Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-08-16 / 66. szám

Bő takarmányalapot biztosíta­nak az állatállománynak • Foto: N o g a Ami látszat a faluban, az valóság a termelésben Az 1961-es évben egyesült a král'o­­vái, rakytovcei, malachov, iljaci, rad­­ványi és kremnickai szövetkezet ék felvették a Szlovák Nemzeti Felkelés Szövetkezete nevet. A közös gazdaság 1846 hektáron gazdálkodik és ehhez hozzátartozik még 200 hektár erdő. Egyesüléskor sokan felvetették a kérdést, vajon tudnak-e majd gazdál­kodni ilyen nagy.területen. FÖLÖSLEGES AGGODALMAK A gyakorlat megmutatta, hogy a kétkedések és aggodalmak fölöslege­sek voltak. Természetesen voltak problémák, de a vezetőség és a tag­ság nem ijedt meg. Mindenekelőtt ki­indultak a helyi természeti és terme­lési viszonyokból és ilymódon igyekez­tek minél többet terhelni. Tény, hogy a földterület 2/3-a rét és legelő. Ennek megfelelően az ál­lattenyésztésre főleg a szarvasmarha és juhtenyésztésre vették az irányt. A szakosításnak megfelelően állítot­ták be a növénytermesztést is. Ma bátran mondhatjuk, hogy a szö­vetkezet jól fejlődik. A saját tehén­­állomány feltöltése mellett évente el­adnak 160 tenyészüszőt a rimaszom­bati és dunaszerdahelyi járásnak. Ezenkívül a tenyészállat-vásárokon 20 bikát értékesítettek. Az állattenyésztésnek ez csak az egyik értékes része. Szép sikereket értek e! a tejtermelésben is. A múlt évben például tehenenként 2400 liter tejet fejtek. Ami a legjobb eredmény volt a Banská Bystrica-i járásban. Emellett a kráfovái részlegen 3800 li­ter tejet fejtek egy-egy tehéntől egy laktáció alatt. Az első hat hónap azt mutatja, hogy idén sem rosszabbak. Az átlagos napi tejhozam 7 liter kö­rül mozog. Meg kell jegyezni, hogy 340 tehénről van szó. A SIKER TITKA Hogyan érnek el ilyen sikereket? Milyen módon dolgoznak? Hisz idén a szárazság itt is nagy károkat oko-EUSezőgazdasági üzemeinkben las­­san megismerik a gazdálkodás komplex elemzését. Egyes esetekben ugyan akadnak még kisebb hiányossá­gok, de a lényeg mégis az, hogy saját maguk tárják föl és ismerik meg a gazdálkodás eredményes és hiányos oldalát. így van ez a nagycsalomijai szövetkezetben is. Félévi elemzésükben helyet kapott például a tavaszi növényápolási, vala­mint a lakarmánybetakarítási munkák reális értékelése. Rámutattak továbbá arra is, hogy a körültekintő szervezés mellett akadtak még hiányosságok és nem is kevés Igaz ugyan, hogy az elemzés csupán megállapította az el­múlt időszakban fölmerült hiányossá­gokat, amelyeken utólag már aligha segíthetnek, mégis azt kell monda­nom, hogy már ez is bizonyos ered­mény, amelyet tovább kell majd mó­dosítani. Hiszen volt idő, amikor ta­kargatták a hibákat, s ez károsan be­folyásolta a fejlődést. Lássuk csak, milyen természetű hi­bákról van szó. Az elemzés megálla­pítja például, hogy a tervezett 10 hektárra a fölvásárló szervektől későn kapták a lencsevetömagot. Ez a szö­vetkezet számára nagy kár, a szállító részéről pedig a legnagyobb felelőt­lenség. Ilyen eseteknek ma már nem szabadna előfordulni. S ha mégis elő­fordulnak, a kárt annak a nyakába kellen e sózni, aki előidézte. Persze, a szövetkezetnek sem szabad többé megkockáztatnia, hogy olyan drága vetőmagot, mint a lencse, agrotechni­zott. Ilyen kérdésekkel találkozhatunk az egész járásban. Erről a problémáról Ondrej Bahyla, a szövetkezet elnöke beszél. — Nagy gondot fordítunk a szántó­földi takarmánynövények termeszté­sére. Öntözünk, amennyit lehet. De elsősorban mesterséges úton vizet kap a silókukorica és az évelő takarmány. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy a szövetkezet a járásban elsőként va­lósította meg a legelők trágyaleves öntözését, összesén 250 hektárt ön­töznek hígított trágyalével és ezen nevelik a növendékállatokat. A trá­gyaleves öntözést Iván Krnác irá­nyítja. A JUHTENYÉSZTÉST SEM HANYAGOLJÁK EL Bár a szarvasmarha-tenyésztésé a döntő szó, a juhtenyésztés sem mos­tohagyerek. Ahol a szarvasmarha már nem tud legelni, a juhok veszik át a helyüket. A szövetkezet 859 juhot te­nyészt, ebből 600 anyajuh. A szükség­letnek megfelelően tenyésztik őket gyapjú és sajttermelés céljából. Hozzá kell tenni, hogy sikeresen. Már a fél­évben teljesítették az évi terv két­harmadát. Rendkívül jó eredményeket érnek el a baromfitenyésztésben is. Több mint 4600 tyúkot tenyésztenek. Anna Kováciková két társával együtt az első félévben 85 tojást termelt tyú­konként. Természetesen az ilyen szép gazda­sági eredmények megmutatkoznak a bevételben is. Bár a szövetkezetnek elég sziláid termelési terve volt, és a szárazság is kedvezőtlenül hatott a termelésre, 34 000 koronával többet vettek be a tervezettnél. Ne csodál­kozzunk azon, hogy a tagok elégedet­tek, hisz a szilárd bérezés mellett minden ledolgozott munkanormára 22 korona jut és ehhez hozzájön még 3 korona prémium A Szlovák Nemzeti Felkelés Szövet­kezete méltóan ünnepli a 20. évfor­dulót. G. Záhorsky kai határidő lejárta után vessen. Ke­reken 14 000 koronát fizettek ki a ve­tőmagért, amely az elvetés után a szárazság következtében nem kelt ki, mire kiszántották. Ez nem kevesebb mint 90 000 korona kiesést jelent a félévi pénzügyi tervből. S mégegy megjegyzés. Vajon mért vetettek 15 hektárt, hiszen az elemzés magyarázó része csupán 10 hektárról beszél. Kár volt megkockáztatniuk a + 5 hektárt. Ugyanakkor a cukorépát 5, a silóku­koricát pedig 22 hektár hiánnyal ve­tették el. igaz, hogy nagykiterjedésű rétjük és évelőtakarmány-területük van, de mégsem szabadna elfeledni, hogy a silókukorica nagyon jól alkal­mazható a szarvasmarha hizlalásánál. Termesztése útján értékes abrakpótló nedvdús takarmányt nyerhetünk, s ép­pen abrakból vannak szűkiben Nagy­­csalomiján is. Az elemzés a továbbiakban kimutat­ja, hogy lucernából 20, heréből 30, réti szénából 13 mázsás hektárátlagot értek el. A szárazság következtében kevesebb lett a szálastakarmány, mint amennyivel számítottak, de egy na­gyon lényeges, hogy a minőség kiváló. Lehetett volna nagyobb mennyiségű szálas takarmány nyerni, de elkövettek egy hibát, hogy aránylag nagy terüle­tet hagytak magnyerésre. Heréből például 30/ lucernából 20, szarvaske­­repböl pedig 10 hektárt. Igaz, hogy pénzügyi tervükben aprómagvákért Furcsa ez a mozdulatlanság a nyár derekán egy ilyen hatalmas faluban. A széles betonúton, amely átszeli a falut, alig van forgalom. Csak az autóbuszok verik fel a csendet. A he­lyi nemzeti bizottság elnökévell Béták elvtárssal találkoztam, aki megmagya­rázza, hogy mi okozza a látszólagos csendet. Künn a határban folyik most az élet, ott szorgoskodik a falu népe. Mosolya egyben bírálat is. Korán kell kelnie annak, aki most a faluról akar írni. Faképnél hagyna, ha nem szegőd­nék utána. Járásából látom. Csupán az iskola előtt állunk meg pár röpke percre, itt működik az agitációs köz­pont. Minden egyes tanító egy kerek hetet áldozott szabadságából' az agi­tációs munkára. Itt készülnek a vil­lámújságok, fényképek, a helyi hang­szóró hírei, s ugyancsak itt jelent­keznek szolgálattételre a kis tűzoltók, akik egész nap járják a határt, s ébe­ren örködnek, nehogy tűz keletkez­zék. — Sok szerencsétlenséget megelőz­tek már a gyerekek a múlt évben — jegyzi meg Izsák József tanító — s büszkén tekint a kispajtásokra, akik eligazításért jöttek az agitációs központba. Egy csoport gyermek az iskola rendezett parkjában foglalatos­kodik. Ök is az agitációs központból kapják az utasítást. Az egyik tanítónő néhány gyerekkel foglalkozik. Ezek lennének a pótvizsgások, akik a tanév folyamán egy-két tantárgyból meg­buktak. Az agitációs központ itt is segít. Sok helyen követhetnék jó pél­dájukat. A látszólagos merev csendet egy­szerre mozgás váltja fel, amikor a szövetkezet hatalmas udvarába térek. Teherautók, traktorok és más gépek zúgásába belépőről a suhanó motor­közei 200 000 korona bevétellel szá­molnak, de a jelenlegi takarmány­ínséges helyzetben másutt kellett vol­na keresniük a pénzszerzési forrást. Például a tejtermelésnél. Ott bizony nagyok a tartalékok hiszen az első félévben tehenenként csupán 562 liter tejet fejtek, a termelési terv pedig 850 litert irányzott elő. Kereken meg kell mondanunk, hogy az elért tej­­mennyiség, de a tervezett is kevés. Az ilyen terv semmi esetre sem moz­gósító. Tény, hogy a legkörültekintőbb üzemszervezésnél is előfordulhatnak bizonyos eltérések. A kérdés csupán az, hogy valamelyik fő vagy mellék­üzemágunk képes-e pénzügyileg fe­dezni a hiányt. Ezzel mindig számolni kell. Jól tudjuk, hogy a nagycsalomijai EFSZ-ben az idei szárazság és az elő­ző években fölmerült szervezési hiá­nyosságok ellenére lényegesen javult, stabilizálódott a helyzet, s a szövet­kezet jelenlegi elnöke, Tandel elvtárs eredményesen elvégezte a mezőgaz­dasági műszaki középiskolát és meg­vannak a képességei arra, hogy a jö­vőben még jobban megszilárdítsa a helyzetet. írásunknak is az a célja, hogy segítsük őt munkájában. Csupán azzal foglalkozunk, ami az elemzésből kimaradt. Legutóbbi találkozásunk al­kalmával elmondta, hogy a tagság be­csülettel megállja a helyét. Ez arra kerékpárok berregése. Jön, megy, fut, rohan mindenki. A munka lázas üte­me kergeti az embereket. Most nincs idő a megállásra. A közel 5000 hektár szántóföldön most takarítják be mind. annyiunk kenyerét. Rafajlovics Gyulát úgy szedem le a motorkerékpárról, s az iroda egyik csendes zugában vallatom. Vele együtt esett áldozatul Pekarik József mér­nök is. Mindkettőn látszik a fáradtság. Ez érthető is, hiszen nem kis dolog egy ilyen hatalmas gazdaság irányí­tása. Ők ketten felelősségteljes mun­kát végeznek a vezetésben. Az aratás lefolyásáról beszélgetünk. Húsz nap alatt közel 2000 hektárt arattak le. Nem volt fennakadás, mert a szövetkezetnek ütőképes gépparkja van. Győzték a munkát. Viczena Ist­ván, Varga István, Lengyel Béla, Mé­száros István, Rozsnyó Lajos SK—3-as és SK—4-es kombájnokon szép telje­sítményt értek el. Az aratócsoportok is igyekeztek, csakhát a hektárhozam bizony jóval kisebb lett, mint ameny­­nyire számítottak. — Nagy volt a szemveszteség, vagy a kombájnokkal volt baj? — teszem fel a kérdést? — Az időjárás nem kedvezett. Még nálunk csak hagyján, de a keleti já­rásokban még rosszabb a helyzet. Itt 21 mázsára tehető a hektárho­zam, s ez nem is olyan rossz ered­mény. Kereken 400 vagon gabonát csépeltek. ki. Az eladás tervét telje­sítették. — Ha már a felvásárlásnál tartunk, milyen eredményeik vannak hús- és tejeladásból ? — Állatállományunk jó. Örvendetes a napi súlygyarapodás is. Soljat vál­laltunk, de évi eladási terveinket tel­jesíteni fogjuk. Az idén 155 000 liter tejjel többet adunk piacra, mint a múlt esztendőben, s július végéig 3000 literrel túlszárnyaltuk az elő­irányzott tervet. Évi tejeladásunkat az 560 000 litert már november vé­géig teljesíteni szeretnénk, s a terven felüli mennyiséget a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójára szántuk. kötelezi a vezetőséget, hogy mindent megtegyen az emberek életszínvona­lának emelése érdekében. A jelenlegi vezetőség általában jó összetételű, csupán azt kell megjegyeznünk, hogy több önálló kezdeményezésre lenne szükség egyesek részéről, mert az el­nök csak egy ember, s mindenki he­lyett nem gondolkodhat. Vegyük csak például a lencse ügyet. A terv ugyan előirányozta elvetését, de mégiscsak gondolkodni kellett vol­na afölött, hogy az adott helyzetben — különösen az idei száraz évben — ér­demes-e mekockáztatni elvetését. Ez azt jelenti, hogy a jövőben mielőtt cselekednénk, alaposan mérlegelnünk kell, hogy lesz-e konkrét eredménye munkánknak. így látszólag apró-csep­rő dolognak néz ki a lencse-ügy, a tandíj azonban igen magas volt és ennek elenkezőjét bizonyítja. Ezt kell hát a jövőben elkerülni. Bizonyos vagyok berine, hogy a nagycsalomijai szövetkezetben a má­sodik félévben mindent elkövetnek, hogy az első időszakban előforduló kiesést az állattenyésztésből pótolják. Erre lehetőség mutatkozik, hiszen aratás után több mint 50 hektáron vetettek másodnövényt, s igenis, le­hetőség van arra, hogy hamarosan nagytömegű értékes zöldtakarmányt nyerjenek és a tejtermelést a kívánt színvonalra emeljék. Hok&za 1s t v á n Idén a szövetkezet 248-600 korona ju­talékot kapott tejprémium címén. Lényeges jövedelmet könyveltek ed a kertészetből Is. 15 hektáron ter­melnek fűszerpaprikát és paradicsom­ból is rengeteg van. Most az a fon­tos, hogy ne legyenek bajok a szállí­tással, mint a múlt évben. Emellett a virágkertészet is jól jövedelmez. — Kiváló dolgozók? — Erre nehéz válaszolni. Jó a mun­kafegyelem, s ez a fontos. Talán a szarvasmarha etetőket kellene meg­dicsérni. Gondos és szakszerű munkát végeznek. Kubica, Vadkerti, Vajzer Béla és Rúzsa Béig elvtársak, no meg Szalma és Tóth malacgondozók. Augusztus 15-én aratási ünnepséget tart a falu. Erre magyarországi ven­dégeik is érkeznek Lovasberényböl, akik baráti kapcsolatot tartanak fenn az udvardiakkal. Kellemes szórako­zást kívánunk az ország egyik leg­nagyobb mezőgazdasági üzeme dolgo­zóinak, Dráfi József (Érsekújvár) Ne feledkezzünk meg a cukorrépáról A rimaszombati járás déli részén az aratási munkák már befejeződnek. A járás északi részén a gabona beta­karítása teljes ütemben folyik. A gabona -gyors és veszteségmentes betakarításának gondjai mellett szá­mos EFSZ-ben és állami gazdaságban megfeledkeztek a kapások, s közülük a cukorrépa növényápolási munkála­tairól. Az aszályt követő bőséges eső­zés után a cukorrépa szapora fejlő­désnek indult. S mint a helyzet is mu­tatja, aránylag jó terméseredmény várható. Ellenben fejlődésével egy időben természetesen sor kerül a gyo­mok elszaporodására is. A nyári csúcsmunkák idején is módot kell találnunk arra, hogy megakadályoz­zuk az elgyomosodást. mert a múlt­ban már tapasztaltuk, hogy ez 30—50 %-os hozamcsökkenést is okozhat. A rimaszombati járásban idén 2670 hektáron termelnek cukorrépát. Az aszály következtében több mint 288 hektárt kiszántottak. Tervük szerint hektáronként 263 mázsás hozammal számolnak. A mezőgazdasági szakem­berekből összeállított bizottság meg­állapította, hogy a szárazság a cukor­répát eléggé sújtotta, s így csak 240 mázsa hektárátlagra van kilátás. Ez azt jelenti, hogy a járásban 5716 va­gon répatermés várható Járási méretben a cukorrépa ápolá­sa terén leginkább a hrachovói és az uzapanyiti EFSZ, a feledi és a Bátkai Állami Gazdaság maradt el. Ezenkívül a szövetkezetek egész sora nem tar­totta be a cukorrépaegyedek hektá­ronkénti szokásos számát sem. Ellen­ben az abafalvai EFSZ-ben, ahol ala­csonyabb csíraképességű magot alkal­maztak, mégis 80 000 egyedet hagytak meg. Az abafalvaiak a cukorrépa ápo­lása terén az elsők közt állnak. Példát vehetnének tőlük a többi szövetkeze­tekben is. E téren a Tornaijai Állami Gazdaság is jó irányban halad. Az egyedek hektáronkénti mennyi­sége tekintetében a járási átlag 50 000 körül mozog, ami világosan mutatja, hogy a termelők miként fosztják meg saját magukat a terméshozamtól és az ebből eredő bevételektől A nyári munkák hevében ne feled­kezzünk meg a cukorrépáról sem. Stevo Kovács (Rimaszombat) A középtúri szö­vetkezetben kivá­lóan dolgozik a do­hányos csoport. Ha kell reggel hattól este tízig, sót éjje­lig is munkában vannak. A jó és gyors munkának meg is van az ered­ménye. Az eddig leszállított dohány többnyire I. osztá­lyú volt és 32 ko­rona átlagárat kap­tak érte. Képünkön Simon Zsuzsikát, a dohányos csoport egyik szorgalmas tagját láthatjuk az I. osztályú dohány­nyal. Bállá József felv. 1964. augusztus 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom