Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-09-02 / 71. szám
Új módszerek az állattartásban fogat jobb kihasználásával egyidöben a szállítási veszteségek messzemenően csökkenthetők, továbbá a száraz anyag kevésbé kerül közvetlen érintkezésbe a külső levegővel. A tároló helyiségek lehetőleg sötétek és szárazak legyenek, hőmérséklet-ingadozásoknak ne legyenek kitéve. A normális gabonafúvőkon kívül különösen jól megfelel erre a célra a kombinált mag-polyva-elfúvó. Ennek segítségével a szárított zöld anyag ömlesztett szállítása esetén is lehetséges közvetlenül a pótkocsiról az elszivatás. Tárolási kérdések A tárolást mindenesetre úgy kell elvégezni, hogy lehetőleg minél kevesebb felület legyen kitéve a levegőnedvesség támadása számára. A mesterséges szárítás útján nyert szárított zöld takarmány ezidő szerinti kicsi mennyiségét — az előnyök teljes kihasználása céljából — elsősorban zöld takarmánylisztté kell tovább feldolgozni, ami azt jelenti, hogy amidőn a szárítót elhagyja, darává kell szétzúzni. Ezt legcélszerűbb kalapácsos darálókkal elvégezni. Minthogy az aprítási művelet annál hatásosabb, minél szárazabb állapotban dolgozzák fel a zöld anyagot, ezért a viszonylag költséges kalapácsos darálókat a szárító üzemekben kell felállítani. A berendezések teljes terhelésekor az is lehetséges, hogy a darálást mintegy 92 % szárazanyagtartalommal végezzék. Ahol kalapácsos darálók nem állnak rendelkezésre, ott szükségmegoldásként végezhetik az aprítást takarmánypépesítő géppel magában a mezőgazdasági üzemben. Közvetlenül a szárító üzemből történt beszállítás után kétszer átengedik a szárított zöld takarmányt a pépesítő gépen, így az anyag szétmorzsolődik és a szárrészek tovább aprítódnak. Az egyes szemcseméret-nagyságok ezt követő szétválasztása szitaberendezés segítségével, a szükségszerűen előállított zöld takarmányliszt további minőségjavulását eredményezi. A finom alkotórészek — a zöld szálastakarmány vágási időpontjától függően mintegy 20—30 %-ban — közvetlenül zöld takarmányliszt alakjában nyernek felhasználást, míg a durvább részek, mint szárított zöld szálastakarmány kerül etetésre. Ez ott bír jelentőséggel, ahol régi malomfelszerelést használnak a keveréktakarmányok előállítására, tehát ahol nagyobb költségráfordítás nélkül megoldható a szárított zöld takarmány előkészítése, valamint felhasználása a keveréktakarmányokban. Már a szárított zöldanyag tárolásakor is gondosan kell eljárni, de még tovább kell fokozni a követelményeket a zöld takarmányliszt tárolása tekintetében. Abból a célból, hogy a szárítás és darálás után elkerüljük, illetőleg korlátozzuk a nedvességfelvételt. A tárolás csakis száraz helyiségben, legfeljebb 70—75 % nedvességtartalom esetén történhet. A 10—15 C fokos kedvező, tárolási hőmérséklet betartása esetén mindenesetre védeni kell a zöld takarmánylisztet a közvetlen fényhatástól. Legcélszerűbbnek bizonyult, ha a felaprítás megtörténte után zsákolják az anyagot és így zsákolt állapotban tárolják. Papír- vagy müanyagzsákok, amelyek jól lezárhatók, falelnek meg legjobban ezeknek a követelményeknek. Elegendő vitamint az állatoknak A már említett takarmányértéknek megfelelően nagy felhasználási terület adódik a takarmányozásban a zöld takarmányliszt számára. Mindaddig, amíg nem tudunk belőle elegendő mennyiséget előállítani, legfőképpen a téli hónapokban használjuk fel a szükséges vitaminellátáshoz a kocaállomány nevelésére, valamint a baromfitartásban. Ismételten megállapíthattuk, hogy as erőtakarmánykeverékben 4 % hányadrész a kocák takarmányozása során pedig a téli hónapokban is erőteljes, ellenállóképes és gyorsfejlődésü malacok felnevelését biztosítja. Sertéshizlalás zöld takarmányliszttel lényegesen jobb takarmányhasznosítást eredményez, és a veszteségek csökkenésén kívül jobb súlygyarapodáshoz is vezet. A baromfitartásban különösen megmutatkozott a zöld takarmányliszttel történő takarmányozás után nemcsak a tojóteljesítmény javulása, hanem a tojássárgája lényegesen erősebb színezése i*. Ahol zöld takarmánylisztet nagyobb mennyiségben tudnak előállítani, ott használata a szarvasmarhatartásban állatonként és naponként 