Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-08-29 / 70. szám

fhm hiába harcoltak Bet szerény emberrel beszélgetünk, a minden kényelmet megadó korszerű családi házban. Mindketten rokkantak, de azért fiatalosan, megelégedéssel mosolyognak amikor szóba kerül a máit. Lassan kerülnek elő az emlé-Jnnaq Spissak Osrbtóenben volt tra­­ffkos (Banská Bystrica-i járás). így kenőit kapcsolatba a partizánokkal. — Az egész falu partizán volt — emlékezik — testvérek voltunk mind­annyian. Nagyon szerettük a szovjet partizánokat. Jegoróvnak és még több partizánnak vastag pokrócból még meleg csizmát is varrtam, mert ehhez é* értettem a legjobban a faluban. Eeiwdoit az arcuk, ha megláttak. Na­pedig azok mesterei a gabonaterme­lésnek. A határ is jó gazdákról árulkodik. Svoboda József meohanizátor örömmel mutatja a bálázott szalmákból rakott kazlakat. — A 800 hektáron négy préssel gyűjtöttük be a szalmát — mondja —, ezért sikerült a tarlóhántást is időben elvégezni. A másodvetésünk egy ré­szét már kaszáljuk. A heretáblán teljes gőzzel folyók a munka, öt kombájn csépeli a herét, a meohanizátor szerint több mint fél millió korona bevétellel számolnak. Bent a szövetkezet irodájában ép­pen munkaértekezletet tartanak. Ki­szélesítik a szerelőműhelyt. Sok a gép, Nyárutói körkép Béláról A korszerű művelődési otthon gyón szerették a Detva és a Tatra cigarettát. Sokat elbeszélgettünk ve­lük cigarettázás közben. Vitték a többieknek is a füstölni valót meg a híreket, mert egy tsnafikos mindent tud. Vincent Dodok, mint összekötő járt Zlaté Moravcébe. A tűzkeresztségen Cajkovnál esett át. — Három napig tartottak a frontot a túlerő ellen — mondja — száz főnyi csapatunk derekasan harcolt. A go­lyózápor a földhöz szögezett, még mo­zogni sem lehetett. Itt kapta a sebet, amitől meg is rokkant. A két régi harcos elégedett. Juraj Spisiak már nem vehet részt az építő­­munkában, de Vincent Dodok még a szövetkezetben könnyebb munkát vé­gez. Büszkék is a szövetkezetre, hisz a nagyölvediek a Szlovák Nemzeti Felkelés tiszteletére vállalták, hogy az év végéig 968 700 korona értéket termelnek terven felül. Az értékelés szerint eddig már 677 700 korona értékű terményt és terméket teljesí­tettek a vállalásból. Jó gazdák a nagy­ölvediek. Szalma István elnöktől meg­tudjuk, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is 27,90 mázsa búzát és 22,40 mázsa árpát termeltek hektáronként. — Hej, mi volt itt — sóhajt az elnök — csodájára jártak hozzánk. A járásiak szerint is hektáronként legalább 38—40 mázsás termést kel­lett volna elérnünk búzából. Szebb volt a határunk, mint a kissallóiaké, akad elég javítani való. Szóba kerül­nek az őszi munkák is. Bokor Ferenc, a helyi nemzeti bizottság elnöke nem A faliújságon naponta kimutatjuk a szövetkezet termelési eredményeit és a munkák menetét — mondja Bokor Ferenc, a nagyölvedi HNB elnöke takarékoskodik a bírálattal. Mert a munkaszervezésen van itt is javítani való. Ha el akarják érni a kitűzött célt, bizony alapos munkát kell vé-Juraj Spisiak gezniük. A gazdasági alap szilárd. Bokor Ferenc örömmel újságolja, hogy amíg tavaly csak 40 vagon szálasta­­karmányuk termett, idén 100 vagont raktak kazalba. Felemelkedett a tej­hozam napi átlagos 7 literre és ezt meg akarják tartani a téli időszakban is. A következő gazdasági évben az idei 22 vagon hús helyett már 25-öt, 100 vagon gabona helyett 110-et ad­nak a közellátásnak. A többtermelés meglátszik a tagok jólétén is. Ezer­­kilencszázhatvantól évente két koro­nával emelkedett a munkaegység ér­téke. Most a szilárd bérezés szerint egy munkanormára 18 koronát- és 5 korona prémiumot adnak. Nem kell szégyenkezniük a szerződéses eladási terv teljesítéséért sem. A félévi terv szerint 1108 mázsa húst, 262 000 liter tejet, 50 vagon búzát és 50 vagon ár­pát kellett volna eladniuk. Ezzel szemben 1767 mázsa húst, 309 000 liter tejet, 57 vagon búzát és 50 vagon árpát adtak el. A HNB elnöke néhány számadattal érzékelteti a falu fejlődését. A lakók 500 motorkerékpárt, 150 televíziót vásároltak és most hárman várják a személygépkocsit. A 2200 lakosú fa­luban 766 házszám van és jellemző a fejlődésre, hogy eb­ből 300 új lakás. A községnek szép művelődési otthona van, 18 tantermes iskolája. Hetenként kétszer vetítenek filmet. Nemrég nyílt meg a szö­vetkezeti klub, a­­mely hozzájárul majd a falu kultu­rális életének fej­lődéséhez. A lako­sok hozzájárulásá­val csinosítják a falut. Öt kilométer hosszú betonjárdát építettek. A két partizánnak, amikor erről a gyors és szép fejlődésről ' hallanak, felvidul az arca. Büszkeség tölti el keblüket és megelégedéssel nyugtáz­zák, hogy nem harcoltak hiába; jog­gal kapja meg szövetkezetük a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója címet. Bállá József Dimbes-dombos a bélai határ. Olyannyira, hogy az öntözés itt szóba sem jöhet. Nemcsak azért, hogy a tengerszint feletti magasság eléri a 220—250 métert. Közbeszól a vízfor­rás hiánya. Bosszankodnak is emiatt a bélaiak, de leginkább Boros József, a szövet­kezet agronómusa. A hektárhozamok firtatása közben így érvel: — Hát, hol itt az agrotechnika? A lucernaföldbe vetett búza hektárá­­ról átlag 21 mázsával fizetett, s az árpaföldi meg 32,32 mázsát adott. Vagy ott van például az árpa: a trá­gyázott föld csupán 18,30 mázsát, ellenben a hat évvel ezelőtt trágyá­zott tábla pedig nem kevesebb, mint 25,45 mázsát adott. Most, ezekután legyen okos az ember! Bizony, nem könnyű ám az ilyMl egyenlőtlen, sokféle talajtípusú ha­tárban az agronómus dolga. — S melyik búzafajta hoz itt leg­jobb termést? — Legjobban beválik nálunk a Ko­súti búza. Nemcsak szalmából és szemből ad többet, de nem is pereg, a megdülés veszélye sem fenyeget. Átlag 15—20 százalékkal nagyobb en­nek a fajtának a termése. Csak a hajlatokban volt itt-ott fehérpenész, ahol a növényzet nagyon buján fejlő­dött. Még mielőtt az őszi munkák előké­születeire terelődne a szó, Boros elv­társ előhozakodik a tarlóhántással. — Fekete az itteni föld, mint a hu­szárcsizma. És hamar kiszárad. Nor­mális tarlóhántást nem is végezhet­tünk, mélyebben forgattuk meg a ta­lajt, különben nem vette be az ekét. Elmondja az agronómus, hogy az istállótrágyázással már jól előrehalad­tak. A trágyázási tervet 35 százalékra teljesítették eddig. A jövő évi cukor­répa alá már a talaj 60 százalékát istállótrágyázták. S szeptember első napjaiban megkezdik az őszi mély­szántást. Javában silóznak. Azaz, mire e so­rok napvilágot látnak, a silókukorica tartósítását befejezik. Összesen 60 vagonnal silóztak. Kapásnövényekböl kevesebb ter­mésre számítanak, mint ahogy tervez­ték. Tavaly 46 mázsát takarítottak be kukoricából — szemesen számítva —, idén jó lesz, ha a csapadékszüke miatt a 37 mázsás átlagot elérik. Lucernásukban nagy károkat okoz­nak az egerek. Miután a mérgezett búzát megkapták, a helyi vadászegye­sülettel közreműködve, ezen a héten nagy irtóhadjáratot kezdtek a rágcsá­lók ellen. Nyárvégi növények vetésével nem lesz gondjuk — itt sem őszi repcét, sem őszi árpát nem vetnek. Annál inkább halad a rozs és búza talajá­nak előkészítése, őszi bükkönyből 10, rozsból 20 és búzából 115 hektárt vetnek. Ahhoz, hogy az ősziek idejé­ben a földbe kerüljenek, minden gé­pük és vontatott eszközük készen áll. Csak egyetlen dolog hátráltathat: 150 mázsa műtrágya, amit még eddig nem kaptak meg. Jó lenne, ha ennek mi­előbb utánajárnának. (tiki) Kettős kitüntetésben részesültek 1964. augusztus 29-e emlékezetes nap marad az Állami Magtermesztö Gazdaság dolgozó; számára Üszoron. „A Szlovák Nemzett Felkelés 20. Év­fordulójának Üzeme“ megtisztelő cí­mét nyerik el e napon. A díszoklevél átnyújtásával egyidejűleg kitüntetés­ben részesülnek az úszori magter­mesztők: elnyerték a vörös zászlót a Magtermesztő és Nemesítő Vállalat braáislavai igazgatóságától és a szak­­szervezeti szövetségtől. Ezt az elis­merést mint a nyugat-szlovákiai kerü­let győztesei kapták kilenc magter­mesztő gazdaság versengésében. Mindkét kitüntetésben . elsősorban azért részesültek az úszoriak, mert lényegesen túlszárnyalták az állatte­nyésztési termelés tervét. Július, vé­géig 195 595 liter tejet, 497 mázsa marhahúst és 248 mázsa sertéshúst adtak el terven felül. Az év első hét hónapjában átlag napi 7,50 liter tej­hozamot értek el tehenenként, a szarvasmarháknál 67 deka, sertések­nél 43 deka átlagos súlygyarapodást értek el. Az első félévben 78 ezer ko­ronát takarítottak meg, ami az enge­délyezett ráfizetés 5 százalékos csök­kentésének felel meg. Kérdést intéztünk Anton Pajtinka mérnökhöz, a gazdaság igazgatójához és Karol Fiika zootechnikushoz, mivel magyarázzák az állattenyésztésben el­ért sikereket? Hiszen az egy hektár mezőgazdasági földterületre eső 447 liter tej és 116 kg hús termelése ar­ról tanúskodik, hogy az úszoriakat belterjes gazdálkodás tekintetében is Holnap jobban mint ma, eredményesebben mint tegnap Állami gazdaságainkban az utóbbi években lényegesen megjavították a termelést. Közülük számos gazdaság jó példát mutat szövetkezeteinknek a haladó munkamódszerek népszerűsíté­se és gyakorlati alkalmazása, s nem utolsósorban a korszerű üzemszerve­zés és az elsődleges nyilvántartás te­rén. Éneikül a gazdálkodást — mint azt a gyakorlat már számtalanszor igazolta — csak találomra irányíthat­nánk, s nem lenne célravezető a ter­melés. Alapvető, követelmény ez. Eb­ből indul ki mindenkor a tudatos szervezés, tervezés és irányítás. A dolgok alapos ismerete útján elkerül­hetjük egyik-másik üzemág legyen­­gülését és esetleges leromlását. A gazdálkodás termelési szintjének is­mereteit azonban a nyilvántartásokból merítjük. Keresztmetszetet ad a va­lóságról, megmutatja a mennyiségi tételeket és a minőséget is érzékel­teti, de általa a gazdaságosságra is fényt deríthetünk még a kellő időben. írásunkban a lévai járás irányítása alatt lévő állami gazdaságok, mégpe­dig a garamlöki és az ipolysági üzem­egységek eredményeiről számolunk be. Tény, hogy az első félévben mind a két állami gazdaságban sokkal cél­szerűbben, eredményesebben gazdál­kodtak, mint tavaly. Különösen az állattenyésztési termékek előállítása és eladása terén értek el biztató eredményeket. A növénytermesztésben főleg a gyakori esőzés végett maradtak le kissé, s a cukorrépa kultivációs mun­kálatait 85, a kukoricáét pedig csupán 70 %-ra végezték el agrotechnikai ha­táridőben. Hiba volt továbbá az is, hogy a nö­vények fejlődéséhez szükséges mű­trágyák némelyikét késve kapták, s ennek következtében nem teljesít­hették az előre meghatározott trágyá­zási tervet. Szuperfoszfátból például 10, a nitrogénes trágyákból pedig 40 °/o-kal kaptak kevesebbet. A nitro­génhiányt részben folyékony ammó­niával pótolták, de a jövőre nézve ezt nem lehet megoldásnak tekinteni. Már jónéhány intézkedés történt annak érdekében, hogy állami gazda­ságaink termelési színvonala javuljon. Ilyen esetek, mint a fentebb említett azonban károsan hatnak, mert a kí­vülállók 'nem tudják megítélni, hogy mi okozta a lemaradást. Ők csak azt látják, hogy nem kielégítő a növények fejlődése. Azért egyáltalán nem lehet közömbös senki számára, hogy a me­zőgazdasági üzemek mikor kapják a műtrágyát és hogy egyáltalán meg­kapják-e azt. NEMCSAK A „HOGYAN“, DE A „MENNYIÉRT“ IS FONTOS Itt az önköltségszámításról van szó. Ugyanis állami gazdaságainkban, s kö­zülük a garamlökiben és a ságiban is, nagyon jól ismerik a termelés hogyan­ját. Erre vallanak eddigi eredményeik, de nem elég csupán arra szorítkozni, hogy sokat termeljünk. Ma már egyre inkább figyelembe kell vennünk egy további tényezőt is, hogy lehetőleg minél olcsóbban állítsuk elő termé­keinket. El kell ismernünk, hogy az említett állami gazdaságok példás elsődleges nyilvántartást vezetnek, ami fontos előfeltétele az önköltségszámításnak. Ennek révén kimutatják az egy ter­mékegységre eső önköltséget. De be­széljenek talán a számok. Termelési egység­­mutatók Ipolysági ÁG Terv Kcs Valóság Garamlöki ÁG Terv Kcs Valóság Kcs A fönti táblázatból kitűnik, hogy az állattenyésztési termékek előállításá­nak tervezett és valóságos önköltsége meglehetősen magas mindkét állami gazdaságban. Azt is megfigyelhetjük, hogy a két gazdaság közt is van elté­rés. Miért van ez így? Egyszerűen azért, mert az egy termékegységre ráfordított anyag, munka és egyéb költség, de különösen az anyagkölt­ség az, amely emeli, drágítja a ter­melést. A garamlöki gazdaságban pél­dául 1 kg sertéshús előállítása 8,26, az ipolyságiban pedig 7,10 korona értékű takarmányt használtak föl az első félévben. Hasonló a helyzet a marha­hús és a tej előállítása terén is. Fi­gyelembe kell venni azonban, hogy az említett mezőgazdasági üzemek meg­lehetősen drága takarmányokat alkal­maztak, ami az önköltségnél megmu­tatkozott. Ezért indokolt tehát a saját 2,82 21,46 9,68 315,38 2,— 16,32 8,89 2,22 16,16 9,70 370,— takarmányalap megteremtése és a ta­karmányozási technika tökéletesítése, olcsó takarmányok beiktatása, miáltal ugyanolyan mennyiségű, de jó minő­ségű takarmány nagyobb hasznot eredményez a gazdaságnak. Ha például a tejtermelésben 10 literre emelnék a tehenenkénti fejési átlagot, s ha kiegészítenék a takar­mányadagot elsősorban az emészthető fehérjét és a keményítőértéket, ez ugyanolyan munka, illetve egyéb költ­ség mellett föltétlenül a termékegy­ségre fordított önköltség csökkenését eredményezhetné. Az a legfontosabb, hogy a garam­löki és az ipolysági állami gazdaságok vezetői alaposan ismerik a belső hely­zetet, s az elkövetkező időszakban módot találnak kedvezőbb önköltség­mutatók elérésére. Hoksza István elsőbbség illeti a többi állami mag­­termesztő gazdaság .versenyében. A kérdezett elvtársak elmondották, hogy az eredményt elsősorban az éve­lő takarmánynövények öntözésének és fejtrágyázásának, valamint az ebből eredő jó takarmányalapnak kell tulaj­donítani. Ennek következtében tavaly 81,55 mázsás átlagtermést értek el szénából a tervezett 59,87 mázsa hek­tárhozam helyett. Nagyra értékelték azt a körülményt, hogy a sertéseknek kékgálicot juttattak. A szoptatós anyakocák csecsbimbóit gálickeverék­­kel kenik be, hogy a malacok i»e szen­vedjenek vashiányban. Hogy elejét vegyék az abraktakarmány hiánya folytán beálló fejéshozam csökkené­sének,. darált lucerna pépesített ada­golását készítik most elő. Nem kisebb dicséret illeti a növény­­termesztés dolgozóit is. Az első fél­évben 129,7 százalékra teljesítették az úszoriak a hajtatott zöldség ter­mesztésének tervfeladatát, míg a szántóföldi zöldségfélék termelésében 181,7 százalékot értek el. Igaz, hogy a mostoha időjárás miatt gabonafé­lékben nem érték el a tervezett hek­tárhozamot, de Vladimír Sitár mérnök agronómus szavai szerint rekordter­mést várnak zöldségmag-termesztés­­böl. Ez pedig egyik legfontosabb fel­adatát képezi az úszori magtermesz­tőknek, hiszen 107 hektáron, tehát a gazdaság rendelkezésére álló összte­rület 5 százalékán zöldségmagter­­mesztéssel foglalkoznak. Üszoron már most büszkélkednek azzal, hogy spe­nótmagból 10,12 mázsás hozamot ér­nek el a tervezett 5 mázsa helyett, karalábéból pedig 5,40 mázsát a terv­be vett 2,5 mázsával szemben. Ké­­posztamagból két hektáron 4 mázsás hozamot kellett volna kimutatniuk, a valóságban azonban 16 mázsát hoztak ki belőle. Rácz Imre munkakollektí­vájának teljesítményei mögött nem marad el a „Pferovi Astra“ fajtájú tavaszi bükköny magjának termésho­zama sem, amely az Érsek András vezetése alatt álló sárosfai komplex brigádnak köszönhető. Hat hektáron 30 mázsa vetőmagot kellett volna eb­ből nyerniük, de tényleg 108,6 mázsá­ra vitték fel az ,.M l“-es szaporító parcellákon. Az úszori gazdaság hagyományos múltra pillant vissza a növényter­mesztés új technológiájának érvénye­sítésében. Pagács Mihály gépesítő sem elégszik meg munkatársai élén az el­ért eredménnyel. Erről tanúskodik az a tény, hogy idén a gabonanemúekkel bevetett földterületnek több mint 30 százalékán az egyebütt csak ritkán használatos hárommenetes betakarí­tást alkalmazták, amellyel az úszori gazdaságban két százalékra csökken­tették a veszteséget. Ugyancsak jól sikerült a spenót kétmenetes betaka­rítása, pedig felényivel nagyobb terü­leten alkalmazták, mint tavaly. A na­pokban gondosan előkészítik a kuko­rica betakarítását KP—2 kombájnok­kal, amelyek mögött esőfosztók halad­nak. Mindebből nyilvánvaló, hogy a meg­tisztelő címet, meg a vörös zászlót méltán kapták az úszoriak. További sikereket kívánunk az úszori gazda­ságnak. Dr. Leopold Fiala 1 lit. tej 2,70 1 kg marhahús 19,69 1 kg sertéshús 9,11 1 választott malac —

Next

/
Oldalképek
Tartalom