Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-09-05 / 72. szám

Bratislava, 1964. szeptember 5. Ára 40 fillér XIV. évfolyam, 72. szám. Egészs égés vállalkozó szellemet Néhány gondolat a tervezés új módszeréről Irta: Dr. RUBIK IMRE Dobog a traktor, csak úgy porzik utána a föld Piatrik László fo­gassal, hengerrel asztalsimára műveli a földet. Örül is Csala Ferenc, a tom­pái szövetkezet agronómusa a gyors és jő munkának. — A repce megkapta a magáét, re­mélem jövőre sem ad kevesebb hek­tárhozamot, mint idén. Az agronőmus elégedett a repce­termesztéssel. Idén sem csapta be őket, hektárja 19,70 mázsát adott. Ezért most is nagy gonddal készítet­ték elő a talajt. Augusztus 1.0-én a tarlóhántás után 15 cm mély keverö­­szántást végeztek, augusztus 22-én pedig 22 cm mély vetőszántást. Vetés előtt egy traktor egyszerre simított, fogast és hengert húzott. így jó mag­ágyat készítettek. — Olyan ez a föld — mondja öröm­mel az aaronómus — mint a harrvma­pad. Itt jó termésnek kell lenni. A növényt 33,5 cm sortávolságra vetettük 10 cm sorközű ikersorokba, így a repce jobban tart­ja egymást, nem dől meg. örül a gyors és jó munkának, mert bizony van még tennivaló a tél beáll-Piatrik László vetés után fogassal és hengerrel járja a földet. Földbe került a repce Csala Ferenc, a tompái szövetkezet agronómusa a rep­ce vetőmagot vizs­­gálgatja. táig. 74 hektárról csépelik a herét. Nyakukon a vető- és mélyszántás is. De nem állnak a legrosszabbul. A rozs alá már előkészítették 10 hektárt és más gabonafélék alá 35 hektárt. A 15 hektáros kukoricatáblán kívül a húzát, herefélék, keverékek, hüvelyesek után Szövetkezeti tagjaink bizonyára nagy megelégedéssel fogadták a me­zőgazdasági tervezés módszereinek lényeges megváltoztatását. A jövő évi tervben már nem szerepel a vetés­­területek utasítás szerinti szétírása, sem pedig a többi termelési feladatok részletezése. A mezőgazdasági terme­lési igazgatóságok csupán a tíz leg­fontosabb felvásárlási feladatban egyeznek meg az EFSZ-ekkel és az állami gazdaságokkal. A többi piaci termelvény eladását illetőleg közvetle­nül a felvásárlási szervekkel kötnek egyezséget. Ezzel teljes egészében megvalósul az EFSZ-ek VI. kongresz­­szusának egyik legfontosabb határo­zata. A változás nagyon jelentős. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy ser­kenteni fogja a mezőgazdasági terme­lés gyorsabb szakosítását, hatéko­nyabb széthelyezését és a mezőgazda­sági munka magasabb hasznosságát. Most tehát elegendő tér nyílik az egészséges vállalkozói szellem számá­ra mind a szövetkezetekben, mind pedig az állami gazdaságokban. A dolog rendben is van. Nem kell kézcnvezetni azt, aki maga is lépni tud és akar is saját lábán haladni. Egyébként nem ösztönösen térünk rá az új tervezési módszerre, sőt ellen­kezőleg, nagy felelősségérzéssel és két jól átgondolt előfeltétel előzetes tel­jesítésével. Mire is gondolunk? Elsősorban a mezőgazdasági terme­lés optimális széthelyezésének és * beruházásoknak távlati terveire. A tervjavaslatokat már minden járásban kidolgozták. Ezek a javaslatok a me­­zogazMasági üzemeket vannak hivatva tájékoztatni, hogy miképpen változ­tassák meg fokozatosan a termelés irányzatát. Ez természetesen érinti már a jövő évi terveket is. Most lássuk a másik előfeltételt. Nagy általánosságban úgy jellemez­hetnénk ezt, hogy az értékmutatók sokkal érzékenyebb kihasználása ter­melési céljaink megvalósítására. Ilye­nek például a tejeladás emelésére irányuló prémium, a tbc-mentes bor­jak és fiatal szarvasmarhák áraihoz fizetett rendkívüli felár, a bárányok áraihoz számított felár, az állami fel­vásárlás feladatain felül eladott bú­záért nyújtott prémium, s a zöldség- és gyümölcs rugalmas felvásárlási ár­rendszere. Ezt a felsorolást foly­tathatnánk. Itt azonban nemcsak az ökonómiai serkentés pénzbeli formái­ról van szó. Üj dolog, hogy minden egy mázsa búza vagy öt mázsa cu­korrépa után, amelyet az üzem a jövő évben az idei terv felett elad, 25 kiló rendkívüli műtrágya adagot kap. Itt azonban nem is a részletek, ha­nem inkább az a tendencia fontos. Megértésre talált ugyanis az, hogy a termelés kívánatos fejlesztését jobban lehet ökonómiai serkentéssel és ész­szerű tanácsadási tevékenységgel szol­gálni, mint adminisztratív utasítások­kal. Ez a lényeg. Az új stílus és a dolgokhoz való újféle hozzáállás. Az állami érdekek befolyása a mezőgaz­dasági termelésre ugyanis teljes egé­szében megmarad, csak más formák­ban érvényesül. A szövetkezetek és állami gazdasá­gok vezető dolgozóinak jogköre és fe­lelőssége nagyobb lesz. Ez azt is je­lenti, hogy a termelési igazgatóságok dolgozóinak munkája bonyolultabbá, igényesebbé válik és magas szakmai színvonalat követel meg. Mit várunk a tervezés új módsze­reinek bevezetésétől? Röviden szólva azt .hogy elősegítse a mezőgazdasági termelés 2,5 százalékos emelkedését a következő évben. Sok ez vagy kevés? Ez egy kissé bonyolult kérdés. Az idei szárazságot és az utóbbi évek 0,8 szá­zalékos emelkedését tekintetbe véve, nem kevés. Viszont a világszínvonalát és a kívánatos évi növekedést figye­­lembevéve az 1970-ig tervezett évi 3— 3,5 százalékos növekedés nem nagyon jelentés. De vegyük tekintetbe azt, hogy 1955-ben közel 12 százalékos nö­vekedést értünk el, míg 1962-ben több mint 7 százalékkal csökkent a terme­lés. Ez azt mutatja, hogy a Medárd­­napi csöppeknek még mindig nagy hatása van a betakarításra. Bizonyos azonban, hogy a 2,5 százalékos növe­kedés megfelel a mi lehetőségeinknek, annál is inkább, mivel az egy hektár­ra felhasznált ipari trágya az idei 104,5 kg-ról a jövő évben 112,3 kilogramm­ra, tehát 7 százalékkal emelkedik, tisz­ta tápanyagban számítva. Az ilyesfajta mérlegelésnél nem ér­tékeljük a kedvezőtlen időjárás ténye­zőjét sem, de az a véleményünk, hogy a jó szövetkezeti gazda az ilyen hely­zetben is megtalálja a kiutat. Tartalék ugyanis mindig található. Hiszen ez idén Sumavában lehetett szénát ka­szálni és hulladékokat mint borsó- és krumpliszárat silózni, minden alkal­mas talajon még a tarlón is legeltetni. A kedvezőtlen körülmények között a legrosszabb recept ölhetett kézzel vár­ni a segítséget. Magunkon kell segí­teni. Egyébként a szárazságtól leg­inkább sújtott Közép- és Kelet-Szlo­­vákia területén 1965-ben nem számol­hatunk növekedéssel, itt legalább az eddigi színvonalat szeretnénk meg­tartani. A kulcsfcladat a jövő évben is a búza és a tejfelvásárlás. Éppen ezért a terv megengedi bármely gabonaféle felcserélését búzaeladásra, rozsnál és árpánál azonban csak kisebb mérték­ben. Ami a tejet illeti, az eddigi álla­mi prémiumok a jövőben is érvényben maradnak. Ezek beváltak mint alkal­mas ökonómiai serkentők. Változás csak abban lesz, hogy szétosztásuk módját maguk az üzemek határozzák meg, a termelési igazgatóság jóvá­hagyása után. Most pedig lássuk az érem másik oldalát, a termelőeszközök juttatását az üzemek részére. Nemcsak a trágya­félék, de a gépek és más cikkek jut­tatását is megállapították a következő évekre. Ezt a mezőgazdasági üzemek­nek még az ősz folyamán tudomásuk­ra hozzák, amikor megtárgyalják az eladási feladatokat. Ezáltal az üzemek mérlegelhetik majd saját lehetőségei­ket. Ezeknek az eszközöknek és anya­goknak a szükségletét a gazdasági szerződésekben állapítják meg, me­lyek