Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-02-05 / 11. szám

A szövetkezet Irodájában Ls tevékenység folyik. A számológépek zakatolása jelzi, hogy a szövetkezet vezetői az elmúlt gazdasági év ered­ményeinek összegezésén fáradoznak. Még korai volna jóslásokba bocsát­kozni, de az előirt tervfeládátok tel-Íesltése bizakodásra jogosít és arra, logy a 30 koronás munkaegység ér­téke mellé, még néhány ezer korona prémium kifizetésére Is sor kerül. Andriskin József, Komárom ¥ Évzáró Alsószecsén... Laci Bz év áprilisában fejezik be a tanul­mányaikat a Moj­­mirovoei Mezőgaz­dasági Szaktaninté. zet harmadéves diákjai. Az osztály legjobb tanulója a képen látható Ond­­rusek László, a verebélyi szövet­kezetből. A gyengébb tanulók pél­dát vehetnének tőle, s igyekezhet­nének hozzá hasonló tanulóvá vál­ni, mert csak úgy lehetnek mező­gazdaságunk segítségére, ha elsa­játítják az elméleti tananyagot is. Csuka Tibor (Mojmírovce) Segített a háromszori fejes A kecerlipóti szövetkezet a jó ♦ takarmányalap ellenére is nagyon <, gyengén kezdte a tejeladás tervé- < * nek teljesítését. A fejők nem akar- ,, tak új módszerek szerint dolgozni. < > Erre a helyi nemzeti bizottság el- (, nöke, titkára és a szövetkezet el- < ► nöke kezdte takarmányozni a te- ( heneket. A teheneket langyos víz- ,, zel itatták és helyesen, hozam sze­rint takarmányoztak. Az eredmény J [ nem maradt el, naponta nőtt a tej­hozam. A példamutatás hatására a szövetkezet 26 000 literrel túl­teljesítette tejeladási tervét. j J Az év elején újra visszaesett a (, tejtermelés. Kajnyák András, a he- , > lyi nemzeti bizottság elnöke újra ( terepszemlét tartott az istállóban. ,> Megállapította, hogy a frissfejős teheneket háromszor is lehetne fejni. Az eredmény meg is mutat­kozott: a háromszori fejés után 86 literről 139 literre emelkedett a tejhozam. A fejőket még jobban J [ serkentené a haszonhozam utáni ^ ^ jutalmazás. <, Iván Sándor (Koáice) < > Hivatásomnál fogva évek óta járom a községeket a losonci járás délnyu­gati részén és módomban áll megfi­gyelni a körülöttem történő esemé­nyeket. Most azonban nem célom, hogy a falusi fiatalság kérdéseivel foglalkozzam, hanem a községeinkben levő kilencéves iskolák apró ember­kéinek gondjaival. Ezek a gondok elsősorban különösen a téli iskolai látogatás terén nyilvá­nulnak meg. A kisdiákok a többnyire központilag fekvő iskolákat szinte kizárólag autóbusszal érik el és aki olyan vidéken lakik, ahol az egész forgalom autóbuszok útján bonyolódik le, csak az tudja, mit jelent télviz idején az ilyen utazás. Naponta lát­hatjuk a hóban topogó, didergő gye­rekek csoportját, akik zárt vagy leg­alább fedett várőhelyek hiányában teljes mértékben ki vannak téve az időjárás szeszélyeinek. Nyáron még csak elütik a várakozás idejét játék­kal vagy az aznapi lecke tanulgatá­­sával, de télen, esőben, dermesztő hi­degben vagy hófúvás idején igazán nem irigylésre méltó a sorsuk. Ilyen­kor igyekeznek a közelben fekvő épületek tövében menedéket keresni. A sokszor órákig tartó várakozásnak gyakran meghűlés, néha pedig komoly betegség és természetesen iskolai mu­lasztás a következménye. A probléma nálunk nem újkeletö. A legnagyobb nehézség talán az ille­tékesek megtalálása, akik megtehet­nék a szükséges