Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-09-02 / 71. szám
VÉDJÜK GABONA-KÉSZLETEINKET Ä magtárt kártevők ellen A magtárban vagy raktárban tárolt gabonát csak úgy óvhatjuk meg a különféle állati kártevőktől, ha a tárolt készleteket állandóan megfelelő raktári kezelésben részesítjük. Ez magában íoglalja a kártevők elleni védekezést is. A gabonazsizsik elleni védekezés módjai A rendes raktári (magtári) kezelés fő szabálya, hogy magkészleteinket gyakran forgassuk, lapátoljuk át, hogy a szellőzéssel a bemelegedéstő! megóvjuk. Ha a gabona felmelegszik fellép a nem gyógyítható megdohosodás. Ha a gabonagarmadák hőmérséklete 4 fokra süllyed, a gabonazsizsik beszünteti élettevékenységét. Hidegmerevedésbe esik nemcsak maga a bogár, hanem a gabonaszemek belsejében rejtőző kukaca is. Ebből az állapotból csak a hőmérséklet emelkedésével ébred fel. Ha a hőmérséklet hosszabb ideig fagypont alatt marad és a gabona száraz, a zsizsik nagy része elpusztul. A gabonazsizsik kártevésének ezt a kényszerű szünetelését használjuk fel javunkra a garmadák gyakori átlapátolásával, amikor a mindig melegebb alsó réteg is felülre kerül és lehűl. A gabonazsizsik egy része télvíz idején a résekbe s egyéb rejtekhelyre, más része a gabonarakások aljára húzódik. Az utóbbi helyre elrejtőzött zsizsiket, a forgatással zavarjuk és kemény téli napokon a fagy pusztítóhatásának tesszük ki. Ellenben a résekbe behullott szemét és magvak közt, ivadéka pedig a magvak belsejében háborítatlanul megmarad. Ezért az eddig be nem tapasztott réseket gipsszel, pelyvás agyagpéppel, kőműves-habarccsal stb. mielőbb tömjük be. Irtsuk a gabonamolyt és a gabonabogarat! A résekbe vonul be ősszel a magtári gabonamoly hernyója is. Ott laza szövedékű fehér gubőt sző maga körül, abban telel, majd tavasszal bábbá, néhány hét múlva pedig pillévé alakul át, amely azután tojásait a gabonahalmokra rakja. Fehér színű, barnafejű hernyói a gabonaszemeket, főleg azoknak csírás végét rágják, miközben vándorolva fonalat, eresztenek szájukból, s azzal összekötik a magvakat. Ha sok a hernyó, szövedékük sűrű fátyolként fedi be a garmadák felszínét. De a résekben menedéket talál a kistermetű, fogasnyakú gabonabogár is. Ez a kártevő a gabonazsizsik állandó követője, mert a zsizsiktől megszurkált gabonaszemek belső lisztes részével táplálkozik. Ha nagy tömegben elszaporodik, akkor csapatosan vándorol, s még a lakásba is behatol. Ezért a raktárnak használt helyiség falán, padlózatán, gerendán található réseket tömjük be. Először hegyes dróttal piszkáljuk ki a kártevőket, s a gabonaszemeket dobjuk a baromfiak elé. A bentmaradt kártevőkre így éhhalál vár. * * * Ha nagyon fertőzött a gabona, nem marad más hátra, mint szénkéneggel fertőtleníteni, ahogy a borsót és lencsét szokták. De ez tűzveszélyessége miatt óvatosságra int és körülményes. Tehát inkább arra törekedjünk, hogy rendes magtári kezeléssel elejét vegyük a kártevők elszaporodásának. (SZF) Azért kotiős. hogy ne kotoljon Különös vadász-zsákmány Az öreg uravszki vadász, Mihail Rehviasvili, a Luhumi felső folyásánál hegyi kecskét lőtt. A zsákmány feldarabolása közben a földön világos narancssárga színű, fényló köveket fedezett fel. „Mi lehet ez?" — ámult el a vadász." - „Meg kell mutatni hozzáértő embereknek.“ A kristályok, mint kiderült, a geológusok által az egész országban már régóta keresett arzénércek voltak. Grúzia hegyeiben felbögtek a motorok, robbanások dörrentek. Mintegy kétezeregyszáz méter magasságban A baromfitenyésztők csak addig örültek a tyúkok kodásának, amíg kizárólag kotlósok keltették ki a kiscsibéket. Ma már azon tanakodnak a tyúktarmok dolgoz.ói bel- és külföldön egyaránt, hogyan lehetne a derék kotlósoknak e ősi ösztönét mcgzabolázni és a szárnyasjószágot a kizárólagos tojástermelés nemes mesterségére fogni. A magyarországi P a á 1 szerét ejtette annak, hogy 24 voltos áram segítségével megakadályozza a tyúkok kodását. Az eljárás egyszerű, csupán egy kis transzformátorra van szükségünk, hogy 20-ról 24 voltra csökkentsük az áramfeszültséget. A transzformátorból pozitív és negatív pólust vezetünk ki külön-külön, amely csipeszes szorítókapocsban végződik. A kotlóstyúkot olyképpen tesszük ki a váltakozó árambehatásnak, hogy a pozitív sarkot tarajára illesztjük a csipeszkapoccsal, az ellentétes pólust pedig csőrébe dugjuk annak felső szájpadlásába. Ezáltal bezárul az áramkör, amely ütés 3—10 másodpercig ingerlőén hat az állatra. Utána 20—30 másodpercre kikapcsoljuk a szerkezetet, majd 3—10 másodpercig megismételjük az eljárást. Az egész folyamatot legfeljebb egyszer alkalmazzuk naponta — három egymást követő napon keresztül. Három-négy nappal a „kezelés“ után a tizennyolcadik napon újból tojni kezdenek a „megrendszabályozott“ tyúkok. Ha kotlása kezdetén vesszük kezelésbe a tyúkot, már a harmadik vagy negyedik napon tojóképessé válik. De ha a kotlás kezdetétől számított negyedik napon vagy később alkalmazzuk a villanysokkot, csak a 13. vagy 19. napon várhatunk tojáshozamot. Fontos szerepet játszik ilyenkor a helyes takarmányadag is. Az állatgondozó kézügyességéhez képest egy óra alatt akár 50 tyúkot is meg lehet szabadítani a felesleges kodástól. Kellő villanyberendezés híján likaesos fenekű ládába csukhatjuk a kotlóstyúkot, amelyet fára vagy magasabb helyre akasztunk. Amint az állat a dobozban fészkelödni kezd, ringásba lendül vele együtt a szabadon függő ládikő és hideg levegő áramlik be a fenéknyíláson keresztül a tyúkhoz. Ennek visszaverődésétől csökken az állat hőmérséklete és lassan abbahagyja a kottást. Felesleges hangsúlyozni, hogy a körülményes, hosszan tartó és bizonytalan hatású hlntamódszernél sokkal gyorsabb és biztosabb a 24 voltos villanyáram segítségével elért kotlásgátlás. R. N. (Ford.: KE) létrejött az ország első arzénbányúja és arzénfeldolgozó üzeme. Az arzánkészítményeket a vegyipar, a gyógyszeripar, az optika és a kohászat használja fel. Meddig él a hajszál ? A hajszálak élettartama egyénileg Igen változó: általában 2—6 évig élnek, bár vannak még hat évnél is hosszabb életűek. Növekedésük átlagos „sebessége“ 1—2 centi havonta, de kivételes esetekben ennél több is lehet. Minthogy az ember fejbőrén átlagosan körülbelül 100 ezer hajszál van, s ezek ugyancsak négy évig élnek átlagosan, így napi néhány tucatnyi hajszál kihullása mellett — ha nem nyiratkozunk — négy év alatt 48—96 cm hosszúra is megnőhetnek. De előfordul olykor egy métert jóval meghaladó hajhosszúság is. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy bizonyos egyének hajhosszúsága sose éri el a fél métert sem. Az ilyen esetekben vagy a növekedés lassabb az átlagosnál, vagy a hajhullás erősebb a szokottnál. Tehát az említett hajnövekedés csak néhány évre és korántsem az egész életre vonatkozik, mert, ha nem így lenne, akkor a 50—40 éves nőknek legalábbis 3—4 méteres hajuk lenne, nem Is beszélve a 60 évesekről, akik •>"'inét"“«* baljai hlis»ké1lcerthetnén 30. Mit kell tudni a borjak neveléséről, egy hónapos korukig? A gondozó első munkája a borjú megszületése után, hogy a szájából és orrlyukaiból kitörli a nyálkát, s feget gyengén vízzel meglocsolja. Mihelyt a borjú lélegezni kezd, megigazítjuk a köldökzsinórt. Ha a köldökzsinór túl hosszú, ügy a hasfaltól tenyértávolságnyira levágjuk, majd szesszel és formáimnál, jódtinktúrával, 1—2 százalékos fertőtlenítő oldattal, vagy más szerrel fertőtlenítjük, az állatorvos tanácsa szerint. A borjút a tehénnel lenyalatjuk, ami által a fiatal állat szőrzete és bőre mentesül a nyálkátó! és egyéb szennyeződéstől. A borjút semmi esetre se hintsük be sóval, korpával, vagy másegyébbel. A gümőkóros fertőződésű istállóból a borjut megszületése után vigyük ki, s csutakoljuk le szalmával. Fél óra elteltével 1—2 liter föcstejet fejünk ki a tehéntől, s gumicucll segítségével megitatjuk a borjút. A föcstej magas vitamintartalmánál fogva fokozza a fiatal állat betegségellenálló képességét. Az első 3—5 napon gumicucll segítségével itatjuk a borjút, majd áttérünk az edényes itatásra. Mennél jobban késünk az cdónyes itatásra való áttéréssel, annál nehezebben szokja meg a borjú. Az edénye® itatás első napjaiban a napi tejadagot felére, vagy kétharmadára csökkentik, hogy a borjú nagyobb étvággyal igyon. Nagyüzemi tehenészetekben már kezdettől bevezetjük a borjak itatásos nevelését, mert így gazdaságosabb a borjűnevelés. Az első két héten a borjút naponta 'háromszor itatjuk. A borjú napi tejadagja 7 liter. A borjak itatásos nevelésének két fő alapelve: a tej 35—37 Celsius fokú hőmérséklete — és az itató edények gondos tisztántartása. A negyedik héten a borjak már kiegészítő magvas takarmányt kapnak. S jó minőségű legyen az úgynevezett borjú-széna. Az ötödik héten fokozatosan csökken a teljes-tej adag amit egalizált tejjel pótolnak. Az újszülött borjak részére legjobban bevált az első 10 napban a profylaktórium. Azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol nincs ellető helyiség, előnyös a borjak nyári istállózása ketrecekben, egyszerű fedéllel, az istálló mellett. Télen, jobb megoldás hiányában Evers-ketrecek is helyezhetők az istállóba. Tíz tehénre legalább négy ketrec szükséges, a borjak részére, tíz napos korukig. Azután a borjakkal már itathatunk egalizált tejet: s átvezethetek az „óvódába". Teljes, mértékben helytelen a borjakat, anyjuk mellett jászolhoz kötni. Ez régi, rossz szokás! 31 Helyesen szervezik-e meg a tehenek befolyatását? Arra törekedjünk, hogy az Idejében történő befolyatás mindenekelőtt a gondozók, fejőnek és lakarmányozók ügye legyen. Az ő érdekük, bogy a tehén kellő időben hasasa váljék, megborjazzék és a következő tejelési időszakban bőséges tejet adjon. Ez azután kedvezően nyilvánul meg munkájuk jutalmazásánál is. Gombaölőszerek Ugyancsak indokolt a földieper fehér levélfodrosságávál szemben is a Novozir N —50, 0,5 %-os oldatával a védekezés, abban az esetben, ha a leveleken megjelennek a betegségre jellemző piros udvarú szürkésfehér színű foltok. A szőlészetben a peronoszpőra elleni védekezésben . 0,5 —0,6 %ban ajánlott a használata. A még nem termő szőlőkben az egész tenyészidő alatt indokolt vele permetezni, mivel nem hat gátlólag a növekedésre. A termő szőlő virágzás előtti legelső permetezését is Novozir N —50-el végezzük el. Hálás dolog a falak mentén levő lugasok permetezése az egész tenyészidőben, mert nem piszkltja a falat. Az utóbbi években megjelent dohányperonoszpőra elleni védekezésben Is tért hódított a használata. Növényházakban vagy melegágyakban az első permetezést a csírázás, helyesebben a kelés alkalmával végezzük olyan formában, hogy a 0,6 °/o-os Novozir N — 50 oldatából 12 litert permetezünk ki 100 négyzetméter alapterületro számítva. A második permetezést három nappal az első után végezzük el ugyanolyan töménységű oldattal, csak 15—20 litert használva 100 m2 területre. A következő permetezéseket háromnapos időközönként foganatosítjuk az említett adagolásban, majd a hatodik permetezésből 20 —30 litert használunk egészen a kipalántázásig. Kiültetés után általában az első permetezést akkor végezzük el, amikor a palánták meggyökeresedtek. Hektáronként 3 kg Novozir N — 50-et adunk 450 — 500 liter vízben és ezt kipermetezzük. A második permetezést ugyanígy véaezzük, a harmadik és a továbbiak esetében 5 kg Novozir N —50-et oldunk 600 — 800 é liter vízben és ezt a mennyiséget \ permetezzük ki. A permetezéseket J egyhetes. időközönként megismé- f teljük, általában hat hétig a meg- f gyökeresedés után. f A burgonya esetében a burgo- * nyavészes levélfodrosság és szár- 4 rothadás, valamint az alternöriás ) szárazfoltosság ellen általában 4 megelőző védekezést praktizálunk f (legtöbbször július elején). Egy t hektárra 5 kg Novozir N—50-et f oldunk 600 — 8Ó0 liter vízben és ezt é kipermetezzük. A korábbi fajták f esetében ugyanígy végezzük el a f permetezést virágzás előtt végre- f hajtva. Amennyiben szükséges f 10 — 14 naponként megismételhet- f jük a permetezést. é A zöldségtermesztésben a pa- \ lántadőlés ellen használatos. A \ Novozir N —50 0,4—0,5 %-os olda- \ tával fertőtlenítjük a talajt, négy- \ zetméterenként 3—4 litert hasz- \ nálva. \ Kiegészítés gyanánt a Novozir 4 N—50-röl még megjegyzünk any- f nyit, hogy higroszkópos anyag, 4 megköti a levegő nedvességét, 4 Ezért eredeti csomagolásban szá- 4 ráz és fedett helyiségekben, élei- f miszertől, takarmánytól és orvos- 4 ságtó! elzárva tároljuk. Biológiai 4 hatásáért két évig vállal felelős- 4 séget a gyártó vállalat. 4 A Novozir N-popras hatásánál r fogva a Novozir N —50-nel azonos, f csak porzásra használjuk. Hektá- f ronként általában 25 — 30 kg-ot fi adagolunk. f A Novozir N jelzésű készítmény- v nyel már alig találkozunk, de ha v mégis, akkor ugyanazon esetekben v használhatjuk, mint a Novozir N— ? 50-et 0,6-0,8 %-os töménységű y permet formájában. SZ. K. \i Az utóbbi Időben Angliában, Hollandiában és több más nyugat-európai országban egyre nagyobb méreteket ölt az üvegházi uborka termesztésének új módszere, mely szerint a palántát trágyalével átitatott szalmás melegágyba ültetik. Az eljárás előnye, nemcsak abban mutatkozik meg, hogy könnyebb és A legkedvezőbb eredményeket a vemhességnél és a tejhozamnál akkor érjük el, ha a befolyatást 50—70 nappal á borjazás után végezzük. A korai befolyatás esetében a tehenek egyrészt nehezebben hasasodnak, másrészt lerövidül a tejelési idő, s így a tejhozam is kevesebb. Ezzel ellentétben a késői befolyatás meghosszabbítja az alacsony tejhozam időtartamát a tejelési Időszak második felében és oka lehet a tehén egész életen át tartó alacsony tejhozamának. Azokat a teheneket, amelyeknél 3 hónappal a megborjazás után nem nyilvánul meg a befolyatás, vagy amelyek gyakran futkároznak, gyógykezelés céljából hívjuk fel az állatorvos figyelmét. A tehenek üzekedésének bejelentésénél tartsunk rendszert. Az üzekedést a fejő, illetve a takarmányozó jelenti. Az istállófelelős, vagy a zootechnikus ellenőrzi, vajon nlncs-e tévedésről szó. Egyes tehenészetekben az üzekedő teheneket úgy jelölik meg, hogy a fejtáblát megfordítják. Ettől célravezetőbb, ha az üzekedő tehén táblájára „üzekedik“ feliratot függesztünk. Ezen a feliraton feltüntetjük az üzekedés észlelt külső jeleinek adatait és idejét. Minden fejőnek 2—3 ilyen táblácskával kellene rendelkeznie. Éjjel az éjjeliőr ezeket a táblácskákat kitöltheti és elhelyezheti az üzekedni kezdő tehenek közvetlen közelében. Az üzekedés megjelölésének ez a rendszere nagyon megbízható s egyszersmind tájékoztatja a befolyatásokkal foglalatoskodó technikust, mennyi idő telt el az üzekedés kezdete óta, ami igen fontos a tehén sikeres befolyatása érdekében. Tehát, minden Istálló bejárata közelében elhelyezett táblára az ápolók feljegyezhetik üzekedő teheneik számát. A tábla egyúttal olyun tehenek megjelölésére is szolgálhatna, amelyeket be kell kötni, vagy borjazás előtt állnak, esetleg betegek stb. Az istállótábla gyors tájékoztatást nyújt az inszeminátornak, zootechnikusnak, állatorvosnak, éjjeliőrnek, vagy az Istálló cgyőb látogatójának. (ford.: HT) gyorsabb a palánta alá a táptalaj elkészítése, hanem abban is, hogy a szubsztráció lényegesen csökkenti a gombabetegség baktériumainak terjedését. Ugyancsak előnyére írható, hogy jól tárolja a hőt és hozzájárul a talajbaktériumok fejlődéséhez. A szóbanforgó „szalmaágy“ elkészítésének módja a következő: a melegágy talajára préselt búza-, vagy zabszalma (ha ez nem áll rendelkezésünkre megteszi a rozs- vagy az árpaszalma is) bálákat rakunk. A 40 cm magas, 50 cm széles és 1 m hosszú bálákat hosszirányban fektetjük egymás felé, s utána az így létrejövő minden második sorközt, melyek 1 m szélesek, alomszalmával szórjuk teli. A továbbiak során a szalmabálák mindegyikét ásványi eredetű trágyákkal hintjük be. Egy bálára 1 kg nátronmeszet, 50 g szuperfoszfátot és 50 g patentkálit szórunk (a magas nátriunitartalom meggyorsítja a szalma bomlását és a talajbaktériumok szaporodását). A bálákra szórt műtrágyát ezután öntözni kell. Mindezt addig csináljuk, amíg fel nem oldódik és amíg be nem szívódik a szalmába. Ezután a bálákon — fél méterre egymástól — 15 cm magas földkupacokat készítünk, (a föld 50 %-a komposzt és tőzeg) majd ebbe. palántázunk. A munkát a kiültetett palánta öntözésével fejezzük be, A termesztés további módja ugyanaz, mint a hagyományos üvegházakban. A növény trágyázását és öntözését az egész tenyészidő alatt folytatjuk. A termés „leszüretelése“ után a szalmát nem dobjuk el, kiváló komposzt készíthető belőle. (ford.: Kj) Gépesített mandulabetakarítás A Brno melletti Hustopecen lévő mandulafaültetvény — a maga nemében — egyedülálló Közép-Európában. A mandulafák már elvirágoztak és nagyon bő termést ígérnek, örülnek ennek a gyümölcsészek, akik eddig még sosem készültek olyan körültekintéssel és annyi izgalommal a szüretre mint az Idén. Ez egyébként érthető, hisz az idei termést külön o célra szerkesztett gépek segítségével takarítják be, melyet Navrátll agronőmus szerkesztett. Sok-sok kézi munkaerőtől és magas termelési költségektől szabadultak meg ezáltal. Megjegyezzük még, hogy a hustopeői mandula jobb minőségű, mint a külföldről behozott. (t Kj) ftim6iszer az üvegházi uborka termesztésére 1964. szeptember 2.