kötelezőek az ellátó vállalatok számára. Ezzel emelkedik felelősségük a mezőgazdasági termelés fejlesztése iránt. Ez a felelősség nem is lesz olyan tréfa dolog, mert ha a mezőgazdasági üzem nem kapja meg a megállapított mennyiségű és minőségű szállítmányt, az új gazdasági törvény értelmében pönalizálhatja a szállításra kötelezett vállalat. Bizonyos az is, hogy az álla­mi arbitrázs ebben a tekintetben nem lesz elnéző. Mindezek az elvek e napokban konkrét formát nyernek. De ha rész­letekben a helyi viszonyok szerint lesznek is valamelyes különbségek, két dolog minden esetben közös lesz bennük: a mezőgazdasági üzemektől több vállalkozási szellemet, de egyben több felelősséget is követelnek. A leg­főbb dolog tehát, hogv a vállalkozási szellem és a felelősség között meg­találjuk az összhangot. vetik. A magasabb hektárhozamok ér­dekében nagyobb termőképességú bú­zafajtákat vetnek. A 130 hektár őszi búzából 70 .hektáron Dianát vetnek. Idén átlagosan 35 mázsás hektárhoza­mot adott. A többi búzafajták átlaga pedig csak 24,70 mázsa volt. Árpából 19 mázsa termett hektáronként. Csala Ferenc örömmel járja a ha­tárt. Kisebb-nagyobb zökkenők elle­nére is jól megy a munka. Gyűjtik az idei termést, de már vetik az ágyát az újnak is. Már több mint 15 hektár őszi szántást végeztek e . — November 20-ig pontot akarunk tenni a mélyszántásra, mert így a já­rástól hektáronként 5 koronát kapunk. A pénz pedig Jól jön a házhoz — je­lenti ki az agronőmus. A mélyszántás meggyorsítása érde­kében prémiumozzák a traktorosokat. Ha normájukat túlteljesítik 25. éjjeli és ünnepnapi szántásért pedig 50 szá­zalékkal magasabb bért kapnak. Csala bácsi bízik, hogy ilyen serkentő díja­zással idejében földbe kerül a mag. Bállá József Hozzuk be a lemaradás! fokozni kell a vetőszántás ütemét ■ Több műtrágyát kapunk Két műszakban időre készen lehetünk a szántással ■ Jó szer­vezés — fél siker Az aratást már Szlovákia északi já­rásaiban is csakhamar befejezik, s így földműveseink most az őszi munkála­tokra összpontosítják figyelmüket. A magyarlakta vidékeken ezekben a na­pokban teljes gőzzel csépelik a mag­lucernát, vetőszántást és keverőszán­tást végeznek, s még mindig vetik az őszi repcét. A tervezettnél lassúbb ütemben folyik a munka. a repce tervezett vetésterületét 0,8 százalékkal túl is szárnyalták. Igaz. hogy a repce már sok csaló­dást okozott, sokszor különösen, ha későn vetették el — kifagyott. Ám ez a legfontosabb olajnövényünk. Vállalnuk kell a késői vetés, száraz­ság, valamint a kifagyás veszélyét is, mivel a külföldi piacon ez évben előre­láthatólag kevesebb, tehát drágább lesz az olaj. Szövetkezeteink aránylag kis területen termesztenek repcét, s így arra is lehetőségük van, hogy a repcetermesztésre a legmegfelelőbb parcellákat kiválasszák. Meg kel! gyorsítanunk a talajelőké­szítést is, Szlovákiában az ősziek alá eddig a talajnak csupán a 16 %-át munkáltuk meg, holott eddig az idő­pontig az agrotechnikai határidő sze­rint a répatermesztési körzetekben a talaj 50 %-án, a burgonyatermesztési Lemaradást észlelünk mind a vetőszántásban, mind a repce vetésében. Földműveseink tudják mi­lyen kényes a repce a vetés agrotech­nikai határidejének betartására. A ké­sői vetés rendszerint rossz áttelelést és gyenge termést von maga után. A repce vetésének agrotechnikai ha­tárideje már letelt, ennek ellenére Szlovákiában a tervezett vetésterület 22 °/o-a még bevetetlenül áll. Kivételt képez a kelet-szlovákiai kerület, ahol Vége a nyárnak — kezdődik az ősz A hosszú éveken át gyűjtött tapasz­talatok alapján idén szeptemberre a megszokott őszeleji szárazabb időjá­rás várható, a normálisnál valamivel kisebb csapadékmennyiségekkel. Szep­tember 1-től 13-ig inkább derült idő­vel számolhatunk, eleinte helyi ziva­tarokkal. Az éjszakai hőmérséklet át­laga 10° Celsius, — a nappalié pedig 22° Celsius körül mozog. Később 11.