Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-01-07 / 2. szám
Csendélet a hegyekben [J Óévből az újévbe A MEZÖGAZDASAGI DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1964. január 7. Ära: 40 fillér Mit kell tudni részlegszerződésről ? • Milyen szempontokat tartottak szem előtt a szerződések megkötésénél? — Mindenekelőtt az állami gazdaságokra és más állami mezőgazdasági üze- Ynekre vettük a főirányt, azonban a járási mezőgaz. dasági igazgatóságok javaslatára jónéhány szövetkezetét is kiválasztottunk erre a célra. Mindenekelőtt olyan üzemek jöhetnek csak számításba, ahol eddig is rendszeresen teljesítették a sertéshúseladást, és lehetőség nyílik a terven felüli termelésre. A szerződés megkötésénél figyelembe vesszük, van-e az illető üzemnek elegendő 50 kg-on aluli sertése, amelyet darabonként nyolc hónapon belül legalább 100 kg-os élősúlyban tudna átadni a felvásárlóknak. • Hány darabról van szó és mennyit tesz ki ez tonnákban? — Szlovákiában 136 000 sertés jön számításba, ami súlyban kifejezve megkö-Elvonult az óesztendő. Az újnak bőségesebbnek, eredményesebbnek kell lennie minden tekintetben, mint az előzőnek. Ezt a célt szolgálja a mezőgazdasági üzemekkel megkötött sertéshizlalási részlegszerződés is, amely az állami terven felüli hústermelésre, illetve eladásra vonatkozik. Az érdekeltek közül sokan kíváncsiak a szerződés lényegére, ezért néhány kérdéssel fordultunk Ján Budaj elvtárshoz, a Szlovákiai Területi Felvásárlási Igazgatóság vezetőhelyetteséhez felvilágositásért. zelítőleg 13—14 ezer tonnát jelent terven felül közellátásunk számára. • Mennyi takarmányt kapnak a mezőgazdasági üzemek? — A termelők az állami terven felül leszerződött minden darab sertésre 400 kiló takarmánykeveréket kapnak megegyezés szerinti időben. Ennek felét közvetlenül a szerződés megkötése után, a többit pedig egy bizonyos idő elteltével a megejtett ellenőrzés után juttatjuk a szerződő feleknek, ha betartották a szerződés feltételeit. Ez érthető, hiszen nem vásárolhatunk „zsákba macskát“. Hisszük, hogy ezt partnereink sem kívánják. Egyéb, ként az eddigi felvásárlási normák és árak továbbra is érvényben maradnak. • Mi az eljárás a sertések megbetegedése esetén? — Ezzel is számolnunk kell. Kisebb-nagyobb méretben ilyen esetek is előfordulhatnak. Sőt elhullás is beállhat. A termelő kötelessége, hogy az esetről azonnal értesítse az állategészségügyi szolgálatot, hogy kiszállhassanak a tények megállapítására. A betegségről vagy az elhul-XIV. évfolyam, 2. szám. a szocialista tnezögozdasogéi Ösztönző terveket Átléptük az új esztendő küszöbét. Az ember ilyenkor akaratlanul is viszszapillant az elmúlt évre. Jó gazdaként számot vet önmagával. Még jelentősebb ez az év végi számvetés a falu életében. A szövetkezeti tagság részére a közös gazdálkodás eredménye, évi értékelése. Ezekben a hetekben „bújt ki a szög a zsákból", hogyan gazdálkodtunk. Sajnos, előzetes értesüléseink szerint országos átlagban az előbbi évekhez viszonyítva lemaradás mutatkozik. Szövetkezeteink egyharmada mérleghiánnyal zárja az évet. Ennek tudatában felmerül a kérdés, vajon ilyen rosszul gazdálkodtunk?... Kétségtelen, hogy az időjárás szeszélyessége kedvezőtlenül befolyásolta a termelést. Az őszi gabonafélék nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. De viszont a kapásnövények kitettek magukért: számos gazdaságban jóval több termett az előirányzottnál. így tehát a pénzügyi tervekből adódó feladatok hiányos teljesítését nem foghatjuk teljesen az időjárásra. Ha mélyebben megvizsgáljuk a lemaradás okait, megállapíthatjuk, hogy a legtöbb esetben a tervezés körül vannak hiányosságok. Ugyanis több szövetkezetben a tervezést nem reális alapokra építik, eleve tudják, hogy a terv megvalósításából nem lesz semmi és csupán arra jó, hogy nagyobb előleget juttassanak a tagoknak. Fabatkát sem ér az olyan terv, amelyet egy-két ember készít, s nem érvényesül a tagok javaslata, véleménye. Miért? Mert az effajta tervet a tagság nem tartja magáénak, sőt feleslegesnek minősíti. A terv akkor mozgósít igazán, ha részleteire bontva a komplexbrigádok, kisegítő csoportok, a szövetkezet valamennyi- tagja tisztában van a reá háruló feladatokkal, s előre tudja, mit kap az elvégzett munkájáért. Az igazságos jutalmazás eleve megköveteli a normák helyes megállapítását. E normák felülvizsgálása annál inkább indokolt, mivel az új rendelet értelmében szövetkezeteink díjazási módszere az eddigi hét helyett hat nehézségi osztályba sorolj: a munkákat. Ez okot ad arra, hogy ala pos megfontolás tárgyává tegyünl minden munkafolyamatot; különös tekintettel az évről évre megismétlődé laza normákra. Ezen a téren egyes • szövetkezetekben, vagy járásokban feltűnő eltérések mutatkoznak. A dunaszerdahelyi járásban például — amely a kukoricatermesztő körzetbe tartozik — 1962-ben átlagosan 82 munkaegységet használtak fel hektáronként, s ezer korona brutto termelésre 14,6 munkaegység jutott. A nyitrai járásban viszont, amely szintén a kukoricatermesztő körzetbe tartozik, hektáronként átlagosan 112 munkaegységre volt szükség, ami 1000 korona brutto termelésre számítva 20,9 munkaegységnek felel meg. E példából is kitűnik, hogy a dunaszerdahelyi járás reális alapokra építi a termelési-pénzügyi tervet. Mégis, amikor a szövetkezetek többsége immár tizennegyedszer készíti a tervet, egy sem akad közülük, amely azt állítaná, hogy az idei terven már nincs javítanivaló. A mezőgazdasági termelés gépesítése, az új technológia olyan gyorsan fejlődik, hogy ami tavaly jó volt, az idén már kiegészítésre szorul. Tervezéskor az előttünk álló szakosításra is nagyobb gondot fordítsunk az eddiginél. Minden esetben azokat a termelési ágazatokat fejleszszük, amelyek megfelelnek a jövőbeni hosszúlejáratú terveknek. Számolnunk kell például a Dunaszerdahelyen épülő cukorgyárral, az épülő Dunai Vízierőmüvei, amely főleg a Csallóköz szövetkezeteiben lehetőséget nyújt az ön tözőgazdálkodás bevezetésére. A szakosítás keretén belül például a nyáusdi szövetkezetben főleg az illattenyésztést, takarmánytermesztést, öntözőgazdálkodást és a gyümölcstermesztést fejleszti. Szövetkezeteink saját adottságaikból kiindulva tervezzenek, azonban nem történhet ez a népgazdaság igényeinek figyelembevétele nélkül. A múlt évi tapasztalataink mutatják, hogy a premizálás, a tagok anyagi érdekeltsége ösztönzőleg hatott a munkák idejében történő és minőségi elvégzésére. Tehát, vétek lenne ezt a jól bevált ösztönző erőt mellőzni, amely hozzájárul a termelési-pénzügyi tervek teljesítéséhez, illetve túlszárnyalásához. Olyan tervek szülessenek, amelyek vezetők és tagok együttes tapasztalataira támaszkodnak, s a mindennapi szorgalmas munkával valóra is válthatók. Üzenettel fordulok Önökhöz, hogy felhívjam a figyelmüket a véleményünk szerint rendkívüli jelentőségű problémák egyikére — az országok között felmerülő területi viszályokra és a viszályok kiküszöbölésének módjára. Azt hiszem egyetértenek azzal, hogy az egész emberiség a nemzetiségi, faji, politikai, vallási különbségektől függetlenül — a béke megszilárdításának és megőrzésének problémájára összpontosítja figyelmét. Számos ország közös igyekezetével az utóbbi időben bizonyos sikert értünk el a nemzetközi feszültség enyhítésében. A részleges atomcsendegyezmény megkötése, amelyet a népek lelkes egyetértéssel fogadtak, általános vélemény szerint jelentős lépés a halaszthatatlan nemzetközi kérdések békés megoldásához. Mindazok, akik a béke megszilárdításáért küzdenek, lelkesedéssel fogadták a Szovjetunió és az USA szerződését a világűr atommentesítéséről. lásrol szóló jegyzőkönyvet a felvásárló üzemnek kell átadni, mint dokumentumot. Ennek révén érvényteleníti a szerződést. így a termelőnek nem kell viszszaszármaztatnia a kapott takarmányt. • Ez az akció az 1964-es évben mennyiben járul hozzá dolgozóink húsellátásához? — Ez is hasonló akció, mint az eddigiek voltak, csak talán konkrétabb és szélesebbkörű. 1964 január elsejével lép életbe. Jelentősége abban van, hogy a szerződéseket a június, július és az augusztus hónapokra időzítettük. Tapasztalataink szerint az említett hónapokban — már évekre visszamenőleg — gondot okozott a húsellátás. Most ezt kell áthidalniuk a részlegszerződéseknek. Ügy gondolom, hogy ez is bizonyíték arra, hogy valóban dolgozóink jobb ellátását tartjuk szem előtt. -hai-1/ ■■ ■■ n Közös erővel KÉSZÜLJÖN A TERMELÉSIPÉNZÜGYI TERV • • • • 9 Zarszamadas es tervkészítés; ez a két egymástól elválaszthatatlanul összefüggő tennivaló adja most a legtöbb munkát a szövetkezetek vezetőinek. így van ez a Bodrogköz szívében fekvő 1500 hektáron gazdálkodó zétényi szövetkezetben is. A közös tagjainak valamennyi munkálatot sikerült idejében elvégezni, s mozgolódás már csak a javítóműhelyekben látható. Tehát semmi akadálya annak, hogy elemezzék és összegezzék az elmúlt év tapasztalatait, hiányosságait, s mindezek figyelembe vételével kidolgozzák a jövő termelési-pénzügyi tervét. Haminda András, a szövetkezet elnöke erről így nyilatkozott: — A zárszámadást és a tervezést, sajnos, tagságunk csak könyvelési munkának és kizárólag a vezetőség feladatának tekinti. Az idén mindent megtettünk azért, hogy a tervezésbe bevonjuk a tagokat is. Meg kell érteniük, hogy a szövetkezet gazdálkodásáért, eredményeiért és a hibákért nemcsak a vezetőséget terheli felelősség, mindezeknek közös problémának, gondnak kell lennie. S ezt is meg kell érteniük, hogy az elnök a legjobb akarata ellenére sem tud nagyobb összegeket kiosztani a zárszámadáskor, mint amennyit a tagság kitermelt. A zárszámadás egyik alapvető követelménye, hogy reálisan mutassa az évben elért eredményeket és hűen tükrözze a szövetkezet vagyoni helyzetét. Nagyon fontos a pontos leltározás. Ezért úgy határoztak, hogy a leltározást végző bizottságba az ellenőrző bizottság tagjain és a szövetkezet vezetőségén kívül a tagság köréből is jelölnek ki embereket. Mindez azt szolgálja, hogy a tagok is érezzék, a zárszámadás célja az egész évi tevékenység értékelése és az egyes intézkedések jó és rossz oldalának feltárása. Ezt pedig csak közös erővel végezhetik el, mert csak az ilyen zár számadás segíti a szövetkezet további szervezési és gazdasági megerősödését. BALOGH K. (Zétény) Áz utóbbi hónapokban mint ismeretes, számos ország kormánya folytatott eszmecserét a nemzetközi feszültség enyhülését és a béke megszilárdítását eredményező intézkedések lehetőségéről. Ha egyezményt érnénk el ezekről az intézkedésekről, ez természetesen kedvezően befolyásolná a nemzetközi helyzetet. A szovjet kormány abból indul ki, hogy. tovább keressük az időszerű nemzetközi kérdésekre vonatkozó egyezmények megkötésének lehetőségét. Az általános és teljes leszerelés eszméinek megvalósításáért vívott harc folytatódik és a jövőben még folytatódni fog, míg nem érünk el megegyezést, amíg ezek az eszmék nem valósulnak meg. A Szovjetunió úgy mint a múltban, a jövőben is erejéhez mérten mindent megtesz, hogy hozzájáruljon az ügy sikeréhez. Amikor a szovjet kormány mérlegelte a helyzetet azt a következtetést vonta le, hogy hasznos lesz, ha továbbra is az általános és teljes leszerelés fel(Folytatás a 2. oldalon.) Moszkvában közzétették HRUSCSOV elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének 1963. december 31-én küldött üzenetét, melyet a vilá( valamennyi országa kormányának és kormányfőihez intézett. A jegyzékben többek között ez áll: A béketörekvés újabb bizonyítéka HRUSCSOV elvtárs üzenete a világ országainak kormányfőihez és kormányaihoz Közeledik az ev végi zarszamduas, melyet főleg azok várnak örömmel, akik tudják, hogy nem lépnek veszteséggel az 1964-es évbe. Az ilyen szövetkezet tagjai és vezetősége nyugodt lelkiismerettel emelhette poharát az újév köszöntésére. Ez a nyugodtság jellemző a Nagymegyeri Nagyhizlalda jánosteleki részlegén dolgozó emberekre is. De nem csoda, ha elégedettek. Lutigan Márton például 14 , fejőstehenet gondoz 10,89 literes napi tejátlaggal. 1963 november 25-ig 50 921 liter tejet fejt ki, vagyis 12 484 literrel többet a tervezettnél. így eladási tervét 132 százalékra teljesítette. Komacska Viktor szintén 14 tehenet gondoz. Napi fejésátlaga a tervezett 8,22 liter helyett 10,02 liter. Tervét eddig 121 százalékra teljesítette, ami azt jelenti, hogy 8416 literrel adott többet a közellátásnak. De nemcsak az említett két ember teljesítménye szép. A tejeladás terén a részleg tehéngondozói 104 szá, zalékra teljesítették tervüket. A jánosteleki részleg lapogosi sertéstelepén dolgozik Bagita Sándor anyasertésgondozó szocialista munkabrigádja. A brigád egyik tagja Vangel Lajos 24 anyasertést ápol. Elválasztási terve 286 darab, melyet 129-cel teljesített túl. Ugyancsak szép eredményt ért el ezen a szakaszon Marczinko István is, aki 27 anyakocát gondoz. Tervét 136 százalékra teljesítette. Az egész részleg a tervezett 1420 helyett 1845 malacot választott el. Amint látjuk, a részleg dolgozói indokoltan elégedettek, hiszen fáradságos, odaadó munkájuk meghozta gyümölcsét. Bátran és még merészebb tervekkel léphetnek az új évbe. Koter János, a Nagymegyeri Nagyhizlalda dolgozója Lénáit elvtáis látogatása Kelet-Szlovákiában Jozef Lenárt elvtárs, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának miniszterelnöke többnapos hivatalos látogatást tett Kelet-Szlovákiában. Ütja során ellátogatott többek között a Szlovák Magnezitművekbe, megtekintette Kosice legnagyobb épülő lakónegyedét, az Újvárost, amelyben a következő években a Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozóinak tízezrei kapnak lakást. A miniszterelnök a kelet-szlovákiai kerület és a trebisovl járás képviselőinek kíséretében ellátogatott Vajánba is, Szlovákia legnagyobb villanyerőművének építkezésére. Megtekintette a kész épületeket, az épülőben levő fő termelési tömböt, a vízgazdasági épületeket, a szociális berendezéseket. Lenárt elvtárs megtekintette a széles nyomtávú vasútnak azt a részét is, amely a csehszlovák—szovjet határtól a vajáni erőműig húzódik, s már csaknem elkészült. Jozef Lenárt elvtárs ellátogatott a michalovcei járásban levő stretávkai szövetkezetbe is. Elismeréssel nyilatkozott a szövetkezet gazdasági eredményeiről, amely a kedvezőtlen időjárás ellenére is kukoricából 60 mázsás átlagos hektárhozamot, egy öt hektáros kísérleti parcellán pedig 120 mázsás hozamot ért el. Bardejovban tett látogatása során megtekintette az Augusztus 29. Üzemet, a városházát és a híres fürdőt.
