Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-08-19 / 67. szám

VIII ÉVFOLYAM • 33. SZÁM 1964. augusztus 19. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE A tejes-viaszos érésű kukorica SÜÓZása r TARTALOM TAKARMÄNYOZÄS Csömör Tibor: A tejes-viaszos érésű kukorica silózása . . . 129 TALAJMÜVELÉS Dr. Frideczky Ákos mérnök: Vetés alá előkészített talajok ápolása..............................................130 ÜZEMSZERVEZÉS B e r n í k Peter prom, ökonómus: Kétváltásos üzemeltetés az ál­lattenyésztésben .........................131 gépesítés Sátek J. mérnök: Sikert arat az UV—2 jegyű egyetemes pótkocsi ?.........................................132 V._______________J A jó minőségű silókukorica gazdasági állataink, de főleg a szarvasmarháink egyik legfontosabb takarmánya. A téli és a koratavaszi hónapokban szinte nélkü­lözhetetlen. Egyaránt megfelel mind nö­vendék, mind tejelő állataink számára. Ezért a silókukorica készítését megkü­lönböztetett gonddal, idejében és szak­szerűen végezzük. A silókukorica értékét a szárazanyag Szárazanyag tartalom a fejlődés előre­haladtával rohamosan nő, főleg a viasz és tejes érés időszaka között. Ez azt jelenti, hogy a tápláló anyag raktározási és kondenzálási folyamatait erős víz­­veszteség kíséri. Ez a jelenség nemcsak a csőre érvényes, de a növény egyes ré­szeire is. Legnagyobb mértékű a levél vízvesztesége, míg a szárban a víztarta­lom a leglassabban csökken. A levél víz­tartalma a teljes érésig átlagosan 20 Va­ra csökken, a szár víztartalma pedig ugyanezen időpontban az 50 %-ot is meghaladja. Ezekután megállapítható, hogy megfe­lelő érési időszakban betakarított siló­­kukorica nagymértékben befolyásolja a jó minőségű silólakarmány elérését. Ahhoz, hogy teljes értékű silót kap­junk, a következő alapfeltételeket kell betartanunk: Első követelmény, hogy vizet és leve­gőt át nem eresztő silóhelyiségekkel rendelkezzünk. Természetesen legmeg­felelőbbek a betonfalú silógödrök vagy speciális silótornyok. Ha egyik sem áll rendelkezésre, akkor a silógödör fene­kére szigetelő anyagot, fát és 30—50 cm-es pelyvaréteget tegyünk: Felülről műanyag-takaróval vagypedig a vizet, levegőt és a fagyveszélyt kizáró takaró­réteggel fedjük. E feltétel biztosítása a jó szilázs nyerése végett fontos, mivel mind az altalajvíz, mind a felülről jövő csapadék, valamint a levegő is károsan befolyásolják a silótakarmány erjedését. A jó minőségű szilázsnak 20—25 %-os szárazanyag tartalommal kell rendelkez­nie. Ilyen állapotú silót akkor nyerünk, ha a betakarítást a tejes-viasz érés idő­szakában végezzük. Ebben az érési idő­szakban még az egész növény elég üde és ilyenkor tartalmaz legtöbb cukrot, ami nagyban elősegíti a tejsavas erje­dést. További feltétel az anyag ütemes be­takarítása és elszállítása a silózási tér­ségekbe. Ez csak úgy oldható meg, hogy tartalom és a tejes-viaszos érésben levő csövek százaléka határozza meg, amely 35—40 %-a a silótakarmány összsúlyá­nak. A jóminőségű, friss, tejes-viaszos érésben betakarított silótakarmány 22— 25 % szárazanyagot, 0,7—0,9 % emészt­hető fehérjét, 12—13 % keményítőt, 0,4— 0,6 % zsírt, 3,2 % rostanyagot és 3—4 % cukrot tartalmaz. csoportosan üzemeltetjük a silókombáj­nokat és elegendő szállítóeszközt bizto­sítunk a silótakarmány szállítására, mert csakis így kapunk elegendő szárazanyag tartalmú és jóminőségű silótakarmányt. Szintén nagymértékben befolyásolja a silótakarmány erjedését a felesleges le­vegő eltávolítása. Ezt csak tömítéssel tudjuk elérni. A tömítést végezhetjük lánctalpas traktorok segítségével, ahol elég nagyok a silóhelyiségek. Ha levegő van jelen, úgy a friss szilázsban még diszlmllációs folyamat megy végbe, oxi­gént vesz fel és a jelenlévő enzimek ka­talizáló hatására a szénhidrátok vízre és szénhidrátra oxidálódnak. Ezzel nagy­­mennyiségű hő szabadul fel és könnyen lejátszódhat a vajsavas erjedés. így az oxigén ugyan gyorsan elhasználódik és a széndioxid kilélegzésével a levegő is kiszorul a silóanyagból, de ez a minőség rovására megy. A nem kívánatos erjedést a siló egyenletes felaprításával és állan­dó tömítésével tudjuk megakadályozni, így intenzívebbé tesszük a tejsavas er­jedést, ami kellemes szagot és gyöngén savanyú ízt ad a silónak. A jó minőségű siló 2—3% tejsavat, 0,40 *!4 ecetsavat és 0,10 % vajsavat tartalmaz. Ilyen eljárással készítik a silótakar­mányt a Nyárasdi Nemesítő Állomás gazdaságában is. Egyedüli hiányossága az így előállított silónak, hogy tág a fehérje és a kemé­nyítő közti arány (1:11-hez). Kifizetődő ezért a silóemelő anyagot magasabb fe­hérjetartalmú növényekkel keverni pl.: hüvelyesekkel vagy herefélékkel, melyek együtt jól silózhatók, ugyanakkor a fe­hérje és keményítő arányuk 1:3,5—4-hez között ingadozik. így a takarmányozás szempontjából Is teljesértékü silót ka­punk. Csömör Tibor, a Nyárasdi Nemesítő Állomás dolgozója Fejlődésben A Pelhrimovi Ag­­rostrojból kikerült SRUZ-42-S jelzésű univerzális takar­mány-betakarító gép már jól bevált a gyakorlatban, azonban a fejlődés nem áll meg és újabb gépek proto­típusán dolgoznak a gépszerkesztők.-ksz—■ A silókukorica összetétele az egyes érési időszakokban: Szárazanyag emészthető keményítő­­feh. érték %-ban %-ban %-ban Tejes érés előtt..................................... 13,00—15,00 0,30—0,50 5,00— 7,00 Tejes érés időszakában ...... 17,00—18,00 0,50—0,70 8,00—11,00 Tejes-viasz érés idején . . % . , . 22,00—25,00 0,70—0,90 12,00—13,00

Next

/
Oldalképek
Tartalom