lépéseket. Ez úton hívjuk fel a ŐSAD, de a JNB--ok fi­gyelmét is, hogy kissé több gondot fordítsanak az iskolai ifjúság egész­ségét veszélyeztető körülményekre, amelyek annyira súlyosbítják az isko­lába járást. Szalai József Nyitravidéki hírek-4- A járásban a múlt napokban iöbb helyen tűz ütött ki. Alsókeres­­<ényben január 8-án leégett egy ga­rázs, benne egy teherautóval és há­rom traktorral. A kár 100 000 korona, \ másik eset Topol'ciankyban történt, ahol a Mezőgazdasági Tanonciskolában slégett egy tanterem és hat padlás­­szoba. Itt 40 000 korona érték veszett tárba. A tűz oka mindkét helyen a lűtőtestek hibás beszerelése volt.-4- A nyitrai mezőgazdasági terme­­ési igazgatóság e napokban kezdte negbeszéléseit a járás traktorosaival, Székét a megbeszéléseket a járás va­­amennyi szövetkezetében február vé­­jéig tartják a mezőgazdasági terme­­ési igazgatóság és a nyitrai gépállo­­nás technikai ellenőrzésének instruk­torai a szövetkezeti vezetők jelenlé­tében. Tárgyuk az előttünk állő év egfontosabb mezőgazdasági feladatai­­lak megvitatása, a traktorosok jobb nunkatevékenységének befolyása a íektárhozamokra, továbbá az elmúlt ívben tapasztalt hiányosságok, azon­­cívül gépesített csoportok megalakí­tásának kérdései.-4- A járás pionírjai a CSISZ pionír szervezete megalakításának 15. évfor­­iulőja alkalmából vállalták, hogy eb- Den az évben 7 hektáron kukoricát, L0 hektáron cukorrépát és 15 hektá­ron zöldséget termesztenek. Nem ha­­tyagolják el azonban a gyógynövé­nyek gyűjtését sem.-4- A gergel'ovái szövetkezetben a múlt napokban több mint 407 000 ko­ronát fizettek ki a tagoknak osztalék tűmén. Egy munkaegység után 7 ko­rona jutott. A szövetkezetesek mát az első nap több mint.150 000 koronát vittek a takarékba.-4- A járás mezőgazdasági dolgozói általában jól kezdték az új esztendőt. Eddig mintegy 30 000 kg húst, 27 00G liter tejet és 215 000 tojást adtak el terven felül. Marián Takác Válasz a bírálatra a A rimaszombati járás földműve-« séf már az év első dekádjaiban túl­szárnyalták eladási tervüket. Marha­húsból 101,7 %-ot, sertéshúsból 135,4 százalékot értek el. Ebben nagy sze­repük volt többek közt a nagybalogl és a simonyi szövetkezeteseknek. (K. Z.) 9 A perbenyíkl EFSZ baromfitele­pének gondozói Estefán János és Fetykó István 1467 tojótyúkot gon­doznak. Az elmúlt évben a tervezett darabonkénti 121 tojást majdnem 20 darabbal túlszárnyalták, s ezáltal ter­ven felül 35 681 tojást adtak el. (Zelenák István, Perbenyík) 9 A marcellházi vadászok január 17-én szervezték meg az élő vadnyú­­lak fogását. Aznap összesen 55 dara­bot fogtak, melyeket azonnal ládákba helyeztek el. A legügyesebb nyúlfogó ifj. Mészáros János volt, aki egymaga 13 nyulat fogott. (Cseh Dezső, Marcellháza) # A lévai járásban több EFSZ kö­tött szerződést a terven felüli hús­eladásra. A százdi EFSZ például köte­lezte magát, hogy augusztus végéig 100 mázsa sertéshúst szállít terven felül. Az állam a szerződéskötő szö­vetkezetét előnyben részesíti, így a százdiaknak 400 mázsa szemestakar­mányt utalt ki. (Rőringer József, Léva) 9 Az ozsgyáni fejőnők a Csehszlo­vák Nőszövetség nyílt levelére vála­szolva felhívták a járás összes fejő­nőit a tej felvásárlási tervének fo­lyamatos teljesítésére. Kollmár Mária, Putnoky Piroska, Kispataki Erzsébet és Szabó Mária fejőnők pedig a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 20. évforduló­jának tiszteletére versenyt kezdtek a szocialista munkabrigád elmért. (Kovács Zoltán, Rimaszombat) 9 A poprocsl szövetkezet január első két dekádjában a tervezett 1920 darab helyett már január 17-én 11160 tojást adott el. Ez a szép eredmény Hilyjovszki Mária és Spisák Franciska baromfigondozők öntudatos munkáját dicséri. De kitettek magukért a ser­­tésgondozők is. 1200 kilő helyett ja­nuár 17-ig 2128 kilő húst adtak el. (Andreas Sándor, Kosice) 9 A Király fai Állami Gazdaság de­cember 15-én 3000 kiscsibét vásárolt. A csibéket Bukta János és ifj. Bukta Jánosné ápolja. A két gondozó min­dent elkövet, hogy a kis állatoknak biztosítsa a megfelelő egyenletes me­leget, s március közepén már 1500 darab kirántanivalő csirkét adhassa­nak a közellátásnak. (Belányi János, Nyltra) 0 A zsebesi asszonyok a múlt év­ben példásan bekapcsolódtak a termés begyűjtésébe, 4000 liter tejjel többet adtak el a tervezettnél, 500 brigád­­órát dolgoztak le, gondoskodtak az istállók, különösen a fejés tisztaságá­ról, két nő traktorvezető tanfolyamot végzett. Dicséretet érdemelnek még a bodvavendégi, alsőhutkai, perényi, csányi stb. asszonyok. (Matő Pál, KoSice) 9 A marcellházi szövetkezet az évi tervet maradéktalanul teljesítette, melyhez nagyban hozzájárult a ker­tészeti csoport is. Vezetője Molnár Ferenc. Évi tervüket 300 000 koroná­val túlteljesítették, s az egyetlen hiá­nyosság náluk, hogy versenyt még semmilyen formában nem szerveztek. Pedig az ösztönzőleg hatna az idei feladatok teljesítésére. (Kádek Gábor, Ipolyság) 9 Sándor Mária apjával együtt 120 borjút gondoz a nádszegi EFSZ-ben. A napi átlagos súlygyarapodás bor­­janként eléri a 78—80 dkg-ot. Az ő érdemük is, hogy a szövetkezet a múlt évben 92 mázsa marhahúst adott el terven felül. (KFG) 9 A Dolny Ohaj-i Csehszlovák- Szovjet Barátság nevet viselő szövet­kezet immár tizenharmadszor zárja az évet. Ez a zárszámadás évről év­re örömteljesebb. A közös gazdaság tervfeladatait az elmúlt évben is ma­gasan túllépte. A szövetkezetesek sza­vukat adták, hogy ebben az esztendő­ben is mindent jnegtesznek annak érdekében, hogy időben teljesítsék kötelezettségeiket. (Tóth János, Érsekújvár) 9 A Galántal Baromfifeldolgozó Üzemben decemberben 22 000 csirkét keltettek ki, melyeket a zsigárdi, ne­­gyedi, tósnyárasdi és a javorinkai szövetkezet vett át. így március vé­gén tudnak már fiatal kakasokat a piacra szállítani. (Krajcsovics Ferdinánd, Galánta) 9 A tejeladási tervet az érsekúj­vári járás január első dekádjában 105,6 %-ra teljesítette. Ehhez nagy mértékben hozzájárultak a lipovái zövetkezetesek, akik tehenenként 5,01 liter tejet adtak el. Nem sokkal ma­radt el tőlük a zsitvamihályi, csehi, érsekújvári szövetkezet és a Párkányi Állami Gazdaság. (TJ) 7i 1964, február 5. Lapunk ez évi 3. számában Sille Gyula, pereszlényi lakos levelében bírálta a «helyi szövetkezetei „Hol a hiba?" címmel. Nemrég újabb levél érkezett a bírált szövetkezet vezető­ségétől. A levél többek között a kö­vetkezőket tartalmazza: „A pereszlényi EFSZ vezetősége ez­úton cáfolja a levélíró egyes állítá­sait. Szerintünk Sille elvtársnak, mint szövetkezeten kívülinek reálisabban kellett volna az olvasókat tájékoztat­nia. S ha mindenáron hibákat kere­sünk, akkor kisebbek, nagyobbak min­denütt előfordulnak. Távol áll tőlünk a személyeskedés, de megjegyezzük, hogy Silíe elvtárs például a nyári csúcsmunkákban többszöri felkérés ellenére sem volt hajlandó résztvenni, Szövetkezetünkben tavaly 21 koro­na volt a munkaegység értéke. Ebből előlegként 15 koronát fizettünk ki. Eddig minden hónapban biztosítottuk az előleget, annak ellenére, hogy a munkaegységeket 3439-cel tulmerítet­­tük. Az 1962-es év decemberében le­dolgozott munkaegységek előlegét is a múlt év terhére fizettük ki. így égj év alatt 14 hónapi előleget folyósítot­tunk. Ez 2 koronával terhelte átlago­san a tervezett munkaegység értékét Ezért nem került sor osztalék fize­tésére. Amíg tejből 32 000 literrel túltelje­sítettük a múlt évi eladási tervünket addig húsból lemaradtunk. Az 1862-ei szigorú tél és a takarmányhiány okoz­ta a nehézséget. A tervezett 355 má­zsa helyett csak 261 mázsát adtunk el. Marhahúsból tervünk 263 mázsa volt, és a valóságban 303 mázsát ad­tunk át. Ezenkívül 32 szarvasmarhát az Ipolysági Állami Gazdaság vásárolt tőlünk 102 mázsa súlyban. Juhhúsból 9 mázsával maradtunk el és baromfi­húsból csak 8 mázsát tudtunk átadni a tervezett 15 mázsa helyett. Tehát összesen 72 mázsa hússal maradtunk le. A kertészettel valóban az a helyzet, ahogyan Sille elvtárs állítja... De miért? Mert az asszonyok, köztük Sille elvtárs felesége sem tett hozzá, ha­nem inkább vitt belőle. Az ellenőrző szervek egy vödör paprikával állítot­ták meg hazamenet a kertészetből, amit csak „úgy szedegetett“. Ha mind a 15 asszony így járt haza munkából, bizony nagy kárt okozhattak ezzel a kertészetnek. Nem dicsekvés, ha azt állítjuk, hogy a tagság elégedettebb, mint az előző években volt. Hisz mindegyik becsü­letesen megkapta a munkája után járó jutalmat. 1963-ban vezettük be a prémiumrendszert és voltak olyan ta­gok, akik 15 mázsa csöveskukoricái kaptak prémiumként. Szeretnénk, ha Sille elvtárs is kö­zénk lépne és velünk együtt dolgozna Munkaerőre szükségünk van, s ahogy a többi tag meg tud élni a szövetke­zetből, úgy Sille elvtárs is megtudna (A pereszlényi szövetkezel vezetősége) Eleget törődünk a gyerekekkel? Ilyenkor kevesebb munkája akad a földművesembernek. De a jó gazda számára mindig akad tennivaló. A gaz­dasági gépek karbantartása, apróbb javítások és egyéb olyan munka, melynek végzésére a tavasz érkeztéve! nincs idő. így gondolkodnak a tanyi szövet­kezetesek is; a magtárban búgó gép azt jelenti, hogy teljes ütemben fo­lyik a vetőmagvak tisztítása. Nem sze­retnék, ha készületlenül érné őket a tavasz. A gazdasági udvarból trágyá­val megrakott traktorok gördülnek ki. A vezetők arcát pirosra csípi a téli szél, de ők dacolnak az idővel. Tuda­tában vannak, hogy itt az ideje az istállótrágya kihordásának. De szük­séges is, mert az Istállók körül nem a legpéldásabb rendben tárolják ezt az értékes anyagot. Szabó Károly elvtárssal, a HNB tit­kárával járjuk az istállókat. Minde­nütt szorgalom jele tapasztalható. A tehénistállóban az Ízletes takarmány előkészítése folyik Nagy Gyula oda­adó szorgalommal és hozzáértéssel készíti elő a takarmányt. A szövetke­zet napi fejési átlaga tehenenként a tél ellenére is 6,7 liter. A sertésistállőban is mozgalmas kép fogad. Marton Dezső és Bödök Jenő sertésgondozók válogatják az eladás­ra szánt sertéseket. A kűutókban nagy a riadalom. De rövidesen megtelik Szoboszlai Jenő takarmányos pótko­csija sertésekkel, és irány: a nemes­­őcsai vasútállomás. A sertésgondozók jó munkája lépten-nyomon fellelhető és nekik köszönhető, hogy a tanyi szövetkezet 43 sertés leadásával ja­nuár 20-án teljesítette az első negyed­évi sertéshúseladási tervét. — Hogyan állnak az őszi vetések Ápolásával? Mielőtt a tavasz beköszönt — Minden elő van készítve — vá­laszolja Szabó elvtárs. — Ha az idő kissé felenged, megkezdik a növények fejtrágyázását. Ezt gondosan előkészí­tették. Szeretnék kiköszörülni a múlt évi csorbát, amikor a fagykár követ­keztében gyenge volt a kalászosok terméseredménye. • Az alsószecsei szövetkezet január 18-án tartotta évzáró közgyűlését. A gyűlésen megjelentek a szomszédos nagyodi, valamint a felsőszecsei szö­vetkezet vezetői. A megnyitót a helyi EFSZ elnöke Haszics Mihály elvtárs mondta. A mezőgazdasági termelés eredményeiről Henzsel Mihály zoo­­technikus tartott beszámolót. Utána Kovács Árpád, a nagyodi szövetkezet elnöke emelkedett szólásra. — Figyelemmel kísértem, a beszá­molót — mondotta — és együtt örü­lök a tagsággal az említett eredmé­nyeknek, melyeket még fokozni is le­hetne, ha megértenénk egymást. A két szövetkezet ugyanis már ré­gebben tárgyalt az egyesülés kérdé­séről, de a vége mindig összekoccanás lett. Kovács elvtárs felszólalása végén kifejezte reményét arra nézve, hogy az egyesülés talán az idén megtörtén­het. Ezek után ismertetjük az alsősze­­csei EFSZ tavalyi eredményeit: A szilárd jutalmazás mellett egy munkaegység értéke 20 korona, s az év végi elszámoláskor még minden munkaegységre 5 korona osztalékot fizettek a tagoknak. A szövetkezet va­gyona 1963-ban egy millió koronával gyarapodott, s jelenleg összesen 9 millió 334 ezer koronát tesz ki. A növénytermesztésben a tavalyi renaKivui iagyos tei sok Kart okozou- Árpáből a tervezett 31 mázsa helyett 27 mázsás hektárhozamot értek el, kukoricából pedig 36 mázsa helyett csupán 30 mázsát. A kertészet jöve­delme is alacsonyabb volt a vártnál. Egy hektárra 8445 korona bevételt terveztek, s csak 7975 koronát ter­meltek ki. Az állattenyésztés terén sertés- és marhahúsból az 1342,7 mázsás tervet 122,7 mázsával lépték túl. Kacsahús­ból 120 mázsát adtak el terven felül, összesen 242,78 mázsa hússal lépték túl kötelezettségüket. Tejből 149 433 literrel, tojásból 64 447 darabbal adtaik el többet, mint amennyire kötelezték 1 magukat. , A szövetkezet évi bevétel« annak t ellenére, hogy a növénytermesztés ■ eredményei nem kielégítők, a terve­­. zett 1802 260 koronával szemben 2 i millió 9 407 korona. Mindezt az embe­■ rek lelkiismeretes munkája éi a jő szervezés tette lehetővé. Az alsószé-5 csel szövetkezet tagsága bizakodással t lépett az új évbe, s reméli, hogy azt - még eredményesebben zárhatja, mint . a múlt évet. c I Kúcs Gyula (Al3öszecse) Működik a Népi Egyetem Az utóbbi év folyamán a tőketere­­besi járásban bizony nagyon gyéren ment a mezőgazdasági dolgozók isko­láztatása. Az úgynevezett szövetkezeti munkaiskolák nem teljesítették fel­adatukat. Magyarázható ez talán az­zal, hogy az említett iskolákban nem voltak megfelelően képzett tanítók, de a legnagyobb hiba abban rejlett, hogy a mezőgazdasági dolgozók nem voltak kellően felvilágosítva a tanulás fontosságáról, no meg az is, hogy nem láttak semmilyen anyagi érdeket. Az idén a helyzet gyökeresen megválto­zott. A járási népművelési intézet a mezőgazdasági termelési igazgatóság, és az ismeretterjesztő társulat közös megegyezése alapján járásunkban szá­mos népi egyetemet létesítettek, me­lyek többek között felkarolták a szö­vetkezeti dolgozókat Is. Nagykaposon például kétéves mezőgazdasági tanul­mány nyílt a népi akadémián belül. Ennek a hosszú lejáratú tanfolyamnak két első osztályán növénytermesztés és állattenyésztés nyílt. A tanfolyam vezetője Kiss László, a termelési igaz­gatóság inspektora és Kertész Pál ta­nár. Az előadásokat a mezőgazdasági iskola legfeljettebb tanárai: Kaszonyi Sándor igazgató, Kovács Lajos igaz­gató helyettes és Mura Ferenc tanár tartja, örömmel állapíthatjuk meg, hogy az évi előadásokat pontosan és kellő fel­készüléssel tartották meg, ami nagyban hozzájárult a látogatók számához. Éersze, ez a tanfolyam anyagi jöve­delmet is jelent a hallgatók számára. Ugyanis, mindazok a tanulók, akik rendszeresen látogatják a tanfolyamot a két év letelte után rendes bizonyít­ványt kapnak, -ami 109—200 Kcs fize­tés emelkedést jelent majd főleg az állami gazdaságban dolgozó funkcio­náriusoknak. K. P., Nagykapos Kultúrműsorral toboroznak Elérkezett az iskolai félév, a bizo­nyítványok kiosztása, ami egyúttal határkövet is jelent a kilencéves is­koláink öregebb tanulói körében. A IX. osztályos tanulók számára a félév ugyanis a pályaválasztást is je­lenti. Száz meg száz fiatal fiú és leány gondolkozik, hol, illetve milyen isko­lán folytassa tanulmányait. Sokan már döntöttek, főleg azok, akik a techni­kát, a természettudományi ágakat kedvelték. A tanulók nagy része azon­ban vár és töpreng. Ezeknek a töp­rengő és várakozó tanulóknak nagy segítséget nyújt a Nagykaposi Mező­­gazdasági Műszaki Középiskola tan­testülete, illetve diáksága, amikor gaz­dag és jól betanult kultúrműsorral látogatják meg a trebisovi járás ki­lencéves iskoláit, illetve nagyobb köz­ségeit. A ropogós csárdásokkal, népi táncokkal, dalokkal és a modern dzsessz ritmusával nemcsak a fiatalok szivét és kedvét nyerték meg már számos iskolán: Nagy- és Kisköves­­den, Vajánban, Bésen és Pőlyánban, hanem a szülők rokonszenvét is. A humorosan megszerkeztett összekötő szövegben, amelyet Jakab Sándor ta­nár mondott el, számos szövetkezeti tag vagy funkcionárius magára ismert, illetve ismerte be hibáját, amiről a műsort követő szórakozásokon győ­ződhettünk meg. Ezek a műsoros estek lehetőséget nyújtottak a technikum tanárainak, valamint negyedikes ta­nulóinak, hogy baráti módon elbe­szélgessenek a kilencedikes tanu­lókkal, illetve szüleikkel. Számos szülő még csak most látta be, hogy a mezőgazdaságnak, azaz a mezőgaz­dasági iskoláknak milyen nagy a jö­vője. Jő volna azonban, ha a MMKI to­­borzómunkáját támogatnák a felsőbb szervek Is, mint például a járási me­zőgazdasági termelési igazgatóság, va­lamint az iskolaügy, Illetve a tanítók. Ugyanis ez évben két első osztállyal indul az iskola. Iván Erzsébet (MMKI Nagykapos)

Next

/
Oldalképek
Tartalom