1,0—1,5 kg menynyiségben nemcsak a szokásos erőtakarmány helyettesítésére szolgál, hanem biztosítja — fokozott kukoricaszilázs takarmányozása esetén — mindenekelőtt a helyes fehérje-keményítő arány betartását. A többletkülönbségek azonban a nyert száraz zöld szálastakarmány nagy értékének, az időjárástól való függetlenségnek, valamint a teljes betakarítási idő lerövidülésének figyelembevételével a nagyüzemben gazdaságossági szemszögből nézve teljesen elfogadhatók. Kézi Tápanyag Eljárás munkaerő Motor Költség veszteség óra/ha LEó/ha DM % Gépesített természetes szárítás a talajon 27,3 280,— 56,— 30,— Gépesített mesterséges szárítás '27,— 225,5 217,5 5,— Ä szarvasmarha penészes szénamérgezése ötletesség = takarékosság Az állatállomány fejlődését mértékadóan a mennyiségileg és minőségileg kielégítő takarmányellátás határozza meg. A takarmányt adő területek nagyobb termése, a betakarítási veszteségek csökkenése, továbbá takarmányozás során a takarmányok ésszerű felhasználása jelenti ezek szerint a lényeges előfeltételeket az állatállomány további növeléséhez. „Mindent betakarítani, amit megtermelünk és maximálisan kihasználni, amit takarmányozunk!“ — ez a fő követelmény, különösen a szálastakarmánytermesztés és a takarmányozás területénö takarmányozás eddigi komplikált A meglévő szárító berendezések helyes kihasználásán kívül mindenekelőtt el kell érnünk a cukorgyárak dobos szárítóinak jobb kihasználását, amelyeket egészen a cukorrépabetakarítás kezdetéig alig használnak A gépesített szárítás előnyei A gépekkel mesterséges úton szárított zöldtömeg, mint szárított szálastakarmány azonnal felhasználható, amint a szárító berendezést elhagyja. A tudomány azt vizsgálja, hogy ez a zöld szálastakarmány mennyiben tudná egyszerűbbé tenni a szokásos szálasokkal történőtakarmányozás eddigi komplikált gépesítését. Az a törekvés, hogy a szárított zöld Szálastakarmányt a takarmányszétosztókocsi segitségével közvetlenül a közbeeső tárolótól a szarvasmarhaistáliókba juttassák annak érdekében, hogy az eddig még szükségessé vált kézi munkaerő szükségletet lehetőleg mellőzzék. A szárított zöld szálastakarmány legnagyobb jelentősége abból adódik, hogy azzal további takarmánykeveréket készíthetünk. A kiváló emészthetőség — amely megközelíti a nagy nyersrosthányaddal bíró gabonaféléket — és a nagy karotintartalom (egészen 300 milligrammig menően kg-onként) jelenti az esetben a takarmány igazi értékét. Minthogy a karotintartalom előfokozatoc képez a legfontosabb A-vitaminokhoz, ezért a zöld takarmányliszt mintegy 4 %-os hányaddal történő adagolása a takarmánykeverékekhez igen jelentősen kihat az állatok fejlődésére, valamint a bőrműködések megjavítására és szabályozására, azonkívül javítja a látóképeséget és csökkent: az állatok hajlamosságát a fertőzésre. A zöld száiastakarmány mesterséges szárítása Noha a szárított zöld takarmányt a szárítás befejezte után laza (ömlesztett) állapotban szállítani lehet, mégis, a zsákolás és a zsákokban történő szállítás bizonyul célszerűbbnek. A szállítási tér-A vizsgálati eredmények szerint nemcsak a ténylegesen jelenlévő penészesedés, hanem a takarmánynak rossz minősége, elsősorban a penészesedés miatt alacsony cukortartalma okozza a megbetegedéseket. A bénulás és tetániás görcsök tüneteivel beteg állatok vérének vizsgálatával ugyanis mindegyik esetben hipokalcemiát, illetve hipomagnezémiát találtak. A Mucor és Penicillium penészgombákkal fertőzött szénák kísérletében periig 8,9-röl 1,2 */«-ra, egy másik kísérletben pedig 8,4-ről 3,3-ra csökkent. A hamutartalom 4,2 •/«-ról 2,9 */i-ra esett. Ezek a változások a cukortartalomban 6—8 nap alatt bekövetkeztek. (Nord. Vet. Med.) A zöld takarmányliszt erőtakarmánykeverékhez történő megfelelő adagolása esetében — sertésenként egészen 0,5 kg—ig állatonként és naponként — a takarmány minőségi javulása mellett mindenekelőtt a takarmány termőterülets lényegesen csökkenthető és a takarmánygazdálkodás jövedelmezőbben alakul. A talaj termőképessége javulása lehetőségére a fokozott lucerna és lóheretermesztés révén csak m ülőkésén mutatunk rá. Ligeti György gépészmérnök. (Bp) 1984. szeptember 2