­­töl 22-ig az első napokban felhős idő várható helyenként záporokkal, azután kiderül. Éjszakai hőmérséklet 12° C nappal 24’ C lesz az átlag. Végül 23-tól 30-ig felhöátvonulások időnként zá­porok várhatók. Az átlagos hőmérsék­let éjjel 6° C-ig, nappal 12 C fokra hűl le. Magasabb exponáltabb ponto­kon éjszakánként talajmenti fagyok is jelentkezhetnek. Dr. Peter Forgác körzetekben pedig a 60 %-an mar el kellett volna végezni a vetőszántást. Kétségtelen, hogy ez a lemaradás a jövő évi termés rovására megy. Földműveseinknek biztosan örömet okoz az a hír, hogy ez évben 306 000 tonna ipari trágyát, tehát 87 000 ton­nával többet kapnak mint tavaly. Ezenkívül ez évben 400—500 ezer va­gon istállótrágyát is leszántunk, s így joggal várhatjuk a terméshozamok növekedését. A betakarítási munkálatok ez évben is próbára teszik majd a mezőgazdasági üzemek vezető dolgo­zóinak szervezőképességét, hiszen 450 ezer hektárról kell betakarítaniuk a termést. A munka zöme a gépekre vár, tehát már most alaposan át kell gon­dolni a gépek munkájának szervezését és felül kell vizsgálni azok állapotát. Előreláthatóan 800 ezer vagon fő­terményt és mellékterméket kell el­szállítani a földekről, ami az aratással kapcsolatos szállítási feladatok két­szeresét jelenti. Szükség van jól át­gondolt munkaszervezésre, mivel a gazdasági szállítás ké-dését még nem oldottuk meg kellőképpen. A betakarításon kívül még 410 ezer hektár ősziek vetését kell elvégezni és több mint egymilió hektár vár szántásra. Szeptembert a meteorológia már az első őszi hónapnak tekinti. A több év­tizedes statisztika alapján megállapít­hatjuk, hogy szeptemberben az idő­járás megállapodik és ritkábban for­dul elő záporeső, esetleg zivatar, mint augusztusban. Ezt az állandósult idő­járást magas légnyomás szabályozza, mely a szárazföld felett képződik és rendszerint hosszabb ideig megmarad. Az említett okoknál fogva tehát a hosszú éveken át folytatott megfigye­lések alapján ebben a hónapban ke* vesebb csapadékkal számolhatunk, mint augusztusban. A múltban nem­egyszer előfordult már az is, hogy egyes vidékeinken egész szeptember folyamán egyáltalán nem esett. Szlovákia egyes vidékein a szeptem­beri csapadékátlagok a következők: Bratislava 50, Dunaszerdahely 44, ügyalla 45. Kassa 58, Léva 54, Losonc 49, Malacky 56, Nyitra 49, Piesfany 51, Poprád 56. Presov 59. Rozsnyó 57. Tre­­bisov 51, Trnava 46 Zvolen 59 és 2i­­lina 66 milliméter. Várható átlagos hőmérséklet a sík­ságokon 14—16 fok, legmagasabb nap­pali hőmérséklet szeptember első nap­jaiban egyes esetekben a 30° Celsiust is elérheti. Bratislavában a múlt szá­zad közepe óta a hőmérő higanyszála a maximumot (33,6° Celsiust) e hó­napban 1942. szeptember 4-én érte el. Osszunk be minden traktorhoz két traktorost, hogy a gépeket főként a szántás idején két műszakban üze­meltethessük. A feladatokat tehát ismerjük. Amint Sípos elvtárs, a Dunaszerdahely: Me­zőgazdasági Termelési Igazgatóság agronómusa mondotta, gépeink é1- ta­pasztalt földműveseink is vannak. — csak az időjárást kellene megzaboláz­nunk. A szárazság miatt nehezebb és költségesebb is a munka. Sajnos szeptemberben a meteorológiai előre­jelzés szerint igen kevés csapadékot várhatunk, tehát a várakozás sehol­­sem indokolt és csakis a jövő évi ter­més kárára lehet. —gir— A szocialista mezőgazdaságért! A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom