink most az őszi munkálatokra összpontosítják figyelmüket. A magyarlakta vidékeken ezekben a napokban teljes gőzzel csépelik a maglucernát, vetőszántást és keverőszántást végeznek, s még mindig vetik az őszi repcét. A tervezettnél lassúbb ütemben folyik a munka. a repce tervezett vetésterületét 0,8 százalékkal túl is szárnyalták. Igaz. hogy a repce már sok csalódást okozott, sokszor különösen, ha későn vetették el — kifagyott. Ám ez a legfontosabb olajnövényünk. Vállalnuk kell a késői vetés, szárazság, valamint a kifagyás veszélyét is, mivel a külföldi piacon ez évben előreláthatólag kevesebb, tehát drágább lesz az olaj. Szövetkezeteink aránylag kis területen termesztenek repcét, s így arra is lehetőségük van, hogy a repcetermesztésre a legmegfelelőbb parcellákat kiválasszák. Meg kel! gyorsítanunk a talajelőkészítést is, Szlovákiában az ősziek alá eddig a talajnak csupán a 16 %-át munkáltuk meg, holott eddig az időpontig az agrotechnikai határidő szerint a répatermesztési körzetekben a talaj 50 %-án, a burgonyatermesztési Lemaradást észlelünk mind a vetőszántásban, mind a repce vetésében. Földműveseink tudják milyen kényes a repce a vetés agrotechnikai határidejének betartására. A késői vetés rendszerint rossz áttelelést és gyenge termést von maga után. A repce vetésének agrotechnikai határideje már letelt, ennek ellenére Szlovákiában a tervezett vetésterület 22 °/o-a még bevetetlenül áll. Kivételt képez a kelet-szlovákiai kerület, ahol Vége a nyárnak — kezdődik az ősz A hosszú éveken át gyűjtött tapasztalatok alapján idén szeptemberre a megszokott őszeleji szárazabb időjárás várható, a normálisnál valamivel kisebb csapadékmennyiségekkel. Szeptember 1-től 13-ig inkább derült idővel számolhatunk, eleinte helyi zivatarokkal. Az éjszakai hőmérséklet átlaga 10° Celsius, — a nappalié pedig 22° Celsius körül mozog. Később 11.töl 22-ig az első napokban felhős idő várható helyenként záporokkal, azután kiderül. Éjszakai hőmérséklet 12° C nappal 24’ C lesz az átlag. Végül 23-tól 30-ig felhöátvonulások időnként záporok várhatók. Az átlagos hőmérséklet éjjel 6° C-ig, nappal 12 C fokra hűl le. Magasabb exponáltabb pontokon éjszakánként talajmenti fagyok is jelentkezhetnek. Dr. Peter Forgác körzetekben pedig a 60 %-an mar el kellett volna végezni a vetőszántást. Kétségtelen, hogy ez a lemaradás a jövő évi termés rovására megy. Földműveseinknek biztosan örömet okoz az a hír, hogy ez évben 306 000 tonna ipari trágyát, tehát 87 000 tonnával többet kapnak mint tavaly. Ezenkívül ez évben 400—500 ezer vagon istállótrágyát is leszántunk, s így joggal várhatjuk a terméshozamok növekedését. A betakarítási munkálatok ez évben is próbára teszik majd a mezőgazdasági üzemek vezető dolgozóinak szervezőképességét, hiszen 450 ezer hektárról kell betakarítaniuk a termést. A munka zöme a gépekre vár, tehát már most alaposan át kell gondolni a gépek munkájának szervezését és felül kell vizsgálni azok állapotát. Előreláthatóan 800 ezer vagon főterményt és mellékterméket kell elszállítani a földekről, ami az aratással kapcsolatos szállítási feladatok kétszeresét jelenti. Szükség van jól átgondolt munkaszervezésre, mivel a gazdasági szállítás ké-dését még nem oldottuk meg kellőképpen. A betakarításon kívül még 410 ezer hektár ősziek vetését kell elvégezni és több mint egymilió hektár vár szántásra. Szeptembert a meteorológia már az első őszi hónapnak tekinti. A több évtizedes statisztika alapján megállapíthatjuk, hogy szeptemberben az időjárás megállapodik és ritkábban fordul elő záporeső, esetleg zivatar, mint augusztusban. Ezt az állandósult időjárást magas légnyomás szabályozza, mely a szárazföld felett képződik és rendszerint hosszabb ideig megmarad. Az említett okoknál fogva tehát a hosszú éveken át folytatott megfigyelések alapján ebben a hónapban ke* vesebb csapadékkal számolhatunk, mint augusztusban. A múltban nemegyszer előfordult már az is, hogy egyes vidékeinken egész szeptember folyamán egyáltalán nem esett. Szlovákia egyes vidékein a szeptemberi csapadékátlagok a következők: Bratislava 50, Dunaszerdahely 44, ügyalla 45. Kassa 58, Léva 54, Losonc 49, Malacky 56, Nyitra 49, Piesfany 51, Poprád 56. Presov 59. Rozsnyó 57. Trebisov 51, Trnava 46 Zvolen 59 és 2ilina 66 milliméter. Várható átlagos hőmérséklet a síkságokon 14—16 fok, legmagasabb nappali hőmérséklet szeptember első napjaiban egyes esetekben a 30° Celsiust is elérheti. Bratislavában a múlt század közepe óta a hőmérő higanyszála a maximumot (33,6° Celsiust) e hónapban 1942. szeptember 4-én érte el. Osszunk be minden traktorhoz két traktorost, hogy a gépeket főként a szántás idején két műszakban üzemeltethessük. A feladatokat tehát ismerjük. Amint Sípos elvtárs, a Dunaszerdahely: Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság agronómusa mondotta, gépeink é1- tapasztalt földműveseink is vannak. — csak az időjárást kellene megzaboláznunk. A szárazság miatt nehezebb és költségesebb is a munka. Sajnos szeptemberben a meteorológiai előrejelzés szerint igen kevés csapadékot várhatunk, tehát a várakozás seholsem indokolt és csakis a jövő évi termés kárára lehet. —gir— A szocialista mezőgazdaságért! A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA