Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-08-29 / 70. szám

fhm hiába harcoltak

Bet szerény emberrel beszélgetünk, a minden kényelmet megadó korszerű családi házban. Mindketten rokkantak, de azért fiatalosan, megelégedéssel mosolyognak amikor szóba kerül a máit. Lassan kerülnek elő az emlé-Jnnaq Spissak Osrbtóenben volt traffkos (Banská Bystrica-i járás). így kenőit kapcsolatba a partizánokkal.

— Az egész falu partizán volt — emlékezik — testvérek voltunk mindannyian. Nagyon szerettük a szovjet partizánokat. Jegoróvnak és még több partizánnak vastag pokrócból még meleg csizmát is varrtam, mert ehhez é* értettem a legjobban a faluban. Eeiwdoit az arcuk, ha megláttak. Napedig azok mesterei a gabonatermelésnek.

A határ is jó gazdákról árulkodik. Svoboda József meohanizátor örömmel mutatja a bálázott szalmákból rakott kazlakat.

— A 800 hektáron négy préssel gyűjtöttük be a szalmát — mondja —, ezért sikerült a tarlóhántást is időben elvégezni. A másodvetésünk egy részét már kaszáljuk.

A heretáblán teljes gőzzel folyók a munka, öt kombájn csépeli a herét, a meohanizátor szerint több mint fél millió korona bevétellel számolnak.

Bent a szövetkezet irodájában éppen munkaértekezletet tartanak. Kiszélesítik a szerelőműhelyt. Sok a gép,

Nyárutói körkép Béláról

A korszerű művelődési otthon

gyón szerették a Detva és a Tatra cigarettát. Sokat elbeszélgettünk velük cigarettázás közben. Vitték a többieknek is a füstölni valót meg a híreket, mert egy tsnafikos mindent tud.

Vincent Dodok, mint összekötő járt Zlaté Moravcébe. A tűzkeresztségen Cajkovnál esett át.

— Három napig tartottak a frontot a túlerő ellen — mondja — száz főnyi csapatunk derekasan harcolt. A golyózápor a földhöz szögezett, még mozogni sem lehetett.

Itt kapta a sebet, amitől meg is rokkant.

A két régi harcos elégedett. Juraj Spisiak már nem vehet részt az építőmunkában, de Vincent Dodok még a szövetkezetben könnyebb munkát végez. Büszkék is a szövetkezetre, hisz a nagyölvediek a Szlovák Nemzeti Felkelés tiszteletére vállalták, hogy az év végéig 968 700 korona értéket termelnek terven felül. Az értékelés szerint eddig már 677 700 korona értékű terményt és terméket teljesítettek a vállalásból. Jó gazdák a nagyölvediek. Szalma István elnöktől megtudjuk, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is 27,90 mázsa búzát és 22,40 mázsa árpát termeltek hektáronként.

— Hej, mi volt itt — sóhajt az elnök — csodájára jártak hozzánk. A járásiak szerint is hektáronként legalább 38—40 mázsás termést kellett volna elérnünk búzából. Szebb volt a határunk, mint a kissallóiaké,

akad elég javítani való. Szóba kerülnek az őszi munkák is. Bokor Ferenc, a helyi nemzeti bizottság elnöke nem

A faliújságon naponta kimutatjuk a szövetkezet termelési eredményeit és a munkák menetét — mondja Bokor Ferenc, a nagyölvedi HNB elnöke

takarékoskodik a bírálattal. Mert a munkaszervezésen van itt is javítani való. Ha el akarják érni a kitűzött célt, bizony alapos munkát kell vé-Juraj Spisiak

gezniük. A gazdasági alap szilárd. Bokor Ferenc örömmel újságolja, hogy amíg tavaly csak 40 vagon szálastakarmányuk termett, idén 100 vagont raktak kazalba. Felemelkedett a tejhozam napi átlagos 7 literre és ezt meg akarják tartani a téli időszakban is. A következő gazdasági évben az idei 22 vagon hús helyett már 25-öt, 100 vagon gabona helyett 110-et adnak a közellátásnak. A többtermelés meglátszik a tagok jólétén is. Ezerkilencszázhatvantól évente két koronával emelkedett a munkaegység értéke. Most a szilárd bérezés szerint egy munkanormára 18 koronát- és 5 korona prémiumot adnak. Nem kell szégyenkezniük a szerződéses eladási terv teljesítéséért sem. A félévi terv szerint 1108 mázsa húst, 262 000 liter tejet, 50 vagon búzát és 50 vagon árpát kellett volna eladniuk. Ezzel szemben 1767 mázsa húst, 309 000 liter tejet, 57 vagon búzát és 50 vagon árpát adtak el.

A HNB elnöke néhány számadattal érzékelteti a falu fejlődését. A lakók 500 motorkerékpárt, 150 televíziót vásároltak és most hárman várják a személygépkocsit. A 2200 lakosú faluban 766 házszám van és jellemző a fejlődésre, hogy ebből 300 új lakás. A községnek szép művelődési otthona van, 18 tantermes iskolája. Hetenként kétszer vetítenek filmet. Nemrég nyílt meg a szövetkezeti klub, amely hozzájárul majd a falu kulturális életének fejlődéséhez. A lakosok hozzájárulásával csinosítják a falut. Öt kilométer hosszú betonjárdát építettek.

A két partizánnak, amikor erről a gyors és szép fejlődésről ' hallanak, felvidul az arca. Büszkeség tölti el keblüket és megelégedéssel nyugtázzák, hogy nem harcoltak hiába; joggal kapja meg szövetkezetük a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója címet.

Bállá József

Dimbes-dombos a bélai határ. Olyannyira, hogy az öntözés itt szóba sem jöhet. Nemcsak azért, hogy a tengerszint feletti magasság eléri a 220—250 métert. Közbeszól a vízforrás hiánya.

Bosszankodnak is emiatt a bélaiak, de leginkább Boros József, a szövetkezet agronómusa. A hektárhozamok firtatása közben így érvel:

— Hát, hol itt az agrotechnika? A lucernaföldbe vetett búza hektáráról átlag 21 mázsával fizetett, s az árpaföldi meg 32,32 mázsát adott. Vagy ott van például az árpa: a trágyázott föld csupán 18,30 mázsát, ellenben a hat évvel ezelőtt trágyázott tábla pedig nem kevesebb, mint 25,45 mázsát adott. Most, ezekután legyen okos az ember!

Bizony, nem könnyű ám az ilyMl egyenlőtlen, sokféle talajtípusú határban az agronómus dolga.

— S melyik búzafajta hoz itt legjobb termést?

— Legjobban beválik nálunk a Kosúti búza. Nemcsak szalmából és szemből ad többet, de nem is pereg, a megdülés veszélye sem fenyeget. Átlag 15—20 százalékkal nagyobb ennek a fajtának a termése. Csak a hajlatokban volt itt-ott fehérpenész, ahol a növényzet nagyon buján fejlődött.

Még mielőtt az őszi munkák előkészületeire terelődne a szó, Boros elvtárs előhozakodik a tarlóhántással.

— Fekete az itteni föld, mint a huszárcsizma. És hamar kiszárad. Normális tarlóhántást nem is végezhettünk, mélyebben forgattuk meg a talajt, különben nem vette be az ekét.

Elmondja az agronómus, hogy az istállótrágyázással már jól előrehaladtak. A trágyázási tervet 35 százalékra teljesítették eddig. A jövő évi cukorrépa alá már a talaj 60 százalékát istállótrágyázták. S szeptember első napjaiban megkezdik az őszi mélyszántást.

Javában silóznak. Azaz, mire e sorok napvilágot látnak, a silókukorica tartósítását befejezik. Összesen 60 vagonnal silóztak.

Kapásnövényekböl kevesebb termésre számítanak, mint ahogy tervezték. Tavaly 46 mázsát takarítottak be kukoricából — szemesen számítva —, idén jó lesz, ha a csapadékszüke miatt a 37 mázsás átlagot elérik.

Lucernásukban nagy károkat okoznak az egerek. Miután a mérgezett búzát megkapták, a helyi vadászegyesülettel közreműködve, ezen a héten nagy irtóhadjáratot kezdtek a rágcsálók ellen.

Nyárvégi növények vetésével nem lesz gondjuk — itt sem őszi repcét, sem őszi árpát nem vetnek. Annál inkább halad a rozs és búza talajának előkészítése, őszi bükkönyből 10, rozsból 20 és búzából 115 hektárt vetnek. Ahhoz, hogy az ősziek idejében a földbe kerüljenek, minden gépük és vontatott eszközük készen áll. Csak egyetlen dolog hátráltathat: 150 mázsa műtrágya, amit még eddig nem kaptak meg. Jó lenne, ha ennek mielőbb utánajárnának.

(tiki)

Kettős kitüntetésben részesültek

1964. augusztus 29-e emlékezetes nap marad az Állami Magtermesztö Gazdaság dolgozó; számára Üszoron. „A Szlovák Nemzett Felkelés 20. Évfordulójának Üzeme“ megtisztelő címét nyerik el e napon. A díszoklevél átnyújtásával egyidejűleg kitüntetésben részesülnek az úszori magtermesztők: elnyerték a vörös zászlót a Magtermesztő és Nemesítő Vállalat braáislavai igazgatóságától és a szakszervezeti szövetségtől. Ezt az elismerést mint a nyugat-szlovákiai kerület győztesei kapták kilenc magtermesztő gazdaság versengésében.

Mindkét kitüntetésben . elsősorban azért részesültek az úszoriak, mert lényegesen túlszárnyalták az állattenyésztési termelés tervét. Július, végéig 195 595 liter tejet, 497 mázsa marhahúst és 248 mázsa sertéshúst adtak el terven felül. Az év első hét hónapjában átlag napi 7,50 liter tejhozamot értek el tehenenként, a szarvasmarháknál 67 deka, sertéseknél 43 deka átlagos súlygyarapodást értek el. Az első félévben 78 ezer koronát takarítottak meg, ami az engedélyezett ráfizetés 5 százalékos csökkentésének felel meg.

Kérdést intéztünk Anton Pajtinka mérnökhöz, a gazdaság igazgatójához és Karol Fiika zootechnikushoz, mivel magyarázzák az állattenyésztésben elért sikereket? Hiszen az egy hektár mezőgazdasági földterületre eső 447 liter tej és 116 kg hús termelése arról tanúskodik, hogy az úszoriakat belterjes gazdálkodás tekintetében is

Holnap jobban mint ma, eredményesebben mint tegnap

Állami gazdaságainkban az utóbbi években lényegesen megjavították a termelést. Közülük számos gazdaság jó példát mutat szövetkezeteinknek a haladó munkamódszerek népszerűsítése és gyakorlati alkalmazása, s nem utolsósorban a korszerű üzemszervezés és az elsődleges nyilvántartás terén. Éneikül a gazdálkodást — mint azt a gyakorlat már számtalanszor igazolta — csak találomra irányíthatnánk, s nem lenne célravezető a termelés. Alapvető, követelmény ez. Ebből indul ki mindenkor a tudatos szervezés, tervezés és irányítás. A dolgok alapos ismerete útján elkerülhetjük egyik-másik üzemág legyengülését és esetleges leromlását. A gazdálkodás termelési szintjének ismereteit azonban a nyilvántartásokból merítjük. Keresztmetszetet ad a valóságról, megmutatja a mennyiségi tételeket és a minőséget is érzékelteti, de általa a gazdaságosságra is fényt deríthetünk még a kellő időben.

írásunkban a lévai járás irányítása alatt lévő állami gazdaságok, mégpedig a garamlöki és az ipolysági üzemegységek eredményeiről számolunk be. Tény, hogy az első félévben mind a két állami gazdaságban sokkal célszerűbben, eredményesebben gazdálkodtak, mint tavaly. Különösen az állattenyésztési termékek előállítása és eladása terén értek el biztató eredményeket.

A növénytermesztésben főleg a

gyakori esőzés végett maradtak le kissé, s a cukorrépa kultivációs munkálatait 85, a kukoricáét pedig csupán 70 %-ra végezték el agrotechnikai határidőben.

Hiba volt továbbá az is, hogy a növények fejlődéséhez szükséges műtrágyák némelyikét késve kapták, s ennek következtében nem teljesíthették az előre meghatározott trágyázási tervet. Szuperfoszfátból például 10, a nitrogénes trágyákból pedig 40 °/o-kal kaptak kevesebbet. A nitrogénhiányt részben folyékony ammóniával pótolták, de a jövőre nézve ezt nem lehet megoldásnak tekinteni.

Már jónéhány intézkedés történt annak érdekében, hogy állami gazdaságaink termelési színvonala javuljon. Ilyen esetek, mint a fentebb említett azonban károsan hatnak, mert a kívülállók 'nem tudják megítélni, hogy mi okozta a lemaradást. Ők csak azt látják, hogy nem kielégítő a növények fejlődése. Azért egyáltalán nem lehet közömbös senki számára, hogy a mezőgazdasági üzemek mikor kapják a műtrágyát és hogy egyáltalán megkapják-e azt.

NEMCSAK A „HOGYAN“,

DE A „MENNYIÉRT“ IS FONTOS

Itt az önköltségszámításról van szó. Ugyanis állami gazdaságainkban, s közülük a garamlökiben és a ságiban is, nagyon jól ismerik a termelés hogyanját. Erre vallanak eddigi eredményeik, de nem elég csupán arra szorítkozni, hogy sokat termeljünk. Ma már egyre inkább figyelembe kell vennünk egy további tényezőt is, hogy lehetőleg minél olcsóbban állítsuk elő termékeinket.

El kell ismernünk, hogy az említett állami gazdaságok példás elsődleges nyilvántartást vezetnek, ami fontos előfeltétele az önköltségszámításnak. Ennek révén kimutatják az egy termékegységre eső önköltséget. De beszéljenek talán a számok.

Termelési egységmutatók

Ipolysági ÁG Terv Kcs Valóság

Garamlöki ÁG Terv Kcs Valóság Kcs

A fönti táblázatból kitűnik, hogy az állattenyésztési termékek előállításának tervezett és valóságos önköltsége meglehetősen magas mindkét állami gazdaságban. Azt is megfigyelhetjük, hogy a két gazdaság közt is van eltérés. Miért van ez így? Egyszerűen azért, mert az egy termékegységre ráfordított anyag, munka és egyéb költség, de különösen az anyagköltség az, amely emeli, drágítja a termelést. A garamlöki gazdaságban például 1 kg sertéshús előállítása 8,26, az ipolyságiban pedig 7,10 korona értékű takarmányt használtak föl az első félévben. Hasonló a helyzet a marhahús és a tej előállítása terén is. Figyelembe kell venni azonban, hogy az említett mezőgazdasági üzemek meglehetősen drága takarmányokat alkalmaztak, ami az önköltségnél megmutatkozott. Ezért indokolt tehát a saját

2,82

21,46

9,68

315,38

2,—

16,32

8,89

2,22

16,16

9,70

370,—

takarmányalap megteremtése és a takarmányozási technika tökéletesítése, olcsó takarmányok beiktatása, miáltal ugyanolyan mennyiségű, de jó minőségű takarmány nagyobb hasznot eredményez a gazdaságnak.

Ha például a tejtermelésben 10 literre emelnék a tehenenkénti fejési átlagot, s ha kiegészítenék a takarmányadagot elsősorban az emészthető fehérjét és a keményítőértéket, ez ugyanolyan munka, illetve egyéb költség mellett föltétlenül a termékegységre fordított önköltség csökkenését eredményezhetné.

Az a legfontosabb, hogy a garamlöki és az ipolysági állami gazdaságok vezetői alaposan ismerik a belső helyzetet, s az elkövetkező időszakban módot találnak kedvezőbb önköltségmutatók elérésére.

Hoksza István

elsőbbség illeti a többi állami magtermesztő gazdaság .versenyében.

A kérdezett elvtársak elmondották, hogy az eredményt elsősorban az évelő takarmánynövények öntözésének és fejtrágyázásának, valamint az ebből eredő jó takarmányalapnak kell tulajdonítani. Ennek következtében tavaly 81,55 mázsás átlagtermést értek el szénából a tervezett 59,87 mázsa hektárhozam helyett. Nagyra értékelték azt a körülményt, hogy a sertéseknek kékgálicot juttattak. A szoptatós anyakocák csecsbimbóit gálickeverékkel kenik be, hogy a malacok i»e szenvedjenek vashiányban. Hogy elejét vegyék az abraktakarmány hiánya folytán beálló fejéshozam csökkenésének,. darált lucerna pépesített adagolását készítik most elő.

Nem kisebb dicséret illeti a növénytermesztés dolgozóit is. Az első félévben 129,7 százalékra teljesítették az úszoriak a hajtatott zöldség termesztésének tervfeladatát, míg a szántóföldi zöldségfélék termelésében 181,7 százalékot értek el. Igaz, hogy a mostoha időjárás miatt gabonafélékben nem érték el a tervezett hektárhozamot, de Vladimír Sitár mérnök agronómus szavai szerint rekordtermést várnak zöldségmag-termesztésböl. Ez pedig egyik legfontosabb feladatát képezi az úszori magtermesztőknek, hiszen 107 hektáron, tehát a gazdaság rendelkezésére álló összterület 5 százalékán zöldségmagtermesztéssel foglalkoznak. Üszoron már most büszkélkednek azzal, hogy spenótmagból 10,12 mázsás hozamot érnek el a tervezett 5 mázsa helyett, karalábéból pedig 5,40 mázsát a tervbe vett 2,5 mázsával szemben. Képosztamagból két hektáron 4 mázsás hozamot kellett volna kimutatniuk, a valóságban azonban 16 mázsát hoztak ki belőle. Rácz Imre munkakollektívájának teljesítményei mögött nem marad el a „Pferovi Astra“ fajtájú tavaszi bükköny magjának terméshozama sem, amely az Érsek András vezetése alatt álló sárosfai komplex brigádnak köszönhető. Hat hektáron 30 mázsa vetőmagot kellett volna ebből nyerniük, de tényleg 108,6 mázsára vitték fel az ,.M l“-es szaporító parcellákon.

Az úszori gazdaság hagyományos múltra pillant vissza a növénytermesztés új technológiájának érvényesítésében. Pagács Mihály gépesítő sem elégszik meg munkatársai élén az elért eredménnyel. Erről tanúskodik az a tény, hogy idén a gabonanemúekkel bevetett földterületnek több mint 30 százalékán az egyebütt csak ritkán használatos hárommenetes betakarítást alkalmazták, amellyel az úszori gazdaságban két százalékra csökkentették a veszteséget. Ugyancsak jól sikerült a spenót kétmenetes betakarítása, pedig felényivel nagyobb területen alkalmazták, mint tavaly. A napokban gondosan előkészítik a kukorica betakarítását KP—2 kombájnokkal, amelyek mögött esőfosztók haladnak.

Mindebből nyilvánvaló, hogy a megtisztelő címet, meg a vörös zászlót méltán kapták az úszoriak. További sikereket kívánunk az úszori gazdaságnak.

Dr. Leopold Fiala

1 lit. tej 2,70

1 kg marhahús 19,69

1 kg sertéshús 9,11

1 választott malac —